Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-19 / 168. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. július 19., szerda Nyári kitekintés J óllehet az idei nyár nem kényeztetett el eddig meleg estékkel, szabad­téri szórakozásokat igénylő napokkal, július közepére or­szágszerte megindult a pezs­gés szabadtári színpadjain­kon, megsokasodtak a nyári kiállítások, koncertek, általá­ban mindenfelé tapasztalható a törekvés, hogy a nyár se legyen értékes művészeti ese­mények, művelődési alkal­mak híjával, ne jelentsenek július és augusztus hetei régi értelmű uborkaszezont. Van, ahol a zsúfolt nyári program már véget is ért. Például a soproni ünnepi hetek gazdag ' rtalmú sorozata. A huszon­egyedik alkalommal meg­tartott soproni ünnepi hete­ken — éppen vasárnap zárult — négy hét alatt több opera és operett, illetve daljáték és musical, meg folklór-műsor került szabadtéri, illetve bar- langszínházi bemutatásban a közönség elé, több orgona- koncert és egyéb hangverseny hangzott el. A minap számoltunk be a szomszédos megye székváro­sa, Fjger nyári művészeti so­rozatának, az Agria 78-nak kezdetéről, a várbeli előadá­sokról. Itt augusztus végéig gondoskodtak" programokról, s ennek során a gótikus pa­lota előtti színpadon, a vár romkertjében három produk­ció. majd egy daljáték kerül a közönség elé, számos or­gona- és egyéb hangverseny, kiállítás várja a város láto­gatóit. meg persze a helyie­ket. Megérkezett a híre a pécsi nyár nyitásának is. Pé­csett át a nyári sorozat, most rendezik meg először. A két' és fél hét alatt öt szabadtéri színpadon, illetve erre alkal­mas helyen' három drámát — Caligula helytartója, He- kabc, Z. Erzsébet, — egy ba- lettműsort, egy fantasztikus játékot, egy néptánc-műsort, két bábműsort és Reneszánsz vigasságok, címmel egy zenei, énekkel és balettel gazdagí­tott összeállítást mutatnak be. felhasználják a. Barbakán ■ árátkot, a szabadtéri lánc­színt, a Hotel Minaret (egy­kori klastrom) udvarát, a tettyei játékszínt, a Csontváry Múzeum udvarát. Az emlí­tett műscrok összesen har­mincnyolc alkalommal kerül­nek a nézők elé. Mindezeken felül több koncert, kiállítás, ..sétatéri vurstli” és egyéb al­kalom várja a pécsi szóra­kozni vágyókat. Debrecenben a minap le­zárult a Bartók Béla nem­zetközi kórusverseny, meg­kezdődött a nyári tárlat. Szinte minden napra jut va­lami művészeti rendezvény; folklór-estek, komolyzenei koncertek, a legkülönbözőbb szabadtéri zenei estek, nép- művészeti kiállítások, szabad­téri szinházi előadások köve­tik egymást az augusztus 20-i virágkarneválig, illetve az ünnepnap változatos nonstop programjáig. É hét végén Szegeden is felharsan a szignál, elhang­zik a Dóm téren az órajáték és megkezdődik a huszadik szegedi ünnepi hetek látvá­nyos és értékes sorozata. A Dóm téren, az ünrepi játé­kok színpadán Erkel Hunyadi László című operája nyitja a sor', amelyben később a Bánk bán, a János vitéz, a Magya, Állami Népi Együt­tes és szovjet vendégművé­szek előadásában Delibes Coppéli ímű balettje iát-' hotó. Augusztus 20-ig mint­egy húsz művészeti kiállítás, hangversenyek, folklór-prog­ramok hosszú sora, az ifjú­sági napok háromnapos mű­sora, többféle, az ünnepi he­tekhez kapcsolódó filmbemu­tató ér tudományos program, sportrendezvény és a nagy hírű ipari vásár várja a Sze­gedre, ,.a napfény városába” látogatókat. S orolhatnánk persze még sokáig. Említhetnénk Gyulát, Tácot (Gorsiu- mot), Szombathelyet, Szent­endrét és másokat is. Szíve­sen említenénk ebben a sor­ban Miskolcot is. (Az augusz­tus 20-án kezdődő barátság­fesztivál részben ezen a nyári időszaKon kívül esik, részben más jellegű.) E kis nyári ki­tekintés azt tükrözi, hogy az emberek igénylik a nyári ér­tékesebb szórakozásokat, mű­vészeti alkalmakat, s a nyár sokfelé megszűnt máV a se­lejtesebb haknik időszaka lenni. Sok város vezetői igye­keznek a helyi közönség ilyen igényeit kielégíteni, ugyan­akkor városuknak idegenfor­galmi ' vonzerejét növelni. Ér­demes megjegyezni, hogy seholsem a helyi színházra hárul az ilyen műsorok fő terhe, hanem vendégművé­szek, vendégegyüttesek lép­nek fel, s köztük esetleg he­lyiek is. így változatosabb, érdekesebb, értékesebb. Kár, hogy általában messzire kell utazni nk, ha ezeket élvezni akarjuk. (benedek) r lljabb Akadémiai-kötetek Korunk tu Var sán y Űjabb négy kötetet jelen- t tett eg 150. jubileumi esz­tendejében az Akadémiai Ki­adó a Korunk tudománya című sorozatában. Ezek kö­zött találjuk Kis András könyvét Az antifasiszta ma­gyar katonai hagyományok­ról (1945) címmel. A szerző azt mutatja be ebben a kö­tetben, hogy a német meg- sza'lók ellen eleinte kevesen harcolók — a kommunista párt akciógárdái és a parti­záncsoportok — példáját az ország keleti területeinek fel­szabadítása után egyre töb­be követték, majd az Ide­iglenes Nemzeti Kormány hívó szavára már tömegesen jelentkeztek az antifasiszta magyar hadseregbe. A könyv ennek a sokaktól elfeledett népmozgalomnak állít emlé­ket, s mutatja be annak útját az új Magyar Honvédség megszervezéséig. Román Zol­tán műve, Az ipar gazdaság­tana .. sorozat következő da­rabja, amely arról ad átte­kintést, hogy a gyakorlat igé­nyei alapján, hogyan fejlődött és hol tart ma az ipari te­vékenység gazdasági folya­matait és összefüggéseit vizs­gáló tudomány. A magyar munkajog a címe a harma­dik, Weltner Andor irta kö­tetnek, amely mindenki által érthető összeállításban kíván átfogó képet nyújtani a ma­gyar munkajog egészéről, alapvető kérdéseiről. Végül, a negyedik kötet, Szabó Imre munkája — Az emberi jogok — valójában újrakiadás — második, bővített —, az Em­beri Jogok Egyetemes Nyi­latkozata elfogadásának 30. évében jelent meg, s nemcsak az emberi jogok történetét, nemzetközi és hazai megje­lenését, a kötelességekkel való kapcsolatát elemzi, hanem foglalkozik a helsinki alap­okmánynak, valamint az új szovjet alkotmánynak az em­beri jogokkal kapcsolatos fe­jezeteivel is. Varsány címmel jelentette meg a kiadó a Néprajzi ta­nulmányok sorozatában azt a kötetet, amely Bodrogi Tibor szerkesztésében nyolc tanul­mányt tartalmaz a nógrádi faluról, egy-egy értékes és markáns vonást adva a tele­pülés társadalomrajzához. Az átalakuló falu életét, az élet­forma-váltás és a hagyo­mányőrzés kapcsolatait, Var­sány életének jellegzetes vo­násait vizsgálja a nyolc ta­nulmány, s összességében rendkívül érzékletes képet nyújt a nagv múltú község átmeneti koráról, megörökít­ve mindazt, ami a paraszti múltból a további kutatások számára megőrizendő. Írók, akik nem éltek? Le­hetséges ez? Ha valaki nem élt, hogyan írhatott könyvet? A konyvtörtéhet azonban több ilyen esetet ismér. Nézzünk néhány példát! A múlt század végén több filológus tagadni kezdte Ho­mérosz létezését. Szerintük az iiász és az Odisszea népköl- ernény, sok névtelen író kö­rös munkája. A költőről, aki­nek születési helyéért egykor iát város versengett, semmi iztosat nem tudunk. Élete, teljesen Ismeretlen. Az évti­zedekig tartó vitában kiala­kult vélemény szerint lehet, ; t valószínű, hogy a két eposz < gyes részei népi eredetűek, azonban a szerkezet annyira művészi, hogy ezt csak egy ét­éin nagy költő alkothatta. Homérosz tehát feltétlenül élt. Időszámításunk I. és II. •ázadából 42 egyiptomi ere­detű könyv maradt ránk'gö­rög fordításban, közülük 4 orvosi, 4 csillagászati és 32 filozófiai tartalmú. Szerző­jüknek Hermes Trismegisz- tosz- tartót! .k, egy egyiptomi istent, akinek neve ebben a görögös formában szerepelt. Ki írta a könyveket, ezt ma már lehetetlen megállapítani. .iztos csak az, hogy nem az egyiptomi isten művei. A XV. században sok ki­adásban jelent meg' egy be­szédgyűjtemény a következő címmel; Sermones Meffreth alias Hortulus regináé, ma­gyarul: Meffreth beszédek vagy A királynő kertecskéje. (A középkorban szerettek a könyveknek hangzatos címe­ket adni, mint Rózsakért, Az üdvösség kocsija.) Ezeknek írók, akik nem éltek a prédikációknak névtelen szerzője kettős címet adott. A Meffreth keleti szó, jelen­tését nem ismerjük, valószí­nűleg ezért lett belőle szerző. Minden katalógus annak tart­ja, sőt egy régi német lexi­kon többet is tudni’ vél róla, amikor Johannes Meffreth XIV. századi német szerze­tesről beszél. Hozzá hasonlóan egy má­sik prédikációskötet állítóla­gos zerzője sem élt, Paratus, akinek sokan még a kereszt­nevét is „tudják”; Paulus Paratus. A munka két részre oszlik, vasárnapokra és ünne­pekre szóló szentbeszédekre és mindkét rész a paratus szóval kezdődik. Innen a gyűjtemény cime: Sermones Parati. A paratus latin szó, felkészültet, valamivel pl. bölcsességgel rendelkezőt je­lent. 17Fl-ben nevezetes irodalmi esemény történt, James Macpherson angol fordítás­ban verseskötetet jelentetett meg. Szerzője Cssian, az I— II. században élt kelta költő, kelta bárd, aki öregkorában, megvakulva költötte verseit. Fár év múlva ugyancsak Macpherson fordításában újabb, addig ismeretlen Os- sian-művek kerültek ki a sajtó alól. A gyönyörű köl­temények az egész világiro­dalomra nagy hatást gyako­roltak. Róluk szól Arany Já­nos jól ismert refrénje: „Jer Ossian ködös, homályos éne­keddel!” A legtöbb európai nép sietett lefordítani. Ná­lunk az első fordítások Ka­zinczy nevéhez fűződnek. Akadt azonban egy tudós, aki már 1764-ben kételkedni kez­dett az Ossian szerzőségében. Hosszú, szenvedétyes vita ke­letkezett. Macpherson az ere­deti kelta (gael) nyelvű kéz­iratokat. amelyből „fordított” nem tudta felmutatni, állí­tása szerint elvesztek. Azóta bebizonyosodott, hogy Ossian sohasem élt, Macpherson fel­használta az ír nép ajkán a XVIII. században is élő köl­tői. mondái elemeket, eze­ket kiegészítette, összefűzte, átdolgozta és úgy fordítot­ta le. ■ ‘ Magyar szellemi rokonát Thaly Kálmánnak hívták. Ö egyes kuruc korból származó verstöredékek felhasználásá­val művészi, a Rákóczi-kor hangulatát idéző balladákat költött. Annyira lelkesedett a kuruc korért, hogy inkább lemondott a szerzői dicsőség­ről. csakhogy minél több „eredeti” költeménnyel növel­hesse a Rákóczi korabeli iro­dalom fényét. 1913-ban Riedl Frigyes bravúros nyomozással i 'zonyította be, hogy ezek­nek a balladáknak csak a tárgya, egy-egy sora, néhány kifejezése származik a XVIII. század elejéről, a többi Thaly munkája. 1850-ben egy kötet portu­gálból fordított szonett jelent meg Angliában. Tárgyuk: egy beteljesedett szerelem lírai hangon megírt története, a szerelmes asszony diadaléne­ke. Az irodalomtörténészek azonban kiderítették, hogy a szonettek állítólagos portugál szerzői sohasem éltek, a köl­teményeket a „fordító” írta, Elisabeth Barret-Browning. -vbban a korban nem illett nőnek nyíltan írni szerelmi boldogságáról é- ezért félt a költőnő, hogy a puritán Ang­lia kitagadja. A nyomozás azonban nem mindig vezet sikerre. Komlós Aladár irodalomtörténész pél­dául évtizedek óla nyomozza epy n.agyarul az Olcsó Könyv­tárban századunk elején meg­jelent állítólagos Anatole' France novellának, A rózsafa bútornak a szerzőjét. Francia „eredetije” ismeretlen. Való­ban Anatole France tollából származik a szellemes, a nagy francia tehetségéhez minden­ben méltó írás? Egyelőre nem lehet eldönteni. Könnyen adhat okot téve­désre az az eset, amikor az író tö” -nete hősét első sze­mélyben beszélteti, mert a kitalált személyt tarthatják S' érzőnek. A múlt század ele­ién sokan kételkedtek abban, hogy Kármán József való­ban írója volt a Fanny ha­gyományainak. Azt hitték, hogy csak kiadója egy, a sze­relmi bánatába belehalt leány naplójának. Vértesy Miklós Kell a jó könyv A könyv az az „áru”, ame­lyen nem lehet eleget reklá­mozni. Ugyanakkor éppen ezt a legnehezebb „eladni”, mert igen: kényes és érzékeny. Az irodalomoktatásnak és a könyvtárosoknak is a legna­gyobb gondja az olvasás meg­szerettetése. Igaz, aki egyszer már ráérzett a betű jó ízeire, az olvasni fog, míg lát. De éppen ezt a küszöböt a leg­nehezebb átlépni. E sorok írójának megboldogult ma­gyartanára ötöst adott min­den, a kötelező olvasmányon kívül is elolvasott könyvért. Hálás módszer, mégsem él vele minden pedagógus, mert fél a jegyek „felhígulásától”, "■edig a veszély aligha innen fenyeget... Nem véletlenül figyelmeztet Marx, hogy ér­dek nélkül ritkán cselek­szünk. Pontosabban még ak­kor is az érdek mozgat min­ket, ha nem ismerjük fel, vagy nem valljuk be ... Az érdek persze „csúnya” szó, de „befogható” nemes célok hámjaiba is. Lényegét tekint­ve ezt szolgálná, a „Kell a jó könyv” mozgalom is. Ver­senyt, díjat lehet nyerni! „csupán” olvasással. Igen, de ezzel a mozgalommal is az a baj, hogy nem elég hatékony, mert nem elég ügyes a rek­lámja. Csak azt lehet bevon­ni, aki mar eleve olvas, jár valamelyik könyvtárba. Hol­ott a cél éppen az lenne, ho"-' új olvasókat szerezzen, toborozzon. Kísérleteznek a könyvtárak, noha nem min­dig meggyőző erővel. Szerdán délután például irodalmi mű­sort adtak a Lenin Kohászati Művek nemesacélhengermű tanácstermében, részben a Bartók könyvtár, részben az MSZBT szervezésében. Négy művész: Meggyesi Mária, Tóth Judit, Le > Attila és Cs. Németh Lajos jött „le” Bakcsi György irodalomtör­ténész társaságában, hogy verseket, szemelvényeket mondjanak el orosz és a szov­jet íróktól. A szándék nemes, az eredméhy azonban már nem egyértelmű. Érdemes lenne felmérni (nekünk erre ott nem volt. módunk), hogy a jelenlevő közönségből (60— 70 ember) hányán mennek be a könyvtárba és veszik is ki a műsorban említett könyve­ket? Már a legkisebb szám is eredmény, ez igaz, de meg­elégedhetünk-e ennyivel? A könyvtáraknak sem idejük, sem apparátusuk nincs az ilyen hatás felmérésére. Előbbre lépni pedig ma már nem lehet alapos elemző munka nélkül! Gyanítjuk, hogy sokakat éppen elriaszt a beszámoló, a vizsgajelleg a mozgalom­ban. Talán éppen azokat, akik eleve és minden ösztön­zés nélkül is szeretnek ol­vasni. A könyvtárosok nem kis keserűséggel beszélnek ezekről a mozgalmakról, mert az eredmény nincs arányban a befektetett munkával... Visszatérve az említett mű­sorra — s ezzel egyben mi­nősítjük is — alighanem Ilf- Petrov művei iránt fognak a 'jgtöbben érdeklődni (az ő karcolatuk volt a legszelle­mesebb, s azt adták elő leg­jobban). Egy-egy vers előadá­sa, egy-egy költőtől ritkán csinál kedvet a kötet kiköl­csönzéséhez. Ezek az inter­pretálások sem ... Végül is a műsor nem volt rossz, hisz nemes anyagból válogatott, csak a „hakni” szót feledni tudnánk! Horpácsi Sándor Tengerszemcsúcs Csehszlovákia minden ré­széből, továbbá Bulgáriából, Lengyelországból, Magyar- országról, az NDK-ból és a Szovjetunióból érkezett fia­talokkal telt meg a Nemzet­közi Karaván és Kempingszö­vetség tátralomnici tábora. A szocialista országok ifjú­sági szervezeteinek ötezer képviselője a Csehszlovák Szocialista Ifjúsági Szövet­ség által most huszonketted­szer megrendezett Rysy (Ten­gerszemcsúcs) ifjúsági em­léktúrán vesz részt. AZ ALFÖLDI KŐOLAJ- ÉS GAZIPARI GÉPGYÁR (5901 Orosháza, Bajcsy-Zsilinszky út 41. PL: 85.) felvételre keres az Orosházán létesítendő, korszerű berendezésekkel és technológiával működő új acélöntödéjéhez TÖBB ÉVES ACÉLÖNTÖDEI GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ kohómérnököket, metallurgus- és kohász-üzemgépész szakos üzemmérnököket, valamint acélolvasztár szakmunkásokat. Jelentkezni lehet — az eddigi tevékenység megjelölé­sével — levélben, vagy személyesen a vállalat sze­mélyzeti előadójánál. A Miskolci Közlekedési Vállalat villa mosk öcsi- vezetői tanfolyamot* szervez szakma nélküli dolgozók részére. Felvételi követelmény: fi általános iskolai végzettség és alkalmassági vizsga. Szirmabesenyő. Kistokaj, Alsózsolca. Felsözsolca köz­ségekből személyzeti járatok biztosítják a munkába- járást. Bővebb felvilágosítás a vállalat munkaügyi osztályán. Miskolc, Szondi Gy. u, 1. sz. Mohácsi Regős Ferenc: Lovasok (tolirajz).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents