Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-21 / 170. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. július 21., péntek Borsodi műsorok A nyarat és az ősz elejét magába foglaló III. negyedév a Magyar Televíziónál semmiféle szünetet nem jelent gyakorlatilag. A kifejezetten oktatási jellegű műsorok kivételével szinte mindenféle folyamatos műsor rendszeresen jelentkezik. Szembetűnő a bemutatandó játékfilmek magas száma, és meglehetősen nagy számmal jelentkeznek majd a terv szerint az új tévéfilmek és tévéjátékok is. ,Az aktuális politikai és ismeret terjesztő műsorok közül keltőt előre sorolunk, mivel azoknak borsodi vonatkozásuk van. Az egyik Szocialista karrier címmel Vizdák Károlyt, az Ózdi Kohászati Üzemek termelő- es próg- ramosztályának vezetőjét mutatja be, illetve az ő életj útján keresztül kívánja érzékeltetni, mit jelent a mi társadalmunkban az érvényesülés. mi a jó értelemben vett karrier. Ugyancsak borsodi az Aggtelek című dokumentumfilm, amely részben a barlanggal, részben az aggteleki emberek életével foglalkozik. Természetesen nemcsak borsodi műsorok lesznek ebben a kategóriában sem. A Chinoin exporttevékenységéről lesz "«Idául riport, Üzemi ty. terek címmel a vállalatok közön* vitás ügyekről látunk majd érdekesnek ígérkező adást, és Szembekötősdi címmel útjára indul egy sorozat, amely a tavalyi Ipiaoacs című szatirikus film folytatásaként, a munkafegyelem, - a munkaidő kihasználásának torzulásaival foglalkozik ironikus hangvétellel. Képző- művészeti kisfilmeket láthatunk Tóth Menyhért festőművészről. Borsos Miklós szobrászművészről, dokumen- lumfilmet a túli gölöncsérekről. portréfilmet Szabó Magda íróról Tolnai Gábor akadémikusról. Szabó Árpád professzorról. Az irodalmi és drámái műsorok közül a már említett tévéjátékok és tévéfilmek között láthatjuk a H. Bartha Isajos írta Z. szerkesztő emlékezetes esetei című öt önálló részből álló sorozatot, Mocsár Gábor Illetlenek című művének Mamcserov Frigyes rendezte tévéváltozatát, Sarkadi Imre Holló a hollónak c. írását Horváth Tibor rendezésében, Németh László Boúnárnéját, Adám Ottó rendezésében, Tersánszky Józsi Jenő Viszontlátásra, draga! c. regényének Maár Gyuia rendezte tévéváltozaiat, dev- genyij Svarc A király meztelen című tévéjátékát Vár- konyi Gábor rendezésében; ugyancsak ő rendezte Bulgakov Boldogság és lvan Va- sziljevics című darabjainak tévéváltozatait; Hajduíy Miklós rendezésében látjuk Rolf Schneider Memento 1946. — Nürnberg című tévéjátékát, Gyöngyössy Imre rendezésében a Tengerre néző celláit című latin-amerikai témájú tévéjátékot. A Nyitott könyv sorozat bemutatja Gyárfás Miklós A képmutatás szépségei, Balázs József Szeretők és szerelmesek, Bereményi Géza Legendárium című köteteit. A népek költészete címmel ötfészes népköltészeti sorozat indul. Egyszemélyes színház címmel pedig két részben kapunk e sajátos színházi műfajról képet. Irodalmi összeállítást láthatunk Mozgófénykép címmel, ahogyan a hajdani kismozikra nagy írók és költők emlékeznek. A szórakoztató és zenei műsorok közül kiemelkedő a Házikoncert című tévéjáték, A nyaklánc című rejtvénnyel kombinált játék, valamint az Iskolatársak voltak című bűnügyi történet. A filmműsorban öt sorozat jelentkezik. A 12 részes amerikai Gazdag ember, szegény ember már elkezdődött. A további sorozatok a svéd A földön eltöltött idő, a csehszlovák Nyugtalan szeretet. az NDK-beli Donna Juanita hét kalandia. valamint a iugoszláv Fiatalok a lépcsőházban. A sorozatokon kívül mintegv 40 egyedi film is kénernyőre kerül, nem egy közülük a moziban isen sikeres volt. Ilven például a Kenyér, szerelem ....... olasz s orozat három darabja, a Békesség kora című olasz, az Egy nap a parkban című olasz—francia, a Lear király című angol, a Pynm.allion című amerikai, a Sztriptíz- bár a Sohóban című angol, a West Sidc-i történet című amerikai film. és még igen sok más filmalkotás. Örömmel üdvözölhettük hazánk múzeumaiban a „Tájait, korok, múzeumok” emblémáját, amely jelezte: újabb mozgalommal gazdagodtunk, ami hozzájárul hazánk természetvédelmi terü- ■ letelnek, műemlékeinek, múzeumainak megismeréséhez. A Kulturális Minisztérium és az Országps Idegenforgalmi Tanács megbízásából jelent meg az a közös kiadvány, amely a Magyarországon látogatható természetvédelmi területek, műemlékek és múzeumok térképét, az akcióba bekapcsolt objektumok megyénkénti felsorolását és jellemzését, valamint a mozgalom részvételi lapját tartalmazza. A szervezett múzeumlátogatások mellett lehetőséget nyújt mindenkinek az új, honismereti akcióba való bekapcsolódásra, ismeretei bővítésére kötetlen tormában. A mozgalom résztvevői bronz-, ezüst- és aranyjelvényeket szerezhetnek a feladatok teljesítése során. Ennek feltétele a természetvédelmi területek, múzeumok, műemlékek látogatása és a helyszínen igazoló pecsétet üttetni a részvé+eli lapra. A pecsétek pontértéke attól függ, hogy lakóhelyén vagy másutt kereste fel, így 1, illetve 2 pontot érnek. A kiadványok beszerezhetők a múzeumokban, a mozgalom első szakaszának értékelésé-, re 1978 novemberében, az országos múzeumi hónap keretében kerül sor. A feladatok teljesítése nincs határidőhöz kötve, mindig van bekapcsolódási lehetőség. A kiadványok bőséges információt tartalmaznak a mozgalom feltételeivel és helyszíneivel kapcsolatban. Borsod megyében 63, az akcióba bekapcsolt objektumot lehet felkeresni, Miskolcon 14-et. Ezek közé tartoznak pl.: a telkibányai Érc- és Ásványbányászati Múzeum kiállítóhelye, a keleméri Tompa Mihály emlékház, a leninvárosi helytörténeti gyűjtemény, a prügyi Móricz Zsigmond emlékház stb. Miskolc egész területe bővelkedik muzeális értékekben, pl.: a Déryné-ház, ahol Déryné Széppataki Róza és Lé- vay József emlékszobái találhatók. a Herman Ottó Múzeum , a lillafüredi Ist- ván-barlang, amely különlegesen gazdag cseppkövekben, stb. Az „Edzett ifjúságért” és az „Aranyjelvényesek az olimpiára” mozgalmak mellett nagyszámú érdeklődő kapcsolódik a „Tájak, korok, múzeumok” — akcióba is. A mozgalom akcióhelyei változatos módon közelíthetők meg, lehetőséget adva a túra- mozgalmaknak is. Mindazok, akik ennek az akciónak a keretében érdeklődve látogatják hazánk tájait, történelmi és egyéb műemlékeit, többet ismernek meg a külföldi vendégek által oly sokat dicsért hazai értékeinkből. — K — Lenkey Zoltán rajza Kiadványok a VST-re A Móra Kiadó Kozmosz J szerkesztősége adta közte j „Az ifjúság szigete” című ) könyvet, amely a hős kubai népet mutatja be, a „haza ) vagy halál” — végsőkig j mindent vállaló harcosait, a Sierra Maestra hegyeiben, j majd az analfabétizmus fel- j számolásában, a farmon, a banánültetvényen, a munka egyszerű hétköznapjaiban helytállókat. A világ ifjúságának nagy seregszemléjére készülő, s a Kuba iránt érdeklődök hasznosan forgathatják a Kossuth Kiadó „Mit kell tudni Kubáról?" című kötetét. A napokban jelent meg Kardos György; Vencere- mos! (Epizódok a kubai szabadságküzdelmek történetéből) című műve. Borsodi fotóssiker Szegeden A szegedi ünnepi hetek rendezvénysorozatában került megnyitásra július 9-től az amatőr fotósokat felvonultató, fotóklubok 14. szegedi szalonja, amelyen 22 fotóklub, illetve -kör 132 alkotója 220 képpel szerepelt. Az idei seregszemle minden eddiginél fényesebben bizonyította. hogy a fotózás tömeges elterjedése által kialakult hatalmas fotóstábor szükségszerűen kitermeli azokat az alkotókat, akik igényesen, felelősséggel, sőt művészi színvonalon fényképeznek, s klubokba, körökbe tömörülve ők a magyar fotóművészet legjelentősebb lendítőerői.' De mit is láthatnak az érdeklődők és szakemberek Szegeden? Mindenekelőtt azt. hogy a kísérletezés időszakát éli a magyar fotózás. Ám az anyag áttekintése, gondosabb megvizsgálása után megbizonyosodhattunk arról is, hogy érdekes és nem egy esetben kitűnő megoldásokat, fotókat .készítettek. Mindebből aztán látszott az is, hogy közelebb kerültek a magyar fotósok ahhoz a táborhoz, amely nemzetközileg már letisztult képi nyelven, nagy formai biztonsággal mutatja meg képein a világot. A szalon résztvevői a képek egész sorával idézték fel az összetett, bonyolult érzéseket, illusztrálva ezzel azok összetettségét, bonyolultságát. Nem egyszerűen lefotózott valóságképek kerültek ki a falakra, a paravánokra, hanem gondosan válogatott anyag, amelynek egyfelől kötelessége méltó választ adni arra, hogy hol tart jelenleg a magyar fotóművészet. Es arra is, hová tart a fotósok többsége. Meg- kell mondani, mindkét válaszadás kiválóan sikerült, mint ez már fentebb kiderült. Mj tehát a végkövetkeztetés? Jó úton, nemzetközileg is jó szinten halad a magyar fotózás. Mondanivalójuk középpontjában az ember áll, munkájával, gazdag fantáziájával és azzal a groteszk- séggel, amelynek a szülője éppen a konvencionális és a modern találkozásából ered. így aratott nagy sikert a harcikat E. Szabó István, aki a szecesszió és a szürrealizmus hangulatát keveri „Fénykép- album” című sorozatán, eredeti módon szembesítve a húszas évek fotográfiáit. S a fentieknek megfelelően, a szép eredményeket látva kerülhet sor arra is, hogy a Magyar Fotóművészek Szövetsége tiszteletdíját a kazincbarcikai „Kamera” fotókör kapta. (vásárhelyi) A miskolci József Attila Könyvtár kiállítóterme —r, mint korábban már beszámoltunk róla — elsődlegesen a könyv és a képzőművészet kapcsolatát bemutató tárlatokkal, könyvtörténeti, könyvművészeti kiállításokkal kívánja szolgálni a látogatók igényeit. Az Akadémiai Kiadó műhelymunkáinak bemutatása után most Kemény Zoltán tipografikus kiallilusa látható. Kemény Zoltán a Művészet című folyóirat tördelőszerkesztője, tipografikusa immár hatodik esztendeje. A kiállítás részben a Művészet szerkesztésében végzett tervezői, művészi munkájáról, másrészt egyéb tipogiaíikus, alkotóművészi tevékenységéről nyújt érzékletes képet. A tárlat nagyobb részét a Művészet című folyóirattal kapcsolatos munkák foglalják el. Egyfajta sajtótörténeti dokumentáció is az egymást követő összeállítások sora, amelyből a Művészet című folyóirat utóbbi éveinek tipográfiai törekvései olvashatók ki. Címsorok, címek, oldalak, oldalpárok, laptükrök 1973-tól láthatók először. 1973-as címoldalak, laptükrök, 74-es, 75-ös. majd ezt követő évek lapszámaiból vett címoldalak és oldalpárok, nyomdai lantükrök, különböző szerkesztési segédmunkák láthatók. Itt van Számháborúsdi A számháborúzásra még gyerekkoromból emlékszem. Bizonyára nem vagyok vele egyedül. Hát nem is kezdek az elmag.yarázga- tásába. A lényeg az, hogy akinek leolvassák e játékban a számát, az kiáll... Kiáll az előadó a hallgatók elé. Közművelődési témában hangzik el tájékoztató, amolyan beszámolóféle. A kíváncsiság egy idő után. mint léggömb, ereszt le. Már percek teltek el és még mindig az ilyen évi meg amolyan hónapi hivatkozásnál tartunk. Dokumentumok, határozatok, alapirányelvek összorszá- gos ekkori meg amalckori felidézésénél. Aztán zuhognak a számok. Már közvetlen a témához-helyhez tartozók. De nem győzi se a toll, se az emlékezet. A pillanatnyi figyelem-felpa- rázslás hamvadni kezd megint. Mire a számok mögötti tartományokba érhetnénk, kifáradnak a beszámoló paníriai i« magunk is, meg az idő is ... Órák múltán már késő, eszmélünk csak; mennyi érdekeset hallhattunk volna, ha a számok nem indítanak háborút figyelmünk ellen. Az idő ellen. Közművelődési téma, ez is. Másik összejövetel. A tájékoztató már elhangzott. Valaki szólásra jelentkezik. Kérdez. Nem tetszik köny- nyűnek a kérdés. Hogyan lehet erre válaszolni, mit? Kajánkodik-frissül figyelmünk. Nem probléma. Jönnek, vonulnak, előseregelnek a számok. Egyetlen hatalmas rohammal söprik el a bizonytalankodást. Azt senki nem mondhatja, hogy nem történik valami. Csak nehéz az eredményt érzékeltetni. Halljuk. Ezért kell valami mérőeszköz. Még szerencse, hogy kitalálták ás hozzáférhetővé tették a számokat. Már azokból olyan nagyok is vannak, «V kis-valós gond ellen puszta felemlítésük is biztos sikerre számíthat... Üzenjünk hadat a számoknak? Semmisítsük meg őket? Dehogy. Szükségünk van rájuk. A közművelődésben is. De ne hagyjuk, hogy uralkodjanak rajtunk. S velük mi másokon. A valódi tartalmat kérdező kíváncsiságra számokat ráolvasni: nem megoldás. A számok mögé rejtőző mondanivaló — akárhogy is bújtatják — úgyis egyhamar leolvashatóvá válik. És akkor kiállunk az érdeklődők. közül. s A számháború a gyermekek kedvenc játéka-szó- rakozása. Végeredményben el is tér a felnőttek ..számháborúzásától”. Ahogyan últörőkoromból emlékszem: a lényeg ott az volt, hogy azoknak kellett kiállni a játékból, akiknek leolvastál" a számát. .. 't. n. j.) Kemény Zoltán tipografikus kiállítása a sorban az 1976. évi 10. szám, amelynek címoldalán Feledy Gyuia ismert grafikája, a Karancs alji bányász- sorozat egyik daraoja látható, egy másik összeállítás az 1976. évi 9„ úgynevezett Borsos Miklós szám készítéséről ad képet, bemutatva nemcsak a kész oldalakat, oldalpárokat, hanem fotókon az előkészületeket, a művész kertjében készült fotók „előtörténetét” is. Itt látható még 1977-ből a Bálint Endre szám, valamint a különféle stilustörténeti számok soré. Mindezeket a lapkészítésre vonatkozó tájékoztatást adó tablókat kiegészítik a kész lapszámok. Külön szeretnénk felhívni a figyelmet egy igen érdekes látnivalóra. Az 19711. évi 7. szám egyik ivének móntír- filmjeit láthatjuk négy színben, majd ezeknek a közös színes nyomatát, s mellette a szedés fotóját és a kinyomott oldalpárt. Csak ez a részlet is igen markánsan érzékelteti, miként születik meg a több színnyomásos képes oldal. A Bosch és az emberi szem című cikk tipográfiai terve zárja a Művészethez kapcsolódó anyagoknak a sorát. A kiállítás további részében az Interpressgrafik című folyóirat tipográfusaként —, mert ott is dolgozik — bemutatja a folyóirat szerkesztési rajzait, címoldalváltozatait, különféle tipográfiai terveit és nyomdai íveit. Nem laphoz kötődő egyeli munkái közül láthatók a kiállításon az Űj Tükör-pályázat, valamint az Univerzum folyóirat tervei, továbbá más pályázati anyagok, például a Lapkiadó Vállalat emblémája, a Rozmaring Tsz emblémája, az Interglobus, az Offset- és Játékkártya Nyomda számára készült tervek, valamint néhány könyvborító, korábbi kiállítások plakátjai és egyiknek a makettje. Sajátosan érdekes látnivaló még a tárlaton egy fotókisérlcl, a sötét mezőből előbukkanó és életrajzi adatokból összeálló önarckép. Kemény Zoltán kiállítása a nyomdászatot művelőknek és az iránt intenzívebben érdeklődőknek komoly szakmai stúdium. A nagyközönségnek rendkívül érdekes, magas művészi értékű produktumokkal sokféle ismeretet nyújtó, a tipografikus munkájába betekintést nyújtó műhely kiállítás. Érdemes megnéző1 A tárlatot csütörtökön este 6 órakor Rideg Gábor, a Művészet főszerkesztője nyitotta meg. (bm) {Ép Mió Ésotiemi lak, karok, múzeumsk
