Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-21 / 170. szám

1978. július 21., péntek ESZAK-MAGYARQRSZAG 3 A szerkesztő sürget, kell az írás, de az anyag­gyűjtésben nines Sze­rencsem. Akit csak keresek, vagy szabadságon van. vagy... A nagy szabadságo­lás persze természetes dolog. Egész évi munka után min­denkire ráfér egy kis pihe­nés. egy kis kikapcsolódás, ország- és világjárás. Ennek most van az ideje. Engem inkább egy más jelenség zavar: Keresem az egyik vállalat igazgatóját. Igaz, két napja beszéltem vele, de mert a titkárságán egy kis embercsoport türel­metlenül várta, hogy elmen­jek, így lel kellett „pörget­ni'’ a beszélgetést, Írás köz­ben derült ki, hogy szükség van még két mondatnyi in-' formációra. — Az igazgató elvtárs tár­gyal. Ügy kell nekem. Gépkocsi­vezetője elmondta, hogy fő- nöke elsőnek ér be a hiva­talházba,, s utolsónak megy el, miért is nem kezdtem lél nyolckor a hívást? A titkár­nő megnyugtat: — Nem ért volna el vele semmit. Akkor kezdték az értekezletet, amely eltart tizenegy óráig. Egy másik vezetőt kere­sek. Férliihang közli: — Nem tudom kapcsolni, tárgyal. — Soká tart? — Nem tudom. Elég ré­gen kezdték, de elhúzódott. Tovább nyúzom a tele­font. Végre a keresett jelent­kezik. Első szavai megoldást sejtetnek: — Honnan tudod, hogy rád gondoltam, s éppen hív­ni akartalak? — Talán a megérzés. Van egy kevés időd? — Ebben a pillanatban igen... — Nagyszerű, akkor,,. — ... de sajnos, indulás előtt vagyok. A pestiek ér­kezését várom, s vidékre megyünk, egy kicsit kínos értekezletre. Több munkás ismerősöm­nek van telefonja. Az egyi­ken kimegy a hívás, de sen­ki sem emeli fel a hallgatót. A másiknál a feleség jelent­kezik. — A férjem? Igaz, délutá- nos, de most értekezleten van. 1-Ia humorista lennék, így summáznám az ügy tapasz­talatait: aki magyar, az sza­badságon. vagy értekezleten van, de mindennek ellenére a termelés köszöni szépen, jól megy. Így írnám, de ez nem vezetne a lényeghez. A felgyorsult életritmus gyors, rugalmas döntéseket követel. A döntéseket érvek, ellenérvek alapján elő is kell készíteni. Sajnos, az el­burjánzott és esetenként na­gyon elnyúló értekezés el­rabolja a vezetők és beosz­tottak idejének egy részét, energiáját. Vannak vállala­tok, ahol ügyesen kihasznál­ják a lehetőségeket és ezek a nem szabad szombatok. A BÁGV-nél így tették át a hétfői értekezletet szombat­ra, s az MKV-nál hasonlóan a négyszögülést. Rájöttek, hogy ilyenkor elmaradnak az ügyes-bajos dolgukban meg­oldást kereső emberek és nem jönnek a „külső”, vagy a „felső” partner és ellenőr­ző szervek képviselői. Ez a „cselezés " is csak fél megoldás. Kitűnő példát mutal a megyei szállítási bizoltság. Korábban, havon­ta értekezett. Kiszámították, hogy ez sok ember munka­idejét köti ie. Ha mondjuk, három napirendi pont van. akkor háromszor hat-nyolc ember dolgozik, ki egy hé­tig. ki egy hónapig a jelen­tések elkészítésén, s hozzá­téve elrabolja az értekezlet részvevőinek ideiéi is. Most csak negyedévenként ülésez­nek. illetve csak akkor, ha rendkívüli ügyekben kell dönteni. Ez a módszer egy év alatt — megközelítően — 5200 óra megtakarítást je­leni. Ebben benne van a bi­zottság huszonöt tanácskozó tagjának — tanácsi, ipari, mezőgazdasági, szállító szer­vek vezetőinek — 400—500 megtakarított órája is. Sze­rény véleméiT" „n szerint a bizottság hatékonysága nem csökkent, hanem nőtt. A példa még nem nagyon „ragadós”. A napokban egy tanácskozáson vettem részt. Az egyik gazdasági vezető felszólalásában elmondta, hogy ő csak félkézzel, fél szívvel, fél energiával tud foglalkozni valóbani felada­tával. Ez évben eddig !l el­lenőrzést „élt” át. a velejáró értekezletekkel és most zaj­lik a tizedik vizsgálat. Egy másik vezető is panaszkodott, hogy csak egy témában négy szerv képviselői keresték fel. s alig fejeződött be az egyik pénzügyi ellenőrzés, most egy hónapja folyik a másik. Ez leköti az erőket és ott tartanak, hogy aligha tudják időben ezek miatt el­készíteni a féléves mérleget. Hadd tegyem hozzá, hogy mindkét helyen rend van, érdemleges hibát az ellenőr­zések sem tudtak kimutatni. Az ellenőrzést végzők is előre tudták ezt, de hát ugye, ami be van ütemezve, •azt: ha törik, ha szakad, el kell végezni. Hive vagyok a hasznos, a konstruktív tanácskozások­nak. Sokszor tapasztalom annak hasznát, mozgósító erejét. Egy jó értekezlet szinte tálcán kínálja fel a témák egész sorát, segít a jelenségek, tendenciák felis­merésében, tettek, döntések okainak megértésében. El­lensége vagyok azonban a felesleges, s a végtelen el­nyúló értekezéseknek. A felesleges ücsörgéseket e cikk segítségével aligha tudják, vagy tudjuk kigyomlálni a hasz­nosak közül. Nem, hiszen ez egy kicsit világbetegség is. Az egyik baráti ország­ban bármelyik üzembe is ment kis delegációnk, ott ez­zel fogadtak: a plenáris ülést most kezdjük, vagy; a ple­náris ülést most tartják. Es hadd ugorjak egy kicsit tá­volabbra. Az egyik állam­ban nyolcórás szakadatlan szócsatában vitáztak arról, hogyan lehetne megszüntetni a felesleges értekezleteket. S ez minden félreértést ki­zárva nem hazánkban, ha­nem az USA-ban történt. De hát szükséges nálunk az értekezleteket is világszínvo­nalon tartani? Csorba Barnabás Szellemi import A minisztérium 200 millió forintos pályadíjat tűzött ki, ebből mindazok a könnyű­ipari vállalatok, szövetkeze­tek és alkolócsooprtok kap­hatnak, amelyek korszerű, import szellemi termékek — licencek, knov how-k — át­vételével mái' a közeli jövő­ben növelni képesek gazda­sági hatékonyságukat, piac­képesebbé tudják tenni gyárl- mányszerkezetüket. A Könnyűipari Minisztéri­umban elmondották: a gaz­dasági vezetők körében meg­kezdte térhódítását az a né­zet. hogy amit másutt már feltaláltak, azt szük­ségleien külön szellemi és anyagi erőfeszítéssel ide­haza kigondolni. Az ágazat­ban jelenleg mégis csupán 40-re tehető a termékben is mérhető licencek száma. Szel­lemi importból a legtöbbet eddig a győri Graboplast vett igén-’be és gyümölcsözte! ett. Haszonnal alkalmazták több külföldi gyártás-, ill. gyárt­mányfejlesztési, termelés- szervezési eljárást a textil- ruházati és a papíriparban is. A kínálkozó lehetőségek azonban még korántsem ki- aknázottak, pedig népgazda­sági érdek, hogy ne marad­janak parlagon. Rozsilenienles iti'Éreíóí* Aratás után, aratás előtt h ebkapsr esőre hí Baranyában, a MEZŐGÉP I. szánni cserkúli gyáregysége a Lehel Hűtőgépgyárral ki­dolgozta a rozsdamentes aeél bíitőtároló gyártását. Aziden ölszáz tcjbíitöt, és hétszáz húsipari szállítókoesit készí­tenek. Képünkön: szériában készülnek a rozsdamentes acélból a hútőlartályok. Az Országos Szövetkezeti ^Tanács védnökségével az idén kilencedik alkalommal rendezik meg a szövetkezeti szakemberek nyári találko­zóját Harkányfürdőn. A „Pannónia ’78” elnevezésű szövetkezetpolitikai fórum augusztus 19-től szeptember 1-ig tart. A találkozó során a három szövetkezeti ágazat — az ipari, a mezőgazdasági és a fogyasztási szövetkezetek — szakemberei a mozgalom időszerű kérdéseiről tanács­koznak. A „Pannónia "78” alapté­mája : a szövetkezetek együtt­működése az V. ötéves terv sikeres megvalósításáért, 1o- vábbá a hatékonyság és a minőség javítása. Az alap­témát kérdéscsoportokra bontva tizenegy előadásban, valamint a konzultációk, ke- rekaszlal-beszélgetések, vita­estek és gyakorlati bemuta­tók során vitatják meg a szakemberek. A IX. szövetkezetpolitikai találkozóra mintegy százhar­minc vezető szakembert vár­nak az ország minden me­gyéjéből. Filmfelvevőgép berreg: a képsorokat viszontláthatjuk majd a Tv-híradóban. A fő­szereplők kéményseprők, pontosabban: a Borsod me­gyei Kéményseprő és Tüze­léstechnikai Szolgáltató Vál­lalat dolgozói. Színhely: a Miskolci Vasgyári Kórház. Időpont: július 20., azaz teg­nap délelőtt. — Egy. óránként 2 millió kalória fűtőértékű gáztüze­lésű kazánt kell kitisztíta­nunk — summázza a tenni­valót Viszokai Tibor, a vál­lalat főmérnöke. — Hogyan? Drótokat, csö- kefél, sehol nem látok — jegyzem meg. mire a főmér­nök magabiztosan feleli: — Az idén már vegyszer­rel tisztítjuk a kazánokat. Több tekintetben előnyösebb a hagyományos seprésnél. * A kéményseprés hajdan megbecsült foglalkozás volt. — De szerelnék már látni fekete tehenet — sóhajtott lel az elnökhelyettes. Keve­sen hinnék, de ez a fohász­kodás az aratásra vonatko­zott. Hogy miért kell a be­takarításhoz fekete tehén, arra Kiás Józsej, a liszapal- konvai „November 7.” Ter­melőszövetkezet elnökhelyet­tese így válaszolt: • — A mi környékünkön, ha rekkenő hőség van és nem moccan a levegő, akkor a hőerőmű kéményeiből a füst. rázuhan a tájra. Korom és pernye von be mindent, a reggel még tarkán kihajtott tehén, alkonyaikor feketén ballag be a portára. Persze ez egy kicsit túlzás, de egy­más között úgy mondjuk, kellene a feketére l'estödölt tehén, mert az jelzi a jó időt. hiszen csak nagy meleg­ben értődik a kalász. De Tiszapalkonyán már arattak. Hetven hektáron csak a tarló kalászt vesztett, rövid szalmái meredeznek a kombájnok nyomán. Kevés szövetkezetünkben mondhat­nák megyénkben, hogy náluk már volt betakarítás. Az árpa felét ősszel vetették Az elnökhelyettes mondta: — Vetettünk őszi árpát, le­vágtuk a felét, azt is in­kább türelmetlenségből, hogy érezzük az aratás izét, hiszen olyan magas volt: a víztartal­ma, hogy pár napig nyugod­tan várhattunk volna még'. Hetven hektárról már be- hordtuk a terményt, elsősor­ban’ azért, hogy kipróbáljuk a kombájnokat: inkább most hibásodjanak meg, mint a búza aratása közben, amikor nagy pazarlás az elvesztege­tett idő. Kipróbáltuk a szá­rítót, hogy később hiba nél­kül üzemeljen. Ennyi célt szolgált az eddigi, amolyan próbaáratás. • Hogy miért csak a terület feléről vágták le a terményt? Az erre a kérdésre adott fe­lelet, már jelzi azokat a ne­hézségeket, amelyek a terme­lőszövetkezet előtt állnak. A kedvezőtlen időjárás az őszi árpa terület egy részén olyan kárt okozott, hogy tavasszal ismét felül kellett vetni. És ez az árpa, amely fele részben tavaszi, csak napok múlva érhet be. Még szántani sem lehet Az elmúlt évben jártam á szövetkezetnek azon a terüle­ten, amelyet tiszántúlinak Mária Terézia például dísz­polgári címet adományozott Buda és Kassa város ké­ményseprőinek. Azóta sokat vesztett vonzerejéből a mes­terség. s bizony, .ma egyre kevesebben választják ezt a pályát. — Megközelítően 400 ezer lakóházi, ezer gyári és üze­mi kémény sorseprése, vala­mint mintegy 10 ezer kazán koromtalanitása hárul ránk. Évente 100 ezer tonnára te­hető az a korommennyiség, amit le kell szednünk, el kel! távolitanunk — magya­rázza Viszokai Tibor. A Ferrokémia Ipari Szö­vetkezet szolgálati szabadal­ma jelentős tehertételtől mentesíti a kéményseprőket. A szövetkezet helyszínen tartózkodó termelési és for­galmazási főosztályának ve­zetője. dr. Szabó Péter tájé­koztat : — Az elmúlt évben kezd­tünk foglalkozni az olaj- és gáztüzelésű kazánok tiszti­neveznek. Ahogy a megye­határ Leninváros alatt átcsú­szik a folyón, ott fekszik ez a Cölddarab. ahonnan koráb­ban egy falut is elköltöztet­tek. Ennek a pár száz nek­tárnak a neve. őrzi a tele­pülés nevét: Tisztatónak hív­ják. Az ill dolgozók szerint, a gát túlsó oldala tiszta-to, mert tavaszonként az ár után. a következő árhullámig az átszivárgóit víz a tócsákat tavakká duzzasztja. Valami igazság van ebben, mert az elnökhelyettes a következet mondotta: — Olyan terület ez. ahol néha kétszer velünk és egy­szer sem aratunk. Ahol még a gyom sem nő, mert a tábla egész tavasszal víz alatt állt. és egyszerűen a mai napig nem tudjuk megszántani, mert a traktor elsüllyedne a sárban. Száz hektár idén is parlagon maradt, megmüve- letlenül, sőt az elvetett kul­túrákat 250 hektáron kipusz­tította a víz. De az igazi baj nem ez. Hu az időjárás to­vábbra sem változik, tehát esős. csapadékos marad, ak­kor megnő a veszélye annak, hogy megmaradt tábláink annyira elgyomosodnak, hogy a búzamezőn több lesz a zöld szín. mint a sárga. És akkor nem fogom irigyelni kom- bájnosainkat. Tavaly már nem is zöldek, hanem fehérek voltak azok a bizonyos táblák. Az ebka­por. vagy hivatalos nevén az ebszékíű, ez a szívós szárú, magasra növő gyom kisajátí­totta magának a folyón túli földdarabot. Ez a növény az esőktől megtáltosodik, bur­jánzik a gabona sorai között. Rácsavarodik a csigákra, lán­cokra. dobokra, órákra meg­bénítva a kombájnt, s amíg vezetője a gépét meg tudja tőle szabadítani, feszitövassal lefejteni, ugyancsak elfogy a türelme. Tavaly volt olyan óra. amikor a hat kombájn közül három állt. Nyolc kombájn huszonegy napja Hogy ezeket a nehézsége­ket miért soroljuk fel. annak több magyarázata van. Pél­dául : vegyszerhatás már nincs. A gyomok akadály nélkül nőhetnek. Idejük is van rá, a betakarítás csak napok múlva indulhat. A kombájnok igazi teljesítmé­nyüknek csak felével, esetleg töredékével dolgozhatnak majd. Ha az időjárás tovább­tására alkalmas vegyszerek gyártásával. — Milyen előnyei vannak a vegyszeres kazántisztítás­nak? — Gyorsabb, könnyebb a munka — szól közbe Csécsi Ernő Kéményseprő. — Az ebben a kazánban levő 180 darab 7 méter hosszú csövet azelőtt kézi kefével kelleti fényesre csiszolnunk. Az érem másik oldala, hogy a korszerű módszer körülte­kintést. nagyobb szaktudást követel. — A kazánok hatásfoka a tisztítás után 3—4 százalék­kal növekszik — folytatja a főosztályvezető. — Ennél a kazánnál óránként 5 köbmé­ter gáz megtakarítható. A jól kitisztított kazán kisebb mértékben szennyezi a leve­gőt. hosszabb az élettarta­ma. A vegyszernek, koromle- rakódás-gátló hatása van, ezért ritkábban kfell tisztíta­ni a kazánokat. ra is kedvezőtlen inn ád, nem lesz ritka, hogy az elsüllyedt kombájnt traktor fogja a vendégmarasztaló sárból ki­rángatni. Összegezve: az idei aratás harc lesz az idővel. — Akárhogy is számolom, a nyolc kombájnunk csak huszonegy nap. három hét alatt tudja az 1150 hektáros aratandó területünkről a ter­ményt levágni, kicsépelni. A gabona dőlt. gyomos. a tel­jesítmény növelése, csak a minőségi betakarítás rovására menne. A feladatot a szövetkezet­ben így határozták meg: a különböző búzafajták érési idejet figyelembe véve. a kombájnok munkáját úgy megszervezni, hogy mindig azon a táblán menjen a munka, ahol a szemveszteség még elkerülhető. És ebben a mondatban a látszólagos ellentmondás ellenére az idei aratás összes jellemzője, s ráadásként a t iszapalkonyai szövetkezet adottsága is ben­ne van. Miről is van szó? Az elnökhelyettes: — Évek óta arra törekszünk, högy a betakarítás idejét széjjelhúzzuk. Ezért eltérő tenyészidejű fajtákat vetet­tünk, bízva abban, hogy a legelső és a legutolsó tenyész­idejű fajta érése között tíz nap különbség lesz. Nos, idén minden egyszerre érik. Ezért nehéz . dolgunk, hiszen min­dig azt a táblát kell aratásra kijelölnünk, amelyen teljesen érett a mag, ele még szem- pergés nincs. Mivel a folyón túl is van területünk, előfor­dulhat. hogy naponta a kom­bájnokkal 25 kilométert vo­nulunk. amíg az egyik táb­láról, a másikra érünk. * Az elnökhelyettessel, sokáig beszélgettünk még a munka- szervezésről. a gépkihaszná- lásról, ami talán a nyári munkacsúcs legfontosabb fel­adata. Hogy akkor miért ír­tunk ilyen hosszan az időjá­rásról, a káros hatásokról? Azért, mert nemcsak Tisza­palkonyán lesz az utóbbi éveiv legnehezebb betakarítása az idei, hanem megyénk más gazdaságaiban is. Egy pilla­natra sem szabad azonban elfeledni, hogy jó termést ígér a határ, s ezt a jó ter­mést nemcsak le kell aratni, hanem be is kell hordani. Pont arra kell törekedni, amire Tiszapalkonyán előre gondolnak: a minél kevesebb szemveszteségre, a munka minőségére. — kármán — A munkálatokat De inján István főművezető irányítja. — A kazán koromtalanítá- sához 30 kilogramm por es folyékony vegyszer szüksé­ges. A megrendelő plusz- költségét ellensúlyozza a ka­zán jobb hatásfoka, s hogy nagyobb időközönként kell megismételni a műveletet. * Időközben befejezi a mű­szeres vizsgálatokat a ka­zánházban Szabó István, a vállalat laboratóriumának vezetője. — Mielőtt hozzálátunk a munkához, füstoldali gáz­elemzést kell végeznünk, il­letve hőmérsékletet mér­nünk. Aztán táblázatból, számítással már megállapít­ható. mennyi lesz a hatásfok növekedése. Felberreg a szivattyú, s a vékony csövön vegyszeres oldatot pumpál a kazán cső­rendszerébe. — Megyeszerte szeretnénk elterjeszteni a kazánok vegy­szeres tisztítását — említi Viszokai Tibor. — Évente megyénkben mintegy 25 mil­lió forint értékű gázt és ola­jat takaríthatnának meg az üzemeltetők. Kolaj László Vegyszerrel tisztítják a kazánokat Kéményseprők k lepi egymás ideje! Szőrtezelpolitai fórum

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents