Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-18 / 167. szám

1978. július 18., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Nyári gáztároló Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt kardosköti gázüze­mében százötvenmillió forintos beruházási költséggel lij kompresszorállomás épült. A berendezésnek az a feladata, hogy a nyári hónapokban termelt földgáz egy részét vissza­sajtolja a föld alatti tárolóba. Az így „megtakarított” föld­gázkészletet a téli hónapokban használják fel. A képen: a kompresszorállomás. Tizenötmilliós rekonstrukció Évi hatezer darab sertés Szirmabesenyö, Bükkalja Tsz Hz időjárás és az idecek harca •a** A z év első felében mó­dosított kollektív szerződések számos olyan új vonást tar­talmaznak. amelyek jól tükrözik a való­ban kollektív gondolkodást, a vállalati, üzemi demokra­tizmus fejlődését. S tükrözik azt is: a gazdasági, társadal­mi vezető szervek, a munká­sok, a dolgozók sokasága megértette, hogyan, milyen módon és szakterületeken kell erősíteni, többet nyújta­ni, további gazdasági fejlő­désünkhöz, jobb anyagi bol­dogulásunkhoz. Átfogóan ezt állapíthatta meg a Szakszer­vezetek Borsod-Abuúj-Zemp- lén megyei Tanácsa néhány nappal ezelőtt, amikor ele­mez' _■ és vitatta a kollektív szerződések elmúlt évi végre­hajtását és az idei módosí­tásokat összegző jelentést. A valóban széles körű be­leszólást, sok hasznos ‘véle­ményt tükröző és tartalmazó szerződések jó végrehajtása fontos, elengedhetetlen fel­adat. Hiszen ha egy-egy, a dolgozók által javasolt, s el­fogadott módosítás nem va­lósul meg, az véredeményé- Len talán több is, mint tör­vénysértés. A területi bizott­ságok, megyebizottságok jel­zései, a különböző gyűlése­ken, fórumokon szerzett személyes tapasztalatok és a vállalatok által készített ösz- szegzések feltétlenül arra en­gednek következtetni, hogy Borsod üzemeiben nem volt különösebb baj a kollektív szerződések érvényesítésével. Az általánosítható pozitív tapasztalatok között érdemes megemlíteni, hogy: az elmúlt év során a fizikai dolgozók bérszínvonala nagyobb mér­tékben növekedett, mint a műszaki állományba sorolta­ké — a vállalatok meghatá­rozó többségénél —, nem je­lent tehát gondot az OSZB előírásainak teljesítése. Bizo­nyos előrelépés tapasztalható az ösztönzőrendszerek fejlesz­tésében, kialakításában. Több üzemnél vezették be az idő- és teljesítménybér kombiná­cióját, amely a taps sztalatok szerint jól ösztönzött a ter­melékenyebb munkára és lé­nyegesen nagyobb teret ka­pott 1977-ben és az idei év eddig eltelt időszakában is a minőségi munka megbecsü­lése, az erre ösztönző intéz­kedések alkalmazása is. Az elmúlt évek kollektív szerződéseiben — így az 1977. éviben is — jelentős helyet foglaltak el az olyan javasla­tok, amelyek az elég jelentős szakmunkáshiány pótlását, a szakmunkásnevelés gyorsítá­sát célozták, szolgálták. Saj­nos, ezeket a célokat, s ezzel párhuzamosan a nehéz fizi­kai munkát igénylő munkahe­lyek betöltését nem sikerült elérni, biztosítani, a tervek­nek megfelelően. Bár lénye­gesen nőtt a törzsgárdatag- ság — s ez jó jel — nem csökkent azok száma, akik ki­léptek egy-egy adott válla­lattól. Tehát a fluktuáció to­vábbra is jelentős gond egyes területeken. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy néhány helyen az elképzelésekkel, rendele­tekkel. kollektív szerződéssel ellentétben tovább emelke­dett a túlórák száma. Ez tör­tént a MÁV-nál, az építő­iparban. különösen a kiemelt beruházások munkahelyein. A MÁV területén a túlóra­növekedés mellett még 12 ezer 129 nap szabadság pénz- beni „kiváltására” is sor ke­rült. Sokszor hallunk ellentétes — elmarasztaló, vagy dicsérő véleményeket egy-egy szociá­lis, bér-, vagy nyereségré­szesedési jellegű intézkedés­ről, tényről. Végeredményé­ben arról, hogy; amíg az egyik vállalatnál ez is. az is jó megfelel mind a törvé­nyeknek, rendeleteknek, mind az ezeket helyi sajátosságok­kal, a dolgozók javaslataival bővített kollektív szerződé­seknek. addig másutt az in­tézkedések mar nem olyan egyértelműek, sőt! Egy dolog bizonyos, hogy napjainkban — s ezt egyhamar felszá­molni nem lehet — nem azo­nosak a vállalatok, üzemek lehetőségei. Ezt kiküszöbölni lehetetlen. Az is tény azon­ban — s ezen lehet, kell vál­toztatni! —. hogy az egyes vállalatok, bár ez csak rajtuk múlik, nem alakítják' ki egy­formán jól az ösztönző rend­szert, nem _ fordítanak meg­felelő gondot például arra, hogy az R alap terhére kifi­zetett jutalom és prémium összege jobban megfeleljen a lehetőségeknek, kívánal­maknak. Ezen a területen je­lentős .volt a megyében az elmúlt év során is a szóró­dás. A részesedés évközi fel- használásának aránya 8—51 százalék között változott. Ez azzal jár azután, hogy ha egyik helyen pénzt adnak, — ennek híre gyorsan jár. — A másik vállalatnál viszont az év végére koncentrálnak, de ez az emberek tudatában zavart kelt, mert: nem az egész évi juttatást, hanem a I gyakoriságot tartják szem előtt. Volt — s van — azután különbség egy másik, a köz­véleményt általában mindig és széles körben foglalkoztató területen; a gyes-en levő, on­nan munkába visszatérő női; béremelésének terén is. Né­hány helyen sajnos, az el­múlt év során sem alkal­mazták a visszatéréskor a bérfejlesztést. Mindezek a hiányosságok, mint feltétlenül javítandó, pótlandó feladatok jól jelen vannak az év első felében módosított kollektív szerző­désekben. Külön érdemes szólni — mert sok vállalatot érintően követendő példa kel­lene legyen — arról, hogy az üzemek gazdasági és tár­sadalmi vezetése egyre kéz­zelfoghatóbban honorálja a tanulást, a szakmai tovább­képzést. Számos kollektív szerződésben olvasható, hogy aki szakmájában tovább ké­pezi magát, vagy szakmát szerez, egyszeri több ezer fo­rintos juttatásban és azonnali bérfej lesztésben részesül. Szólni kell a bértömeg-gaz­dálkodás bevezetéséről és a törzsgárdaszabályzat „tisztí­tásáról”, fejlesztéséről is. Mindkét területtel több kol­lektív szerződés foglalkozik módosító részében. A bértö­meg-gazdálkodást előnyeit or­szágosan és megyei leg is im­már számos példa bizonyítja. Érthető, hogy egyre több he­lyen kívánják, tervezik annak bevezetését. A törzsgárda megbecsülése. elismerése ugyancsak állandóan napi­renden levő téma üzemeknél, vállalatoknál, egész közvéle­ményünkben. Több vállalat szigorította a törzsgárdasza- bályzalot. Megyei szinten egy­ségesebb az anyagi ösztönzés módja és mértéke. Egyre in­kább előtérbe kerül, hogy egyszeri, jelentősebb anyagi juttatás fejezi ki a törzsgár- datagok munkájának, hűsé­gének, példamutatásának elis­merését. Ez évben is általá­nos az a kitétel, az a módo­sítás a szabályzatban, a szer­ződésekben. hogy a fizikai dolgozók bérfejlesztése ma­gasabb a más kategóriákhoz viszonyítva. A z összegzés, a tapasz­talatok azt mutat­ják, hogy a kollek­tív szerződés vita­tása alapos és gyü­mölcsöző volt. Az új javaslatoknak mintegy 10 szü­lékét építették be a vál­lalatok az 197!3. évi módosí­tott szerződésbe. A Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa megállapította: a módosított kollektív szerződések foko­zottabb mértékben felelnek meg a szabályozó rendszer követelményeinek. A dolgo­zók egyre inkább magukénak érzik a kollektív szerződés­ben rögzített szabályokat. Jó ezt konstatálni, s jó, hogy ez egyre inkább a gyakorlat va­lósága. Barcsa S. Megyénk termelőszövetke­zeteiben az idén is csökkent a sertések száma. Ha ez így megy tovább, év végére a tavalyi évhez viszonyítva 10 százalékos visszaesés várható. Szerencsére nem a csökkenés jellemző minden gazdaságra. A nemesbikki Nógrádi Sán­dor Termelőszövetkezetnek fennállása óta fő profilja a sertéstenyésztés. Régi telepük már nem felelt meg a kor­szerű követelményeknek és az elmúlt év őszén hozzáfogtak egy 15 millió forintos re­konstrukcióhoz. Korábban 300 kocaféröhelyük volt. és a 4000 darabra tervezett hízó-kibo­csátásból a rossz körülmé­nyek miatt, gyakran csak 2500—3000 darab értékesítését tudták megvalósítani. Most 350 kocaférőhellyel rendel­keznek és évi 6000 darab ser­tést fognak értékesíteni. A terveket a fejlesztéshez az 1SV — az Iparszerű Sertés­tartó Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozása szolgál­tatta. Nem elég azonban annyi, hogy korszerű körülmények közé kerülnek az állatok. A jó eredményekhez olyan ser­tésfajtákat kell tenyészteni, amely biztosítja a gazdaságos hústermelést. A gazdaság Hungahib hibridsertés-fajtát vásárolt, s remélik, hogy ezek „hozzák” a tervet. Ameny- nyivel csökkent a fizikai munka, legalább olyan mér­tékben követel a telep na­gyobb szaktudást, az ott dől-- gőzöktől. Valamikor hallani sem lehetett arról, hogy ser­téstelepen villanyszerelő, la­katos, vízvezeték-szerelő dol­gozik. Ma már ezek a szak­emberek is éppúgy hozzá­tartoznak a telephez, akár a gondozók. Ugyanis a fűtest, a szellőzést automatizált gépi berendezés biztosítja, ezek ke­zeléséhez, karbantartásához szükség van a szaktudásukra. Üzemel már a 48 férőhe- - lyes fiaztató, s még ez év végén átadnak újabb 24 fé­rőhelyet. A korszerű telepen lehetővé válik az állategész­ségügyi követelmények betar­tása. A fűtés, szellőzés lehe­tővé teszi az optimális hő­mérséklet biztosítását. Meg­oldódott a kocák egyedi ete- tese. s könnyebb az állatok gondozása is. A fertőzési ve­szély minimális. Jelentősen csökkent a hizlalási időszak. Az állatok 35—40 kilogramm súlyig, vagyis 3 hónapos korig vannak a malacnevelőben. Innen kerülnek a hizlalóba. A tervek szerint 4 hónap alatt érik el a süldők a 100— 110 kilogramm súlyt. A hi­giénikus telepen az elletéstől a hízó átadásáig mindössze 7 hónapra van szükség. Eh­hez eddig 9—10 hónap kel­lett! Ez a tsz-nek jelentős pénzbevételi többletet jelent. Rövidül a hizlalási idő, s ez­által jobb lesz a hús minő­sége is. Kevesebb fehérárut tartalmaz. Nem mindegy ugyanis, hogy a korábbi III— IV. osztályúval szemben I— II. osztályúként veszik majd át. Korszerű tartás, korszerű fajta, jobb minőség — ez jel­lemzi a korszerűsített ne- i^iesbikki telepet. A ag idáig eljutottak az építkezéssel, nem kis gond nehezedett a vezetés vállára. A folyamatosan átalakítandó épületekből kikerülő álló- mányi hónapokig zsúfolniuk kellett, és ez a folyamat a telep teljes elkészültéig — előreláthatólag az év végéig — eltart. Mivel azonban a teljesítménnyel sem akartak elmaradni, vállalták az állo­mány folyamatos „költözteté­sét”. lg}’ természetesen a gon­dozóknak is nehezebb a munkája, a kisebb területen több sertéssel kell foglalkoz­niuk. A 890 férőhelyes malac­nevelőben mindössze 2 szá­zalékos az elhullás, ami igen jó arány. (KÜorábban 8—10 százalék volt, tehát itt „ve­szett el” a malac.) Ezt a je­lentős javulást egyértelműen a modern állattartásra való áttéréssel érték el. Az új telep lehetővé tette, teszi a korszerű munkarend kialakítását is. Ezelőtt az év minden napján dolgoznia kel­lett a gondozónak. Ma a ti­zenegy dolgozónak minden héten van egy-egy szabad napja. Persze a szövetkezet vezetősége nemcsak ad. ha­nem vár is tőlük, s még töb­bet, mint eddig. Az új tartási eljárás magasabb szakmai ismereteket követel. Ősztől, néhány környező gazdaság összefogásával szakmunkás- tanfolyamot indítanak, ame­lyen valamennyi gondozójuk részt vesz majd. A megyében ez az első szö­vetkezet. ahol ilyen technoló­giával üzemel a sertéstelep. Az évi 6000 darab hízó kibo­csátása a beruházás teljes el­készülte után a jövő évtől várható. , Csanálossi Bcla Az elmúlt héten a szirma- besenyöi Bükkalja Tsz irodá­jának ablakából bosszúsan figyeltük a vigasztalanul hulló égi áldást. Nem csoda hát. hogy Papp Gyula elnök mondandója közé kesernyés humor is vegyült. — Földrengésen kívül min­den bajunk volt mar. .. így csak akkor fogalmaz a mezőgazdász, ha az időjárás és ember viszonyára a harc, a küzdelem a legtalálóbb ki­fejezés' amikor ez a hosszan­tartó, idegeket lépő harc oly­kor-olykor már szinte re­ménytelen. egyoldalú küzde­lemnek látszik. — Csak azt nem tudom, mikor végeztük el a tavaszi munkákat? — kérdezte hi­tetlenkedve önmagától. — Hiszen április 5-e óta szinté mindig esett... * Sajnos, az időjárási adatok az elnök állítását igazolják. Ez ideig lehullott ezen a vi­déken az egész évi átlagos csapadékmennyiség, csaknem 600 milliméter. — Többlet ráfordítások, költségek, megkésett, meg­ismételt vetések, nehezen érő, földönfekvő, egyre gyo- ruosodó gabonatáblák ... A képlet ez. Eddig 4.5 mil­lióra tehető az a kár, amit a Bükkalja Tsz-re mért a mos­toha időjárás. Az aratnivaló 60 százaléka kuszáit, dűlt. — Ez a sok eső már sem­mire sem jo. A kultúrnövé­nyeknél lassúbb a fejlődés, mint a gyomoknál. A május végén vetett kukorica fejlő­désben nem marad el az áp­rilis elején vetettektől... De kihat ez az idő a beruházá­saink ütemére is ... A gép­kocsikkal nem tudunk az er­dőre menni, pedig a TÜZÉP már ránk telefonált: szállít­suk a leszerződött tűzifát... -» nyári szállásokon helyen­ként combig érő sárban jár a jószág... Ez az időjárás szakmai teher, s a gondokat mi szakvezetők hazavisszük a magánéletbe is. Kötélideg­zet kell most, hiszen ez idáig bármit is terveztünk el, az időjárás mindig áthúzta. Tény, ez az állapot a tag­ságra is nyomasztóan hat, ők is látják a károkat, és nem is keresnek úgy, mint máskor. * A legsürgetőbb probléma Szirmabesenyőn is az aratás. Illetve ennek késése. 844 hek­tár búza, 111 hektár őszi ár­pa, 301 hektár olajlen, vala­mint mák és fénymag várja ezekben a hetekben a beta­karítást. összesen 1367 hektár terület. Az aratást 12 napra ter­vezték. Az egy Claas Domi- nátor és a 8 SZK—5-<js kom­bájn erre képes is' lenne. Mondom: lenne. De nem hú­zódik-e el ez a 12 nap egy teljes hónapra? Az idei idő­járástól ez nem lenne meg­lepetés. — Más években ilyenkor már arattunk. Most mini­mum két hét az elcsúszás. Éppen ezért szerződést kö­töttünk a püspökladányi Zöld Mező Tsz-szel. Amíg nálunk zöld a gabona, addig kom­bájnjaink az ő gazdaságuk­A prágai műszaki egye­tem szakemberei olyan új különleges pontosságú mű­szert fejlesztettek ki. amely tíz centiméternyi pontosság­gal képes meghatározni a Föld körül keringő mester­séges holdaknak vagy raké­táknak a földfelszíntől való távolságát. Az új műszer a ban aratnak. Később vissza­kapjuk ezt a segítséget... Persze, mihelyst lehet, mi is megkezdjük a betakarítást. Nem várhatunk optimális időre. Ezt a várakozás okozta feszültséget az ember nem bírja sokáig. Van nagy telje­sítményű B—15-ös szárítónk, úgyhogy nem félünk a ma­gas nedvességtartalomtól. S a termés? Hám az idő­járás szeszélye itt sem tagad­ható le. A gazdaság felső északnyugati részének sová­nyabb földjei ígérik idén a szebb, gazdagabb termést. Az alsó részek zsírosabb föld­jein gyomosabb, dőltebb a kalász. — Átlagosan 36—38 má­zsás termésre számítunk. A tervünk is ennyi volt. Bí­zunk benne, hogy ez a ter­més megmarad. Sajnos, nö­vekedni ■ már nem fog... Az AGROKER kedvezmé­nyes kombájnvásárlási ak­ciója keretében a Bükk­alja Tsz is vásárolt két SZK— 5-ös kombájnt. — Idén feltétlenül szükség van a gépi kapacitás növelé­sére. Persze az időjárás mel­lett elsősorban az emberi helytálláson múlik, hogy vé­gül is mi kerül a magtárba. Ha valamikoV, akkor most nagy súlyt kell helyeznünk az anyagi ösztönzésre... * S mit ígér, mutat a többi kultúra? Egy növény van mindössze, amire egyöntetűen kedvezően hatott a. lehullott rengeteg csapadék, ez pedig a len. — A lenre van egyedül jó világ! Olyan termésünk lesz, hogy csak na! — s itt végre felderül Papp Gyula arca. A napraforgó (összesen 369 hektár) 50 százaléka szép, ígéri a 15 mázsát hektáron­ként. 25 százaléka közepes, míg a többi vagy beérik, vagy nem. A kukoricáért már most aggódnak Szirmabesenyőn. — A növény fejlődésében kéthetes elmaradás van. En­nek ellenére a kukorica üze­mi rekordtermést ígér. Ami­ért mégis aggódunk? Tavaly már szeptember közepén be­futott a fagy. Mit tudunk csi­nálni. ha idén is hasonlókép­pen lesz? Fuccsba megy min­den ... Mit mondhatunk erre? Az ősi tapasztalás azt hirdeti: ha az arató pihen, a kukorica csövei, vagyis gazdag tenge­ritermés várható. Ha ez igaz — s miért ne lenne az? — akkor... Szóval, idén eddig csak pihentek az aratók. Mindemellett az év máso­dik fele sem ígérkezik könv- nyebbnek. S bár Szirmabese- nyön (de máshol is) titkon jobb napokat várnak, jó tud­ják: csak a reményre nem építhetnek. Ez az esztendő mindenképpen az időjárás és az idegek harca volt és lesz! Ezért hát emberek kellenek hozzá, mégpedig a javából valók. Kötélidegzetüek. vas- akaratúak. olyanok, akik le­hetetlent nem is~iernek. Az év végi számvetés si­kere azon is múlik: Szirma- besenyön hányán voltak ilye­nek. lézerrel működő radarok má­som’ nemzedékét képviseli. Az eddig csehszlovák, len­gyel magyar és szov.'ot együttműködés 'ereiében gyártott hasonló berendezé­sek 50 centimétere« tűréssel működtek. Az új. az eddigi­eknél pontosabb lézer—radart kemény próbáknak vetik aiÁ (hajdú) Lézer—radar ttrii anyagi Mim, nagyolib niegtasis a lifzsgáinal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents