Észak-Magyarország, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-13 / 190. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 1978. augusztus 13., vasárnap A Mezőkövesdi városi Párt- bizottság ez évi cselekvési programja a termelésnek olyan arányú fokozását szab­ta meg, amelv megegyezik a népgazdasági terv előirányza­taival. A Központi Bizott­ságnak az 1978. évi népgaz­dasági terv irányelveiről szó­ló határozata egyebek között kimondja: az ipari termelés 5,5—6 százalékos növekedését a termelékenység emelésével kell biztosítani. A terv ugyanakkor számol azzal is. hogy a termelésnövekedéssel együtt jár a termékek minő­ségének javítása, hiszen a mai világgazdasági helyzet­ben csak azt. az árut lehet jól értékesíteni, egyáltalán külföldön eladni, ha azok összetétele és minősége meg­felel a vevők igényeinek. A város gazdálkodó egysé­geinek első fél évi eredmé­nyei arra vallanak, hogy a vállalatok nem dolgoztak rosszul, általában teljesítet­ték az éves tervből rá juk há­ruló feladatokat. Összességé­ben, a tervhez képest 4—8, a múlt év azonos időszakát alarml véve pedig 14—32 szá­zalékos termelésnövekedést értek el. A legdinamikusab­ban ezúttal is a különböző gyáregységek (AUTÖVIL, MEZŐGÉP helvi üzemei) fej­lődtek. de a két tanácsi vál­lalat is eleget tett a velük szemben támasztott követel­ményeknek. Több nártfórumon megál­lapították: az első fél évben tovább javult az üzem- és munkaszervezés, emelkedett a termelőüzemek technikai színvonala, s pozitív válto­zás következett be a szemé­lyi feltételek alakulásában. Mindezek döntően hozzájá­rultak a munka hatékonysá­gának fokozásához, amely végső soron a termelékeny­ség növekedését eredményez­te. Az is mindinkább jellem­ző a gazdálkodó egységek munkájára, hogy igyekeznek egyenletesen termelni, s egy­re ritkábban fordul elő az olyan eset, amikor hónán, il­letve negyedév végén hirte­len magasra szökik a terme­lési grafikon, jelezvén a munkában mutatkozott el­maradást. •Jelentős előrelépésre vall, hogy az év első hat hónap­jában tovább javultak a ter­melés műszaki feltételei, de ugvanez vonatkozik a mun­kakörülményekre is. A ME­ZŐGÉP kövesdi gyáregységé­ben nagy eredménynek köny­velik el. hogy a múlt évben elkészült új műhelycsarnok­ban a korábbinál lényegesen jobb féltéi elek, szervezettebb keretek között folyhat a ter­melőmunka, s maguk a mun­kások a megmondhatói, mennyivel könnyebb a dol­guk. mint a régi. zsúfolt üzemrészekben volt. A Kis­motor- és Gépgyárban a fes­tő- és foszfátozóüzem áldá­sa, míg az. Autóvillamossá­gi Felszerelések Gyárában az üzembe helyezett nagy tel­jesítményű imnort és hazai gyártmányú gépek, berende­zések jelentik a legfőbb ga­ranciát a termelés növelésé­re és a minőség -javításéra. Az eredményes gazdálko­dás egyik fokmérője a válla­lati nyereség alakulása. A legtöbb üzem, ipari szövet­kezet az. idén is valóra vál­totta ezzel kapcsolatos év eleji célkitűzéseit. Ebből a szempontból a legkedvezőbb helyzetben az AUTÖVIL. a MEZŐGÉP Vállalat kövesdi gyáregysége, valamint a Ma­tyó Háziipari Szövetkezet van, hiszen több millió fo­rinttal túlszárnyalták időará­nyos nyereségtervüket. Természetesen nem volt problémamentes egyik ter­melőegység munkája sem. Ki- sebb-nagyobb gondok szinte mindenütt előfordultak. Leg­inkább az anyaghiány hát­ráltatta a munkát. Ezzel kap­csolatban több jelzés érke­zett az illetékes pártszervek­hez az Autóvillamossági Fel­szerelések gyárából, a ME­ZŐGÉP Vállalat helyi gyár­egységéből. A Kismotor- és Gépgyárban elsősorban az esetenkénti öntvényhiány és bizonyos, továbbfeldolgozás- hoz használt anyagok nem megfelelő minősége okozott gondot. Az ipari szövetkezetek többségénél is megfigyelhető volt, hogy a múlt év hason­ló időszakához képest növel­ték a termelésüket. Javult az üzem- és munkaszerve­zés, amely döntőnek bizo­nyult a tervteljesítés szem­pontjából. Jelentősen emel­kedett az exportra gyártott termékek aránya is, elsősor­ban a Matyó HISZ, az asz­talos- és cipészszövetkezet járt élen a kivitel fokozásá­ban. Nem javult viszont a helyzet a Ruhaipari Szövet­kezetben, amely csak 40 szá­zalékra teljesítette időará­nyos termelési tervét, s még a' múlt évi teljesítményét sem tudta az idén elérni. Az még csak tetézi a gondot, hogy nincs elegendő megren­delésük a negyedik negyed­évre, nem kielégítő az áruk minősége, és késnek a ruhá­zati termékek kiszállításával. A meglevő gondok, nehéz­ségek ellenére sokat javult a kövesdi üzemek, vállalatok és szövetkezetek munkája, emelkedett a gazdálkodás színvonala. igyekeztek a párthatározatok szellemében dolgozni. A még jobb folv- tatás. a gazdálkodásban fel­lelhető hibák, hiányosságok mielőbbi felszámolása érde­kében alaposan mérlegelni kell minden termelőegvség- ben az eddig végzett mun­kát. és a pártszervezetekkel közösen rheg kell talájni azt az utat, amelyen a jövőbor, haladni kell. Ehh°z. kellő a’nnol szolgál a TCösrínnti Bizottság ez év áprilisi hat tározata. amely megszabja a gazdálkodás fejlesztésének fő irányát. L. L. Sikeres priaiizem a IVK-Siai Sikeresen folyik a próba­üzem. és megkezdődtek a ga­ranciális mérések is a Bor­sodi Vegvikombinát két hó­napja dolgozó új PVC—III. gyárában. A több mint 11 milliárd forintos költséggel felépült új gyárban a több ezer gép és berendezés ki­próbálása során eddig mint­egy go—85 százalékos terhe­lést értek el. Csütörtökig több mint 13 ezer tonna jó minőségű pvc-port állítottak elő. amelvből több ezer ton­nát exportra szállítottak. A harmadik negyedév vé­géig befejeződő próbaüzem ideje alatt még több fontos munkát kell elvégezni. Így többek között be kell fejez­ni a napi 40 000 köbméter kapacitású szennyvíztisztító- mű építését, amely jelenleg részlegesen üzemel. A tervek szerint az év vé­géig az új gyárban 50 ezer tonna pvc-t és más termé­ket, í»v klórt és marónát­ront állítanak elő, összesen több mint évmilliárd forint értékben. A termékek egy részét, elsősorban a pvc-t és a cseppfolyós klórt mintegy tizenöt országba exportálják. A SZIM Esztergomi Ma­rógépgyárában a francia Fő- rest cég licence alapján .el­készítették azt a három meg­munkáló központot, amely mikroszámítógéppel vezérel­ve. egységes gépcsoportot al­kot. A gyár szerelői és tech­nikusai most érkeztek visz- sza Franciaországból, ahol a Forest cég szakembereivel együtt elvégezték a gép- egvvjttes összeállítását, és a mikroszámítógéoes vezérlés beállítását. A 12 méter hosz- szú és 3 méter széles sép- egvüttes, amely egymaga is valóságos „gvár a gyárban”, az esztergomi üzem forgá­csolóműhelyébe kerül. Az új gépegyüttes egyetlen dolgo­zó irányításával működik majd. és sokkal több feladat­ra képes, mint az eddig Esz­tergomban gyártott megmun­káló központok. Ezt a gép­csoportot például működés közben lehet átprogramozni, anélkül, hogy leállítanák. Az esetleges hibákat automati­kusan kijavítja, és a jó prog­ramokat tárolja. Az alsóvadászi Szabadság Termelőszövetkezetben június elején kezdték meg a Trabant és Zsiguli gépkocsik égőihez szükséges spirálok gyártását. Az Egyesült Iz-á hajdúböszörményi gyáregységével fennálló szerződés alapján jelenleg 20 asszony és lány (-Iái munkalehetősé­get a kis üzemben. A dolgozói létszámot a közeljövőben kívánják 70 főre emelni. Fotó: Kozák Péter Üveget vág, drótot szakít Nagy volt a kétkedők tá­bora az Üvegipari Művek Miskolci Gyárában, amikor üzembe helyezték az új be­rendezést. A dolgozók közül sokan idegenkedve fogadták az újat, a voksot, inkább a hagyományos, jól bevált mód­szer mellett tették le. Amikor aztán eljött a nagy nap, az emberek izga­tottan állták körül a „masi­nát’’, kíváncsian lesték: va­jon működik-e majd, meg tudja-e ugyanazt csinálni, amit eddig ők kézzel végez­tek el. Este hat órakor csa­poltak — két órával később már az előirt méretre vágta és szakította a dróthálós sík­üveget az új berendezés. És a gép egész műszak alatt, sőt másnap és harmadnap is hibátlanul működött. Ekkor már senki nem kételkedett többé az új automata gépben. Korábban ezt a munkát nők végezték; egy műszak alatt átlagosan háromszázszor len­dítették a kézi „vágókocsit”. Nem volt mindegy az sem, hogy milyen erővel nvomták a kést az üvegre — elég volt egy erőteljesebb mozdulat, s máris másképp tört az üveg, mint kellett volna. A vágás­ból eredő selejt négy száza­lék volt. Gyakran hibázott a méretpontosság is — a meg­rendelők nem kis bosszúsá­gára. Az új automata üvegvágó és drótszakító berendezés há­rom hete működik — kifo­gástalanul. A vágónő egyelő­re még ott áll a berendezés mellett, figyeli, pontosan, hi­bátlanul dolgozik-e a gép. Bobkó Benjámin, a gyár fő­mérnöke elmondotta: a színes dróthálós és ornament típusú síküveg vágását egy műszaki fejlesztés keretében automa­tizálták. A feldolgozó rész korszerűsítését az elmúlt év­ben kezdték meg; első lépés­ként a gyártósor végén ki­alakították a cserépszállító pályát. Korábban ezt a mun­kafolyamatot is, amely igen sok üzemi baleset, forrása volt, kézzel végezték. A ne­héz fizikai munkát könnyíti, s a balesetek lehetőségét csökkenti a most üzembe he­lyezett üvegvágó és drótsza­kító automata gép is. A fej­lesztés hatására az elmúlt hét hónapban jelentősen csök­kent az üzemi balesetek szá­ma és súlyossága. Az elmúlt év hasonló időszakához vi­szonyítva mintegy 50 száza­lékkal kevesebb a baleset. Tavaly július végéig 15 bal­eset történt az üzemben, amelyek miatt 265 munka­nap esett ki a termelésből. Ezzel szemben az idei esz­tendő eddig eltelt időszaká­ban nyolc baleset fordult elő, 122 kiesett munkanappal. A főmérnöktől azt is meg­tudtuk. hogy a tavaly meg­kezdett műszaki fejlesztés keretében további két fontos feladatot oldanak meg. Auto­matizálni akarják az üveg szélezését is, amelyet eddig ugyancsak manuális mód­szerrel végeztek. Korszerűsí­tik a rakodást is; egy pneu­matikus csomagológép üzem­be helyezését tervezik. Mind­Előző nap délután esett. Másnap még fél tíz körül is pára gomolygott ki a völ­gyekből. az „alig-hegyek” te- teiét elbújtatva a szem elől. Mondhatnám szabadon Ady után: Putnok tájára, beszö­kött az ősz, a Sajó völgyébe suhant nesztelen ,.. Szeren­csére a putnoki Egyetértés Tsz-ben megnyugtatnak; ez a jelenség még nem az ősz je­le. Ezen az északi tájon a ki- adósabb esőket követő erő­sebb felmelegedés velejárója a tejfehér pára. Az időjárás ilyenfajta „lát­ványosságai” (mert van belő­lük több is ezen a vidéken a késői kitavaszodástól kezd­ve az árvizeken át a hirtelen őszökig) természetesen nem hatnak kedvezően a mező- gazdasági termelésre. Mert lám. az idei. különösen sze- szélves időiárés nyomait is magán viseli a Putnok kör­nyéki határ. Farkas Pál el­nök • és Kenyeres János fő­mezőgazdász sorolták is a té­nyeket : — Az idén több mint 750 hektárunkat borította ár- és belvíz. Ebből 500 hektár olyan terület volt, amit már előző­leg bevetettünk. Például 144 hektár kikelt kukoricánkat vitte el a víz. A napraforgó­ból 30 hektár pusztult, ki. Az árvíz miatt a kertészetben a káposztát késve tudtuk csak vetni, illetve hogy sokat ne késsünk vele. a magot nem a íelenleei helyére vetettük el. Így az egészet ót kellett pa- lántáznunk, ami a termelés költségeit természetesen nö­velte... És ez csak a víz volt, bár kétségtelenül ez okozta a legnagyobb káro­kat ,.. A fejetetejére állt időjárás kézjegyeit most az aratásnál mérik leginkább. Tavaly jú­lius 12-én kezdtek hozzá er­refelé a betakarításhoz, idén viszont csak július 28-án ért be a termés. Az augusztus elsején megkezdett búzaara­tás bizony még ezen a tájon is késeinek számít. Az vi­szont megnyugtató minden késés ellenére, hogy az arat- nivaló nem " különösebben gyomos, dűlt, s a termésátla­gok kedvezőbbnek tűnnek a tervezettnél. A tavaszi árpá­nál ez már tény. hiszen a 413 hektárt levágták. Itt az átlagtermés 34 mázsa hektá­ronként. két mázsával több a tervezettnél. A búza 40—41 mázsa körüli átlagot ígér, a tavalyi 36 mázsával szemben. — Jelenleg 12 saját kom­bájnunk arat, ehhez jön még két E—512-es csehszlovák vendégkombájn, s a sajópüs- pöki tsz-től is kaptunk segít­séget ... A műszaki bázis ezek sze­rint biztosíték ró. hogy amennyiben az időjárás nem romlik el hosszabb időre, a putnoki gazdaság is jóval augusztus 20-a előtt betaka­rítja az 1086 hektárnyi ke­nyérgabonáját. Az ősszel érő kultúrák je­len pillanatban ellentmondá­sos képet mutatnak. Az ösz- szességében háromhetes ve­getációs késés rányomja bé­lyegét minden növény fejlő­désére. Az utóbbi két és fél hét kedvezőbb időjárása sze­rencsére valamit csökkentett ebből a fejlődési lemaradás­ból, s néhány növény úgy ahogy utolérte önmagát. A napraforgó 181 hektáron nem rossz. sőt fogalmazhatunk úgy is — nem kiabálva el ezzel semmit —. hogy: szép. A terv 12 mázsa hektáron­ként, de a szakvezetők nem tartják lehetetlennek a 16—18 mázsát sem. A burgonya viszont tény­leg ellentmondásos. A 142 hektárból huszonnégyet ki­vitt a víz. A többi július 19- ig nagyon szép volt. a hűvös, esős idő talán egyedül ennek a növénynek kedvezett. Az utóbbi hetekben fe’léoő. job­bára. száraz, meleg idő ha­tására azonban Jelentkezett a levélsodró vírus, s ma már korántsem olyan biztatóak a kilátások, mint voltak 3 hét­tel korábban ­— A tervünk hektáronként 220 mázsa — mondta a fő­mezőgazdász —, ha viszoat két munkafolyamat korsze­rűsítését saját tervezésben és kivitelezésben kívánják meg­valósítani. A műszaki fejlesz­tés sikeréért egyaránt tevé­kenykednek a műszaki osz­tály dolgozói, a termelésirá­nyító szakemberek, valamint az üzemfenntartó csoport tagjai. A gyárban felhasznál­ják az Orosházi Üveggyár ta­pasztalatait is, ahol már hosszabb idő óta eredménye­sen alkalmazzák az új beren­dezéseket. Az üzemben arra töreked­nek. hogy mindkét génét — az üvegszélező automatát és a pneumatikus csomagológé­pet — még ebben az évben üzembe helyezzék. Ennek ér­dekében a gyár szocialista brigádjai társadalmi munká­ban is dolgoznak. A műszaki fejlesztési program vala­mennyi célkitűzésének meg­valósulása a nehéz fizikai munka megkönnyítésével egy­idejűleg jelentős létszámcsök­kentést is lehetővé tesz. Így az év végén sor kerülhet a dolgozók megfelelő átcsopor­tosítására, s ez jelentősen enyhíti majd az üveggyár munkaerőgondjait. D. H. még két hét száraz idő kö­vetkezik, nem tudom, meg lesz-e ez a termés ... Az idén Pulitokon még júli­usban is vetettek kukoricát. Igaz. csak silónak, mégis — vagy éppen ezért — elmond­hatjuk, az idei év klímája talán legtöbbet a kukoricának ártott. A belvizek miatt az elvetett kukorica fele kipusz­tult, s a későbbi vetésekkel sem tudták pótolni az erede­tileg tervezett területet. Tsaz, silókukoricát 130 hektárral többet vetettek, s ha ebből a .fele bejön szemnek, részben sikerül pótolni a kiesést. Ez viszont telies egészében az őszi időjárás függvénye. A tavalyihoz hasonló szeptem­beri fagy minden ilven re­ményt szertefoszlathat. Nem csoda hát. hogy a száraz me­leg ősz. kimondva vagy ki­mondatlanul. de vágya a szö­vetkezet vezetőinek, dolgozói­nak. Másfél órát beszélgettünk a gazdaság központiéban. Ami­kor elköszönnénk, már nyo­ma sem volt az ideérkez- tünkkor bennünket fogadó ködpárának. Eloszlott a lég­ben, s derült, tiszta, meleg volt az augusztusi délelőtt. A mezőgazdász számára nyugal­mas munkavégzést hiztosftó idő. Ilyen kellene bosszú táv­ra. Mondjuk november vécé­ig. Azt hiszem senki sem bánná. Legkevésbé ezek az északi részen gazdálkodó ter­melőszövetkezetek nem. (ha) 1 iépiazdasági tervvel isszkaiflai íj sépeovíiíías >1 eredő seleit négy száza- lyezett üvegvágó és dróts1 1 igér a piitnoki latár ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents