Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-15 / 165. szám
1978. július 15., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Intermezzo f a Vasas Művelődési Központban i | | írek, álliirck. mendemondák cs pletykák kerinI I gének egy ideje a Diósgyőri Vasas Művelődési Központról. Vannak, akik botrányt kiálta- i nak, vannak, akik szokványos „miskolci betegségről” beszelnek. Minden pletykának van valami alapja. így i az új művelődési központról szólónak is. Nyílt titok, 1 bogy a Vasas néhány hete bezárta kapuit a nagykö- i zönség előtt. A portásnak nem sok dolga akad. Meglehetősen lehangoló így élettelenül ez a szép épület. A léptek zaját visszaverik a falak, a hosszú folyosókon egyedül érzi magát az ember. — Másképp szerettünk volna bemutatkozni. Színvonalasabb programmal. A technikai hiányosságok akadályoztak bennünket. Gondunk csak teléződött, amikor megkaptuk az üzemeltetést betiltó határozatot. Mondhatnám úgy is, hogy csalódottak vagyunk. Munkatársaink a mai szituációban nem tudnak készülni az őszi munkára — mondja Demcsik Iván igazgató. — ön miben látja az okokat? — Azt válaszolom, hogy láttam én már több olyan, működő művelődési intézményt, amelybe ennél több nemes anyagot, fát és textilt építettek be. Az ide tervezett kiegészítő munkák rontják majd az esztétikai hatást. * Szekrényi Jena, a Miskolci Beruházási Vállalat igazgatója: — A múlt heti egyeztető tárgyaláson megszületett a döntés, hogy szeptemberig el kell végezni a munkákat, át kell adni rendeltetésének — immáron véglegesen —az épületet. — Ön miben látja az okokat.? — A szabványok különböző értelmezéséről van szó. így történhetett. Ez az oka ennek a kellemetlenségnek. Végtelenül aggaszt minket a mozgószínpad is. A próbaüzemelés nem sikerült, nem vettük át a munkát. — Gyakori Miskolcon az ilyen üzembe helyezés? — Szerencsére nem. A Vasas különleges eset. * Petrasovszky István, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki vezérigazgató-helyettese: — Amint elkészülnek a végleges, a felülvizsgált műszaki tervek, mi megpróbáljuk megtenni mindazt, ami tőlünk telik. Vállalatunk számára meglehetősen kellemetlen az ügy, hiszen másünnen kell most elvonnunk a munkaerőt. Ütemterveket kell készítenünk. nagyon meg kell gondolnunk. hogy melyik munkáról irányítjuk át szakembereinket a Vasasba. Ez a 'munka nem szerepelt az éves terveinkben, mi ezt a munkát egyszer már elvégeztük, mégpedig jó minőségben. Most maid új anyaggal csináljuk végig ugyanezt. — ön miben látja az okokat? — A hatóságokkal nem volt rendezve néhány részlet. * Mi is történt tulajdonkeppen? Az első fokú építésügyi hatóság szakemberei, Gelle István, a miskolci III. kerületi hivatal műszaki osztályának vezetője és Cscpes György főelőadó segítségével visszapergetjük az eseményeket. — 1977. november 25-én kezdődött a művelődési központ üzembe helyezésének eljárása és 30-án fejeződött be. Meglehetősen hosszú ideig tartott, viták voltak egyes részleteket illetően. A tűzrendészet végül is csak ideiglenes jelleggel járult hozzá az üzembe helyezéshez, így osztályunk is csak ideiglenes használatbavételi engedélyt tudott kiadni, melyben előírtuk, hogy 197B. május 31-ig el kel] végezni minden olyan munkát, amely a végleges engedély kiadásához szükséges. A határozat 13 pontban foglalja össze a tennivalókat. Az első a művelődési központ belső tűzivíz-hálózatá- val foglalkozik. Alkalmanként és helyenként alacsony a víznyomás. Ennek magyarázata egyszerű: kevés e városrészben a víz. A megoldás már nehezebb. A következő pontok apró tennivalókkal foglalkoznak, ezek nem is okoztak gondokat. Annál inkább az álmennyezet és a falburkolat anyagának kicserélésére hozott határozati pont. Emiatt kellett bezárni a művelődési központot. De miért nem készüllek el a munkákkal május végéig, tehát a megszabott határidőre? — A határidő előtt egy hónappal felszólítottuk a beruházási vállalatot, hogy tegyen eleget az előírtaknak — mondja Csépes György. — A vállalat igazgatója válaszában kifejtette, hogy nem kapták még meg a kiegészítő munkák pénzügyi fedezetét és kérte az ideiglenes üzemeltetési .engedély december 11-ig történő meghosszabbítását. Válaszunk elutasító volt. Élet- és vagyonbiztonságról van szó. senki sem kockáztathat. A tűzrendészet véleménye változatlanul, az, hogy a menekülési útvonalak burkolata nem készülhet közepesen éghető anyagból. Az elutasítást követő néhány nap múlva a M1BER megkapta az anyagi fedezetet. össze lehetett hívni az egyeztető tárgyalást, elkészüllek a műszaki és költségvetési tervek, láttamozta, jóváhagyta valamennyi hatóság. Az ügy tehát sínen van, ámbár attól tartanak sokan, hogy az új burkoló anyagot, a luxaflexet nehéz lesz beszerezni. A megrendelést mindeneseire elküldték már a székesfehérvári gyárba. * Többször is elhangzott, hogy a szabályok különbözőképpen történő értelmezése miatt váltak szükségessé a kiegészítő munkák. Mindenki tudja, hogy építkezni csak akkor lehet, amikor a beruházó beszerezte az építési engedélyt. Az építési engedélynek viszont tartalmaznia kell a szakhatóságok észrevételeit is. Ebben az esetben a tűzrendészet tevékenysége az érdekes. Az illetékes tűzrendészet! hatóság mint mindig, most is elmondta. írásba foglalta. hogy a vonatkozó előírásokat tessenek betartani. A tervező is nyilatkozott; hogy a vonatkozó előírásokat betartotta. A végén, az vizembe helyezési eljárás során, a helyszínen derült ki, hogy egy kicsit mindkét fél mást értett a vonatkozó előírások alatt. A tervező is, a tűzrendészet is nagyon pontosan ismeri az előírásokat, tudják, hogy milyen előírások illenek egy óvodára, egy boltra, egy mozira, egy színházra, egy művelődési házra. Csakhogy a Vasas Művelődési Központ egy különleges, hazánkban párjanincs, de még Európában is ritkaságszámba menő intézmény, épület. A Vasas nagyterme löbbcélú. Mozgószínpaddal rendelkezik, a színpadot nézőtérré lehet alakítani, a vízszintes nézőteret színpaddá stb. A terem 16-féle funkciót képes ellátni. IJyen épületre természetesen nem készültek tűzvédelmi előírások hazánkban. Nem készülhettek, hiszen ez az első ilyen terem. A tervező ötvözte hát a kategóriákat. A tervező Dézsi János, az ÉSZAKTERV Ybl-dijas mérnöke: — Számításokkal igazoltam. bizonyítottam, hogy a nagyterem a megadott időhatáron belül, négy és fél perc alatt kiüríthető a menekülő oldalfolyosók használata nélkül is. A színpad felé vezető menekülési útvonalon nincsenek éghető anyagok. Most az oldalfolyosókat kell iuxaflex- szej ellátnunk. Továbbá a nagyterem mennyezetének elektromos vezetékhálózatán is módosítunk. — Beszélhetünk hát. tervezési hibáról? — Igen. Vannak dolgok, amelyeket másképp csinálnánk ma már. Talán másképp is csináltuk volna, ha több idő állt volna rendelkezésünkre. — Mennyibe kerülnek a kiegészítő munkák? — Ötszázezer forintba. Ez a beruházási költség fel százaléka. ' — Miként lehetett volna elkerülni ezt a kellemetlenséget? — Mivel egyedi épületről van szó, többet kellett volna konzultálnunk a tűzrendészettel. Ha kellőképpen meg tudtuk volna értetni a nagyterem variációs lehetőségeit, ha jobban megmagyaráztuk volna a terveket, biztosan kaptunk volna tanácsot. Menet közben, a tervezés idején. És nem az épület átadásakor. — Egyetért az üzemeltetést betiltó határozattal? — Nagy tömegeket valóban nem fogadhat a művelődési központ. Azokat a munkákat el kell végezni. Kisebb tömegforgalmú programok, kiállítások — véleményem szerint — rendezhetők az épületben. * A határozat szerint nem. Talán jobb is így, hiszen hamarosan meg kell kezdődnie a munkálatoknak, hogy szeptember elején újra bemutatkozhasson közönségének a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ. Immáron úgy. ahogy a népművelők szeretnék. úgy, hogy mindenkivel feledtesse ezt a közjátékot. A következő hetekben ezért szurkolunk. Lcvay Györgyi „Mesterek” lesznek... A leendő szakmunkások mán tanulóként megszokják: minő sági munkát kérnek tőlük. — A jó gazda úgy vet, hogy már az aratásra is gondol. Valahogy így foglalkozunk mi is a leendő szakmunkások képzésével — magyarázza Simon Károly, a Diósgyőri Gépgyár szerencsi szivattyú gyáregységének vezetője. Mindmáig itt van a járás egyetlen tanműhelye. Tizenhálom évvel ezelőtt alapították az oktatási intézményt, s azóta megközelítően, 400 fiatal szakembert képeztek a falak között. A járás valamennyi üzemének szakmunkástanulóját itt tanítják majdani kenyéradó mesterségük gyakorlati fortélyainak, fogásainak elsajátítására. A fából készült, vaslemezzel borított asztal mellett fiatalasszony tolómérővel méri a kész munkadarabok pontosságát. Jonke Istvánná minőségi ellenőr elégedetten bólint: — A selejt nincs 2 százalék. Vagyis a minőség olyan, mint a már végzett szakmunkásokkal termelő üzemekben. Ványai Árpád szakoktató jár-kel az esztergagépek között, árgus szemekkel figyel, s ki-kijavílja a hibás mozdulatokat. — Jelenleg hetvennégy tanulónk van; kétharmaduk esztergályos, egyharmad lakatos. Örvendetes, hogy évről évre emelkedik a létszám, persze ez korántsem jelenti azt. hogy közkedveltek ezek a szakmák. — Kikből lesznek a jövő szakemberei? — Hozzánk is főleg azok jönnek szakmunkástanulónak, akiknek nincs esélyük a gimnáziumi, a szakközépiskolai felvételhez. Sajnos, országos jelenségről van szó. Egyébként ezeknek a gyerekeknek — mutat körbe — az általános iskolai tanulmányi eredménye megközelítően közepes volt. Hosszan elnézzük a fiatalok munkáját. Szakálas Barna másodéves esztergályos menetet vág. Mint megtudom: a 15 kilométerre levő Megyaszón lakik. — Az apám lakatos, így természetes volt, hogy a vasas szakmát választottam. Négyes rendű vagyok, jobban tanulok, mint az altalaj nosban. — Hetente három napot ■töltünk az iskolában, s ugyanennyi idő jut a gyakorlati képzésre. Nekem az utóbbi inkább tetszik — említi a lányok egyike, gesztenye- barna hajú. piros pettyes kendőt viselő Szalontai Erzsébet. Kérdezem a szakoktatót, a jelenlévők közül ki a legjobb tanuló. Rövid latolgatás után középmagas, vékony termetű fiúra mutat: ő Szedők József. — Az átlagom négy és feles — mondja az osztályeminens. Aztán félszegen hozzáfűzi: — A gyakorlati jegyem ötös... — Az ösztöndíj? — Ezerhetven forint havonta. Ebből ötszázat a gyár ad. ugyanis leszerződtem. Nemcsak én. mindannyian ... Ismerős a gyakorlat más üzemekből, gyárakból is. Ugyanakkor azt is sokszor hallani, hogy a fiatalok jelentős része veszi a kalapját, felbontja a szerződést, amikor megszerzi a szakmunkás- levelet. — Nálunk az újdonsült szakmunkások kilencven százaléka továbbra is marad a gyárban — állítja Simon Károly. — A titok egyik nyitja az újabb hároméves szerződés. — Ennek lényege — folytatja a szakoktató —, hogy a fiatal dolgozónak csak a szakmunkásvizsgát követő harmadik évben kell a fizetésért 100 százalékot teljesítenie. Az első évben például 70 százalék elérése a kötelező. Amennyiben az ifjú szakmunkás magasabb teljesítményt tud felmutatni, béremelésben részesül. Megszívlelendők Simon Károly szavai: „A jó gazda úgy vet, hogy már az aratásra is gondol.,.” Kolaj László Fotó: Laczó József Fclsőzsoicán az MSZMP nagyközségi pártbizottságon Szilágyi János elvtárs, a nagyközségi partbizottság titkára szívesen értékeli a párt- bizottság általános tevékenységét. — Hogyan latja a községi pártbizottság szerepel? — Az állami, gazdasági es társadalmi élet gyors ütemű fejlődése ugyancsak megváltoztatta a községek politikai arculatát. Ez az egészséges folyamat természetesen kihatott a községi pártbizottságok tevékenységére is. A párt vezető szerepének és politikai befolyásának érvényesüléséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a párt- szervezetek az eddigiektől még következetesebben hajtsák végre a párthatározatokat úgy, hogy ezzel egyidő- ben vegyék figyelembe a helyi körülményekből fakadó feladatokat, gondoskodjanak arról, hogy' ezek is a párt politikájának szellemében valósuljanak meg. — Melyek azok a legfontosabb politikai tevékenységek, amelyeket ezen a szinten kell elvégezniük? — Közismertek azok a szükségszerű változások, amelyek az elmúlt évek során megvalósításra kerültek. Ezen változások közül, ha nem is a fontosság sorrendjében, említsek meg néhányat. Ilyen többek között az államigazgatási munka korszerűsítése. a helyi tanácsok jogkörének és önállóságának növekedése, a körzeti iskolák létrehozása és még néhány hasonlót sorolhatnék. Mindezek a változások természetesen szükségessé teszik, hogy a politikai irányítás, az ellenőrzés egyértelműen a községi pártbizottságok hatáskörében összpontosuljon. — Hogyan ítéli meg a területen dolgozó párt- alapszervezetek tevékenységét? — A községi pártbizottság irányítása alá 9 pártalap- szervezet és egy pártvezetőség tartozik. Egyértelműén állíthatom, hogy valameny- nyi pártalapszervezel munkája az elmúlt évek során jelentős mértékben fejlődött. Megszilárdult a párt belső élete, rendszeressé vált a párt rendezvények megtartása és javult szervező, ellenőrző tevékenységük. Nyilvánvaló. hogy a pártalapszei- vezetek munkájának ez a megítélése korántsem jelenti azt. hogy nálunk már teljes egészében rendben megy minden. Itt is, mint általában mindenütt, esetenként bizony a kelleténél több gond. vagy véleménykülönbség is jelentkezik. Ilyenkor egy-egy alapszervezetnél hajlamosak arra. hogy a gondokért. a hibákért csakis az alapszervezet tagjait hibáztassák. Ezek a problémák azonban sokkal bonyolultabbak és összetettebbek, s jelentős mértékben összefüggenek azzal a környezettel, ahol az adott alapszervezet működik. — Miként tudná jellemezni a választott testületekben dolgozók munkáját? — Tekintettel arra, hogy a párttagok munkájának értekelése. beszámoltatása a testületi ülés feladata így' most itt csak, néhány általános eredményben fogalmazhatom meg tevékenységüket. Elvtársaink politikai felelősségük tudatában egyre magasabb szinten végzik tevékenységüket. Rendszeresen részt vesznek a testületi üléseken. véleményükkel, állás- foglalásukkal elősegítik az egységes politikai feladatok kialakítását és végrehajtását. Köztük is egyre erőteljesebben alakul ki az a felismerés, hogy tevékenységük egyik fontos fokmérője: milyen hatékonysággal tudják alkalmazni és hasznosítani a párt politikáját saját területükön. — Végezetül, mit tart az elkövetkezendő időszak főbb tennivalóinak? — Mindenekelőtt tovább kell keresnünk a tömegpoii- tikai munkánkban azokat a módszereket, amelyek a legalkalmasabbak a párt politikájának tudatosítására, megértetésére. Másrészt jobban oda kell figyelni a községben élő lakosság kulturális. szociális igényeinek kielégítésére. Éppen ezért üdvözöltük örömmel és támogattuk azt a kezdeményezést, amely arra irányult, hogy a Vasas Művelődési Központtal közösen létrehozzuk községünkben a bejáró dolgozók klubját. Továbbra is nagyon fontos feladatnak tekintjük a pártalapszervezetek vezetőségeinek politikai és szakmai segítségét, továbbképzését. Ott. ahol szükséges, megfelelően képzett káder- utánpótlásról is gondoskodnunk kell. — Bár feladataink közül utoljára említem, de nem utolsósorban tovább kell erősíteni munkakapcsolatunkat, a területén levő állami, gazdasági, társadalmi egységekkel. szervekkel. Nem árt talán többször is aláhúzni, a pá rtbi zottság megnövekedett teendőit csakis a legteljesebb együttműködéssel és az egész község támogatásával lesz képes még eredményesebben megvalósítani. Ezt azonban sohasem elegendő csak kívánni, ennek megteremtéséért va famennyiünknek munkálkodni kell. V. M.
