Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-14 / 164. szám
1978. július 14., péntek: , ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Fonodái tapasztalatok HÉpg bűé a Dii-iiitanto A közelmúltban a Miskolci varos! PartDizuttsag gaz- oaságpoliliKai muniíaoizolt- saga 62 gazdálkodó egységnél megvizsgálta a „Dolgozz Hibátlanul" munkarendszer bevezetésének helyzetét. Értékelő jelentésében megállapította, hogy Miskolcon, a DH-munkarendszer bevezetésére es eredményes működtetésére a legszervezettebben a drótgyár, a Dl- GÉP és a pamuti'onó. készült lei. A textilipari termékekkel szemben támasztott fogyasztói igények minőségi változásait, és a fonalakat lei- dolgozó üzemekben végrehajtott rekonstrukciók a ío- nalgyartási oldalon is korszerű minőségbiztosítási rendszer bevezetését, alkalmazását tette szükségessé. Ebben fontos szerepe van a DH-munkarendszer alkalmazásának, amelynek jelentőségét a pamutíonodában időben felismerték. A bevezetés 1974-ben történt. Gyári DH intéző bizottság alakult, felmérték a területet, létrehozták a DH-csoporlo- kat. Mindenkivel megismerteti ék a munkarendszer lényegét. Kezdetben két üzemi szortiment dolgozott a DH-ban. Minden évben folyamatosan továbbfejlesztették a rendszert, és bővítették a DH-ban dolgozó területeket, és a résztvevő dolgozók számát. Már a kezdeti szakaszban nagy figyelmet fordítottak a dolgozók jelzéseinek hasznosítására, mert ezek az észlelések gyakorlati tapasztalatokra támaszkodtak és nagyban segítették a hibák megszüntetését. A kialakított hibainformációs rendszer . lehetőséget adott a dolgozóknak a vezetésben való részvételre, mivel tár- sadalmasították a műszaki gazdasági módszereket, és azok alkalmazási rendjét. Évente DH-íeladattervet állítottak össze. 1070-tól a termelőüzem teljes létszámmal Dl-l-ban dolgozik. Az eltelt idő alatt jelentősen javult a fonalak minősége. Kiemelkedően jó volt a készletgazdálkodás, javult a kapacitás- kihasználás. és költség-megtakarítást eredményezett az, hogy a tmk-részleg a DH- rendszerben saját rezsiben végezte a szerelési munkákat. A csomagolóban áttértek a zsugorfóliás csomagolásra. így a munka megkönnyebbült és 18 fős létszám-megtakarítást értek el. Az időbérben dolgozok területet szűkítették, és növelték a teljesítménybérben dolgozók létszámát. Jelenleg a íonodában a tavalyi 52 százalékról az idén (10 százalékra emelték a teljesítménybérben foglalkoztatottak számát, s ez jeles eredmény. A munkaverseny- rnozgalom is fellendült, mert a DH-munkarendszeren belül új versenyszempontok kerültek felszínre. Ennek eredménye, hogy a nyári időszakban a közismerten nehezebbé vált munkakörülmények között dolgozó termelőüzemi munkások részére — az éves munkaversenyen túlmenően — kéthónapos nyári versenyt indítot- vak. Tavaly 890 fő vett reszt benne, és részükre 120 ezer forint jutalmat biztosítottak; 24,8 tonna többlettermelést értek el ez idő alatt, amely 821 ezer forint nyereséget hozott. Ez évben is — július és augusztus hónapokra — beindították a nyári mun ka versenyt. Az anyagi ösztönzésen túl biztosították az erkölcsi elismerést is különböző kitüntetések odaítélésével. Üjabb lépést jelentett a DH-mozgalom kiszélesítésében, hogy tavaly elkészüli és bevezetésre került a közvetlen termelésirányítók mintaszabályzata, amelynek eredményeként a . megnövekedett felelősséggel összhangban bővült a művezetők jogköre. Ezzel a tevékenységgel jelentős lépéssel előbbre ju- toll ak a korszerű vezetés kialakításában. A munkaerővel való hatékony gazdálkodás a terület vezetőinek DH-feladata, ezért figyelemmel kísérik a belső munkaerő-tartalékokat és így biztosítani tudják a testvér- gyárak segítését miskolci vendégmunkások kiküldetésével. A ÜH-rendszeren belül nagy figyelmet fordítanak a dolgozók tájékoztatására, és az üzemi demokrácia különböző fórumain, valamint a szervezett oktatásban foglalkoznak az éves feladatokkal. az értékeléssel, a kifizetett DH-jutalmakkal. Az elért eredményeket vizsgálva megállapítható, hogy a minőség javulása, a termelés és a termelékenység fokozódása, a szervezési tevékenység fellendülése, a dolgozók aktivizálását előnyösen befolyásolta. A DH- munkurendszer fná már teljesen beépült a mindennapi munkába. Ez év első felében is sikerekét hozott az iparkodás, a szorgalom, mert a feszített féléves tervet 2 százalékkal túlteljesítették, jó minőségű fonalat adva a népgazdaságnak. Újdonság, hogy a fonodából szocialista brigádok és szakemberek felkeresi k megrendelői lset, vevőiket, és a helyszínen konzultálnak a problémákról. a tennivalókról. Ez nagy tetszést váltott ki azokban a gyárakban, ahol a fonodái félkész terméket feldolgozzák. Az első fél év eredményeit tekintve feltétlenül meg kell említeni a Ságvári Endre ifjúsági brigádot, ahiély 103,7 százalékos teljesítményt ért el. A Minőség őre brigád az orsódéban 108 százalékot teljesített és a Vologda szocialista brigád — ugyancsak az orsózóüzemben — 105 százalékot ért el. Folynak a kísérletezések a szintetikus szálakkal, hogy a mai igényeknek megfelelő, jó terméket produkáljanak. A DH-munkarendszer továbbfejlesztése folyamatosan történik, pontosan kidolgozott program áll a rendelkezésre. amely a feladatokat tartalmazza. Botin István i A tértél ti lakásátÉs A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatnál az idén 1 milliárd 585 millió forint saját építőipari termelési terveznek, ami 6,4 százalékkal több a tavalyi eredménynél. A vállalat kapacitásának bárom negyedét a lakótelepi építkezés köti le. Az éves programban szerepel 2631 lakás. 32 iskolai tanterem, ösz- szesen 300 személyes óvoda és 60 személyes bölcsőde, valamint 6084 négyzetméter alapterületű kereskedelmi létesítmény megépítése. Amint azt Simon Gábor kivitelezési főmérnök elmondta. a vállalat túlteljesítette első félévi feladatát. Miskolcon, az Avas-lakótelepen, illetve a vidéki városokban átactak *1378 lakást, 165 lakással többet a tervezettnél. Megfelelő ütemben halad a Győri kapuban a vállalati munkáslakás-épitési program megvalósítása, s kedvezően alakul a szerelési tevékenység is. Legközelebb, legkésőbb augusztus végéig 2 iskolát is átadnak az építők a megye székhelyén. A tiszafüredi Hámán Kató Mgtsz kertészetében dinnyét nemesit dr. Barna Béla, a Kertészeti Egyetem docense. Olyan hibrideket kíván előállítani, amelyek jobban megfelelnek a hazai és a külföldi vásárlók igényeinek. A nemesítési időt felére csökkenti azzal, hogy a fólia alatt évente két tenyész- szakaszt biztosit a növénynek. Pclcch Zoltán kertészeti ága- zatvezető a dinnye ercsi fokát vizsgálja. Iü tejei sít a mezőgazdaság Az év első felében az elmúlt év azonos időszakához képest — kereken 8 százalékkal nőtt az állami tejipar felvásárlása. A tejüzemek mintegy 60 millió literrel nagyobb mennyiségű alapanyagot dolgoztak fel. mint 1977. első hat hónapjában. Az állami tejipar maradéktalanul kielégítette az év első felében a lakossági igényeket, sőt kisebb mennyiségben exportra is futotta a készletből; főleg sajtot szállítottak külföldre. Az elmúlt 6 hónapban a legerőteljesebben Veszprémben, Nógrád és Gvör-Sopron megyében nőtt a tejmennyiség. míg a legkisebb mértékben Pest. Szolnok és Baranya megyében. Mindez azonban még hozzávetőleges tájékoztatást sem ad, hiszen például a most első helyen végzett megyékben tavaly csak kisebb mértékben nőttek a hozamok. A tejipar szakemberei szívesebben használják az 1972—1977-es évek összehasonlító statisztikáját. Ennek annál inkább bizonyító ereje van, inert 1973. január 1-en hirdették meg azt a kormányprogramot. amely a szarvasmar- ha-tenyésztés fejlesztései ösztönözte, s így az öteves periódus elemzése már sokkal valósabb képet mutat. Ezek szerint 1972—1977. között, a legjobban Szabolcs- Szatmár megyében bővült a tejtermelés, a második helyre Csongrád. a harmadikra pedig Borsod megye került. A további két helyet Békés es Pest megye foglalja el a statisztikai összesítésben. Amennyiben ezt az ötéves adatsort egybevetjük az első fél év eredményével, ügy kitűnik, hogy például Pest megye, amely az elmúlt hat hónapban viszonylag a legkisebb hozamnövekedési érte el, tulajdonképpen nem követett el „hibát", hiszen 5 év alatt rendszeresen jól dolgoztak tehenészei. Tői szakmával A nnak idején, amikor megjelent a munkások rendszeres továbbképzéséről szóló kormányhatározat., sokan nem értették, vajon miért kell az ilyen magától értetődő dologról — a folyamatos és gazdaságos termelőmunka nélkülözhetetlen fettételéről — a kormánynak külön határozatban intézkednie. Végiére is; a munkahelyek elemi érdeke lenne, hogy gondoskodjanak a munkásaik és az alkalmazottaik folyamatos továbbképzéséről. Sót: az sem tűnik lehetetlennek. ha a munkahelyek jó előre — mielőtt még megvásárolnák a kiváló, modern, nagy termelékenységű gépeket és berendezéseket —. mondom, jó előre, már a technológiai korszerűsítés elhatározásának stádiumában hozzákezdenének a céltanfolyamok és egyéb továbbképzési formák megszervezéséhez. S nemcsak a tanfolyamok megszervezéséhez, hanem olyan oktatási rendszer kiépítéséhez, amelyben minden különösebb alku. s a sokat emlegetett önkéntesség nélkül, bizonyos munkakörökben, kötelező lenne a rendszeres szakmai továbbképzés. önkéntesség és ösztönzés — ha úgy telszik: rábeszélés — persze elképzelhető, sőt, szükséges dolog, ha például valaki, betanított, vagy segédmunkás létére szakmát akar tanulni, vagy ha a szakmunkás a második, vagy éppen a harmadik szakma elsajátítására adná a fejét. Valami azonban itt is hibádzik. A minisztériumi iparban például egyszámjegyű statisztikai adatok jelzik a két- vagy többszakmás munkások százalékos arányát a létszámhoz viszonyítva: vagyis elenyészően kevés azok száma, akik több — szakmai képesítést kívánó — munkakörben is foglalkoztathatók. Aligha azért, mert a több mint kétmillió fizikai munkás egytől egyig rest a tanulásra; s aligha azért, mert a több szakmában is járatos munkásokra nem lenne égető szükség. Gondoljuk csak meg: hányszor és hányszor fordul elő, hogy valamilyen munkahelyen égető szükség lenne néhány forgácsoló, hegesztő, vagy akármilyen más szakmunkásra. S ha lennének mondjuk olyan présmunkások, vagy villanyszerelők, vagy mechanikai műszerészek, akik értenének a forgácsoláshoz, vagy hegesztéshez, akkor a célszerű — és többnyire csak ideiglenes jellegű — átcsoportosítással könnyűszerre] megoldható lenne a pillanatnyi létszámhiány. Az esetek nagy többségében azonban nincsen olyan villany- szerelő, aki mondjuk, a hegesztést is biztonsággal végezheti. vagy olyan lakatos, akit a forgácsológép mellé is odaállíthatnak. Egyszerű és olcsó dolog lenne most ismét a sokat ostorozott vállalati gondolkodásmódot, avagy azt a bizonyos szemléletet kárhoztatni, mondván: vegyék már végre tudomásul a vállalatoknál, hogy a munkaerő- hiány olyképpen is enyhíthető, ha emelik a foglalkoztatottak szakmai nívóját; ha a létszám mennyiségi növelése helyett a minőség javítására törekednek. Az a gyanúm, hogy erre az alapigazságra már regen rájöttek a vállalatok, s ha csak az elhatározáson múlna. akkor ma már lényegesen nagyobb lenne a többszakmás munkások aránya. A dolognak azonban van egy roppant egyszerű, mégis nehezen megteremthető feltétele, nevezetesen: a több szakmát tudó munkások kellő anyagi elismerése. Magyarul: a vállalatok, a bérszabályozás mai rendjében aligha fizethetik meg az átlagosnál több, színvonalasabb tudást és munkát. N em azt mondom, hogy a szakmai kvalifikáció emelése, az alapszakmájuknál lényegesen sokoldalúbban foglalkoztatható munkások kitaníttatása, „felnevelése” kizárólag az arányosan magasabb bérek kifizetésének leltet őségétől függ. De hogy ez nem lényegtelen szempont, az aligha vitatható. Vagyis: megint csak oda kell kilyukadni — mint any- nyi más esetben is —, hogy a vállalatvezetés gondjait csak á gazdálkodás általános környezetével összefüggésben lehet megítélni és megoldani. V. Cs. Érződik íze az igazinak Zöldaratás Olyan a széna, hogy csavarni lehet belőle a vizel. Mar másodszor kapta kint a/, eső. s ahogy Encsre ismét rádőltek a felhők, elképzelhető. hogy harmadszor is megázik. Most még tudják hordani. Hamster kocsik lécbordái között rázkódik az a szinehagyott, ösz- s/etaoadt valami, amit pár héttel ezelőtt a legjobb szénának neveztek. Eső jött, majd esőre újra eső, hogy esőszünetben száradjon a takarmány. az újabb esőnek. Az átázott rend alatt, újra megnőtt a vörös here annyira, hogy akár már újra kaszálni lehetne. Enesen, a Zója Termelő- szövetkezetben egymásba folynak a betakarítási idők, hiszen van, ahol már másodszor kaszálják a lucernát és van. ahol az első termés tömegéi: még nem tudták beszállítani. Hogy mekkora gond ez. azt Táborfi Tibor elnök így íogalmazza meg: — Nem mondok újdonságot azzal, hogy ennek a zöldaratásnak hasznossága, fontossága felér a kenyérgabona betakarításával. Állattenyésztésünk nagy. télre a silón kívül, mintegy 90 vagon szénát — és jó minőségű szénát — igényel. Tavasszal még áltathattuk magunkat, s i-eménykedhettiik a^ban. bogv minden szálas takarmányt, kellő időben, jó minőségben le tudunk vágni, be tudunk takarítani. Ma már kesernyésebb a vélemény, hiszen hiába dolgoztunk május közepétől mindennap, amikor lehetett, az eső, a sok csapadék bizony rontotta a minőséget. A mennyiséggel, a hektáronkénti hozamokkal nincs baj. A szálas takarmányoknak kedvezett az időjárás, legalábbis a fejlődéshez, de az is igaz, hogy a gazdának időt nem hagyott arra, hogy ezt a termest megfelelően biztonságba helyezze. A nap. a jól bevált; szárító, idén csődöt mondott. Ilyenkor mi a teendő? — Akármennyire megázott a takarmány, mégiscsak takarmány, s így behordjuk. kazlazzuk. Viszonylag jó minőségű szénát adtak ósgyepeink. amelyeket tavasszal mogműtrágy áztunk. s így bizonyos fokig kárpótol bennünket a rosz- szabb minőségű lucernáért, vöi ösheréért. Kissé furcsán hangzik, de igaz: Enesen a zöldaratás; minden nehézség ellenére, nem az igazi gond. Gyalog- munkástól a főagronómusig, traktorostól az elnökig, mindenki az igazi aratástól tart. a kenyérgabona vágásától. Hiszen az idő továbbra sem sok jóval biztat. A •szálas takarmányokat egy évben többször lehet kaszálni, ha elvész, tönkremegy egyegy betakarítás tömege, a kővetkezővel, vagy a kaszálások szántanak növelésével, a fü silózásával lehet a kieséseket pótolni. De a gabona csak egyszer érik. Erre mondta az elnök: — Már most, a zöldaralás időszakában érződik ize az igazinak. Ahogy a kedvezőtlen időjárás következményeit igyekszünk kivédeni a nagyobb odafigyeléssel, a jobb üzem-, munkaszervezéssel, az csak azt mutatja: a kalászosok betakarítását csak úgy tudjuk sikeresen megvalósítani, ha a betakarítás minden egyes apró részletét előre kidolgozzuk. Így papíron már készen is van az encsi aratás. Hogy ki. milyen géppel, melyik brigádban dolgozik. Az is rajta van, hogy a kombájnra kerülő traktorosok helyére. honnan, melyik üzemből szerződtetnek. alkalmaznak vontatóvezetőket. (Az Encs környéki ipari üzemek hozzáállását csak dicsérni lehet, hogy dolgozóiknak, akik a betakarítás ideje alatt traktort vezetnek, fizetetlen szabadságot adnak.) Jelenleg a járási székhely termelőszövetkezetében — amelyhez még három más község is tartozik —. mindössze 26 gyalogmunkás all a nyári betakarítási munkákhoz rendelkezésre! Ezt azért hangsúlyozom, mert nem elképzelhetetlen, hogy a rossz idő eseten, egyes táblákon a ledőlt gabonát csak kézzel lehet, majd aratni. Az elnök nem értett velem egyet.: — Az utóbbi években legfontosabb törekvésünk az volt, hogy a növénytermesztés munkáiból száműzzük a kézi munkát. Még ilyen csapadékos nyár sem jelenti azt. hogy kaszával kell aratni! nk Van tizenegy kombájnunk, köztük egy nagy teljesítményű Claas Dominator. egy olyan szárítóberendezésünk. amelyik a járásban a legnagyobb. Negyven tonna terményt képes egy óra alatt leszárítani. Nehézségeink inkább akkor fognak jelentkezni, ha az eres elhúzódik, a gabonát felveri a gyom, a termény pedig még jobban megdől. A gépek ilj’enkor csak lassabban tudnak dolgozni, s a betakarítási idő elhúzódik, így nagy lehet a szemveszteség. Pedig a több mint 1100 hektáros nyári betakarítási terület. tavasszal minden szempontból ideálisnak tűnt. A kultúrákat úgy válogatták össze — a borsótól az őszi búzáig —, hogy a betakarítás idejét széjjelhúz- zák. Az időjárás viszonl alaposan felborította a paoír- formát, a kultúrák szinte egvidöben érnek. Ez a tény pedig csak fokozza a gondo- , kát. Minden kommentár helyen : az aratás hosszú évek legnehezebb betakarításának ígérkezik Enesen is. — kármán —* 1