Észak-Magyarország, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-04 / 182. szám

1978. augusztus 4., péntek; ÉSZAK MAGYARORSZÁG 3 Lánc, lánc, hütőlánc Amikor nem baj, lia fagyos a légkör Képünkön a PVC—III. sóoldó-berendezése látható. Fotó: Kaprai János Sikeres próbaüzem után es»­Ötvenezer tonna pvc-por az év végéig Hála az égnek, hogy nem élünk a középkorban. A mai idők emberének lassan már mindent készen tálalnak. Fő­ként akkor, ha a korábbi munkafolyamatokat, fázisokat elvégzik előtle és helyette. Mindennapjainkban sorra vo­nul be a technika, megköny- nyílve életünket, és lehető­vé téve hogy mind ésszerűb­ben gazdálkodjunk időnkkel. Különösen nyáron, és ak­kor, ha kevés az időnk, nyug­tázzuk jó érzéssel a hűtő­iparnak és a kereskedelem­nek azt. hogy mélyhűtött áru előállításával és forgalmazá­sával megkönnyítik a máso­dik műszakot, vagy pihenés­re. szórakozásra teremtenek több alkalmat. A hűtött ter­mékek használata, tehát so­kunknak előnyös. Nézzük hát sorra, hogy a hűtőlánc men­tén. az ipartól a fogyasztóig kinek mi ..fáj", és főleg mi, és miért előnyös? # A Magyar Hűtői par Mis­kolci Gyárában ezeket hal­lottuk : — A legnagyobb baj az, hogy a hűtőlánc a kereske­delemnél megszakad. Az a jellemző, hogy az üzletekben nagyon kevés a mélvhűtő- kamra. s így a rendelt áru­kat képtelenség elhelyezni a 2000 literes hűtőgépekben. Egy-egy AlBC-áruházban ak­kora mélyhűtőnek kellene lenni, hogv abban 3 tonna áru is elférjen, és, így csak heti néhány alkalommal kel­lene fordulni a hűtőkocsinak. — A mélvbűtött termékek szállítása többnyire megol­dott. IFA-, illetve angol és amb-ikai termoszkocs’kkal is találkozunk a forgalomban. Persze ezek nem olcsónk. így jelentős anyagi terhel; ielen- tenek. F.gy R tonnás hűtőko­csi néldául mástél millió fo­rintba kerül, míg az epvton- nás Mercedes típusú hfitőkn- csiéi't 2,5 millió forintot kell fizetni. — A termékek rakodását, a szállítást megkönnyítik és egvben gyorsítják a széles körben alkalmazott raklapok, a ..re t-nnc'áV” Ezekre mint­egy 720 kilogramm súlyú áru fér. A hűtőlánc eevík soron kö­vetkező szeme Ipliplpp a ke- re^kedeiem. A Miskolci Fiel- mi szer Kiskereskedelmi. Vál­lalat igazgatnia. Málnás La­jos is gazdagítja a kérdező ismereteit. — Nem, nem bélvtáHó. hogv a ke-eskedelemhen pun­csénak mélvőűtnkamrák. f}'7- ]et pinkben on található és p7pVpii kívül ítao inaid és 150 háztartási bí'töoénet is hasz­nálnak a vállalat üzleteiben. — Csupán a hűtőpultok számának növelésével nem oldhatók meg a híd elánénál kapcsolatos pondnk és főként az. hogv a híftőkocs’k rsak ritkán fordultának, vwene- sen knvptlmzik ez ahbzi ímgv a külÖphöv.ő á **i ítél pcátsek más és más tárolási körűl- ménveket iaénvelpok. és el­térő a szavatosságuk is. Hogy csak néidalrént emiítcom' t.e­, jet ütemesen és .sűrűn kell szállítani, de énn íov fontos a vrivösáruk • a virsli, á ,sza- faládé. a krinolín és termé­szetesen a hurkotéiÁk kel­lő gvorcaságii notlása is F.z povábbént a fowasviói alap­állás PS a kerecirpriplemnek a fngvasz.tók érdekét kell kép­viselni. A vállalatnak saját hűtő­gép-karbantartó részlege van, ami szerencsés helyzetet te­remt. hiszen még ügyeleti szolgálatot is tartanak. Per­sze nem minden 1 vállalatnál ilyen ..felhőtlen az ég”, és az alkatrészellátással amúgy is éppen elég baj van. A miskolci ,tűnő-szállóban Kasza Klára főkönyvelő se­gített az újságírónak. — A hozzánk érkező mély­hűtött termékek 10—18 fo­kos mélyhűtőkamrákba és -pultokba kerülnek. Ezekben igen hosszú ideig a legcseké­lyebb károsodás nélkül tá­rolhatók. Mj gyakran és szí­vesen élünk a hűtőipar által nyújtott segítséggel. Ez ak­kor is előny, ha figyelembe vesszük, hogy a mélyhűtött termékek, a zöldségfélék, stb. nem a legolcsóbbak, de hát ezek nem igényelnek külön munkaerőt, aki tisztítsa, há­mozza azokat. A Júnóban tehát úgy gon­dolkodnak, mint egy ..mo­dern” háziasszony. , Nézzünk más vállalatot is. A Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál a legapróbb rész. letekig beavatnak a vállalat és a hűtőlánc „intim” kap­csolataiba, és térképen kö­vethetem nyomon a bolthá­lózat fejlődését. Tóth János igazgatóhelyettes, majd ké­sőbb Vala Mihail/ igazgató gondolataiból most csak né­hányat’ összegzők. A gondok, a nagyobb terü­let miatt itt fokozottabban jelentkeznek. Tejszállitáshoz például a tejipar többnyire nem, vagy alig használ hű­tőkocsi l. így azután a megye távoli pontjain, Özdon, Ru- dabányán, Borsodnádasdon stb. hiába teszik be azonnal a bolti hűtőbe, a vásárló há­ziasszony hiába viszi haza „hidegen”, felfőzéskor hamar megsűrűsödik, összemegy. Ifi is. akárcsak a vállala­tok zöménél — a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatot kivéve — a kar­bantartási és a felújításokat is a Kereskedelmi Építő, és Szolgáltató Vállalat végzi. Bár munkájukat az alkat­részellátás erősen nehezíti, az „elődhöz”, a VIMELUX-hoz képest nagyot javult a kar­bantartási tevékenység szín­vonala. Ahogy Vala Mihály mondja: — Alig volt olyan nap, hogy a helyettesem és én ne kaptam volna vagy 10—15 telefont a boltvezetőktől, hogy próbáljuk sürgetni a ja­vítást. A megyei vállalat úgy tű­nik, hogy a nagyobb távol­ságok miatt nehezebb hely­zetben van a miskolciaknál. A hosszú úton könnyebben romlik a húsáru is. hisz a termoszkocsi „gyengén” mű­ködő aggregáttal még nem je­lenti a hűtőlánc folytonossá­gát. És bár szép számú a hű­tőkamrák és hűtőgépek mennyisége, még mindig nem egy az olyan „szatócsbolt”, ahol az üzlet kis alapterülete korlátozza a hűtőlánc ele­meinek elhelyezését. Nehezí­ti még a kérdést az is. hogy az üzletek forgalma gyorsan megugrik és néhány év alatt 2—3-szorosát is eléri a ter­vezettnek. Ilyenkor már csak az öt­letesség segít. Az. hogy „bá­zisokat” alakítsanak ki. hisz a termékek elhelyezését szi­gorú előírások szabályozzák. Külön hűtőteret kell biztosí­tani a cukrász- és tejtermék­nek. a hentesáruknak, és a tőkehúsoknak. E néhány tényből is kö­vetkezik, hogy a kereskedel­mi és vendéglátó vállalatok vezetői szívügyüknek tekin­tik — fogyasztói és saját ér­dek is — a korszerű techni­ka alkalmazását. így velük örülhetünk a közelmúltban megjelent belkereskedelmi törvénynek, ami az alkatré­szek utánpótlásával foglalko­zik. A fokozott figyelem, a szakmai, technikai eszközök koncentrálása bizonyos, hogy még inkább elősegíti a vá­sárlók és a vendégek gyors, korszerű ellátásút. Buciiért Miklós Az egészségügyi ellátás fej­lesztésében is mindinkább előtérbe kerül a központosí­tás, amely a rendelkezésre álló anyagi es szellemi erők, drága eszközök jobb fel- használását segíti. Ezért fon­tos törekvés többek között, hogy a mintegy 400 helyen működő röntgen-diagnoszti­kai ellátást fokozatosan 80— 100 központba vonják össze. Ezekben a központokban a jelenleg dolgozó személyi ál­lomány és felszerelés több­szörösének működési feltéte­leit kell megteremteni. A mo­dern egészségügyi központo­kat elsősorban rekonstruk­cióval. a mór meglevő kór­házi épületek felhasználásá­val hozzák létre, de a leg­több esetben a központosí­tott orvosellató részlegeket csak új diagnosztikai épület­ben lehet korszerű módon el­helyezni. A legcélravezetőbb megol­dás kialakítására az Egész­ségügyi Minisztérium és az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium országos pá­lyázatot hirdetett korszerű kórházi diagnosztikai épüle­tek tervezésére. A pályázati kiírást mór át­vehetik az érdeklődök az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztériumban és a sok­féle variációra lehetőséget nyújtó kész terveket legké­sőbb november 8-ig kell el­küldeni az Országos Röntgen- és Sugárfizikai Intézetnek. A legjobb tervek díjazására és megvásárlására 460 ezer fo­rintot irányoztak elő. A bí­ráló bizottság legkésőbb no­vember 30-ig hirdeti ki a pá­lyázat eredményét. A Labor Műszeripari Müvek budapesti és esztergomi gyá­rában az idén egymilliárd fo­rint értekben készítenek kü­lönféle laboratóriumi eszkö­zöket, berendezéseket. Ter­mékeik hatvan százalékát küllőidre szállítják. A képen: Nagynyomású folyadékkro- matográí szerelése a buda­pesti gyárban. A Borsodi Vegyikombinát 11.3 milliárd forintos költség­gel épülő új pvc-gyáránalc három fontos üzemében, a polimer-, a monomer- és az elektrolizisüzemben sikere­sen folynak az üzemi pró­bák, illetve a próbaüzemel­tetés. Az elmúlt két hónap alatt 8678 tonna pve-port állítottak elő az új gyárban, s az első 500 tonnát Auszt­riába exportálták. Ez is kel­lőképpen bizonyítja, hogy az új gyár kiváló minőségű ter­mék gyártására képes, ami biztosítékul szolgál arra, hogy a későbbiek során nem lesz gond a pvc-por értéke­sítésével, folyamatosan tud majd termelni a korszerű gyár. Az új üzemekben azonban nemcsak pvc-port, hanem több más, a népgazdaság, az ipar számára rendkívül fon­tos termékekéi is előállíta­nak. A próbaüzemeltetés ide­je alatt eddig több mint 5000 tonna cseppfolyós klórt, csak­nem 6000 tonna lúgot, közel 7000 tonna diklóretánt, s több mint ezer tonna hvpót gyártottak és szállítottak a hazai, valamint a külföldi piacokra. A próbaüzemelte­tés tapasztalatairól kérdez­tük Bánát Lászlót, a BVK beruházási igazgatóságának főosztályvezetőjét. — Eddig csak a monomer- tizemben volt kisebb problé­ma, a próbaüzemeltetés so­rán. Az oxidklórozót kelleti megjavítani július első nap­jaiban — mondja. — A mo­nomerüzem egyébként az egész pvc-gyór kulcsfontos­ságú egysége, hiszen ha ez nem működik folyamatosan, akkor nem termelhetnek az előírt kapacitásszinten a töb­bi üzemek sem. örvendetes, hogy a monomerüzem, a már említett kisebb üzemzavartól eltekintve, folyamatosan ter­mel, s jelenleg mintegy 60 százalékos kapacitásszinten működik. Ez azt jelenti, hogy naponta 300 tonna vinilklo- ridot állít elő, ami további feldolgozásra a polimerüzem­be kerül. Az utóbbi egység­ben is kedvező a helyzet, hi­szen a vasúti és a közúti híd­mérleg kivételével vala­mennyi berendezés folyama­tosan működik április 14-töl, a próbaüzem kezdetétől. En­nek köszönhető, hogy július 18-án már sor kerülhetett a mintegy 1,5 milliárd forint értékű termelőegység üzem­be helyezésére is. Nem len­ne teljes a kép. ha nem em­líteném meg az elektrolízis- üzem eddigi teljesítményét, ahol rendkívül gondos elő­készületek után kezdődött meg a próba. Jelenleg a be­épített 40 elektrolízis-cellából 36 működik, 225 kiloamperes terheléssel. Az üzemben egyébként nagy mennyiségű klórt és diklóretánt gyártot­tak. amelynek egy részét ex­portra szállították. Számot­tevő mennyiségben értékesí­tettünk a hazai és az export­piacokon nátronlúgot és je­lenleg is folyamatosán szál­lítjuk ezt a fontos terméket a hazai timföldgyárak ré­szére. Az új pvc-gyárban a mű­ködő üzemek próbatermelé­se sikerrel járt. Az egész gyárépítés eddigi legkritiku­sabb munkaterülete a szenny­víztisztító építése volt. E fon­tos létesítmény kivitelezésé­ben tetemes volt a lemara­dás. jórészt az építőipar hi­bájából. Mi a helyzet most? — A szennyvíztisztító épí­tésében teljesült a minimá­lis program. Bar ez még most is a legkritikusabb te­rület, de a minimális prog­ram teljesítése azt jelenti, hogy a terveknek megfelelő­en folytatódhat a próbaüze­meltetés. — Mit értünk minimális programon ? — Azt, hogy a gyárban keletkezett szennyvizet vegy­szerkezeléssel be tudjuk tá­rolni a rendelkezésünkre ál­ló négy. egyenként százezer köbméteres medencébe. Ily módon elfogadható szennye- zettségü víz kerül a fogadó­ba és a Sajó mellett épült sóstó-rendszer is fogadni tudja a szennyvizet. Ez a rendszer 30 hektárnyi terüle­ten épült, s /it a szennyvi­zet fogadja be, amelynek ke­zelése a szennyvíztisztító­műben jelenleg nem lehetsé­ges. A korszerű, mintegy egy­milliárd forint - költséggel épülő szennyvíztisztító rend­szer építésének befejezése az év végére várható; s ha át­adjuk rendeltetésének, az új pvc-gyár olyan minőségű szennyvizet bocsát- majd a Sajóba, amely minden tekin­tetben megfelel a környezet- védelmi előírásoknak. A számokat, adatokat ösz- szegezve, kitűnik, hogy már valóban az utolsó simításo­kat végzik a gyár építői, a kivitelező vállalatok dolgozói. Az eddigi pénzügyi teljesítés ugyanis 9,3 milliárd forint (a tervezett beruházási költség 11.3 milliárd), s már lénye­gesen kevesebb a műszaki tennivaló, inkább az egyéb költségek a nagyobbak. Az elmúlt évben összesen 2,7 milliárd forint pénzügyi tel­jesítés valósult meg, s a szá­mítások szerint ezt az ered­ményt ebben az évben túl­teljesítik. Természetesen nem kis feladatok megoldása van meg hátra; így egyebek kö­zött a szennyvíztisztító rend­szer építésének meggyorsítá­sa, valamint a működő gyár területén a tereprendezés, az utak, a vasutak építése, fel­újítása. — Munkáverseny-vállalá- sában a Borsodi Vegyikombi­nát kollektívája felajánlotta, hogy az új pvc-gyárban eb­ben az évben 50 ezer tonna pvc-t állítanak elő. Van-e le­hetőség a vállalás teljesítésé­re? — A próbaüzem eddigi ta­pasztalatait és eredményeit figyelembe véve az új pvc- gyár ebben az évben elő tudja állítani az 50 ezer ton­na pvc-port. Ám amint már említettem, az új gyár kulcs­fontosságú üzeme, a mono­merüzem. Sok múlik azon, hogy ennek a fontos üzem­nek termelőberendezései ho­gyan vizsgáznak a későbbi­ek során ... Szarvas Dezső I); magyar műszer a bányászoknak A széntelepek ..átvilágí­tásával” kísérleteznek a me­cseki szénbányáknál. Gyak­ran előfordul ugyanis, hogy a széntelepben váratlanul kőrétegre — úgynevezett vetőre — bukkannak a bá­nyászok, s ez veszélyezteti a nagy munkával előkészí­tett gépi biztosítást, jövesz- tést. sőt. egyáltalán a te­lep művelését. Az lenne, a kívánatos, hogy ezeket a meddőkőzeteket már előre, a tervezésnél ismerjék. Erre ígér megoldást az úgynevezett telephullám- vizsgálat. A vizsgálat so­rán a széntelepbe, a réteg vastagságától függően több­kevesebb rezgésérzékelőt — geofoncsoportot — helyez­nek el. így már a bányá­ban megállapítható a szén- telep folytonossága, avagy a vető mérete, iránya. Az adatokat a mérőműszer memóriaegysége tárolja a külszínen is elvégezhető számítógép és értékelés cél­jára. Ezzel a módszerrel 75—80 százalékos biztonsá­gú információ nyerhető a fejtés tervezéséhez, amivel sok felesleges munka. idő. pénz takarítható meg. Gáz­kitörés-veszélyes térségben nagy biztonsággal segit ki­választani olyan fejtési mó­dot. amellyel eleve elhá­rítható a félelmetes termé­szeti jelenség bekövetke­zése. A világon csak néhány országban ismert hasonló rendeltetésű Mérőműszer. Ezek azonban rendkívül J drágák és az eltérő bánya- i beli viszonyok miatt nem 1 is lehet átvenni. Az új merőberendezés ki- i alakításának fontos szerepe 1 van a magyar—szovjet mű- J szaki-tudományos együtt- » működésben. Hazánk kap- | ta ugyanis feladatul a bá- i nyabeli szeizmikus műsze- j rek kifejlesztését, és nagy i mennyiségű gyártását a kő- ' vetkező évtizedtől. Az ősz- | szegezős. ív-képernyős bá- i nyabeli mérőműszer létre- ' hozásával világviszony Vi- , ban újszerűt alkotnak a 1 programban részt vevő szak- , emberek. i ! teszel««...

Next

/
Thumbnails
Contents