Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-13 / 163. szám
1973. július 13., csütörtök ÉSZAKMAGYARORSZAG 5 NÉGY HÓNAP - ' NAGY IDŐ ... Miskolc-Tapolcán, a Katona József utca végén ez év március 16-án ivóvízvezetéket kezdtek lefektetni a Miskolci Vízművek dolgozói. Az utca természetesen szinte járhatatlan lett. Érdeklődésünkre közölték, hogy egykét hetes munkáról van csupán szó. Azóta immár négy hónap telt el, s a helyzet változatlan — az út — s ezt a kedvezőtlen időjárás csak súlyosbítja — járhatatlan. Megértjük, hogy a munka elhúzódásának oka is az eső, a sár, a rossz időjárás elsősorban. De a négy hónap már kissé soknak látszik. A kiásott árok veszélyes gyermekeinkre, a téli tüzelőt — akik építkeznek, az építőanyagot — nem tudjuk beszerezni, beszállítani. Kértük a Vízműveket — mivel közel van a kőbánya — hozzanak néhány kocsi zúzalékot, követ, legyen legalább egy keskeny ideiglenes út. Ezt nem tették meg. A tanácstól pedig azt a választ kaptuk: várják a jó időt, s akkor megcsinálják, leöntik majd bitumennel. Nem várunk mi bitumenre most se, később se, csak mielőbb legyen szilárd, veszélytelenül járható út a lábunk alatt. Ehhez kérnénk az illetékesek gyors segítségét. Gyöngyösi Györgyné és az utca más lakói MUNKAVÉDELMI VERSENY A miskolci vontatási főnökség gazdasági vezetése és a szakszervezeti bizottság szervezésében július 1-től „Munkavédelmi féléves versenyt" indítottunk a különböző üzemrészek között. A verseny célja, hogy tovább csökkenjenek, illetve megszűnjenek a balesetek és az ezzel gyakran együtt járó anyagi károk. Ez igen fontos, hiszen az elmúlt évben is volt néhány sérülés és ez mind az érintettek, mind — a munkaidő-kiesés, munkaerő-kiesés miatt — a népgazdaság számára káros volt. A szervezett, fegyelmezett, az előírásoknak megfelelő munka, figyelem, magatartás mellett a megelőzésre is komoly gondot fordítunk. A baleseti források felderítésé- • nek jelzése nemcsak szóban történik. A munkavédelmi ügyintézők a vontatási főnökség egész területén munkavédelmi őrnaplókat helyeztek el. Ebben a dolgozók jelzik a lehetséges baleseti forrásokat, a részlegvezetők pedig azt. hogy milyen intézkedéseket teltek a források megszüntetésére. A munkavédelmi verseny eredményét 1979 januárjában értékeljük majd. A három legjobb üzemrész 5, 3, illetve 2 ezer forint pénzjutalomban részepP Scpsi Gyula mozdonyvezető SOKÁIG TART A BONTÁS! Több mint egy éve, 1977 májusában kezdték bontani a Dózsa György út 18. számú földszintes családi házat. Sajnos mindmáig csak a lábazatig jutottak el — pedig sokemeletes épületekkel hetek alatt végeznek. A késedelmesség bennünket, a 16. szám alatt lakókat különösebben nem zavarna, ha a tavaszon nem kezdett volna elvizesedni a két szobánk és a konyha fala. De elkezdett, s mert eső van bőségesen, azóta ki sem szárad, sőt, A víz nem tud elfolyni a törmelék miatt. A nedves törmelék a falhoz laoul. s a fal egy méter magasságban már penészedik, veszélyezteti nemcsak a festést, de a bútorokat is. A Miskolci Ingatlankezelőhöz fordultunk segítségért, s a vállalat felkérte a volt tu- laidonost. hogy a faltól 48 órán belül a törmeléket takarítsa el. illetve június 15- ig szállítássá el. Ellenkező esetben a Beruházási Vállalat az érintett költségére el- szállfttatia. Sajnos, m!ndmá- ig nem történt semmi. Szeretnénk, ha az illetékesek mielőbb érvényt szereznének akaratuknak, a törvénynek. Fekete Benjáminnc Miskolc, Dózsa Gy. út 16. SÁROSPATAK KEDVESEN FOGADOTT A Dunántúlról, Zircről jöttünk Sárospatakra, vándortúrára. A város történelmi múltja vonzott bennünket, és a gyönyörű táj. Megnéztük a várat, elmentünk a híres iskolába, ahol nagyon sok naggyá vált ember tanult, s amelyről Móricz Zsigmond így vélekedett: ,,Kutyanehéz iskola volt abban az időben a pataki kollégium. Szép iskola volt, jó iskola volt, tekintélyes iskola volt. De itt a tanárok azt akarták, hogy a diák tudjon.” Látogatásunk során az őrsök egyéni expedícióra indultak. Izgultunk, sikerül-e valami újat felfedezni. Mi az Esze Tamás őrs tagjai vé letlenül találkoztunk Mezey Tamás fafaragó népművészszel. Ö tanácsolta, keressük fel Kovács László kádármestert. Az idős bácsi nagy sze retettel magyarázta a hordó- készítés folyamatát. Tamás bácsit meghívtuk beszélge tésre. Kiderült, hogy egy másik őrs Zircről már korábban felvette vele a kapcsolatot. A „Röpülj páva” mű sorban hallottak róla. Levélben meg is hívták táborhelyünkre. Ott köszöntöttük őt, valamint Grega Sándort, a HNF titkárát, Kállai József fafaragót és Kovács Lászlót, a kádármestert is. Riporterünk először Laci bácsit faggatta a szakma rejtelmeiről, majd Tamás bácsit. hogy mikor lett, s hogyan népművész. Megnéztük remek munkáit is ... Tamás bácsi meghívott bennünket szalonnasütésre. Boldogan fo gadtuk el a meghívást. Jól szórakoztunk. Sárospatakra, a nagyszerű emberekre, arra a két napra, amit ott töltöttünk, sokáig fogunk emlékezni. Patak mindent megtett, hogy méltó legyen nagy és jó híréhez. Köszönjük! Müller Agnes rajvezető Vegytisztítóüzem, cipészszalon épül Újhelyi szolgáltatások Sátoraljaújhelyen, a különböző szolgáltatások megteremtésekor, fejlesztésekor nemcsak magukra a városlakókra kell gondolniuk a szövetkezeteknek, szolgáltató szerveknek. Jelentős igény jelentkezik a környező községekből is. Az életszínvonal emelkedésének egyik fontos tényezőjét, a lakosságnak nyújtott szolgáltatást úgy tervezik hát a város vezetői, hogv a helyi létesítmények egyben területi szere-1 püket is betöltsék. A háztartási és híradás- technikai gépek javításában nagy előrelépést hozott az 1976-baii megépült új GEL- KA,-szerviz. A városi tanáccsal közösen létesített szerviz a körnvékbeli megrendeléseket is vállalia. Ugyancsak sokan látogatlak a szomszédos községekből a korszerű fodrász- és kozmetika1 szalont. A város központjában levő férfifodrász- íizlet. ebben az évben úiul meg: a bővítési és korszerű- sí esi munkával év végére készülnek Régó‘a indokolt igénye Síi torai faluhelynek e^v vegv- tisztitóüzem létesítése. Jelenleg csak felvevőhely működik. a ruhák tisztítását, mosását Miskolcon végzik. Amint arról lapunkban mar Iliit adtunk: a megyei tanács támogatásával a Sátoraljaújhelyi Cipész- és Szolgáltató Szövetkezet közös beruházásában már épül a város új vegytisztítóüzeme. A több mint 30 millió forintos költséggel készülő mosodát és vegytisztítót a tervek szerint 1980-ban adják át. Ugyanebben az évben új felvevőhelyet is kialakítanak, amelyben gyorstisztitó szalon működik majd. A cipészek egyébként a jövő évben i másik léfesítménnyel bővítik az újhelyi szolgáltatások körét. Gyorsiavító szalont nyitnak, ahol a megrendelők meg is várhatják, amíg a munka elkészül Tervezik, hogy kávézót, is kialakítanak a szalonban. Sátoraljaújhely mindmáig valós problémája, hogy nincs korszerű gépkocsi.szerviz a környéken. Legközelebb csak Miskolcon és Nyíregyházán található ilyen. A városban már ielenleg mintegv ezeregyszáz magán-személy- g4r*korri Ä13 közpl 800 mn. torkerékpár van, de a zempléni hegysor és a Bodrogköz egv részének községeiből is jelentkezik igény. Hasonló pfon'lolr1''nl ki'zö e lakáskarbantartó és -felújító szolgáltatás is. A helyi építőipari szövetkezet fuzionált a faipari szövetkezettel, így a város építőipari kapacitása megcsappant az utóbbi időben. A városgazdálkodási vállalat szolgáltató részlege évente mintegy másfél millió forintos munkát végez: a lakosság megrendelésének ió részét nedig a kisiparosok vállalják. Űjhelyben közel száz. kisiparos dolgozik, az összes ipari szolgáltatás negyven százalékát ők végzik. A városi tanács szorgalmazza, hogy másodállásban és nyugdíjasként is vállaljanak munkát a szakemberek. Még így is kevés azonban az ács-, a bútorasztalos, a kárpitosmester. Végül egy jó hír a barkácsolóknak: a helyi áfész tervbe vette, hogy két kis faházat állít fel a városban, amelvekben barkápsműhel.vt alakítanak ki. A korszerű kisgénekkel felszerelt műhp- b’eket e'iVeiáthatőan 1080- ban rmífiák m«« ,t ezermester- és úttörőbolt létesül a városban: az anrfi eü.*kek és úttörő-telszereié- sek árusításé mellett téli és nvárl snorkel szereléseket is kölcsönöznek majd. (mikcs) Óránként 40 kiinéícr keton Már régóta működik az LKM területén az ÉAÉV betongyára, amely a vállalat ottani építéséhez állítja elő a helyszínen a betont. A KAC építése nagyon betonigényes, ezért új betonkeverőt vásároltak. Az „ELBA” óránként 40 köbméter betont állít elő. A meglevő, kisebb kapacitású keverővei együtt, az építkezésen dolgozó más vállalatokat is el tudják látni betonnal. Fotó: Szabados György Motel épül Tapolcán Végül is eldőlt — lesz motel Tapolcán. Az elmúlt évben beszámoltunk olvasóinknak arról, hogy a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat — az Országos Idegenforgalmi Tanács pályázatára — beadott egy tervet, egy, a közkedvelt, s idegenforgalmi szempontból koncentrált Miskolc-Tapolcán elhelyezendő motel építésére. A tervet elfogadták, s a vállalat jelentős anyagi támogatást is kapott a kivitelezéshez. Az Eden-kempingtől délre kijelölt területen hamarosan megkezdődik az éoítkezés. A mintegy 52 millió forintos létesítmény kivitelezője, a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, már elkezdte a felvonulást a területre. Az ütemterv szerint az idén elkészül az épület alagútzsalus módszerrel éoü- lő vázszerkezete. A motelt 1980 nyarára kívánják üzembe helyezni. — Stencilezett kérdőív — Válaszok, vélemények — Tanulságok Az ötlet nem tudom kitől származott — talán Jakab Istvántól, az igazgatótól —, mindenesetre nem mindennapi az a kapcsolat terem les, ami a szikszói Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola és az egykor ott végzett tanulók között kialakult. Tulajdonképpen egy stencilezett kérdőívről van szó, amit az iskola minden egyes végzett tanulója címére elküldött. Tekinthető ez afféle felmérésnek, ami kitöltve számot ad a tanárok munkájáról, a képzés értelméről, a termelő gazdaságok és a végzett szakmunkások viszonyáról, a fiatalok sorsának alakulásáról. Amiért ez az írás született, annak oka a válaszok tartalmában keresendő, pontosabban a válaszoknak abban a részében, amelyek a munkahellyel, a munkahelyváltoztatással kapcsolatosak. Jómagam tudtam, de talán vannak olyan olvasók, akiknek meglepő: a végzett szakmunkásoknak csaknem fele, egyes évfolyamoknál több is, nem a szakmájában dolgozik. Egv-két évvel — van, aki tizenkettővel — ezelőtt baromfitenyésztőként, tejgazdasági szakmunkásként, szarvasmarha-tenyésztőként végeztek ezek a fiatalok Szikszón. Most — a válaszokból ez derült ki — van közöttük áfész-adminisztrá- tor, vasutas, bányász, varrónő, esztergályos, segédmunkás, van aki bútorgyárban, dohánygyárban, vagy kertészetben dolgozik. „Eltűnt” szakmunkások ők valamennyien. • A mezőgazdaság elveszett értékei. Az okok? Az iskolának visszaküldött „üzenetben” ott vannak azok is. Keményen, elkeseredetten. vagy énnen az új pálya révéből a tanulságot levontan megírva. M. Istvánné, V. Mária tej- gazdasági szakmában végzett. Most áfésznél dolgozik, s mellette kereskedelmi szakmunkásképzőbe jár. Ö ezeket írta: „A tsz-nél há- "om évig voltam tanuló. \mikor végeztem, nem vetnék figyelembe azt. hogy én hárorp évig keményen tanultam. íKitűrő szakmun- '-ás-bizonyítvánvt szereztem 1 kzon tanakodtak a vezetők, kit tegyenek ki. hogy nekem állásom legyen. Természetesen senkit, s végül nekem kellett továbbállnom. Csak azt a három esztendőt sajnálom !” L. Bcnedekné, D. Etelka, aki baromfitenyésztőként végzett, szintén hasonló cipőben jár: „A tsz nem alkalmazott a szakmámban. A gyümölcsösben adott munkát. Hivatkoztak arra, hogy először a tsz-tagoknak kell munkát adni, s a baromfi- telepen dolgozók majdcsak- nem valamennyien tsz-ta- gok voltak. Egy évig dolgoztam a gyümölcsösben. Jelenleg nem dolgozom.” A következő baromfitenyésztő válaszában súlyos igazságok sűrűsödnek: „Nem nagy öröm egy pályakezdő számára, ha mindjárt az elején látja, hiába tanult három évig. Nem beszélve arról, hogy azoknak a lányoknak a gúnyolódását is el kellett viselni, akik a nyolc általános befejezése után egyből a t.sz-be mentek dolgozni. Mondták is nekünk: mit értetek vele. hogy három évig tanultatok? Olt vngvtok. ahoi mi. sőt. mi addig is kerestünk, amíg ti az iskolapadot koptattátok. Mindezt a tanulság kedvéért írom le. Az olyan gazdaság. amelvik rögtön a szakma megszerzése után nem tudja alkalmazni a tanulóit, az ne taníttasson! Érdekes, csak addig volt a munkánkra szükség, amíg tanulóként, kevesebb pénzért dolgoztunk!” N. Lajosné, F. Piroskának — aki ugyancsak baromfitenyésztőként végzett — már három gyermeke van. Jelenleg nem dolgozik, ö a következőket írta: ..Rövidesen újra megyek dolgozni de nem a szakmámba ma- gyek vissza. Ott tíz órát kellene dolgoznom, a keresel pedig nagyon kevés.” A hosszú munkaidő, a se vasárnap, se ünnennap. a kevés fizeiés. az egvik leggvakoribh nálv-amődosíín G. Sándorné. Sz. Jolán: „A téeszt azért hagytam ott, mert a négy hónán alatt, amíg ott dolgoztam, egy szabad vasárnapom, sem egy szabad bétköznanom nem volt. De mén pótlék sem! A vasárnanot is sírná' fi7eíték, mint a hétköznapot.” Nem egy szakmunkás a munka mellett szerette volna magát továbbkénezni Egyiküknek másikuknak sai- nos ez nem sikerült. A következmény : munkahely-, szakmaváltoztatás. F. Mátyásáé, N. Mária vasesztergályos: „Mivel a baromfitenyésztő szakot kitűnő eredménnyel végeztem el, szerettem volna jelentkezni a putnoki mezőgazdasági szakközépiskola állattenyésztő szakára. Sajnos, a tsz elnöke elutasította a kérésemet, „nekem dolgozzon a szakmunkás, ne tanuljon tovább!” jelszóval. Most a vasiparban vagyok, szakmát szereztem, jól keresek, ami a fő, továbbtanulok. Gimnáziumba járok.” B. Barnabás szarvasmarha-tenyésztőként végzett, ma rendőr: „... a tsz elnöke nem engedett Szántóra, a szakközépiskolába. Ugyanis egy osztályba jártunk volna, ezt szégyellte.” Az eddig felsorolt példáknál Is kirívó U. Lászióné, E. Erika esete: „A tsz elnöke úgy fogadott: mi az istennek tanult!? Én csak segédmunkásként tudom foglalkoztatni !... Ma a dohánygyárban dolgozom. Úgy érzem, megtaláltam a számításomat.” U. Ferenc, szarvasmarhatenyésztő levele tele van keserűséggel: „Teljesen el vagyok keseredve, mert nem a szakmámban dolgozom. A tsz-ünkben nem törődnek az ilyesmivel. A brigádvezetőt ségböl is leváltottak. Elküldték, menjek, ahová akarok. Pedig az emberek becsülnek, tisztelnek...”-ÍjMivel szolgálnak ezek a vélemények? Remélem, tanulsággal. Mindazok számára, akiknek van valami csekély közük a mezőgazdasági szakmunkásképzés jz. Természetesen, elsősorban a termelő gazdaságokra, azok vezetőire gondolok. Szerencsére, pozitív példa akad szép számmal, és ez örvendetes is, de amíg az itt leirt esetek nem válnak feliér holló ritkaságává, úgy érzem. szó nélkül nem menetünk el mellettük. Egy-egy szakmunkás képzése az államnak több tízezer forintjába kerül, de itt ióval többről van szó. mint pusztán csak kidobott epresekről. S még valamit. . A pályát elhagyók közül mindössze egy. G. Tibor tért visz- sza újra ar eredeti szakmájához. „Az iskola után a havi keresetem két-hárnmezer forint volt. Keveselltem A vasúthoz mentem Közben építkeztem. Ez évben ú'ra visszamegvek a tsz-be. n tehenészetbe zV-ha* ezre* kereshetek Most már á”de- a t.sz-hen 'toleozni ’* Ha csak a nénr ez-—>'*a_ na. falán ezekre p sornlma most egyértelműen háiosatnánk. Hajdú Imre [Ili szalutál „üzenete”
