Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-08 / 159. szám

V AZ MSZMP BORSOD ABAÜJ ZEMPLÉN MEGTEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam. 159. szára Ara: 80 fillér Szombat, 19*8. július 8. Az országgyűlés nyári ülésszakának második napja Pénteken délelőtt 70 órakor a Parlamentben folytatta ta­nácskozását az országgyűlés nyári -ülésszaka. Legfőbb törvény­hozó testületünk ülésén megjelent Losonezi Pál., a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél G’.fbrgy, Apró Antal. Biszitu Béla, Focit Jenő. Huszár István, Németh Karoly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai. A tanácskozáson részt vettek a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplo­máciai képviseletek számos vezetője. Az elfogadott napirendnek megfelelően a Minisztertanács elnökének beszámolója fölötti vitával folytatta munkáját az országgyűlés. Elsőként Romány Pál mezőgazdasági- és élel­mezésügyi miniszter emelkedett szólásra. Romány Pál: A (tógazdasági termelés fejlesztéséről r Romány Pál bevezetőben az agrárviszonyok alakulásá­val foglalkozott. Mint mon­dotta. beszédes számok jel­zik: meghatározó a szocialis­ta nagyüzemi rendszer. — A múlt évben — a Magyar Néoköztársaságban érvényes előírások szerint — működé­séről gazdasági mérleget ké­szített 1540 mezőgazdasági szövetkezet, szakszövetkezet és halászati szövetkezet, vala­mint 146 mezőgazdasági álla­mi vállalat. A csaknem 500, mezőgazdasági ágazatba so­rolt társulás, közös vállalat is beszámolt munkájáról az ala­pítóinak. E szocialista gazda­sági szervezetek a mezőgazda- sági termelés egészét átfog­ják. ' Kedvező hatásuk érzé­kelhető és jól látható hazánk minden községében és váro­sában. A nagyüzemi termelés mellett felkarolják a közmű­velődés ügyét, és szervezik, koordinálják — együttmű­ködve más érdekeltekkel — a háztáji és kisegítő gazdasá­gok termelését, áruértékesí­tését. Figyelmük, értő segít­ségük lényegsen hozzájárult ahhoz, hogy tavaly 1 millió 589 720 állampolgár adózott az országban mezőgazdasági tevékenysége alapján. Az e körben előállított termelési érték is jóval túlszárnyalta az 1975. évit. — Nagyüzemeink rendsze­resen bővftik termelésüket, javul gazdálkodásuk. Idei — eddig mért — vágóállat és állati tei-mék eladásuk 11 szá­zalékkal haladta meg a műit évi azonos időszak eredmé­nyét. amely hasonló fejlődést tükrözött az 1976. évihez ké­pest. Ez persze akkor jelen­tene igazán nagy előnyt, ha a növekedést változatlan mennyiségű és értékű takar­mányfelhasználás mellett ér­tük volna el. — A mezőgazdaság legfon­tosabb termelőeszközének, a földnek 98 százaléka a szo­cialista szektorba tartozik. En­nek mintegy 10 százaléka a háztáji és kisegítő gazdaságok területe. A gyors ütemben nö­vekvő nagyüzemi állóeszköz­ál lom ány tavaly mintegy 175 milliárd forint bruttó ér­téket képviselt, — Az utóbbi esztendőkben majorok, nagyüzemi telepek sora épült;, s továbbiak elő­készítésén dolgoznak. — Sok-sok adattal lehetne még jellemezni a mezőgazda- sági termelés, a magyar falu, a szövetkezeti parasztság éle­tének változásait. A mezőgaz­daság szocialista átszervezé­se óta ez a folyamat rend­szeresen előrehaladt, kedve­ző irányú volt a múlt évekr ben is. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának márciusi határozata joggal állapította meg: ..A part agrár- és szövetkezetpo­litikája eredményesen szol­gálta a szocialista termelési viszonyok fejlődését, a mun­kásosztály és a szövetkezeti parasztság, egész dolgozó né­pünk érdekeit.'' ' — A beszámolási időszak­ban tovább terebélyesedett a termelési rendszerek hálóza­ta. Az ipari jellegű termelési módszerek terjesztéséből reszt kértek az egyes ipari vállala­tok, cukorgyárak, húsipari vállalatok, gyógyszer- es vegyipari gyárak, vagy pél­dául a len- és kenderipar is. — A termelési rendszer szo­cialista mezőgazdaságunk leg­jelentősebb együttműködési hálózatává vált, amit az új követelményekhez igazítva, tovább keli erősíteni és óvni, hitelét megőrizni. A mező- gazdasági termelés és feldol­gozás szorosabb kapcsolatá­nak, a gazdasági integráció új tormájaként született az el­múlt években négy agráripari egyesülés. Kötelékükben öt állami gazdaság, 46 mezőgaz­dasági szövetkezet, 9 élelmi- szeripari vállalat. illetve gyáregység, és 5 egyéb, ke­reskedelmi, szövetkezeti vál­lalat, illetve más szervezet található. — A gazdaságközi együtt­működés, az integráció sok ,más formáját is adottságaink­hoz igazodva, a konkrét gaz­dasági célszeraség alapján in­dokolt fenntartani, fejleszte­ni. Törekvéseink arra irá­nyulnak, hogy valamennyi forma a szocialista mezőgaz­daság haladását segítse, meg­feleljen a hazai adottságok­nak, s a társulások, együtt­működések jól szolgálják ag­rárviszonyaink fejlődését, a lenini szövetkezeti elvek al­kotó alkalmazását. — Ez tekinthető a fő út­nak. a termelőerők és a ter­melési viszonyok összehango­lásában. Ellene vagyunk — éppen ezért — mindenféle ön­célú területi méretnövelésnek. Nem célszerű a túlzott cent­ralizáció. mert megnehezül a gazdasági szervezet vezetéséi, az érdekeltség és a szövetke­zeti önkormányzat érvényesü­lését, s végeredményben ront­ja a gadasági hatékonyságot, eredményei nket. A továbbiakban a mező­gazdasági és az élelmiszeripa­ri fejlesztés lő irányairól szól­va kiemelte: Tanácskozik a* oTziráen-'-nlós — A mezőgazdasági ter­melés és az élelmiszeripar fejlesztésében már évek óta csak az intenzív fejlesztés útját járhatjuk. ' Ennek lé­nyege a hatékonyság fokozá­sa, de gyakran és tévesen ezt a nagyobb ráfordítások­kal. a több befektetéssel azonosítják. — Az intenzív fejlesztés — a mi viszonyaink, külpiaci lehetőségeink között — azt a követelményt állítja élénk, hogy az egy termelő egység­re (földre, haszonállatra) ju­tó termékmennyiség alaku­lását mindenkor a munka­felhasználás és az eszközrá­fordítás összefüggésében ér­tékeljük. Óriási tehát a je­lentősége a ráfordításokkal kapcsolatos hatékonysági vizsgálatoknak, és az erre alapozott döntéseknek. — A következő pont — folytatta —, hogy a magyar mezőgazdaság termelési több­letének mind nagyobb há­nyada kerül külföldi piacok­ra. Azoknál a termékeknél, amelyeknél már jelenleg is nagy — 50—60 százalékos — az exportarány, különösen fontos a gazdaságosság, a minőség', a tervszerű, szerző­désekkel megalapozott, a kölcsönös érdekekkel egybe­eső fejlesztés, a versenyké- pesség növelése. A kertésze­ti ágazatokban, a tartósító iparban több ilyen tennék van, de iöe sorolható a ba­romfiipar ss, amelynek ter­mékeiből 60 százalék kerül külföldre, vagy például a do­bozolt sonka, amelynek 80 százalékát exportáljuk. A nemzetközi agrárpiac mozgá­sát. hullámzását, erővonalai­nak alakulását jói kell is­mernünk. Keresnünk kell az exporton. — Csak a korszerűen fel­dolgozott, kiváló minőségű élelmiszer, a vevő igényeinek megfelelő mezőgazdasági nyersanyag szállítható ,ió áron külföldi piacokra. A mezőgazdasági és élelmiszer­ipari exportnak a számítot­tól való kisebb eltérés is je­lentős, hiszen a nem rubel elszámolású export mintegy 31 százalékát a múlt eszten­dőben is ezek az áruk ad­ták. — Élelmiszerexportunk jö­vője érdekében meg kell szilárdítani üzemeinkben a technológiai fegyelmet, a mi­nőségellenőrzést, az áruelő­készítést és csomagolást. Lé­nyegesen javítanunk kell a gazdálkodási egységek szer­vezettségét. Ez utóbbit, ben­ne iparunk szerepét különö­sen hangsúlyozni kell, hiszen jórészt ettől függ a hazai fo­gyasztók véleményének ala­kulása, elismerése is. — A hazai ellátás, a belföldi kereslet kielégítése ugyanis hasonió igényeket támaszt. Az élelmiszertermelés több cikkből — rendszeresen vagy időnként — a keresletnél na­gyobb. — E célokat és feladatokat a Központi Bizottság márciu­si határozata tartalmazza. A mezőgazdasági és élelmiszer- ipari üzemek, valamennyi kollektívánk mindinkább ér­ti ezeket a célokat, elérésük­höz lelkiismeretes munká­val. a közösség és saját ja­vára dolgozik. — A hivatalos becslések most arról szólnak, hogy az idei terv. a 40 mázsa körüli tsrmés, a földeken, a búza­táblákon ..ott van'’. Más kér­dés. hogy a viharkárok után. a betakarítás során mennvit lehet majd ténylegesen le­aratni. elcsépelni, magtárba helyezni. Gépeink vannak, a gazdaságok, a közreműködő vállalatok felkészültek. — A küzdelem sikere, mint annyiszor, most is az első vonalban dói el. Azt kell elérni a szervező es irányító munkával, a feltételek folya­matos megteremtésével, hogy ez a siker mindenütt teljes legyen. Folytatódjék a kerté­szeti termelés fellendülése, az állattenyésztés és vala­mennyi ágazat gazdaságos növekedése. Szükség van persze a körülmények sze­rencsés alakulására is. de a szerencse is oda pártol, ahol jó a munka, ott kisebb a kiesés, ahol csökkentésére, megelőzésére mindent m<»»r- tettéo — a kormány megtárgyal­ta és jóváhagyta azt a mun­kaprogramot, amely a mezö- g'azmság és élelmiszeripar mostani fejlesztését es a kö­vetkező tennivalók előkészí­tését (.'szeszt, A különböző tárcákkal Közösen kialakított munka pros ram természetesen kitér mind az ipari ténye­zők re mind a kereskedelmi, szállítási feladatokra. — Hiszem — mondotta be­fejezésül —. hogy a tapasz­talatokat hasznosítva, a hi­bákból tanulva, agrárpoliti­kánkat valóra váltva, min­denütt sorra-rendre csele­kedetté érnek a kormány előírásai, a XI. kongresszus határozatain nyugvó program pontjai. (Folytatás a 2. oldalon) yj'^' A kéziéről sem nélkülözi az idei aratás, mivel a gyakori eső­zések. viharok alaposan megdöntötték a gabonát. Képünkön: Center térségében a sajópüspöki mgtsz területén aratják az árpát. Foto: Mizerák István Az aratókon van az egész ország szeme. P atetikus talán a megfo­galmazás. ettől függet­lenül tartalmában még sem mond ellent a valóság­nak. Mert nyaranta a kenyér­csatára így. vagy úgy, de min­denki odafigyel ebben az or­szágban. Ha egy eb mód nem kínálkozik rá. a sajtó, a rá­dió. a tv hírei alapján kísé­rik figyelemmel mindazt, ami ezekben a napokban a forró mezőkön történik, illetve történni fog. Ma még az utób­bi megfogalmazás a fonto­sabb, különösen Borsod ese­teben, hiszen megyénk gaz­daságaiban július 15-e elolt csak itt-ott lesz „kaszára érett’-' búza: árpa. • Ez a tény — ez a legalább kéthetes időeltolódás is jel­zi — nehéz, külzdelmes lesz az idei aratas, az általában amúgy sem könnyű termés­mentés. A gazdasági vezetők, szakemberek szerte a megyé­ben panaszkodnak a szeszé­lyes. csapadékos, érest kés­leltető, gabona! megdöntő, ve­téseket bujító, gyomot felve­rő időjárásra. Legtöbb helyen a szokásosnál is több nehéz­seggel, gonddal járó betaka­rításra számítanak. És ezek­ben a számításokban, az ezekből eredő konkrét embe­ri tettekben van valami di­cséretes. valami plusz, ami elsősorban a szervezés ala­posságában. a mindenre ki­terjedő figyelemben mutatko­zik meg. s ami behálózza az aratás nagy gépezetének a legkisebb csavarját is. A fel­készülésről van szó, arról az átfogó, átgondolt munkáról, ami kizárólag csak az embe­reken múlik és ami végső so­ron döntő befolyással lesz az aratás egesz menetére, sike­rére. A minap Kiss Bertalan, a niezőkeresztesi Aranykalász Tsz elnöke, így togalmazott: jó munkaszervezés, üzembiz­tos technikai bázis, kedvező időjárás — e három tényező az ideális betakarítás felté­tele. Az időjárásban csak bi­zakodhat, reménykedhet az ember, de az előbbi kettő, a minden apró részletre kiter­jedő munkaszervezés. az üzembiztos géppark kizárólag csak az aratasban résztvevők munkájától függ. Nincs aratás, munka nélkül — fogalmazták szólássá a ré­giek. joggal. A mai világban ez az állítás akképpen módosult, hogy nem is annyira a fi­zikai, mennyiségi munkán, ha­nem sokkal inkább a figyel­met követelő minőségi mun­kán van a hangsúly. Ennek pedig „ragasztóanyaga” a szervezés, a gépjavítástól“ kezdte a kombájnéi ásón, a szállításon, a szárításon es tisztításon át a termény táro­lásáig, sőt túl- azon. magába foglalja a tarló nyári talaj- munkáit is. Nincs tehát sikeres aratás, jól szervezett, egymásba il­leszkedő munkafolyamatok nélkül. Aki a betakarításban valami módon részt vesz, arra feladat, kötelesség há­rul. Mindenkire természete­sen más-más, de. hogy azt a konkrét tennivalót milyen minőségben végzi el. az vég­ső soron kihat a munka si­kerére is. L egyen kombajnos, gép­kocsivezető. tóagronó- mus. vagy csupán víz- hurdo gyerek az illető, mind­nyáján egy-egy fontos csavar szerepét töltik be az erre a két-három hétre összeálló nagy gépezetben, aminek fel­adata nem egyéb, mint az or­szág asztalára tenni egy esz­tendő kenyerét, a mindennapi kenyerünket. Nem kevésről van tehát szó! (hajdú) Személyes tapasztalatok az építőanyag-iparban Minis2teriie!yettesi szemle Borsodban Tegnap fejeződött be dr. Kádár József építésügyi és városfejlesztési miniszterhe­lyettes kétnapos Borsod me­gyei látogatása. A miniszter­helyettest elkísérte Tréfli Ist­ván. az ÉVM főosztályvezető­je is. A miniszterhelyettes prog­ramjában ez alkalommal az építőanyag-ipari vállalatok megtekintése szerepelt. Csü­törtökön az. ESZAKKÖ Vál­lalathoz, valamint a Hejőcsa- bai Cement- és Mészművek- be .látogatott el dr. Kádár József. Tegnap ilt-tartózko- dásának második napján pe­dig a Miskolci és a Sajó- szentpéleri Üveggyárban szer­zett személyes tapasztalato­kat. (f olytatas a- 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents