Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-23 / 172. szám
1978. július 23., vasárnap ESZAK-MAG YARokjZAG 3 Járniiííszakot záriunk” Beszélgetés Latorcai Jánossal, a Borsodi Szénbányák főmérnökével A Borsodi Szénbányák hazánk legnagyobb mélyművelésű szénbányavállalata. A hét termelő üzemből álló, a borsodi és az ózdi szénmedencében bányászkodó vállalat jelentőségére jellemző, hogy az ország éves termelésének egyötödét ■ adja. Felkerestük ÍMlorcai Jánost, a BSZV főmérnökét, hogy az ötödik ötéves terv derekán az eddigi eredményekről érdeklődjünk. — A két és fél év alatt 13 millió 1G6 ezer tonna szenet küldtünk a felszínre. Az eredeti programot GG3 ezer, a módosítottat 499 ezer tonnával teljesítettük túl. A szén- termelést azért kellett fokoznunk, hogy eleget tegyünk a megnövekedett népgazdasági igényeknek. Szeretném kihangsúlyozni, hogy a többlettermelésben közreiátszott a bányászok áldozatvállalása, ugyanis gyakran a pihenőnapokon is dolgoztak. A terven felül termelt £zén túlnyomó többségét az erőművek kapták, de 144 ezer tonnával több szenet adtunk a lakosságnak is — mondotta. — Hogyan alakult a szén minősége? — Őszintén el kell mondanom, hogy a célul tűzött fűtőértékű szenet nem sikerült kitermelnünk. A lemaradás nem sok, mindössze 31 kalória, de figyelmeztetés szamunkra, hogy egyre romlik a kibányászott szén minősége. Ennek egyik oka a gépesítés térhódítása, tudniillik a gép szenet és meddőt egyaránt jöveszt, amennyiben nem figyel oda kellően a gépkezelő. Régóta esedékes egy nehézszuszpenziós mosómű építése, de egyelőre hiányzik hozzá a pénz. Ellen- súlyozásként növeltük a kéziválogatók létszámát, elsősorban a csökkent munkaképességűek bevonásával, s szó van egy száraz szeparációs automatika üzembe állításáról. — Sikerült-e teljesíteni a vágathajtási feladatot, milyen a fejtési területek előkészítettsége? — Az aknákban ez idő alatt 164,7 kilométer bányafolyosót hajtőt*unk ki, s ez megegyezik a tervben előírttal. Elmarad azonban a szénmezők előkészítettsége a termelési ütemhez képest. Ennek oka, hogy az erőltetett termelés miatt kevesebb gondot fordíthattunk az elő- vájásra. Változtatnunk kell ezen a helytelen gyakorlaton, mert a vágathajtás elengedhetetlen a szénterületek tektonikai megkutatásához, s csak így tudjuk fúrólyukakkal lecsapolni a fedűkőzetekben levő vizeket. — A sikeres bányászkodás egyik feltétele a fejlesztés. Milyen eredményeket ért el ezen a téren a szénbányák vállalat? — Az ötödik ötéves tervben egy milliárd 871 millió forintot fordíthatunk beruházásra, s ebből 997 millió forintot már elköltöttünk, vagyis, az időarányosan prog- •amozottnál több volt, az ez irányú kiadásunk. A különbség nagyobb része bankhitel. Köszönettel tartozunk a Magyar Szénbányászati Trösztnek, amely tőle telhetőén segítette és segíti vállalatunk gépbeszerzését. Gépeket egyébként 676 millió forintért vásároltunk, s a legfon- 1 osabb termel őmun k ah elyek géopel való ellátási színvonala megfelelőnek nevezhető. Az átlagnál rosszabb az elhasználódás a vágathajtó géneknél, egves komolex fejtési és villamos berendezéseknél. Sok a pótolni való a munkahelyi szellőztetőkből. villákból, szivattyúkból, de több külszíni génre, járműre is szükség van. Kevés a föld alatti munkahelyeken a szállító gumiszalag és a láncosvonszoló, s ez gátolja az F-típusú vágathajtó gépek kihasználását. — A nagyarányú gépesítés révén a vártnál ütemesebben emelkedik az egy főre jutó termelés. A rnűsza- kontként úgynevezett produktív teljesítmény 5-ről 6,3 tonnára növekedett, s az összteljesítmény 5G kilogrammal több ma. mint két és fél évvel ezelőtt volt. A géoesítéssel nemcsak a teljesítmények fokozódtak, hanem munkaerőt is pótolunk általa. A szóban forgó idő alatt 1131 fővel csökkent vállalatunknál a szénüzemi létszám. Jelenleg 14 olyan front üzemel a bányákban, összesen 1200 méter homlokszélességben, ahol a bányászok elsődleges feladata a gének irányítása. A génnel való jövesztés aránya egyébként 74, a géni rakodásé 79. a géni szállításé 96 százalékot képvisel a széntermelésben. — Az utóbbi időszakban nagyarányú koncentrációnak lehetünk szemtanúi a szénbányászatban is. Kérem, ismertesse ezeket az intézkedéseket. , — Az elmúlt évben bezártuk Berentét. Borsodná- dasdot. és az Ella-aknát, mivel elfogyott a szénvagyo- nuk. így a termelő aknák száma lecsökkent tizenkettőre. Kedvező ugyanakkor, hogy amíg 1975-ben egy akna naponta 1200 tonna szenet termelt, addig napjainkban már egy bányából 1500 tonna szenet küldenek felszínre a 24 óra alatt. Az egy aknára jutó termelésnövekedésben természetesen közrejátszik a föld alatti koncentráció szorgalmazása is. Lyu- kóbánya és Feketevölgv, vagyis az ország második és harmadik legnagyobb aknája olyan bányabeli és külszíni technológiai rendszereket vallhat magáénak, ami példaként szolgálhat a korszerű szénbányászat kialakításához. — A kérdéshez tartozik, hogy a szénvagyonpötló beruházásokkal igyekszünk még kedvezőbb feltételeket biztosítani a bányászkodáshoz. Szeles-aknával új termelőegység kezdte meg az üzemelést. Tervtárón, a fejtés alatt álló szénmező centrumában új leitősakna párt nyitunk, s megújhodik. fejlődik a nutnoki szénbányászat is. Korszerűsítjük ezzel párhuzamosan a szállítási rendszereket, mégpedig Lvu- kóbánván, Feketevölgyön, Putnokon, Ormosbányán és Edelényben. —' Befejezésül: hogyan ítéli meg a vállalat főmérnöke a Borsodi Szénbányák Vállalat két és fél éves tevékenységét? — Dicsekvés nélkül elmondhatom, hogy kedvező időszakot zártunk. Ezt bizonyítja, hogy az 1976. évi munkánkért Kiváló Vállalat, kitüntetésben részesültünk, az 1977. évi eredményeinkért pedig megkaptuk a nehézipari miniszter és a Magyar Szénbányászati Tröszt vezér- igazgatójának dicsérő oklevelét. A termelés gazdaságosságát. nehéz volna reálisan értékelnem, hiszen közben1 megdrágultak a termelőberendezések. s módosították a szén termelői árát is. Ahhoz, hogy a jövőben is hasonlóan jól dolgozzunk, fontos a frontelőkészítés és kutatás fokozása, a gének karbantartásának tervszerűbbé tétele. Az eddiginél fegyelmezettebb munkára van szükség mindenütt, s törekednünk kell a minőség javítására. Ha az említet* néhánv feltételek teüesítésé- ben sikerül előbhre léonünk ezután is szén sikerek várnak Borsod megve szénbányászaira — mondotta befe- jezécül Latorcai János, a BSZV .főmérnöke. Koiaj László Új bfrezési nioifell Az ipari szövetkezetekben dolgozó mintegy 10 ezer fodrász és kozmetikus ösztönzőbb bérrendszerének kialakításával foglalkoztak nemrégiben a Központi Szolgáltatásfejlesztési Kutató Intézet szakemberei. Az új bérezési modellel azt kívánják elérni, hogy egy-egy üzletben arányosabban osztódjék el a munka a dolgozók között, anélkül, hogy az új bérrendszer „visszafogná” a teljesítményt. A cél ,az, hogy ne álljon érdekében senkinek vendégkörét kollégái rovására és olyan mértékben növelni, hogy az már fékezze a kulturált és gyors kiszolgálást. Sok üzletben vannak például olyan fiatalok, akik időnként csak 700—800 forintot keresnek havonta, mert az idősebbek nem segítették őket a beilleszkedésbe, a vendégkörük kialakításában, s még az újonnan érkező vendéget se.n irányították hozzájuk. A javasolt új bérrendszertől több más mellett azt várják, hogy jól alakuljon az üzletek általános forgalma és munkaidőben ne legyen munka nélkül eg-etlen fiatal szakmunkás sem. A Könnyűipari Minisztérium megbízásából kidolgozott új bérezési modell bevezetését nem teszik kötelezővé. Diesef-raloik a Hifítei Kimagasló termelési eredményeket ért el a múlt fél évben a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat első komplex brigádja, amelyet a deáki bányában szerveztek. A komplex brigádban az egy főre jutó műszakonkénti termelés a vállalati 18 tonnás átlaggal szemben meghaladta a 26 tonnát. A karbantartókból, a műszakiakból és bányászokból álló brigádot nagy teljesítményű Joy-típusú Dieselrakodógépek megfelelő kihasználására alakították. Ahhoz ugyanis, hogy ezek a gépek folyamatosan dolgozzanak, minél kevesebbet álljanak, jól szervezett karbantartó és munkaelőkészítő tevékenységre is szükség van. A komplex brigád tagjainak nagy része két szakmával rendelkezik, és így szükség esetén helyettesíthetik egymást. A karbantartók a szerelés befejeztével részt vesznek a termelésben is. Hogy laknak a mezőkövesdiek? Újszerű lakások? ő.ir?:; ffíccímek ; szigorú betartása. Erről is a helyszínen győződhetünk meg. Ha csupán egy literrel több vizet kevernek az anyaghoz, tönkre megy a habarék, ki kell önteni. Éppen ezért saját kis laboratóriumot létesítünk. — Melyek a legfontosabb alapanyagok? — A kő és a cement. Ezért is szerencsés helyzetben vagyunk, közel van a Heiőcsa- bai Cementgyár és közel van végeredményben Tárcái is, ahonnan a követ vásároljuk. A szállítás is egyszerű lesz, vasúti összeköttetés van. Keszthelyen már régóta ezzel a technolóigával építkeznek, a lakások szépek, kényelmesek. Ügy hírlik, ügyesen használják ki a lehetőségeket a félegyháziak is. Vajon milyenek lesznek az új típusú lakások Köveseién? — A lakások 40-től 77 négyzetméter alapterület között váltakoznak. Az Ybl Miklós Épülettervező Szövetkezet nagyon szép és praktikus típusterveket szállít. Nekem személy szerint nagyon tetszik az 54 négyzetméteres lakásterv. Mástél szobás, a szobák külön nyílnak, a fürdőszoba tágas, a konyhában étkezősarok alakítható ki. A falakat tapétázzuk, szőnyeg- padlót alkalmazunk. Nagy előnye a No fines-nak, hogy a lakások hangszigetelése kitűnő. — Milyen lesz az árszínvonal? — Reális. Nem sokkal drágább, mint a hagyományos, a különbözet viszont jobb felszereltséget fedez. Talán drágítja egy kissé a lakásokat az új hőközpont. Szó van ugyanis arról, hogy hőközpontot létesítünk a lakótelepen. Erről még nem született , végleges döntés. Szívesen beszélgetünk a jövőről, de nem szabad megfeledkeznünk a jelenről sem. Mezőkövesdet napjainkban is nagymérvű építkezés jellemzi. A szövetkezet jelenleg 96 lakás építésén dolgozik. Rend- l:f ül impozáns lakóházak magasodnak a centrumban, a városi tanács épülete mellett. Itt hamarosan átadás lesz. Jó ütemben épülnek a Matjm Lakászövetke.zet házai is a Bacsó Béla úton. Átadásukra nem kell várni a határidőig. Lévay Györgyi A város vezetői is elkísérték a járási építőipari szövetkezet dolgozóit Kiskunfélegyházára, hogy meggyőződjenek az új építési technológia előnyeiről. Mezőkövesden egy ideje sokat beszélnek a szövetkezet vállalkozásáról. Érthető, hiszen senki számára sem közömbös, hogy milyen is lesz a város a következő esztendőkben, és milyenek lesznek azok a lakások, amelyekben a város fiataljai élni fognak. Korábban már hírt adtunk róla, hogy az építőipari szövetkezet megvásárolt egy angol licencet, a No fines technológiát. — Ez az év a felkészülés éve — mondja Bán Józsefné, a szövetkezet elnöke. — Dolgozóink közül eddig harmincán ismerkedtek meg közelebbről az új technológiával, kéthetes gyakorlaton vetlek részt Kiskunfélegyházán. A visszatérők az új technológia agitátorai, nagy-nagy lelkesedéssel beszélnek a módszerről. A város vezetői is meggyőződtek döntésünk helyénvalóságáról, így valamennyien nagy izgalommal, mondhatni türelmetlenül várjuk a kezdést. — Mikortól alkalmazzák az új módszert? — A gépek érkezésétől függ. Egynémely kellék megérkezik az év végéig, de vannak berendezések, amelyeket csak a jövő év első negyedévére igazoltak vissza. Ez annyit jelent, hogy 1979 második felében már a No fines technológiával dolgozhatunk. A Mezőkövesdi járási Építőipari Szövetkezetben elmondhatják azt, amit még kevés építőipari üzemben: megszűnt a fluktuáció. Négy- százhúszan dolgoznak ma itt, néhány személlyel többen, mint a múlt év hasonló időszakában. Mindez persze nem azt jelenti, hogy elegen vannak. Mint Takács István építésvezető is elmondja, főleg a segédmunkára nincs vállalkozó. Az építőipari feladatok viszont nagyok. Mezőkövesd rohamos fejlődésnek indult, több és több lakásra, közintézményre. van szüksége a városnak. Egyre több megrendelés érkezik a szövetkezethez, amely minőségi munkájával és a határidők pontos betar tásával jó nevet vívott ki magának. — Fontos volt számunkra és azt hiszem, a város és a járás számára is, hogy növeljük kapacitásunkat. A munkaerő-tartalékok elfogytak, a belső tartalékok feltárására alapozhatunk. Emellett egy új, termelékenyebb módszer vált szükségessé. A No fines élőmunka igénye 50 százalékkal kevesebb, mint a hagyományos technológiáé. Emellett gyorsabb ez az építési mód és igen termelékeny. Mindennek persze ára is van: a technológiai szabályok fi dohárajta malacai... Minden baj az örökséggel kezdődött. Pedig az épület jól nézett ki, használható is volt, csak éppen az ördögnek sem kellett. Mert minek egy szövetkezetnek húsüzem, ha nincs jószág, amit feldolgozhat benne? Ezért a hajdani sajószentpéteri tsz létesítményének sorsa sokáig bizonytalan volt, mert az új, nagyobb közös gazdaságban, a borsodsziráki Bartók Béla Tsz-ben egyszerűen nem tudtak mit kezdeni vele. * Azután pár évvel később, a tsz megvett egy sertéstelepet. Nyolcszázezer forintért. Ügy is nézett ki: nádtetős ólak, sáros utak, sőt volt ott egy „papírhizlalda” is. Szó szerint, mert az épületnek az egyik fele tégla, a másik erős kartonpapír. Nevetséges lenne ezt a te1 epet egy-egy korszerű hizlaldával összehasonlítani. Nevetséges lenne, de egy szakember sem nevet a szirákiak telepén, mert van egy előnye: az épülelekenk nincs értékük. Szénáról Mihály íöállatteny észtő így érvel: — A hét darab hizlaldái épületnek csak eszmei érléke van. Darabonként hétszáz forint. Nincs amortizáció, nem terheli költséggel a termelést. Olyan épületeket alakítottunk át sertéstartásra, amelyeket másra már nem tudtunk hasznosítani. Régi, szerfás istállót, dohányp,ajtókat. * Ha valami üzemeinkben gazdaságtalan, akkor jön a döntés1 felhagyni vele. Itt Borsodszirákon is ráfizettek kezdetben, a húsüzemre. A háztájiból vásárolták a hízókat, s az eredmény csak erkölcsi volt. El tudták látni a tsz hét községét friss tőkehússal. füstölt áruval. Ráadásul a sertéstenyésztés az akkori közgazdasági .szabályzók között nem volt kifizetődő, nem volt, ami serkentsen az ágazat fejlesztésére. Miért vásároltak akkor a húsüzemhez telepet? — Belevágtunk, mert olcsón adták, s mi tudtuk, hogy az ilyen épületekben, ilyen körülmények között, is tudunk gazdaságosan termelni. Persze a tartásnak ez a formája nem lehet végleges megoldás — jegyzi meg a íőállattenyésztő. — De megoldotta a helyzetünket. Több éven át nem igényelt beruházást az ágazat. Pénzünket annak a fejlesztésére fordíthattuk, ami gyorsabban fizette vissza a milliókat. Napjainkban viszont a sertéságazat fejlesztése lett a legfor tosabb feladatunk. * Hogy miért? Egyrészt rendelkezésre állnak ezek a régi épületek, amelyek „beol- vaszthatók”' egy új, korszerű telepbe. Másrészt, a sertéshúsra népgazdasági' igény van. Megértek tehát a lehetőségek arra. hogy megépítsenek egy szakosított.. tízezres sertéstelepet. Szociális épülettel, iparszprű technológiával együtt húszmillió forintba kerül. És ez aránylag nem nagy összeg, mert a sertéságazat idei árbevétele meghaladja a 25 millió forintot. — Az ágazat, fejlesztésében a gazdaságosság vezé’-el bennünket. Hogy minél alacsonyabb költséggel állítsunk elő egy kilogramm húst. A fölözött tejtől, a krump- linyesedéktől, a húsipari melléktermékekig mindenféle hulladékot, el nem adható árut etetnek fel. Persze abrak nélkül itt sincs hizlalás. de a melléktermékek az önköltséget alaposan csökkentik. * Végezetül még annyit sze- ■etnék a borsodszirákiak nél- dája kapcsán megemlíteni, hogv a sertéstartásnak ez a módja nem visszalépés. Napjaink egyik legfontosabb feladata a termelési költségek, csökkentése. És ha valaki „papírólban”, volt dohány- najtában tud sertéri tartani, s zömében melléktermékeket etet fel. az nem maradi, hanem kihasznál egy 'ó lehetőséget. Borsodsrirá- kon egv év alari. 8 ezer hízót állítanak elő. És ez a szám önmagában is sok mindent mond. — kármán — Ezekért az épületekért esztétikai díjat remélnek az építők Laczó József felvétele
