Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-13 / 137. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. június 13., kedd A képernyő előtt A VB árnyékában A televízió műsorának meghatározója továbbra is a lab­darúgó-világbajnokság volt, még ha nemzeti érdekeltségünk határozottan le is csökkent. Még a dicstelen búcsúnkat la­kásainkba hozó mérkőzés miatt negyvenperces műsoreltoló­dás is jelentkezett, egy import tévéfilm elmaradt miatta. Lehet, hogy a filmen kevesebbet bosszankodtunk volna? A hét műsorából hiányoztak a magyar tévéfilmek, illetve tévé­játékok, mindössze a Zenés Tv-szinház új bemutatója, a Boccaccio jelezte, hogy saját művészeti produkció is létezik a Szabadság téren. (Érdekesség, hogy ugyanakkor, amikor a hazai művekre „nem jut idő”, olyan harmatgyengénél is halványabb készítményeket, mint az Előbb, vagy utóbb című, NSZK-ból való importáru, megismételni is szükségesnek tar­tottak egyazon héten belül, és Arséne Lupin újabb dolga is hamarosan ismétlésre kerül. Az is megkérdőjelezhető e gon­dolatkörben, vajon szükséges volt-e éppen ezen a héten egyazon estén ismételni a Hőköm Színházat, meg az Esküdt­széki tárgyalást, ha már új művek nem kerülhetnek kép­ernyőre. * Az önök kérték... lassan valami szakmai kívánságműsor­rá alakul át. Most az építők kérték, illetve a televízió kép­viselői megkereslek építőket, hogy mondjanak ilyenkor szo­kásos közhelyeket, egy interjútöredékecskéért cserébe azt kérhetnek, amit akarnak, amit esetleg a műsorszerkesztőség kizárólagosan saját kezdeményezésre nem bányászna elő pi­rulás nélkül az archívum mélyéről. Tisztelet a kivételnek, s ilyen a most látott csokorban is akadt, nem egy, ez a fajta kívánságműsor nem éppen a legigényesebb, legötletesebb szerkesztési módja a szórakoztatásnak. Pénteken ezzel pár­huzamosan viszont egy igen érdekes produkciót élvezhettek, akik a második műsorra kapcsoltak: a Gyulai Várszínház előadásában a Passió magyar versekben című népi játékot láthattuk tavalyi felvételről. Bizonyára nem a legszélesebb tömegek kenyere ez a fajta előadás, de megérte a figyelmet, a ráfordított időt. * A megújuló Filmszem új arculatát keresi még mindig. Az új filmekre történő figyelemfelhívás most valamivel már színesebb lett, bár éppen a legkevésbé reklámozásra szoruló Pierre Richard-film volt az egyetlen, amelyet vizuálisan is propagáltak. Sükösd Mihály eszmefuttatása a művészet, a film és a sport kapcsolatáról örök téma, kicsit a K. O. be­vezetőjének is tűnt, de annak viszont túl hosszú volt, a lab­darúgó-világbajnokságra való utalás meg alaposan árulko­dott a felvétel korábbi időpontjáról. Füleki József kisfil­mesről szóló jegyzetével csak egyet lehet értenünk, de a magyar kisfilm és a nézők jobb kapcsolatáért a legtöbbet éppen a televízió tehetné, ha még több hazai rövidfilmet mutatna be. Javuló a tendencia, de még kevés. Például Gyarmathy Lívia oberhauseni díjnyertes Kilencedik emelet című negyvenperces alkotását már szívesen látnánk a kép­ernyőn, még ha nem is MTV-produkció. Az információt szolgáló riportok, tudósítások még nem léptek túl a kialakult szokványokon. A Filmszem alakulását továbbra is érdeklő­déssel várjuk és figyeljük. * Befejeződtek a Köszöntünk VIT, köszöntünk Havanna! vetélkedő elődöntői. Az utolsó alkalommal a megyénket kép­viselő Borsodi Ér céloké szítömü csapata kitűnően szerepelt. Így most már két csapatra figyelhetünk a döntőben: az egyik, a most említett nagyszerű tudásával került oda, a másikat, a mezőkövesdi gimnazistákat a nézők szavazatokban megnyil- ■vánuló rokonszenve juttatta a mezőnybe. Érdemes lesz to­vábbra is figyelnünk e vetélkedőre. Suppé nagyoperettje, a Boccaccio szombat esti főműsor­ban került a felnőtt tévénézők — és bizonyára kevésbé fel­nőttek — elé. A reneszánsz egyik kimagasló egyéniségének kalandjai köré szőtt zenés történet — néhány éve a mis­kolci színpadon is szerepelt — roppant látványos, forgata- gos, élvezetes előadásban került képernyőre. De egy örökö­sen visszatérő kettősség jelentkezett ismét: a zenés produk­cióknál igen gyakran valójában két játékot látunk, illetve hallunk. Pereg előttünk egy látványos dolog az egyik^ szí­nészcsapat megjelenítésében, és hangzik egy .énekes előadás egy másik csapat láthatatlan közreműködésével. Nem fel­adatunk a szereposztás részletes elemzése, de bizonyára megoldható lenne, hogy mind kevesebb legyen az énekes szinkron-szükséglet, mind több olyan színész szerepeljen, aki maga játszik, énekel és beszél. A szinkronok ez esetben többségben igen jók voltak, kivéve talán Kállai Ferenc ■orgá­numénak és Csányi János énekhangjának eltéréseit. Ha ezen, a kettősség okozta ellentmondásos érzésen túltesszük ma­gunkat, a Boccaccio kellemes emlékű, jól szórakoztató más­fél óra. , Benedek Miklós Olcsó áruk úiciÉinycl! Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy Olcsó Áru Boltjainkban női, férfipulóverek, kötött gyermeknadrágok kaphatók engedményes áron, amíg a készlet tart. Várjuk kedves vásárlóinkat: az I. sz. Olcsó Áru Boltunkban, Ady Endre u. 9. sz. alatt (hátul az udvarban) a II. sz. Olcsó Áru Boltunkban, József Attila u. 15. sz. alatt (Gömöri felüljáró melletti Észak-magyarországi (MÉM, Nyersanyaghasznosító Vállalat Egy munkáskórus három éve A kórus, próba közben Három éve, 1975-ben ala­kult meg Leninvárosban a munkáskórus. Első vezetője Kissné Tóth Ilona volt, az egvik alapító tagja Bolló Jó­zsef gépgyári öntő. A kórust a leninvárosi Derkovits Gyula Művelődési Központ hívta életre, - a középiskolai kollégium pedig a próbák­hoz szükséges helyiséget bo­csátotta rendelkezésükre. A kórusnak huszonöt nő- és tizenöt férfitagja van, az átlagos életkor harmincöt év. A kórus tagjai között megtalálhatók munkások, ér­telmiségiek, nyugdíjasok és fiatalok. A kórus repertoár­ja igen gazdag: reneszánsz kórusművek, Halminov: Dal Leninről. Bárdos: Tiszai dal­lamok című műve és számos népdalfe'dolgozás szerepel műsorukban. A kórust Kéry Mihály és felesége, Mészá­ros Mária karnagy vezeti. A. társadalmi összefogással létrejött munkáskórus híre túljutott a város határán. Másfél évvel ezelőtt a kom­lói kórustalálkozón ezüstér­met nyertek, a múlt év án- rilisában — Lenin születésé­nek évfordulója alkalmával — otthonában látta vendé­gül a szocialista városok kó­rusait Egy hónappal később már Ba'assagyarmaton lép­tek fel, szereplésükre felfi­gyelt a Magyar Rádió is és a Kórus Pódium műsorához felvételt készítettek, majd a Múzeumi séták című műsor­ban mutatkoztak be. A kórus Leninvárosban rendszeresen fellép az MSZBT-esteken, és a má­jus elsejei ünnepségeken is. A munkáskórus új színfoltja a város kulturális életének. Ötlettől a filmig A közös bűn A Magvető Kiadó népsze­rű, de sajnálatosan rendszer­telenül jelentkező sorozata, az ötlettől a filmig igen hosszú kihagyás után jelent­kezett áprilisban a Magyarok című filmről szóló kötetével, most pedig a márciusban be­mutatott A közös bűn című — Galgóczi Erzsébet irta és Mihályfi Imre rendezte — filmet bemutató kötetet tette le az olvasó asztalára. A kötet nagyjából a ha­gyományoknak megfelelően építkezik, bár az alapregényt nem közli (több kiadást meg­ért, legutóbb néhány hónap­ja jelent meg a Szépirodalmi Zsebkönyvtárban .is), de ol­vashatjuk helyette az író be­vezetőjét a maga életútjáról, írói „akkumulálódásának” forrásairól, a színpaddal, filmmel való kapcsolatairól. Közli a kötet a film forga­tókönyvét, igen részletesen bemutatja a rendezőt, a köz­reműködő dramaturgot — Újhelyi Jánost —, valamint a film egyik főszerepét ját­szó Horváth Sándort. A for­gatókönyv és a három portré összességében az olvasó előtt A közös bűn elkészítésének sok mozzanata is kibomlik, világosabbá lesz. Nehéz rájönni, minek alap­ján választják ki, melyik film szerepeljen a íilmisme- retterjesztés szempontjából igen hasznos sorozatban. Jó lenne mind több, arra érde­mes filmalkotás bemutatásá­ra, vagy röviddel utána el­készíteni, mert ezreket vihet közelebb egy műalkotás jobb megismeréséhez, az ábrázolt társadalmi valóság jobb, mé­lyebb felismeréséhez. (bm) Bérleményt keresünk átvevőjiely létesítésére alkalmas zárt udvarral és raktárhelyiséggel az alábbi helyeken: özdon, a piactér környékén, Sátoraljaújhely város belterületén, Mezőkövesd város belterületén. A bérbeadót, vagy megjelölt hozzátartozóját átvevőhelykezelőként alkalmazzuk. Az ajánlatokat írásban a vállalat áruforgalmi osztályára kérjük beküldeni. Személyesen érdeklődni lehet a területileg illetékes MÉH-telep vezetőjénél. Észak-magyarországi Nyersanyaghasznosító vállalat Miskolc —.Sajó-part A dzsessz sokszínű világa A dzsessz újabb rene­szánszát éli. Nemcsak világ­szerte, hazánkban • is mind nagyobb közönséget hódít. Elsősorban a fiatalok köré­ből. Az okok között a leg­döntőbb : a dzsesfe lényege­sen tartalmasabb, színvona­lasabb, maradandóbb értékű muzsika, mint a beat, a pop vagy a rock. Eíz az észak-amerikai né­ger eredetű zenei stílus — melyre az erősen lüktető, iz­gató hatású ritmus, a foly­tonos szinkopálás, a keniény disszonanciák használata, a groteszk hatások kedvelése és a szabad kollektív impro­vizálás a jellemző — az 1900-as évek körül New Or- leansban keletkezett. A pol­gárháborúk hatására felsza­badult és zenészhivatást folytató négerek alakították ki a déli államok tánc- és munkadaiból, vallásos ■ éne­keiből, keresztezve skót— angolszász népies dalokkal. Az új zenei stílus gyorsan terjedt a Mississippi men­tén, elérte Chicagót és New Yorkot, ahonnan az első vi­lágháború végén került Pá­rizsba, majd csakhamar az egész világon elterjedt. A dzsessz művelői csak kiváló zenészek lehetnek, hi­szen ez a zenei stílus nagy­fokú virtuozitást és fejlett muzikalitást követel. Ugyan­is a dzsesszzenész nem ra­gaszkodhat a leírt kottafe­jekhez, sokkal ink'ább a lé­lekben belső feszültségeket keltő hatásokat játssza ki magából. Őszinte szenvedé­lyeket, az emberi érzelmek mélységeit feltáró muzsika ez, ezért is került olyan kö­zel a ma fiataljaihoz. Hogyan köthetünk tartós ismeretséget a dzsessz sok­színű világával? Erről be­szélgettünk Kiss Imre orgo­naművésszel,' a Magyar Rá­dió zenei szerkesztőjével. — Mivel a dzsesszmuzsi- ka ma elsősorban a fiatalok körében hódít, ez adta az indíttatást ahhoz; hogy száz­ötven adásból álló sorozatot indítsunk a Magyar Rádió­ban a dzsessz történetéről. Ahhoz ugyanis, hogy valaki ne csak szeresse, hanem ért­se is a jó dzsesszt, ismernie kell kialakulásának történe­tét, e zenei stílus formáit és irányzatait csakúgy, mint legjelentősebb képviselőit. A dzsessz története című soro­zat december utolsó napjai­ban indult. A kéthetenként elhangzó előadásokat a köz­beeső heteken zenei illuszt­rációk egészítik ki. Termé­szetesen, nem ez az egyetlen dzsesszműsora a Magyar Rá­diónak. Hetenként hét-tizen­öt adással jelentkezünk, amelyből kiemelkedik A dzsessz világa című, négyhe­tenként sorra kerülő egyórás dzsesszmagazin, valamint a Dzsesszklub programja, amelynek felvételére egy-egy jól működő vidéki dzsessz- klubban kerül sor. A Magyar Rádió termé­szetesen nemcsak műsorain keresztül szervezője, népsze­rűsítője a dzsesszzenének. Azzal is, hogy mind több nyilvános koncertet, sőt kon­certsorozatot rendez, első­sorban vidéki városokban, amelyeken a legjobb magyar muzsikusok mellett neves külföldi szólisták és zeneka­rok is dobogóra lépnek. Az Alba Regia dzsessz- fesztivált 1972-ben rendez­ték meg utoljára, amelyen az azóta már világhírű Keith Jarrett is fellépett, ötévi szünet után az idén, május 25—27 között ismét sor ke­rült az Alba Regia dzsessz- fesztiválra Székesfehérvá­rott. A fellépő együttesek között találtuk a nem­zetközi muzsikusokból álló ORF Big Band-et, amelynek szólistája Benny Baley né­ger trombitás, a Double Image kvartettet, amely ta­valy a New Port fesztivál sztárja volt. Jiggs Wigham trombonos a Creativ Big Banddel játszott és dobogó­ra lépett az amerikai Lio- nal Hampton szextettje is. A június 23—24-én meg­rendezendő tatai dixieland napokon magyar, csehszlo­vák, lengyel, nyugatnémet együttesek mellett fellép az amerikai Benny Waters szaxofonos. Ezt kö.vetik majd szeptember elején a ' hagyományos debreceni dzsessznapok, amelynek sztárja kétségkívül az elekt­ronikus 1 rock-dzsesszt játszó amerikai Doldinger Passoort együttes lesz. A gazdag dzsesszhangverseny-progra­mot novemberben a nagyka­nizsai nemzetközi dzsessz- hétvége zárja. E gazdag programhoz még csak annyit: a Magyar Rá­dió zenei főosztálya szíve­sen veszi minden dzsessz­klub jelentkezését, amellyel még nincs kapcsolatuk. Prűkner Pál hivatásos női és lirli gépniBiel lm ti A költségeket a vállalat téríti. JELENTKEZÉSI FELTÉTEL: 9 legalább 8 általános iskolai végzettséo. © büntetlen előélet, O nőknél 18, férfiaknál 20 éves életkor, • szakmával nem rendelkezés. Jelentkezés 1978. június 15-cn 7 örako- a vállalat ebédlőhelyiségóbe-' I! Veiéi 3. sz. itt (Miskolc, József Attila u/70 sz. bejárat a Tüzér utca felöl) az Autóközlekedési Tanintézetnél

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents