Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-15 / 165. szám

1978. július 15., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Intermezzo f a Vasas Művelődési Központban i | | írek, álliirck. mendemondák cs pletykák kerin­I I gének egy ideje a Diósgyőri Vasas Művelődé­si Központról. Vannak, akik botrányt kiálta- i nak, vannak, akik szokványos „miskolci betegségről” beszelnek. Minden pletykának van valami alapja. így i az új művelődési központról szólónak is. Nyílt titok, 1 bogy a Vasas néhány hete bezárta kapuit a nagykö- i zönség előtt. A portásnak nem sok dol­ga akad. Meglehetősen le­hangoló így élettelenül ez a szép épület. A léptek zaját visszaverik a falak, a hosszú folyosókon egyedül érzi ma­gát az ember. — Másképp szerettünk vol­na bemutatkozni. Színvona­lasabb programmal. A tech­nikai hiányosságok akadá­lyoztak bennünket. Gondunk csak teléződött, amikor meg­kaptuk az üzemeltetést be­tiltó határozatot. Mondhat­nám úgy is, hogy csalódot­tak vagyunk. Munkatársaink a mai szituációban nem tud­nak készülni az őszi munká­ra — mondja Demcsik Iván igazgató. — ön miben látja az oko­kat? — Azt válaszolom, hogy láttam én már több olyan, működő művelődési intéz­ményt, amelybe ennél több nemes anyagot, fát és textilt építettek be. Az ide tervezett kiegészítő munkák rontják majd az esztétikai hatást. * Szekrényi Jena, a Miskol­ci Beruházási Vállalat igaz­gatója: — A múlt heti egyez­tető tárgyaláson megszületett a döntés, hogy szeptemberig el kell végezni a munkákat, át kell adni rendeltetésének — immáron véglegesen —az épületet. — Ön miben látja az oko­kat.? — A szabványok különbö­ző értelmezéséről van szó. így történhetett. Ez az oka ennek a kellemetlenségnek. Végtelenül aggaszt minket a mozgószínpad is. A próba­üzemelés nem sikerült, nem vettük át a munkát. — Gyakori Miskolcon az ilyen üzembe helyezés? — Szerencsére nem. A Va­sas különleges eset. * Petrasovszky István, a Bor­sod megyei Állami Építőipa­ri Vállalat műszaki vezér­igazgató-helyettese: — Amint elkészülnek a végleges, a fe­lülvizsgált műszaki tervek, mi megpróbáljuk megtenni mindazt, ami tőlünk telik. Vállalatunk számára megle­hetősen kellemetlen az ügy, hiszen másünnen kell most elvonnunk a munkaerőt. Ütemterveket kell készíte­nünk. nagyon meg kell gon­dolnunk. hogy melyik mun­káról irányítjuk át szakem­bereinket a Vasasba. Ez a 'munka nem szerepelt az éves terveinkben, mi ezt a mun­kát egyszer már elvégeztük, mégpedig jó minőségben. Most maid új anyaggal csi­náljuk végig ugyanezt. — ön miben látja az oko­kat? — A hatóságokkal nem volt rendezve néhány rész­let. * Mi is történt tulajdonkep­pen? Az első fokú építés­ügyi hatóság szakemberei, Gelle István, a miskolci III. kerületi hivatal műszaki osz­tályának vezetője és Cscpes György főelőadó segítségé­vel visszapergetjük az ese­ményeket. — 1977. november 25-én kezdődött a művelődési köz­pont üzembe helyezésének el­járása és 30-án fejeződött be. Meglehetősen hosszú ideig tartott, viták voltak egyes részleteket illetően. A tűz­rendészet végül is csak ide­iglenes jelleggel járult hoz­zá az üzembe helyezéshez, így osztályunk is csak ideig­lenes használatbavételi en­gedélyt tudott kiadni, mely­ben előírtuk, hogy 197B. má­jus 31-ig el kel] végezni min­den olyan munkát, amely a végleges engedély kiadásá­hoz szükséges. A határozat 13 pontban foglalja össze a tennivalókat. Az első a művelődési köz­pont belső tűzivíz-hálózatá- val foglalkozik. Alkalman­ként és helyenként alacsony a víznyomás. Ennek magya­rázata egyszerű: kevés e vá­rosrészben a víz. A megol­dás már nehezebb. A követ­kező pontok apró tenniva­lókkal foglalkoznak, ezek nem is okoztak gondokat. Annál inkább az álmennye­zet és a falburkolat anyagá­nak kicserélésére hozott ha­tározati pont. Emiatt kellett bezárni a művelődési központot. De miért nem készüllek el a munkákkal május végéig, te­hát a megszabott határidőre? — A határidő előtt egy hó­nappal felszólítottuk a beru­házási vállalatot, hogy te­gyen eleget az előírtaknak — mondja Csépes György. — A vállalat igazgatója válaszá­ban kifejtette, hogy nem kapták még meg a kiegészí­tő munkák pénzügyi fedeze­tét és kérte az ideiglenes üzemeltetési .engedély de­cember 11-ig történő meg­hosszabbítását. Válaszunk el­utasító volt. Élet- és vagyon­biztonságról van szó. senki sem kockáztathat. A tűzren­dészet véleménye változat­lanul, az, hogy a menekülési útvonalak burkolata nem ké­szülhet közepesen éghető anyagból. Az elutasítást követő né­hány nap múlva a M1BER megkapta az anyagi fedeze­tet. össze lehetett hívni az egyeztető tárgyalást, elké­szüllek a műszaki és költség­vetési tervek, láttamozta, jó­váhagyta valamennyi ható­ság. Az ügy tehát sínen van, ámbár attól tartanak sokan, hogy az új burkoló anyagot, a luxaflexet nehéz lesz be­szerezni. A megrendelést mindeneseire elküldték már a székesfehérvári gyárba. * Többször is elhangzott, hogy a szabályok különböző­képpen történő értelmezése miatt váltak szükségessé a kiegészítő munkák. Minden­ki tudja, hogy építkezni csak akkor lehet, amikor a beru­házó beszerezte az építési en­gedélyt. Az építési engedély­nek viszont tartalmaznia kell a szakhatóságok észrevételeit is. Ebben az esetben a tűz­rendészet tevékenysége az érdekes. Az illetékes tűzren­dészet! hatóság mint mindig, most is elmondta. írásba fog­lalta. hogy a vonatkozó elő­írásokat tessenek betartani. A tervező is nyilatkozott; hogy a vonatkozó előíráso­kat betartotta. A végén, az vizembe helyezési eljárás so­rán, a helyszínen derült ki, hogy egy kicsit mindkét fél mást értett a vonatkozó elő­írások alatt. A tervező is, a tűzrendé­szet is nagyon pontosan is­meri az előírásokat, tudják, hogy milyen előírások ille­nek egy óvodára, egy boltra, egy mozira, egy színházra, egy művelődési házra. Csak­hogy a Vasas Művelődési Központ egy különleges, ha­zánkban párjanincs, de még Európában is ritkaságszámba menő intézmény, épület. A Vasas nagyterme löbbcélú. Mozgószínpaddal rendelke­zik, a színpadot nézőtérré le­het alakítani, a vízszintes né­zőteret színpaddá stb. A te­rem 16-féle funkciót képes ellátni. IJyen épületre termé­szetesen nem készültek tűz­védelmi előírások hazánk­ban. Nem készülhettek, hi­szen ez az első ilyen terem. A tervező ötvözte hát a ka­tegóriákat. A tervező Dézsi János, az ÉSZAKTERV Ybl-dijas mér­nöke: — Számításokkal igazol­tam. bizonyítottam, hogy a nagyterem a megadott időha­táron belül, négy és fél perc alatt kiüríthető a menekülő oldalfolyosók használata nél­kül is. A színpad felé vezető menekülési útvonalon nincse­nek éghető anyagok. Most az oldalfolyosókat kell iuxaflex- szej ellátnunk. Továbbá a nagyterem mennyezetének elektromos vezetékhálózatán is módosítunk. — Beszélhetünk hát. terve­zési hibáról? — Igen. Vannak dolgok, amelyeket másképp csinál­nánk ma már. Talán más­képp is csináltuk volna, ha több idő állt volna rendelke­zésünkre. — Mennyibe kerülnek a kiegészítő munkák? — Ötszázezer forintba. Ez a beruházási költség fel szá­zaléka. ' — Miként lehetett volna elkerülni ezt a kellemetlen­séget? — Mivel egyedi épületről van szó, többet kellett volna konzultálnunk a tűzrendé­szettel. Ha kellőképpen meg tudtuk volna értetni a nagy­terem variációs lehetőségeit, ha jobban megmagyaráztuk volna a terveket, biztosan kaptunk volna tanácsot. Me­net közben, a tervezés ide­jén. És nem az épület átadá­sakor. — Egyetért az üzemeltetést betiltó határozattal? — Nagy tömegeket való­ban nem fogadhat a műve­lődési központ. Azokat a munkákat el kell végezni. Kisebb tömegforgalmú prog­ramok, kiállítások — véle­ményem szerint — rendezhe­tők az épületben. * A határozat szerint nem. Talán jobb is így, hiszen ha­marosan meg kell kezdődnie a munkálatoknak, hogy szep­tember elején újra bemutat­kozhasson közönségének a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ. Immáron úgy. ahogy a népművelők szeret­nék. úgy, hogy mindenkivel feledtesse ezt a közjátékot. A következő hetekben ezért szurkolunk. Lcvay Györgyi „Mesterek” lesznek... A leendő szakmunkások mán tanulóként megszokják: minő sági munkát kérnek tőlük. — A jó gazda úgy vet, hogy már az aratásra is gon­dol. Valahogy így foglalko­zunk mi is a leendő szak­munkások képzésével — ma­gyarázza Simon Károly, a Diósgyőri Gépgyár szerencsi szivattyú gyáregységének ve­zetője. Mindmáig itt van a járás egyetlen tanműhelye. Tizen­hálom évvel ezelőtt alapítot­ták az oktatási intézményt, s azóta megközelítően, 400 fia­tal szakembert képeztek a falak között. A járás vala­mennyi üzemének szakmun­kástanulóját itt tanítják maj­dani kenyéradó mesterségük gyakorlati fortélyainak, fogá­sainak elsajátítására. A fából készült, vaslemez­zel borított asztal mellett fiatalasszony tolómérővel mé­ri a kész munkadarabok pontosságát. Jonke Istvánná minőségi ellenőr elégedetten bólint: — A selejt nincs 2 száza­lék. Vagyis a minőség olyan, mint a már végzett szakmun­kásokkal termelő üzemekben. Ványai Árpád szakoktató jár-kel az esztergagépek kö­zött, árgus szemekkel figyel, s ki-kijavílja a hibás mozdu­latokat. — Jelenleg hetvennégy ta­nulónk van; kétharmaduk esztergályos, egyharmad lakatos. Örvendetes, hogy évről évre emelkedik a lét­szám, persze ez korántsem jelenti azt. hogy közkedveltek ezek a szakmák. — Kikből lesznek a jövő szakemberei? — Hozzánk is főleg azok jönnek szakmunkástanulónak, akiknek nincs esélyük a gimnáziumi, a szakközépis­kolai felvételhez. Sajnos, or­szágos jelenségről van szó. Egyébként ezeknek a gyere­keknek — mutat körbe — az általános iskolai tanulmányi eredménye megközelítően kö­zepes volt. Hosszan elnézzük a fiata­lok munkáját. Szakálas Bar­na másodéves esztergályos menetet vág. Mint megtu­dom: a 15 kilométerre levő Megyaszón lakik. — Az apám lakatos, így természetes volt, hogy a va­sas szakmát választottam. Négyes rendű vagyok, job­ban tanulok, mint az altalaj nosban. — Hetente három napot ■töltünk az iskolában, s ugyanennyi idő jut a gyakor­lati képzésre. Nekem az utób­bi inkább tetszik — említi a lányok egyike, gesztenye- barna hajú. piros pettyes kendőt viselő Szalontai Er­zsébet. Kérdezem a szakoktatót, a jelenlévők közül ki a leg­jobb tanuló. Rövid latolgatás után középmagas, vékony ter­metű fiúra mutat: ő Szedők József. — Az átlagom négy és fe­les — mondja az osztályemi­nens. Aztán félszegen hozzá­fűzi: — A gyakorlati je­gyem ötös... — Az ösztöndíj? — Ezerhetven forint ha­vonta. Ebből ötszázat a gyár ad. ugyanis leszerződtem. Nemcsak én. mindannyian ... Ismerős a gyakorlat más üzemekből, gyárakból is. Ugyanakkor azt is sokszor hallani, hogy a fiatalok je­lentős része veszi a kalapját, felbontja a szerződést, ami­kor megszerzi a szakmunkás- levelet. — Nálunk az újdonsült szakmunkások kilencven szá­zaléka továbbra is marad a gyárban — állítja Simon Károly. — A titok egyik nyitja az újabb hároméves szerződés. — Ennek lényege — foly­tatja a szakoktató —, hogy a fiatal dolgozónak csak a szakmunkásvizsgát követő harmadik évben kell a fize­tésért 100 százalékot teljesí­tenie. Az első évben például 70 százalék elérése a köte­lező. Amennyiben az ifjú szakmunkás magasabb telje­sítményt tud felmutatni, béremelésben részesül. Megszívlelendők Simon Károly szavai: „A jó gazda úgy vet, hogy már az ara­tásra is gondol.,.” Kolaj László Fotó: Laczó József Fclsőzsoicán az MSZMP nagyközségi pártbizottságon Szilágyi János elvtárs, a nagyközségi partbizottság tit­kára szívesen értékeli a párt- bizottság általános tevékeny­ségét. — Hogyan latja a köz­ségi pártbizottság szere­pel? — Az állami, gazdasági es társadalmi élet gyors ütemű fejlődése ugyancsak megvál­toztatta a községek politikai arculatát. Ez az egészséges folyamat természetesen ki­hatott a községi pártbizott­ságok tevékenységére is. A párt vezető szerepének és politikai befolyásának érvé­nyesüléséhez elengedhetetle­nül szükséges, hogy a párt- szervezetek az eddigiektől még következetesebben hajt­sák végre a párthatározato­kat úgy, hogy ezzel egyidő- ben vegyék figyelembe a helyi körülményekből fakadó feladatokat, gondoskodjanak arról, hogy' ezek is a párt politikájának szellemében valósuljanak meg. — Melyek azok a leg­fontosabb politikai tevé­kenységek, amelyeket ezen a szinten kell elvégezniük? — Közismertek azok a szükségszerű változások, ame­lyek az elmúlt évek során megvalósításra kerültek. Ezen változások közül, ha nem is a fontosság sorrendjében, említsek meg néhányat. Ilyen többek között az ál­lamigazgatási munka korsze­rűsítése. a helyi tanácsok jogkörének és önállóságának növekedése, a körzeti iskolák létrehozása és még néhány hasonlót sorolhatnék. Mind­ezek a változások természe­tesen szükségessé teszik, hogy a politikai irányítás, az ellenőrzés egyértelműen a községi pártbizottságok ha­táskörében összpontosuljon. — Hogyan ítéli meg a területen dolgozó párt- alapszervezetek tevékeny­ségét? — A községi pártbizottság irányítása alá 9 pártalap- szervezet és egy pártvezető­ség tartozik. Egyértelműén állíthatom, hogy valameny- nyi pártalapszervezel munká­ja az elmúlt évek során je­lentős mértékben fejlődött. Megszilárdult a párt belső élete, rendszeressé vált a párt rendezvények megtartá­sa és javult szervező, ellen­őrző tevékenységük. Nyilván­való. hogy a pártalapszei- vezetek munkájának ez a megítélése korántsem jelenti azt. hogy nálunk már teljes egészében rendben megy minden. Itt is, mint általá­ban mindenütt, esetenként bizony a kelleténél több gond. vagy véleménykülönb­ség is jelentkezik. Ilyenkor egy-egy alapszervezetnél haj­lamosak arra. hogy a gon­dokért. a hibákért csakis az alapszervezet tagjait hibáz­tassák. Ezek a problémák azonban sokkal bonyolultab­bak és összetettebbek, s je­lentős mértékben összefüg­genek azzal a környezettel, ahol az adott alapszervezet működik. — Miként tudná jelle­mezni a választott testü­letekben dolgozók munká­ját? — Tekintettel arra, hogy a párttagok munkájának érte­kelése. beszámoltatása a tes­tületi ülés feladata így' most itt csak, néhány általános eredményben fogalmazhatom meg tevékenységüket. Elv­társaink politikai felelőssé­gük tudatában egyre maga­sabb szinten végzik tevé­kenységüket. Rendszeresen részt vesznek a testületi ülé­seken. véleményükkel, állás- foglalásukkal elősegítik az egységes politikai feladatok kialakítását és végrehajtását. Köztük is egyre erőteljeseb­ben alakul ki az a felisme­rés, hogy tevékenységük egyik fontos fokmérője: mi­lyen hatékonysággal tudják alkalmazni és hasznosítani a párt politikáját saját terü­letükön. — Végezetül, mit tart az elkövetkezendő időszak főbb tennivalóinak? — Mindenekelőtt tovább kell keresnünk a tömegpoii- tikai munkánkban azokat a módszereket, amelyek a legalkalmasabbak a párt po­litikájának tudatosítására, megértetésére. Másrészt job­ban oda kell figyelni a köz­ségben élő lakosság kulturá­lis. szociális igényeinek ki­elégítésére. Éppen ezért üd­vözöltük örömmel és támo­gattuk azt a kezdeményezést, amely arra irányult, hogy a Vasas Művelődési Központtal közösen létrehozzuk közsé­günkben a bejáró dolgozók klubját. Továbbra is nagyon fontos feladatnak tekintjük a pártalapszervezetek veze­tőségeinek politikai és szak­mai segítségét, továbbképzé­sét. Ott. ahol szükséges, megfelelően képzett káder- utánpótlásról is gondoskod­nunk kell. — Bár feladataink közül utoljára említem, de nem utolsósorban tovább kell erősíteni munkakapcsolatun­kat, a területén levő állami, gazdasági, társadalmi egysé­gekkel. szervekkel. Nem árt talán többször is aláhúzni, a pá rtbi zottság megnövekedett teendőit csakis a legtelje­sebb együttműködéssel és az egész község támogatásával lesz képes még eredménye­sebben megvalósítani. Ezt azonban sohasem elegendő csak kívánni, ennek megte­remtéséért va famennyiünk­nek munkálkodni kell. V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents