Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-12 / 162. szám
! ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1978. július 12., szerda Múzeum, kisgaléria, műemlék Három téma a 'szerencsi járásból Muzeológusokkal jártuk a szerencsi járás községeit. Kőrútunk tapasztalataiból külön cikkben is feldolgoztunk néhányat, három témáról pedig az alábbiakban adunk közre néhány gondolatot. Szerencs A szerencsi múzeum az elmúlt év októberében a múzeumi hónap kereLoen hivatalosan is felvette a Zempléni Múzeum nevet. E név jobban kifejezi funkcióját, feladatkörét, de nehézségein igen keveset változtatott. Ismeretes, hogy e múzeum történelmi környezetben, az egykori Rákóczi várkastélyban található, a járási könyvtárral és a járási művelődési központtal rendkívül szoros szomszédságban. A múzeum alapja hajdan az a 400 ezer darab képes levelezőlapból álló gyűjtemény volt, amelyet dr. Petrikovics László fogorvos tizenegy évvel ezelőtt a községnek adományozott. Ez a gyűjtemény ma már 50 százalékkal gyarapodott és ma is egyik gerincét képezi á múzeumi tevékenységnek. Jelenleg is az egyik teremben a gyűjtemény anyagából válogatott „Művészet a képes levelezőlapokon” című' kiállítás látható. A másik igen jelentős gyűjtemény ebben a múzeumban a már 30 ezres darab- számot meghaladó ex libris anyag, amelyben számos külföldi és hazai nagy hírű grafikus munkái találhatók, és amelyből állandó jellegű, de változó anyagú kiállítást tekinthet meg az érdeklődő. A Zempléni Múzeum természetesen helytörténeti- néprajzi gyűjtést is végez, és igen jelentős régészeti anyaga is van. Az elmúlt években jelentősen gyarapodott az állomány. A Rá- kóczi-hasyományok természetszerűen feladatot is jelentenek Szerencsen és nem véletlen a Rákóczi-emlékki- allítás, a Rákócziak és Szerencs kapcsolatát bemutató anyag nagy sikere két évvel ezelőtt, majd ezt követően helvtörténeti kiállítást rendeztek, amely a teleDülés évezredes történetét, sőt korábbi korszakait is szemléltette. Természetesen helvet kapott benne a közelmúlt változásainak érzékeltetése is. A Zempléni Múzeum fejlődése során messze túlnőtt saját keretein, főleg pedig a helyiségeken. Meghökkentően kicsi a kiállítóterem, ahhoz csak egy egészen pici iroda és egy raktár és munkaszoba társul. A földszinti raktár állaga veszélyezteti az anyagot. Jelenleg to- / vábblépési lehetőség nincs, a gyűjtőmunkát is korlátozza, hogy nincs hová gyűjteni, pedig igen sok és igen érdekes tervek várnak meg- valósításra, például a kihaló kismesterségek tárgyi emlékeinek begyűjtése, a Taktaköz emlékeinek fel- gyűitése stb. Két évvel ezelőtt arról volt szó, hogy a vár központi épületéből hamarosan kiköltözik az állami gazdaság központja. ígv felújítás után a három közművelődési intézmény, a múzeum, a könyvtár és a művelődési központ jobb körülmények közé juthat, létrejöhet Szerencsen egy komplex művelődési centrum. Két év pitéit, a raktározási gondok változatlanok, a beraktározott anyagok romlási lehetősége továbbra is fennáll, veszélyeztetésük nem csökken, a folyamatos halogatással valamiféle bizonytalansági helyzet állt elő. - Az Országos Műemléki Felügve- lóség hajlandó lenne a várban bizonyos munkák elvégzésére, de amíg az állami gazdaság m'"** nincs módja a munkákat felmérni, addig megtervezni sem tudja, nemhogy elvégezni. Az állami gazdaság irodájának kiköltöztetése, hosszú-hosszú évek óta a tervezgetés stádiumában van, új épületük építése az egykori zsinagóga helyén szintén stagnál. A könyvtár, a művelődési központ, a múzeum is költözne az OMF ált^l tervezett átépítés idejére, de egyelőre nincs hová. meg egyébként is, amíg ott az állami gazdaság, nincs átépítés. A Zempléni Múzeum pedig csak küzd tovább a gondokkal, mert e szorító körülménvek a tartalmi munka kemény gátiai. Mád Országos hírű műemlék volt Mádon az egykori zsinagóga épülete. A XVIII. századi copf stílusú épület napjainkban szánalmas rom. Harmincnégy éve áll használaton kívül, gazdája nincs, illetve nem volt, állaga csak romlott. Homlokfalából is hiányzik már, tetőzete beszakadt, főfalait is meg kell támasztani. Előterében a több száz deportált mártír emléktáblái is megsérültek. Most az Országos Műemléki Felügyelőség építőbrigádja dolgozik rajta, de feladatuk csak az állagmegóvás, szorgos és körültekintő munkával csak a legszükségesebb biztosításokat végzik el. ami a közvetlen összeomlástól menti csak meg a jobb sorsra érdemes és páratlan építészeti megoldású, hajdan igen értékes épületet. A szerencsi járás" művelődési vezetőivel beszélgettünk az épület esetleges hasznosításáról. Felmerült az iskolai tornaterem gondolata. Eleve lehetetlen, mert az épület adottságai ezt ki is zárják. Ugyanis a templom hajójának közepén emelkedik a négyoszlopos, egykori istentiszteleti hely és ez a négy oszlop, illetve a belőlük sugarasan kivezetett tartóívek tartják az egész tetőzetet. Tornaterem pedig nem lehet úgy, hogy a közepén legyen egy építmény. De egyéb adottságok sem teszik erre alkalmassá. Iskolának szintén nem alkalmas, könyvtárnak alkalmasnak mutatkozik, vagy valamilyen helytörténeti gyűjtemény is elférne benne. Akár a könyvtárral együtt is. Könyvtárra szükség van. A helytörténeti gyűjteményhez is volna anyag és valamilyen komplex. közművelődési intézménv kialakulhatna benne. De az OMF szakemberei egyelőre csak állag- megóvást végeznek, a további felújításhoz először a ma'dani felhasználás célját kellene rögzíteni és ahhoz kérni az OMF további támogatását. Három és fél évtized mulasztását kell most Tokajban az idén is folytatódik a helyi Zilahy György \ Művészetbarátok Köre, valamint az évek óta hűséges 'és kitűnő partner, a budapesti I. István Gimnázium közös rendezésében a szabadtéri - operaelőadások sora. A tervek szerint a Kossuth téri színpadon három alkalommal — augusztus 14- én. 16-án és 18-án este — mutatják be Erkel Ferenc Bánk bán című háromfelvo- násos operáját. Az egyes szerepeket a Magyar Állami Operaház magánénekesei — Sebestyén Sándor. Tihany Éva. Szigeti László, Vadas Kis László, Tokodi Ilo- 'rw>. Katona Lajos. Berezelly pótolni. De kell! Mert ez az épület még romjaiban • is roppant megkapó, nagy értéket képvisel és vétek, sőt: bűn lenne pusztulásra szánni. Erdőbénye Tizenhat évvel ezelőtt Er- dőbényén avatták fel az ország első falusi kisgalériá- ját. Lavotta Géza tanár, festőművész lelkes és értő buzgói kodása nyomán országosan ismert lett ez az intézmény, példát adott szerte Magyarországon, és azóta már számos hasonló jellegű művészi intézmény segít a falusi közművelődésben, a falusi dolgozók művészeti ízlésének fejlesztésében. Az idő azonban az erdőbényei kisgaléria felett is eljárt, a hajdan olvan tetszetősnek tűnő művelődési ház, amelyben helyet kapott, eléggé leromlott 'állapotba került, különböző, itt most felemlegetni szükségtelen személyi és egyéb okolt miatt tartalmi munkája is gyengült, az utóbbi években pedig — elsősorban az épület átalakítása miatt — le is állt. Másfél millió forintos költséggel - befejezéséhez közeledik az erdőbényei művelődési ház felújítása. A nagyterem faburkolatot, roppant ízléses és tagolt mennyezetet kapott, légfűtést szereltek be, leszedték a korábbi, életveszélyessé vált födémet, új fémvázas tető- szerkezetet építettek, s így maga a nagyterem ronpant korszerű lesz. Itt működik maid a mozi is. Az előtérből balra nvílik majd a könyvtár, jobbra a kisealéria terme, amelvet természetszerűen szintén felújítanak. A másfél millió forintnak minter • a felét viselte a helyi t-nács. a többit a megyei tanács és a moziüzemi vállalat támogatása teszi ki. a galéria berendezéséhez pedig részben a tanács, részben a megyei múzeumi szervezet, fedezi a további költségeket. Sajnos, a nagyterem berendezése nem lesz éppen korszerű, a moziüzemi vállalat hajdan vállalta, de időközben a határidő- csúszások miatt megmásította tervét. így a szén út terembe régi. korszerűtlen ülőalkalmatosságok kerülnek A kisgaléria vezetésével ismét az eovkori létrehozót. Lavotta Gézát bízza meg a községi tanács, aki a megyei múzeumi szervezet kénző- művészeti osztályával már hozzákezd a nanokban a munkatery kialakításához. a kiállítások tervének elkészítéséhez.. Ha semmi aknáéiv nem iön közbe, a f°!úb'tás augusztus 20-ra elkészül, s akkor — a művelődési hé-r- zal együtt — az ország első falusi kisgalériáía űira megnyílik a nagyközönség előtt István, Domahidy László, Kövesdi Károly — éneklik,- az előadás zenei szolgálatát a budapesti I. István Gimnázium nagy hírű zenekara látja el Záborszky István vezényletével, a táncokat Erdélyi Hajnal és Pethő László tervezte és tanította be. Az előadás külön érdekessége, hogy színpadra állítását Zsurzs Éva, a Magyar Televízió Kossuth-díjas rendezője vállalta. (Hisszük, hogy addigra a nyár is megérkezik, s a szép sorozat ígéretes folytatásának semmi akadálya sem lesz.) Benedek Miklós Szabadtéri Bánk bán Tokajban Barczi Pál rézkarca Kékfestő és lészőr Az Ózdi Népművelési ln_ 1 tézmények Kisgalériájában csütörtökön, július 13-án, délután 5 órakor nyílik meg Bolyós András és Bolyós Andrásné kékfestők textíliáit és Bodrogi Sándor lószőr ékszereit bemutató kiállítás. Dr. Fügedi Márta muzeológus nyitja majd meg í az Ózdi Kisgaléria idei nép- j művészeti sorozatának újabb bemutatóját, amelyen nemcsak a már elkészült reme- 1 keket láthatják az érdeklődők, hanem megismerkedhetnek a kékfestés műhelyt titkaival is. A kiállítást egyébként augusztus 3-ig te- I leinthetik majd meg az ér- * deklődők. Kalákáról — kalákában óz újságíró „“sas ban válaszolnak! Az egyik mondatát a másik erősíti vagy cáfolja — kritikai vagy egyetértő gesztussal kísérik. Néha egész kis kánon alakul prózában, máskor csak némi ritmusos kíséret. Azt hiszem, kottapa- pírra kellett volna írni a velük folytatott beszélgetést, úgy jött volna ki, alá és fölé helyezett hangsúlyokból és ellenpontokból — az összhang. A Kaláka együttes 1969. november 29-én alakult. Négyen vadnak, a Gryllus testvérek, Dániel és Vilmos, Radványi Balázs és Huzella Péter. Közülük hárman együtt jártak általános iskolába, zepei általánosba. — Nagyon jó alapokat kaptunk. A naponta felhangzó közös éneklés, a kamarazenélés, a kórusgvakor- lat indított el bennünket, s jelölte ki az utunkat. Külföldön úgv határozzák meg együttesünk hovatartozását, hogy „folk group”. Mert nem elektromos hangosítással dolgozunk, ..népi hangszeres, énekes csoport” vagyunk. — Ez azt is jelenti, hogy kilógunk a különféle skatulyákból (Néha ez jó, néha meg hátrányos.) Ritkán játszunk „népzenét”, saját szer- zeményűek a számaink. A legtöbbször irodalmi alapanyaggal dolgozunk, verseket zenésítünk meg, mégsem csupán irodalom a műsorunk, hiszen a zene változtat, változtathat a vers irodalmi akusztikáján. Most a rádióban a sanzon rovat foglalkoztat bennünket, bár aki szigorúan veszi, az mégsem tart bennünket sanzonénekeseknek. — Pedig a mi módszerünk egyáltalán nem új, sőt, igen-igen régi. A XVI— XVII. században ugyanis nem olvasták a verseket, nem is mondták, .hanem énekelték. Balassi költeményei még hangzásban is hasonlíthattak a mi előadásmódunkhoz: ének — ütős, pengetés kísérettel. — Amikor elkezdtük, többféle út állt előttünk. Virágzott a beat, az akusztikus együttesek egész sora aratott sikert. Már megvolt az első polbeat-fesztivál is. Hozzánk az ősi népzene állt közel. Az ösztönösnek mondható egy-két év után rájöttünk arra. hogy nem elég a Bronzkori lelelek Bakonyjákón, a Köves patak völgyében Mithay Sándor, a pápai helytörténeti múzeum igazgatója késő bronzkori temetkezési halmot tárt fel. A sírhalomban égetéses temetkezések maradványai voltak. A leletek között összeroppant cserépedényeket és bronzdíszeket találtak. A bakonyjákói késő bronzkori temetkezési helyen a 29 halomsír közül idén a harmadikat tárták fel. A régészek szerint ritka, hogj! egy tizenöt méter átmérőjű halomban 12 sír 1°-"— sláger fércszövege. A népi ihletésű zenéhez igényesebb szöveg szükséges. Ekkor folyamodtunk a versek megzenésítéséhez. — Csakhogy a versek nem húzhatók rá egy-egy népdalra. Kerestük az utat most már a népdal, népzene eszközeivel való, minél hűségesebb irodalmi tolmácsoláshoz. — Ahány vers, annyiféle zene. Nem kötöttük le magunkat soha egyetlen stílushoz sem. Különféle zenei irányzatokat művelünk, mindig az irodalmi szövegnek alárendelten, — A fellépések kovácsoltak bennünket együttessé. S a saját ötletek mellé egyre több „megrendelés” érkezett. Zenésítsünk meg verset. írjunk drámához zenét. Csináljunk összeállítást egy- egy nép zenéjéből... Adjunk műsort gyerekeknek. — A gyerekeket külön meg kellett „tanulnunk”! Most már tudjuk, hogy nem kell velük aranyoskodni és vigyorogni, nem kel! sokat mondani, gyorsan. Hanem keveset, de azt őszintén. És komolyan. A gyerekek értik. Sok műsort adunk nekik Levente Péter társaságában. 1 — Eleinte mi is 2—4 perces „számokat” készítettünk. (Az elsők között volt Petőfi: Megy a úihász szamáron, Arany: Egri leánv.) Maid hosszabb versekkej próbálkoztunk, Most is repertoáron van Weöres Sándor: Az éisgaka csodái. A nagy vállalkozások egyike volt az Antigoné kórusának „eljátszása” zenével, Latino- vits, Mensáros, Kozák András, Monori Lili társaságában. Erről rádiófelvétel is készült. A Thália Színházban A hé'tfejű tündérben ugyancsak mi adjuk a zenét. Most pedig részesei vagyunk egy érdekes kísérletnek : Shakespeare Hamletiének monodráma változatát mondja el Kozák András. Az összes többi szerep a miénk. Zenével jelentíjiik meg Claudius udvarát és Offélia őrülését, a színészek szerep- .lését, s a szellem hangjait egyaránt. — Ennek okán kibővült a nézőink, hallgatóink köre is; míg a beat-együttesek általában kortársaiknak és a náluk fiatalabbaknak zenélnek elsősorban, ‘a mi fellépéseinken már megjelenik a nálunk idősebb generáció is. Négyőjük közül hárman huszonnyolc évesek, csak Gryllus Vilmos fiatalabb náluk. Mind a négyen műegyetemet végeztek. A kor- társ együttesek körül gyakran harsog a pletyka szétválásról, „átigazolásról”. minden csendes. . Vitáik — vérre _ menőn — csak a komponálásnál vannak, és a futballpályán, ahol kettenketten állnak egymással szemben, csapatot alkotva. Két fellépő ruhájuk van, egy díszes, húzott ujjú színpadias, s egy fekete; de ha léhet, civilben muzsikálnak. Emberközelben ... Tordai Aliz Radványi Balázs, Gryllus Vilmos, Huzella Péter, Gryllus Dániel (Korniss Péter felvétele) A MISKOLCI KÖZTISZTASÁGI VÁLLALAT felvételre keres raktári kiadókat, pénztárellenőrt, autószerelőket, takarítónőket, kártevői rtókat, gázmestereket, ablaktisztítókat. Jelentkezni lehet: Miskolc, József Attila u. 65. sz. alatt. Köröttük
