Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-08 / 159. szám
ESZAK-MAGYARORSZÁG 2 1978. július 8., szombat Ábra hám Kálmán beszéde (Frlytalás az 1. oldalról.) Bevezetőben szólt arról, hogy a miniszterelnöki beszámoló, s majd a hozzászólások is gyakran érintették a tárcához tartozók munkáját. Nem véletlenül, hiszen az építés az embert születésétől élete végéig kíséri. Ezt követően az érdeklődés középpontjában álló tárca minisztere a jelenről szóivá mondotta: rendkívüli építési korszakban élünk! A megállapítást adatokkal támasztotta alá. Idézte a 15 éves lakás- építési terv végrehajtásának eredményét: több mint. egymillió új otthon készült el, korszerű körülményeket teremtve a beköltözőknek. Arra, hogy mekkora feladatot teljesítettek az alapozók, ácsok, panelkészítők, szerelők — jellemző: az egymillió otthon Pécs jelenlegi lakásállományának ■ húszszorosát, Budapestének másfélszeresét jelenti! Az ágazat a népgazdaság fejlődésében is fontos szerepet játszik, hiszen- évente a nemzeti jövedelem 11— 12 százalékát hozza létre, a teljes eszközállomány másfél. és a munkaerő 7,5 százalékának igénybevételével. Beszédesek az ötödik ötéves terv eddigi ereményei is, hiszen az első két esztendő mérlegében 260 milliárd forintnyi építési, szerelési munka és 20 befejezett nagyberuházás szerepel. Az idei feladatok is számottevőek, hiszen 41 nagyberuházáson dolgoznak az építők, és 150 milliárd forintnyi munkával számolnak 1978. végéig. Olyan helyzetben vagyunk, hogy sorolnunk kell, mihez kezdjünk előbb hozzá, s mihez később — hangsúlyozta a miniszter. Előnyt élveznek az infrastruktúrát fejlesztő, a lakásállományt, a kommunális, a kulturális és oktatási létesítményeinket gyarapító fejlesztések, s — egyetértve Szépvölgyi' elvtárssal — mindez hangsúlyozottan vi- natkozik a fővárosra. Néhány témában szeretném érzékeltetni, hogy milyen intézkedésekre gondolunk, kérve az országgyűlés, és az országgyűlésen keresztül a társadalom támogatását. Az első: a gondolkodásmódbeli változás, a túlzottan beruházásközpontú szemlélet visz- szaszorítása. Ezt úgy is mondhatnám, hogy a beruházási igények megfogalmazásában szinte professzorok vagyunk. Ez érvényes ránk is, építőkre, de ez nem is olyan nagy baj. Ám azt kellene, hogy ugyanilyen energiával dolgozunk a beruházások feltételeinek megteremtésén, a hatékony megvalósításon, s hasonlóképpen felelősséggel gondoskodjunk az üzembevételről is. Második témakörként az éDÍtésügy függőségi rendszeréről beszélt Ábrahám Kálmán. szorgalmazva a technikai korszerűsítést. Szépvölgyi Zoltán (Budapest), a Fővárosi Tanács elnöke elmondta, hogy a gazdasági hatékonyság növelése érdekében az egyik legfontosabb feladat a budapesti ipar szerkezeti átalakítása, a termelés és a termékstruktúra korszerűsítése. Ennek ellenére a vállalati tervek nagy hányada a reálisnál és a lehetségesnél is alacsonyabb termelékenységnövekedési ütemet irányoz elő. Ennek oka az, hogy az üzemek és a gyárak sokat tartalékolnak. Harmadik témakörként az ágazati irányítás színvonalának emelését szorgalmazta a miniszter, kiemelve, hogy ez ma az egyik legidőszerűbb feladat. Elmondotta: az utóbbi időben nagyon sok építőipari egység jött lére, ami nagyrészt indokolható is. Gyakran a megrendelők hiába keresik a nagyvállalatokat, azok nem vállalják el a kért munkát, s más út nem lévén, a beruházók életre- hívrak egy építési szervezetet. Ügy vélem, tudomásul kell vennünk: az irányítási munkában koncentrálni kell erőinket. Nem szervezeti alapon, hiszen nem a forma a lényeges. Sok szervezet fog a jövőben is részt venni egy- egy munkában. A testre szabott feladatok maradnak, a résztvevőknek csupán együttműködésük színvonalát kell emelniük, társulásokat kezdeményezniük, megteremteni a közös gépparkot és a szakember-cserét, az egymás segítését, vagyis egy természetesebb együttműködési folyamatot. Ezen a gyakorlaton mielőbb változtatni kell, amihez az egyik út a vezetők szemléletének átformálása. Az elmúlt két és fél évben Budapest dinamikusan fejlődött, a lakosság ellátása valamennyi fő területen. javult, viszont még mindig gond, hogy az új lakásokhoz a kapcsolódó beruházások — a bölcsődék, az óvodák, az iskolák és az ABC- áruházak — egy része nem a lakásokkal egyidőben készül el. Lázár György válasza Szépvölgyi Zoliéi! hozzászólása A beszámolóhoz több hozzászóló nem jelentkezett. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke a kormány nevében köszönetét mondott a sokoldalú, élénk, a lényeges kérdéseket felölelő vitáért. A hozzászólások jól érzékeltették, hogy a törvényhozó testület tagjai értik és tudják: fejlődésünk jelenlegi szakaszában nehéz feladatokat kell megoldani, s hogy céljaink eléréséhez elengedhetetlen a következetesebb, tudatosabb, szervezettebb munka. A minisztertanácsi határozatokkal nem lehet minden vitás kérdést elintézni. Az ügyek tömegét — a nagyon világos politikai és kormányzati irányelvek alapján — ott és akkor kell elintézni, ahol és amikor azok felmerültek. Ehhez természetesen nincsenek kész sablonok, tehát az alkotó gondolkodásmódé, a felelősségvállalásé a döntő szerep. Ezt követően Lázár György a vitában is nagy hangsúlyt kapott gazdasági kérdések közül a termelési szerkezet korszerűsítésének feladatairól szólt, majd hangsúlyozta, hogy az előrehaladáshoz tudományosan megalapozott, átgondolt és ellenőrizhető műszaki-,azdasági koncepciókra van szükség. Elő kell segítenünk, hogy anyagi és szellemi erőink valóban azokra a területekre irányuljanak, amelyeken — a népgazdaság általános hatékonyságának növelése és a termelés korszerűsítése érdekében — a legnagyobb eredményeket tudjuk elérni. A vázolt feladatok megoldásában kiemelkedő szerepe van a vezetésnek. Valóban arra van szükség, hogy bátrabban adjunk teret a tehetségek kibontakozásának. Nagyobb rangot kell biztosítani azoknak a vezetőknek, akik humánusak az emberi ügyekben, de következetesek, hajthatatlanok, amikor a munkáról, a rendről, a követelmények teljesítéséről van szó. A válasz után határozathozatal következett: az ország- gyűlés a Minisztertanács elnökének a kormány munkájáról adott beszámolóját, az abban ismertetett további kormányfeladatokat, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően az országgyűlés áttért a második napirendi pont, '. Magyar Népköztársaság 1977. évi költség- vetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalására. A törvényjavaslatot Faluvégi Lajos pénzügy- miniszter terjesztette elő. (Folytatás a 3. oldalon.) A Progressz—2 a világűrben Lélegzetvételnyi szünet sincs a szovjet űrkutatásban. Az Interkozmosz-program keretében végrehajtott második nemzetközi, szovjet— lengyel űrkísérlet sikeres befejezését követő második napon, pénteken, moszkvai idő szerint 14 óra 26 perckor, a Szovjetunióban felbocsátották a Progressz—2 jelzésű automatikus vezérlésű teherűrhajót. A teherűrhajó, amely fedélzetén üzemanyagot, tudományos berendezéseket, műszereket, a tartós űrtartóz- todáshoz szükséges „közszükségleti” cikkeket, élelmiszert és friss ivóvizet szállít, előreláthatólag vasárnap csatlakozik a Szaljut-6—Szojuz -29 űrkomplexumhoz, A Progressz—2 fedélzeti berendezései a telemetrikus adatok tanúsága szerint kifogástalanul működnek.’ Msovar—amerikai kereskedelmi egyezmény A Külügyminisztériumban július 7-én kicserélték a magyai —amerikai kereskedelmi szerződés törvényerőre emelkedése alkalmából készült jegyzékeket, melyeket magyar részről Púja Frigyes külügyminiszter, amerikai részről Philip M. Kaiser rendkívüli és meghatalmazott nagykövet adott át. Az ünnepségen jelen volt Bíró József külkereskedelmi miniszter. Dr. Bodnár Ferenc felszólalása Dr. Bodnár Ferenc Borsod megyei képviselő (23. vk.), a megyei pártbizottság első titkára felszólalásában hangsúlyozta: Az ország lakossága a mindennapi .életben a kormány munkáját döntésein, intézkedésein keresztül érzékeli, és ítéli meg. Nekem is az a tapasztalatom, hogy a párt politikai döntéseit időben követik a kormány intézkedései, amelyeket — még ha azok eg-: része nem is hozza a várt eredményt — körültekintés és felelősség jellemez. Ezt jól mutatja a tájékoztató is, amely a Minisztertanács fontosabb döntéseit ösz- szegzi és Lázár elvtárs előadói beszédéből is látható, hogy a kormány mindent elkövet a XI. kongresszus határozatainak megvalósításáért. Visszatekintve a vizsgált időszakra, úgy ítélem meg, hogy az állami irányító munka határozottabb, tervszerűbb lett. Pártunk Központi Bizottságának áprilisi ülése népgazdaságunk fejlődését is vizsgálva méltán állapíthatta meg, hogy a népgazdaság minden ágában elértük vagy megközelítettük az V. ötéves terv első két évére kitűzött fő célokat. Tovább nőtt gazdaságunk ereje, emelkedett • népünk életszínvonala, javult az áruellátás, lakásépítési terveinket megvalósítjuk. A dolgozók döntő többsége értékeli, elismeri eredményeinket. Az általános fejlődést elismerő közhangulat mellett ott van. a helyzetünket nem ismerő, túl optimista, valamint a nehézségeinket eltúlzó, gyorsabb kibontakozást erősen sürgető pesszimista hangvétel. Mindezért a vezetés és a propaganda is felelős. A helyzétünk ellentmondásos megítélését előidéző okok többek között abban is keresendők, hogy még nem eléggé bontakoztak ki azok a folyamatok, amelyek lehetővé tették volna a külkereskedelmi cserearányok tervezett szinten tartását. A vállalati beruházások befolyásolása pedig nem a kívánatosnak megfelelő. Az a véleményem, hogy többet beszélünk — többet ostorozzuk a hibákat, mint amennyit konkrétan megszüntetésükért teszünk. Ezért a kormány döntéseinek végrehajtásában, a végrehajtásért felelősök ellenőrzésében határozottabb előrelépésre van szükség. Másként fogalmazva: az intézkedések jelentős részére lassan reagálnak az érdekeltek, vagy újabb jogszabállyal. Ezt a társadalmi jelenséget a jogászok „jogszabályinflálódás” címszó alatt szokták összefoglalni. A végrehajtás elhúzódása és alacsony hatékonysága egyes területeken a kormányzati szerveket újabb döntésekre késztetik, amelyek eredményeként sokasodnak a határozatok, a jogszabályok. így válik agyonszabályozottá társadalmi, gazdasági szervezeteink és rendszereink egy része. Ez gyengíti a minisztériumok, az országos irányító szervek munkájának hatékonyságát is. Amellett, hogy az ágazatok irányító munkája javult, a társadalmi folyamatokra gyakorolt hatásuk azonban az indokoltnál és a lehetségesnél gyengébb. Azt tapasztaljuk, hogy határozott fejlődés van a tervezőmunkában. Ebben jelentős része van az Országos Tervhivatalnak. Eredményes tevékenysége kihat a különböző tárcák tervezési munkájára, annak minőségi javulására. Ez jól kimutatható abban, hogy — egy-két kivételtől eltekintve — a tervezést időben kezdik és megalapozottabb tervek készülnek. Ugyanakkor a kormányzati munka hatékonyságát nagyban rontja, nogy az illetékesek gyakran nem úgy értelmezik a döntéseket, ahogyan kell. Ezt több példával is tudnám igazolni, de itt most csak egyet említek: a -Miskolci Húskombinátban a beruházási hibák kijavítására a Minisztertanács határozatot hozott, megjelölte a felelősöket is. A végrehajtás azonban vontatottan indult és nem az előírt utasítások szerint történt. A vállalati felelősök energiájuk nagy részét vétlenségük bizonyítására, nem pedig a végrehajtásra fordították. Az ilyen jelenségek ártanak a -kormány tekintélyének is. Ebben gyökeres változtatásra van szükség, ezért kell mindenekelőtt a minisztériumok irányító és ellenőrző tevékenységét tovább javítani, korszerűsíteni, határozattabbá és egyértelművé tenni. Tisztelt Országgyűlési Szocialista gazdaságunk erejét, népünk cselekvőkészségét bizonyítja, hogy a nehezebbé vált belső és külső gazdasági feltételek ellenére időarányos feladatainkat megoldottuk és nem kell módosítani azokon a célkitűzéseken. amelyeket a XI. kongresszus alapján az V. ötéves tervben meghatároztunk. Ahhoz azonban, hogy céljainkat elérjük, az eddiginél nagyobb teljesítményre, a kedvezőtlen tendenciák visz- szaszorítására és mindenekelőtt a hatékonyság növelésének lényeges meggyorsítására van szükség. E követelményeket eddig csak részben teljesítettük. A továbbiakban ezekkel összefüggésben tennék említést néhány megyei tapasztalatunkról. A munkaerő-gazdálkodás javítására már eddig is több intézkedés született, mégis a népgazdaság számára fontos területeken a munkaerőhiány akadályozza a gyorsabb termelésnövekedést. A megye nagyvállalatai — az Ózdi Kohászati Üzemek, a Lenin Kohászati Müvek, a Tiszai Vegyikombinát, a Borsodi Vegyikombinát — konkrét, hatékony intézkedéseket tesznek a munkaerőgazdálkodás javítása, a munkaerő ésszerű felhasználása érdekében. Tovább növelték —, de nem elégséges mértékben — a teljesítménybérben dolgozók arányát. Tervszerűen foglalkoznak a dolgozók átképzésével, átirányításával, korszerűsítik a munkakörülményeket. Ezek, és az ezekhez hasonló törekvések azonban nem általánosak még a nagyüzemeken belül sem.. Lényegében több üzemben együtt van jelen a munkaerőhiány és a munkaerő felesleg. A jelenlegi szemlélet jól mutatja, hogy ilyen munkaerőhelyzetben 1978-ban is jelentős munkaerőnövekedést terveztek a megye üzemei. Valójában nem könnyű átállni egy korábbi gyakorlatról, amikor a munkaerőnek teremtettünk munkahelyet, ma pedig arra kell pénzeszközöket előteremteni, hogy munkaerőt szabadítsunk fel. Ez úgy látszik, nehezebb feladat. Nem lehetünk elégedettek a munkafegyelemmel, ezt több képviselőtársam is szóvá tette, de én hozzátenném, hogy nem lehetünk megelégedve helyenként a szervezettséggel, s azzal sem, hogy tovább növekszik az adminisztratív dolgozók száma. A vezetők több helyen nem tudnak érvényt szerezni a döntéseknek. A kívánatosnál lassabban haladunk a munkaerő nép- gazdasági érdekeknek megfelelő átcsopox-tosításával is. Ennek fő oka az, hogy a vállalati szférában lassan születnek meg azok a döntések, amelyek végső soron meghatározzák a munkaerőmozgás kívánatos irányát. Ahol pedig kezdeményezések történnek, nehezen tudják megteremteni a végrehajtás szubjektív feltételeit. Az üzemen belüli munkaerő-átcsoportosítások esetén sok a kilépő. Tudati ráhatásunk és érdekeltségi eszközeink sem elég hatékonyak. A teljesítménybérre való áttérés is több helyen hasonló következményekkel jár. Van olyan tapasztalatunk, hogy a jó szakmunkás teljesítménybéres területről mezőgazdasági üzembe, időbéres munkára — a mezőgazdaságból a szakképzetlen munkaerő az iparba áramlik, ahol több szakmában 8 általános nélkül is 6—12 hónap alatt szakmunkásbizonyítványt szerez. Mindezek — úgy gondolom — jól érzékeltetik és bizonyítják, hogy a munkaerőgazdálkodás javítása érdekében további összehangolt kormányzati, ágazati és belső vállalati intézkedésekre van szükség. A kormányhatározatok megvalósítása <*.ckor biztosítható, ha minden szinten az eddiginél hatékonyabb munka bontakozik ki. Képviselőtársaim.' A továbbiakban a termelési szerkezet korszerűsítéséről kívánok röviden szólni. A termelési szerkezet korszerűsítésének hosszú távú feladatait a Központi Bizottság múlt év októberi határozata egyértelműen megszabta. A feladat megoldásának fontos feltétele az átgondolt, a nép- gazdasági célokat jól szolgáló koncepciók kialakítása. A termelési szerkezet korszerűsítése szoros összefüggésben van beruházás-politikánkkal. Közismert, hogy Borsodban jelentős vegyipari beruházások valósulnak meg. A vegyipar a termék- és termelési’ szerkezet korszerűsítésének egyik fontos területe. A nagy- beruházások hatására a vegyipar részesedése megyénk ipari termeléséből hét év alatt 15 százalékról 23 százalékra növekedett. Termékeinek nagy része minden piacon jól értékesíthető. Tehát itt a fejlődés, az irány egyértelmű. Ezzel szemben a vállalati beruházásokon belül a termékszerkezet korszerűsítését szolgáló fejlesztések részaránya alacsony. Lázár elvtárs, a Miniszter- tanács beszámolójában hangsúlyozta, én is szeretném megerősíteni, hogy a termelési szerkezet korszerűsítése érdekében nagyon fontos a beruházási folyamatok terv- szerűségének növelése. Ügy látom, hogy a döntési, az érdekeltségi rendszer, valamint a beruházási folyamatokkal összefüggő szabályozó rendszer egyaránt fejlesztésre szorul. A vállalati döntésű beruházásokat úgy kell befolyásolni, hogy azok a jelenleginél jobban szolgálják a központi akaratot, a népgazdasági elképzelések megvalósulását. A beruházásoknál még nem elég ösztönző a közgazdasági szabályozás. Evek óta napirenden szerepel például, hogy fejleszteni kell az érdekeltségi rendszert, a kellő lépés még nem történt meg. Figyelemre méltónak tartom, hogy felgyorsult az ezzel kapcsolatos tennivalók és elképzelések konkrét kimunkálása. A hitellel és támogatással megvalósított beruházások eredményességét nagyban segítené, ha határozottabb leuí- ne a számonkérés. Kedves Elvtársak! Meggyőződésem, hogy a kormányzat jól ismeri, érzékeli a megoldásra váró feladatokat és képe>- azt megoldani. / A Minisztertanács elnökének beszámolójával, a kiadott irányelvekkel egyetértek, azt elfogadom, (képviselőtársaimnak elfogadásra ajánlom) és megvalósítását támogatom.
