Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-15 / 165. szám

E5ZAK-MAGYARORSZÁG 2 1778. július 15., szombat Bizottsági ülés az SZMT-ten Tegnap, pénteken délután a Szakszervezetek megyei Tanácsának székhazában ülést tartott a kulturális, agi- tációs és propagandabizott­ság. A témák kozott volt ha­táridő szerinti aktualitású, de alapvetően a szakszervezetek nevelési, közművelődési tevé­kenységének folyamatosan időszerű témái kerültek na­pirendre. Az iskolai évhez igazodó tömegpolitikai oktatás elmúlt évadjának tapasztalatait Nagy Lajos, az SZMT illetékes osztályának politikai munka­társa foglalta össze és ismer­tette. A szakszervezeti szer­veknek ezt az alapvetően fontos politikai munkáját a lezáródott oktatási évben sem a létszám felduzzasztá­sára törekvés jellemezte, ha­nem a minőségi fejlődés igé­nye. A tartalmi és szervezeti változások, a propagandisták egységesebb tevékenysége együttesen jól szolgálta az oktatási körök hatékonyabb funkcionálását, a tömegpoli­tikai oktatás célját. (Mint hallottuk, ebben az évadban 2600 csoportban 60 ezren vol­tak részesei, hallgatói az ok­tatásnak.) A tapasztalatok összegzése után — tájékozta­tó jelleggel hangzott el — az előadó ismertette az 1978/79. évi, az SZMT elnöksége ál­tal már elfogadott, tömegno- litikai oktatás intézkedési ter­vét. Igényként fogalmazódott meg, hogy tovább kell erő­síteni a szemináriumi jelle­get, az oktatási anyag önálló feldolgozását és az egész tö­megpolitikai munkának szo­rosan kell illeszkednie a vál­lalati egységes közművelődé­si tervbe. A szakszervezetek kezdet­től élen jártak az amatőr művészeti mozgalom támo­gatásában, jórészt életrehí- vásában is. Ezért tarthatott fokozott érdeklődésre számot Barna Károlynak, a megyei művelődési központ igazgató- helyettesének tájékoztatója a szakszervezeti amatőr művé­szeti mozgalom helyzetéről. A tegnapi bizottsági ülésen elsősorban a színjátszás hely­zetéről, a csoportok működé­sének feltételeiről és az ének­karok, valamint a fúvószene­karok működéséről kaphat­tunk áttekintést. A helyzet reális megítéléséhez szüksé­ges adatok, számok és té­nyek felsorakoztatása után javaslat is elhangzott az amatőr művészeti mozgalom továbbfej lesztésére. Megyénk építőiparát dön­tően a két nagyvállalat — a BÁÉV és az ÉÁÉV — hatá­rozza meg.' Nem véletlen te­hát, hogy a bizottsági ülés harmadik témájáról szólva a példák között gyakran ismét­lődött a két vállalatra való hivatkozás. Kriskó József, az építők megyebizottságának politikai munkatársa az agi- tációs, propaganda és kultu­rális területen végzett mun­káról adott tájékoztatást. Komszontol-küldöltség a nyomdában Tegnap ’ délután Vologda város Komszomol-küldöttsé- ge baráti látogatást tett a Borsodi Nyomda MSZBT- tagcsoportjánál. A vállalat kultúrtermében baráti beszél­getésen ismerkedtek a nyom­da pórt-, szakszervezeti és KTSZ-elelével. Érdeklődtek a vállalat gazdasági eredmé­nyei felől és a Magyar— Szovjet Baráti Társaság he­lyi tagcsoportjának életével kapcsolatos kérdéseket tet­tek fel. A vendégek megte­kintették az üzemrészeket, ahol nagy érdeklődést tanú­sítottak a nyomdászmunka iránt. U órás előny a diósgyőri kőzépiiengermőben Július 3-tól nagyjavítás volt a Lenin Kohászati Mű­vek középhengerművében. Ez 1200 szakember jól összehan­golt munkáját igényelte és több mint 100 ezer munka­órát jelentett. A tervek sze­rint 12 nap alatt kellett vol­na elvégezni a nagy felada­tot. Valamennyi karbantartó szakember lelkiismeretes munkájának tulajdonítható, hogy egy nappal korábban sikerült befejezni a nagyja­vítást. 13-án délután már folytak a hidegpróbázások, este 10 órakor pedig megkez­dődhetett a meleghengerlés. A 24 órás előny azt jelenti, hogy körülbelül 500 tonnával több acél hagyhatja el a hen­gerművet. 14-én, amit még nagyjavításra szántak, 50 mm-es szögacélt hengereltek. Ezt főleg szovjet megrende­lésre szállítják. A hengeré­szek egynapi munkája így hárommillió forint termelési értéket jelent. Az egynapos előny — a szakemberek odaadó munká­ján kívül — a jó szervezés­nek is tulajdonítható, vala­mint annak, hogy igen gon­dosan előkészítették a nagy­javítást. Ezért a munka me­netében semmiféle fennaka­dás nem fordult elő. A ko­hászat szakembereinek jó munkájával végig „szinkron­ban” dolgoztak a Gyár- és Gépszerelő és a villamossze­relőipari vállalatok szakem­berei is. AZ 1978 NYARÁN ÉPÍTŐTÁBORBA UTAZÓ FIATALOK RÉSZÉRE Baja (vaskúti tábor): Miskolc Tiszai pályaudvarról 9 órakor induló 425. sz. személy- vonattal Budapest Keleti pálya­udvarig. Tovább Budapest Jó­zsefvárosi pályaudvarról 14.08-kor induló 914. sz. személyvonattal. Érkezés Bajára 19.55-kor. A va­sútállomáson buszok várják a táborba érkezőket. (Budapest Keleti pályaudvarról Budapest Józsefvárosi pályaudvarra villa­mossal lehet átmenni.) Kecskemét: Miskolc Tiszai pályaudvarról 9 órakor induló 425. sz. személy­vonattal Budapest Keleti pálya­udvarig. Tovább Budapest Nyu­gati pályaudvarról 14.40-kor in­duló 714. sz. vonattal. Érkezés Kecskemétre 16.47-kor. A vasút­állomáson várják a táborozókat. Pécs (szilágypusztai tábor) leány: (AÉV) fiú: Miskolc Tiszai pályaudvarról 7 órakor induló 9507. sz. gyors­vonattal Budapest Keleti pálya­udvariig. Tovább Budapest Déli pályaudvarról 13.10-kor induló 1904. sz. vonattal. Érkezés Pécs­re' 16.45-kor. A vasútállomáson várják a táborozókat. Veresegyháza: Miskolc Tiszai pályaudvarról 7 órakor induló 9507. sz. gyors­vonattal Budapest Keleti pálya­udvarig. A Keleti pályaudvarról szállítják a táborba a fiatalo­kat. Léh: Miskolc Tiszai pályaudvarról 14.52-kor Hidasnémeti felé indu­ló személyvonattal. Leszállás Hal- maj vasútállomáson 15.35-kor. A táborhelyre innen buszok szállít­ják a fiatalokat. A jelzett vona­tokon különkocsik, illetve hely biztosítását a MÁV Miskolci Igaz­gatóságától kértük. Indulási időpontok: III. turnus 1978. július 16-án (vasárnap). IV. turnus 1978. július 30-án (vasárnap). V. turnus 1978. augusztus 13-án (vasárnap). Feltétlenül fontos, hogy min­den csoport ezekkel a vonatok­kal utazzék, mert csak így biz­tosított a táborhelyek rendben, szervezetten való megközelítése. A brigádvezetők mindig egy napoal korábban, de ugyan­ezekkel a vonatokkal utazzanak. A visszautazásról a táborok­ban kapnak pontos információt a fiatalok. Jó munkát, élményekben gaz­dag táborozást kíván a KISZ BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGA Ili csillagászati távcső Igéé osten Az elmúlt napokban csil­lagvizsgáló távcsövet avattak Leninvárosban. Lábas József, a városi tanács elnökének megnyitója után dr. Kulin György, a TIT Budapesti Uránia Bemutató Csillagvizs­gáló nyugalmazott igazgató­ja adta át a leninvárosi JfCep- ler Csillagászati Kör máso­dik legnagyobb távcsövét. Több elismerő oklevél bi­zonyítja a leninvárosi csilla­gászati szakkör színvonalas tevékenységét. Oklevelet kap­tak többek között a housto­ni amerikai űrközponttól, mégpedig az első holdleszál­láskor készített megfigyelé­seikért. A szakkör 1960-ban alakult, alapításában nagy részt vállalt Dalnoki János, a szakkör vezetője. Hat év­vel később itt avatták első­nek az ország legnagyobb amatőr csillagász távcsövét, amelyhez nagy segítséget nyújtott a városi tanács és a Tiszai Vegyikombinát. A most felavatott nagy tel­jesítményű Cassegrain táv­cső segítségével bizonyára még sok szép eredményt ér el a leninvárosi szakkör. — f. b. — Az eilienyős verseny finise — Ez a verseny felér egy világbajnoksággal, hiszen az amerikaiak kivételével min­den menő itt van, akiket je­gyeznek ebben a sportágban — jegyezte meg tegnap dél­után dr. Duvalovszky Zoltán, a repülőnapok elmaradhatat­lan szpíkere, a miskolci re­pülőtéren. Novák József, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának titkára, aki tegnap délután szintén megtekintette a szo­cialista országok ejtőernyős versenyét, ugyancsak elisme­réssel szólt a rendezésről, szervezésről és a sportolók tudásáról. Külön dicsérte a magyar válogatott tagjainak eredményes szereplését. Mert akkor még volt remény ... Hat sorozatban került sor a célbaugrásra, ami annyit je­lent, hogy minden verseny­zőnek hat alkalommal kel­lett 800 méteres magasság­ból a tíz méter átmérőjű ho­mokkor középpontjába, a mindössze tíz centiméter át­mérőjű műanyag lapocskára leérkeznie. A magyarok közül Ecsédi András és Mészárovics György sikerrel vette fel a küzdelmet a világhírű szovjet és NDK-beli ejtőernyősökkel. Az ötödik sorozat végén még nyolcán álltak „nulla pont­tal” közöttük a két magyar fiú is. Ám az utolsó, min­dent eldöntő sorozat megros­tálta a mezőnyt. Először Mé­szárovics mondhatott le az elsőségért folyó küzdelemről, mivel 52 centiméterrel a nul­lától ért földet, Ecsédi pedig 17 centivel „szállt” el. így ma délelőtt „szétugrá- sokkal” döntik el az elsősé­get Jan Safranek (csehszlo­vák), Norbert Knappe (NDK- beli), Andreas Pats (NDK- beli) és Vladimir Gurnij (szovjet) versenyzők között. A vert mezőnyben találha­tó az 1976. évi, római világ­bajnok, a szovjet Grigorij Szurobko, akárcsak a honfi­társnője, az összetett világ­bajnok, Natalija Szergejeva. A nőknél egyébként egyetlen versenyző, a szovjet Irina Krjucskova maradt hibapont nélkül. A magyar lányok közül csak Róth Mária és Szatmári Irén teljesítményét lehet megemlíteni, bár egyetlen nullapontos ugrásuk sem volt. A verseny —, amennyiben az időjárás is kedvező lesz — ma reggeltől a szétugrá- sokkal és a csapatversennyel folytatódik. (felföldi) Közlemény a Dán KP elnökének látogatásáról A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága meghívására 1978. július 11 —14. között látogatást tett hazánkban Jörgen Jensen, a Dán Kommunista Párt elnö­ke. Kíséretében volt C. Her­mann Jensen, a Központi Bizottság tagja. Kádár Janos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta a dán test­vérpárt elnökét. Gyenes And­rás, a Központi Bizottság tit­kára megbeszéléseket folyta­tott a Dán Kommunista Párt képviselőivel. Ä megbeszélések során a két párt képviselői kölcsönö­sen tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről és országaik helyzetéről. A dán párt képviselői megismer­kedtek a magyarországi szo­cialista építőmunka eredmé­nyeivel. Hangsúlyozták, hogy a magyar dolgozó népnek az MSZMP vezetésével elért si­kerei támogatást jelentenek ahhoz a harchoz, melyet a dán kommunisták az anti- monopolista, demokratikus átalakulásért, a dolgozó tö­megek szociális helyzetének javításáért folytatnak. Az MSZMP kénviselői a magyar kommun internaciona­lista s7r ürítéséről biztosí­tották a dán testvérpártot, a nagytőke ellen bonyolult kö­rülmények között vívott har­cában. A két párt képviselői meg­állapították, hogy tovább erő­södött a béke és a társadal­mi haladás legkövetkezete­sebb ereje, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom. Hangsúlyozták,' hogy nagy jelentőséget tulajdoní­tanak a testvérpártok együtt­működése továbbfejlesztésé­nek és együttes fellépésének a nemzetközi enyhülés, a bé­ke, az együttműködés és a társadalmi haladás érdeké­ben. Folytatják erőfeszítései­ket az európai kommunista és munkáspártok berlini ta­nácskozásának dokumentu­mában foglalt célok és tö­rekvések valóra váltásáért, a kommunista és munkásmoz­galom internacionalista egy­ségének erősítéséért. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Dán Kommu­nista Párt elvtársi kapcsola­tai gyümölcsözően fejlődnek. A megbeszélések során meg­vitatták az együttműködés továbbfejlesztésének kérdé­seit. Jörgen Jensen, a Dán Kommunista Párt elnöke pénteken elutazott hazánk­ból. Hétfőtől, augusztus 5-ig 20 százalékkal olcsóbban árusítják a füzeteket, füzet­csomagokat az állami kiske­reskedelmi vállalatok és a szövetkezetek — jelentették be a PIÉRT és az ÄPISZ vezetői pénteki sajtótájékoz­tatójukon. így kívánják csökkenteni a szeptemberi tanévnyitást megelőző csúcs- forgalmat. Aczél György, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnök­helyettese fogadta Georgij Markovot, a Szovjet írószövetség első titkárát. A találkozón jelen volt Dobozy Imre, a Magyar írók Szövetsége elnöke. A vállalatok felügyeleti és belső ellenőrzéséről csütör­tökön elfogadott miniszter- tanácsi rendelet szorosan kapcsolódik a múlt évben alkotott vállalati törvény­hez, s egyben a központi gazdasági döntési gyakorlat­ról, az ágazati-felügyeleti irányításról és az állami el­lenőrzés továbbfejlesztéséről ugyancsak 1977-ben hozott minisztertanácsi határozat végrehajtását is szolgálja. A vállalatok felügyeleti gazdasági ellenőrzése ha­zánkban 1968 óta van ér­vényben, formája és tartal­ma változatos. Az eddigi tapasztalatok szerint sok he­lyütt jól látják el az újsze­rű ellenőrzési feladatokat. A vizsgálódások azonban azt is jelezték, hogy a felügyeleti ellenőrzés feladatát eltérően értelmezik, az ellenőrzésbe egyes minisztériumok és ta­nácsok nem vonják be ki­elégítően szakapparátusukat. A szükségesnél gyakoribbak a csupán részkérdésekre korlátozódó, úgynevezett cél- és témavizsgálatok. A most elfogadott kor­mányrendelet részletesen meghatározza a felügyeleti ellenőrzés feladatát, s rá­mutat, hogy az ellenőrzés a felügyeleti szerv egészének a feladata. Ez teszi lehető­vé, hogy sokoldalúan, átfo­góan ellenőrizzék a vállala­tok műszaki, termelési, áru­forgalmi, szervezési, fejlesz­tési. pénzügyi helyzetét, to­vábbá azt, hogyan gondos­kodnak a dolgozókról. Az ellenőrzést a Rendelet értel­mében legalább ötévenként kell elvégezni. Ezenkívül a vállalatok vezetőit eseten­ként be kell számoltatni, téma- és célvizsgálatokat is napirendre kell tűzni. A rendelet a felügyeleti ellenőrzést szervezettebbé, rendszeresebbé kívánja ten­ni, ugyanakkor teljes mér­tékben összhangban van a vállalati önállósággal. A vállalati munka nem gya­kori. de átfogó, sokoldalú értékelése lehetővé teszi, hoév a felügyeleti szervek tanácsaikkal segítsék a vál­lalati vezetőket rnőszaki. szervezési. gazdálkodási és ee^éb feladataik végrehajtá­sában. Fontos előírása a rendé. IpfrioV. Knew 37 óffo^Ó "í Ö1 — legű ellenőrzések tapaszta­latainak helyszíni megtár­gyalásakor a felügyeleti szerv vezetőjének vagy he­lyettesének személyesen részt kell vennie. így az igazgató és helyettesei, to­vábbá az ellenőrzést végzők és a vállalati-társadalmi szervek képviselőinek jelen­létében megvitatják a ta­pasztalatokat, javaslatok, tervek is születhetnek a vál­lalati munka javítására. A vállalati önállóság nö­velését kívánja elősegíteni a rendeletnek az a része, amely a belső ellenőrzésről intézkedik. Az uj jogsza­bály abból a tapasztalatból indul ki, hogy az ellenőrzé­sek színvonala, szervezettsé­ge gyakran nem kielégítő. A függetlenített belső ellen­őrök felkészüli *é-r0 h'ánvo.s. ezért csupán részfeladatokat látnak el. nem tudnak a vállalatvezetés számára kel­lő segítséget adni. Az új rendelet orientáüa a válla­lati igazgatókat, hogy a bel­ső ellenőrt seiát közvetlen munkatársuknak tekintsék, és egyben érdekeltté teszi őket olvan függetlenített belső ellenőr alkolmazásá- ban. aki vaióban érdemi se­gítséget nvúithat az iránvj- tó, vezetői munkához, a jö­vedelmező termelés elősegí­téséhez. a vállalaton belüli rend és fegyelem kialakítá­sához, a társadalmi tulajdon védelméhez. A vállalati önállóság ér­vényesítését szolgálja az az előírás is, amely szerint a belső ellenőrt külső ellenőr­ző szervek vizsgálataikba nem vonhatják be, a belső ellenőrzés megállapításait a külső ellenőrző szervek csak akkor használhatják fel, ha arról a vállalat vezetőit egyidejűleg tájékoztatják. A Minisztertanács igen fontosnak tártja, hogv a fel­ügyeleti szervek javítsák az ellenőrzés szervezettségét, hatásfokát. S elengedhetet­len az is, hogy a vállalatok vezetői is nagyobb figvelmet fordítsanak a belső ellenőr­zés egész rendszerére. A nö­vekvő követelmény a sze­mélyi feltételek javításét is igényli, ezért az úi rende­let a felügyeleti ellenőrzés előkészítőinek, irányítóinak, szervezőinek és p belső el­lenőrként foglalkoztatottak­nak felsőfokú iskolai kéo- zettséget és szakmai képesí­tést ír elő. ilótlifől fizeívásár A rallaialok felpleli és belső ámm\ loÉiitalése

Next

/
Thumbnails
Contents