Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-08 / 159. szám

V

AZ MSZMP BORSOD ABAÜJ ZEMPLÉN MEGTEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXXIV. évfolyam. 159. szára Ara: 80 fillér Szombat, 19*8. július 8.

Az országgyűlés nyári ülésszakának második napja

Pénteken délelőtt 70 órakor a Parlamentben folytatta tanácskozását az országgyűlés nyári -ülésszaka. Legfőbb törvényhozó testületünk ülésén megjelent Losonezi Pál., a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél G’.fbrgy, Apró Antal. Biszitu Béla, Focit Jenő. Huszár István, Németh Karoly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A tanácskozáson részt vettek a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője.

Az elfogadott napirendnek megfelelően a Minisztertanács elnökének beszámolója fölötti vitával folytatta munkáját az országgyűlés. Elsőként Romány Pál mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszter emelkedett szólásra.

Romány Pál: A (tógazdasági termelés fejlesztéséről

r Romány Pál bevezetőben az agrárviszonyok alakulásával foglalkozott. Mint mondotta. beszédes számok jelzik: meghatározó a szocialista nagyüzemi rendszer. — A múlt évben — a Magyar Néoköztársaságban érvényes előírások szerint — működéséről gazdasági mérleget készített 1540 mezőgazdasági szövetkezet, szakszövetkezet és halászati szövetkezet, valamint 146 mezőgazdasági állami vállalat. A csaknem 500, mezőgazdasági ágazatba sorolt társulás, közös vállalat is beszámolt munkájáról az alapítóinak. E szocialista gazdasági szervezetek a mezőgazda- sági termelés egészét átfogják. ' Kedvező hatásuk érzékelhető és jól látható hazánk minden községében és városában. A nagyüzemi termelés mellett felkarolják a közművelődés ügyét, és szervezik, koordinálják — együttműködve más érdekeltekkel — a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését, áruértékesítését. Figyelmük, értő segítségük lényegsen hozzájárult ahhoz, hogy tavaly 1 millió 589 720 állampolgár adózott az országban mezőgazdasági tevékenysége alapján. Az e körben előállított termelési érték is jóval túlszárnyalta az 1975. évit.

— Nagyüzemeink rendszeresen bővftik termelésüket, javul gazdálkodásuk. Idei — eddig mért — vágóállat és állati tei-mék eladásuk 11 százalékkal haladta meg a műit évi azonos időszak eredményét. amely hasonló fejlődést tükrözött az 1976. évihez képest. Ez persze akkor jelentene igazán nagy előnyt, ha a növekedést változatlan mennyiségű és értékű takarmányfelhasználás mellett értük volna el.

— A mezőgazdaság legfontosabb termelőeszközének, a földnek 98 százaléka a szocialista szektorba tartozik. Ennek mintegy 10 százaléka a háztáji és kisegítő gazdaságok területe. A gyors ütemben növekvő nagyüzemi állóeszközál lom ány tavaly mintegy 175 milliárd forint bruttó értéket képviselt,

— Az utóbbi esztendőkben majorok, nagyüzemi telepek sora épült;, s továbbiak előkészítésén dolgoznak.

— Sok-sok adattal lehetne még jellemezni a mezőgazda- sági termelés, a magyar falu, a szövetkezeti parasztság életének változásait. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta ez a folyamat rendszeresen előrehaladt, kedvező irányú volt a múlt évekr ben is. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának márciusi határozata joggal állapította meg: ..A part agrár- és szövetkezetpolitikája eredményesen szolgálta a szocialista termelési viszonyok fejlődését, a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság, egész dolgozó népünk érdekeit.''

' — A beszámolási időszakban tovább terebélyesedett a termelési rendszerek hálózata. Az ipari jellegű termelési módszerek terjesztéséből reszt kértek az egyes ipari vállalatok, cukorgyárak, húsipari vállalatok, gyógyszer- es vegyipari gyárak, vagy például a len- és kenderipar is.

— A termelési rendszer szocialista mezőgazdaságunk legjelentősebb együttműködési hálózatává vált, amit az új követelményekhez igazítva, tovább keli erősíteni és óvni, hitelét megőrizni. A mező- gazdasági termelés és feldolgozás szorosabb kapcsolatának, a gazdasági integráció új tormájaként született az elmúlt években négy agráripari egyesülés. Kötelékükben öt állami gazdaság, 46 mezőgazdasági szövetkezet, 9 élelmi- szeripari vállalat. illetve gyáregység, és 5 egyéb, kereskedelmi, szövetkezeti vállalat, illetve más szervezet található.

— A gazdaságközi együttműködés, az integráció sok ,más formáját is adottságainkhoz igazodva, a konkrét gazdasági célszeraség alapján indokolt fenntartani, fejleszteni. Törekvéseink arra irányulnak, hogy valamennyi forma a szocialista mezőgazdaság haladását segítse, megfeleljen a hazai adottságoknak, s a társulások, együttműködések jól szolgálják agrárviszonyaink fejlődését, a lenini szövetkezeti elvek alkotó alkalmazását.

— Ez tekinthető a fő útnak. a termelőerők és a termelési viszonyok összehangolásában. Ellene vagyunk — éppen ezért — mindenféle öncélú területi méretnövelésnek. Nem célszerű a túlzott centralizáció. mert megnehezül a gazdasági szervezet vezetéséi, az érdekeltség és a szövetkezeti önkormányzat érvényesülését, s végeredményben rontja a gadasági hatékonyságot, eredményei nket.

A továbbiakban a mezőgazdasági és az élelmiszeripari fejlesztés lő irányairól szólva kiemelte:

Tanácskozik a* oTziráen-'-nlós

— A mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar fejlesztésében már évek óta csak az intenzív fejlesztés útját járhatjuk. ' Ennek lényege a hatékonyság fokozása, de gyakran és tévesen ezt a nagyobb ráfordításokkal. a több befektetéssel azonosítják.

— Az intenzív fejlesztés — a mi viszonyaink, külpiaci lehetőségeink között — azt a követelményt állítja élénk, hogy az egy termelő egységre (földre, haszonállatra) jutó termékmennyiség alakulását mindenkor a munkafelhasználás és az eszközráfordítás összefüggésében értékeljük. Óriási tehát a jelentősége a ráfordításokkal kapcsolatos hatékonysági vizsgálatoknak, és az erre alapozott döntéseknek.

— A következő pont — folytatta —, hogy a magyar mezőgazdaság termelési többletének mind nagyobb hányada kerül külföldi piacokra. Azoknál a termékeknél, amelyeknél már jelenleg is nagy — 50—60 százalékos — az exportarány, különösen fontos a gazdaságosság, a minőség', a tervszerű, szerződésekkel megalapozott, a kölcsönös érdekekkel egybeeső fejlesztés, a versenyké- pesség növelése. A kertészeti ágazatokban, a tartósító iparban több ilyen tennék van, de iöe sorolható a baromfiipar ss, amelynek termékeiből 60 százalék kerül külföldre, vagy például a dobozolt sonka, amelynek 80 százalékát exportáljuk. A nemzetközi agrárpiac mozgását. hullámzását, erővonalainak alakulását jói kell ismernünk. Keresnünk kell az exporton.

— Csak a korszerűen feldolgozott, kiváló minőségű élelmiszer, a vevő igényeinek megfelelő mezőgazdasági nyersanyag szállítható ,ió áron külföldi piacokra. A mezőgazdasági és élelmiszeripari exportnak a számítottól való kisebb eltérés is jelentős, hiszen a nem rubel elszámolású export mintegy 31 százalékát a múlt esztendőben is ezek az áruk adták.

— Élelmiszerexportunk jövője érdekében meg kell szilárdítani üzemeinkben a technológiai fegyelmet, a minőségellenőrzést, az áruelőkészítést és csomagolást. Lényegesen javítanunk kell a gazdálkodási egységek szervezettségét. Ez utóbbit, benne iparunk szerepét különösen hangsúlyozni kell, hiszen jórészt ettől függ a hazai fogyasztók véleményének alakulása, elismerése is.

— A hazai ellátás, a belföldi kereslet kielégítése ugyanis hasonió igényeket támaszt. Az élelmiszertermelés több cikkből — rendszeresen vagy időnként — a keresletnél nagyobb.

— E célokat és feladatokat a Központi Bizottság márciusi határozata tartalmazza. A mezőgazdasági és élelmiszer- ipari üzemek, valamennyi kollektívánk mindinkább érti ezeket a célokat, elérésükhöz lelkiismeretes munkával. a közösség és saját javára dolgozik.

— A hivatalos becslések most arról szólnak, hogy az idei terv. a 40 mázsa körüli tsrmés, a földeken, a búzatáblákon ..ott van'’. Más kérdés. hogy a viharkárok után. a betakarítás során mennvit lehet majd ténylegesen learatni. elcsépelni, magtárba helyezni. Gépeink vannak, a gazdaságok, a közreműködő vállalatok felkészültek.

— A küzdelem sikere, mint annyiszor, most is az első vonalban dói el. Azt kell elérni a szervező es irányító munkával, a feltételek folyamatos megteremtésével, hogy ez a siker mindenütt teljes legyen. Folytatódjék a kertészeti termelés fellendülése, az állattenyésztés és valamennyi ágazat gazdaságos növekedése. Szükség van persze a körülmények szerencsés alakulására is. de a szerencse is oda pártol, ahol jó a munka, ott kisebb a kiesés, ahol csökkentésére, megelőzésére mindent m<»»r- tettéo

— a kormány megtárgyalta és jóváhagyta azt a munkaprogramot, amely a mezö- g'azmság és élelmiszeripar mostani fejlesztését es a következő tennivalók előkészítését (.'szeszt, A különböző tárcákkal Közösen kialakított munka pros ram természetesen kitér mind az ipari tényezők re mind a kereskedelmi, szállítási feladatokra.

— Hiszem — mondotta befejezésül —. hogy a tapasztalatokat hasznosítva, a hibákból tanulva, agrárpolitikánkat valóra váltva, mindenütt sorra-rendre cselekedetté érnek a kormány előírásai, a XI. kongresszus határozatain nyugvó program pontjai.

(Folytatás a 2. oldalon)

yj'^'

A kéziéről sem nélkülözi az idei aratás, mivel a gyakori esőzések. viharok alaposan megdöntötték a gabonát. Képünkön: Center térségében a sajópüspöki mgtsz területén aratják az árpát. Foto: Mizerák István

Az aratókon van az egész ország szeme.

P

atetikus talán a megfogalmazás. ettől függetlenül tartalmában még sem mond ellent a valóságnak. Mert nyaranta a kenyércsatára így. vagy úgy, de mindenki odafigyel ebben az országban. Ha egy eb mód nem kínálkozik rá. a sajtó, a rádió. a tv hírei alapján kísérik figyelemmel mindazt, ami ezekben a napokban a forró mezőkön történik, illetve történni fog. Ma még az utóbbi megfogalmazás a fontosabb, különösen Borsod eseteben, hiszen megyénk gazdaságaiban július 15-e elolt csak itt-ott lesz „kaszára érett’-' búza: árpa. •

Ez a tény — ez a legalább kéthetes időeltolódás is jelzi — nehéz, külzdelmes lesz az idei aratas, az általában amúgy sem könnyű termésmentés. A gazdasági vezetők, szakemberek szerte a megyében panaszkodnak a szeszélyes. csapadékos, érest késleltető, gabona! megdöntő, vetéseket bujító, gyomot felverő időjárásra. Legtöbb helyen a szokásosnál is több nehézseggel, gonddal járó betakarításra számítanak. És ezekben a számításokban, az ezekből eredő konkrét emberi tettekben van valami dicséretes. valami plusz, ami elsősorban a szervezés alaposságában. a mindenre kiterjedő figyelemben mutatkozik meg. s ami behálózza az aratás nagy gépezetének a legkisebb csavarját is. A felkészülésről van szó, arról az átfogó, átgondolt munkáról, ami kizárólag csak az embereken múlik és ami végső soron döntő befolyással lesz az aratás egesz menetére, sikerére.

A minap Kiss Bertalan, a niezőkeresztesi Aranykalász Tsz elnöke, így togalmazott:

jó munkaszervezés, üzembiztos technikai bázis, kedvező időjárás — e három tényező az ideális betakarítás feltétele. Az időjárásban csak bizakodhat, reménykedhet az ember, de az előbbi kettő, a minden apró részletre kiterjedő munkaszervezés. az üzembiztos géppark kizárólag csak az aratasban résztvevők munkájától függ.

Nincs aratás, munka nélkül — fogalmazták szólássá a régiek. joggal. A mai világban ez az állítás akképpen módosult, hogy nem is annyira a fizikai, mennyiségi munkán, hanem sokkal inkább a figyelmet követelő minőségi munkán van a hangsúly. Ennek pedig „ragasztóanyaga” a szervezés, a gépjavítástól“ kezdte a kombájnéi ásón, a szállításon, a szárításon es tisztításon át a termény tárolásáig, sőt túl- azon. magába foglalja a tarló nyári talaj- munkáit is.

Nincs tehát sikeres aratás, jól szervezett, egymásba illeszkedő munkafolyamatok nélkül. Aki a betakarításban valami módon részt vesz, arra feladat, kötelesség hárul. Mindenkire természetesen más-más, de. hogy azt a konkrét tennivalót milyen minőségben végzi el. az végső soron kihat a munka sikerére is.

L

egyen kombajnos, gépkocsivezető. tóagronó- mus. vagy csupán víz- hurdo gyerek az illető, mindnyáján egy-egy fontos csavar szerepét töltik be az erre a két-három hétre összeálló nagy gépezetben, aminek feladata nem egyéb, mint az ország asztalára tenni egy esztendő kenyerét, a mindennapi kenyerünket.

Nem kevésről van tehát szó!

(hajdú)

Személyes tapasztalatok az építőanyag-iparban

Minis2teriie!yettesi szemle Borsodban

Tegnap fejeződött be dr. Kádár József építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes kétnapos Borsod megyei látogatása. A miniszterhelyettest elkísérte Tréfli István. az ÉVM főosztályvezetője is.

A miniszterhelyettes programjában ez alkalommal az építőanyag-ipari vállalatok megtekintése szerepelt. Csütörtökön az. ESZAKKÖ Vállalathoz, valamint a Hejőcsa- bai Cement- és Mészművek- be .látogatott el dr. Kádár József. Tegnap ilt-tartózko- dásának második napján pedig a Miskolci és a Sajó- szentpéleri Üveggyárban szerzett személyes tapasztalatokat.

(f olytatas a- 5. oldalon)