Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-07 / 158. szám
1978, j&líus 7., pérrtei & ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Lázár György expozéja a kormány munkájáról ' (Folytaids a 2. oldalról) növekedése tudniillik lényegesen meghaladja a népgazdasági erőforrások bővülésének ütemét, és a beruházási kereslet növekedésével a kivitelező kapacitás sem tart lépést. Ezt nemcsak a visszautasított építési rendelések magas aránya, de az üzembe helyezések még mindig jellemző elhúzódása és sok más kedvezőtlen tény is mutatja. Nyomatékosan hangsúlyozni kívánom: az aktív fejlesztési politikáról a továbbiakban sem mondhatunk le. A nemzeti jövedelem növelése, a termelés korszerűsítése, a lakásépítés, az infrastruktúra fejlesztése érdekében a jövőben is nagy összegeket kell beruházni. Felelősen gondolkodva azonban nem engedhetjük meg, hogy a túlméretezett és ráadásul lassan kivitelezett beruházások megbontsák a nemzeti jövedelem elosztásának fő arányait és még tovább szétforgácsolják az erőket. Ezért a kormány, felmérve a helyzetet, a közelmúltban utasította az illetékeseket, tegyenek intézkedéseket a beruházási vásárlóerő növekedésének mérséklésére. Tekintsék át a folyamatban levő beruházásokkal járó elkötelezettséget, mindezek ismeretében végezzék el a jövőben indítandó beruházások felülvizsgálatát és szigorú rangsorolását. A fejlesztési célok rangsorolását véleményünk szerint nemcsak a kormányzati szerveknek, de a tanácsoknak, a vállalatoknak is el kell végezniük. Gazdasági életünk következő fontos területe, ahol átfogóbb és mélyrehatóbb javulást kell elérnünk, a munkaerő-gazdálkodás. A képviselő elvtársak rendelkezésére bocsátott statisztikai összeállításból kitűnik, hogy az utóbbi két évben a munka- erőforrások nem növekedtek, sőt némileg' csökkentek, ehhez hozzátehetem: a jövőben sem számíthatunk a munkaerőforrások érdemleges bővülésével. Ez önmagában véve is elegendő ok arra, hogy a munkaerővel tervszerűbben gazdálkodjunk. Sajnos azonban erre a fontos feladatra a szükségesnél még mindig kevesebb figyelmet fordítunk. Változatlanul az a helyzet, hogy népgazdasági szinten több a munkahely, mint a rendelkezésre álló munkaerő. Emellett szervezetlenség és más okok. többek közölt a munkafegyelem megtűrt lazaságai miatt jelentős a kieső munkaidő, kihasználatlanul maradnak nagy értékű ter- mélőberendezések, tetemes veszteségek érik a népgazdaságot. Számos tény mutatja: gazdasági vezetőink nagy része még mindig nem érti, vagy nem hajlandó tudomásul venni, hogy gazdasági fejlődésünkre mindinkább meghatározó befolyása van annak, hol és milyen módon használjuk fel a munkaerőt, ezt a legértékesebb erőforrásunkat. Mindezek miatt úgy és abban a szellemben, ahogyan azt a Központi Bizottság ez év áprilisi határozata megfogalmazta, tovább kell lépnünk. központi és vállalati intézkedésekkel, műszaki fejlesztéssel, hatékonyabb munkaszervezéssel, a munkakörülmények, a munkavédelem további javításával, az ösztönzés, de ha kell, a fegyelmezés eszközeivel is el kell érnünk a munkaerő-gazdálkodás tartalékainak feltárását és hasznosítását. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy a ’’állalatok számára érezhető hátránnyal járjon a munkaerő pazarlása, és több érdekük fűződjön az ésszerű takarékossághoz. A kormány az év elején külön munkaprogramot hagyott jóvá a munkaerő-gazdálkodás javítására. A tő figyelmet most ezek következetes végrehajtására kell fordítani. Kedves Elvtársak! Amint az elmondottakból kitűnt, az elmúlt években — nagy erőfeszítések árán — jelentős gazdasági feladatokat oldottunk meg, de a hatékonyság javulásával és az egyensúlyi helyzettel nem lehetünk megelégedve. E téren az 1978. évi népgazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatai sem mulatnak lényeges változást. Termelés és elosztás Az ipari termeles öt hónap alatt közel 7 százalékkal emelkedett, és a termelékenység növekedése is elfogadható. A kivitelező építőipar a tervnek megfelelően, mintegy 5 százalékkal növelte termelését. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek — bár a szeszélyes időjárás időnként megzavarta a munkát — jó minőségben elvégezték az aktuális feladatokat. a háztáji és kisegítő gazdaságok ez évben is jelentős mennyiségű áru szállítására kötöttek szerződést, a felvásárlás időarányos előirányzatai teljesültek. Szervezetten és jó színvonalon megtörtént a nyári nagy munkára való f '1 készülés, megkezdődött az aratás. A termelés tehát megközelítően a terv szerint alakul, az elosztásról azonban már nem mondhatjuk el ugyanezt. Ez abban mutatkozik meg, hogy a belső felhasználás és benne az import — főleg a beruházások túlteljesítése miatt — a tervezettnél gyorsabban nő. a kivitel viszont — főleg tőkés viszonylatokban — elmarad az előirányzatoktól. Ezeken az arányokon mindenképpen változtatni kell, ezért az elkövetkező hónapokban a beruházási vásárlóerő mérséklésére elhatározott kormányzati intézkedések következetes végrehajtása mellett mindenekelőtt az exportteljesítmény fokozására van szükség. Folyó feladataink megoldásával párhuzamosan megkezdtük az 1979. évi terv előkészítését, s mint az már gyakorlattá vált, most is az a szándékunk, hogy idejében tudassuk a vállalatokkal azokat á kormányzati intézkedéseket. amelyek gazdálkodásuk jövőbeni feltételeire befolyással vannak, és nélkülözhetetlenek saját terveik kidolgozásához. Tisztelt Országgyűlés! A kormány arról adhat számot, hogy a lakosság élet- körülményeit meghatározó minden fontos területen, e gazdaságilag nehéz években is, előreléptünk. Növekedett a fogyasztás, bár — az 1976- ban előállt ismert okok miatt — az ötéves terv időarányos előirányzataitól kissé elmaradtunk. Az egy főre jutó reáljövedelem kél év alatt — a nominál jövedelmek 15,5 százalékos, a fogyasztói árak kereken 9 százalékos növekedését együttesen figyelembe véve — 5,3 százalékkal, a munkások és alkalmazottak reálbére 3.8 százalékkal, a termelőszövetkezeti parasztság reálkeresete 4,6 százalékkal emelkedett. A jövedelmek növelésében egyaránt fontos szerepe volt a vállalatok nyereségéből és a központi pénzalapokból való bérfejlesztésnek, a társadalmi juttatásokra és a szociális ellátásra fordított összegek növelésének. j Az életszínvonalról szólva átlagmutatókról tettem említést. Jól tudjuk, az átlag nem minden társadalmi rétegre, családra jellemző. Ezért a kormány évről C /re megvizsgálja a kereseti arányok alakulását, és külön figyelmet fordít a munkások, a dolgozó nők, a fiatalok helyzetére. Ugyancsak rendszeresen tájékozódik az egyes családtí- pusok, az idős emberek életviszonyainak alakulásáról is. Ilyen módon megbízható ismeretekkel rendelkezünk, nemcsak a fejlődést, de a gondokat is látjuk. A soron következő feladatok között most mindenekelőtt a régi, alacsony nyugdíjjal rendelkező idős emberek és a többgyermekes családok helyzetének javítását tartjuk számon, az elkövetkező egy-két évben pedig konkrét lépéseket is teszünk helyzetük javítására. Kedves Elvtársak! A lakosság életkörülményeiről szólva, úgy gondolom, elengedhetetlen kötelességünk számot adni az elhatározott lakásépítési terv megvalósításának helyzetéről. Az ötödik ötéves terv első két evében összesen 187 ezer, a tervezettnél mintegy 17 ezerrel több lakás épült fel. Két év alatt több mint félmillió ember költözött új otthonba. A megépült lakások felszereltsége korszerűbb és több a hárorr.szobás lakás. Az építés ütemével — ezer lakosra számítva 8,8 lakás — továbbra is az európai élvonalban vagyunk, s ez nem kis teljesítmény. Sajnos, a múltból örökölt lakásállományunk műszaki állapota olyan, hogy különösen a fővárosban szükségszerűen — bár esetenként talán indokolatlanul is — magas a szanálások aránya. A lakosság életkörülményei Az új lakásigénylők kéréseit ezért is csak lassúbb ütemben tudjuk kielégíteni, így a várakozók száma változatlanul magas, sőt még emelkedett is. Tisztelt Országgyűlés! Jelentőségének megfelelően nagy figyelmet fordítottunk a lakosság egészségügyi es szociális ellátására, a gyermekintézmények, az oktatási hálózat fejlesztésére. Lehetőségeinkhez mérten javítottuk a személyi feltételeket, tovább bővítettük az anyagi alapokat az egészségügyi, szociális és oktatási célokra fordított költségvetési összeget csupán az utóbbi két évben 17 százalékkal növeltük, s ennek mértéke ma már megközelíti a 33 milliárd forintot. Az oktatás helyzetéről szólva ugyancsak mérhető előrehaladásról számolhatok be. Emelkedett az oktatás színvonala, és megfelelő ütemben főijük a tananyagok korszerűsítése. A A közép- és felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatán még sohasem tanult annyi fiatal, mint jelenleg. Az elmúlt évekre visszagondolva jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy népünk nemcsak anyagi javakban, de szellemiekben is gyarapodott. Fontos tény, amiről sok jel tanúskodik, hogy mind szélesebb rétegekben — köztük a munkások, a mezőgazdasági dolgozók körében — erősödik, növekszik a magasabb műveltség megszerzése iránt az igény. Ezt azon kívül, hogy teljes mértékben megfelel társadalmi törekvéseinknek, azért is üdvözöljük, mert — amint arról szóltam — az élet minden területén, de különösen a gazdaságban olyan minőségi átalakítást kell végrehajtanunk, ami elképzelhetetlen az általános és a szakmai műveltség szüntelen fejlődése nélkül —; úgy gondolom az összefüggés szoros és világos. Kedves Képviselő Elvtarsak! ' A fejlett szocialista társadalom építésének feladatai, a fejlődés újszerű és magas követelménj'ei a társadalom és a gazdaság minden területén megalapozott valóságismeretet és megbízható előrelátást követelnek. Ennek a szükségletnek a kielégítésében már ma is, de a jövőben még inkább növekvő szerepe van a tudománynak. A célokhoz vezető út megtervezése, a nagy horderejű döntések előkészítése, az anyagi termelés fejlesztése a vezetés minden szintjén egész sor olyan bonyolult kérdést tesz fel. amire csak a tudomány aktív közreműködésével találhatjuk meg a helyes választ. Ezért a kormány nemcsak igényli a tudománj’ segítségét, hanem nagy figyelmet is fordít a fejlesztésére. Tisztelt Országgyűlés! Kormányunk alapvető külpolitikai törekvései az elmúlt két és fél évben is.arra irányultak, hogy kedvező nemzetközi feltételeket biztosítsunk népünk békés, alkotó munkájához. Az elmúlt időszakban még szorosabbra fűztük testvéri kapcsolatainkat a szocialista közösség országaival, mindenekelőtt a Szovjetunióval. Kibővítettük és magasabb színvonalra emeltük politikai, gazdasági, tudományos és kulturális együttműködésünket, erősítettük a népeinket ösz- szekötő közvetlen, baráti szálakat. Hazánk érdekeinek megfelelően fokoztuk tevékenységünket a KGST munkájában. a szocialista gazdasági integráció fejlesztésében. Tevékenj'en részt vállaltunk és vállalunk védelmi szervezetünk. a Varsói Szerződés erősítésében. Külpolitikánknak a továbbiakban is sarkalatos elve marad szocialista közösségünk internacionalista egységének szüntelen erősítése. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elvénei: szem előtt tartásával bővítjük kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal is. Kormányunk e téren is elvi politikát folytat. Tisztelt Országgyűlés! A nemzetközi politikában nehány év óta az enyhülés az uralkodó irányzat. A békés egymás mellett, élés térhódítását Európában és máshol a kedvező nemzetközi íejie- menyek egész sorozata jelezte. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy az enyhülésnek nemcsak hívei, de ellenzői is vannak. Léteznek olj’an erők, amelyeket önös és szűk látókörű érdekek vezetnek, és amelyek készek kockára tenni az eddigi eredményeket, veszélyeztetik a népek békéjét, minden eszközzel arra törekszenek, hogy megállítsák, sőt visszafordítsák az enyhülés folyamatát. Kormányunk aktív részt vállal az enyhülésért folytatott küzdelemből. Ott voltunk és hallattuk szavunkat minTiszteii Országgyűlés! Kedves Elvtársnök es Elvtársak! Képviselőtársaim! A Minisztertanács — amint azt a beszámoló tükrözi — eredménj’esen hajtotta végre az országgyűlésben csaknem három esztendeje jóváhar gyott munkaprogramját. Lazár elvtárs szólít arról, hogy a kormány munkájának értékeléséhez, a feladatok kijelöléséhez jó alapot szolgáltatott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága áprilisi ülésének határozata. A beszámolóban adott elemzés csakúgy, mint a kijelölt feladatok összhangban vannak a Központi Bizottság értékelésével, társadalmunk valóságos helyzetével. A Központi Bizottság átfogóan megvizsgálta, hol tartunk a XI. kongresszus határozatainak megvalósításában. E mérlegkészítés méltán került egész társadalmunk figyelmének középpontjába. hiszen a nép érdekeit kifejező, a nép áltál támogatott politika valóra váltásától függ gazdasági, szociális, kulturális előrehaladásunk üteme, az életszínvonal alakulása. Hozzáfűzöm. hogy a Magj’ar Népköztársaság. hazánk nemzetközi megítélése, tekintélye a világban szintén népünk teljesítményeivel ■ arányos. A Központi Bizottság jó érzéssel állapíthatta meg. hogy a kongresszus határozatai, a programnyilatkozat, az ötödik ötéves terv irányelvei álfádén olyan nemzetközi fórumon, ahol a .béke megszilárdításáról volt szó. Mi úgy véljük, hogj' az európai béke es biztonság megerősítése szempontjából elsőrendű fontossága van a helsinki záróokmányban lefektetett elvek maradéktalan valóra váltásának. Ettől a szándéktól vezetve a magyar delegáció a belgrádi találkozón számos javaslattal járult hozzá a munka sikeréhez, a szocialista országok pozitív törekvéseihez, a helsinki záróokmány szellemével ellentétes kísérletek visszaszorításához. A Magj'ar Népköztársaság kormánya, mint eddig, a továbbiakban is a helsinki záró- okmány ajánlásainak maradéktalan valóra váltásán dolgozik. Ugyanakkor tudatában vagyunk, hogy máról holnapra nem várhatók látványos eredmények, hosszú távú. türelmes, de egyben kitartó és szívós munkára van szükség. Harc a béke ügyéért Támogatjuk a Szovjetuniónak azt a javaslatát, hogj' tiltsák be a nukleáris fegyverek minden fajtájának, s ezekkel együtt minden más tömegpusztító fegyverfajtának a gyártását, továbbá, hogj' le kell mondani a Biztonsági Tanács állandó tagjai. valamint a velük katonai megállapodást kötött országok hadseregei bővítéséről és hagyományos fegyverzetei növeléséről. Mindezt annak az elvnek az alapján kell megvalósítani. hogy ezek a lépései: nem járhatnak egyoldalú előnnyel, nem bonthatják meg az államok között kialakult katonai erőviszonj'okat. Teljes mértékben osztjuk a szocialista országok kormányainak álláspontját a két katonapolitikai szövetség katonai szembenállásának mérséklésére. Semmi esetre sem lehet kedvezőnek minősíteni, hogy a NATO tagállamai a szocialista országok nagy jelentőségű javaslataira újabb fegyverkezési programmal válaszollak. Kedves Elvtársak! A nemzetközi szintéren kialakult bonj’olult helyzet ellenére meggyőződésünk, hogj' lanos egyetértésre es támo- gotásra talaltak, amiről mindenekelőtt Országunk fejlődése tanúskodik. A párt számvetése reális, bevált politikájához híven nem a vágyainkon, óhajainkon. hanem életünk valóságán nyugszik. Központi Bizottságunk nagy elismeréssel állapította meg, hogy a kommunisták és a pártonkívüliek együttműködéséből, együttes erőfeszítéseiből jelentős eredmények születtek, de munkánk gyengéi felett sem hunj't szemet. Felelőssége tudatában kritikusan es önkritikusan szolt az irányítás, a végrehajtás gyenge pontjairól, arról a nem is kevés nehézségről, amely részben rajtunk kívül álló okokból, de tekintélj'es részben munkánk fogj'atékosságaiból eredően akadályozta, s bizo- nj'os mértékig ma is fékezi a gyorsabb előrehaladást. Természetesen a fejlődéssel együttjárnak problémák, megoldást sürgető ellentmondások is. Pártunk, a nép érdekeit szolgáló politikájának és munkastílusának megfelelően feltárta a gondokat. ellentmondásokat, és mindent elkövetünk a helyes megoldás érdekében. Uj'en szellemű a kormány beszámolója is. Tisztelt Országgyűlés! A tárgyalt időszak tapasztalatai ismételten megmutatták. hogy reális céljaink, feladataink megvalósításában bizton támaszkodhatunk a párt, a kormány, az egész nép egységére. Munkásosztályunk megfelelően tölti be az enyhülésben észlelheiő me torpanas átmeneti jelenség. De elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy az enyhülés minden híve ösz- szefogjon és határozottan fellépjen a beke és biztonság védelmében. Biztosak vagyunk benne, hogy a szocialista országok növekvő ereje és befolyása, a békeszeretö százmilliók küzdelme, a haladó erők ösz- szefogása, valamint a tőkés országok józanul gondolkozó politikusai és közvéleménye képesek lesznek arra, hogj' megfékezzék, visszaszorítsák az enj’hülés ellenzőit és tovább haladhatunk a megkezdett úton. Mindenki, aki a béke és a haladás ügyéért harcol, számíthat népünk és kormányunk egyetértő támogatására. Tisztelt Országgj'ülés! Ügy vélem, a beszámolóból kitűnik, hogy a munka, amit elvégeztünk, nem kevés, de az is. hogj’ a feladatok, amelyeket a jövőben meg kell oldanunk, még nagyobbak. Az eredmények mellett leküzdésre váró nehézség is var. bőven, mégis bizakodással nézhetünk a jövőbe, mert szilárd alapokra építhetünk. Van helyes politikánk, i világos célunk és programunk. Erősödik a szocialista nemzeti egység, gyarapodik népünk tudása, növekszik a közéleti felelősség és a cse- lekvőkészség. Népgazdasagunk nagj’ tartalékokkal rendelkező, dinamikusan fejlődő szocialista gazdaság. Erőnket, biztonságunkat megnöveli, hogy megbecsült tagja vagyunk a szüntelenül fejlődő szocialista közösségnek. Az előttünk álló feladatok igényesek. de vonzóak is, ered- ménj'es megoldásukhoz azonban a vezetés minden szintjén, minden munkahelj'en mét fegyelmezettebb, még jobb munkára van szükség. A kormám' azon lesz, hogy a Központi Bizottság áprilisi ülésének határozata szellemében tovább javítsa a végrehajtás feltételeit. Ehhez kérjük az országgyűlés és egész dolgozó népünk segítségét és támogatását. Köszönöm a figyelmet. történelmi küldetései: politikai öntudatának.' szakmai felkészültségének, társadalmi a kti vitásának növekedése, helj'tallása a termelőmunkában arról tanúskodik, hogjr a vezető szerepéből eredő felelősséggel vállalja a szocializmus építéséből reá háruló feladatokat. A szövetkezeti parasztság is helytáll, megtanult élni a kollektív gaz. álkodás lehetőségeivel es mind jobban kihasználja azokat. Munkásosztályunk oldalán, vele szövetségben eredményesen veszi ki részét a termelőerők gj'arapításá- bol, szocialista társadalmunk fejlesztéséből. A munkásságnak és a szövetkezeti parasztságnak egyenrangú társa a létszámban és tudásban egyaránt gyarapodó értelmiségünk, amely odaadóan támogatja orszagépítő céljainkat, felelősen kiveszi részét a gazdaság, a tudománj', az oktatás, a kultúra, a művészetek, az egészségügy’ fejlesztéséből, népünk szocialista tudatának alakításából. Méltán emelte ki debreceni beszédében Kádár János elvtars hogy a fejlett szocialista társadalom építése hazánkban nemzeti programmá vált. Ennek köszönhető minden. amit hazánk, életünk szebbé, jobbá tételében elértünk. Legj’ünk tudatában, hogy pártunk, kormányunk és népünk egysége a szocialista célokban — a legfőbb előre vivő erő. eddigi eredményeinknek a forrása s további sikereinknek is a záloga. Nagy vívmányunk, (Folytatás a i. oldalon) Németh Károly felszólalása
