Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-25 / 173. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAO 4 1978. július 25., kedd Ha majd néhány hét múlva nyári televíziós élményeinket próbáljuk számba venni, aligha a minap zárult 29. műsorhetet soroljuk a legkiemelkedőbbek közé. Sokféle igényt akart ez a hét kielégíteni, sokféle nézőnek kedvére lenni. A játékfilmek választéka Orson Welles már-már klasszikus értékűvé nemesedő Az óra körbejár-jától a Két élet című, a rendezőjére rácáfoló, szinte a nézőbosszantásig felszínes NSZK-krimiig terjedt, s ha netán valaki délelőtt is bekapcsolta a készülékét, ismétlésben láthatta a Ne szólj szám,... avagy Szegfűk celofánban című NDK-filmet, pedig nehezen lehet olyan nagy filmhiányt bizonyítani, amely az ilyenfajta szórakoztatást egyszer is elfogadhatóan indokolná. A Szent- ivánéji álom angol tévéváltozata igényesebb nézőrétegek vasárnap esti szórakozását jelentette. A Színházi album az időszerű nyári eseményeket kínálta, kicsit túl is hangsúlyozta a nyári hőséget szóban és képben egyaránt, s ez a múlt .heti időjárásban — enyhén fogalmazva — mosolyra késztetett, a riportok értékes mondandóját formai játékokkal gyengítette. Az idei Agria játékok már javában folynak, s most került sor a tavalyi sorozatban felvett Ludas Matyi sugárzására. E késéstől függetlenül meg kell mondani, hogy a képernyőn jobb hatású volt e játék, mint tavaly az egri vár hatalmas színpadán, élőbon; a kameramozgatás, a képkivágás összefogottabbá tette a játékot. * A szerdai felhőszakadásban fedél alá kényszerült embereket a késő délutáni órákban a tavalyi Ki mit tud? vetélkedő néhány mozzanata szórakoztatta. Az összeállítás meglehetősen esetleges volt, de az ötven percnyi adásidő nagy részében jól szórakoztatott, örömmel regisztrálhattuk a legjobbak között a kazincbarcikai Oláh Istvánt és a miskolci Adámi Bélát, s szívesen néztük a Gúnya együttes műsorát, meg közben a zsűriről elkapott villanásokat. Az Irány Havanna! című, egyórás összeállítás, a VIT-re induló magyar művészeti delegáció műsorából készült válogatás' az értékes esti óra élményén kívül azzal a reménnyel is emlékezetessé lett, hogy küldötteink méltón képviselik majd színeinket Kubában. * Z. szerkesztő esetei közül a második, a Békesség, ámen című került a héten képernyőre. H. Barla Lajos írói, Sipos Tamás operatőri és. Szönyi G. Sándor rendezői munkájáról az első résznél tapasztaltak fokozottabb hangsúlyozásával kell szólnunk. A valóságos esetnek utána járó újságíró nyomozása, „valóságfeltáró” tevékenysége, ebben az esetben arra szorítkozott, hogy két-három bevezető mondattal útjára indítsa a két önéletrajzot, és azt hitesse el velünk, hogy, a két szereplő valóban neki mondja el életútját. Z. szerkesztő ugyanis most egy idős házaspár életútját tárta fel. Mindkettő tele volt drámai ütközésekkel, rettentő gondokkal, embert próbáló szakaszokkal. De minden csak volt. A képernyőn már két, békességben egymás mellett élő embert ismerhettünk meg, akiknek éppen egymásra találásuk hozta meg a nyugalmat, kiegyensúlyozottságot. Együvétartozásuk konfliktusmentes, ami ütközés adódott, az nem kettejük között volt, hanem a külvilág ütközött meg azon, hogy a szegényparaszti származású férfi és az előkelő, nemesi származású, de igen sok tragédiát megért asszony egymásra talált. H. Barta, ebben a játékban — .korábbi gyakorlatát továbbfejlesztve — szinte végletesen a monológokra épített. Két kitűnő színészi teljesítmény segítette az írói, dramaturgiai, rendezői elképzelések megvalósulását. Temessy Hédi a sokat szenvedett asszony életét úgy mondta el, hogy noha csak fej-, vagy mellképet láttunk, arcának felhőiben, egy-egy hajtincsének elsimításában, szemének fáradt rezzenéseiben meg tudta jeleníteni minden külső eszköz nélkül a szenvedésekkel teli, de kissé már túlzsúfolt történelmi példatárnak is ható életút egyes mozzanatait, elénk tudta idézni szinte láthatóan azokat. Solti Bertalan bizonyos mértékig unterman-szerepre kényszerült, az ő alakjának sorsa is fordulatos, de társa mellett jórészt háttérbe szorult. Kisebb szerepében is egyenrangú társ volt Kiemelendő Ráday Mihály operatőri munkája, a szereplők arcának, kézmozdulatainak „beszédes” fényképezése. Benedek Miklós Hé í ez er bélyeg egy év alatt A 170 ezer tagot tömörítő Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége tartotta országos küldöttközgyűlését a szövetség székhazában. A mind nagyobb tömeget vonzó filatelisfa mozgalomban jelenleg 3300 bélyegkör tevékenykedik az országban, munkájukat, gyűjtési, rendszerezési tevékenységük fejlesztését széles körű propagandamunkával. szakmai előadásokkal segíti a szövetség. Azért is szükséges ez, mert egyetlen év alatt megközelítően 7000 bélyeg jelenik meg a világ postáinál, s mind nehezebb az eligazodás a bélyegek dzsungeljében. Emiatt egyre többen a téma szerinti gyűjtésre térnek át: ennek tóvá- ^fejlesztési lehetőségeiről is szót ejtettek a közgyűlésen. A küldöttközgyűlésen, — amelyen részt vett Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter is, a szövetség elnökévé Horn Dezső miniszterhelyettest, a Magyar Posta vezérigazgatóját választották meg. Bükkaljai dalosünnep Bizonyosan sokak érdeklődésére tarthat számot az idei bükkaiiai dalosünnep, melyet július 30-án, vasárnap rendeznek meg Mezőkeresztesen, a községi Nénkerlben. A délelőtt 10 órakor kezdődő műsorban tíz kórus és népdalkor, két úttörő-zenekar., három gyermek-néptánccsoport és négy fel^őttegyüttes lép a közönség elé. A ' idei találkozót dr. Szilág’ : János. a járási hivatal elnöke nyitja meg, ezután lépnek színpadra a daloso’ táncosok, majd a műsort ki' vetően a mezőkereszte Aranykalász Termelőszövet kezet lovasiskolájának a be mutatóját láthatják a vendégek. Még a vasárnapi nagyszabású programot megelőzően szombaton este 7 órakor megnyitják a nagyközségi ta nács épületében a lengyel népművészetet és a mezőkövesdi járás nénművészetét bemutató kiállítást. Díjnyertes balerina Ljudmila Szemenyaka a Moszkvai. Nagyszínház egyik kiválósága. Művészi pályafutása könnyedén és szerencsésen alakult. Gyermekkorától színpadon van, a leningrádi Vaganova balettiskola hetedikes növendéke volt. amikor először vett részt versenyen, azóta sikerrel szerepel országos és nemzetközi balettversenyeken, díjakat nyert, győzött, megkapta a Francia Balettakadémia Anna Pavlova díját. Nemrégiben pedig az Angara című balett más alkotóival együtt, kitüntették a Szovjetunió 1977-es művészeti Állami-díjával. Ebben a balettben Valja szerepét táncolja. Az Angara Arbuzov Irkutszki történet című darabja nyomán készült, Andrej Espaj zenéjével. Képünkön: jelenet az Angara című balettből. Valja — Ljudmila Szemenyaka, Szergej — Borisz Akimov, mindketten az Oroszonszági Föderáció érdemes művészei, állami díjasok. Foüyóiraíszemle A kommunista és munkáspártok elméleti és tájékoztató folyóirata ezúttal is sok érdekes cikket közöl. Jozef Lenái’t, Csehszlovákia Kommunista Pártja Elnökségének tagja, Szlovákia Kommunista Pártja KB első titkára „Gazdaság és demokrácia” c. cikkében a szocialista építés csehszlovákiai tapasztalatai alapján foglalkozik a gazdaság és a demokrácia összefüggésének néhány vonatkozásával. Érdekelt-e a munkásosztály az enyhülésben ? Az enyhülés, a békés egymás mellett élés nem akadályozza-e a forradalmi folyamatot? Ezekre a kérdésekre válaszol cikkében Dietmar Ahrens, Nyugat-Berlin Szocialista Egységpártjának elnök- helyettese. Április első napjaiban tartotta XI. kongresz- szusát India ■ Kommunista ■'Pártja, amelyen alaposan, elemezték a jelenlegi indiai politikai helyzetet és felvázolták a forradalmi mozgalom fejlődésének távlatait. Erről számol be írásában Radzsesvara Rao, India Kommunista Pártja Országos Tanácsának főtitkára. Milyenek a gyermeküdülők? A kísérő tapasztalatai Pécsi Sebestyén orgonaestje Miskolcon, a Collegium Musi cum ’78 keretében ma, kedden, 20 órai kezdettel orgonaest lesz az evangélikus templomban. Ez alkalommal Pécsi Sebestyén Liszt-díjas érdemes művész Bach-mű- veket szólaltat meg. Pécsi Sebestyén, aki négy évtized alatt, mintegy ezer koncerten szerepelt, úgy nyilatkozott, hogy min-’ig különleges öröm számára, ha Miskolcon hangversenyezhet, abban a városban, amelyhez oly sok kellemes élmény köti. Á Hegy alj a táncai és táncház Hazánk csaknem valameny- nyi SZOT gyermeküdülőjében jártam már mint kísérő. A tapasztalatok? Kezdem talán az üdülőbe érkező gyermekek és kísérőik fogadásával. Van, ahol az üdülők nevelői már az érkezésünkre kijönnek az állomásra, segítségünkre vannak az eligazodásban. Kitűnő példa erre a parádsasvári üdülő, ahol igen jól megszervezik a gyermekek fogadását, érkezéskor ők is, kísérőik is uzsonnát kapnak. A Röjtök- muzsajra érkezőket ugyancsak szeretettel fogadják. Külön autóbusz viszi őket a vasútállomásról az üdülőbe, ahol olyan vacsorát készítenek számukra, ami pótolja az egész napi hidegételt. A távolról érkezőknek, például a borsodiaknak, még a déli főtt ételből is tesznek el. Hasonló tapasztalatokat mondhatnék el Vajtárói is, ahol úgyszólván minden kifogástalan. Tapasztalataim azonban vegyesek. Igen, mert például a balatonlellei fogadtatás szöges ellentéte az imént felsoroltaknak. Igaz, az üdülő pedagógusai itt is csaknem teljes számban vártak bennünket, ám a gondnok csak hosszas keresés után került elő á községből, zsörtölődve, amiért megzavartuk a három doboz cigaretta megvásárlásában. Bosszankodásunkat alig enyhítette, hogy a szállások megfelelnek a követelményeknek. A gondnoknő ugyanis úgy tett, úgy bánt velünk, mintha szívességből csinálná, amit csinál. Pedig az a kötelessége: tartózkodón a helyén, hogy ne kelljen több száz gyermeknek órákig várakoznia a cigaretta miatt. A kísérők legnagyobb gondja egy-egy üdültetés alkalmával az elhelyezés. A gyermekekével általában elégedettek. Kivételt talán csak a szántódi üdülő és kisebb részben a röjtökmuzsaji képez. Szántódon a leányüdülő oly közel van az állomáshoz, hogy minden „hangosbemondás” érthetően hallik a szobákban, — zavarja a 60—62 gyermek éjszakai nyugalmát. Muzsajon a szúnyogok teszik ugyanezt, jó lenne valameny- nyi ablakot hálóval borítani. Ami a kísérők elhelyezését illeti, általában sehol sem megfelelő. Főként a gyermekek számára fenntartott betegszobákat használják erre a célra, vagy ha tőlük elkülönítve, akkor is zsúfoltan, a legelemibb tisztálkodási, egészségügyi feltételek biztosítása nélkül. Kivétel talán csak Tóalmás (minden szükséges egészségügyi kellék megtalálható). Zamárdiban a SZOT-üdülöben sem mosdó, sem W. C. nincs, e célból másik épületbe kell átjárni. De nem különb a helyzet e tekintetben Kőszegen sem, ahol ugyancsak a betegszoba adja a kísérői szállást, s ami nem kevésbé gyors intézkedést kíván: a férfiak, nők közös mosdóban tisztálkodnak egymást váltva. Másutt — például Parádfürdőn —, a kísérők, nők és férfiak egymás szobáján kénytelenek keresztül járni. Sorolhatnám tovább a SZOT gyermeküdülőjben szerzett pozitív és negatív tapasztalatomat. Hogy mégsem teszem, azért van, mert sem túlzott reményeket nem akarok ébreszteni a szülőkben, sem elriasztani nem akarom őket. A gyermekek szervezett üdültetésére, ki- kapcsolódásukra. nyári programjaik okos kidolgozására szükség van. A SZOT-üdü- lők — az általam is említett fogyatékosságok ellenére —. általában betöltik ilyenfait5» rendeltetésüket Az üdülők gazdájának, a SZOT-nak viszont sokkal nagyobb gondot kell fordítania egv-egv létesítményben a kulturáltabb üdülési lehetőségek megteremtéséért, olykor a legelemibb hiányosságok felszámo lasa érdekébén is. Arday Béla | ny. tanár Franciaországba, a XVI. nemzetközi néptáncfesztivál- ra készül a sátoraljaújhelyi Hegyalja Népi Együttes. Franciaországi műsorukat szerdán, július 26-án délután 5 órakor láthatják az érdeklődők a sátoraljaújhelyi városi-járási művelődési központ nagytermében. A bemutató után, este 8 órától közös dalolásra, közös táncolásra marasztalják a rendezők a vendégeket. A program hegyközi-bodrogközi dalokat ígér, a táncházban pedig hegyközi-bodrogközi táncrendet. Friss tankönyvek Az Athenaeum Nyomdában befejezték a tankönyvek nyomását, már a kötésen dolgoznak. A nyomda 4 millió 320 cacr tankönyvet állított elő június végéig. A képernyő előtt Z.$zeiteziő, no másik a Ilii
