Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-19 / 168. szám

1978. július 19., szerda ÉSZAK-MAGYARQRSZAG 5 A kréta is a helyén lesz HyéüÉázán „v&zaszáseSnfc'' NjéklidUsta gíg: Számolja a napokat Antóni Ferenc, az új iskola építőinek művezetője, Szántó Jo- zseíné, a községi pártbizottság titkára, na­ponta körülnéz az építkezésen Szécsényi László tanácselnök, aki szerint: augusztus 19-re, az ünnepélyes avatóra itt minden a helyén lesz. De addig?.Addig még nagyon' sok munka elvégzése van hátra, ezért is keli úgy számolni, beosztani a napokat és sorolni az elvégzendő tennivalókat. Meg idegesség is van ilyenkor: hol ez, hol az hiányzik, de leginkább a munkaerő. Az épülő iskola tornacsarnokában gyönyörkö­dünk, hogy ezt bizony még a miskolci gim­náziumok is megirigyelnék, amikor szalad az elnökhöz Antoni Ferenc: „elnök elvtárs, az Unió Afész átadna egy brigádot, ma reggel beszéltem az építésvezetőjükkel. Ha ez sikerül, elnök elvtárs! A fejem se fájna tovább!” A „fejfájás” — mindazoké, akiknek az új iskola létrehozásához bármilyen módon közük van — érthető. Nem kis felelősség, s mondhatjuk: a nagyközség párt-, állami, társadalmi vezetőinek presztízse is múlik azon, hogy ez a járási viszonylatban is fi­gyelemre méltó létesítmény határidőre, jó minőségben, a tervezett "költségkereteken belül megépüljön. Ahol az építkezés jelen­leg tart, nem lehet kétségünk afelől, hogy az elnöknek igaza lesz: augusztus 19-re már park áll a jelenlegi földhányások he­lyén, az iskola termei, ablakai csillognak, ragyognak, mindenütt a helyére kerül a vadonatúj berendezés, szeptemberben pe­dig megkezdődik Nyékládháza új, minden tekintetben szép és korszerű 12 tantermes iskolájában az első tanév. Annál több figyelmet érdemel az iskola megépítésének története, az a nagyszerű és példát adó összefogás, amelyet Szécsényi László így elevenít fel. — Bizony, már régen megérett a hely­zet arra, hogy községünkben egy modern iskola épüljön. Mintegy 600 tanköteles ko­rú gyermekünk van, akik Nyékládházán, tulajdonképpen a város, Miskolc kapujá­ban némelyik távolabbi kisközség iskolá­jától is hátrányosabb, rosszabb körülmé­nyek között tanultak. A régi, szűk iskolá­ban csak megosztva, vagyis „két műszak­ban” lehetett tanítani, nagy terhet jelen­tett ez a pedagógusoknak is. Nem múlt el hát tanácsülés, falugyűlés, ahol ez a gon­dunk szóba ne került volna. De honnan, miből?... A megyei tanács is csak későbbi időpontra, 1900 körűire biztatott bennün­ket, mi érthető, hiszen a megyét még több gond szorongatja, mint minket. 1976-ban volt itt egy falugyűlés. Négyszázan vettek rajta részt és huszonegyen szólaltak fel az új iskola megépítése mellett. Ebből tizenöt fő olyan szocialista brigádvezetö, külön­böző területeken gazdasági, vagy munka­csapat-vezető volt, akik nyomban fel is ajánlották a társadalmi murikat, a kom­munista szombatot és még anyagi segítsé­get is ígértek. Ezt mi akkor jegyzőkönyvbe foglaltuk, szocialista szerződést kötöttünk ezekkel a brigádokkal, aztán megkerestük a megyei tanácsot és elmondtuk, hogy nem lehetne-e ilyen feltételek mellett az 1980-as időpontot előbbre hozni? A megyei tanács végrehajtó bizottsága is mellénk állt, en­gedélyezték az építkezés 1977-es megkezdé­sét és a szükséges anyagi segítséget is meg­adták. A különböző forrásokból így 17 mil­lió jött össze, ebből kellett saját kivitele­zésben, a tanács költségvetési üzemének közreműködésével megépítenünk a 35—40 millió forintot érő új iskolát a már emlí­tett megajánlások és felajánlások figye­lembevételével. Vagyis: a különbözetet n község lakóinak társadalmi munkája, a szocialista brigádok felajánlásai, a község­gel kapcsolatban álló különböző szervek, vállalatok konkrét ígéretei adták. Ha most visszatekintek az elmúlt időre és arra gon­dolok, hogy nekünk, a község vezetőinek, elsősorban a helyi pártbizottságnak, ta­nácsnak mi volt a legnehezebb, talán ez: eldönteni, felelősséget vállalni, hogy amibe kezdünk, azt sikerrel be is fejezzük! — 1977 tavaszán történt meg az első ka­pavágás és ami ezután következett, az ben­nünket is meglepett. Beigazolódott, hogy az új iskola építése valóban az egész köz­ség szívügye. Nyékládházán még talán soha nem volt ilyen társadalmi összefogás, ilyen összmunka. Az úttörőktől kezdve az egé­szen koros öregemberekig mindenki jött. Gyakran volt úgy, hogy már nem volt elég a szerszám; ásták az alapot, hordták az anyagot olyan Műhiba, Nagycsécsre való idős emberek, akiknek csak annyi közük van a mi községünkhöz, hogy az itteni ka­vicsbányában dolgoznak és hallották, hogy. ott a pártszervezet az új iskoláért kommu­nista műszakot szervez. Eljöttek szabad szombaton, vasárnap kerékpárral, vonat­tal. hagyva az otthoni munkát, és itt a nyékládháziakkal együtt dolgoztak, mintha maguknak csinálnák. Hát ez olyan, hogy az ember igazán el sem tudja sorolni, és ahogy szeretné, meg, sem tudja köszönni! — Aztán itt vannak a különböző válla­latok. Mint a MEZÖPANEL, a DIGÉP, a Hejőmenti Állami Gazdaság, a Borsodi Vendéglátó, a KPM. a Miskolci Építőipari Vállalat, az Unió Afész, a MÁV Igazgató­ság, a Postaigazgatóság, a helyi költség- vetési üzem dolgozói, a szülői munkakö­zösség, a KISZ és az úttörők. Egyszóval az egész község lakossága. így jött össze a ti­zenhéthez munkában, különböző anyagban, értékben, szakértelemben és a közösségért adott segítségben másik 17 millió. S hogy milyen lesz az új iskola? Kezdjük talán az­zal, hogy a község központjában áll. Mel­lette az óvoda, szomszédja az új művelő­dési ház. itt van egyébként az új gyógy­szertár és itt van a községi pártház. Azt tervezzük, hogy később egy zárt folyosó köti majd össze a közeli régi iskolával, amelyből napközit csinálunk. Együtt van itt tehát minden, ami a községben az ok­tatást, a művelődést szolgálja, az új isko­lát pedig az anyagi lehetőségekhez mérten igyekeztünk a legkorszerűbb felszereléssel, berendezéssel ellátni. A kétszintes épület­ben olajtüzelésű központi fűtés lesz. ennek vezérlő berendezését például a DIGÉP szo­cialista brigádjai készítették el társadalmi munkában, mint ahogy „besegített” a vil­lanyszerelésbe az ÉMÁSZ is. A tantermek tágasak, világosak lesznek, ezek némelyike audiovizuális berendezéssel is felszerelve. Már itt van a különböző szertárak anyaga, amit a velünk kapcsolatban álló vállalatok szintén felszerelnek, kiegészítenek. Ezen kívül része az iskolának a gyönyörű sport- csarnok és a KPM azt ígérte, hogy az ed­digi segítséget egy KRESZ-parkkaí is meg­toldja. A berendezések nagy része már itt van. azokat még tavaly megvásároltuk. Az átadást úgy tervezzük, hogy nem elég, ha csak az épület áll. Amire mi azt mondjuk, hogy elkészítettük, megcsináltuk, ott még a füzetek, a tolltartók, a táblák mellett a kréták is a helyükön legyenek ... Mór ott tartunk, hogy az utolsó simításokat végez­zük és azért izgulunk, hogy napra, órára, percre minden a helyén legyen. Augusztus 19-én, az Alkotmány ünnepének mi ezzel az iskolával szerelnénk tisztelegni. És szcpícíii her lien g™rS'énle£ di a megye egyik legkorszerűbb, általános iskolájában a munkát, a tanulást. Ha utá­naszámolunk, az első kapavágástól az első tanév megkezdéséig nem telt el két esz­tendő. Az eltelt húsz hónapban viszont na­gyon sok munka van, és a legfontosabb ta­nulság: jól szervezett, összehangolt mun­kával. szívvel-lélekkel adott segítséggel rö­vid idő alatt maradandó, nagy értékeket le­het teremteni. Ón'odvári Miklós A hazai és a külföldi pia­con az utóbbi években fo­kozódik az érdeklődés a ke­rékpár iránt. Az emberek­nek, elsősorban a városla­kóknak egyre nagyobb a mozgásigényük, s ezt a gén­kocsi helyett gyalog vagy kerékpárral szeretik kielégí­teni. Ezért a Csepel Művek Jár­mű- és Konfekcióipari Gép­gyára mind nagyobb meny- nyiségben készít kerékpáro­kat a sárospataki gyárrész­lege közreműködésével. A külföldi megrendelések nö­vekedése miatt a gyár veze­tősége úgy döntött, hogy a csepeli üzem csakis szocia- "sta és tőkés, exportra ter­mel. a hazai piac igényeit pedig a sárospataki gyár- részleg fo"ia kielégiteni. Ennek a megnövekedett feladatnak az ellátása szük­ségessé tette a sárospataki üzem bővítését. Hozzáfogtak egy 1300 négyzetméter alap­területű új csarnok építésé­hez, amelynek munkálatai jó ütemben haladnak, s a terveknek megfelelően nyár végére el is készül. Ezzel le­hetővé válik, hogy még eb­ben az évben 70 ezer ke­rékpárt szerelhessenek össze Sárospatakon, ahol 1979-től kezdve évente 300 ezer ke­rékpárt készítenek és szállí­tanak az ország műszaki boltiaiba. Sárospatakon eddig csak egyes kerékpár-alkatrészeket állítottak elő. Mostantól kezdve a váz kivételével valamennyi alkatrész gyár­tását és a kerékpár teljes összeszerelését is a pataki üzem végzi. A kerékpárok­hoz a vázakat — nemzetközi kooperáció keretében — In­diából kapja meg a Csepel Müvek pataki gyárrészlege. A Borostyánban... Megyénk egyik kedvelt kirándulóhelye Sárospatak. A városban sajnos csak egy szálloda van, a Borostyán, amely ezekben a napokban rekordforgalmat bonyolít le. Az elmúlt héten jártak itt például a Nyíregyházi Vas­utas Sport Klub tagjai, de voltak itt Belgiumból. Svéd­országból. Angliából is. Eb­ben az évben még ötvenöt szovjet turistacsoportot fo­gadnak. A vendégek általában egy­két nanra keresik fel a szép fekvésű szállodát. Program­jaik között a sárospataki vár megtekintése szerepel az el­ső helyen, de szívesen tesz­nek nagyobb tórákat is a környező zempléni hegyek­ben. Nyári tanácsok Immár a nyár derekán járunk és még mindig nem adtunk tanácsokat olvasó­inknak, hogyan, s mint kell viselkedni ez idő tájt. Mire kell, mire nem kell számí­tani, mit várjunk, mit ne várjunk, stb., stb. Pedig más lapokban, kiadványokban és a legkülönbözőbb fórumo­kon elhangzottak már a na­gyon is helyénvaló, megszív­lelendő tanácsok, figyelmez­tetések. Ez utóbbi tényből több mindenre is lehet kö­vetkeztetni. Egyrészt például arra, hogy ahol azokat a bizonyos más lapokat, kiad­ványokat készítik, ott már volt az idén nyár, másrészt pedig ai-ra, hogy nálunk még nem volt. De, ami késik, az múlik, majdcsak nem lesz ott sem! A tanácsokra vi­szont feltétlenül szükség van, mert mit kezdenénk ezek nélkül? Mindenekelőtt tudnivaló, hogy nyáron nagy általános- ságoan nyár van, ami abból áll, hogy süt a nap, megér­kezik a meleg idő és a tö­megközlekedési eszközök a nyári menetrend szerint köz­lekednek. Ez utóbbi már adott. Szükséges is, mivel a dolgozók főként ilyenkor pi­henik ki fáradalmaikat a vízpartokon, a hegyekben. Következésképpen a munka valamelyest lelassul. Ugyanis, aki még nem volt üdülni, az érthetően fáradt, hiszen az egész év dolgos, szorgalma­tos hétköznapjainak sokasá­ga rakta rá terhét. így az üdülés előtt néhány bónanoal már nemigen fér rá újabb teher. Aki pedig már volt üdülni — szintén érthetően —, nem szívesen, kezdi meg újra a munkát, mivel nehéz az akklimatizálódás, a visz- szaállás. Különösen manap­ság, amikor annyi cuccot kell vinni az üdüléshez. Nemcsak a pulóverekről, nagykabátokról van szó. Akik például vízpartra indulnak, hovatovább a fakutyát, a korcsolyát is becsomagolhat­ják, a hegyek kedvelői pedig előkészíthetik a sílécet. A kvarclámpa nem foglal sok helyet és igen praktikus kel­lék bárhová is indulunk. Túl közelről és túl soká:g persze ne napozzunk vele. tartsuk be pontosan az elő­írásokat ! A turistagázpalack ugyancsak hasznos eszköz, hiszen hősugárzót is lehet rászerelni, de a pulóvert, bundát és egyéb gyúlékony anyagot ilyenkor inkább a hátunkra borítsuk! Jellemzője még a nyárnak, hogy fogy a sör. Elfogy. Pe­dig itthon is tisztes mennyi­ségeket termelünk és ugyan­csak tisztes mennyiségeket importálunk. Csupán a mi megyénk sörgyára a bővítés befejezése után — ha igaz — évente több. mint másfél millió hektolitert állít elő. Nem is kellene sok év hozzá, hogy megteljen vele például a rakacai víztároló. Ha ki­száradna. De ettől mostaná­ban nemigen' kell tartani, mert víz van. De irrikor ivott például valaki itt, Bor­sodban Borsodi Kinizsit? Már azokon kívül, akiknek a bolti raktárban ismerősük van. De minek is annyit inni? Kavarog, forog itt úgyis sok minden, ciklonok, viharok, hideghullámok érkeznek — de hol maradt el közben a meleghullám? — nemrégiben pedig rendkívüli erejű nap­kitörés ijesztgetett bennün­ket. Igaz, nem vettünk ész­re belőle semmit, de a mű­szerek igen, a szakemberek pedig rögtön meg is nyugtat­tak bennünket, mondván, hogy még az ilyen rendkí­vüli erejű napkitörések sem veszélyeztetik a földi életet. A megnyugtatást ugyan az ember hajlamos gyanakodva fogadni, de mivel olvashat­tuk a közlést sőt azóta is el­olvashatjuk, ez valahol még­is a szakember állítását iga­zolja. Mert ugye csak élve olvashatjuk. Mit kell tudni még a nyárról? Ne vigyük túlzásba a napozást! Ezt betartjuk. Felhevült testtel ne ugorjunk be a vízbe! Nem hevülünk, nem ugrunk. Ne együnk so­kat! Rendben. Üzemi kony­hán étkezünk. Mennykőcsap- kodáskor ne tartózkodjunk a szabadban! Semmikor nem tartózkodunk a szabadban, mert mindig zuhog, csapkod. A hozzánk érkező külföldie­ket fogadjuk szeretettel! Sze­retettel fogadjuk őket, mert a Búza téren, meg a Zsarna- in rengeteg esernyőt árul­nak ... Tulp;donképp’ ennyi elég is a nyárról. Mert nyár van. Csak sokszor kell elmonda­nunk, hogy elhiggyük. Priska Tibor Vállalkozás, kockázatviselés A vállalkozás nem idegen a szocialista vállalat céljá­tól, társadalmi jellegétől. A szocialista tervgazdálkodás is árutermelés, ami feltéte­lezi a piac létét és aktív ha­tását a termelésre. A piac a tervgazdálkodásban is tar­talmaz bizonytalansági ele­meket, kockázatot, különösen, ha nagy a külgazdasági kap­csolatok szerepe. A kocká­zatok tehát objektíve létez­nek, a kérdés csak az, hogy közvetlenül ki viseli: az egész társadalom, vagy a gazdasági szervezetek A vállalkozás lényege te­hát a kockázatviselés. Tu­datosan vállalt, tervszerű te­vékenység, amelynek számos gazdasági feltétele van. Min­denekelőtt ilyen a vállalatok viszonylagos gazdasági ön­állósága, az érdekeltségi rendszer és a gazdasági kény­szer. A vállalkozás azonban nemcsak gazdasági, hanem szociológiai jelenség is. Szükség van ugyanis minde­nekelőtt olyan vezetőkre, akik képesek és merik vállal­ni a kockázatokat. S termé­szetesen olyan szellemű vál­lalati kollektívákra is. ame­lyek támogatják a vállalko­zást. Az V. ötéves tervben meg­fogalmazott gazdaságpolitikai célok: a gazdasági egyen­súly fokozatos helyreállítása, a gazdasági hatékonyság ja­vítása, a termelési és érté­kesítési szerkezet átalakítása, valamint a meglevő tartalé­kok kihasználása csak úgy lehetséges, ha a gazdálkodó szervezetekben a vállalko­zási készség megerősödik. Ennek gazdasági feltételei ma jobbak, mint korábban. Jobbak, mert a népgazdasá­gi terv céljait időben meg­ismerhették a vállalatok. Jobbak, mert a vállalatok rendelkeznek középtávú ter­vekkel és fejlesztési koncep­ciókkal. Kedvezőbbek a fel­tételek, mert a gazdasági szabályozórendszerben most nem történik olyan változás, ami újabb bizonytalansági elemet vinne a gazdálkodás­ba, tehát bizonyos értelem­ben stabilizálódtak a gaz­dálkodás „játékszabályai”. Számos vállalat és szövet­kezet gazdasági fejlődése és fejlesztési tervei is azt a fel­ismerést tükrözik, hogy a ru­tinszerű cselekvés, a „kita­posott úton” való haladás, a megkopott módszerek ké­nyelmes alkalmazása már nem elegendő. Sőt, céljaink elérését veszélyeztetik. Merőben újszerű vezetői magatartást követel a ter­melésnek a gazdasági haté­konyság javulásával együtt­járó növelése. S mivel gaz­daságirányítási rendszerünk egyre szigorúbb, egyre na­gyobb hatékonysági követel­ményeket támaszt, ez azt je­lenti. hogy aki lemond a ha­tékonyság javításáról, az le­mond a termelés fejlesztésé­ről is. Ez pedig egész gaz­dasági fejlődésünk ütemét fé­kezi. / A vállalati szándékot ku­tató felmérések arra utalnak, hogy a vállalkozói készség új termékek, gyártmányok bevezetésében nyilvánul meg elsősorban. Sokkal kisebb a készség a gazdaságtalan ter­melés megszüntetésére. Rész­ben azzal függ össze az is, hogy az új gyártmányok be­vezetése főleg az extenzív kapacitásfejlesztés, és nem a gyártás- és gyártmányfej­lesztés, a műszaki fejlesztés következménye. Ezért a vállalkozások irá­nyát az eddiginél jobban kell az intenzív módszerek irányába terelni. Egyes veze­tők ezt — találóan — úgy fogalmazzák meg, hogy be­felé is vállalkozni kell. Hoz­zá kell nyúlni a meglevő termelési szerkezethez. a meglevő vállalati irányítási és szervezési módszerekhez és fel kell tárni a vállalat gyártó eszközei jobb kihasz­nálásában rejlő tartalékokat. A dinamikusan fejlődő vál­lalatok tap .alatai arra utalnak, hogy szoros össze­függés van a vállalkozás, a kezdeményezőkészség és a vállalat szervezési színvona­la között. Mivel a vállalko­zás kockázatokat reit magá­ban. ez arra ösztönzi és kényszeríti a vállalatokat, hogy minél teljesebben igye­kezzenek kihasználni belső tartalékaikat, ami mérsékli a kockázatot és növeli az el­érhető eredményt. A tokaji kikötőben. Sárospataki keripárak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents