Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-12 / 162. szám

1978, júfius 12„ sierclq tjf' ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A silókukorica rangjáért „Minőségi változást kell elérni a tömegtakarmanyok, min­denekelőtt a silókukorica termesztésében . . (Részlet az MSZMP KB 1978. március 15-i üléséről kiadott közlemény­ből.) A polipropiléngyár egy részlete. (Képünkön balra.) A kikészitőüzem vezérlőt érmében. (K épünkön jobbra.) Fotó: Kovács Endréné Határíi eüti elkészül a TVK poliprepingyára A fenti idézet kél lénye­ges következtetéssel szolgai es következésképp kél lénye­ges feladatra hívja fel a mezőgazdaságban dolgozó ag­rárszakemberek figyelmét. Egyrészt arra, hogy . tömeg­Hkarmány-termasztésünk színvonala ma még koránt­sem mondható kifogástalan­nak, holott — és ez a másik következtetés — ezeknek a la karma it goknak, a szerepe egyre inkább növekszik, egyre döntőbb tesz a gazda­ságos hús- és tejtermelésben. Váncsa Jenő, MÉM mi­niszterhelyettes joggal mon­dotta tehát a következőket: „A szarvasmarhak takarmá­nyozásában az a célunk, hogy a táplálóanyag-szükséglet döntő hányadát mind a tej­termelésben, mind a hizla­lásban a tömegtakarmányok adják, az abrak pedig csak a helyes energia-fehérje arány beállítására szolgáljon”. A tömegtakannányokon be­lül az egyik legértékesebb növény a silókukorica, illet­ve a belőle készült kukoriea- szilázs, amely a szarvasmar­hák egyik igen fontos téli tömegtakarmánya. Az állat szívesen fogyasztja, jo étren­di hatású, ízletes eledel. A silókukorica nagy előnye, hogy egységnyi területről biztonságosan sok cs olcsó keményítő értéket biztosit. Termesztése teljesen gépesít­hető, kézimunka-ráfordítást alig igényel. Még olyan hű­vös éghajlatú tájakon is le­het eredményesen termeszte­ni. ahol a szemes kukorica már nem érik be. Nem meg­lepő tehát, hogy a tőlünk északra fekvő országokban nagy súlyt helyeznek ter­mesztésére. Ezzel szemben nálunk a termelési eredmények ellent­mondóak, az összkép inkább mondható kedvezőtlennek, mint kedvezőnek. Az ok el­sősorban a rossz szemlélet­hez vezethető vissza. Nem ritka azoknak a gazdaságok­nak a száma, ahol a silóku­koricát csak úgymond má­sodlagos növényként kezelik. Ez a konkrét gyakorlatban például abban mutatkozik meg, hogy a legrosszabb ta- lajmunkájú területekre ve­tik, nem sokat törődnek a. fajták kiválasztásával, a táp­anyag-utánpótlással, a tő­számmal, a gyomirtás pedig elnagyolt, éppen ezért sok esetben hatástalan. Ha mind­ezek ellenére mégis jól si­kerül a silókukorica, akkor meghagyják szemtermésre, s helyette a legrosszabb állo­mányú szemnek szánt kuko­ricaterületek kerülnek siló­zásra igen alacsony átlagter­méssel. Ez utóbbi példával még azok a gazdaságok is szol­gálnak, amelyekben egyéb­ként jónak, vagy legalábbis kielégítőnek mondható a si­lókukorica-termesztés, ahol már nemcsak felismerték ér­tékeit, hanem a termesztési gyakorlatban is történtek kedvező változások. Például a halmaji Arany­kalász Tsz-ben. ahol, ha nem is mondható a legideálisabb- nak, úgymond a „nagykönyv szerint előírtnak” a silóku­korica termesztése, az encsi járásban, sőt a megyében a legjobbak közé sorolható. Badi István elnök és Kecs­kés László főállattenyésztő a minap elmondták: a kukori- caszilázs 1500 szarvasmarhá­juk téli tömegtakarmányá­nak kétharmad részét bizto­sítja, sőt; a hízómarhákkal télen-nyáron etetik. Mivel mennyiségét tekintve, náluk a szilázs jelentősége nagy és a jövőben még inkább növek­szik. egyre fontosabb szere­pet kap az előállítási költ­ség csökkentése. Ez a ter­méshozamok növelésével, s elsősorban a minőség javítá­sával érhető el. — Bál’ országosan sincs egységes szemlélet a gazda­sági szakemberek körében a silókukoricát illetően — van olyan gazdaság — mint pél­dául Nádudvar —, amely ki­iktatja — én a jó silókukori­cára esküszöm — mondta az elnök. — Nálunk egyre in­kább múlóban van az a rossz beidegződés. hogy minden növény előnyt élvez a siló­kukoricával szemben. Idén például már úgy kezeljük, mini a szemnek szánt kuko­ricát. Ezzel az utolsó mondattal az elnök a lényeget fogal­mazta meg. E kijelentés gya­korlati megvalósításán múlik ugyanis Haimajon és máshol is. hogy igazán rangjára emelkedik-e ez a fontos ta­karmánynövény, Vagy sem. Éppen ezért már a közeljö­vőben a silókukorica ter­mesztését — hasonlóan a •szemes kukoricáéhoz — szi­gorú technológiai előírások betartásával, új elszámolási rend (például egy hektárra vetített táplálóanyagj beve­zetésével új alapokra kell helyezni. Az új elszámolási rend azért lényeges, mert a zöldtermés jelenlegi mázsa/ hektár elszámolása alapján az ágazatot ma már meg sem lehet ítélni, hiszen a legnagyobb zöldtömegnél be­takarított kukorica beltartal- mi értékben az állatállomány leggyengébb takarmánya lesz. De visszatérve a technoló­giához, nem feledkezhetünk meg a következőkről: silóku­koricának is a szemtermésre legjobb fajták az alkalma­sak. A nagyüzemekben siló­zásra célszerű több. külön­féle tenyészidejű kukorica- fajtát vetni, hogy a betaka­rítást korán, augusztus kö­zepén megkezdhessék és hosszabb időre elnyújtható legyen. Az üzemi vetésterv­ben istállótrágyázott növény­ként helyezzük el. Talajelö- készílése megegyezik a mag­nak termesztett kukoricáé­val. A termés mennyiségét, minőséget nagymértékben be­folyásolja a területegysé­genkénti növényszám. az ál­lomány sűrűség. Ez pedig függ a talaj minőségétől, az ég­hajlattól és a termesztett fajta igényétől. A két szélső határ 80—180 ezer tő/helctúr. Rendkívül lényeges a gyom­irtás minősége. A legtöbb tápanyagot akkor nyerjük, ha akkor takarítjuk be, ami­kor a csövek a viaszérés kezdetén vannak. A fejlődés­nek ebben a szakaszában a növényben a szárazanyag­felhalmozódás már nagyrészt befejeződött, a szár azonban még nem fásodott meg. lé­dús. emészthető. A esőben és a leveles szárban együt­tesen ekkor van a legtöbb emészthető tápanyag. Ha Ima j oh az elmúlt évben egy mázsa etethető szilázs 40 forintba került, egy liter tej önköltsége 3100 literes átlag tejtermelés mellett 5 fo­rint 60 fillér. A két. szakve­zető szerint a jelenlegi hek­táronkénti 180 mázsás fő ve­tésű és a 100—120 mázsás másodvetésű silókukorica hozamnövelése, valamint a minőségre döntően kiható technológiai szigorítások eredményeként az 5.60-as ön­költség legalább 15 százalék­kal csökkenthető. Olcsóbban, hatékonyab­ban! Ebben rejlik az egesz silókukorica • tömegtakár- mányügy lényege. Hajdú Imre A magyar vegyipar egyik legsikeresebb beruházása a TVK-ban létesülő polipropi­léngyár. A petrolkémiai fej­lesztési program részeként megvalósuló új gyár fontos szerepet tölt majd be a ha­zai műanyag-alapanyagipar bővítésében. Ahhoz sem fér semmi kétség, hogy a poli­propiléngyár a világszínvo­nalon álló technológiájával döntően hozzájárul a ma­gyar olefinkémia fejlesztésé­hez, s egyben lehetővé teszi a műanyaggyártás intenzív bővítését, az eddig tőkés importból származó nyers­anyagnak hazai, és nagy mennyiségben történő előál­lítását. * A kormány 1975-ben hagy­ta jóvá a polipropiléngyár építésének tervét. A döntés értelmében az V. ötéves terv első esztendejében, vagyis 1976. januárjában kellett hozzáfogni az újabb petrol­kémiai üzem kivitelezéséhez. A beruházási engedélyok­mány birtokában azonban ennél jóval korábban, már 1975-ben elkezdődött a tény­leges munka. A TVK, mint •beruházó, s a beruházás le­bonyolítását végző szervezet nemcsak az építési terepet készítette elő idejében, ha­nem ezzel egyidőben bizo­nyos építőipari feladatokkal is megbízta a beruházásban érdekelt vállalatokat. így történt, hogy az 1975-ös te­reprendezést követően a 31. számú Állami Építőipari Vállalat, valamint a Közmű- és Mélyépítő Vállalat még a tél beállta előtt, 1975 utolsó hónapjaiban hozzákezdett a különböző organizációs léte­sítmények építéséhez. Gondos előrelátásra val­lott a beruházó részéről az is, hogy 1975 nyarán — a beruházás előkészítésének kezdeti szakaszában — már 30—35 millió forint értékű kiviteli tervvel rendelkeztek HATVANMILLIÓ dollár kiadását tette elkerülhetőve 1977-ben az az intézkedés- sorozat, aminek célja, hogy a kőolaj-feldolgozásból szár­mazó termékeket más ener­giahordozókkal — így szén­nel, földgázzal — helyette­sítsék. Az energia-felhaszná­lás ésszerűbbé tétele fontos népgazdasági érdek; népgaz­dasági érdekekre hivatkoz­nak azok a — közületi — fogyasztók, akiknél marad a szén az áhított olajtüzelés helyett, s gazdasági céljaik veszélyeztetésével vádolják azokat, akik nem engedé­lyezik az olaj- vagy föld- gáztüzelésre történő átállást. Ezek szerint van egy nagy népgazdaság, s azután sok­sok kicsi, kinek-kinek már- már tetszése szerinti, pél­dául műszeripari, textilipa­ri. élelmiszeripari, attól füg­gően. egy-egy cég hol tevé­kenykedik. Az abszurdumig futottunk gondolatmenetünkkel, mert hiszen a műszeripari stb. „népgazdaság” képtelenség. Ilégis, a végletesség segít annak a napi tapasztalatnak a megvilágításában, ami ar­ra figyelmeztet, túl könnyen vélik némely termelők, szol­gáltatók, általában gazdál­kodó szervek kizárólagos tu­lajdonuknak a népgazdasá­gi érdekeket, s joguknak az az építők. Sőt. ebben az idő­ben már a készülékgyártás is kezdetét vette, ezenkívül egy sor kivitelező vállalattal az általános vállalkozási szerző­dést is megkötötte a TVK. A beruházási program ér­telmében a 4.2 milliárd fo­rintos beruházás megvalósí­tására — csakúgy, mint ko­rábban az olefinüzem eseté­ben — mindössze három év áll rendelkezésre. * Az új létesítmény építésé­nek megkezdésétől alig több mint kel es fel év telt el: hivatalosan 1979. január 1- én kell a gyárnak termelnie. Tehát, még csaknem fél esz­tendő hátra van a beruházás teljes befejezéséig. Ami a beruházás jelenlegi állását illeti, remény van rá, hogy az előírt határidőnél jóval korábban megindulhat a polipropilén-termelés. A napokban, amikor a helyszínen jártunk, Balázs Lajos, a TVK beruházási igazgatóhelyettese újságolta, hogy a gyár végterméket elő­állító üzemében már pi-óba- üzemelés folyik, s a közel­múltban importált polipropi­lén-porból legyártották az első hazai granulátumot. Sőt, ebből a granulátumból a műanyaggyárban kísérletkép­pen polipropilén lemezt is készítettek. Tehát a gyár végterméket előállító üzeme mór termel. * — Az első technológiai so­ron, ahol a TVK-ban ter­melt propilént dolgozzuk fel, ugyancsak befejeződött a technológiai szerelés. Már működnek a műszerek és vil­lamos berendezések, s végez­tek a kivitelezők a csőveze­tékek és berendezések festé­sével. szigetelésével is — tá­jékoztatott az igazgatóhelyet­tes. — Csupán a bádogozási munkákkal késtek meg egy igy értelmezett érdekek kép­viseletét, érvényesítését. Hol­ott csak egyféle népgazda­ság van. Amire mindenki bólogat. S azután cselek­szik úgy, ahogy addig. Tavaly a bíróságok össze­sen tizenkilencezer gazdasá­gi pert tárgyaltak, s az úgy­nevezett peren kívüli jogi viták számát ennek több­szörösére becsülik a szak­emberek. Aligha merész megállapítás; a perekben, a vitákban a leggyakrabban elhangzó kifejezés minden bizonnyal a népgazdaság ér­deke, igénye, szükséglete, diktátuma volt. Erre hivat­kozott al- és felperes, egyik és másik jogtanácsos, fel­ügyeleti szerv és bíró. s er­re hivatkozik az újságíró is. mert hiszen a néog'azdaság említése jogos. Csak nem mindenkor, s mindenki ál­lal! Nagyon igaza van annak a vezérigazgatónak, aki azt mondta, amikor partnereik­nek nincsenek érveik, vagy kifogytak azokból. akkor hozakodnak elő a vélt adu­val. a népeazdasági érdek ilyen-olyan értelmű emlege­kicsit. Ezen úgy igyekszünk segíteni, hogy ideiglenes jel­leggel aluiuliat használunk lemez helyett, — Milyen fontosabb mun­kákat végeznek most a beru­házáson? — kérdeztük az igazgatóhelyettestől. — Valamennyi üzemben, munkahelyen a gépek, be­rendezések beszabályozása, s a hiánypótlási munka van folyamatban. Ma ott tartunk, hogy kivétel nélkül minde­nütt megkezdődtek az üzemi es technológiai próbák, sőt a szolgáltató rendszerek és a segédlétesítmények már üze­mi feltételek közepette dol­goznak. — Nagyon lényeges, hogy hozzáfoghattunk a főbb tech*- nológiai berendezések vízzel történő működtetéséhez. Ahol ezt a műveletet sikeresen be­fejezik, ott nyomban meg­kezdhetik a készülékek szá­rítását. Azt tervezzük, hogy július végén az egész gyárat, minden egyes munkahelyet fokozottan tűz- és robbanás- veszélyes üzemnek nyilván ít- juk, s megkezdjük „éles kö­zeggel” a próbákat. Ha e műveletek elképzeléseinknek megfelelően bonyolódnak le, augusztusban, de legkésőbb szeptemberben teljes verti­kumában megvalósul a poli­propilén-gyártás. Szeretnénk még ebben az évben 1500 tonna granulátumot előállí­tani. * A beruházási igazgatóhe­lyettes érthetően elégedett az eddig végzett munkával. A beruházás 31. hónapjában járunk, s már olyan készült­ségi fokot értek el a gyár építésében, amely minden várakozást felülmúl. — Mi volt a siker titka? — érdeklődtünk. — Nagyon sok összetevője van egy ilyen beruházás megvalósításának — mondta Balázs Lajos. Jelentősnek lésével. Igen am. de tiszte­letet érdemlő önkritikával ugyanez a vezérigazgató azt is elismerte, ő sem jár el másként, ha szorult helyzet­be kerül, summa summá- rum, divat lett hajigálózni e nagy nyomatékú kifeje­zéssel. Pontosan azért, mert divat. mert. gyakori, sokat veszített súlyából az ilyes­fajta érvelés. Hiszen aki. mondja, s akinek mondják, egyaránt tudja, népgazdaság alatt — nem kivétel nélkül, de legtöbbször — az a „pi­cike” népgazdaság értendő, amit a hivatkozó kisajátíta­ni vélt a nagy egészből, ami az „ő” népgazdasága. Más híján idézőjelekkel jeleztük előbb egyet nem értésünket az ilyesfajta kü- lönbejáratú okoskodásokkal, ám ettől még azok vannak, elhangzanak napról napra. A nagyvállalat ezt a címkét használva kísérli meg rátes- talni a kisebbre elöregedett termelőberendezéseit, s azok­kal együtt a nála eazdasáe- talan — de az új helyen sem kifizetődő — gyártást, a kicsiny cég vastagon fosó árkalkulációs ceruzáját véli tartóm,/hogy sikerüli jól elő­készíteni a gyár építését. Fontos volt az is, hogy meg­valósítottuk a szakaszos terv­szolgáltatást, amely a beru­házás kezdetétől a munka folyamatosságát biztosította, így elértük, hogy az építő­ipari jellegű munkákban nem következett be elmara­dás. — Elégedettek-e a kivite­lezők teljesítményével? — Az építőipar, s iit min­denekelőtt a Közmű- es Mélyépítő Vállalatra, továbbá a 31. számú Állami Építő­ipari Vállalatra gondolok — bar adódtak nehézségek me­netközben — alapjában véve teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségét. Köz- megelégedésre végezte mun­káját a Gyár- és Gépszerelő Vállalat, a VÉRTESZ, a V1LATI is, hogy csak a na­gyobb szerelő vállalatokat említsem. Nagy segítséget je­lentett számunkra, hogy a lengyel szakemberek több mint 100 fős csoportja a be­ruházás felidejétől kezdve ugyancsak bekapcsolódott a gyár építésébe és a TVK ál­tal létrehozott kivitelezői üzem munkásaival együtt jól oldották meg azokat a fel­adatokat. amelyekre nem ta­láltunk hazai vállalkozót. * Azt már mi tesszük az el­mondottakhoz, hogy a TVK- nak, mint beruházónak is igen nagy szerepe van a lé­tesítmény sikeres megvalósí­tásában. hiszen a vállalat az egyre növekvő termelési fel­adatok teljesítésén túl kez­dettől fogva megkülönbözte­tett figyelmet szentelt a gyár határidőre történő elkészíté­séhez. Ennek megfelelően szervezte, irányította a beru­házással összefüggő építési és szerelési tevékenységet. Lovas Lajos a népgazdasági érdekeltség­től vezettetni, s az építők, mikor esapot-papot. otthagy­va. elvonulnak egy másik beruházásra, szintén e jel­szóval teszik. Vizsgálatok sora bizonyít­ja; a termelőtevékenység legsebezhetőbb területeinek egyike az ágazatok kapcso­latrendszere, s a vállalatok közötti együttműködés. A zavarok fő forrása az a szemléletmód, melynek hir­detői és gyakorlói mindig a maguk népgazdasági szere­pét állítják a fő helyre, nem sokat törődve azzal, hogy e sajátságos, sok szereplőt be­fogadó színpadon rajtuk kí­vül még kik, hol, milyen rendezői utasítások alapján helyezkednek el. MAGYARÁN: akik mást játszanak, mint amit játsza­niuk kell, azok fölborítják a rendet, veszélyeztetik az elő­adás menetét. Ezért nem csupán erkölcsi, hanem na­gyon is valós, megfogható érdekek fűződnek ahhoz, hogy ahol szükség van váj ott ne csak győzködéssel, hanem más módon is min­denkivel megértessék: csak egy népgazdaság van. s cse­lekedeteit ennek érdekeihez kell igwsítania. Lázár Gábor i Hány népplaság yam?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents