Észak-Magyarország, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-09 / 186. szám

1973. augusztus 9„ szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Csak ami gazdaságos Hat iiiiiap eseményei SáteraijaéjheEyee Kivonat a/. MSZMP Sátor­aljaújhelyi városi Bizottsága 1978. január 13-j határoza­tából: „Alapvető feladatnak kell tekinteni a termékszer­kezet korszerűsítését, a mű­szaki és technikai színvonal emelését, a beruházási (elada­tok tervszerű megvalósítását, a termelőeszközök és a mun­kaerő ésszerű, takarékos fel- használását, a gazdaságos ex­port fokozását: az ipari ter­melés 6—ti,5 százalékos növe­lései, . . A fél év eltelte után megvizsgálták: miként sikerült eleget tenni a felada­toknak; leszűrték a város iparára vonatkozó, főbb kö­vetkeztetéseket, Eszerint az ipari termelés a várakozás­nak megfelelően, a tervezett­nél nagyobb ütemben növe­kedett, A tervezettnél több árut exportáltak, de ezen be­lül a lökés export nem érte el a tervezettet. Ismételten bebizonyosodott továbbá, hogy Sátoraljaújhe­lyen ma már nem lehet szá­molni a foglalkoztatottak lét­számnövekedésével, a mini­mális létszám növelési terv sem valósulhatott meg. Nö­vekedett ellenben az egy főre jutó termelési érték, tehát a termelékenység. A nyereség csupán öt üzemben emelke­dett az előző évihez képest, a többi ipari üzem eléggé magas ráfordítással dolgozott, így nem teljesítette időará­nyos nyereségtervét. Nőtt a munkások havi átlagkeresete. Csökkent a vállalati beruhá­zások értéke: egyre nehezebb építőipari kapacitáshoz jutni. Az egyik legfontosabb meg­állapítás: több, gazdaságtalan termék gyártását megszüntet­ték a város ipáid üzemei, s ezeket korszerűbb, jobban el­adható, gazdaságosabban, gyártható termékek váltották lel. Nézzük sorjában. A Hegy­alja Ruházati Szövetkezetben és az ELZETT-ben minden­kor követik a külső és belső piac igényeit, ennek érdeké­ben korszerűsítik üzemeiket. A Tisza Bútorgyár újhelyi gyáregységében megszüntet­ték a hagyományos, festett konyhabútorok gyártását, he­lyettük újszerű konyhaberen­dezéseket, gardróbszekrénye­ket készítenek. A finomme­chanikai vállalat felszámolta a" nagyfeszültségű tekercsek gyártását, ehelyett telefon­gyári vonal- és irányszűrő­ket, hálózatvédelmi reléket, transzformátorokat állítanak elő. A cipészszövetkezet a hagyományos helyett ragasz­tott cipőket készít, a sütő­ipari vállalat zsemlemorzsát és egyéb, keresett pékárut állít elő a félig eladhatatlan péksütemények helyett. Jónak értékelhető az újhe­lyi vállalatok, szövetkezetek üzem- és munkaszervezése. A fehérneműgyár korszerűsítet­te a belső anyagmozgatást és a raktározást, az ELZETT a tervezői munka színvonalá­nak, valamint az anyagellá­tás zavartalanságának érde­kében intézkedett, a dohány­gyár átszervezte tmk-üzemét, gépesítette a készárumozga­tást, javított az ügyviteli és szervezési munka színvonalán az elméit hónapok során, A bútorgyárban korszerűsítették a felületkezelést és a szere­lést. a MEZŐGÉP nagyobb sorozatok gyártására alkal­mas. zárt ciklusú termelési rendszer előkészítésén mun­kálkodik. A cipészszövetke­zet a folyamatos termelést szorgalmazza, a tejüzemben növelni kívánják a sajtgyár- tó kapacitást. Javult a vállalatoknál a munkafegyelem, a táppénzes fegyelem, javulás tapasztal­ható a munkaerő-gazdálko­dás területén. Az üzemek többségében bátrabban élnek a fegyelmezési eszközökkel, szervezettebbé tették a be-> tegellenőrzést, növekszik a teljesítménybérben dolgozók aránya. A megfelelő intézkedések eredményeképpen az ipari termelés 10,2 százalékkal ma­gasabb. mint a múlt év első fél évében volt. A város 15 ipari üzeme az első fél év során 1 milliárd 151 millió forint bruttó termelési érté­ket produkált, a féléves ter­vet 3,6 százalékkal túltelje­sítették. Mindössze két vál­lalatnak, az építőipari költ­ségvetési üzemnek, valamint a városgazdálkodási vállalat­nak nem sikerült — részben létszámhiány miatt —, telje­sítenie időarányosan a ter­veit. Négy újhelyi ipari üzem összesen 450 millió forint ér­tékű exportáru-értékesítést tervezett. Ezt 72 millió fo­rinttal túlteljesítették. Külö­nösen szép eredményeket ért el e tekintetben is a borkom­binát, amely 106,2 százalékra teljesítette tervét. Ezen belül a tőkésexport-terveket nem mindenütt sikerült teljesíte­ni, az ELZETT gondokkal küszködik a tőkés piacon. Mint már utaltunk rá, ma­gasak voltak a város üzemei­nek költségráfordításai, ke­vesen teljesítették nyereség- tervüket, lassú a beruházá­sok üteme is. Ezek a hiá­nyosságok olyan mértékűek, hogy a következő hónapok­ban java részüket korrigálni tudjak az érintettek. A gazdaságpolitikai szak­emberek úgy ítélik meg, hogy a városi pártbizottság cse­lekvési programja alkalmas az éves gazdasági célkitűzé­sek megvalósításához, nincs szükség évközi módosításra. A program megvalósítása egyet jelent valamennyi üzem eredményes évzárásával. L. Gy_ „ A szomszédoknak segítenek A Bodrogközi Állami Gaz­daság — a nehéz körülmé­nyek ellenére is — tizenhat nap alatt befejezte az aratást. Összesen 1201 hektárról ta­karították be a gabonát. 400 vagon búzát és ároát szállí­tottak magtárba. Ebből 160 vagon kenyérnekvalót adtak át a Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalatnak. Az aratás befejezését köve­tő hajnalban a gazdaság 12 kombájnja és 5 szállító jár­müve már Vajdácskára, Mi- kóházára és Pálházára indult, hogy az ottani termelőszövet­kezeteknek segítsenek a nagy nyári munkában — az ara­tásban. Takarmánykeverő izem Az állattenyésztés adja a sárospataki Kossuth Termelő- szövetkezetben a bevétel túl­nyomó részét. Ezért igen nagy a jelentősége a szálas és ab­rak takarmányok termeszté­sének. korszerű technológia szerinti keverésének. A ter­melőszövetkezet állattenyész­tési ágazatának további fej­lődését jelenti egy új takar­mánykeverő-üzemnek az épí­tése, amely évi 6000—7000 vagon takarmánykeverék elő­állítására lesz alkalmas. Az üzemet társulásban hozzak .létre.* : A szabadba telepített csőrendszerek szigetelését végzik a kivitelezők A műszerek ellenőrzése is hozzátartozik a gyárindításra való felkészüléshez Fotó: Kovács Endréné A szőlőtermesztés nemcsak régen, hanem még napjaink-'' ban is a sok kézi erőt kívá­nó mezőgazdasági munkák közé tartozik. Különösen így van ez Tokaj-Hegyalján, ahol a domboldalakra felfutó sző- lőláblák művelése még na- gyob nehézségbe ütközik. Sok hasznos gép segíti ugyan már a szőlőművelést a nagy múltú borvidéken, de a szőlészet-borászat nagyobb fokú gépesítéséről még nem beszélhetünk. A használatban levő szölőművelő gépek túl­nyomó többsége külföldi ere­detű, ami tetemes valutájába kerül az országnak. Ezek behozatalának csökkentésére erőteljes mértékben megkez­dődött a szükséges gépek hazai gyártása. Ezeknek a hazai gyártmá­nyú szölőművelő gépeknek a megismertetésére és népsze­rűsítésére az ország öt fő borvidékén bemutatót rendez a Mezögépfejlesztő Intézet, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet, az AGROTRÖSZT és a gépeket előállító Szekszárdi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat. Most a Tokaj-hegyaljai Állami Gaz­dasági Borkombinál tarcali kerületében került sor a be­mutatóra. A borkombinát szőlészein- borászain kívül, több közeli és távolabbi szőlőtermelő gazdaság szakemberei is részi vettek a tarcali szőlőföldeken tartott bemutatón. Mindnyá­jan nagy érdeklődéssel kí­sérték munka közben a haj- tásvágó, előmelsző, huzalle­eresztő és -feszítő, a szőlö- oltvány-iskolázó és az uni­verzális szőlőművelő gépeket. Hasonlóképpen nagy figye­lem nyilvánult meg azoknak a szölőművelő gépeknek a bemutatása iránt is, amelye­ket a borkombinát és más gazdaságok szakemberei ter­veztek, „házilag” alakítottak ki, s amelyekkel a szőlészet­borászat egyes munkafolya­matait évek óta végzik. Segítsél a íiaztájinak A Bodrogközi Állami Gazdaság ez idén 36 ezer da­rab palántát, 600 mázsa ve­tőburgonyát és tízezer napos- baromfit adott el dolgozói­nak háztáji gazdálkodásuk segítésére. Ezenkívül 30 hek­tárnyi legelőt, kaszálót és a nagyüzemileg nem haszno­sítható összes rétet is kimér­ték nekik az állattartás tá­mogatására. A tervnek megfelelően ha­lad a TVK-ban a 4,2 milliard forint költséggel megvalósuló polipropiléngyár beruházása. Az építés kezdetétől 1978 kö­zepéig több mint 3 milliárd forint értékű munkát teljesí­tettek a kivitelezők. A vég­terméket előállító üzem lé­nyegében már a második ne­gyedévben elkészült, ugyanis május 28-án megjelent, szél­ső hazai gyártmányú granu­látum, amit import polipropi­lénporból készítettek. Az események — egy ilyen próbaüzemeltetés előtt álló új létesítménynél — gyorsan követik egymást. Ide sorol­ható, hogy időközben elké­szült a gyár kazánrendszere és itt is megkezdődhettek a próbák. A hőközpontban is sikerrel teljesítették az új tápvízelőkészítő üzem építé­sével kapcsolatos feladatokat, amit az is bizonyít, hogy a próbaüzemeltetés során az előírt műszaki paraméterek szerint működtek a berende­zések. A kivitelezők ezekben a hetekben fokozatosan átadják a helyüket azoknak a szak­embereknek, akik egyrészről a befejező jellegű munkát végzik, illetve az üzembe he­lyezésre való felkészülést hi­vatottak biztosítani. Az itt dolgozó mintegy négyszáz szakember között szép szám­mal vannak TVK-s dolgozók is, akiket a vállalat igazgató­sága a munkák meggyorsítása érdekében a polipropilén­gyárba irányított. Mint megtudtuk, akad egy kritikus munkaterület is a beruházáson, ahol nagyon összetorlódtak a feladatok. Ez pedig a szakipari tevékeny­ség, amely korántsem halad úgy, ahogyan azt a beruházó szeretné. Kívülről szemlélve lassúnak, tűnik a munka üte­zátartozik, hogy a szigetelést és a bádogozást csak az épí­tés es a szereles befejezése után lehet végezni, e/.ert lát­szik most olyan soknak ez a munka. Különösen a bádogo­zásból van még hátra igen sok. Pedig a Gyár- és Gép­szerelő Vállalat, a hótechni­ka. sőt még a TVK szakipari részlege is részt vallal a fel­adatokból. A beruházási igazgatóság egész apparátusa az üzembe helyezés előkészítésén fára­dozik. Azt azonban meg sen­ki nem tudja pontosan meg­mondani. mikor kerülhet sor a gyárindításra. Erre nem is lehet vállalkozni, hiszen sok aprónak látszó gond. problé­ma kerül felszínre nap mint nap. ezeket mindenképpen meg kell szüntetni, s csak ezután lehet lépni előre, liven bonyolult, fokozottan tűz- es robbanásveszélyes technológiai rendszer elkészí­tése és üzembe helyezése rendkívül nehéz feladat. Ap­rólékos. körültekintő munká­ra van szükség, nem lehet elsiklani a legkisebb hiba fe­lett sem. mert később nagy baj származhat a sietségbőL Már az is sejtet valamit, hogy a gyár kezelő- és irá­nyítószemélyzete lényegében együtt van, , befejeződött a szakemberek betanítása, fel­készítése az üzemindításra. A legtöbben már-már olyan munkarendben járnak dol­gozni, mintha termelés foly­na a gyárban. Ez azért van így, hogy már a próbák alatt megismerkedjenek a gépek, berendezések működésével, s szükség esetén maguk is köz­reműködjenek a hiányossá­gok megszüntetésében, ami­nek nagy hasznát veszik a későbbiek során. Bizonyára azzal sem áru­lunk el semmi titkot, ha el­mondjuk: megvan annak re­ális lehetősége, hogy több hónappal az előirt határidő előtt elkészüljön a TVK új vegyipari üzeme, Nincs mesz- sze az a nap, amikor az egyes gépek, berendezések, üzemrészek sikeres próbái után összeállhat az egész technológiai sor és megkez­dődhet az „éles közeggel” való próbaüzemeltetés. A vállalatnál azzal számolnak, hogy még ebben az évben 1500 tonna magyar polipropi­lént adnak a népgazdaságnak* L. U A számok önmagukban csalnak... Könnyen félreve­zetik az embert, aki — ha nem vizsgálja a számok mö­gött húzódó, a számokat de­termináló tényezőket, — el­hamarkodott, mi több: hibás következtetéseket • von le be­lőlük. Mert ugye 314 hektár arat- nivaló így első hallásra ne- vetnivalóán kevés. Akárcsak a hektáronkénti 8—9 mázsás napraforgó- s a 22,5 mázsás tavaszi árpatermés. Mondom, így első hallásra! Csupán ezeket a számadatokat hall­va ezt állítaná mindenki, aki már hallott több ezer hektá­ros aratásokról, 20 mázsán felüli napraforgó-, 40 mázsa körüli tavaszi árpa termések­ről. A számok azonban realitá­sukat magyarázattal kiegé­szítve nyerik el. Es ez a ma­gyarázat nem magyarázko­dás. Ez a magyarázat a va­lóság ecsetelésc. jelen eset­ben a nehéz valóságé. Beve­zető példáinkat Rakacáról vettük, arról a tájról, ahová esztétikumot bőven juttatott a természet, de jó termőföl­det annál kevesebbet. Bezzeg lejtő az van bőven errefelé! A kalászosok is ezeken ka­paszkodnak több-kevesebb si­kerrel, következésképp az új­donsült tsz arató-cséplőgépei (összesen három) is ezeken a tiz-tizenöt százalékos lejtőkön próbálnak helytállni. Egy gépre 105 hektár jut, nem több. s nem kevesebb, mint általában más gazdaságok­ban. De más síkon aratni, s megint más dombról le, dombra fel! Szóval, az a 314 hektárnyi aratnivaló esetünkben nem is kevés, s éppen ezért itt ugyan­úgy a figyelem középpontjá­ban van ez a munka, mint ahol ezer hektárnyi a hasonló feladat. Ezt bizonygatják Csa­bai János elnök és Gass Fe­renc tómezögazdász, de nem is kell nagyon bizonygatni. Ilyen kis tsz-ben nem kisebb a vezetők gondja, sőt... Itt például „létkérdés” ha elsza­kad az egyetlen E—512-es arató-cséplőgépük ékszíja. És idén erre már volt példa, Szidják is a csapnivalóan rossz minőséget. Itt például az a 22,5 mázsás tavaszi ar- paátlag úgy jött ki, hogy a felsőbb táblák (a valamivel jobb minőségűek) 30—32 má­zsát adtak, az alsóbb részen viszont, ahol a *víz állt, s a tápanyag kimosódott, ered­ménynek számított a tíz má­zsa is. Itt az aratás kezdetén a magas nedvességtartalom miatt, rendre kellett vágniuk az árpát, s csak két nap szá­radás után tudták betakaríta­ni. Itt az egyetlen T—150-es erőgépet, amit végre sok utánjárás után (pedig rend­szertagok) megkapnak, úgy várják, mint a messiást. Megkérdezheti valaki: mi­lyen eredményt mutat fel ez a kedvezőtlen adottságú gaz­daság? önmagához képest nem keveset. Hangsúlyozom, önmagához képest. Bár az aratásnak még nincs vége (15-e körül várható), a búza átlagtermése 30 mázsát ígér. (Tavaly 25 , mázsa , volt.) Az évi 50 vagon szálaslakar- mány-szükségletükből 41 va­gonnyit ez ideig már beta­karítottak. Az őszre tervezett 200 hektáros búzavetés alá 140 hektár területet már meg­forgattak. A 600 darabos anyajuhállományukat ezerre emelték, évente egy anyára átlagosan 1,7 bárány.szaporu­lat jut. A szaporulatot tejes­bárányként értékesítik, s ex­portra kerül. A húsmarha- tartású szarvasmarha-állo­mányuk (450 darab), a 20 százalékos állami dotációval (ez jár a rakacaiaknak) nye­reséges. Évente 180 darab hí­zómarhát értékesítenek, 550 kilogramm átlagsúllyal, A zöme ,.A” minőségű, az ex­portfelárral együtt, darabon­ként megkapják a 28 ezer fo­rintot, Talán ez is magyará­zata annak, hogy jövőre újabb két 100—100 férőhelyes kö­tetlen tartásé telepet építe­nek, s megvalósítják a lege- lőfelújitási tervüket is. Azzal kezdtem, a számok önmagu kban félrevezetnek. A munkát, a nehézségeket, az átlagtermések, a területnagy­ságok csak úgy „natúrban” nem fejezik ki reálisan. Né­hol a 22 mázsás átlagtermé­sért kell dolgozni annyit, mint máshol a 35—40 mázsá­ért. Ahhoz azonban, hogy ez világos legyen mindenki előtt, időnként szükséges a számok magyarázata. S ez a magya­rázat nem magyarázkodás. Legalább a rakacai Üj Dol­gozó Tsz esetében »ein az.. (ha) ! Üzembe helyezésre készülnek Az idén: 1500 tonna polipropilén Szinti gének bemulßtß.a Hepiján T Rakaca, Uj Dolgozó Tsz Széké - iiipázial kleyészíive

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents