Észak-Magyarország, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-11 / 188. szám

1978. otigusztus 11., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Kihasználjak-e súaíiHtpettket? ■ — Ennyi a penzem, ezt er­re a célra kell költenem, el tudjátok-e ennyiért végezni ezeket, a munkákat? — így állított be az egyik vállalat vezetője a Számítástechnikai és Ügyvitelszervezési Válla­lathoz. A válasz szerencsére igen volt és így a „célfel­adat'’ elvégzés» nem okozott több gondot. Persze, nem minden válla­latnál akarják csak így el­költeni a pénzt. De nyilván olyan is szép számmal akad, ahol még így sem próbálnak könnyíteni az adminisztráto­rokon, illetve a munka egy­szerűsítésével és gyorsításá­val a vállalaton is. Mosolygásra késztet — bár tudjuk, nem jellemző —, hogy a Számítástechnikai és Ügyvitelszervezési Vállalat­hoz megérkező új számítás- technikai eszközök: az H—22 számítógép, a perifériális rendszerek csomagolásán olt állt a felirat: 22 tonnányi számítógép. Kétségtelen: a vasútnak, a postának, egyszóval a szállí­tónak mindegy, hogy mit és hova szállít. Lehet az gabo­na. élő állat, vagy számító­gép. Legfeljebb ez kicsit ne­hezebb. mint az, több a dol­guk az egyikkel, mint a má­sikkal. Az azonban már igen nagy jelentőséggel bír. hogy a 40—60 milliós fejlesztési- hogyan használja fel a be­szerző vállalat, illetve a meg­bízók. A SZÜV helyi regionális központjában folyamatos műszakban dolgoznak, de az elmúlt évek alatt — és ez nem a SZÜV hibája —, a munka jellege nem sokat változott. Hogy mire gondo­lunk? Most is, mint koráb­ban, elsősorban az elektro­nikus ügyviteli/ bérelszámo­lási. anyagkönyvelési, értéke­sítési nyilvántartások veze­tésére és például a takarék- betétek kimutatására hasz­nálják az értékes berendezé­seket. Ma már ez nem túl sok, lm nem tévesztjük szem elöl, hogy ezzel még csupán a fe­lesleges „körmölést” spórol­ják meg a vállalatok, és ha tisztában vagyunk azzal, hogy egy-egy gépi óra fi500—11940 forintba kerül. Ha tudjuk — és tudjuk —, hogy a számí­tógép-felhasználás lehetősége ennél sokkal szélesebb körű lehet, hogy alkalmazható az operációs kutatásban, adat­bankok létrehozásánál, a mű­szaki tervezésben, a közleke­désben, a természet- és tár­sadalomtudományokban, és nem utolsósorban az egész­ségügyben —, akkor különö­sen szegényesnek tűnhet. Ha mindezt tudjuk', akkor felötlik, hogy számottevő mértékben elmaradtunk az élmezőnytől. Attól például, hogy a számítógéppel oldjuk meg többek között azt a fel­adatot, hogy milyen techno­lógiai eljárások kombinációi­val lehet ugyanolyan minő­ségű. azonos termékmennyi­séget a legkisebb költséggel előállítani. Ma azonban még a SZÜV és a megrendelők ott tarta­nak „csak” — és már ez is számottevő eredmény —. hogy egyes vállalatok este hozzák az elvégzésre váró munkát, és reggelre már el­vihetik az elkészült felada­tot. Ilyen munka például a Borsodi Sörgyár számlázása. Hasonló feladatot végeznek a CENTRIKÖT Nagykereske­delmi Vállalat számára. Más, jobb példa: valamennyi mis­kolci kórházban számítógép­re vitték a gyógyszernyilván­tartást és az elszámolás te­vékenységét. Szervezés alatt áll a Borsod megyei Tanács Gyógyszertári Központja is. A megyei tanács is „fel­iratkozott” a munkát végez­tetők listájára. Számukra a SZÜV a költségvetési beszá­moló jelentés nyilvántartását végzi. Jelenleg még a DIGÉP is a legnagyobb megrendelők közölt van. Itt végezteti el a bérelszámolást, az állóesz­köz-nyilvántartást és az anyagokkal kapcsolatos elszá­molásokat, A DIGÉP szak­emberei készítették el a szük­séges programokat, is. amiből úgy tűnik, hogy ők már fel­készültek arra, hogy megfe­lelő elektronikus adatfeldol­gozó berendezések segítségé­vel önmaguk is elvégezhes­sék az ügyviteli feladatokat. S mivel a DIGÉP nagyválla­lat. sűrűn változó technoló­giákkal, gyártmányokkal ta­lán arra is képes lesz, hogy a számítógépet, mint óriás „diszpécsert” szállítási fel­adatok, termelési programok és vállalati tervek készítésé­re is alkalmazza majd. A számítógép felhasználá­sának területén a továbblé­péshez az anyagi feltételeken túl nagy szükség van azem- beri . tudásra, a tapasztalatok cseréjére. A SZÜV-nél pél­dául „témagazdák”, témafele­lősök vannak. Más-más re­gionális központ ismeri job­ban. oldja meg egyik vagy másik feladatot. Az AFIT anyaggazdálkodása és anyag­könyvelése például Miskole- hoz tartozik, az OTP-laka- rékbetét nyilvántartásának témagazdája Szolnok, a ser­tések objektív vizsgálatában Szeged a „menő”. Ilyen segítség, ez a fajta támogatás minden sramíló- génpel rendelkező vállalatra ráfér. Az ÉMÁSZ-ról köztu­dott, hogy számítógépéi a fogyóeszköz-nyilvántartástól a hálózatépítés tervezéséig sok helyen alkalmazza. Más megyei vállalatoknak is van­nak kedvező tapasztalatai, amelyek megosztása, az erő­források ésszerű kihasználása és koncentrálása lehet a zálo­ga e téren is az előrelépés­nek, a vállalati belső mecha­nizmusok korszerűsítésének, a vállalatok javuló munká­jának. Bucher! Miklós Miskolcon, a Bacsó Béla utcában épül a regionális számítógépközpont, melynek kivitele­zője a BÁÉV. Az, építkezés ez év végén befejeződik, s az új létesítményt átveheti a tulaj­donos, az Építésgazdasági és Szarvezcsi Intézet. Fotó: Fojlán László Több síküveg A miskolci síküveg évek óta keresett a külföldi piaco­kon: a gyár legtöbbet az H- profilú üvegből exportál. Er­re az évre is számos meg­rendelést kaptak — szocia­lista és tőkés partnerektől egyaránt. Az idén 541 ezer dollár értékű tőkés és 203 ezer rubel értékű szocialista export lebonyolítását írták elő Az üzem sikerrel teljesítet­te az év eddig eltelt részére eső exportkötelezettségeil. A szocialista exportban jelen­tős túlteljesítést is sikerült elérniük. Jól haladnak a tő­kés exportra gyártott termé­kek kiszállításával is. Legna­gyobb megrendelőjük, a ju­goszláv partner mellett most újabbak is jelentkeztek — nemrégiben például a líbiai piacra küldtek próbaszállit- mánvt. Lakás a PVC-lü. építíiüsk Ebben az évben összesen 210 lakás felépítését és át­adását tűzte célul a Kazinc­barcikai városi Tanács. Az új otthonokból korábban már 120-at elkészítettek, ezeket a legrégebbi igénylők, a több- gyermekes családok között osztották szel. A kérelmek .elbírálásánál figyelembe vet­ték a város üzemeinek a vé­leményét is. Tegnap. augusztus 9-én fontos állomásához érkezett a lakásépítési program meg­valósítása Kazincbarcikán. Elkészült az évre beütemezett utolsó lakás is. s ezzel telje­sítette ez évi lakásépítési ter­vét a város. A 26-os sz. fő- közlekedési út és a gimnázi­um közötti területen felépí­tett 5 szintes, 90 lakásos épü­letet tegnap átvette a város az építőktől, lakói 2—3 hét múlva költözhetnek be. A most átadott 90 új ott­hon bérlőit a Borsodi Szén­bányák Vállalat és a Borsodi Vegyikombinát jelöli ki. A BVK elsősorban azon dolgo­zóinak, akik a PVC—III. üzem építésén több éven át tevékenykedtek. Borsodi bányászbrigádok az élen Új rendszert vezettek be az idén a Magyar Szénbánya- . szati Trösztnél az éves mun­kaverseny értékelésére. Az adatlapokon feltüntetett mu­tatók alapján, például a tel­jesítmény, a tervteljesítés, a bázishoz viszonyított fejlődés figyelembevételével úgyneve­zett komplex mutatószámot alakítanak ki. s ez képezi az elbírálás alapját. A borsodi és az ózdi szén- medence bányászbrigádjait, termelőegységeit az új érté­kelési módszer alapján is előkelő helyre rangsorolták a trösztnél. Egyébként az első fél év eredménye szerint, a Kiváló Akna címért 30 akna, a Kiváló Brigád címért 103 föld alatti és 12 külszíni bri­gád küldte be a pályázatát. A versenybe benevezett és az első tíz közé rangsorolt bri­gádok, aknák sorában tizen­három Borsod megyét kép­viseli, s ez kiemelkedő siker t jelent. Az aknák féléves verse­nyében első Lyukóbánya. Az ország második legnagyobb termelőegysége 123,3 száza­lékra tett eleget hathónapi termelési tervének, s maga­san túlszárnyalta az összüze- mi teljesítményre vonatkozó előírást is. Második helyen áll 105,1 jesitésse! százalékos tervtel- Putnok akna, s- 10. Ormos VII. akna. A . Lyukóbányán dolgozó Pataki Sándor gépi frontfej- tö szocialista brigádja ismét, első lett, mivel havonta csali­nem 60 ezer tonna szenet termelt, A képzeletbeli dobo­gó második fokára állhatott fel a feketevölgyi Kiss Mi­hály kollektívája. Negyedik a versenyben a tervtárói Szé­kely István, ötödik az or­mosbányai Nagy István, ha­todik a putnoki Szemere Zol­tán szocialista brigádja. Az egyedi biztosítású. gépi jövesztésű fronton termelő brigádok vetélkedőjében is borsodi siker született, még­pedig a lyukóbányai Krebán Béla csapata jóvoltából. A gépi vágathajtók már szeré­nyebb eredményt tudtak fel­mutatni, s a borsodiak csak az oroszlányiak után követ keznek a rangsorban. A terv­tárói Falkus Istvánnak és brigádjának a hatodik, az or­mosbányai Gulyás Ferencék- nek, Újlaki Miklóséknak és Madácsi Istvánéknak a he tedik, a kilencedik, illetve a tizedik hely jutott a legjobb vágathajtók versenyében. Még tavaly történt, hogy a zöldségellátás megjavítása érdekében Mezőcsáton félszáz ember összefogott, s a helyi áfész segítségével zöldségter­mesztő szakcsoportot alakí­tott. A termelőszövetkezet biztosította a mintegy 3 hek­tárnyi területet, amit 200 négyszögöles parcellákra osz­tottak fel a szakcsoport tag­jai között. Az „új gazdák” valamennyien a község dol­gozói közül kerültek ki. El­sődleges céljuk az volt, hogy saját háztartások ellátására termeljenek, de már az első évben az áfész felvásárlóhe­lyére is jutott zöldségféléik­ből. A Mezőcsát és Vidéke Áfész a szakcsoport tagjaival szerződést kötött a tennelés koordináláséra. Az újdonsült kertészkedők vállalták, hogy &W—50 négyszögölön minden­UMl bébi isiBiiptf Zöldség a szakcsoportból ki azonos árut termel. Olyas­mit, ami a helyi piacról hi­ányzik, amit. jól lehet érté­kesíteni. Az elmúlt évben 10 vagon uborkát értékesítettek. Az idén burgonyát termesz­tenek jelentős mennyiség­ben. A Szakcsoport munkája, tagjainak termelése az idén már korszerűbb körülmények között, hozzáértőbben, szer­vezettebben folyik, mint ta­valy. Azokon a parcellákon, ahol minden munkát idejé­ben, jó minőségben végeztek el, szép termés mutatkozik. Így az áfész a szakcsoport tagjaitól mintegy 500—600 mázsa burgonya felvásárlását tervezi, s ezzel jelentősen csökkenhet az eddigi szabol­csi „behozatal”. Jelentős mennyiségű vöröshagyma, fokhagyma és gyökérzöldség is terem a szakcsoporti tagok kertjeiben, ami szintén csök­kenti az „importot”, javítja a helyi ellátást. A félszáz csa-' Iád azelőtt mindent a pia­con vásárolt, most viszont már jelentős mennyiségű zöldárut küld maga is a csa­ti piacra, üzletekbe. Az áfész sok mindennel segiti elő az eredményesebb termelést. Hat Norton-kutat furattal?, hogy a vízigényes zöldségfélék öntözése biztosí­tott legyen. A kerteknél, a helyszínen létesítettek kis felvásárlóhelyiséget. És szak­tanácsadót is alkalmaznak, hiszen a szakcsoporti tagok jó része még „kezdő” a zöld­ségfélék termelésében, szük­ségük van a szakember ta­nácsaira. (csanálossf) Mérlegrontó automaták Az ELZETT Müvek Sátor­aljaújhelyi Gyárának ter­mékei rövid idő alatt is­mertté és keresetté váltak a külföldi piacokon. Nagyne­vű tókés cégek figyeltek fel az újhelyi épületveretekre, s egyéb ipari célokat szolgáló berendezésekre. Az évről évre növekvő tő­kés kereslet egy exportnöve­lő beruházás mielőbbi meg­valósítását sürgette. Ennek szükségességét idejében fel­ismerték, s az elmúlt évben megkezdték annak a beruhá­zásnak a kivitelezését, amely 1980-ig lehetővé teszi a ter­melés megduplázását a tő­kés exportra gyártott épület- veretekböl. A beruházást több lépcsőben valósítják meg: az 1978-as év nagy fel­adata a bázishoz viszonyít­va 20 százalékkal több tőkés export lebonyolítása. Ennek feltétele a beruházás ez év­re eső, mintegy 50 millió' fo­rintos részének sikeres meg­valósítása. Sajnos, az első fél évben az újhelyiek nem tudtak maradéktalanul eleget ten­ni a beruházási program elő­írásainak. Ez rányomta bé­lyegét valamennyi fő gazda­sági mutató alakulására. Nem sikerült megfelelő mértékben emelniük a ter­melékenységet, s bár összes­ségében teljesítették az ex­porttervet, a tőkés kivitelben elmaradtak a tervezettől. Ennek okai az első negyed­évre nyúlnak vissza; a gyár kollektívája meglehetősen sikertelenül startolt. Az üzem vezetői kellő időben levonták a tanulságot; intéz­kedtek a gazdaságosság fo­kozása, a termelékenység növelése, a helyes készlet- gazdálkodás érdekében. Leg­fontosabb feladatként a mun­kafegyelem megszilárdítását, a termelés ütemességének biztosítását jelölték meg. Feszített, az előző évihez képest mintegy tíz százalék­kal magasabb termelési programot határoztak meg — a beruházás megvalósítá­sával egyidejűleg. A prog­ram összeállításakor már számoltak az első fél évre tervezett új, nagyobb kapa­citású termelőberendezések­kel is. Az új gépek üzem­be helyezése azonban nem volt zökkenőmentes. Egy jó hírű, NSZK-beli gyártól há­rom csiszoló automatát vá­sároltak, azonban ezek nem feleltek meg a követelmé­nyeknek. Kettőt közülük üzembe helyeztek, ám haté­konyságuk elmarad a hagyo­mányos, kézi csiszolásétól. A harmadik berendezés terme­lésbe állítása pedig még mind a mai napig nem tör­tént meg. Gondjaik voltak továbbá az eloxaló üzem re­konstrukciójával is, de eze­ket a problémákat a máso­dik negyedévben sikerült felszámolniuk. A nehézségek ellenére termelési tervüket 191,4 százalékra teljesítették. Az előirányzott tőkés expor­tot viszont nem. sikerült rea­lizálni. A tervezettől négy­millió forint értékkel keve­sebb árut értékesítettek a tőkés piacokon; mintegy hat­millió forintos készlet rak­táron maradt az első fél év­ben. Ennek hatása megmu­tatkozott a nyereségben is; a tervezett 50 millió helyett csak 40,7 millió forint nj'e- reséggel zárták az év első hat hónapját. A gyárban elkészítették az első fél év mérlegét, amely­ben reálisan vázolták azo­kat a belső problémákat amelyek a lemaradást okoz­ták. Először is a beruházás­nál jelentkező hiányosságo­kat mérték fel. Elismerték, hogy a raktárak átszervezé­se utáni bővítési és elrende­zési tervvel mind a mai napig adósak. Ezenkívül hiá­nyoznak még más fontos lé­tesítmények tervei is. A ter­melési szerkezet korszerűsí­tésében előbbre léptek ugyan, ám az elox épületve­retek csiszolására készített, műszaki fejlesztési tervek alapján végzett kísérletek nem hozták meg a kívánt eredményt — az uj módszer nem vezethető be. Kedvezőt- .lenül alakult a teljesítménv- bérben foglalkoztatottak ará­nya is, a tavalyihoz képest csökkent a normázott terü­leteken dolgozók szama. A kísérleti jelleg miatt nem hozott még jó eredményt a korszerű technológia beve­zetése sem a munkaerő fel­szabadítását illetően. A ter­melés növekedésének 74,1 százalékát létszámnöveléssel biztosították, s a fejlődést csupán 25,9 százalékban eredményezte a termelé­kenység növekedése. Nagy gondjaik voltak a termelés nem megfelelő ütemével is. A termelés ütemessége nem volt egyenletes; a negyed­évek elején a termelés ál­talában a tervezettől alacso­nyabb.' a negyedévek végén pedig magasabb volt. A fél­éves zárókészlet is rosszul alakult: a megengedettnél 6.8 millió forinttal volt ma­gasabb a készletszint Szilagyi László, az üzemi pártbizottság titkára elmon­dotta: ahol tudtak, már in­tézkedtek. A termelőfolya­mat összehangolása érdeké­ben korszerűsítették a ter­melésirányító apparátust Megkezdték a teljesítmény­bérben foglalkoztatottak ará­nyának felülvizsgálását, is. Intézkedtek továbbá a ter­melés ütemessége, a munka- fegyelem megszilárdítása ér­dekében. Az üzemi pártbi­zottság titkára azt is elmon­dotta, hogy a napokban ta­nácskozást tartanak, amelyen naprakész cselekvési prog­ramot dolgoznak majd l?i. A hiányosságok felszámolására a hátralevő öt hónapban, széles körű összefogással, jó szervezéssel, még lehetőség van. — dcvald —• j

Next

/
Thumbnails
Contents