Észak-Magyarország, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-04 / 182. szám

E5ZAK-MAGYARGRSZAG 2 1978. augusztus 4., péntek fiz aratás félidőié moiyinloE! Ügy gondolom, hogyha ma Borsodban, de Hajdúban és Szabolcsban is valahol szóba kerül Bocs, akkor elő­ször mindenki a sörgyárra gondol. S július közepén — — az első kérdés egy il­letékestől nem lehet más: lesz-e elég sör? Én is ezt kérdeztem először Rétfalvi Károlytól, a bocsi sörgyár pártvezetőségének titkárától. — Nem hiszem, de mi eb­ben az évben is mindent megtettünk és megteszünk ennek érdekében. A termelé­sünk folyamatosan emelkedik, a most folyó beruházásaink is ezt szolgálják: ha befeje­ződnek. évente 2 millió hek­toliter sört fogunk gyártani évente. — Jelenleg mi áll a sör­gyári pártszervezet munkájá­nak a középpontjában — kér­dezem. A termelést segítő tevé­kenység. Az elmúlt évi gaz­dasági eredményeink teljes egészében a termelékenység növekedéséből származtak. Elnyertük a Kiváló Vállalat címet, s ebben nem kis része van a kommunisták munká­jának. — A sörgyár fiatal gyár, a dolgozók nagy része a kör- nj^ező községekből jár be. Van-e ennek jelentősége a termelés szempontjából? — Természetesen van — válaszolja Rétfalvi Károly*. Nálunk most játszódik le az, amit manapság a munkássá válás folyamatának szoktunk nevezni. Hogyan, milyen mó­don. erre hadd mondjak egy példát. A vállalatnál 1973- ban 8 szocialista brigád volt, 1978-ban már 62. Pedig a ..mérce” nem alacsony. Olyan­ra állítjuk és olyan magasra emelik a brigádok önmaguk elé, mint bármelyik ipari vál­lalatnál a megyében, vagy az országban. Elmondotta, hogy a gyár­nak sok kirendeltsége van és az ott dolgozó alapszerveze­tek a területileg illetékes pártbizottság irányítása alá tartoznak. Ez sok feladatot ró a bocsi pártvezetőségre, de igyekeznek; ez irányú tevé­kenységüket a járási pártbi­zottság is jónak tartja. Fiatal gyár — fiatalok gyá­ra: a vállalat mintegy 1200 dolgozója közül 800-an 30 éven aluliak. Miyen a párt- szervezet kádermunkája? — kérdezem. — Természetesen a vezetők többsége is fiatal — válaszol, de egy példával megpróbá­lom érzékeltetni, hogyan is igyekszünk csinálni. A gazda, sági vezetők politikai képzé­séről szóló miniszteri rende­letet mi „leköröztük”. A terv­szerű munka eredményeként minden vezetőnknek megvan a megfelelő politikai végzett­sége. De úgy érezzük, hogy nemcsak az esti egyetemi, és a marxista középiskolai kép­zés, de az alapszervi szintű pártoktatás is megfelelően megy a vállalatnál. A pártvezetőség titkárának az a véleménye, hogy Bőcsön jó az együttműködés a párt- alapszervezetek és a gazda­sági vezetés között, s jó a kapcsolata a vállalatnak a községgel. Jól megy az ,.egy gyár — egy iskola” akció, a vállalat szocialista brigádjai sok társadalmi munkával se­gítették a községet. A bőcsi- ek is magukénak érzik a gyárat, de a vállalat is ahol tudja segíti „vonzáskörzete” Gesztely és Kesznyéten min­den gondjának megoldását. Ezekből a falvakból sokan dolgoznak a gyárban. A párt­titkár — aki mellesleg mun­ka. és üzemszervező a válla­latnál — azt is elmondotta, hogy a közelmúltban jelen­tős „élőmunka”-megtakarí- tást értek el a rakodásban. Ahol csak lehet igyekeznek a nehéz fizikai munkát csök­kenteni. Az „élőmunka”, az emberek érdekében. (Petra) (Folytatás az 1, oldalról) megyékből érkező gépi segít­ségre is nagy szükség van. A segítséget kért gazdaságokban gondoskodni kell z rról, hogy a jövő hét elején Baranya megyéből érkező 59 kombájn és a szállítójárművek azon­nal munkába állhassanak. A mezőgazdasági szervezési bizottság ülésén felhívták a figyelmet arra is, hogy meg kell gyorsítani az aratás já­rulékos munkáinak ütemét. Az időjárás miatt jelentős késésben van a mezőgazda­ság s minden esetleges to­vábbi késedelem a közeledő őszi v' tési munkák rovására mehet. Dr. Németh Pál, a TESZÖV titkára és Faragó .(ároly, a megyei tanács osztályvezető­je a kombájnok, szállítógé­pek átcsoportosításáról adtak tájékoztatást. Jelenleg me­gyénk termelőszövetkezetei­ben több, mint 80 „vendég” kombájn dolgozik. Felszólalt Szunyogh János, a megyei pártbizottság osz­tályvezető-helyettese, aki hangsúlyozta, hogy a kedve­ző időjárás beköszönte óta megyénk legtöbb mezőgazda- sági nagyüzemében nagy igvekezettel, jó szervezettség­gel folyik az aratás. Jelen­tős lendületet ad az aratási munkaverseny. Fontos, hogy az aratást továbbra is az em­berekről való nagyfokú gon­doskodás jellemezze. Szükség van a járulékos munkák meg­gyorsítására s az ezt végző (Folytatás az 1- oldalról.) Csaknem minden gyárrész­legnél rekorderedmények születtek 1978. első felében is, ami azért is figyelemre méltó, mert ez az év döntő a középtávú terv teljesítése szempontjából. Az első hat hónapban több mint 513 ezer tonna vas- és acélalapanyagú terméket szállítottak ki az LKM-ből. Ehhez hozzájárult, hogy az acélműviek 16 389 tonna, a bugasoriak 32 644 tonna, a hengerészek pedig 14 911 tonna árut termeltek terven felül. A vállalati brut­komplexbrigádok bérezését, premizálását úgy kell alakí­tani, hogy érdekeltebbé le­gyenek téve e fontos teendőír gyors elvégzésében. A megye valamennyi járá­sának illetékes szakigazgatási vezetői, s az aratásban érde­kelt mezőgazdasági vállala­tok vezetői is számot adtak a tanácskozáson, területük aratási helyzetéről. Az elűző évnél sokkal több az alkat­rész gond. A MEZŐGÉP Vál­lalat aratási ügyeletéi a „szo­kásosnál” sokkal több alkat­részt gyártottak le soron kí­vül. Az AGKOKER aratási „ügyfélforgalma” is mintegy négyszerese a tavalyinak, s nagy gond például, hogy mi­nőségileg rosszak a hazai ék­szíjak. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat átvevő­helyein zökkenőmentes a fel­vásárlás. Augusztus 1-ig — a bértárolásokkal együtt — csaknem 6300 vagon kalászos terményt vásároltak fel a me­gyében. Elismerően szóltak néhány mezőgazdasági nagyüzemről, ahol már befejezték, illetve ma, vagy holnap befejezik az aratást. A leninvárosi Szőke Tisza Tsz például szerdán es­tére learatott, s öt kombájn­juk már a szomszédos nagy- csécsieket segíti. Az encsi já­rásban a novajidrányiaknak sikerült learatniuk. A szeren­csi járásban a bekecsi Hegy­alja Tsz volt szerdán estére legközelebb az aratás befe­jezéséhez, s kombájnjait már várják Megyaszón. tó termelési értékterv az első hat hónáp után 104,1 száza­lékra alakult. Szólt dr. Szeppelfeld Sán­dor a gyár. s néhány gyár­részleg gondjairól is. így pél­dául arról, hogy — különbö­ző okok miatt — több mint 12 ezer tonnás lemaradása van a nagyolvasztónak, nem teljesítette féléves tervét a blokksor és jelentős lemara­dással küzd a nemesacélhen­germű köZépsora. Külön szólt a vezérigazga­tó a feladatokat összefoglal­va a munkavédelmi helyzet javításáról. Műszaki boEfercicia sz UCM-len Fafaragók ünnepe Eiiéiiszfep IsMeiÉ A miskolci fafaragók öt évvel ezelőtt találtak otthont a Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőházban. Nemcsak fa­lakkal körülhatárolt helyet, hanem támogatást és segít­séget, buzdító szót egyaránt. Ez a kölcsönös találkozás az évek során erős kollektívát kovácsolt össze, s a fafara­gók figyelemre méltó ered­ményekkel, tevékenységgel „hálálták” meg a város és a művelődési intézmény tá­mogatását. Tegnap, csütörtökön dél­után a fafaragó szakkör öt­éves működése alkalmából ünnepséget rendeztek a Mol­nár Béla Ifjúsági és Üttörő­házban. Az esemény azzal kezdődött, hogy Laboda László, a fafaragó társak megbízásából átadta Miskolc városnak azt a hatalmas, 156 éves, 9 és fél mázsa súlyú, vörösfenyőből készült em­lékoszlopot, melyet a szak­kör tagjai egyheti munkával készítettek. Meghatott sza­vakkal idézte fel azt a küz­delmes, hosszú utat, amelyet végigjárva elérkeztek e nagy. szerű tett, egy régi álom, vágy megtestesüléséhez. — Amíg ez az oszlop állni fog, addig az emlékezetben mi is tovább fogunk élni. Kérem, fogadják tőlünk ba­ráti kézfogással — mondta a miskolci fafaragók nevében Laboda László. Az emlékoszlopot —, ame­lyet Péterfy László tervezett, s 29 miskolci fafaragó készí­tett el, Márton Jánosné szer­vezői segítségével — Kovács Lajos, a művelődési intéz­mény igazgatója vette át. Néhány perccel később, az úttörőház nagytermében ren­dezett ünnepi ülésen ugyan­csak ő emlékezett a fafara­gó szakkör ötéves tevékeny­ségére. „Szép volt, rövid volt és sokszor nehéz” — mondta egyebek között az igazgató, de hogy eredményes és sike­rekben is gazdag öt év áll a fafaragók mögött, azt bizo­nyítja az a 35 első díj, amit különböző kiállításokról hoz­tak „haza”; s az a nívódíj, melyet az elmúlt években Nyíregyházán kapott a kol­lektíva. Az emlékezés és emlékez- tetés után Kovács Lajos át­adta a szakkör tagjainak a fafaragó-mozgalomban vég­zett tevékenységért adomá­nyozott emléklapot, s aján­dékot. A fafaragók munkái­ból összeállított — és ugyan­csak tegnap délután meg­nyitott — kiállítás „fődíja- ként” a kollektíva 5000 fo­rintos jutalmat kapott. A megyei művelődési központ négy kiállítót — Barna György, Hevesi József, Ko­vács György és Tófalvi Mi­hály — 500—500 forintos el­ismerésben részesített. A miskolci fafaragók eddigi te­vékenységét. s jelenlegi kiál­lítását a Népművelési Inté­zet 4000 forinttal jutalmazta. Ma délelőtt fél 10-kor meg­nyitják az amatőr fafaragók I. országos konferenciáját. Erre az eseményre 18 fafa­ragót delegáltak a megyék, s a mozgalom aktuális felada­tairól tanácskoznak két na­pon át. A miskolci fafaragók kiál­lítása augusztus 24-ig tekint­hető meg a Molnár Béla If­júsági és Üttörőházban. isi i öli fogai Rnesfi Cilii Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön a KB székházé­ban fogadta Romesh Chand- rát, a Béke-világtanács el­nökét. Szívélyes, baráti han­gulatú eszmecserét folytat­tak a nemzetközi helyzet, a nemzetközi békemozgalom időszerű kérdéseiről. A be­szélgetés során Németh Ká­roly kifejezte, hogy a ma­gyar nép támogatja a Béke­világtanács új kezdeménye­zéseit, az enyhülés, a lesze­relés ügyének előbbrevitele érdekében és a BVT nem­zetközi szolidaritási akcióit. a VI. Qiü menti fcilÉsztitli Gomba! öt napon át, július 25-től 30-ig színpompás felvonulá­sok. kiállítások, tudományos tanácskozások színhelye volt Baja és Kalocsa, de Kecske­mét, Szekszárd és Decs is gazdag programokban bővel­kedett. Napközben az utcák nyüzs­gő forgatagában törökök— magyarok, oroszok—németek, bolgárok—csehek—lengyelek, románok és osztrákok barát­koztak egymással. Július 25- én, a nyitó felvonuláson a hegedűtől a dudáig, a cite- rától a havasi kürtig és a harmonikáig zengett a dal Kalocsa főutcáján. A kalo­csai népi viselet, a doni ko­zákok fergeteges tánca és a törökök hatalmas dobjának pergő tam-tamja mégis kivált a többi közül. Ugyanez a lát­ványos felvonulás megismét­lődött még 29-én délután. Este pedig Baja és Kalo­csa szabadtéri színpadjain a legjobbak gálaestje zárta az ötnapos folklórtalálkozót, amely egyben a tízéves jubi­leumát ünneplő fesztivál zá- rónrogramja is volt. Egy évtized alatt fokozato­san valósult meg a rendez­vény célja: a népi-nemzeti haevománvok megőrzése és megelevenítése. Ma már el­mondhatjuk, hogy a feszti­válsorozat a Duna-völgyi or­szágokra. Európa nagy részé­re vonzást gyakorolt. olvan nemzetközi találkozó színhe­lyévé vált, amely a népmű­vészet sajátos hangján hir­deti és erősíti a népek közöt­ti barátság és egyetértés gon­dolatát. A 14 külföldi népi együttes mellett 9 hazai együttes kapott meghívást a fesztiválra, köztük a doma- házi együttes (Pávakör) is, amely • megyénket is képvi­selte. Az együttes fellépett Felsőszentivánon, Baján a Su- govicán épült víziszínpadon és Kalocsán a gálaműsorban. A két fesztiválvárosban mint­egy tízezer ember tapsolt an­nak "áz együttesnek, amely a nemzeközi zsűri értékelése szerint hazai viszonylatban a legtisztább, legősibb formájá­ban őrzi az eredeti népi ha­gyományokat nemcsak a sa­ját gyűjtésű dalokban, nem­csak ,a népi játékokban, de a Hangony völgyében honos vasvári, csárdás és karikázó táncokban is. A hétéves múltra visszate­kintő együttes eddigi orszá­gos sikereihez immár nem­zetközi hírnév is járul, mert a fésztivál vendégegyüttesei és a nemzetközi szakemberek megjegyezték Domaháza ne­vét. Sikerükben nemcsak az ózdi járás, de egész megyénk is osztozik. Hisszük, hogy a Duna menti folklórfesztivál a domaháziaknak is adott va­lamit, ami több, mint a si­ker. Hitet önmaguknak, erőt a továbblépéshez, tapaszta­latot a további fejlődéshez. Csépányi Valéria A gombamérgezéssel kap­csolatosan ezen a héten is­mét tragédiáról számoltak be az újságok: egy négytagú, oroszlányi család, gyilkos ga­lócát evett, s életüket az or­vosi beavatkozás sem tudta megmenteni. Miskolcon, a Szentpéteri kapui kórház belgyógyásza­tán foglalkoznak gombamér- gezéses esetekkel. — Szerencsére csak foglal­koztunk — mondja dr. Üj- szászy László, belgyógyász szakorvos. Ebben az évben, — lekopogom —, még nem hoztak be gombamérgezéses beteget. Tavaly két család evett gyilkos galócát, őket nagyon sok álmatlan éiszaka árán sikerült megmenteni. — Milyenek a mérgezési tünetek? — Gyakorlatilag három részre oszthatiuk a mérgezé­seket. A legsúlyosabb eset,— ezt gondolom nagyon sokan tudják —, ha valaki az úgy­nevezett fehér gyilkos Palócá­ból fogyaszt. A tünetek saj­nos elég későn jelentkeznek. Van ún-r. bnvv hat óraufán. de előfordulhat, hogv csak egy nan elteltével kezdődik a rosszul lét. hányás. Ilyenkor egy-két óra alatt, hatalmas mennyiségű folyadékot ve­szít a szervezet, rövid idő alatt szinte ..kiszáradnak” a betegek. Előfordulhat, hogy 10—15 kilót is lefogynak. — Igaz-e. hogy a gombák forrázás után elveszítik mér­gező hatásukat’ — Ez egyáltalában nem igaz sőt énoen a gyilkos to- xinok, azaz a mérgek viselik el a légiókban a behatást Ezeknek a felszívódása a gvomorban vagy bélben kez­dődik. s amikor külső hatá­suk jelentkezik, már teljesen a sejtekbe ivódtak. Ezek ugyanis sejtmérgek, a sejt-, falak átjárhatóságát akadá­lyozzák meg, s tulajdonkép­pen minden bekövetkezhet hatásuk nyomán: máj- és szívizom-elégtelenség. ked­vetlen, letört állapot, besár- gulás. — Hogyan lehet gyógyítani az ilyen betegeket? — Nagyon nehezen, és mi­vel már teljesen felszívódott mérgekkel van dolgunk, csak tüneti kezelést tudunk nyúj­tani. Nem lehet kiszámítani, mit hoz a következő perc... Egy-egy gyilkos galócás mér­gezés. gyógyítása közben az orvosok éveket öregszenek. A legrosszabb azt végignézni, amikor a betegek is rájönnek, mit várhatnak, mire számít­hatnak. Eleinte ugyanis 'a rengeteg infúzióval bizonyos javulás elérhető. A mérgezett jobban lesz, úgy érzi, rövide­sen meggyógyul. Aztán be­következnek a szervi káro­sodások, a teljes összeomlás. — Mi az orvos véleménye, mit lehet tenni, ha valaki mégis rossz gombát evett? — A „bolondgombák”, ahogy a népnyelv nevezi őket, gyakran rossz ízűek, ehetetlenek. A gyilkos galó­ca azonban íó ízű. Tanácsom az. ha valaki gombás étkezés után a legkisebb rosszullétet is tapasztalja, azonnal fordul­jon orvoshoz. Inkább itt fe- küdiön nálunk pár órát, amíg megállapítjuk mi a baja, semmint ho"v a legnagyobb veszélynek tegye ki magát. Szándékosan kemény sza­vakkal festeti e le az orvos, a gyilkos galóca hatását. A valóság azonban még ennél is sötétebb. Minden évben el­hangzik a televízióban, rádió­ban. újságokban a fievelmez- tétés: csak a szakértők által megvizsgált gombát főzzük meg! A vizseálat ingvencs, Miskolcon például a vaspvá- ri és a Búza téri piacon.kész­séggel elvégzik. A súlyos tragédiák ellenére minden évben akadnak, akik saját tudásukban bízva ki­rándulás után rögtön megfő­zik. elfogyasztják az ismert­nek vélt gombát. Talán nem lesz felesleges, ha-leírjuk, mi­lyen jegyek alanián lehet fel­ismerni a gyilkos galócát. Legfontosabb megkülönböz­tető jele. lemezeinek fehér színe, amely külön kihang­súlyozzuk, mindig fehér. Tönkjén gallér és bocskor van. Húsa fehér, szara a nvers burgonyára em'ékoz- tet. Lombos erdők talaján, tölgyfák alatt, kivételesen •-{ fenyvesekben is meetm-em nyár eleiétől egészen őszig. Nagyon vigyázzunk vele! Udvardy József Az esős időjárás kedvezett a gombák fejlődésének a Ba­konyban. Németi) Jenőné veszprémi lakos több óriás pöfe- teggombát talált Zirc közelében. A legnagyobb gomba mint­egy négy és fél kilós. A pártvezetőség munkája

Next

/
Thumbnails
Contents