Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-14 / 164. szám

É5ZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. július 14., péntek Ismeretterjesztés és munka-j« m indenekelőtl számokat ifi ^a^un'í> adatokat. Bizonyítandó; milyen fontos és meghatározó sze­repet tölt be megyénk me­zőgazdaságában ez a járás. Közben el is gondolko­dunk: csak ezen múlik-e az egész, már tudniillik, hogy milyen el nem hanyagolha­tó a járási TIT-szervezet e csoportjának tevékenysége. Aztán berzenkedésünk, el­igazításképp, befogadja a hallottakat: hiszen össze­függenek ezek a dolgok. Mezőgazdasági munka és ismeretterjesztés; művelő­dés és hétköznapi cselek­vések. Éppen az encsi járás me­zőgazdasági dolgozóinak arról á lehetőségeiről hal­lunk, amelyek biztosítanák azt, hogy együtt-továbblép- jenek a ma követelményei­vel. Mindarról a lehetőség­ről, formáról és alkalom­ról, amikor minderre sort keríthetnének. Hiszen ezek megvannak. Hogy megint csak a számokkal hozakod­junk elő: az elmúlt évben az encsi járás területén 445 előadást — a tudomány ma felhasználható ismeretei­nek továbbadását — több mint tizenkétezren hallgat­ták meg megyénk legna­gyobb járásának mezőgaz­dasági dolgozói. Csak a számok alapján, tehát elé­gedettek lehetnénk az eredményekkel. (Vagy: az eredményekkel, amiket ezek alapján, annak vé­lünk) ... Hogy a továbbiakban mégis különösképp figye­lünk a beszámolóra, a hoz­zászólásokra, az annak a jele, hogy feloldják, felbo­rítják ezt az egyértelmű lelkesedést a további, mé­lyebb rétegeket ugyancsak érintő gondolatok. Ezek már a számok, adatok mö­gé néznek, ott kutatnak. A számonkérésben is segíteni akaróan. Miben kellene több segítség? Például a szakmunkás- képzésben. Mert igaz ugyan, hogy e témában is több sorozatot szervezett a járási TIT-csoport, azonban a hallottak alapján úgy tűnik, ezek nem egészen fogják át a járás mezőgaz­dasági termelő egységeit, s nem hatnak még a kívánt következménnyel. Ami emellett pro és kontra vé­leményt kiváltott, az a mezőgazdasági dolgozók körében kifejtett világné­zeti nevelés módszerességé­vel, folyamatosságával és célszerűségével volt szoros összefüggésben. Kétségtelen, hogy a számadatok is bi­zonyítanak egyfajta törek­vést e területen a felvilá­gosító munka továbbfej­lesztésére. Az is kiderült azonban, hogy éz nem mindig kapcsolódik — „adekvál módon”, ahogyan valaki megfogalmazta — az ismeretterjesztő munka egészéhez. A mezőgazdasági munka, akárhogyan is csűrjük- csavarjuk a szót, csak idényjellegű maradt. Éppen ez a termelésnek az az ágazata, amelyen belül még mindig különös fi ■''elmet kell szentelnünk a tényle­ges-valóságos munkának, és az ezt szorosan háttérként követő közművelődési te­vékenységnek. Ezen belül is elsősorban az ismeret- terjesztésnek. Nos, vetődött fel a kérdés ezen a meg­beszélésen, ahol a TIT e szakággal foglalkozó encsi csoportja nevében elhang­zott a beszámoló, hogy le- het-e folyamatosan isme­retterjesztő munkát végez­ni e területen, avagy ki kell várni az évszakok megfelelő váltakozását, s ehhez igazodni? A kár így, akár úgy: valami kifénylett a beszámolóból és a hozzászólásokból is. Neve- • zetesen az, hogy halasztha­tatlan feladatai vannak az ismeretterjesztő tevékeny­ségnek a mezőgazdasági dolgozók körében. Nem a puszta előadások tényéért, a számok tanúságtevő sze­repéért. Hanem azért, hogy tudatosan és mind magasabb színvonalon ter­meljenek a mezőgazdasági üzemek... (t. n. j.) Negyedik forduló Napjainkban, amikor igen sok család várja az egyetemi és főiskolai értesítést a fel­vételről, bizonyára nem ér­dektelen az a tévéjáték sem, amely a közeljövőben kerül képernyőre. A címei Negye­dik forduló. Igaz, meglehető­sen zárt jellegű felsőoktatási intézmény, a Színház- . és Filmművészeti Főiskola ren­dezőtagozatára felvételizők életét mutatja be, de bizo­nyára sokakat megfog majd a döntésre várakozó hat je­lölt együttléte, annak bemu­tatása, hogy ez az összetartó kis együttes a várakozás óráiban miként esik szét kü­lönböző célú és életútú egye- dekre. A tévéjátékot Felvi­déki Judit rendezte, az egyes szerepekben a legfiatalabb színészgeneráció tagjait lát­hatjuk. A Miskolci Közlekedései Vállalat felvételre keres „D” vizsgával rendelkező gépkocsivezetőket, tehergépkocsi-vezetőket 1 éves szakmai gyakorlattal, legalább 20 000 km vezetési igazolással. ' \ A „D” vizsgával nem rendelkezők részére a KPM Autóközlekedési Tanintézetnél „D” tanfolyamon való részvételt biztosítunk. Felvételre keres továbbá a vállalat KOCSITAKARlTÓNÖKET és ELEKTRIKUST. Szirmabesenyö. Kistokaj, Alsózsolca, Felsőzsolca köz­ségekből személyzeti járatok biztosítják a munkába- iárást. 1 I Bővebb felvilágosítás a vállalat munkaügyi osztályán, Miskolc Szondi Gy. u. 1. sz. Hiawata A Körszínház július 7-i premierrel, a nyári évadban mutatta be Longfellow Hiawata című, észak-amerikai indiánlegen­dáját. két részben. Színpadra alkalmazta és rendezte Kazi­mir Károly. A képen: Jelenet az előadásból. 2000—2200 új óvodás Döntés augusztusban Az elmúlt napokban a szo­kásosnál jóval nagyobb „for­galmat” bonyolítottak le a miskolci óvodák. A városi ta­nács művelődésügyi osztályá­nak döntése értelmében most kérhették a szülök gyermeke­ik felvételét az óvodákba. No­ha a jelentkezések ideje már lezárult, az osztályon úgy tá­jékoztattak minket, hogy — tekintettel az új jelentkezési időpontra — még elfogad­ják az óvodákban azoknak a szülőknek a jelentkezését, akik valamily-n oknál fogva távoi voltak a várostól. A jö­vőben azonban kérik, hogy a szülők — saját érdekükben — ártsák magukat a felvételi jelentkezések időpontjához. A miskolci óvodákból, kö­zel kétezer gyermek ,/távo­zik” szeptemberben az'álta­lános iskolába, így ez azt je­lenti, hogy 2000—2200, zömé­ben hároméves gyermek óvo­dai felvételére van lehetőség Miskolcon. Természetesen minden olyan jelentkezőt fel­vesznek, aki betöltötte ötö­dik életévét, s akinek isko­lai előkészítéséhez szükséges az óvoda. A városi tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője, dr. Veress Béla egyébként elmondotta, hogy r korábbi évek gyakor­latához hasonlóan az idén is minden jogos igényt kielégí­tenek. Biztosítják az óvodai elhelyezést azon gyermekek részére, akiknek mindkét szü­lője dolgozik. Előnyben ré­szesülnek a gyermeküket egyedül nevelő édesanyák, s ugyancsak biztosítják a fel­vételt, ha a környezet indo­kolja a gyermek óvodai elhe­lyezését. A város területén egyéb­ként meglehetősen differen­ciált az óvodai helyzet. Az Avas-délen, a Vörösmarty lakótelep térségében, illetve Hejőcsabán kell számolni az­zal, hogy az igényeket nem tudják teljes mértékben ki­elégíteni. Ezeken a területe­ken azonban — ugyancsak a korábbi gyakorlatnak megfe­lelően — átirányítással old­ják meg a gondokat: azaz, a lakóhely és a szülő munka­helye közötti útvonalon aján­lanak fel óvodai helyet. Jó lenne, ha a szülők elfogad­nák ezeket a felajánlott le­hetőségeket, mert az említett területek óvodáiban így is nagy a zsúfoltság, s a csopor­tok létszámának nagymérvű növelése sem a gyermekek, sem a velük foglalkozó óvó­nők szempontjából, nem egészséges. Megoldottnak te­kinthető a korábban sok gon­dot okozó Győri kapu óvo­dai ellátottsága, s néhány he­lyén a városnak — mint pél­dául a Kiliánban vagy a Szentpéteri kapuban — min­den jelentkezőt fogadni tud­nak majd. A felvételt nyert gyerme­kek névsorát egyébként au­gusztus 20—25. között füg­gesztik ki az óvodákban. Ek­kor kerül sor ugyanis — a korábbi évektől eltérően — a döntésekre. A „nehéz terü­leteken” egyébként társadal­mi bizottságok hozzák meg a döntést, amelyhez idén megfelelő idő is áll rendel­kezésükre. A felvételt nem nyertek, de a felvételt kérel­mezők a Miskolc városi Ta­nács művelődésügyi osztályá­hoz fellebbezhetnek majd. Dr. Veress Béla elmondotta, hogy a művelődésügyi osztály gyor­sított eljárással dönt a felleb­bezések ügyében a korábban már említett szempontok fi­gyelembevételével. S így szeptember 10-e körül az új óvodásokat már fogadják majd a város gyermekintéz­ményei. A városi tanácson elmon­dották még, hogy jelenleg a gyermekintézményekben foly­nak a nyári felújítások, s így szeptemberben valamennyi városi óvoda megfrissülve fo­gadja a gyerekeket. Kielégí­tő az óvónői ellátottság is. Az elmúlt évhez hasonlóan idé: is legfeljebb a szülési szabadságon levő, képzett óvónők helyét kell betölteni — háromhónapos szerződé­sekkel — gimnáziumot vég­zett lányokkal. A felsőfokú és középfokú óvónőképzők­ből ugyanis megfelelő szám­ban jelentkeztek munkára Miskolc óvodáiba. (cs. a.) A MISKOLCI KÖZTISZTASÁGI VÁLLALAT felvételre keres \ raktári kiadókat, ­pénztárellenőrt, autószerelőket, takarítónőket, kártevőirtókat, gázmestereket, ablaktisztítókat. Jelentkezni lehet: Miskolc, József Attila n. 65. sz. alatt.­Újabb helytörténeti sorozat: Esrsodi Mii Évkönyv I. Helytörténeti kutatásunk, illetve az annak eredményeit publikáló tudományQS kiad­ványok eddig is tisztelő fi­gyelmet érdemlő sora újabb értékes kötettel, egy majdani sorozat első számával gazda­godott. A Borsod megyei Le­véltár kiadásában Román Já­nos levéltárigazgató szerkesz­tésében megjelent a Borsodi Levéltári Évkönyv első köte­te, amely tíz tanulmányt ad közre. Előszavában a szerkesztő arról szól, hogy a Borsod me­gyei Levéltár a helytörténet­írás művelésével kapcsolatos kötelességeinek eddig két ki­adványsorozattal próbált ele­get tenni. Annak idején mi minden esetben bemutattuk a megjelent Borsodi Levéltári Füzeteket, valamint a külön­böző forráskiadványokat. A most induló sorozat — a szerkesztő előszava szerint — a megye levéltáraiban kezelt, vagy más levéltáraknak a megye területére vonatkozó, forrásai kutatására támasz­kodó helytörténeti tanulmá­nyoknak, forrásismertetések­nek, adatközléseknek kíván rendszeresen helyet biztosí­tani. A cél a megye terüle­téhez kapcsolódó helytörté­netírás ébrentartása, részben állandó helyi szerzőgárda együtt-tartásával, részben le­hetőség szerint neves törté­nészek érdeklődésének erre a területre fordításával. A be­vezető a továbbiakban arról szól, hogy nem törekszenek műfaji tisztaságra, célsze­rűbbnek látják az egyes köz­lemények tárgyaival kapcso­latos időrend érvényesítését, s a terveik között szerepel később tematikus kötetek megjelentetése. Mint említettük, tíz tanul­mányt tartalmaz a kötet és az időrendben a XVIII. szá­zad második felétől 1956 őszéig, tematikailag a miskol­ci minorita iskolai színját­szás jelentkezésétől az 1956- os ellenforradalomig terjedő történelmi időszakból ragad ki egyes szakaszokat. A tíz tanulmány természetesen sem témájának súlyát, sem meg­írásának módját tekintve nem egyenértékű, mindegyik rendelkezik azonban olyan vonásokkal, olyan értékes je­gyekkel, amelyek e tudomá­nyos kiadványban való meg­jelentetését feltétlenül indo­kolják. A kötet élén Kilián István Színjáték Miskolcon a XVIII. század második felében című tanulmánya olvasható, amely bemutatja a miskolci mino­rita iskola, a későbbi kato­likus gimnázium elődje ke­letkezését, fejlődését, s azt, hogy ott a XVIII. század má­sodik felében hogyan vert gyökeret a színjátszás, mi­lyen színjátéktípusok lettek ismertté, hol léptek fel az is­kolai színjátszók, sőt közöl igen jelentős drámatörténeti adatokat is. Sorrendben a második publikáció Vörös Károly tollából származik, a címe Miskolci hétköznapok 1848 nyarán (Alexy Lajos naplója), amely a címben említett időszak életéről is­mertet néhány adalékot. Ezek az adalékok, tekintettel 1848 nyarának sokkal jelentősebb eseményeire, nem éppen első fontosságúak, de érdekes vo­násokkal gazdagítják az adott időszakról kialakítható képet. Varga Gáborné tanulmányá­nak címe A diósgyőrvasgyári vasas dalárda szerepe a vas­gyári munkásság művelődé­sében. A tanulmány tartal­mát már a cím összefoglal­ja; a szerző a téma jó isme- rőjéként és a diósgyőri mun­káskultúra kutatójaként az egyetemes diósgyőr-vasgyári életbe beillesztve vizsgália a vasas dalárda megalakulásá­nak előzményeit, majd éle­tét és betiltását. Igen érde­kes ipartörténeti és munkás- mozgalmi adalékokkal szol­gál A Rimamurány-Salgótar- jáni Vasmű Rt. fekete köny­vei, 1902—1940. című tanul­mány, Nemesik Pál munkája, amely a Borsodnádasdi Le­mezgyárban feltalált fekete könyv bemutatásával érzé­kelteti a részvénytársaság szervezeti rendjét, a munká­sokkal szembeni megtorlása­it, bemutatva, mennyire ál­lam volt az államban a Ri­ma, miként tartotta kezében nemcsak munkavállalóit, ha­nem még a környező köz- igazgatást is, elsősorban sa­ját korlátlan hatalmának megszilárdítására. Miskolc múltja bizonyára igen sokakat érdekel. Ami­kor néhány évvel ezelőtt az új tanácstörvény megváltoz­tatta Miskolc közigazgatási státusát, sokszor szóba ke­rült a város hajdani tör­vényhatósági joggal felruhá­zott várossá alakulása. Ez hivatalosan 1909. január el­sejével következett be és er­ről kapunk nagyon precíz le­írást Seres Péterné írásából, melynek címe Miskolc tör­vényhatósági joggal felruhá­zott várossá alakulása, 1907 —1909. Taktaszada ma is je­lentős szerepet játszik köz- művelődési életünkben, most elsősorban kórusa révén is­mert. Szabó Lajos munkája —• Színjátszás Taktaszadán. Adatok a falusi színjátszás történetéhez 1911—1948 — a község amatőr színjátszó múltját eleveníti fel. A szer­ző szavai szerint: „Adatgyűj­tésem csupán egy téglácska, amit szíves készséggel aján­lok fel annak a színháztör­ténésznek, aki megírja majd a magyar népi szinészkedés összefoglaló monográfiáját”. Ez az írás valóban csak ki­indulásként szolgálhat. Szent- simon község gazdasági-tár­sadalmi viszonyainak fejlő­dése 1920—1950 között a cí­me Kovács Ernő nagyszabá­sú dolgozatának, amely rend­kívüli részletességgel mutat­ja be elsősorban a birtokvi­szonyok változásával, majd a felszabadulást követő politi­kai élet pezsgésével a telepü­lés három évtizedét. Időben előre haladva, s napjainkhoz közeledve to­vábbi három nagy jelentősé­gű tanulmányt találunk. Az egyik Lagzi István munkája, amely ugyancsak címével is­merteti tartalmát: Adatok a lengyel katonai és polgári menekültek Borsod, Abaúj, Zemplén megyékbe érkezésé­nek történetéhez (1939. szep­tember—október). Ez a téma a második világháború első negyedévének rendkívül fon­tos eseményét elemzi. A má­sik írás, Uj’A.ki Péter mun­kája, ugyancsak igen nagy jelentőségű, mert mint a cí­me is elárulja — Adalékok az 1945-ös nemzetgyűlési vá­lasztások történetéhez Bor­sod, Abaúj. Zemplén megyék­ben —, a felszabadulást kö­vető első választásokat meg­előző helyzetképet és a vá­lasztási küzdelmet mutatja be elemző részletességgel. Végül az utolsó tanulmány. Kun László munkája, na­gyobb részlet a szerzőnek Az 1956-os ellenforradalom és konszolidáció Borsod-Abaúj- Zemplén megyében című írá­sából és már címével utal rá, hogy ..Az 1956-os ellenforra­dalom támadásának kibon­takozása, a proletárdiktatú­ra helyi szerveinek felszá­molása Miskolcon és Borsod- Abaúj-Zemplén megyében” a kiválasztott részlet témája. Ebben a részletben a szerző az egyetem és a Diósgyőri Géngyár (akkor még DIMÁ- VAG) területén kialakult „neuralgikus gócoktól”, kü­lönféle ellenforradalmi színe­zetű szervezkedésektől követi nyomon az ellenforradalmi eseményeket október 27-ig az üzemi és területi munkásta­nácsok megalakulásáig Mis­kolcon és a megye több te­lepülésén. A fenti vázlatos ismerte­tésből kitűnően a kötetben nem egy tanulmány akad, amely akár önálló publiká­lást és feltétlenül nagyobb nyilvánosságot is érdemelne. A szerkesztő azt írja a kiad­vány remélt hasznairól: „Re­méljük. hogy a kiadvány a helytörténetírás művelése, azaz a tudományos cél mel­lett jó szolgálatot tehet az oktatás és a közművelődés ügyének is”. Ebben a Íri­szemben hívjuk fel rá mi is a figyelmet Benedek Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents