Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-07 / 158. szám

VILÁG PROLETÁRJA!» EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOn .ABAÜJ ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 158. szám Ára: 80 fillér Péntek, 1978. július 7. Megkezdődött az orszáoplés nyári ülésszaka Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben megnyílt os országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán megjelent Losoncéi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, a. Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla. Fock Jenő, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A tanács­kozáson részt vetlek a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos ve­zetője. Az ülést Apró Antal, az'országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az első percek a megemlékezésé voltak: a legutóbbi ülés­szak óla elhunyt Inokai János, az országgyűlés álelnöke, a Hazafias Népfront 1. kerületi bizottságának elnöke, nyugal­mazott vállalati igazgató. Az országgyűlés ezt követően tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a tavaszi ülésszak óta alkotott törvényere­jű rendeletéiről. Pesta László, az országgyűlés jegyzője is­mertette ezután a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának közös átiratát, amelynek ala/pján az országgyűlés az Elnöki Tanács személyi ügyeiben döntött. Cseterki Lajost — érde­meinek elismerése mellett — elnöki tanácsi titkári tisztségé­ből, Katona Imrét elnöki tanácsi tagsága alól felmentette és Somogyi József képviselőnek az elnöki tanácsi tagságáról tör­tént lemondását ál fogadta. Az országgyűlés Katona Imrét a Népköztársaság Elnöki Tanácsa titkárává, Barcs Sándort, Méhes Lajosi és Vida Miklóst a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa tagjaivá megválasztotta. A választás után Apró Antal bejelentette, hogy a Minisz­tertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter be­nyújtotta az országgyűlésnek a Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Legfőbb törvényhozói testületünk elfogadta az ülésszak tárgy- sorozatát: , 1. A Minisztertanács beszámolója, végzett munkájáról és további feladatairól. 2. A Magyar Népköztársaság 1977, évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. 3. Interpellációk. Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután Lázár György, a Minisztertanács elnöke tartotta meg expozéját. Lázár György expozéfa a kormány munkájáról Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtár­sak! Alkotmányos kötelessé­günknek teszek eleget, ami­kor a törvényhozók és az or­szág nyilvánossága előtt be­számolok a kormány mun­kájáról. Az alkalmat fel­használva arról is szólni kí­vánok, hogyan ítéljük meg az ország társadalmi-gazda­sági helyzetét, milyen fel­adatok megoldásához kér­jük az országgyűlés, s egy­ben valamennyi honfitár­sunk támogatását. A számvetést nagymérték­ben megkönnyítette szá­munkra a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának ez év áprilisi határozata, amely összegezi í\ XI. kongresszus óta meg­tett út tapasztalatait, és irányt mutalóan kijelöli a Végrehajtás további fel­adatait. A kormány számít arra a segítségre, amit a beszámo­ló megvitatásával az ország- gyűléstől kapunk. Megnöveli munkánk biztonságát, ha a képviselő elvtársak ellen­őrzik, saját és választóik ta­pasztalataival szembesítik, teljesebbé teszik a helyzet­ről adott értékelést, es ja­vaslataikkal. gondolataikkal hozzájárulnak az előttünk álló feladatok megoldásához. Tisztelt Országgyűlés! A kormány tapasztalatai is megerősítik a Központi Bi­zottságnak azt a megállapí­tását, ami szerint társadal­mi fejlődésünk minden fő területen megfelel a párt XI. kongresszusán jóváhagyott irányvonalnak, a kongresz- szus határozatai kiállták a gyakorlat próbáját, ezért to­vábbra is a tlép akaratát és érdekeit kifejező, :iól bevált politikát kell folytatnunk. Mint hosszú idő óta, bel­politikai életünk most is ki­egyensúlyozott, szilárd a munkáshatalom, népünk al­kotó légkörben, eredménye­sen folytatja békés építő- munkáját. A szocializmus eszméi mindinkább áthatják a közgondolkodást, fejlődik és tartalmában epvre gazda­godik közéletünk éltető ele­me, a szocialista demokrá­cia. A Magyar Népköztársa­ságban — erről bárki meg­győződhet — alkotmányos rend és szocialista törvé­nyesség van. Érvényre jut­nak az állampolgárok jogai. ugyanakkor — ahogyan azt a közvélemény el is várja — állami szerveink a közérdek védelmében határozottan fel­lépnek a törvénybe ütköző cselekedetekkel szemben. Betölti hivatását és a kö­vetelményeknek megfelelően fejlődik honvédelmünk. Az elmúlt évekre vissza­gondolva. arról is elégedet­ten és jó érzéssel adhatunk számot, hogy építőmunkánk eredményei, elvi alapbkon nyugvó következetes békepo­litikánk még inkább megnö­velte hazánk nemzetközi te­kintélyét. Szavunknak hil.ele és súlya van a nemzetközi életben. A bensőséges és szüntelenül fej­lődő szovjet—magyar barát­ság szép megnyilvánulása­ként népünk méltó tisztelet­tel emlékezett meg az em­beriség számára új távlato­kat nyitó Nagy Októberi Szocialista forradalom 60. évfordulójáról. Erősítettük együttműködésünket a test­véri szocialista országokkal, és fejlesztettük kapcsolatain­kat a más társadalmi be­rendezkedésű országokkal is. Történelmi utunkat járva, az elmúlt években is új ele­mekkel gazdagítottuk társa­dalmunk szocialista voná­sait. Fejlődtek a szocialista tulajdonviszonyok. További garanciákkal erősítettük azt a régóta érvényes gyakorla­tot. ami szerint hazánkban minden állampolgárnak egyenlöek a jogai. A munká­hoz. a művelődéshez, az al­kotáshoz, a közügyek gya­Ülésezik az országgyűlés kottásához és ellenőrzéséhez — mindahhoz, ami az ember életének tartalmat ad — a jog nálunk nem távoli re­mény, hanem szocialista rendszerünk lényegéből faka­dó tényleges lehetőség. Jogai­val mindenki élhet, aki tisz­teletben tartja törvényeinket. E jogok olyan mértékben szélesednek és válnak mind teljesebbé, amilyen mérték­ben előrehaladunk a fejlett szocialista társadalom építé­sének útján., Belső viszonyainkat érté­kelve, most még inkább, mint valaha, elmondhatjuk: népi­nemzeti egységbe tömörülve minden hazáját szerető hon­fitársunk — legyen idős vagy fiatal, ateista vagy vallásos meggyőződésű, munkás vagy értelmiségi, szövetkezeti pa­raszt, alkalmazott, kis­iparos. magyar vagy nem magyar anyanyelvű — jó egyetértésben és baráti szö­vetségben dolgozik a közös célért. A felszabadult alkotó lég­kör alapja, legfőbb forrása pártunk nyílt — a keletkező ellentmondásokat és nehéz­ségeket is feltáró — marxis­ta—leninista politikája. Az, hogy népünk macáénak vall­ja. helyesli és tettekkel tá­mogatja ezt a politikát. En­nek köszönhetjük, hogy a korábbinál jóval nehezebb gazdasági körülmények kö­zött — előre látott és nem várt nehézségekkel megküzd- ve — a magunk elé tűzött feladatok nagy részét telje­sítettük. Miközben a világ tőkés országaiban tovább tart és milliókat sújt a tár­sadalmi-gazdasági válság, mint a többi szocialista or­szágban, hazánkban is növe­kedtek a termelőerők, teljes a foglalkoztatottság, emel­kedett az életszínvonal, bő­vültek a tudomány és a kultúra anyagi alapjai, tö­retlenül folytatódott, a fejlett szocialista társadalom építé­se. Amikor szocialista fejlődé­sünk eredményeiről szólunk és tisztelettel illetjük ' mun­kásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk, értelmiségünk odaadó munkáját, az igaz­ságnak teszünk eleget. Ugyanakkor tudatában va­gyunk, hogy még nagyon sok a javítanivaló és a megol­datlan feladat. S mint arról már nemegyszer nyíltan szóltunk, a gyorsan változó világ olyan követelményeket állít elénk, amelyeknek csak akkor felelhetünk meg, ha még nagyobb felelősséggel, igényesebben, szervezetteb­ben és fegyelmezettebben dolgozunk. Mély meggyőző­désünk: népünk vállalja a nagyobb feladatokat és képes azok sikeres megoldására. Mi. akik a kormányban* dolgo­zunk, legfőbb és megtisztelő kötelességünknek azt tartjuk, hogy mimikánkkal kedvező feltételeket biztosítsunk tár­sadalmi feladataink eredmé­nyes megoldásához. Tisztelt Országgyűlés! Amikor munkaprogramun­kat 1975-ben előterjesztet­tem, bizalmat és támogatást kértem a kormány számára. Most jó érzéssel mondhatom, egyikben sem volt hiány. Munkánkhoz folyamatosan jelentős segítséget kaptunk az országgyűléstől és bizott­ságaitól. Mindvégig éreztük a párt vezető testületéinek Os szervezeteinek, a Hazafias Népfrontnak, a KISZ-nekés más társadalmi szervezetek­nek, a tudomány és a kul­túra intézményeinek segítő szándékát. Az elmúlt evek­ben is szoros és gyümölcsö­ző volt az együttműködés a kormány és a SZOT, a mi­nisztériumok es az ágazati szakszervetetek között. Oly­kor vitázva, de mindig meg­találtuk azt a megoldást, ami jól szolgálta közös célunkat, a szocialista építés elörevite- lét. (Folytatás a 2. oldalon) Bükkalja Felvétel az úgynevezett Pipiske-dombról. Előtérben a sajósz'entpéteri lakótelep épületei láthatók, háttérben pedig ködösen a Borsodi Hőerőmű (Foto: Laczo József) Nevényvédelmi tanácskozás ■ Borsoiszirákon Tegnap a borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövet­kezetben, több mint száz me­gyei szakember ismerkedett meg azokkal a kísérletekkel, amelyek az őszi búza és a cukorrépa növényvédelmét akarják a mában és jövőben sikeresen megoldani. A rész­vevők a tanácskozáson elő­ször a borsodsziráki termelő- szövetkezettel ismerkedhet­tek meg. mert Szilagyi Al­fonz, a tsz elnökhelyettesé­nek előadásában azokat a fel­tételeket emelte ki, amelyek a közös gazdaság növényter­mesztési szerkezetét. így el­sősorban a cukorrépa-ter- mesztést indokolják. Előadásában többek között arról szolt, hogy a közös gaz­daság annak ellenére, hogy az állattenyésztésre helyezi a fő hangsúlyt (annak árbevé­tele közel 58 millió forint) igyekszik kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyeket a rendszer, a nádudvari KITE nyújt, hogv egységnyi terü­letről, minél nagyobb hoza­mokat takaríthassanak be. Az átlagok növelésének pedig alapvető szempontja az in­tenzív növényvédelem, mert csak gyommentes táblákon remélhetnek kimagasló ter­méseket. Ismertette a tsz nö­vényvédelmét, azokat a mód­szereket és kísérleteket, ame­lyek a nagyobb hozamokat szolgálnák. Ezek után Madaras- János, a növényvédelmi és agroké­miai állomás munkatársa is­mertette a borsodsziráki kí­sérletek eredményét. A vegy­szerek. kombinációk és azok hatásának bemutatására a gyakorlatban is sor került, hiszen megyénk növényvé­delmi szakemberei megtekin­tették Borsodszirák és Szir- mabesenyő halárában azokat a táblákat, ahol az állomás szakemberei a kísérleteket elvégezték. Több mint 130 lcisparcellán, és hat nagypar­cellán vizsgálhatták meg, s becsülhették fel a vegyszerek halasat. Először került kipróbálásra tizenöt még egyelőre nem engedélyezett vegyszer, ame­lyek irtó hatása a gyomnövé­nyekre kiválónak bizonyult, szakemberek olyan vegy­szerek nevét is feljegyezhet­ték. amelyek olyan szívós gyomnövényeket, mint a vad­zab. kakaslábfű, vagy mu- harfélék is kiválóan irtják. Véget irt a III. miskolci nyári egyetem A 111. miskolci nyári egyetem tegnap, csütörtökön befejezte idei munkáját. Ezen a napon dr. Tóin Ár­pád tudományos kutató A műszaki értelmiség és -a munkások kapcsolata. Major Janos a Miskolci Bányaüzem szb-titkára A közművelődési vállalások teljesítése és ha­tása a Miskolci Bányaüzem szocialista brigádjaiban, dr. Lehőczky Alfréd egyetemi docens pedig A hagyomá­nyok szerepe a brigádok éle­tében. a művelődési szoká­sok kialakításában címmel tartott előadást. Az eltelt kilenc nap mun­káját Kovals György, a me­gyei művelődési központ igazgatója összegezte. El­mondotta. hogy a nyári egye­temen részt vevő közel 400 hallgató, hét előadáson és kilenc szekcióülésen foglal­kozott. a szocialista életmód és a művelődés aktuális problémáival. Az elöadf-ok és a lezajlott viták azt tük­rözték, hogy a szocialista brigád mozgalom művelődés­sel kapcsolatos tevékenysé­gében sok úi érték született, de még bőven maradt tenni­való a sematizmus, helyen­ként a művelődési kérdése­ket másodlagosan kezelő né­zetek leküzdésében.

Next

/
Thumbnails
Contents