Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-11 / 161. szám
1978. július 11., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Meddig élnek „Számottevő eredményeink mellett a lakás- kérdés változatlanul legnagyobb társadalompolitikai problémánk... Nagy anyagi erőt köt le a lakásállomány karbantartása, a korszerűtlenné vált lakások szanálása és pótlása.” (Az MSZMP KB 1978. április 19—20-i határozatából.) L*ffy«micnzios vacu fosok — az építészek gyakran illetik ezzel a találó elnevezéssel azokat -a településeket, ahol elöregedett a városmag, a régi és új házak egy épületcsoportban vannak jelen. Itt a térbeli kiterjedés mellett a negyedik meghatározó: az idő. Vagyis a házak életkora, mely nemcsak attól függ, hogy milyen anyagból (légióból, vasbetonból), milyen technológiával épültek. Abban, hogy meddig él egy épület, lényegesen közrejátszik fenntartása: a rendszeres karbantartás vagy éppen a felújítás.. Az építészek általában egy emberöltőre tervezik a házakat, még ha száz év múltán is lakják őket, mivel a fizikai és erkölcsi kopás nem egyszerre következik be — az utóbbi sokkal hamarabb. Az elöregedés jegyeit magukon viselő épületek száma nem csekély az országban. Épp ezért, papjainkban gyors intézkedést követel a pusztító idő ostromának visszaverése. A népgazdasági tervben is kiemelt helyet kapott az ingatlankezelés. Az elmúlt tervidőszakhoz képest ebben az ötéves tervben, csaknem kétszeresét, 30 milliárd forintot költhetünk a tanácsi kezelésben levő lakóépületek fenntartására. Í15 ezer lakás vár felújításra — ebből csaknem 50 ezer a fővárosban —, .35 ezer lakást kell korszerűsíteni, ennek majdnem fele •ideken van, és 18 ezer műemléklakás zárja le a sort. Az előirányzott összegből 16 milliárd Budanesté, a fennmaradó 14 milliárd forint a megyék között osztódik el, melyet a tanácsok beépítettek költségvetésükbe, tehát öt évre előre tudhatják, hogy az épülő új lakóházak' mellett mennyit és milyeh ütemezésben költhetnek a régi épületek karbantartására, korszerűsítésére. A pénz azonban nem minden. Ezt bizonyítja az is, hogy mig a fővárosban időarányosan használják fel a felújításra fordítható összeget, addig vidéken — az építőipar kapacitáshiánya miatt — egyes nagyvárosokban, mint Pécsett, Debrecenben, Győrött, nem tudták elkölteni a pénzt, illetve átcsoportosították. Például Baranyában Siklós, Szigetvár részesült belőle. Ugyanakkor Pest. Békés, Bács, Veszprém és Zala megye fenntartási-építési erői a pénzügyi fedezethez mértek, sőt terven felül is vállalnának, amennyiben megkapnák rá az állami támogatást. A vidék helyzete korántsem annyira aggasztó, mint a fővárosé. A megyei tanácsok tervei alapján előreláthatólag ö—10 évvel hamarabb befejeződik a karbantartáslemaradások pótlása, mint Budapesten, ahol az ezredfordulóra tervezik a fél évszázados elmaradások felszámolását. Hogy miiven horderejű feladat a meglevő lakásállomány fenntartása, érzékeltetésére elég néhány adat: A lakosság 3.5 millió otthonban él, az állami tulajdonban levő lakások száma 690 ezer, ebből 281 ezer vidéki lakás. Ennek a 281 ezernek a 76 százaléka összkomfortos és komfortos, a fennmaradó részt a fél-, illetve komfort nélküli, továbbá a szükséglakások teszik ki. Ez utóbbiak száma még mindig 15 ezer. Ne feledkezzünk meg a 25 ezer társbérletről sem. Tehát a hajlékoknak majdnem egynegyede mielőbbi rehabilitációra. teljes újjáépítésre szorul. Ez nemcsak konzerválást. hanem korszerűsítést is jelent, vagyis a ma és hóin no emberének igényeit kell hogy kielégítsék az átalakított, jobb belső elosztású, központi vagy gáztüzelésű, fürdőszobás otthonok. Köztudomású. jelenleg egy 54 négyzetméter alapterületű lakás építési költsége 420 ezer forint. A felújítás, korszerűsítés költsége ennek az ösz- szegnek a 65—70 százalékát nem haladhatja meg, mert azon túl már nem lenne gazdaságos, s inkább az újjáépítését kell választani. Az is mérlegelendő, hogy a rehabilitált épület használható lesz-e még legalább 30—40 évig. Természetesen egy ház lebonfásába beleszól a városképi jelleg is, mivel a történeti városrészekben egy új énület zavarhatja az összhangot. Az ország lakásállománvá- nak karbantartása komolex feladat.. csak összehangolt munkával valósítható meg. Szervezett együttműködés a tanácsok (mint beruházók), az épí,p)nar> és ingatlankezelő vállalatok egységes cselekvése szükséges hozzá. A régi házak megőrzése, megóvása legalább annyira fontos, mint az új lakások épi- tése. Társadalmunkban épp olyan szociális problémát vet fel, s lényegesen befolyásolja a lakosság életkörülményeit. Nem elég egy házat felépíteni, azt fenn is kell tartani, s amennyiben karbantartását elhanyagolják, úgy az épület idő előtt tönkremegy. Nehéz évek elé néz a 22 ingatlankezelő vállalat, a 43 városgazdálkodási vállalat és a 20 költségvetési üzem, mert a múlthoz képest jóval nagyobb felelősség hárul rájuk a régi és új házak állapotáért. Nem kevésbé a tanácsi építőipari vállalatok. melyeknél szinte feledésbe merült a hajdani „tatarozópro- fil”, pedig létük meghatározója volt a múltban. Jelenleg a karbantartási és felújítási feladaloknak 38 százalékát az ingatlankezelők. 34 százalékát a tanácsi építőipar, a többit a szövetkezeti és kisipar látja el. Megyénként változik az arány. Míg a fővárosban a tanácsi építőipar végzi a felújítások 50 százalékát, addig vidéken ennél jóval kevesebbet vállal. Általában a vállalatok építési kapacitásuknak 18—20 százalékát kötik le erre a célra, Ez roppant kevés, holott elsősorban a tanácsi építőiparra tartoznának a nagyobb felújítási, korszerűsítési munkák, s az IKV-nak több ideje jutna a fenntartásra, karbantartásra. Rendszeresebb lehetne így a házak tmk-ja, jobban kielégíthetnék a lakossági igényeket, s nem következnének be olyan nagymérvű leromlások, mint amelyek ma tanasztal- hatók azokon az épületeken, amelyekre 40—50 évig feléjük se néztek. A/ utóbbi években *' ,,,UUUI gyorsan fejlődtek az ingatlankezelő vállalatok. Korszerű műhelyekkel, raktárral, szociális létesítménnyel központi telep épült Szombathelyen, hamarosan átadásra kerül Miskolcon, Tatabányán, Békéscsabán és Nagykanizsán is a jól felszerelt műszaki telep. Rendszeres éjjel-nappali ügyeletet vezettek be az IKV-k. A 2.2 milliárd központi fejlesztési alapból csaknem 1 milliárd forintot kaptak a vidéki vállalatok telepeik korszerűsítésére, új létesítményekre, gépesítésre, állványozásra, új technológiák bevezetésére. Az összegből átmeneti lakások építésére is felhasználhatnak, ezzel az éoületfelújításokat megkönnyítik, hisz a lakók ideiglenes átköltöztetésével sokkal zavartalanabbá, gyorsabban bonyolíthatók le az átalakítások. Hosszú gépkocsi áll az egyik új lakótelep épülő házai között. Különleges feladatot lát el Bosnyák Imre, a BÁÉV gépkocsivezetője — amióta beindult Borsodoan a házgyári lakásépítés, ő szállítja a megyében egyedül az építkezéshez nélkülözhetetlen toronydarukat. — Csaknem egy évtizede járom Miskolc, Özd, Kazincbarcika és Leninvaros új lakótelepeit — mondta találkozásunkkor. Azóta szolgál ez a KRAZ—258-as vontató, bár már igen lassan vánszorog. — Mennyivel megy? — Az óra 120 kilométert mutat, de jó. ha „üresen” 40—45-tel megy. Megterhelve még a 15 kilométeres sebességet sem haladja meg. Gondolja el, Miskolcról Özd- ra csak több órai utazás után érek. Télen még nyugodtan hozzátehetünk plusz egy órát... Egyszer Szolnokra két napig vittem a toronydarut. — Nem unalmas egy ilyen út? — Már megszoktam — felelte Bosnvák Imre. — Amikor vezetek, nem unatkozom, mert a felelősség elvonja a figyelmemet. Egy-egy dara kétmilliót is ér, ezért, óvatosan kell közlekednem. Van, amikor töbhször kell fordulnom egy műszakban. — Mennyit keres? — Körülbelül 4 ezer forintra jön ki a fizetésem egy hónapban. Ezért bizony „hajtani” kell... — Milyen érzés látni az egyre épülő lakótelepeket? — Nagvon jó érzés, hiszen minden panelházhoz van valami közöm a megyében. Mintha a lakótelepek nagy családja egy picit hozzám is tartozna. — Milyen lakásban lakik? — Családi házban, Sajó- ecsegen. — temesi — A Borsodi Szénbányák Vállalat eredményesen dolgozik a bányászok kiemelt lakásjuttatására irányuló kormányprogram megvalósításán. Az elmúlt két évben összesen 589 lakás épült fel vállalati segítséggel, ezek közül 1977-ben 279-et adtak át, nagyrészt fizikai és fiatal dolgozóknak. Védjük természeti kincseinket! Á Bükki Nemzeti Parkferületkategóriái A gyors ütemű iparosodás, a technikai vívmányok felfedezése, a tudományos élet hatalmas iramú fejlődése és a mindezzel járó .szennyeződés, káros hatás következtében napjainkban egyre fontosabb szerepet tölt be a környezetvédelem. Ennek tudatosításában! a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok megoldásában nagy szerepe van a Hazafias Népfrontnak, a különböző természetvédelmi szervezeteknek és a TIT-nek. A környezetvédelmet azonban nemcsak a tudományos szervezetek és intézmények együttműködésének kell tekinteni, hanem egész társadalmunk ügyének. Hiszen közös cél, hogy az emberek kulturált, egészséges környezetben éljenek. alkossanak és pihenjenek. A természeti kincsek megóvása és az ezzel kapcsolatos szervezés, intézkedés az Országos Természetvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozik. Hazánkban az intenzív természetvédelem 1972-ben indult meg.; Sok éves lemaradást kell pótolnunk. E törekvés eredményeként jött létre 1972-ben a Hortobágyi, 1974-ben a Kiskunsági és 1976-ban a Bükki Nemzeti Park. A nemzeti park megalakítása több éves előkészítő munka következménye. A védelem’ különböző formáinak kidolgozása nagyon hosszú folyamat. Az Eszak-Magvar- orszáai Intéző Bizottság 1976- ban 39 ezer hektáron valósította meg a legmagasabb szintű természeti védettséget, amely a Bükk összefüggő erdőségeit. földtani, víztani, növénytani, állattani, tájképi és kultúrtörténeti értékeit foglalta magába. A terület kiterjedése több mint 380 négyzetkilométer.. Ebből mintegy 25 ezer hektár Borsod megyéhez. 13 ezer hektár oedir Heves megvéhez tartozik. A nemzeti park létrehozásával egvidőben megalakult, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, amelynek elsődleges feladata a hegység természeti értékeinek védelme, használati és fejlesztési elképzeléseinek koordinálása. Ennek alapján a látogatha- tóság szempontjából három területkategóriát különböztettek meg; zárt területet, korlátozottan látogatható területet és szabadon látogatható területet. Zárt területté azokat a részeket nyilvánították, amelyekben a növénytársulások ritkák, az állatok élő- helyei, a fészkelés és utódnevelés miatt veszélyeztetettek. Jelenleg a Bükk hegységben ilyen zárt terület a jávorkút! ősfenyves és Nagymező, összesen 19 hektáron. Ugyancsak ide tartoznak a rezervátum jelleggel létesítendő zoológiái és geológiai- botanikai kutatóterületek is. valamint azok a részek, amelyeken tudományos feltárásokat. végeznek, A korlátozottan látogatható területek szintén szigorú védelem alá tartoznak. A forgalmi korlátozás elsősorban a gépjárművekre, a használati korlátozás pedig az állandó jellegű üdülők létesítésére vonatkozik. Borsodban a szigorúan védett területek mellett három nagy kiterjedésű rész tartozik a korlátozottan látogathatóak közé: a Nagyfennsík, a bükki kövek alatti terület — amely a sziklabérceken fészkelő madárállomány védőzónája — és a délkeleti Bükk. Végül a szabadon látogatható területek vannak, amelyeket a fejlesztés módja és intenzitása szerint' további kategóriákra bontottak. Mindezek a kategóriák és különböző szintű védettségek együttesen szolgálják a környezet- és természetvédelem ügyét. S ránk, kirándulókra, természetkedvelőkre, a hegyvidék szerelmeseire hárul az a feladat, hogy ezeknek az előírásoknak a betartásával, fig velem bevételével mi is védjük, óvjuk természet adta kincseink épségét, szépségét. Monos Márta Kuba és lengyclország válogatott ejtőernyősei az ünnepélyes megnyitón. Az egyik legnehezebb gyakorlat a „tükörrepülés”. Válogatott műrepülőink ebből is ízelítőt adtak a közönségnek. Szemüvegek, távcsövek, tekintetek néznek felfelé. A több mint 50 ezer néző gyakran jutalmazta tapssal repülőink és ejtőernyőseink teljesítményeit. A földet érés pillanatai... A hazai és a külföldi cjtőernj 5- sök látványos bemutatót tartottak. Halali seoííséosei Diák vándora S nemzeizi [epikaii
