Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-20 / 169. szám
1978. július 20., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 f Rególa vitatják: mi lesz a rudaoányai vasérc bányászat sorsa? A több mint 1300 embert érintő, kérdésről többször tárgyait az Edelényi járási és a Borsod megyei Pártbizottság, s a minisztériumban is keresték a végleges, megnyugtató megoldást. Napjainkra párt- és állami szerveink kedvező döntést hoztak a témában, s kedden dr. Kapolyi László nehézipari miniszterhelyettestől hallhatták a rudabá- nyaiak: vasércbányászatuknak: igenis van jövője! Mielőtt azonban a távlati elképzelésekről szólnánk, érdemes felidézni, hogy mi okozta a rudabányaj vasércbányászat nagyarányú visz- szaesését. A hanyatlás tíz évvel ezelőtt kezdődött, mégpedig egy helytelen tervezési szemlélet következtében. A vasgyárak ugyanis külföldről rendelték meg a vasércet, mondván, az jobb minőségű, s szorgalmazták a hazai termelés visszaszorítását. Azzal persze a vasgyárak vezetői nem számoltak, hogy robbanásszerűen megnövekedik majd az érc ara. Ez viszont bekövetkezett, s az igy előállt helyzetben ismét szükség lett a hazai nyersanyagra, csakhogy addigra jelentős mértékben visszaesett a rudabányai ércbányászat. Olyannyira tetemes ez a hanyatlás, hogy az elmúlt évben 100 millió forint volt a bánya tervhez viszonyított termeléskiesése. Pártunk XI. kongresszusának határozata kimondja, hogy törekednünk kell a hazai nyersanyagok mind teljesebb kiaknázására. Hasonló vélemény hangzott el a KGST 30. és 31. ülésén is. s ez, vonatkozik valamennyi szocialista országra. Ezek után került terítékre a ru- dahányai ércbányászat, s az utó.bbi egy évijén kezdték vizsgálni, higy mit lehetne tenni a termelés fellendítése érdekében. Amíg azonban megszületett a kedvező döntés, bizony eluralkodott a pesszimista hangulat a dolgozók körében. Ahhoz, hogy megfelelő intézkedések történjenek a bányászkodás fellendítésére, először foglalkozni kell a hanyatlást előidéző okokkal, majd azokat kell megszüntetni. Amint azt a nehézipari miniszterhelyettes megállapította, a bajok gyökerei mélyre nyúlnak, s szerteágazók. Az igaz, hogy a kívántnál kevesebb volt a fejlesztés a bányánál és leromlott a gépi berendezések állapota, de a 200 millió forintot kitevő állóeszköz-állomány üzemképessége npm rosszabb az országos átlagnál. A nullára leírt gépek aránya megközelítően 50 százalékos, s ez megfelel a hazai ipar átlagának. A rudabányai vasércbá- nyászat hanyatlásában közrejátszanak az emberi hibák, hiányosságok is. A bányászok ugyanis még a meglevő gépi kapacitást sem használták ki, rosszul gazdálkodtak a munkaidővel, sokan f egyel vnezetlenkedtek. Példa nélkül álló eset, hogy olyan vezetők is italoztak a 'rnfi- sz»kban. akiknek emberek százait kel lelt volna irányítaniuk! Az eléggé cl nem ítélhető példa azlan követőkre talált. Szakmabeli fogyatékosságok is hátráltatták a munkál. Mindezt még csak tetézte, hogy megszigorították a barna vasérc átvételi rendszerét, emiatt, komoly veszteség érte a bányát. Az illetékes párt- és állami szervek miután kielemezték a rudabányai vas- ércbányászat helyzetét, egy sor kedvező intézkedést hoztak. Ez évtől bevezették a bértömeg-gazdálkodást, a müvek 2,2 millió forint bérpreferenciát. kapott, s átlagosan több mint 10 százalékkal emelték a dolgozók bérét. A jelenlegi egy főre jutó évi 53 ezer forint már olyan fizetés, ami versenyképes más iparágakkal. Üj rakodógépet is üzembe helyeztek, valamint javították a munka- szervezést. Ma már a korábbinál sokkal jobb a sürített- levegő-ellátás a munkahelyeken, s ütemesebb a gépek javítása, karbantartása. Emelték a barna- és a tjúsi- totl érc árát. igaz. megszűnt az évi 45 millió forintos állami támogatás. Változások vannak a felsőbb vezetésben, de a munkahelyeken is több új vezető végzi tevékenységét. Elengedhetetlen a termelés fokozásához, hogy legyen megkutatott érc. Erre a feladatra az V. ötéves tervben 80 millió forintot fordít a Központi Földtani és Kutató Intézet. A mostani feltételek mellett 1,6 millió tonna a mürevaló barna vasérc, a pál. vasérc ennek a sokszorosa. Követelmény, hogy ahol csak lehet, rátérjenek a külszíni művelésre. Mivel a dúsított ércre van leginkább szüksége a vasgyáraknak, ezért az idén 300 ezer tonnára kel! fokozni a termelést. A terv szerint ez évben barna vasércből 100 ezer tonnát vára népgazdaság a rudabányai bányászoktól. A termelés felfuttatásához egyelőre 10 millió forintot kap a művek gépek vásárlására, s a pénz feléért önjáró fúróberendezést vesznek. A gazdaságosság növeléséhez egyre inkább fokozzák a barit kinyerését, s 80 millió forintos beruházással fiotáló- bórendezést helyeznek majd üzembe. Bővítik a színesfémek kibányászását is. A tervek között szerepel, hogy átveszi a rudabányai mű az LKM mészkőbányáját, az észak-magyarországi mészkö- és dolomitbányát, továbbá a tornaszentandrási mészkőbányát. Ahogyan . azt dr. Kapolyi László nehézipari miniszter- helyettes is hangsúlyozta: a szép elképzelések megvalósításához fontos a vasércbánya és mű dolgozóinak eddiginél jobb munkája. Meg keli szigorítani a munkafegyelmet. javítani kell a baleseti helyzetet, szükség van a termelékenység növelésére, a gépek tervszerűbb karbantartására. Öröm volt hallani a felszólalóktól: az emberek készek még az áldozatokra is. meg akarják becsülni a kapott lehetőséget. A rudabánvai vasércbányászatnak tehát biztosított a jövője, de korrigált felt ami nlA-ö! , Kolaj László lÉiipfeÚsAÍ! ÉjÉGElSÉl Félévi föld alatti munka ulán napfényre ásta magát a tatabányai 14-es aknában az a gépmonstrum» amelynek segítségévéi 650 méter hosz- szú lejtős aknát alakítottak ki. Az új lejtős akna kiképzése technikai újdonságnak számít, mert a hazai szénbányászatban hagyományossá vált módszertől teljesen eltérő eljárással dolgoztak a géppel. Nem a felszínről a mélybe indulva vájták ki az aknát, hanem fordítva, alulról fölfelé haladva. A vágat- hajló berendezést a már meglevő bányatérségből indították a felszín felé. Ilyen módon jelentős megtakarítást értek el, mert feleslegessé vált több külszíni létesítmény, igy például az anyagszállító és az energiarendszer kiépítése, hiszen mindez meg volt a művelés alatt álló bányában. Ezenkívül gyorsabb is ez az építési módszer. Annak ellenére, hogy gyakran nehéz kőzeteken törtek át, átlagosan havi 100 métert hajtott ki a géppel dolgozó Gáspár István szocialista brigádja. H áziasszonyoknak, piac- járó férjeknek bizonyára nem mondok újat: július vége leié tartunk s még mindig meglehetősen drága a miskolci ■piac. Ugyanezt tapasztalják napi vásárlásaik alkalmával. Itt van például a zöldbab . .. Állítólag annyi van belőle, mint mostanában az esőből, az ára azonban makacsul tartja magát az 5— 8 forint között. Pedig, ha nagy a felhozatal, a kínálat. mérséklődnie kell az árnak. Ez a piac legalapvetőbb törvénye. Itt azonban ez a törvény valahogy nem érvényesül. Amikor ennek okáról a Miskolc városi Tanács V. B. legutóbbi ülésén hallottam, igen meglepődtem. Kiderült. hogy a megye egyik legnagyobb zöldség-gyümölcs felvásárló vállalata különféle vélt — esetenként valós — minőségi kifogásokra hivatkozással nem, vagy csak hosszas rábeszélésre hajlandó átvenni az általa korábban szerződésben lekötött zöldbabmeny- nyiséget. A szenvedő fél, a termelő emiatt kénytelen a termés egy részét a jószágokkal megetetni. Kifogásokat említettem az imént. A szóban forgó ülésen mondtak néhányat. A teljes lista felsorolását ntellőzve a legmeglepőbb: azért nem kell a felvásárlónak, mert görbe a zöldbab . . .! Amióta ezt az „érvet” hallottam, azon gondolkodom; tényleg, miért is görbe a zöldbab? Egyáltalán, hogy .ion ahhoz, hogy ne nyílegyenesre nőjön, hogy konokul szembeszegül a felvásárló kikötéseivel. Milyen jogon fizetteti meg velünk. vevőkkel makacssága következményeit? Napok óta töprengek ezen, s azt hiszem, miután eddig nem sikerült megfejtenem, ezután sincs reményem rá. Ugyanígy tanácstalan vagyok a felvásárló szándékait illetően is. Addig is. amíg a két fél kompromisszumot nem köt, ígérem nem veszek zöldbabot. Vásárolok helyette meggyet, uborkát, paprikát. Tudtommal ezeknél még nem kifogásolták; miért gömbölyű, miért zöld és hosszúkás . ... <n. 1.) Harmattól harmatig... 1Ä Se ii 0 11 fété 0 0I Az ember, a gép és a kalász küzdelme. A régiek alaposan megfigyeltek mindent. Üres kalász fenntartja a fejét — mondogatták, s nem véletlenül. Ezen a nyáron kevés a fenntartott fejű kalász. Súlyosak a kalászfejek, a szeles, csapadékos idő könnyen elbánt velük. Rekordtermés van a földek földjére borulva. Most mutasd meg arató, mire vagy képes! * Sályból telefonált, kedd reggel Mihály István, a párt- titkár: — Szombattól aratunk! Ma már végzünk az őszi árpával... Arató kőrútunk első útja tehát Súly. Ügy nevezik ezt a dűlőt: Puszta. Gátfutók becsületére válik, ahogy Nagy János elnökkel szökel- lünk át a „íeltupírozott” szalmarendeken. Szökellés ide, szökellés oda, a tarlón azért megkönnyebbülten lépked a gazda ... Innen már magtárba került a mag. Haj, de a vége még milyen mesz- sze van! Ilyenkor a két hét csupa örökkévalóság. Csak az időjárás tartana ki! De nem! Reggel is esett valami, most is borul. Ki látott még ilyen nyarat? Nyarat? Nem is volt jószerével nyár! Szemben, a másik domboldalban a sályi szőlők. Traktorok vontatják a növényvédő gépeket. Permetlé kavarog a légben. — Ki sem jönnek a szőlő közül. Egyik permetezés a másikat éri. Pedig azokra a traktorokra is szükség lenne itt az aratásnál. Ott vagyunk a kombájnoknál. SZK—6-osok küszködnek a kalászgubanccal. — Medve nem volt még? — kiáltjuk át a kérdést a porlepelen. — Még nem. de a konzul- csiga gyakran beragad — jön a válasz. Erőlködik a gép. Néha túrja az előtte álló dzsungelt, ilyenkor hátrafarol, majd újra nekilendül. Arrább két SZK—4-es áll.. Javítják. Alkatrész? Az idei kenyér- csatában fontos „fegyvernem”. Tóth Barnabás, a gépészeti ágazat helyettes vezetője: — A terményt szállító IFA teherautókhoz alig van valami. Mit tehettünk? Vettünk két kiselejtezett IFA-t. Most azt berheljük ki. Másképp nem megy ... Ebkapor. szeder. folyóka ... Ügy körülöleli -ez a sok gaz az őszt árpát, hogy kézzel is nehéz lenne kibogozni. Boncsér Bertalan, ez a barnára sült, borostás arcú kombájnos mondja: — Nagyon nehéz. meló. Valóságos kínlódás. Tiszta zöldség az egész... Méttől meddig? Hajnali harmattól, alkonyi harmatig. Sályban 40—50 ember arat, a kombáinosfól kezdve, a magtárosig bezárólag. Az ő kezükben van 754 hektár termése. Ha helytállnak, elismerés. tisztelet illeti őket. De miért ne állnának helyt? * Tájkép aratás u<án. A tar- dj határban, ahol most MTZtraktorokat látunk, előző napokban jártak a kombájnok. Az egykor volt tavaszi árpatáblán csak a renden fekvő szalma emlékeztet az itt beért termésre. Az MTZ-kszal- malehúzót vontatnak. Gyűlik a szalma, tisztul a tarló, a területet rövidesen a műtrágyaszóróknak. a szántó traktoroknak kell átadni. Nincs megállás. A mezőgazdaságban munka munkát követ. Az egerlövöi út mellett beleszédül az ember a búzamezők látványába. Búza és búza mindenfelé. Minden sárga. Sivatagi tériszonya tárnád az embernek. Nem csoda. hogy a majdnem húsz kombájn eltűnik ebben a több száz hektáros kalászlabirintusban. Pedig szorgos hangya módjára gyűrik a gyűrnivalót. Hétfőn kezdődött el a Matyó Tsz idei búzaaratása. s e keddi esőre álló délutánig száz hektárról „megetlék” a termést az éhes kombájnok. Van itt mindenféle. Zöld John Deerek, kék E—512-esek, bordó SZK-k. Sőt arrább. a repcéi két lánctalpas kombájn vágja. Kölcsönben vannak Püspökladányból. Itt, a Dominumon — ez a neve a se vége. se hossza táblának — a hegyesedé nád nemcsak az esős nyarat, hanem azt is jelzi, hogy ez a vidék nem is oly rég még vizenyős, lapos terület volt. Az idei termésben azonban már ott van a meliorációs munkák haszna, értelme. A kalászos, ami itt térmett Kompolti 1-es fajta. A körülményekhez képest, tűrhetően viselte el ezt a vizes tavaszt, nyarat. A nedvesség- tartalma 17—19 százalékost Bár szárítani kell. azért nem is olyan rossz. Persze minden relativ. Idén nyáron nem rossz! Aratás nincs por nélkül. Tudomásul venni könnyebb, mint elviselni. Pedig itt is bőven száll, rárakódva az ember bőrére, tüdejére. Nehezebb a levegő, viszket a bőrünk. Csak nekünk? A kombájnon ülök arca. mozdulata erről nem árulkodik. Ügy gondoljuk, egy oka lehet: a kenyérfront kövesdi katonáit kemény fából faragták. * Nyáridő — dologidő! Megkésve, de nem elodázva elkezdődött a „kenyeret teremtő” kemény csatározás. Emberek, kombájnok, dőlt kalászok nagy küzdelme. Hajdú Imre A sikerek egyik titka Gondoskodás az emberekről GONDOSKODNI az emberekről, összetett, sokrétű feladat. Lényeges követelménye a jó munkahelyi közérzetnek, annak az igénynek, hogy mindenki tudása, felkészültsége legjavát adja a közösség javára. Ebben nemcsak a vezetőknek, a munka irányítóinak van nagy szerepük és feladatuk, hanem személy szerint is mindenkinek. A gyár. az üzem, a népgazdaság érdeke ugyanis megköveteli: a munkahelyre bejárni ne csak jelenlétet jelentsen, hanem hasznos, produktiv tevékenységet, Ez alól nincs, nem lehet kivétel. A mulasztásra nem írhaló semmiféle magyarázat, különösen akkor nem, ha a feladatok végrehajtásához a szükséges feltételek is a rendelkezésre állnak. E tekintetben évről évre mind kedvezőbb változásoknak lehelünk a tanúi. Az üzemekben, gyárakban, az intézményeknél és hivatalokban, a legkisebb munkahelyen is — az anyagi lehetőségekhez mérten — ígér nyesen és távlatokban gondolkodva cselekednek. S nem csupán a műszáki feltételek megteremtésében, hanem á szociális, kommunális jellegű követelményeket illetően is. Jó példát szolgáltat erre a Tiszai Vegyikombinát, ahol a szociálpolitikai célkitűzések megvalósításáfa. az V. ötéves terv eddig eltelt időszakában a tervezett 275 millió forinttal szemben 360 millió forintot fordítottak. E kiadások között az egyik legjelentősebb tétel a nehéz fizikai munka könnyítésére, a munkahelyi körülmények javítására és a biztonságtechnika fejlesztésére fordított összeg. A belső anyagmozgatás színvonalának a növelésére beszerzett célgépek, a technológiai korszerűsítések és egyéb intézkedések alapján állandóan és folyamatosan javulnak a munkahelyi feltételek. E feltételekhez tartozik az is, hogy akik lakóhelyükről nem tudnak naponta bejárni, igénybe vehetik a munkásszállói. A fiatal házaspárok átmeneti elhelyezésével is törődnek. Eddig 80 ifjú házasról gondoskodtak, akik számára kulturált lakhatási körülményeket teremtettek. Jelentős összegeket fordítanak a gyárban védő- és munkaruha-ellátásra. A vállalat dolgozóinak 20 százaléka védő-, míg 80 százaléka munkaruhában részesül. S ami új dolog: e ruhák tisztítását és javítását a gyár saját mosodájában végzik el. Nagy könnyebbséget jeleni az üzemi étkeztetés is. A vállalat saját üzemeltetésű éttermének szolgáltatásait a dolgozók 40 százaléka igényli. Magas színvonalú az öltözők. fürdők felszereltsége, ami az előirt követelményekhez képest 105 százalékosnak tekinthető. Példamutató az egészség- ügyi szolgáltatás. A vállalatnál öt üzemorvosi rendelő fogadja a betegeket, ahol az általános gyógyellátás mellett fogszakorvosi és nőgyógyászati szakrendelés is van. Rendszeresen gondoskodnak a vállalat dolgozóinak helyben történő tüdőszűréséről, valamint a 25 éven felüli nők rákszűréséről. Mindemellett — vegyipari üzemiül lévén szó — tervszerűen és nagy figyelemmel gondoskodnak a mérgezések, és különféle foglalkozási ártalmak megelőzését szolgáló védőeszközök röl. Az emberekről való gondoskodást jelzi a mind szelesebb körű üdültetés, amit saját kezelésű, valamint bérelt és idényjellegű üdülőkben bonyolítanak le Siófokon és Hajdúszoboszlón. Az üdülésben részt vevő dolgozók 75 százaléka családos. 60 százaléka fizikai dolgozó. A rendelkezésre álló üdülőjegyek elosztásánál előnyben részesülnek a nagycsaládosok, a nehéz fizikai munkát végzők és a kiváló teljesítményt nyújtó élen járó dolgozók. A TISZAI Vegyikombinátban —. mint az a vázlatos adatokból is kitűnik —mész. szemenöen igyekeznek gondoskodni az emberekről. Ez is sikereik egyik titka. X. F. } Miért yörbe | ^ I ^
