Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-06 / 157. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1978. július 6., csütörtök A FARKAS NYOMÁBAN címmel pereg mától a mozikban Valeriu Gazsiu szovjet rendezőnek a Moldova-í'ilmstúdióban készült filmje. A történet 1921-ben játszódik, amikor Orosz­országban már csitulóban vannak a polgárháború véres har­cai, de a CSEKA Tambov-vidéki megbízottjának még sok bujkáló ellenséggel kell leszámolnia. Képünkön: a film egyik kockája. A fenti képpel bemutatott szovjet filmen kívül két uj jüm és két felújítás szerepel a miskolci premiermozikban. A két felújítás közül az egyikre nyomatékosan is sze­retnénk felhívni a figyelmet: a Kosztolányi Dezső regé­nyéből készült Édes .inna cí­mű film, Fábri Zoltán mint­egy másfél évtizeddel karáb- bi alkotása, nemcsak hajdan aratott megérdemelt sikert, bizonyára szívesen találkoz­nak vele újra a nézők, az azóta felnőtt generációknak pedig új értékeket ad. A má­sik felújítás egy csehszlovák filmparódia, a Limonádé Joe, amely ugyancsak 15 évvel ezelőtt volt új, de aki a wes- tern-paródiákat szereti, jól töltheti vele az idejét. Most pedig a két új film­ről. * SZÁGULDÁS GYILKOS­SÁGOKKAL a címe annak az amerikai bűnügyi film­vígjátéknak, amelyet Arthur Hiller rendezett, s amelynek férfi főszerepében Gene Wil­dert láthatjuk. (A színész többek között az Akinek van egy unokatestvére Bronxban című filmből is­merősünk.) A meglehetősen hosszú történet azon az ex- presszvonaton játszódik, amely Los Angelesből viszi az utasokat Chicagóba. Ame­rika nyugati partjának hegy­vidékén napokig megy ez az expresszvonat, a hosszú úton sok minden megeshet. Jelen esetben is adódik holmi kis szerelmi kaland, meg egy sor bűneset, megszámolni sem érdemes, hogy a végért hány halottal, rendkívül sok jövés-menéssel, szaladgálás­sal, lényeges és kevésbé ér­dekes epizóddal. A film fő­hőse, egy szolid könyvkiadó mindenféle kalandba beleke­veredik. a vonatból is több­ször kidobják, menekül, ker­geti a vonatot, aulón és re­pülőgépen, bűnözőnek vélik, meg azért is kergetik, hogy megmentsék, s emiatt aztán még a robogó expressz te­tején is szaladgál, s közben szerelem is szövődik közte, meg egy kiismerhetetlen, de egy jó küllemű hölgy között. A történetet persze nem il­lik elmesélni, de ez annyira komédiái hangvételű bűnügyi történet, hogy a sok halott ellenére sem lehet és sza­bad komolyan venni a tör­ténet egyes fordulatait. Min­denesetre a kommersz]ilmek kategóriájában ragyogó mes­terségbeli tudással megcsi­nált film, a feszültsége na­gyon ritkán lazul fel, fény­képezése kitűnő, sőt bravú­ros. Kicsit hosszú, lehet, hogy hamar el is felejtjük, de a fordulatos és különösebb együttgondolkodást nem kí­vánó filmek kedvelőinek jó időtöltés. «■ * SZÍVVEL, SZERELEMMEL címmel Jan Batory rendezte az ugyancsak most látható, a végtelenségig elnyújtott lengyel filmet. Tulajdonkép­pen ifjúsági történet, ame­lyet át-, meg átszőnek a Chopin-zongorád arabok, meg a szerelem, a túlcsorduló lí­ra, s nem kevésszer az ér­zelgősség. Egy agydaganat­ban szenvedő fiatal építész­nő betegsége, illetve baráti körének, szerelmesének ma­gatartása áll a történet ten­gelyében. Az egyik fiú — nem az akivel jár, hanem annak a barátja — siet a lány segítségére, abbahagyja zenei tanulmányait, muzsi­kálást vállal egy lokálban, stb„ hogy előteremtse a szük­séges anyagiakat. Ennek az Andrzej nevű fiúnak a ma­gatartása sokkal inkább ha­sonlít holmi példabeli kis- cserkészre, mint napjaink ra­cionálisan gondolkozó fiatal­jára. Annyi jó tulajdonságot ruház rá a szerző, annyi po­zitív vonást rajzol köréje, hogy az már eleve hihetet­lennek tűnik. Még ezer sze­rencse. hogy a film végére csak a gyógyulás útjára lé­pett lány szerelme lesz az övé. az is csak feltehetően, de már a zongoraversenyen nem kerül a győztesek közé. Pedig annyi jót tett a film­ben. annyira csuoa jóság volt. hogy már ezen sem le­pődtünk volna meg. Mint említettük, a fűm jóval hosz- szabb a szükségesnél, alak­jaink meglehetősen egysíkúi. ak. az ooeratőr szívesen el­kalandozott néhány lombos virperne .Tó íHóhér» nanv elha+árnrás kell ho'/yá. hogy ezzel tölt­sük az időt. (benedek) Korszerű fényforrások A közelmúltban foglalkoz­tak a közvilágítással, a mun­kahelyek. a lakások világí­tásával és szorgalmazták a korszerű fényforrások felsze­relését, mert ezek alkalma­zásával nagyobb fényt lehet biztosítani és energiát lehet megtakarítani. Most megvizs­gálják azokat a javaslatokat, amelyek arról szólnak, hogy a megyék, városok és a köz­ségek ne közvilágítás-áta­lányt fizessenek, hanem a tényleges fogyasztást szám­lázzák. A termetes, kutatás tudományos segítése Az NME Központi Könyvtára szolgáltatásaiból A tudományos-technikai forradalom jelenlegi szakaszábar a tudományos könyvtárak funkciói, feladatai roppant meg­növekedtek, szinte napról napra nagyobbak velük szemben az igények. A beruházások, a gyártmányfejlesztés és a szak­ismeretek általános bővülésének igénye növelik elsősorban a könyvtárak iránti érdeklődést és a könyvtári szolgáltatások­kal szembeni elvárásokat. Így van ez az ország valamennyi tudományos könyvtárában és ez a helyzet Miskolcon a Ne­hézipari Műszaki Egyetem Központi Könyvtárában is. A Nehézipari Műs'zaki Egyetem Központi Könyvtá­rát újra bemutatn szükség­telen, 'de annak megemlítése, hogy jelenleg négyszázezer kötetnyi könyvállománnyal rendelkezik, és az állomány gyarapítására évente hatmil­lió forintot költ. talán nem szükségtelen. Azt pedig, hogy milyen sokrétűek a vele szemben jelentkező igények, milyen kívánságokkal fordul­nak a könyvtárakhoz, csak három adalékkal kívánjuk il­lusztrálni. Három megkere­sés érkezett, szinte egyazon órár belül a könyvtárhoz. Az egyik borsodi nagyüzem arra kért választ, hogy mennyi a 'világ tíz legfejlettebb tőkés államának évi cementterme­lése; egy bírósági megkere­sés bizonyos kohászati ké­ményépítési technológiák iránt érdeklődött; a NEB-től nedig azt tudakolták, hogy megadott körben miként re­alizálódott az általános tan­kötelezettségi törvény végre­hajtása. Évente átlag ötezer ilyen és ehhez hasonló meg­keresésre válaszol az NME Központi Könyvtára, minden­kor a legpontosabb, legfris­sebb szakirodalmi adatokkal. A könyvtár tájékoztató szol­gálata sokirányú munkájá­nak három tevékenység áll a gerincvonalában: a vegyipari vállalatokkal való együtt­működés, a fordítói iroda működtetése, valamint a ME- TADEX kohászati számító- gépes tájékoztatási rendszer. Érdemes ezeket röviden be­mutatni. • Az NME Központi Könyv­tára 1971. februárjától szer­ződéses kapcsolatban állt és áll a Borsodi Vegyikombi­náttal, a Tiszai Vegyikombi­náttal, valamint az Észak- magyarországi V egyiművek- kel. Ez évtől csatlakozott a Szerződéshez a TIFO, a Ti­szai Kőolajipari Vállalat is. így a négy nagy vegyiüzem és a könyvtár szerződésének az a lényege, hogy a rend­kívüli módon megdrágult vegyipari-kémiai irodalmat, amely mind az öt szerződő félnek igen fontos, de meg­venni nagyon nehéz( közösen veszik meg, a beszerzést is természetesen a könyvtár in­tézi, és ez az összefogás mint­egy évi húszezer dolláros költségmegtakarítást jelent a beszerzésben. A könyvtári közreműködéssel naprakész lépéstartás biztosítható a megjelenő új szakirodalom­mal, és e szerződés nyomán az egyetemi könyvtár, vala­mint az érintett iparvállala­tok között igen gyümölcsöző együttműködés alakul ki. An­nak érzékeltetésére, hogy ezek a folyóiratok mennyire nem könnyen beszerezhetők, megemlítendő, hog van kö­zöttük olyan, amelynek az éves előfizetése 200 ezer fo­rint. de volt olyan kiadvány- sorozat is, amely egymillió­ba került. Az együttműködés során viszont ezek a költsé­gek igencsak megoszlanak. A műszaki fordítói iroda a miskolci egyetemi könyv­tár kezdeményezése öt évvel ezelőtt, 1973. szeptember el­sején alakult meg, azóta Deb­recenben és Kecskeméten is követőre talált. Elfoglaltságá­ra jellemző, hogy 1977-ben 60 ezer oldalnyi fordítás ké­szült el. Körülbelül kétszáz fordítóval dolgozik az iroda, s azoknak 68 százaléka mér­nök. Az NME Központi Könyvtára fordító irodája el­sősorban a borsodi üzeme­ke kutatóintézeteket és ter­mészetesen magát az egye­temet látja el, illetve közve­títi számukra a szükséges szakirodalmi anyagot. Folya­matos nagy munkájuk pél­dául a területen folyó na­gyobb beruházások gépi tech­nológiai leírásainak fordítása. Példaként érdemes megem­líteni. hogy az orenburgi gáz­vezeték építéshez a Guszja- tyin és Bogorodcsány térsé­gében folyó építés terveit az ÉSZAKTERV-nek ők fordí­tották oroszra. A MEDICOR Művek Miskolci Gyára inten­zív exporttevékenységéhez pedig az idegennyelvü doku­mentáció elkészítésével ad­nak segítséget. Éppen napi­renden van egy igen fontos műnk a Lenin Kohászati Művek konverteres acélgyár­tási beruházása dokumentá­cióinak fordítása. A fordítói munka sok esetben alapos kutatással is összekapcsoló­dik, mert gyakori eset, hogy olyan fejlesztési, kutatási irodalomanyagot kell fordíta- niok, amelyhez a megrendelő gyártó üzem, vagy kutatóin­tézet stb. csak a címet tudta megadni, s így az anyagot nekik kell elökutatni, meg­rendelni, hogy aztán a for­dítást elvégezhessék és a fel­használóhoz eljuttathassák. A harmadik ilyen nagyobb tevékenység, mint említettük, a METADEX kohászati szá­mítógépes tájékoztató rend­szer, amelynek az a lényege, hogy a kívánt kohászati ku­tatási témákhoz számítógép­pel keresik ki a szükséges műszaki szakirodalmat. Eb­ben a rendszerben a miskolci egyetemi központi könyvtár irányításával két budapesti intézmény is dolgozik: az Alumíniumipari Tervező és Kutató Intézet, valamint a Központi Fizikai Kutató In­tézet. Évente általában száz­tíz témában végeznek ilyen számítógépes kutatást. E szá­mítógépes kutatási rendszert először Veszprémben fejlesz­tették ki vegyipari területre. Másodikként szervezte meg Miskolc kohászati témakö­rökben, harmadikként pedig a fővárosban, az Országos Műszaki Könyvtár és Doku­mentációs Központ a fizika és elektrotechnika területén. © Az NME Központi Könyv­tára által végzett mindhárom fentebb említett tevékenység­ben a korszerű szakirodalmi ellátás színvonala igen ma­gas. Nem ritka eset az sem, hogy a kutató, vagy a gyártó olyan szakirodalmat kér, amely Magyarországon nem lelhető fel, de a kormányzat, amely ismeri a miskolci egye­temi könyvtár munkáját és azt igen nagyra értékeli, biz­tosította a feltételeket ahhoz, hogy Miskolc, illetve az NME Központi Könyvtára az ily módon igényelt szakirodalmat közvetlenül külföldről is be­szerezhesse. Bevezetőben a tudományos­technikai forradalom jelen­legi szakaszában megnöve­kedett igényekről és a tudo­mányos könyvtárakra váró feladatok szélesedéséről szól­tunk. Miskolcon a Nehézipai-i Műszaki Egyetem Központi Könyvtára — többek között — a fentiekben ismertetett módon kíván mindjobban helytállni a vele szemben je­lentkező igényék magas szin­tű kielégítésében Benedek Miklós Tíz magyar együttes a fesztiválon Ahogyan a fesztiválok többsége, úgy a most zajló kazincbarcikai színjátszó fesz­tivál is jóval többet jelent annál, minthogy hazánk ve­zető amatőr együttesei fel­vonultatják, bemutatják pro­dukcióikat. • Ez ugyan önma­gában is érzékeltetheti a mozgalom fejlődését, szük­ségképpen együtt jár azon­ban a bemutatókkal, a szak­mai eszmecsere, vita, be­szélgetés, a vissza- és előre­tekintés. E célt szolgálják a dél- előttönkénti szakmai tanács­kozások. Ezek tapasztalatai­ról még szólunk, most csak megemlítjük, hogy már az első, a tegnap délelőtti ta­lálkozáson — melyen az első három bemutatkozó csoport produkcióját értékelték és ér­telmezték —. igen élénk vi­tatkozó kedvű volt az ér­deklődés. Bizonyos, hogy a városi tanács nagytermében a további délelőttökön is ha­sonlóan meleg légkörben for­málódik, alakul ki a kép: hol is tart jelenleg az amatőr színjátszó mozgalom? * Az amatőr mozgalom ha­zánkban az egész lakosság kulturális életében fortes szerepet tölt be. E megálla­pítást nem sokkal a szak­mai tanácskozás után hall­hattuk, amikor a színjátszó mozgalom jelenlegi helyzeté­ről — már egész közműve­lődési életünkbe beíeágyaz- va —, még egyszer szó esett. Ács Miklósné, a Népművelé­si Intézet igazgatója tájékoz­tatta a külföldi vendégeket kulturális életünkről, az amatőr művészeti mozgalom eredményeiről és gondjairól, majd válaszolt a vendégek kérdéseire, akik további gya­korlati tapasztalatokat sze­rezhetnek amatőr színjátszá­sunk helyzetéről. * A hivatalos megnyitó másnapján — már az előző évekhez képest is —, tovább „nyitott” a fesztivál. Első al­kalommal szerveztek több színhelyen egyidőben bemu­tatót. A városi művelődési központon kívül három ok­tatási intézményben láthat­ják az érdeklődők az együt­teseket! Ma délután 4 órá­tól 10 magyar együttes, négy színhelyen lép pódiumra a fesztivál-program keretében. Két együttes pedig — a bu­dapesti Perem színpad és a KISZ Központi Művészegyüt­tesének színpada — Sátoralja­újhelyre utazik, ahol este 7 órától mutatkoznak be me­gyénk északi városában. A diósgyőri vár mindig ra­bul ejtően szép környezete­ben végre sor kerülhetett hangversenyre. A Miskolci Szimionikus Zenekart Jerzy Salwarowsny lengyel kar­mester vezényletével barokk műveket adott elő. Ugyanez a műsor: Corelli: Concerto grosso Op. 5. No. 1. Bach: III. szvit, Händel: Vízizene, el­hangzott Sárospatakon a Vártemplomban is. A külön­böző körülmények más-más hatást eredményeztek, zenei­leg feltétlen Sárospatak ja­vára. A barokk zene e há­rom nagy mestere nagyjából egy korból való. Legkorábbi közülük Corelli, akinek mű­vészetében szilárdult meg a concerto grosso szerkezete, — azaz — a teljes zenekar tö­mör hangzásával két hege­dűből és csellóból álló szó­lista csoport váltakozik. (Vo­nószenekarról van szó.) Bach zenekari műveiből kiemelke­dik . a négy zenekari szvit, amelyből a III-at a világhí­rű D-dúrt hallhattuk. Téte­lei között az ismert Air-, ami lírai karakter darab, temérdek átiratban ismert. Händel: Vízizenéje nagy sze­renád szvit formában, több, mint 20 apró tételből; Pom­pázó operanyitány, majd kürtök és trombiták vissz­hangzó párbeszéde, mintha két zenekar hangversenyez- ne, népdalok, néptáncok, me­nüettek vidám, erőteljes vál­takozással, tekintélyes rézfú­vós szereppel. Jerzy Salwarowsky, aki mindössze 34 éves, jelenleg az Opolei Filharmóniai Zene­kar másodkarmestere kitűnő képzettségű, tehetséges mű­vész. Nem kisebb mesterek­nél tanult, mint a világhírű Penderecky, Machl, a váro­sunkban régebben sokat sze­replő Henryk Czyz. F. Fer­rara olasz karmester kurzu­sán Sienában jelentős díjat nyert, nálunk pedig az 1977. évi nemzetközi karmesterverse­nyen II. díjat. Nem lehet két­ségünk kitűnő előképzettsége folytán, hogy az előadott müvek stílusában is ottho­nos. Láthatóan szívesen, sze­retettel, szép hanggal vezé­nyelte a széles áradású, pompázatos barokk dallamo­kat. A zenekar nagyon stí­lusosan követte elképzeléseit. A hely' adottságaiból követ­kezően — ami nem róható fel a kitűnő karmesternek —, sőt(!) a hely különleges va­rázsát adja — a zenekarba „besegített” egy-egy rigó füttye, fecske csivitelése, egy egy elszálló galambcsapat csattogása. A műsorból — a körül­ményekből eredően —, azok a művek gyakorolták a leg­nagyobb hatást, amelyekben a rezek ünnepi csillogása fényt adott a zenekarnak. A Corelli mű áttört szépségei, a szép előadás ellenére sem érvényesülhettek minden részletükben. Leghatásosabb volt a Händel: Vízizene, amely eredetileg is egy tem_ zei csónakázásra készült. De sok meleg és bensőséges nyugalmat árasztott a Bach- szvit. Salwarowsky igen érzéke­nyen, láthatóan alkalmazko­dott a körülményekhez. A tempókat a nagy tér miatt néhol talán még a szüksé­gesnél is szélesebbre vette — és az adott határok között — minden szépséget és színt igyekezett kihozni a zene­karból. Sikerrel. Rézfúvó­saink is mindent megtettek az eredményért, nem egészen rajtuk állt. hogy az érezhe­tő alkonyi hűvösség hatással volt már a fúvós hangsze­rekre. Salwarowsky meleg sikert aratott a zenekarral együtt. V. Zalán Irén Urayell: I. Salwanwstv Nézőtéri meditáció V ígjá ték bűnesettel, meg túlcsorduló lira

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents