Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-07 / 158. szám

1978, j&líus 7., pérrtei & ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Lázár György expozéja a kormány munkájáról ' (Folytaids a 2. oldalról) növekedése tudniillik lénye­gesen meghaladja a népgaz­dasági erőforrások bővülésé­nek ütemét, és a beruházási kereslet növekedésével a ki­vitelező kapacitás sem tart lépést. Ezt nemcsak a vissza­utasított építési rendelések magas aránya, de az üzembe helyezések még mindig jel­lemző elhúzódása és sok más kedvezőtlen tény is mutatja. Nyomatékosan hangsúlyoz­ni kívánom: az aktív fejlesz­tési politikáról a továbbiak­ban sem mondhatunk le. A nemzeti jövedelem növelése, a termelés korszerűsítése, a lakásépítés, az infrastruktúra fejlesztése érdekében a jövő­ben is nagy összegeket kell beruházni. Felelősen gondol­kodva azonban nem enged­hetjük meg, hogy a túlmére­tezett és ráadásul lassan ki­vitelezett beruházások meg­bontsák a nemzeti jövedelem elosztásának fő arányait és még tovább szétforgácsolják az erőket. Ezért a kormány, felmérve a helyzetet, a kö­zelmúltban utasította az il­letékeseket, tegyenek intéz­kedéseket a beruházási vá­sárlóerő növekedésének mér­séklésére. Tekintsék át a fo­lyamatban levő beruházások­kal járó elkötelezettséget, mindezek ismeretében végez­zék el a jövőben indítandó beruházások felülvizsgálatát és szigorú rangsorolását. A fejlesztési célok rangsorolá­sát véleményünk szerint nem­csak a kormányzati szervek­nek, de a tanácsoknak, a vál­lalatoknak is el kell végez­niük. Gazdasági életünk követ­kező fontos területe, ahol át­fogóbb és mélyrehatóbb ja­vulást kell elérnünk, a mun­kaerő-gazdálkodás. A képvi­selő elvtársak rendelkezésére bocsátott statisztikai összeál­lításból kitűnik, hogy az utóbbi két évben a munka- erőforrások nem növekedtek, sőt némileg' csökkentek, eh­hez hozzátehetem: a jövőben sem számíthatunk a munka­erőforrások érdemleges bővü­lésével. Ez önmagában véve is elegendő ok arra, hogy a munkaerővel tervszerűbben gazdálkodjunk. Sajnos azon­ban erre a fontos feladatra a szükségesnél még mindig kevesebb figyelmet fordítunk. Változatlanul az a helyzet, hogy népgazdasági szinten több a munkahely, mint a rendelkezésre álló munkaerő. Emellett szervezetlenség és más okok. többek közölt a munkafegyelem megtűrt la­zaságai miatt jelentős a kieső munkaidő, kihasználatlanul maradnak nagy értékű ter- mélőberendezések, tetemes veszteségek érik a népgaz­daságot. Számos tény mutat­ja: gazdasági vezetőink nagy része még mindig nem érti, vagy nem hajlandó tudomá­sul venni, hogy gazdasági fejlődésünkre mindinkább meghatározó befolyása van annak, hol és milyen módon használjuk fel a munkaerőt, ezt a legértékesebb erőfor­rásunkat. Mindezek miatt úgy és ab­ban a szellemben, ahogyan azt a Központi Bizottság ez év áprilisi határozata meg­fogalmazta, tovább kell lép­nünk. központi és vállalati intézkedésekkel, műszaki fej­lesztéssel, hatékonyabb mun­kaszervezéssel, a munkakö­rülmények, a munkavédelem további javításával, az ösz­tönzés, de ha kell, a fegyel­mezés eszközeivel is el kell érnünk a munkaerő-gazdálko­dás tartalékainak feltárását és hasznosítását. Olyan hely­zetet kell teremteni, hogy a ’’állalatok számára érezhető hátránnyal járjon a munka­erő pazarlása, és több érde­kük fűződjön az ésszerű ta­karékossághoz. A kormány az év elején külön munkaprog­ramot hagyott jóvá a mun­kaerő-gazdálkodás javítására. A tő figyelmet most ezek következetes végrehajtására kell fordítani. Kedves Elvtársak! Amint az elmondottakból kitűnt, az elmúlt években — nagy erőfeszítések árán — jelentős gazdasági feladato­kat oldottunk meg, de a ha­tékonyság javulásával és az egyensúlyi helyzettel nem le­hetünk megelégedve. E téren az 1978. évi népgazdasági terv végrehajtásának eddigi ta­pasztalatai sem mulatnak lé­nyeges változást. Termelés és elosztás Az ipari termeles öt hónap alatt közel 7 százalékkal emelkedett, és a termelékeny­ség növekedése is elfogad­ható. A kivitelező építőipar a tervnek megfelelően, mint­egy 5 százalékkal növelte ter­melését. Az állami gazdasá­gok és a termelőszövetkezetek — bár a szeszélyes időjárás időnként megzavarta a mun­kát — jó minőségben elvé­gezték az aktuális feladato­kat. a háztáji és kisegítő gaz­daságok ez évben is jelentős mennyiségű áru szállítására kötöttek szerződést, a felvá­sárlás időarányos előirányza­tai teljesültek. Szervezetten és jó színvonalon megtörtént a nyári nagy munkára való f '1 készülés, megkezdődött az aratás. A termelés tehát megköze­lítően a terv szerint alakul, az elosztásról azonban már nem mondhatjuk el ugyan­ezt. Ez abban mutatkozik meg, hogy a belső felhasz­nálás és benne az import — főleg a beruházások túltel­jesítése miatt — a tervezett­nél gyorsabban nő. a kivitel viszont — főleg tőkés vi­szonylatokban — elmarad az előirányzatoktól. Ezeken az arányokon mindenképpen változtatni kell, ezért az el­következő hónapokban a be­ruházási vásárlóerő mérsék­lésére elhatározott kormány­zati intézkedések következe­tes végrehajtása mellett min­denekelőtt az exportteljesít­mény fokozására van szük­ség. Folyó feladataink megol­dásával párhuzamosan meg­kezdtük az 1979. évi terv elő­készítését, s mint az már gyakorlattá vált, most is az a szándékunk, hogy idejében tudassuk a vállalatokkal azo­kat á kormányzati intézkedé­seket. amelyek gazdálkodásuk jövőbeni feltételeire befolyás­sal vannak, és nélkülözhe­tetlenek saját terveik kidol­gozásához. Tisztelt Országgyűlés! A kormány arról adhat számot, hogy a lakosság élet- körülményeit meghatározó minden fontos területen, e gazdaságilag nehéz években is, előreléptünk. Növekedett a fogyasztás, bár — az 1976- ban előállt ismert okok miatt — az ötéves terv időarányos előirányzataitól kissé elma­radtunk. Az egy főre jutó re­áljövedelem kél év alatt — a nominál jövedelmek 15,5 százalékos, a fogyasztói árak kereken 9 százalékos növeke­dését együttesen figyelembe véve — 5,3 százalékkal, a munkások és alkalmazottak reálbére 3.8 százalékkal, a ter­melőszövetkezeti parasztság reálkeresete 4,6 százalékkal emelkedett. A jövedelmek növelésében egyaránt fontos szerepe volt a vállalatok nyereségéből és a központi pénzalapokból való bérfejlesztésnek, a társadalmi juttatásokra és a szociális el­látásra fordított összegek nö­velésének. j Az életszínvonalról szólva átlagmutatókról tettem emlí­tést. Jól tudjuk, az átlag nem minden társadalmi rétegre, családra jellemző. Ezért a kormány évről C /re megvizs­gálja a kereseti arányok ala­kulását, és külön figyelmet fordít a munkások, a dolgo­zó nők, a fiatalok helyzetére. Ugyancsak rendszeresen tá­jékozódik az egyes családtí- pusok, az idős emberek élet­viszonyainak alakulásáról is. Ilyen módon megbízható is­meretekkel rendelkezünk, nemcsak a fejlődést, de a gondokat is látjuk. A soron következő felada­tok között most mindenek­előtt a régi, alacsony nyug­díjjal rendelkező idős embe­rek és a többgyermekes csa­ládok helyzetének javítását tartjuk számon, az elkövet­kező egy-két évben pedig konkrét lépéseket is teszünk helyzetük javítására. Kedves Elvtársak! A lakosság életkörülmé­nyeiről szólva, úgy gondo­lom, elengedhetetlen köteles­ségünk számot adni az elha­tározott lakásépítési terv megvalósításának helyzetéről. Az ötödik ötéves terv első két evében összesen 187 ezer, a tervezettnél mintegy 17 ezer­rel több lakás épült fel. Két év alatt több mint félmillió ember költözött új otthonba. A megépült lakások felsze­reltsége korszerűbb és több a hárorr.szobás lakás. Az építés ütemével — ezer lakosra szá­mítva 8,8 lakás — továbbra is az európai élvonalban va­gyunk, s ez nem kis teljesít­mény. Sajnos, a múltból örö­költ lakásállományunk mű­szaki állapota olyan, hogy különösen a fővárosban szük­ségszerűen — bár esetenként talán indokolatlanul is — magas a szanálások aránya. A lakosság életkörülményei Az új lakásigénylők kéré­seit ezért is csak lassúbb ütemben tudjuk kielégíteni, így a várakozók száma vál­tozatlanul magas, sőt még emelkedett is. Tisztelt Országgyűlés! Jelentőségének megfelelően nagy figyelmet fordítottunk a lakosság egészségügyi es szociális ellátására, a gyer­mekintézmények, az oktatási hálózat fejlesztésére. Lehető­ségeinkhez mérten javítottuk a személyi feltételeket, to­vább bővítettük az anyagi alapokat az egészségügyi, szo­ciális és oktatási célokra for­dított költségvetési összeget csupán az utóbbi két évben 17 százalékkal növeltük, s en­nek mértéke ma már megkö­zelíti a 33 milliárd forintot. Az oktatás helyzetéről szól­va ugyancsak mérhető elő­rehaladásról számolhatok be. Emelkedett az oktatás szín­vonala, és megfelelő ütemben főijük a tananyagok korsze­rűsítése. A A közép- és felsőfokú ok­tatási intézmények nappali tagozatán még sohasem ta­nult annyi fiatal, mint je­lenleg. Az elmúlt évekre vissza­gondolva jóleső érzéssel ál­lapíthatjuk meg, hogy népünk nemcsak anyagi javakban, de szellemiekben is gyarapodott. Fontos tény, amiről sok jel tanúskodik, hogy mind széle­sebb rétegekben — köztük a munkások, a mezőgazdasági dolgozók körében — erősödik, növekszik a magasabb mű­veltség megszerzése iránt az igény. Ezt azon kívül, hogy teljes mértékben megfelel társadalmi törekvéseinknek, azért is üdvözöljük, mert — amint arról szóltam — az élet minden területén, de kü­lönösen a gazdaságban olyan minőségi átalakítást kell vég­rehajtanunk, ami elképzelhe­tetlen az általános és a szak­mai műveltség szüntelen fej­lődése nélkül —; úgy gondo­lom az összefüggés szoros és világos. Kedves Képviselő Elvtar­sak! ' A fejlett szocialista társa­dalom építésének feladatai, a fejlődés újszerű és magas követelménj'ei a társadalom és a gazdaság minden terü­letén megalapozott valóság­ismeretet és megbízható elő­relátást követelnek. En­nek a szükségletnek a kielégítésében már ma is, de a jövőben még inkább növekvő szerepe van a tudo­mánynak. A célokhoz vezető út megtervezése, a nagy hord­erejű döntések előkészítése, az anyagi termelés fejlesztése a vezetés minden szintjén egész sor olyan bonyolult kérdést tesz fel. amire csak a tudomány aktív közremű­ködésével találhatjuk meg a helyes választ. Ezért a kor­mány nemcsak igényli a tu­dománj’ segítségét, hanem nagy figyelmet is fordít a fejlesztésére. Tisztelt Országgyűlés! Kormányunk alapvető kül­politikai törekvései az elmúlt két és fél évben is.arra irá­nyultak, hogy kedvező nem­zetközi feltételeket biztosít­sunk népünk békés, alkotó munkájához. Az elmúlt idő­szakban még szorosabbra fűztük testvéri kapcsolatain­kat a szocialista közösség or­szágaival, mindenekelőtt a Szovjetunióval. Kibővítettük és magasabb színvonalra emeltük politikai, gazdasági, tudományos és kul­turális együttműködésünket, erősítettük a népeinket ösz- szekötő közvetlen, baráti szá­lakat. Hazánk érdekeinek megfelelően fokoztuk tevé­kenységünket a KGST mun­kájában. a szocialista gazdasá­gi integráció fejlesztésében. Tevékenj'en részt vállaltunk és vállalunk védelmi szerveze­tünk. a Varsói Szerződés erő­sítésében. Külpolitikánknak a továbbiakban is sarkalatos elve marad szocialista közös­ségünk internacionalista egy­ségének szüntelen erősítése. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elvénei: szem előtt tartásával bővítjük kapcsola­tainkat a fejlett tőkés orszá­gokkal is. Kormányunk e té­ren is elvi politikát folytat. Tisztelt Országgyűlés! A nemzetközi politikában nehány év óta az enyhülés az uralkodó irányzat. A békés egymás mellett, élés térhódí­tását Európában és máshol a kedvező nemzetközi íejie- menyek egész sorozata jelez­te. Ugyanakkor tagadhatat­lan, hogy az enyhülésnek nemcsak hívei, de ellenzői is vannak. Léteznek olj’an erők, amelyeket önös és szűk látó­körű érdekek vezetnek, és amelyek készek kockára tenni az eddigi eredményeket, ve­szélyeztetik a népek békéjét, minden eszközzel arra törek­szenek, hogy megállítsák, sőt visszafordítsák az enyhülés folyamatát. Kormányunk aktív részt vállal az enyhülésért folyta­tott küzdelemből. Ott voltunk és hallattuk szavunkat min­Tiszteii Országgyűlés! Kedves Elvtársnök es Elvtársak! Képviselőtársaim! A Minisztertanács — amint azt a beszámoló tükrözi — eredménj’esen hajtotta végre az országgyűlésben csaknem három esztendeje jóváhar gyott munkaprogramját. La­zár elvtárs szólít arról, hogy a kormány munkájának ér­tékeléséhez, a feladatok ki­jelöléséhez jó alapot szol­gáltatott a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága áprilisi ülésének határozata. A beszámolóban adott elemzés csakúgy, mint a kijelölt feladatok össz­hangban vannak a Központi Bizottság értékelésével, tár­sadalmunk valóságos hely­zetével. A Központi Bizottság át­fogóan megvizsgálta, hol tar­tunk a XI. kongresszus ha­tározatainak megvalósításá­ban. E mérlegkészítés mél­tán került egész társadal­munk figyelmének közép­pontjába. hiszen a nép ér­dekeit kifejező, a nép áltál támogatott politika valóra váltásától függ gazdasági, szociális, kulturális előreha­ladásunk üteme, az életszín­vonal alakulása. Hozzáfű­zöm. hogy a Magj’ar Nép­köztársaság. hazánk nemzet­közi megítélése, tekintélye a világban szintén népünk teljesítményeivel ■ arányos. A Központi Bizottság jó ér­zéssel állapíthatta meg. hogy a kongresszus határozatai, a programnyilatkozat, az ötödik ötéves terv irányelvei álfá­dén olyan nemzetközi fóru­mon, ahol a .béke megszilár­dításáról volt szó. Mi úgy véljük, hogj' az európai béke es biztonság megerősítése szempontjából elsőrendű fon­tossága van a helsinki záró­okmányban lefektetett elvek maradéktalan valóra váltásá­nak. Ettől a szándéktól vezet­ve a magyar delegáció a belgrádi találkozón számos javaslattal járult hozzá a munka sikeréhez, a szocialis­ta országok pozitív törekvé­seihez, a helsinki záróokmány szellemével ellentétes kísér­letek visszaszorításához. A Magj'ar Népköztársaság kor­mánya, mint eddig, a továb­biakban is a helsinki záró- okmány ajánlásainak mara­déktalan valóra váltásán dol­gozik. Ugyanakkor tudatában vagyunk, hogy máról holnap­ra nem várhatók látványos eredmények, hosszú távú. tü­relmes, de egyben kitartó és szívós munkára van szükség. Harc a béke ügyéért Támogatjuk a Szovjetunió­nak azt a javaslatát, hogj' tiltsák be a nukleáris fegyve­rek minden fajtájának, s ezekkel együtt minden más tömegpusztító fegyverfajtá­nak a gyártását, továbbá, hogj' le kell mondani a Biz­tonsági Tanács állandó tag­jai. valamint a velük katonai megállapodást kötött orszá­gok hadseregei bővítéséről és hagyományos fegyverzetei nö­veléséről. Mindezt annak az elvnek az alapján kell meg­valósítani. hogy ezek a lépé­sei: nem járhatnak egyoldalú előnnyel, nem bonthatják meg az államok között kialakult katonai erőviszonj'okat. Tel­jes mértékben osztjuk a szo­cialista országok kormányai­nak álláspontját a két kato­napolitikai szövetség katonai szembenállásának mérséklé­sére. Semmi esetre sem lehet kedvezőnek minősíteni, hogy a NATO tagállamai a szo­cialista országok nagy jelen­tőségű javaslataira újabb fegyverkezési programmal válaszollak. Kedves Elvtársak! A nemzetközi szintéren ki­alakult bonj’olult helyzet el­lenére meggyőződésünk, hogj' lanos egyetértésre es támo- gotásra talaltak, amiről min­denekelőtt Országunk fejlő­dése tanúskodik. A párt számvetése reális, bevált politikájához híven nem a vágyainkon, óhajain­kon. hanem életünk valósá­gán nyugszik. Központi Bi­zottságunk nagy elismeréssel állapította meg, hogy a kom­munisták és a pártonkívüliek együttműködéséből, együttes erőfeszítéseiből jelentős ered­mények születtek, de mun­kánk gyengéi felett sem hunj't szemet. Felelőssége tudatában kritikusan es ön­kritikusan szolt az irányítás, a végrehajtás gyenge pont­jairól, arról a nem is kevés nehézségről, amely részben rajtunk kívül álló okokból, de tekintélj'es részben mun­kánk fogj'atékosságaiból ere­dően akadályozta, s bizo- nj'os mértékig ma is fékezi a gyorsabb előrehaladást. Természetesen a fejlődéssel együttjárnak problémák, megoldást sürgető ellent­mondások is. Pártunk, a nép érdekeit szolgáló politikájá­nak és munkastílusának megfelelően feltárta a gon­dokat. ellentmondásokat, és mindent elkövetünk a helyes megoldás érdekében. Uj'en szellemű a kormány beszá­molója is. Tisztelt Országgyűlés! A tárgyalt időszak tapasz­talatai ismételten megmutat­ták. hogy reális céljaink, feladataink megvalósításában bizton támaszkodhatunk a párt, a kormány, az egész nép egységére. Munkásosztá­lyunk megfelelően tölti be az enyhülésben észlelheiő me torpanas átmeneti jelen­ség. De elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy az enyhülés minden híve ösz- szefogjon és határozottan fel­lépjen a beke és biztonság védelmében. Biztosak vagyunk benne, hogy a szocialista országok növekvő ereje és befolyása, a békeszeretö százmilliók küzdelme, a haladó erők ösz- szefogása, valamint a tőkés országok józanul gondolkozó politikusai és közvéleménye képesek lesznek arra, hogj' megfékezzék, visszaszorítsák az enj’hülés ellenzőit és to­vább haladhatunk a megkez­dett úton. Mindenki, aki a béke és a haladás ügyéért harcol, számíthat népünk és kormányunk egyetértő támo­gatására. Tisztelt Országgj'ülés! Ügy vélem, a beszámoló­ból kitűnik, hogy a munka, amit elvégeztünk, nem kevés, de az is. hogj’ a feladatok, amelyeket a jövőben meg kell oldanunk, még nagyob­bak. Az eredmények mellett leküzdésre váró nehézség is var. bőven, mégis bizakodás­sal nézhetünk a jövőbe, mert szilárd alapokra építhetünk. Van helyes politikánk, i vilá­gos célunk és programunk. Erősödik a szocialista nem­zeti egység, gyarapodik né­pünk tudása, növekszik a közéleti felelősség és a cse- lekvőkészség. Népgazdasa­gunk nagj’ tartalékokkal ren­delkező, dinamikusan fejlődő szocialista gazdaság. Erőnket, biztonságunkat megnöveli, hogy megbecsült tagja va­gyunk a szüntelenül fejlődő szocialista közösségnek. Az előttünk álló feladatok igé­nyesek. de vonzóak is, ered- ménj'es megoldásukhoz azon­ban a vezetés minden szint­jén, minden munkahelj'en mét fegyelmezettebb, még jobb munkára van szükség. A kormám' azon lesz, hogy a Központi Bizottság áprilisi ülésének határozata szelle­mében tovább javítsa a vég­rehajtás feltételeit. Ehhez kérjük az országgyűlés és egész dolgozó népünk segít­ségét és támogatását. Köszönöm a figyelmet. történelmi küldetései: politi­kai öntudatának.' szakmai felkészültségének, társadalmi a kti vitásának növekedése, helj'tallása a termelőmunká­ban arról tanúskodik, hogjr a vezető szerepéből eredő felelősséggel vállalja a szo­cializmus építéséből reá há­ruló feladatokat. A szövet­kezeti parasztság is helytáll, megtanult élni a kollektív gaz. álkodás lehetőségeivel es mind jobban kihasználja azokat. Munkásosztályunk oldalán, vele szövetségben eredményesen veszi ki részét a termelőerők gj'arapításá- bol, szocialista társadalmunk fejlesztéséből. A munkásság­nak és a szövetkezeti paraszt­ságnak egyenrangú társa a létszámban és tudásban egyaránt gyarapodó értel­miségünk, amely odaadóan támogatja orszagépítő célja­inkat, felelősen kiveszi ré­szét a gazdaság, a tudománj', az oktatás, a kultúra, a mű­vészetek, az egészségügy’ fej­lesztéséből, népünk szocia­lista tudatának alakításából. Méltán emelte ki debrece­ni beszédében Kádár János elvtars hogy a fejlett szocia­lista társadalom építése ha­zánkban nemzeti programmá vált. Ennek köszönhető min­den. amit hazánk, életünk szebbé, jobbá tételében el­értünk. Legj’ünk tudatában, hogy pártunk, kormányunk és népünk egysége a szocia­lista célokban — a legfőbb előre vivő erő. eddigi ered­ményeinknek a forrása s további sikereinknek is a zá­loga. Nagy vívmányunk, (Folytatás a i. oldalon) Németh Károly felszólalása

Next

/
Thumbnails
Contents