Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-08 / 159. szám
1978, július 8., szombat ..--ú’’ ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 (Folytatás a 2. oldalról.) Tiszteli Országgyűlés! A Minisztertanács beszámolója alapján a képviselő elvtársak részletesen megismerték és megvitatták az elmúlt két és tél év társadalmi-gazdasági fejlődéséi, népgazdasagunk állapotát, élet- körülményeink alakulását, mindezekkel kapcsolatos eredményeinket és gondjainkat. A benyújtott törvényjavaslat is erről ad számot, szükebb keretben: az államháztartás l!)77-es esztendejéről szólva. A népgazdaságban keletkezett összes pénzjövedelem 1977-ben a termelés és a forgalom felgyorsult növekedésével összhangban több mint 9 százalékkal nőtt, bár a világpiaci árváltozások számunkra kedvezőtlenek voltak. Ezzel lényegében azonos arányban emelkedett a lakosság — nagyrészt munkából származó, de jelentős mértékben társadalmi juttatásokkal kiegészülő — nomi- náljövedelme. A vállalatok és az állam eltérő mértékben részesedtek a létrehozott .jövedelemből. A költségvetés ugyan a tervezettnél nagyobb bevételhez jutott, de annak nagy részét vissza kellett adnia export adóvissza térítésként, illetőleg az importárak növekedésének. elsősorban a kávé, a fehérjetakarmány es mas termékek áremelkedésének ellensúlyozására. Végeredményben a költségvetésben központosított tiszta jövedelem aránya csökkent, ellenben nőtt a vállalatok és szövetkezetek részesedése az összes jövedelemből. A bevételek 41 milliárddal haladják meg az előző évit. Kiadásunk összesen 3(54,8 milliárd forint. A hiány a múlt évinél és a tervezettnél is nagyobb. Mindebben megmutatkozik gazdaságunk dinamikus fejlődése, erőfeszítéseink hatása a nemzetközi inflációval szembeni küzdelemben; de gazdaságpolitikánk egyik fő gondja is, mármint az, hogy nem valósult meg a költségvetés egyensúlyának javítására irányuló elhatározásunk. Gazdaságunk úgy fejlődött, lakosságunk életszínvonala úgy javult, nemzeti jövedelmünk mérlege az elmúlt évben is csak úgy kerülhetett egyensúlyba, hogy külső erőforrásokat vonlunk be. Hiteleket vettünk fel, ami megfelel V. ötéves tervünknek. hiszen korántsem az a szándék fogalmazódott meg, hogy az egyensúlyi folyamatok kibontakozását importkorlátozások révén keressük. A hangsúlyt az exportképesség növelésére helyeztük, mert úgy véltük — s ma is így gondoljuk —, hogy az exportképes kapacitások bővítése részben a külföldi hitelfelvételekre alapozható. Azok a tapasztalatok, amelyeket ezen a téren eddig szereztünk, kedvezőek. Az ilyen célra befektetett hitelek révén új, korszerű technikához jutunk, ami meghozza a várt eredményt, ha segítségével jól eladható, gazdaságosan értékesíthető termékeket állítunk elő. Ezt a célt azonban még nem mindig sikerül maradéktalanul elérnünk. Az elmúlt esztendő tapasztalatai az eddigieknél'is kézzelfoghatóbban bizonyították, hogy népgazdasági gondjainkban a külső tényezők mellett munkánk gyengeségeinek — a tervezés, a szabályozás, a gazdálkodás hiányosságainak is — jelentős szerepük van. A következmények nemcsak a társadalmi jövedelem aránytalan megosztásában és a költség- vetés egyensúlyának hiányában, hanem a vállalatokra gyakorolt nem eléggé feszítő hatásban is megmutatkoznak. A vállalatok és szövetkezetek pénzügyi helyzetét 1977-ben az jellemezte, hogy erőteljesen bővültek a vállalati alapok és pénzbetétek. Csökkent a veszteséges valFaluvégi Lajos expozéja az 1977. évi költségvetés végrehajtásáról Határozathozatal seklödésére, ezen belül a társadalmi közkiadásokra es a tanácsi gazdálkodásra is. Ebből nehány következtetés adódik. Ezután az irányitó szervek és a tanácsok úgy határozzak meg es rangsorolják feladataikat, hogy a célok és az anyagi lehetőségek szorosabb összhangba kerüljenek. Az agazat.i minisztériumok a gyakorlati végrehajtásért felelős tanácsoknak, es végül maguknak okoznak nehézségeket azzal, ha anyagi erőinkkel, pénzügyi előirányzatainkkal összhangban n,em álló fejlesztési elgondolásokat erőltetnek. További következtetés, hogy arányosabb fejlődésre van szükség a városok és községek között az alapvető intézményi ellátás — óvodák, bölcsődék, általános iskolák — tekintetében. A nehézségek ellenére — amelyek közölt dolgozunk és dolgozni fogunk — mégis arra számítunk, hogy ésszerű és takarékos gazdálkodással a társadalmi ellátás minden fontos területén megvalósulnak az V. ötéves tervben elhatározott célok. Ezt a bizakodásunkat az. eddigi szép eredményeken kívül az a szándékunk is erősíti, hogy az átmeneti pénzügyi gondokkal küzdő tanácsok, költségvetésük teljesítéséhez, méltányos biztosítékot és támogatást kapnak, úgy. ahogy ezt a központi költségvetésből 1977-ben is megadtuk. Tisztelt Or -.ággyúlés! Az 1977. évi állami költségvetésről szoló jelentést, pénzügypolitikánk vezérelveit ebben a szellemben értékeljék, mert azok a kormány programjának végrehajtását szolgálták és szolgálják a jövőben is. Kerem, hogy a törvényjavaslatot fogadjak el. Határozathozatal következett; az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben a benyújtott eredeti szöveg szerint egyhangúlag elfogadta. Ezután interpellációk következtek. Az ezekre adott válaszok után az országgyűlés nyári lalatok száma és nőtt azoké, amelyek forgóeszköz-hitelek nélkül is tudnak gazdálkodni. A vállalatok és szövetkezetek — ide értve a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket is — nyereségük 49 százalékát fizették be a költségvetésbe. Ezenkívül kereken 9 és léi milliárd forintot a személyi jövedelemnövelésre szolgáló alapokba, 51 milliárdot a fejlesztési, 12 milliárdot a tartalékalapokba helyeztek. így részesedési alapjuk 9 százalékkal, fejlesztési alapjuk a nyereségből 21 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. A vállalatok pénzügyi helyzetet tehát általában nem zavarták meg a népgazdasági egyensúlyhiányból fakadó gondok. Ezt a vállalatok szamára kedvező helyzetet különösei) két tényező idézte elő: a jelentős pénzügyi támogatás és a nem elég szigorú követelményeket támasztó szabályozás. A támogatások aránya tovább emelkedett. A vállalatoknak nyújtott költség- vetési támogatás 1977-ben már meghaladta a kimutatott pénzügyi, eredményük 60 százalékát. Amikor ezt, mint általános irányzatot elmarasztaljuk, ugyanakkor el kell ismerni, hogy vállalataink egy része nehez körülmények között dolgozott, kedvezőtlen konjunkturális hatásokkal küszködött. De nem ez az igazi közgazda- sági kérdés, hanem az, hogy a problémák egyedi megoldása helyett hogyan tudjuk a vállalatokat szélesebb körben. jobban mozgósítani a h atékonya b b tevékenységre, a piaci követelményekhez való alkalmazkodásra. Bérszabályozási rendszerünk sem állította nehéz feladat elé a gazdálkodókat, akik átlagosan 8 százalékos béremelést tudtak megvalósítani. Ma még sok vállalat megelégszik a munkaerő megszerzésével es megtartásával, anélkül, hogy elég figyelmet szentelne az ösztönző, teljesítmények szerinti bérezésnek. Holott a teljesítmények táltos és rendszeres fokozását, az élőmunka termelékenységének gyors növekedései nagy befektetésekkel segítjük. Ezt mutatja a technikai felszereltség bővülése. Tavaly az előző évinél 10 százalékkal több gép es berendezés állt a vállalatok és szövetkezetek rendelkezésére, a termelés, vágy a termelékenység növekedése mégis érezhetően elmaradt ettől. Ismét arról számolhatunk be, hogy beruházásokra a tervezettnél és lehetőségeinknél is többet költünk. Már az V. ötéves tervidőszak kezdetén, megismerve a vállalatok fejlesztési elképzeléseit, felfigyeltünk arra, hogy általában több beruházást terveznek, mint amennyi a népgazdaság lehetőségeiből kiindulva indokolt lenne. Az 1976-ban bevezetett szabályozó-módosítások mérsékelték' ugyan a vállalati saját fejlesztési források növekedési ütemét, de az előirányzottnál csak kisebb mértekben, viszonylag szigorú feltételek mellett 135 iparvállalat, 50 ipari szövetkezet és több száz mezőgazdasági termelőszövetkezet nyert pályázatot exportkapacitásainak bővítésére. Az erre a célra létrehozott hitelalap felét gépipari és élelmiszeripari vállalatok, szövetkezetek vették igénybe. Ezek közül sok vállalat már jobban szervezi beruházási tevékenységét, és teljesíti a vállalt exportköte- lezettséget. A vállalatok nagyobb része —, ha lehetne — még többet is szívesen elköltene beruházásokra. S amikor ez pénzügyi akadályokba ütközik, akkor minden beruházási elgondolásuk szükségességét és fontosságát egyenként igazolják. Megkeresik — és sajnos, meg is találják — azt a társadalmi vagy gazdasági irányító szervezetet, amelyik hajlandó - képviselni ágazati vagy helyi érdekeket, alacsony hatásfok, bizonytalan népgazdasági előnyök esetén is. Mindez szerepet játszik abban, hogy legjobb szándékaink ellenére sem tudtuk a beruházási vásárlóerő kiáramlását a népgazdasagi érdekeknek megfelelő szinten tartani. Ismeretes, hogy a Minisztertanács az 1978. évi tervvel egyidöben több intézkedést hozott a vállalati fejlesztési források pontosabb szabályozására. Ezzel elsősorban az új beruházások megkezdését kívánta korlátozni és a folyamatban levők befejezését zavartalanná lenni. Az elmúlt hónapban a kormány megvizsgálta ezeknek az intézkedéseknek a várható hatását és további kiegészítésükre hozott döntést. A kiegészítő intézkedések egy részét: már ev közben, másik részét pedig 1979-ben vezetjük be. A csütörtöki vitában is komoly figyelmeztetés hangzott el arról, hogy kevéssé keressük a beruházás nélküli utakat gazdálkodásunk javítására. Ez abból ered, hogy még mindig nagyobb lehetőséget adunk a mennyiségi fejlődésnek, és nem fordítunk elég gondot a minőségi változásokra. Aria törekszünk, hogy a vállalatokat ebben érdekeltebbe tegyük. Ezért az ár- és pénzügyi rendszerünket tovább fejlesztjük, a VI. öteves tervvel összhangban. Egy elhatározott szándékunk, hogy a jobb. a növekvő jövedelmezőségű vállalatoknak gyorsabb fejlődési és személyi jövedelem-emelési lehetőséget biztosítunk, ellenben a gazA naptár szerint ezekben a napokban elindulnak az első kombájnok, kezdetét veszi a legnagyobb nyári munka, az aratás. A legtöbb helyen most már pontosabbak a korábbi termésbecslések. Mázsák, tonnák, vagonszámok, szállítási kapacitás, várható átadási nehézségek és a: „ha az időjárás megengedi ...” Általában ez a beszédtéma mostanában nem csak a termelőszövetkezetekben, hanem a községi tanácsok értekezletein, ülésein is. Készülődnek a tanácsi szervek, a helyi önkéntes tűzoltótestületek, jó néhány helyen pedig — tanácsi kezdeményezésre — az üzemek, vállalatok is, hogy szükség esetén dolgos kezekkel, gépjárművekkel segítsek az aratás, a betakarítás meggyorsítását. A tanácsi végrehajtó bizottságok által ezekben a napokban tárgyalt, s a közeljövőben sorra kerülő ülések sok-sok jelentése, beszámolója között aligha van most fontosabb, mint az a napirend, amit úgyszólván minden községben megtárgyalnak, megvitatnak: értékelik a helyi tűzöl Ui testületek munkáját, különös tekintettel daságtalan vállalatok, illetve tevékenységek továbbfejlődését, sőt változatlan fenntartását sem fogjuk központi eszközökkel segíteni. Régebben, ha a gazdasági fejlődésben nehézségek léptek fel. azt mondottak, rossz a minisztériumi, vállalati terv. Ma, ha valahol akadozik a beruházás, az export, a személyi jövedelem növekedése, azonnal kész a vélemény: „rosszak a szabályozók” es ennek nyomán máris tömegesen érkeznek az igények a támogatásokra, mentességekre, kedvezményekre. Kétségkívül csiszolni kell a szabályozást, elsősorban az arak javításával biztosítani kell, hogy az eredmények valóban tükrözzék a hatékony- sági különbségeket. De hiába van akármilyen — úgymond — „tökéletes szabályozás”, ha nem vagyunk elég következetesek abban, hogy a gazdálkodó szervezetekre gyakorolt hatást valóban érvényesülni engedjük, és ha közvéleményünk kevéssé fogadja el a különbsegtetelt. És ez a. változtatások másik fő követelménye! Szemléletbeli változás is szükséges ahhoz, hogy a jól dolgozó vállalatok — es csak azok — jussanak a szelektív fejlesztési politika által megkívánt több eszközhöz. Az a vállalat érdemel nagyobb támogatást es kaphat elismerést, amelyik nem a szabályozókat szeretné rendszeresen feltételeihez „lazítani”, hanem saját munkáját igyekszik folyamatosan hozzáigazítani a megújuló, egyre nagyobb követelményekhez ! A pénzügyminiszter ezutár, a társadalmi közkiadásokkal arra, hogyan készülték. lel az aratásra, a már mag tarban levő, vagy a még lábon álló termés megóvására. Ezt telték az elmúlt — és teszik az elkövetkező tanácsi megbeszéléseken Szirmabesenyön, Izsólalván, Nyékládházán és bizonyára a megye számos más községében is. A falvakban a nagy munka közeledtével mind sűrűbben látni a gyakorlatozó önkéntes tűzoltókat továbbképzés közben. Ezeken rendszerint jelen van, folyamatosan figyelemmel kíséri a továbbképzést a tanács valamelyik vezetője is. A tanácsoknak a jó. folyamatos betakarítás érdekében nyújtott támogatása persze nem merül ki ennyiben. A mezőgazdasági üzemekkel egyeztetve a íegtöbb helyen számba vették, melyele azok a községi utak, a községi utakhoz csatlakozó sárrázók, bekötő- szakaszok, amelyek — éppen a várható nagy forgalom miatt — gyors javításra szorulnak. Törekvésük az, hogy minél kevesebb búzaszem peregjen el a kocsik platójáról az utak göröngyössége miatt, minél kevesebb legyen a termelőszövetkezetek szóródási vesztesége. Az útjavítási munkák elés a költségvetési szervezetek tevékenységével foglalkozott. A lakosság életkörülményeit egyre inkább befolyásoló társadalmi közkiadásokra 138 milliárd forintot költöttünk 1977-ben. A tanácsok 90 milliárddal. az előző évit 11 milliárd forinttal meghaladó ösz- szeggel gazdálkodtak. Ebből az intézmények fenntartására 48. fejlesztési célokra pedig 42 milliárd forintot adtak ki. Közvetlenül a lakosságnak 50 milliárdot — az előző évinél 5 milliárddal többet — fizettünk ki nyugdíj, családi pótlék, gyermekgondozási segély, táppénz és egyéb pénzbeli juttatás formájában. Mintegy 40 milliárd forintot — 4 milliárddal többet, mint az előző évben — természetbeni juttatásként fordítottunk egészségügyi, szociális, oktatási, közművelődési, és kommunális szolgáltatásokra. A szociális jellegű intézményeknél javultak az ellátási színvonal emelésének tárgyi feltételei is. Sok új intézmény készült le. A körzeti orvosok korszerűbb felszerelést kaptak, a mentőkocsi-állomány jelentős részét kicserélték, a művelődési otthonok berendezései kiegészültek, szélesedtek a vidéki tömegsport anyagi bázisai. Az intézmények altalános gondja, hogy munkaerőhiánnyal küzdenek. A növekvő pénzügyi források is elősegítettek. hogy ezeken a területeken is javuljanak a dolgozók elismerésre méltó, áldozatos munkájának személyi és anyagi feltételei. Az elmúit kel évben átlagosan 16—20 százalékkal növeltük az orvosok, ápolónők és pedagógusok jövedelmét, és idén további kiegészítő intézkedést tettünk. A népgazdaság egészéért vállalt felelősséggel tudomásul kell vennünk, hogy általános egyensúlyi gondjain|< kihatnak a belső felhasználás növekedési ütemenek mérPcthó Ferenc, a törvényjavaslat bizottsági előadója bejelentette. a bizottságok a tényék és törekvések ismeretében. a Pénzügyminisztérium, a kormány képviselőinek meghallgatása után a Magyar Népköztársaság 1977. évi költség vetesenek végrehajtásáról szóló törvényjavaslat elfogadását és jóváhagyását javasolják. További hozzászólásra nem jelentkezett képviselő. végzéséhez a tanácsok építőanyagot, szakmai irányítást biztosítarak, társadalmi munkát. szerveznek. Besegítenek ebbe a községekben működő kőműves, burkoló kisiparosok is —. égj szóval minden rendelkezésükre álló eszközzel és módon iparkodnak, hogy területükön minél zavartalanabb, folyamatosabb legyen a betakarítás Segítő kezekben nincs hiány, még akkor sem, ha az esőben bővelkedő tavasz a konyhakertekben, a háztáji területeken is több munkát adott, és ad a vártnál. Szombatokon—vasárnapokon mi n- dig sikerül annyi betonozót, útjavítőt, társadalmi munkást összetoborozni, hogy gyorsan elkészüljön a hamarosan szükségessé váló sárrázó, vagy bekötő út. hogy megszilárduljon a beton, mire a terményt szállító teherautók, kombájnok átmennek rajta. Nagy munkában vannak hat nemcsak a termelőszövetkezetek, hanem a községi tanácsok is. összefogásukkal, a tanácsok sokirányú segítségével minden bizonnyal zavartalanabbá válik a betakarítás. zavartalanabb lesz a levágott-kicsépelt termény szállítása, a megye mezőgazdasági üzemeiben. N. I. Liccücförplflni Az alumíniumiparban, a vegyiparban, a gyógyszeriparban, a bányagépgyártásban, és a gumiiparban különösen időszerű a hatékonyságot javító, a termékszerkezet korszerűsítését, és az energiatakarékosságot segítő licencek vásárlásának növelése. Nagy jelentőségű licencvásárlások esetében azt is meg kell vizsgálni, milyen előnyökkel járna a KGST-or- szugokkal közösen lebonyolított vásárlás. Támogatást nyújtanak a műszaki fejlesztési alapból ,a nehéziparnál azoknak a licenceknek a megvásárlásához, amelyek a termékszerkezet korszerűsítését, a munka hatékonyságának javítását, a fejlett technikaiműszaki színvonalhoz viszonyított elmaradás gyors felszámolását, és az energiatakarékosságot segíti. Pályázatot írnak ki a Nehézipari Minisztérium felügyelete alá tartózó vállalatok részére a licencvásárlások támogatásának elnyerésére. Erre a támogatásra 80 millió forint áll a minisztérium rendelkezésére. Jutalomban is részesítik azokat a szakembereket, akik kiemelkedő munkával segítik a külföldi szellemi termékek megfontolt kiválasztását és hazai hasznosítását. ülésszaka befejezte munkáját. Segítik az aratást a tanácsok
