Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-14 / 164. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1973. július 14., péntek Az tói ével legnebezebb aratása E zekben a napokban a mezőgazdasági üze­mekben — elsősor­ban az ország déli részén — megkez­dődött az aratási küzdelem a mindennapi ke­nyérért. Arat és aratásra ké­szül az ország dolgozó pa­rasztsága, mezőgazdasági szakmunkás gárdája. Az idei betakarítás különösen nagy gondot, körültekintést, gyor­saságot, lelkiismeretes és tervszerű munkát igényel mindenkitől, aki az aratás­ban, a gabona betakarításá­ban és tárolásában érdekelt. Ilyen esős, hűvös, szeszé­lyes nyár, mint amilyen az idei. nagyon régen volt, ka­lászérlelés és aratás idején. Megyénkben például több mint két hete késik a beta­karítás nagy munkájának kezdete, az igazi aratás dan­dárja. Mindez sajnos káro­san befolyásolhatja a ter­méseredményeket, csökkent- heti a terméshozamot és ne­hezíti a betakarítás munká­latait. Ahogyan az aratók mondják, az idei nyáron szin­te úgy kell lelopkodni a ga­bonát a földekről. A min­dennapi esőzés, a földre dőlt sok ezer hektárnyi gabona emberfeletti munkát követel az aratás munkásaitól: kom- bájnosoktól, szalmalehúzók- tól, gépkezelőktől és gépko­csivezetőktől egyaránt. Érzik is valamennyien a rájuk há­ruló nagy feladat súlyát. Dolgoznak szinte éjjel-nap­pal, vasárnap és ünnepnap, amikor az időjárás ezt lehe­tővé teszi. Az országban egy­millió-hétszázezer hektárnyi területről kell betakarítani a gabonát. Nagy próbatételt je­lent ez a mezőgazdaságban dolgozóknak. Minden szem gabona drága, minden szem megtermelt búzára nagy szüksége van az ország la­kosságának. a népgazdaság­nak. Közismert, hogy a búza ér­téke évről évre emelkedik a világpiacon. A gabonatarta­lékok csökkennek, a kereslet és az igény viszont állandó­an nő. Ebből is adódik, hogy a világ egres részein szinte csillagászati magasságokba szökkent a búza ára. Hazánkban ősi hagyomá­nya van a búzatermesztés­nek. Szocialista mezőgazda­ságunk gyors ütemű fejődé­se révén az utóbbi időben önellátók lettünk kenvérea- bonából. nem szorulunk be­hozatalra, sőt az utóbbi esz­tendőben eladásra, kivitelre is jutott. A gabona termelé­sében, a hozamok növelésé­ben elértük a világszínvona­lat. Minden erőnkkel arra kell törekedni, hogy ez a jö­vőben is így legyen, tehát tartani tudjuk megszerzett előkelő pozíciónkat. Éppen ezért most minden erőt az aratásra kell összpontosítani. A betakarítás minden moz­zanatát, minden munkafo­lyamatát jól meg kell szer­vezni, mert különben kárba vész a már megtermelt ér­ték, az egész évi szorgalmas munka gyümölcse, a kenyér- nekvaló búza. A mai aratást aligha lehet hasonlítani a régi idők, kézi­kaszás, marokszedő, kötöző, derekat roppantó, izmokat ernyesztő kézitusájához. A gép sok mindent elvégez az ember helyett. De nem min­dent! Különösen nem most, a szeszélyes időjárás idején. Ezekben a napokban az ország termelőszövetkezetei­ben, állami gazdaságaiban mintegy 15 ezer kombájn rója a gabonatáblákat, vagy várja az indulást, a munka végzésének lehetőségét. Ez­zel párhuzamosan a gépko­csik ezrei szállítják a ter­ményt a raktárakba, ahol a szárító- és tisztítógépek so­kasága teszi alkalmassá őr­lésre és további tárolásra. Kétségtelen; a gépek elter­jedése sok mindent megold, könnyíti a munkát, de ugyan­akkor szigorúan megköveteli a jól szervezettséget, a hoz­záértést, a szakszerű irányí­tást és precíz együttműkö­dést más üzemekkel. Éppen ezért az aratás, betakarítás sikere nemcsak kizárólag a dolgozó parasztságon múlik. Bár a kenyércsata első vona­lában ők allnak. Rajtuk kí­vül sok ezer közreműködőre van szükség ahhoz, hogy minden zökkenőmentesen, ütemszerűen menjen. A kombájnokhoz alkatré­szekre és üzemanyagra van szükség, mert enélkül alig­ha lehet dolgozni, szervezett­ségről beszélni. Az aratás nagy munkájában nincs bosszantóbb és elkeserítőbb érzés, mint amikor néha ap­ró. szinte filléres értékű al­katrészhiány miatt állnak, tétlenkednek a gépek és az aratók. Egy-egy kombájn ki­esése szinte láncreakciót von maga után. Kényszerpihenő­re ítéli a szállítókat, a szal- malehúzókat és az átvevő­ket egyaránt. És ilyen ese­tekben nemcsak a munkaki­esés veszteségével kell szá­molni, hanem azzal is. hogy ' a gabona túlérik, a szem pe­regni kezd és a veszteség százezrekre, milliókra növe­kedhet. Egy-egy kiesés hat­ványozott szem veszteséget je­lent. Tehát ahhoz, hogy zök­kenőmentes legyen az ara­tás. az alkatrészgyártó üze­mekben, a mezőgazdasági gép- és szerelőműhelvekben, az üzemanyagtöltő állomáso­kon is mindenkinek dereka­san helyt kell állnia. A ke­reskedelemnek is tervszerű­en kell dolgoznia, hogy a megrendelt áru idejében el­jusson a szövetkezetekhez és állami gazdaságokhoz. A betakarítás sikere nagy­mértékben függ a gabonafel­vásárlóktól, az áruátvevők­től. Ezen a területen az el­múlt években eléggé sok vi­ta és nézeteltérés volt a me­zőgazdasági üzemek és a fel­vásárló szervek között. A Ga­bona Tröszt leszűrve a múlt évek hiányosságainak tapasz­talatait. az előrejelzések sze­rint in] felkészült a gabona­átvételre. Országosan napon­ta több mint 200 ezer tonna kenvérsabona -átvételét tud- ia biztosítani. Ezenkívül a betárolási szerződések alap­ján a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok is nagy mennyiséget tudnak elhe­lyezni saját raktáraikban; megközelítően egymillió ton­nát. Ez az együttműködés nagymértékben elősegíti a zavartalan, várakozásmentes áruátvételt. A tröszt vállala­tai a mezőgazdasági üzemek­kel szerződésekben állapod­tak meg az átadásra kerülő mennyiségről, az átvétel he­lyéről és üteméről. Az átve­vőhelyek nyitva tartását szin­te mindenütt a mezőgazdasá­gi üzemek igényeihez igazí­tották. A z idei aratás nagy próbatételt jelent a mezőgazdaságban dolgozóknak. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az egész ország dolgozó népe az aratókra fi­gyel. És nemcsak figyeli munkájukat, szervezetten se­gíti is azt. Most ezekben a napokban mindenkinek át kell éreznie az aratás, a ke­nyérgabona-betakarítás fon­tosságát, népgazdasági jelen­tőségét. Mindenütt úgy kell dolgozni, hogy a lehető leg­kevesebb veszteséggel kerül­jön a raktárakba a búza, mindannyiunk évi kenyere. Kekkonen finn államfő fogadta a hivatalos látogatáson Finnországban tartózkodó llsztyinov marsain, a Szovjetunió honvédelmi miniszterét. (Folytatás az 1. oldalról). Amikor évekkel ezelőtt a szakemberek felmérték, ösz- szegezték az építési, beruhá­zási igényeket, valamint a le­hetőségeket, kiderült: ötödik ötéves tervünk sikeres telje­sítéséhez még mintegy 3,5— 4 milliárd forintnyi építőipa­ri kapacitás hiányzik. A kü­lönböző forrásokból kapott támogatás révén ez a hiány ma már jóval kevesebb, il­letve az ötéves terv végére jóval kisebb lesz: körülbelül 1,5 milliárd forint. Ez egy­ben azt is jelzi, hogy a vál­lalatok a kapott milliókat eredményesen használták fel. Amint azonban a tegnapi ülésen is szó volt róla, még eredményesebben is fel le­hetne ezeket az összegeket használni. Erre továbbra is szükség lenne, hiszen a fe­szültség csökkent ugyan, de továbbra is adott. Az építő­ipar nem képes az igények­nek teljes mértékben eleget tenni. A negyedik ötéves terv idején és a jelenlegi tervidőszakban sem sikerült például a fejlesztésre kapott összegeket teljes egészében felhasználni. Miért? Sok gon­dot okoz például a gépek beszerzése. Többször előfor­dult. hogy a vállalatok a szocialista országokban gyár­tott gépek helyett, csak tő­kés országokból tudtak gépet vásárolni. Igaz, hogy ezek­nek a gépeknek egynémelyi- ke jóval nagyobb teljesítmé­nyű, de az ára legalább két­szerese, háromszorosa. A pia­ci választék rendkívül szűk, így vállalataink típusgéppark (Folytatás az t oldalról) Az építőiparba sorolt szö­vetkezetek tervteljesítése jó, de nagy gond, hogy a lakás- építési tervet előreláthatólag még 50 százalékos mérték­ben sem fogják tudni telje­síteni. Az építőipari szövet­kezeteknek a hátralevő két­es féléves időszakban foko­zott erőfeszítéseket kell ten­niük annak érdekében, hogy a lemaradást némileg leg­alább csökkentsék. Ugyan­ilyen gond a lakossági kar­bantartás alacsony szintje. Ebben sem érték el ,a ter­vezett növekedést. Ebben közrejátszik, hogy a szövet­kezetek bizonyos kényelmi, jövedelmezési okoktól vezé­relve, nem szívesen foglal­koznak a lakossági karban­tartással. A KISZÖV elnöke vázolta a beruházással kapcsolatos elképzeléseket, tennivalókat, gondokat. Elsősorban azt, hogy a telepek elhelyezése gond Miskolcon. A szövetség elnöke vázolta, s több fel­szólaló szóvá tette, hogy az érdekelt tanácsi szervek e gondok megoldásához mind ez ideig, csekély támogatást nyújtottak. A szövetség és a szövetkezetek őszinte örö­mére a Miskolci városi Párt- bizottság — a gondokat fel­ismerve — segít a szövetke­kialakítására kényszerülnek. Sók gondot okoznak a ‘ ma­gyar szabványok is, melyek­nek szigoráról — sokak sze­rint túlzott szigoráról —, már számos fórumon esett szó. A külföldről beszerzett gépeket általában több hónapig — esetenként évekig — tartó munkával kell oly módon átalakítani, hogy megfelelje­nek a mi szabványainknak, biztonsági előírásainknak, hogy a működéshez szükséges engedélyt megkaphassák. A szocialista országokból szár­mazó gépeknél is ez a hely­zet, pedig — mint a tegnapi ülésen szintén elhangzott ott is a legfőbb érték az em­ber. A megrendelés sem megy könnyen. A gépekre, beren­dezésekre ajánlatot kell kér­ni, melyben a szállító' igazol­ja, hogy a fejlesztés tartama alatt, a kért gépek beszerez­hetők. A részletes kapacitás­vizsgálatot felügyeleti szerv igazolja, biztosítani kell elő­zetesen a szükséges munka­erőt, a szakképzettséget, a különböző energiafajtákat, építési engedélyeket, környe­zetvédelmi igazolásokat stb., mindezek ellenére a gépek egy része mégsem érkezik meg időben. Amikor megér­kezik, akkor pedig kezdődik a mi szabványaink szerinti -átformálás és a speciális kül­földi gépek kezelőinek kiok­tatása. Mindezekkel együtt is, — mint a széles körű vizsgálat megállapította —, sikerült növelni az építőipari kapaci­tást. (Pt) Küldöttközgyűlés 3 KESZÖV-ben zeteknek, hogy a telepeket megfelelően elhelyezzék. A szóbeli kiegészítést kö­vető vitában tizenketten szó­laltak fel. Tolnai Lajos úgy összegezte: a szövetkezeti mozgalom a XI. pártkong­resszus és a VII. OKISZ- kongresszus szellemében dol­gozott, teljesítette az alap­vető elvárásokat. További tennivaló a hatékonyság nö­velése, a termékstruktúra alapvető változtatása. Ala­rms közgazdasági elemzésre van szükség, hogy megtalál­ják azt az optimális utat. lehetőséget, amelyen és amely szerint a szövetkeze­te«. a leghatékonyabban te­hetnek eleget a társadalmi elvárásoknak. Németh Fe­renc OKISZ-elnökhelyettes többek között ezeket mon­dotta: reálisak a célok, jó úton haladunk, de minden eddigitől jobban kell moz­gósítani. összefogni az anya­gi, szellemi erőket. A szo­cialista fejlődés extenzív szakaszának végéhez értünk A ránk váró nagyobb fel­adatok tervszerűséget, na­gyobb hatékonyságot, ren­det, fegyelmet kívánnak meg Minden emberben tu­datosítani kell. hogv szemé­lyileg minden szövetkezeti dolgozó és vezető erezzen felelősséget célkitűzéseink I valóra váltásáért. — cs. b. — I Illést tartott a Mioisztertaiics A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tájékoztatta a kormányt a KGST XXXII. ülésszakáról és a végrehajtó bizottság 86. üléséről. A Mi­nisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést. Megbízta az illetékes állami szerveket, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket az elfogadott ajánlások vég­rehajtására. A Minisztertanács megtár- ' gyalta és elfogadta a magyar —vietnami gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködési bizottság 7. üléssza­káról szóló jelentést és meg­bízta a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságát, hogy dolgozzon ki intézkedési ter­vet az ülésszakon elfogadott határozatok végrehajtására. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a nehéz­ipari miniszter és a KNEB elnökének jelentését a paksi atomerőmű létesítésének helyzetéről. Határozatot ho­zott a létesítmény program szerinti ■ megvalósítása érde­kében szükséges intézkedé­sekről. A pénzügyminiszter és az igazságügy-miniszter előter­jesztése alapján a kormány rendeletet hozott a vállalati felügyeleti és a vállalati bel­ső ellenőrzésről. A kohó- és gépipari mi­niszter jelentést tett a gép­ipar szelektív fejlesztése megvalósításának helyzetéről. A Minisztertanács tudomásul vette a jelentést. Az egészségügyi miniszter jelentése alapján a Minisz­tertanács megtárgyalta és jó­váhagyta az V. ötéves terv kórházfejlesztési és rekon­strukciós programjának ed­digi teljesítéséről szóló érté­kelést és meghatározta a to­vábbi feladatokat. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Megállapodás Namíbiáiéi Szerdán este megegyezés született az angolai főváros­ban folyó tárgyalásokon a namíbiai kérdésben és ezzel — számos vélemény szerint —, megnyílt az út Délnyugat- Afrika függetlenné válása előtt. Namíbia népének tör­vényes képviselője, a Dél­nyugat-afrikai Népi Szerve­zet (SWAPO), a luandai tár­gyalások eredményeként elfo­gadta az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt nyugati tagjának javaslatait a többségi ura­lom fokozatos megteremtésé­ről. A megegyezésről hírt adó közlemény szerint, a követ­kező lépés az lesz, hogy a kölcsönösen elfogadott ren­dezési tervet a felek az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé ter­jesztik. A szerdán született megál­lapodás szerint az átmeneti időszakban a jelenleg Namí­biába állomásozó 20 000 fős dél-afrikai csapatok létszá­mát 1500-ra csökkentik. Vár­hatóan mintegy 5000 ENSZ- katona vonul Namíbia terü­letére, közel 1000 polgári ENSZ-szakértővel együtt, hogy biztosítsák az átmeneti időszak zavartalanságát és a területen megtartandó vá­lasztások megfelelő lebonyo­lítását. Az ENSZ-személyzet közreműködésének költségfe­dezetét, a világszervezet köz­gyűlésének kell jóváhagynia, David Owen brit külügymi­niszter a BBC-nek adott in­terjújában szerdán igen nagy­ra értékelte azt a szerepet, amelyet az angolai és a mo­zambiki államfő, Agostinho Neto és Samora Machel. a tárgyalások eredményre vite­lében játszott. A tárgyalások pozitív ki­meneteléről az. Egyesült Nem­zetek képviselője haladékta­lanul tájékoztatta Kurt Waldheimet, az ENSZ főtit­kárát. Dán, soriig és portugál Hiúsági vezeti üorsoto A KISZ Központi Bizott­sága meghívására az ifjúsági mozgalom különböző kérdé­seit, munkamódszereit tanul­mányozó dón. görög és por­tugál kommunista és haladó ifjúsági szervezetek vezetői­nek egy csoportja érkezett tegnap megyénkbe. Délelőtt Mezőkövesd és környéke ne­vezetességeivel ismerkedtek, majd a KISZ megyei bizott­ságát keresték fel, ahol Laj­tos Ilona, a KISZ MB titká­ra tájékoztatta őket az ifjú­sági mozgalom időszerű me­gyei feladatairól, este pedig a csanyiki KISZ-iskolán ta­nuló fiatalokkal találkoztak. Az ifjúsági küldöttség ma délelőtt a Borsodi Vegyikom­binátot keresi fel, ahol meg­tekintik a PVC—III. építé­sét, majd délután Aggtelek­re és Özdra látogatnak. A Béke szálló gongjai Két évvel ezelőtt a Miskolc III. kerületében dolgozó párt-, állami- és tömegszervezetek képviselőiből operatív bizott­ságot hoztak létre, amelynek feladata, hogy segítsen meg­szüntetni a területen levő „Béke-szálló” lakótelepen uralkodó áldatlan állapoto­kat. A bizottság tagjai teg­nap, csütörtökön tartották meg soron következő ülésü­ket, amelyen az eltelt idő­szak eredményeit és a fel­adatokat tárgyalták meg. Sokan és sokféleképpen próbálják megoldani a Béke- száiló gondjait. A kétéves munka eredményei már most is mutatkoznak, azonban az itt lakók életszemléletét, fel­fogását nagyon nehéz meg­változtatni. Elsősorban a sok- gyermekes cigánycsaládok kö­zött akadnak, akik a legalap­vetőbb állampolgári köteles­ségüket is elhanyagolják. Nem törődnek gyermekük is­koláztatásával, nem dolgoz­nak, elhanyagolják a lakbér fizetését. Gyakori a rendbon­tás, garázdaság. A lakásokat és azok környékét nem tart­ják rendben — amely rend­kívül rossz hatással van a városképre. Mégis születtek eredmények is. Ezekben nagy szerepe van a Lenin Kohászati Műveknek — amely a telep egyik gaz­dája — és a Miskolci Köz- tisztasági Vállalatnak. Meg­szervezték például a terüle­ten levő kisebb-nagyobb sze­métdombok elszállítását, s a kohászat költségén két köz- tisztasági dolgozó állandóan itt takarít. A feladatok között szerepel az, hogy a területet a mező- gazdasági osztálynak fokozot­tabban ellenőriznie kell. mi­vel igen gyako,-> az állatok közterületen való tartása, le­geltetése. A közbiztonság és a közrend további javítása érdekében az ellenőrzésre jo­gosult szervek, intézmények, amennviben erre a legkisebb okot is tapasztalják, tegyék meg a szabálysértési felje­lentést Gond ez Építőipri kapacitás fejlesztése

Next

/
Thumbnails
Contents