Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-23 / 172. szám

E5ZAK-MAGYARORSZÁG 2 1978. július 23., vasárnap Barátaink életéből r-1-—■■ ————■———— .1 — — — Kuba a ViT évében Cukorcsata machetévei így aratják az édes nádat A pálmák, Kuba jegenyéi. Amerre csak a szem ellát, királypálmák, kreolpálmák emelkednek ki a buja trópusi növényzetből. A gyep is dús, olyan rajta a járás, mint egy vastag, puha perzsaszőnyegen. A trópusi növények színorgi­ája csodálatos. Az egyszerű utast ez ugyanúgy lenyűgözi, mint Kolumbusz Kristófot, aki ezt jegyezte hajónaplójá­ba: „Soha emberi szem elé nem tárult ilyen nagyszerű látvány ...” A szigetországban még sok beruházás, szakképzett mun­kaerő, modern mezőgazdasági gép kell ahhoz, hogy néhány esztendőn belül Kuba önellá­tó lehessen a legfontosabb élelmiszerekből és a hagyo­mányos exportcikkeiből, cu­korból, dohányból, gyümölcs­ből tovább növelhesse kivi­telét. A cukornád messzi Indiá­ból arab hajókon jutott el az Ibériai-félszigetre, ahonnan a spanyol hódító^ Kubába vit­ték. A trópusi eső öntözte ta­lajon, a 23 fokos évi közép­hőmérsékleten. még a földbe vert karó is kihajt — a cu­kornád is hamar meghonoso­dott. Mindig szorongás fog el. ha a mezőn vagy földeken tüzet látok, az égő növény szaga is rossz érzéseket vált ki belő­lem, még akkor is, ha az a legtermészetesebbnek, vagy legártalmatlanabbnak látszik. Ez az érzés Kubába is elkí­sért. Egy este az alacsonyan úszó felhők alatt először csak a szürke füstgomolyokat, majd közelebb érve, a növényzet égését is láttam — szinte majdnem felkiáltottam. Ku­bai kísérőim is ugyanezt lát­ták, közben szemük sem rez- dült. míg végül egyikük só­hajtva megszólalt: holnap reggel vágják a nádat. A nád­vágás előtt ugyanis leégetik a nád leveleit. Az égetést kö­vető 48 órán belül aratni kell. mert különben a cukortarta­lom csökken. 30—35 fokos melegben, egy szál nádvágó késsel, a man- chetével nem gyerekjáték a nádvágás. A nagy hőség mi­att általában reggel hatkor kezdenek. 12—2-ig pihennek, majd újra folytatják a mun­kát. Kubában a cukornád be­takarítása nemzeti ügy, ami jelenleg még a társadalom mozgósítását igényli. A forradalom előtt több ‘ százezer munkanélküli volt, sőt más karib-tengeri álla­mokból is szállítottak az or­szágba olcsó munkaerőt, ezért nfem tartották sürgetőnek a betakarítás gépesítését. Ma a megoldandó feladatok közül első helyen áll a cukornád­vágás gépesítése. Ezt hivatott megoldani a szovjet segítség­gel épült kombájngyár. Egy nádvágó napi teljesít­ménye machetévei, nádvágó késsel 2—300 arroba között mozog. Egy jó nádvágó az 500 arrobát is eléri (1 arroba = 11.5 kg). A machete kb. egyméteres, egyenes, éles kardhoz hasonló acéllemez, kézhez idomuló fa- vagy mű­anyag burkolattal. A machete egyébként ugyanolyan szim­bóluma a kubai mezőgazda­ságnak, mint a magyarnak volt a kasza. Egy kombájn mintegy 200 nádvágó munká­ját végzi el. Mellesleg hektá­ronként 80 tonna nád terem, s 110 tonna nádból lesz egy tonna cukor. A legnagyobb tisztelet a nádaratás idején a cukorcsata hőseit veszi körül. A kubai újságok első oldalon közlik fényképeiket. Nem egy olyan nő is van, aki decembertől júniusig 100 ezer arroba ná­dat vágott le. Sok a millio­mos brigád is, s nem egy tel­jesítménye eléri a 6 millió ar­robát. (B-s) A lengyel mezőgazdaság jelene és jövője Az elmúlt években a len­gyel mezőgazdaság teljesítet­te tervét, az állattenyésztés pedig túl is teljesítette. A mezőgazdasági termelés azon­ban nem fejlődött egyerrjcte- sen: az elmúlt ötéves terv­időszak első éveinek jó ered­ményei után — részben a kedvezőtlen időjárás miatt — 1975— 76-ban visszaesett. Ez különösen sújtotta a kispa­raszti gazdaságokat, amelyek az állattartáshoz szükséges takarmányalapot nem tudták saját erőből pótolni. Mint ismeretes, 1976 dere­kán több agrárpolitikai in­tézkedést határoztak el Len­gyelországban, így többek között a termelői árrende­zést, a kisparaszti gazdaságok beruházásainak, szakosodásá­nak állami támogatását. Az intézkedésektől a most folyó ötéves tervidőszakban a me­zőgazdasági termelés 16—19 százalékos emelkedését vár­ják, ezen belül a növényter­mesztésnek 20—23, az állat- tenyésztésnek 13—16 száza­lékkal kell növekednie. A cél elérése érdekében in­tenzívebbé teszik a növény- termesztést, új agrotechnikai módszereket vezetnek be, tervszerűen javítják a talajt, fokozzák a mezőgazdaság gépesítését. Ez utóbbira an-1 nál is nagyobb szükség van. mert a mezőgazdaság mun­kaerő-tartalékai kimerülőben vannak. A gépesítés részben hazai erőből történik: az 1976— 80-ás tervidőszak vé­gén már évente 120 ezer traktort kell gyártania a len­gyel iparnak. Nő a gépek, a I takarmányszárító berendezé­sek száma. E téren már ta-v valy megszülettek az első eredmények: a mezőgazdasá­gi termelést segítő gépek gyártása — az előző é^hez képest — 9 százalékkal nö­vekedett. Különösen sokirányú az a segítség, amit az állam — kedvező feltételű hitelekkel, jó értékesítési lehetőségek­kel — a kisparaszti gazdasá­goknak nyújt. Ez lehetővé teszi az állattenyésztés, az állati termékek előállítása eddiginél gyorsabb fejleszté­sét. A kezdeti kedvező ta­pasztalatok nyomán előny­ben részesített együttműkö­dési forma az állam és a kis­paraszti gazdaságok között a földbérleti szerződés. E sze­rint az állam tulajdonában levő földekből jól gazdálko­dó parasztoknak bérbe, vagy Zelena-Hurában található Lengyelország legnagyobb va­gongyára, a Zastal. Emblé­máján láthatjuk a Szovjet­unióban, Csehszlovákiában. Magyarországon, Jugoszláviá­ban, az NDK-ban, Belgium­ban, Görögországban, Irak­ban és sok más országban közlekedő vasúti kocsikon. A gyár legnagyobb megrendelő­je harminc év óta a Szov­jetunió, ahova az eddig gyár­használatra kiadnak földte­rületeket. A hosszabb távra szóló szerződések alapján egyre jobban lehet számítani az állami tervgazdálkodás­ban a kisparaszti gazdaságok hozamaira. A földbérleíi szerződésekhez kapcsolódik a szerződéses felvásárlások rendszere, amelynek kereté­ben a kisparasztok által ter­melt áruk 90 százalékát vá­sárolja meg az állam — a lakosság ellátására. A mezőgazdasági termelés gépesítése, modernizálása a szaktudás növelését is szük­ségessé teszi. Az erőfeszíté­sek ellenére e téren még sok a tennivaló, ezért a követ­kező években minden, a me­zőgazdasággal összefüggő szakterületen a jelenleginél kétszerte nagyobb számú szakember képzését, illetve továbbképzését biztosítják. tott 96 ezer export-vagonból 92 ezret szállítottak. A Zas tál évről évre növeli terme lését. Míg az első 50 eze vasúti kocsi gyártása 18 éve vett igénybe, addig a követ kező 50 ezerhez már csak 8 évre volt szükség. Kiszámították, hogy ha az összes itt gyártott vasúti ko­csit összekapcsolnák;, a vonat hossza meghaladná az 1800 kilométert A vonal hossza: 1800 kilométer Magyar-angol kereskedelmi tárgyalások Szombaton elutazott Buda­pestről Edmund Dell, angol kereskedelmi miniszter, aki Bíró József külkereskedelmi miniszter meghívására július 20—22. között hivatalos láto­gatást tett Magyarországon. A két miniszter megvitatta a magyar—angol gazdasági kapcsolatok időszerű kérdé­seit. Egyetértettek abban, hogy bár a kereskedelmi for­galom a két ország között az elmúlt években is jelentősen növekedett — először halad­ta meg a 100 millió angol fontot —, szintje alacsonyabb, mint azt a gazdasági lehető­ségek indokolnák, s még sok lehetőség van fejlesztésére. Dell minisztert fogadta Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, és Púja Frigyes külügymi­niszter. Edmund Dell talál­kozott Gácsi Miklós, kohó- és gépipari államtitkárral is. A megbeszéléseken részt vett Richard Parsons, Nagy-Bri- tannia és Észak-Irország Egyesült Királysága buda­pesti nagykövete. Űrhajózási kiállítás Stockholmban. Valentyina Tyereskova, a világ első női űrhajósa (középen) és A. P. Kapitsa profesz- szor (jobbról) nyitotta meg a legnagyobb olyan űrhajózási kiállítást, amelyet a Szovjetunió területén kívül rendeztek. Eielkulik sí égeleit szeszes italok éra AZ ORSZÁGOS ANYAG- ÉS ÄRHIVATAL, A BELKERESKEDELMI MINISZTÉRIUM KÖZLEMÉNYE Az alkoholfogyasztás, külö­nösen az égetett szeszes ita­lok fogyasztása évek óta gyorsan — az utóbbi hét év­ben az 1 főre jutó fogyasz­tás 70 százalékkal — emel­kedett. Ez a jelenség ellen­tétes társadalompolitikai és egészségvédelmi célkitűzé­seinkkel. A fenti indokol és gazda­sági megfontolások, miatt az égetett szeszes italok fo­Milyen politikai időjárást jelez a szovjet—amerikai vi­szony barométere? Talán olyan — félig kitérő jellegű — választ kell adni erre a kérdésre, hogy nem egy, ha­nem jó néhány barométer van használatban, ezek pe- lig nem ewformón jelez­lek! Ha például Carter el­lök egy-két konkrét beje- entését tekintjük baromé- ernek (a moszkvai olimpia lején a TASZSZ szovjet hírügynökség által haszná­latba veendő komputer le- szpllí+ácának niiianatnvi • ti­lalmáról vagy olajfúró be­rendezések embargójáról), akkor ez igen jeges politikai gyasztói óra július 24-i ha­tállyal, átlagosan 25 száza­lékkal emelkedik. Az áreme­lés mértéke termékcsopor­tonként, illetve az egyes vá­lasztékoknál különböző. A boltokban és a IV. osztályú vendéglátó helyeken a kom­mersz pálinkák és a kom­mersz rum, valamint a kü­lönleges likőrök ára 25 szá­zalékkal, a kommersz likő­rök ára 19,5—20,5 százalék­klímát mutat. Ha aztán ugyanennek a Carternak más, általánosságokban moz­gó kijelentéseire figyelünk, akkor azok szerint mégis csak szükségesnek tartja a Fehér Ház ura a szovjet— amerikai viszony normális alakulását. (Ugyanígy nyi­latkozott Budapesten az az Averell Harriman, aki 87 évesen is az elnök egyik igen befolyásos tanácsadója — igaz, eddig éppen öt ame­rikai elnök hallgatott rá ... nos, Harriman, aki azt hangsúlyozta, hogy ismeri Carter elgondolásait, úgy vélte, hogy az enyhülés folytatódik. Csak hát az enyhülés szerinte nem je­lent szükségképpen közele­dést, inkább csupán azt, kai, a valódi gyümölcspálin­kák ára 30—36 százalékkal, a brandy-k ára pedig 24—35 százalék közötti mértékben emelkedik, mind a palacko­zott, mind a kimért italok körében. A vendéglátóipari árak az áremelés mértékének megfe­lelően — a megállapított osztályonként érvényben levő haszonkulcs hozzószámításá- val :— módosulnak. hogy a feszültség alább­hagy.) A szovjet—amerikai vi­szony legfontosabb baromé­tere a SALT-tárgyalások alakulása. Még' mindig ke- resik-kutatják a kommentá­torok, hogy az előző heti, genfi Gromiko—Vance ta­lálkozó mit hozott, de ezen a barométeren a jelek sze­rint még most sem mérhető le változás. Viszont bizo­nyos fokig megnyugtató, ha a szovjet—amerikai víznév legfőbb mutatója legalábbis egy helyben marad. m Szadat, aki tavaly ősszel a jeruzsálemi látványos ki­rándulás kockázatát is vál­lalta, csakhogy némi ered­mény birtokában kimene­külhessen az őt otthon fe­nyegető gazdasági és társa­dalmi problémák gyűrűjé­ből, egyre több engedmény­re kényszerül, az izraeli ve­zetők azonban még így sem hajlandók vele lényegi meg­állapodásra ... Amikor most Leedsbe küldte külügymi­niszterét, mór odáig elment az egyiptomi elnök, hogy feltételeiből elhagvta a Pa­lesztina! Fetszabadítási Sze’-- vezet igényeit, vagy a szírek jogát a Golan-fennsíkra, eevedül a Jnrdán-fnlvó nyu­gati partvidékének és a Gha- zai övezetnek a kiürítését kérte az izraeli kormánvtól. De Beginnek ez is sok: az izraeli parlament, a Knesz- szet ülésén sokatmondó Gesz­tussal. a honatyák szeme'"’t­tára széttépett egy pp-nírt, mondván. hogy ugvanezt tenné azzal az okménnval is. amelv Izrael számára *i kivonulást tenné kőtelezővé Císzjordániából és Óhazá­ból ... Saiátos logikával Dnian külügyminiszter Egyiptomot tette felelőssé a moslani tár­gyalás kudarcáért szerinte ugyanis Kamel kűlüwmi- niszter túl sokat követelt Kurt Waldheim ENSZ főtitkár kétnapos munkalátogatást tett Jugoszláviában. Waldheim többek között Joszip Broz Tito jugoszláv elnökkel is tárgyalt.

Next

/
Thumbnails
Contents