Észak-Magyarország, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-15 / 218. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Boltíves alagút 1973. szeptember 15., péntek __ A BÁÉV munkásszállásán látható Több évi munka után befejezték a sárvári N-dasdy-vár felú’ftását. Kénünkön: a várban b-ivet kapott múzeum képzőművészeti kiállításának részlete látható. Kimozdultak a holtpontról Változó szemlélet tartalmasabb falusi művelődés A tárgyalkotó és a népi díszítőművészet hagyományainak sok jeles folytatója-kép- viselője van megyénkben is. Gyakran találkozunk alkotásaikkal kiállításokon, bemutatókon. A legnevesebbek mellé méltó „derékhad” sorakozott fel az utóbbi évtizedekben. Mindenekelőtt a szakkörökben tevékenykedőkről kellene ilyenformán megemlékeznünk. A Miskolcon :— a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat selyemrét^ munkás- szállásán — tegnap megnyitott kiállítás apropójából azonban arról kell szót ejtenünk inkább, hogy a megyénk üzemeiben, vállalatainál dolgozók körében is nagy hagyományai vannak ennek az amatőr művészeti alkotómunkának. Egyénileg vagy szakkörben dolgozva, munka mellett, sokan vesznek kézbe fát és fafaragó eszközöket; sokan választják kikapcsolódásként az ötvösmunka kemény megpróbáltatását; és sokan fognak kézbe, dolgozó asszonyok, tűt és cérnát, fonalat, hogy a hímzés megyénkben oly gazdag örökségéből merítve: alkossanak. Az ő, az üzemi amatőr népművészek munkáiból nyílt kiállítás tegnap, csütörtökön délután 6 órakor a BÁÉV selyemréti munkásszállásán, az első emeleti klubteremben. A megjelenteket — az alkotókat és az érdeklődőket — Emri László, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete megyei bizottLENGYEL PLAKÁTOK MISKOLCON A képzőművészeti világhét közeledtével mind több képzőművészeti jellegű rendezvényről kapunk hírt. Ma délután 6 órakor a Miskolci Galériában Stanislaw Zien- talc, a budapesti Lengyel Kultúra igazgatóhelyettese nyitja meg a katowicei képzőművészek plakát kiállítását, amely október 1-ig tekinthető meg. A megnyitón Penderecki Vonósnégyes című művét Nagy Ferenc, Fi- letóth Mária, Szabó József és Weither Ilona mutatja be. BROCZKÓ TAMÁS FOTÓKIÁLLÍTÁSA Hétfőn, szeptember 18-án, a fentebbi kiállítással egy épületben, de a Művészeti és Propaganda Iroda Mini Galériájában, valamint a színház melletti Déryné- parkban nyílik meg Brocz- kó Tamás fotóművész Utcák M tereli kultúrája című foságának a titkára köszöntötte, és nyitotta meg a fenti gondolatok jegyében, a szeptember 23-ig (naponta délelőtt 10 órától este 8-ig) meg- . tekinthető kiállítást. A megnyitón jelen volt Lengyel Ágoston, az SZMT agitációs- propaganda és kulturális osztályának vezetője és Molnár Ferenc, az ÉFÉDOSZ osztályvezető-helyettese, A korábbi pályázati felhívásra megyénk üzemeiből, vállalataitól 27 alkotó küldte el 148 munkadarabját erre a bemutatkozásra. A bíráló bizottság nyolcvanegy munkát talált alkalmasnak arra, hogy a kiállításon szerepeljen vele alkotójuk. A bemutatandó fafaragások, ötvösmunkák és hímzések alkotói közül a bíráló bizottság javaslata alapján nyolcán vehetnek részt majd a Dunaújvárosban megrendezendő országos, üzemi, amatőr népművészeti kiállításon. A döntés szerint megyénk üzemeit ezen a seregszemlén a fafaragók közül Barna György, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat és Lázár Géza, a Borsodnádasdi Lemezgyár dolgozója — és alkotásaik — képviselik. A hímzők közül a zsűri az alábbi alkotók munkáit ajánlotta további szerepeltetésre: Fáklya Józsefné (Borsodi Vendéglátóipari Vállalat), He- nyecz Istvánná (Ózd, OVIT), Kormős Elemérné (Ózd, ÉMÁSZ), Bikki Istvánná (Borsodi Vendéglátóipari Vállalat) és Béréi Borbála tókiállítása, amelyet délután 5 órakor a Kossuth utca 11. szám alatt dr. Horváth Béla, városi főépítész ajánl az érdeklődők figjmlmébe. A megnyitó napján alkalmi posta és első napi bélyegzés lesz a színházi jegyirodában. KÖZSÉGRENDEZÉSI TERVPÁLYÁZAT Ezzel a kiállításnyitással egyidőben Tokajban, a művelődési otthon nagytermében is érdekes és a világhét központi gondolatához kap. csolódó tárlat nyílik. Tokaj község központja rendezésére kiírt tervpályázat díjnyertes pályamunkáit mutatják be a 6 órakor nyíló kiállításon, Leskó Jstván községi tanácselnök bevezetőjével. Ez a kiállítás szeptember 22-ig látogatható. Természetesen e három rendezvény csak igen kis ízelítő a képzőművészeti világhét nagyon gazdag borsodi programjából. (Miskolci Építőipari Vállalat). Az ötvösöket a dunaújvárosi országos kiállításon Bállá László (Földtani Kutató Intézet) és Talpas Iván munkái képviselik maid. A kiállításra a legtöbb anyag a hímzőktől érkezett, s mint azt az országos kiállításra javasoltak kategória szerinti megoszlása is mutatja, ők hozták a legnívósabb alkotásokat is. Ugyanakkor tapásztalható volt, hogy a fafaragók közül sokan maradtak távol erről a kiállításról. Kár értük, hiszen például az e nyáron fél évtizedes szakköri működésük jubileumát ünneplő miskolci fafaragók alkotásai bizonyosan tovább emelték volna e kiállítás rangját és színvonalát. (Hogy csak rájuk hivatkozzunk e helyütt.) Mindezzel együtt az az összkép rajzolódott ki, hogy további támogatásra, segítésre . és figyelemre érdemes az üzemi amatőr népművészek tevékenysége, s jelenleg látható munkáik jól reprezentálják mindhárom kategóriában — fafaragás; hímzés, ötvösmunka — a hagyományok ápolását. A bíráló bizottság — amelynek tagjai voltak: Márton Jánosné, Szepesvári László né, és Mezey Tamás népi iparművészek, Komáromi László muzeológus és Szűcs Ferencné, az SZMT politikai munkatársa — véleménye szerint a kiállított alkotások jó színvonalon mutatják be az üzemekben dolgozó, amatőr népművészek tevékenységét. A tegnap megnyitott kiállításra — vasárnap kivételével — minden érdeklődőt szeretettel várnak a rendezők. T. N. J. Kép: Szabados György A Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának Művelődésügyi Osztálya, a Borsod megyei KlSZ-bizott- ság és a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat, illetve — az alsófokú oktatási intézmények- esetében — a megyei úttörő elnökség felhívással fordult az oktatási intézményekhez és a dolgozó fiatalokhoz a magyar film. gyártás államosításának 30. évfordulója alkalmából. Ismerd meg a magyar filmművészetet címmel, külön versenyt hirdettek meg a középiskolák és külön az általános iskolák tanulói részére. Ennek alapja a magyar filmek látogatása, a díjai között pedig az intézmények számára nagy értékű sportszer- és könyvvásárlási utalványok, a közreműködő nevelők számára pedig mozibérletek találhatók. A verseny december 31-ig tart, az értékelést januárban végzik el. Vetélkedőt is hirdetnek a magyar filmművészet államosításának, 30. évfordulójára, s azon a középfokú oktatási intézmények tanulói három fős csapatokban vehetnek részt. Természetesen a téma a magyar film. Végül meghirdettek egy pályázati felhívást is, amely túl a magyar film harmincéves államosítási évfordulóján, a Kommunisták Ma- 'gyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulójához is kapcsolódik, s ebben a téma a magyar forradalmi munkásmozgalom egy-egy jelentősebb eseményének vagy személyiségének magyar filmen történő jelentkezése, illetve annak a filmnek az elemzése. Itt is igen értékes díjakat tűztek ki a nyertesek számára. — Ügy két-három évvel ezelőtt legszívesebben azonnal búcsúzásra nyújtották volna a kezüket a tsz-elnö- kök, ha azzal nyitottuk rájuk az ajtót; mi van a köz- művelődéssel? — elevenítette fel .emlékeit File Sándor, a Borsod megyei Termelő- szövetkezetek Szövetségének osztályvezetője. Most már megkönnyebbülten beszél erről, az elmúlt években sokat változott a helyzet falun is. A Termelő- szövetkezetek Országos Szövetsége megfogalmazta állás- foglalását, s a megyei párt- bizottság közművelődéssel foglalkozó ülése után a megyei szövetség is kiadta ajánlásait azzal, hogy két esztendő múlva megvizsgálják: hogyan, s mit tesznek a termelőszövetkezetek a közművelődésért. Több a tanult dolgozó Amikor — rövidesen — sor kerül erre a felmérésre, a legjelentősebb előrelépést minden bizonnyal az oktatás területén tudják majd felmutatni. Nem véletlenül, hiszen ahogyan „iparosodik”, üzemszerűvé válik a munka a termelőszövetkezetekben, a gazdaságokban, úgy válik egyre inkább létszükségletté, hogy a mezőgazdaságban is nagyobb arányban legyenek jelen a szakmunkások és a betanított munkások. A gépekre, a kertészetben, az állatok mellé, már szakértelemre is szükség van. Idei adat híján, a megelőző két esztendő adatait hozzuk példának: 1976-ban 7978 szakmunkást foglalkoztattak a borsodi termelőszövetkezetekben, 1977-ben számuk 8316-ra emelkedett. A betanított munkásoké pedig még jelentősebben nőtt. A negyven éven aluliak iskoláztatására, az általános iskola és' a szakképzés összekapcsolására egy sor jó példát lehet hozni, s nemcsak az olyan nagy termelőszövetkezeteket, mint a bükkábrányi, a bor- sodsziráki, a mezőkövesdi Matyó vagy az edelényi Alkotmány Tsz. Fancsalon, Bogácson is sok minden történt a betanított munkások és a szakmunkások érdekében. A hernádnémeti termelőszövetkezet saját helyzetét is javította, amikor a kihelyezett ipari szakmunkásképzésből Is részt vállalt. . A Borsod megyei TESZÖV osztályvezetője úgy fogalmazott, hogy ahol a pártszervezetek következetesek voltak az oktatás számonkérésében, ott történt előrelépés, s otf — mint például — ínán- cson — akkor is sikerült eredményeket felmutatni, ha a kis létszámok .miatt korántsem .volt könnyű feladat az oktatás megszervezése. Az iskolák, a szakmunkásképző ■ intézetek azonban mindig segítőkésznek mutatkoznak, ha valamire kérik őket. No persáe a gondoktól korántsem mentesek. Ezerre tehető azok száma, akik kö- , zépfokú, felsőfokú képesítést igénylő munkakörökben dolgoznak, de nincs ilyen végzettségük. Ez nagy gond, amelyet legföljebb enyhítenek a javuló statisztikai adatok,, s az a tény, hogy a fiatal szakemberek zöme tovább akar tanulni. Az általános műveltségi szint emelkedett, de nem mindenütt egyforma mértékben. Nemcsak adni, kapni is Szemléletváltozásra — merthogy a szövetkezetek saját bőrükön érzik — az oktatásban volt a legnagyobb lehetőség. Ha avatatlan nyúl a gépekhez, százezrekre rúghat a kár. Ami ennél sokkal nehezebb: segíteni az életmód változását, alakítani a szemléletet, rászoktatni az embereket arra, hogy csekély, s a nagy munkák idején szinte „elolvadó” szabad idejüket ésszerűen, a maguk javára fordítsák. Ebben a megalakult kulturális bizottságoktól várták a segítséget. De ahhoz, hogy érezhetőbben mozduljon a falu, a bizottságok puszta megalakulása nyilván nem elegendő, bár a Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központtal kialakított jó munkakapcsolat révén tavaly 30-an vettek részt, s az idén 40-en hallgathatnak előadásokat a tanfolyamon, sokrétű feladataikról, s kaphattak, illetve kaphatnak konkrét segítséget munkájukhoz. Beszédes számadat az is, hogy a borsodi termelőszövetkezetekben 16 függetlenített vagy reszortfeladattal megbízott köz- művelődési szakember dolgozik. Két éve még jó, ha hármat, négyet találhattunk. Változó szemléletet jelez? Kétségtelenül. De az is igaz: ma még ott fordítanak nagyobb gondot, figyelmet a kömzűvelődésre, ahol a vezetés ezt szívügyének is érzi. Példa rá a kis vilmányi termelőszövetkezet. Persze, egyik napról a másikra aligha történik száz- nyolcvan fokos fordulat: a közművelődés ügye viszont mind gyakrabban kerül a szövetkezeti vezetés elé. A szövetkezetek döntő töbségé- ben elkészültek a középtávú tervek is, bár azok tartalma sok esetben formális. Továbblépés? A továbbképzésen túl itt is, csakúgy mint az iparban, jobban támaszkodni a szocialista brigádmozgalomra. A több mint ötszáz brigád több mint nyolcezer tagja már, jelentős erőt képviselhet. A megyében 11 olyan köz- művelődési intézmény van, A világ első boltíves alag- útjának nyomára bukkantak egy görög városban. Az alagút időszámításunk előtt több mint 300 évvel épült. A falba karcolt feliratokból és rajzokból kitűnik, hogy a föld alatti folyosó az atléták öltözőjéből közvetlenül a helyi stadion küzdőterére vezetett. Az egyik felirat az i. e. 340-ben lezajlott olimpiai győztesnek állít emléket. Az új lelet megdöntötte azt a feltételezést, hogy elsőként a rómaiak alkalmaztak boltíves hídszerkezetet és építettek boltíves alagutat. amely közös fenntartásban üzemel. Hetvennyolc termelőszövetkezet anyagilag támogatja a helybeli művelődési intézményt. A közművelődési bizottságok egyik legfontosabb feladata, hogy segítsenek — a támogatásért cserébe —, valóban tartalmas programokat kapjanak a szövetkezeti dolgozók. t Ami kell, s ami nem kell Először, ami nem kell. Az ŐRI rendezvényei után egyre kevésbé kapkodnak. Ami limonádé, azért ma már falun sem igen adnak pénzt. Kellenek viszont az olyan ismeretek, amelyek mindennapi munkájukban, tevékenykedésükben kamatoztathatók. Kellenek az ismeretterjesztő sorozatok a kiskertmozgalomhoz, a háztáji növény- és állattartáshoz. Ma már a lakáskultúra iránt is nő az érdeklődés. S a kime- ríthetetlennek egyáltalán nem mondható kulturális alapból (külön érdemes lenne foglalkozni a kulturálisszociális alap képzésével, és felhasználásának sokrétűségével!) szívesebben áldoznak olyan közösségi formákra, amelyek a hasznos szabad idő eltöltést szolgálják. Pávakörök, öntevékeny művészeti csoportok alakultak, s ma már legalább 10—15 termelőszövetkezetben találkozhatunk ilyennel. Ma még meglehetősen különböző színvonalon dolgoznak, de fontos, hogy szerveződtek. A szerencsi és az encsi. járás termelőszövetkezeti asszonyai között a díszítőművészet hó- 'dít, s a szerencsi és a miskolci járás termelőszövetkezeteibe „betört” a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Az agrárértelmiség bevonása kihathat a falusi köz- művelődés egészére. A sort még folytathatnánk: folyamatosan jönnek létre ifjúsági klubok, nő a szakkönyvek iránti kereslet, rendszeresebbé válnak az író—• olvasó találkozók, gyakoribbak a termelőszövetkezetekkel is egyeztetett, támogatásukkal megrendezett kulturális programok. A falusi közművelődés úgy is kimozdult a holtpontról, hogy a termelőszövetkezeti vezetők szemlélete változjk. Hogy lassúbb ez a kimozdulás? Érthető is, a mezőgazdaságban elkerülhetetlenül vannak idénymunkák. S bár a közművelődés nem szorítkozhat csupán a téli időszakra, ezt jobban kihasználni ésszerű lenne. S még egy dolog lendítheti jobban a falusi közművelődést. File Sándor azt mondta: a termelőszövetkezeti kulturális bizottságok és a falusi művelődési intézmények vezetői ne várjanak egymásra az első lépésekkel. Csutorás Annamária Üzemi auf úinel megyei Hits a magyar film 31 éves üli« Képzőművészeti rendezvények
