Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-13 / 137. szám

1978. június 13., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Szervezés, tervezés az EMÍSZ-nál Az ÉMÁSE-nál is rátérlek — elsőként a Magyar Vil­lamos Művek vállalatai kö­zött — a korszerűbb terme­lésirányítási módszerek al­kalmazására. Ebben az év­ben a termelést, a hálózat- szerelési munkákat gyakor­latilag változatlan létszám mellett 9 százalékkal kell nö­velni. Ehhez javítani kell az előkészítés színvonalát. Mert mi történt eddig? A választ Pernyész Károly, a vállalat beruházási főosztály­vezetője így fogalmazta meg: — Gyakran kialakult az a bűvös kör, amely az úgy­nevezett sorbaállási felada­tok helyes megoldásának gátja volt. A „sorbaállási” modellek matematikai elméletében fon­tos fogalom a kiszolgálás sorrendjének az elve. (Ami abból adódik, hogy valamire mindig várakoznunk kell.) Beszélhetünk erről: javításra váró gépek, vagy megvaló­sításra váró létesítmények esetén. Ilyen esetekben a ki­szolgálás sorrendjét a gaz­daságosságnak kell meg­szabni! Az anyagosztály korábban arra hivatkozott, hogy nem áll rendelkezésükre időben terv. A tervezők a fejlesztési feladatokkal nem voltak tisz­tában. A szállítási szervezet anyaggazdálkodási problé­mákra hivatkozott. A szere­lési szervezetek pedig az elő­készítési munkák hiányossá­gait vetették fel —, ami a kör záródását eredményezte. Ez év elejétől azonban megváltoztak a vállalat terü­letén létesülő beruházások előkészítésének módszerei. A tervezők mintegy másfél éves elörctartással dolgoznak, ami bizonyos mértékig merevíti a rendszert, de ez év végére inár elkészülnek az I9(10-ban kivitelezésre kerülő hálóza­tok tervei is. így az anyag- osztály munkája is egysze­rűbbé válik, hiszen már nem■ statisztikai normákkal, ha­nem pontos tervekből dolgoz­hatnak. A szerelési, a fenntartási és a magasépítési munkák programozását minden üzem­igazgatóságon elvégzik. Ezzel a módszerrel javul a gépek és a szállítási eszközök ki­használása, csökkenthetők az élőmunka- és a gépóra-rá- íordítások. Az anyagonkénti — vasszerkezetek, előre gyár­tott elemek, készülékek stb. — bontás és a gépekkénti fel­osztás — szállítóeszközök, gö- dö-ásók stb. — biztosítják az egyenletesebb kapacitás-ki­használást, a tervezési, kivi­telezési feladatok nagyvonalú és finom-programozását. A termelésszervezési és irá­nyítási módszereket a válla­lat beruházási, tervezési, üzemviteli és szállítási osztá­lyainak szakemberei dolgoz­ták ki. Ezek a funkcionális osztások vesznek részt a ter­melésszervezésben, az egyes üzemigazgatóságokon is azzal a kiegészítéssel, hogy min­denütt kialakítottak egy-egy két-három fős diszpécserszol­gálatot. Az ő feladatuk a ter­melés során hirtelen felme­rülő problémák mego.dása. Ez a megoldás hasonlít a több helyen már számító­gépre is kidolgozott PROMT rendszerre. Ezt annak idején az ICP 1900-as adatfeldol­gozó berendezések számára tervezték. Itt is felismerhe­tők azok a fokozatok, ame­lyek az integrált termelés­irányítási rendszer elemeit képezik:, az anyag- és alkat­részellátás, raktárgazdálko­dás, a gyártástervezés és irá­nyítás. valamint az ellenőr­zés. Ezeknek az a célja, hogy létrehozza azokat a felépíté­seket, sémákat, amelyek je­len esetben a hálózatépítési részlegek, a termelőegységek gazdaságos működését bizto­sítják. A szervező tevékenység szempontjából minden válla­lat rendszernek tekinthető. Mivel pedig a rendszerre a folyamatos változás a jellem­ző. így a hatékony működés .lapvető feltétele, hogy a rendszer szerkezetének, struk­túráiénak azonosságát folya­matos szervező munkával biztosítsák. Ez a szervező te­vékenység azonban a válla­latok jelentős részénél elma­rad. attól az ütemtől, amit a mai követelmények indo­kolttá, sőt szükségszerűvé tennének. Sajnos, az EMÁSZ kezde- ményezése sem mondható pillanatnyilag a legkorsze­rűbbnek. Kétségtelen, hogy ami történt, az előrelépésként értékelhető, különösen a kap­csolódó gépesítési, illetve kis­gépesítési törekvésekkel. Kü­lön előny, hogy a termelés- irányítási tevékenység nem ..lóg a levegőben”, hanem azt' a felső vezetés támogatja. így joggal várható, hogy a mun­ka során az átfogó vállalati szemlélet érvényesül, ami döntő szempont, a szerve­zési javaslatok kidolgozása és továbbfejlesztése során. Buehcrt Miklós A szentistváni VII. Párt- kongresszus Termelőszövet­kezet exportra is termelő lu­cernaliszt üzeme az esős, bo­rús tavasz miatt csak ala­pos késéssel „gyújthatta” be az idén hatalmas szárító dob­jait. Májusban a tervezett­hez viszonyítva 50 vagonos lemaradással kezdték az idényt. Az üzemben dolgozó szocialista brigád tagjai azon­ban elhatározták, hogy be­hozzák az időjárás okozta le­maradást. A beindulás óta három műszakban üzemel­nek, hogy a lucernák első „gyapjúból” minél több érté­kes lisztet gyártsanak, s há­rom munkaszüneti napjukon is dolgoztak. így már júni­us első dekádjánák végéig sikerült £10 vagont behozni lemaradásukból. Az üzemben eddig már csaknem száz va­gon lucernaliszt készült. Megyénk mezőgazdasága évről évre jobb „nyersanyag” szállítója a konzerv- és hű­tőiparnak. Az elmúlt évhez viszonyítva a feldolgozó ipar részére leszerződött zöldség­féle mennyisége csaknem 2100 tonnával növekedett megyénk» gazdaságaiban. Ez több, mint 27 százalékos nö­vekedésnek felel meg. A Miskolci Hütőház 25,6 szá­zalékkal növelte a Borsod megyei mezőgazdasági üze­mekkel leszerződött zöldség­félék volumenét. Ennél ki­sebb mennyiségű, de az el­múlt évinél összességében csaknem 20 százalékkal több zöldségfélét termelnek gaz­daságaink a nyíregyházi, a debreceni, a hatvani és a bu­dapesti konzervgyárak részé­re. íyéretes a „sértetlen” nyári határ Alig akad megyénknek olyan vidéke, ahol dicsérnék az idei tavasz eddigi idő­járását. Esőzések, árvíz, bel­víz, fagy, jég, s legutóbb a Bükkalján viharkárok súj­tottak több ezer hektárnyi határrészt, döntötték földre, kuszálták össze a kalászoso­kat. A mezőnyárádi Üj Élet Termelőszövetkezet szomszé­dainál is amolyan kárbecs­lések voltak a legutóbbi ha­tárjárások. Azt mérték fel a mezőgazdászok,* hogy mi ma­radt meg a fagy, a jég vagy a vihar után az egyes növé­nyi kultúrák ígéretéből, s az a legnagyobb gond, hogy a kieséseket mivel is pótolhat­nák. A mezőnyárádi határ azon­ban „sértetlen” maradt, szin­te elkerülték az időjárás okozta károk. Egyedül a má­jus eleji fagyok pásztázták végig kertészetüket, de a pa­lánták egy része kiheverte a fagyok „csípését” a többit meg idejében pótolni tudták. • — Az időjárást illetően ed­dig nagyon nagy volt a sze­rencsénk — mondja Molnár Károly tsz-elnök. — Nagyon r'gen, még az igen jó ta­valyi esztendőben sem volt olyan ígéretes a határunk, mint most. Dicséri a búzákat, ame­lyek az elmúlt évi 54 mázsás rekord megismétlését ígérik, a tavaszi árpát, amely még sosem volt olyan szép, mint most, s nem találni hibát, íoghíjttt egyetlen kapás kul­túrában, a kertészetben és a szőlő soraiban sem. A pil­langósok első „gyapja” is jól fizet, a már betakarított lu­cerna első kaszálása hektá­ronként legalább 30 mázsát, s a vöröshere. aminek egy rés-' még a határban van, talán még ennél is több szé­nát ad. Időjárásra, egyetlen növény igézetére sincs panasz, s ezért kissé furcsa, amikor a nyá­rod i tsz vezetői azt mondják: — Most aztán nugyon-na- gyon kell igyekeznünk, hogy pótoljuk a kieséseket. A következő mondatból az­tán már kiderül, hogy az or- szá' asztalára gondolnak, mondván, hogy az időjárás okozta kiesések pótlásáért, a többtermelésért azok tehetik a legtöbbet, akiknek így. vagy úgy szerencséjük volt az időjárással. És, hogy mit tettek es tesz­nek a nyárádiak azért a na­gyon szükséges többért ? — Napokon belül készen állunk az aratásra. És úgy, hogy nagyon gyorsan, szem­veszteség nélkül takarítsunk be mindent, és utána másutt is segíthessenek a gépeink... A napraforgó, a kertészet, a dohány és a kukorica már két-három növényápolást, kéri kapál is „kapott”... A szőlőben kétszer permetez­tünk helikopterrel, egyszer föl U gépekkel, hogy azt a 100 mázsán felüli ígéretet le is szüretelhessük. A kalászo­sokat is végigjárta a heli­kopter. lombtrágyáztunk s védekeztünk a lisztharmat ellen — sorolja az elnök, s hozzáteszi, hogy mindez ter­mészetes. ez. a kötelességük. Végül elmondja, hogy a másik két ágazatban, az ál­lattenyésztésben és a háztáji-» ban is „több van”, mint: amennyit az elmúlt eszten­dőben termeltek. Az előbbiben jobb fajtával ..cserélték le” a 70 anyakoca!, hogy több legyen a malac, a hizóalap- anyag, s az idén arra is van erejük, pénzük, hogy a na­gyon gyenge, tehénállomány helyére is jól tejelő, nem­csak a takarmányt pusztító jószag kerüljön az istállóba. A náztáji pedig „koncentrál­ta” a4 árutermelést. Negy­vennégy tsz,-tag paprikát, het­venöt náztáji lenijei pedig zömmel hibrid kukoricái ter­mel. Az előző évnél mintegy 60 százalékkal termel többet a háztáji ezekből a „pénzes” növényekbe’ (l>. A több. mint 2,3 milliárd forintos, államilag kiemelt és első szakaszában gyorsításra kijelölt acélgyártás-lejleszté- si program két és fél év megfeszített munkája után, számos — közöltük külföldi — kivitelező vállalat munká­ja révén e hó 30-án határ­időben és az eredeti költség- sz.inten befejeződik. Az új­szerű technológiával azonban ■mar a múlt év őszétől dol­goznak, hiszen akkor készült el a nagykapacitású oxigén- gyár. Ennek következtében jelenleg egy adag — 100 ton­na — acél előállításához a korábbi 6,1 óra helyett ma már csak 5,1 óra szükséges, így már az idén 1 millió 360 ezer tonna acélt állítanak elő a tervek szerint. A cél az, kegy jövőre elérjék a kor­mányprogram célkitűzését; az 1.4 millió tonnás acélterme­lést. De nemcsak a termelé­kenység, a mennyiség növek­szik lényegesen az újszerű technológia alkalmazásával, hanem várhatóan a minőség is javul, és hatékonyabban, gazdaságosabban lehet fel­használni a rendelkezésre álló berendezéseket. A re­konstrukció, a fejlesztés ré­vén sikerült bizonyos ér tér­iem ben enyhíteni az acél­gyártó mű túlzsúfoltságát, több kisgépet szereztek be és állítanak üzembe, javítják a szellőztetési lehetőségeket is. Az új öltözők, fürdők létesí­tésével a szociális ellátottság is javul. A 2,3 milliárd fo­rintból 571 millió forintot fordítanak környezetvédelem- ré, füstgáztisztító berendezé­sek üzembe állítására. Willi Wunderlich, a nyu­gatnémet LURGI cég szere­lésvezetője elmondotta, hogy az álltaluk szállított kilenc filter naponta több mint tíz tonna finom port „fog meg”. A berendezések gyártásán kívül ők vezetik a szerelési munkálatokat is. Mint el­mondotta, nagyon gyorsan ment itt a munka, nem hit­tek volna, hogy ilyen rövid idő alatt és jó minőségben meg. tudják oldani feladatai­kat magyar partnereikkel. A legnagyobb gondot a szűk, túlzsúfolt munkaterület okoz­ta, de’a jó munkaszervezés­sel ezt a problémát is le le­hetett küzdeni. Elismeréssel nyilatkozott a magyar sze­relőkről. szakmunkásokról, azok szorgalmáról, valamint technológiai fegyelmezettsé­gükről. A legfőbb erénynek azt tartja, hogy e nagy mun­kánál baleset nem történt. De általában jó véleménnyel van az egész nagy acél gyár­tási program realizálásáról. Az ö véleménye szerint is na­gyon jó volt mindvégig és jelenleg is a beruházást le­Pethes András vezérigazgató bonyolító ÖKÜ-apparátus és a kivitelezésben részt vevő vállalatok együttműködése. Közvéleményünket méltán és joggal foglalkoztatja a beruházások ügye. állása. Példákat tudunk sorolni a jól és rosszul lebonyolított beruházásokról. Jónak álta­lában azt tartjuk, ami ha­táridőben. az eredeti költség- szinten, baleset nélkül reali­zálódik és képes teljesíteni az „elvárásokat”. Divatos kife­jezés — elsősorban a szak- irodalomban — a „modell”. Használói elsősorban valami­lyen követendő eljárásra, rendszerre, szevezési megol­dásra gondolnak. Az Ózdi Kohászati Üzemekben az el- 'műlt években sikeresen — tehát határidőben és az ere­deti költségszinten — való­sították meg a folyamatos, acélmű, később a rúd-drót- hengermü. jelenleg pedig az acélgyártás intenzifikálásá- nak programját. A modell helyett én inkább példát mondanék. De nem a kife­jezés a lényeg, hanem a pro­duktum, az eredmény. A si­kerek okait kutatva Petites András, az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója a többi között ezt mondotta: — Nem rendkívüli dolog­ról van szó, nem rendkívüli emberek érték el ezeket a sikereket és nem rendkívüli eszközökkel, módszerekkel. Mindhárom nagyberuházás megvalósításánál azt tartot­tuk szem előtt, hogy a fele­lősség a beruházóé, tehát mi vagyunk ezeknek tényleges gazdái. Az elmúlt évek alatl vállalatunknál erre a célra kialakult egy jó lebonyolító apparátus, amely ma már megfelelő tapasztalatokkal Willi Wunderlich rendelkezik. Megtanultuk, hogy .nem cleg a munkát megrendelni, a szerződéseket megkötni. Arra törekedtünk és* törekszünk, hogy elsősor­ban a fővállalkozókkal, de az alvállalkozókkal is jó együtt- 1 működést'alakítsunk ki. Ez azt is jelenti, hogy felada­taik. gondjaik, egy részét átvesszük, minden módon — a munkaszervezésben. az anyagbeszerzésben, a gépek biztosításában, de még a technológiában is. sót a mun­kaerőgondok enyhítésében — segítséget nyújtunk, anélkül, hogy „belügyeikbe” beavat­koznánk. Még arra is van gondunk! hogy a biztos „hát­ország” — szállás, élelmezés — megteremtésében is segéd­kezzünk. — Nagyon lényeges és rendszeres mozzanata volt ezeknek a munkálatoknak a szigorú ellenőrzés, a/, állam­titkári-miniszterhélyettesi szemlék sorozata. Sok prob­lémát tudtunk megoldani a különböző vállalatokkal meg­kötött szocialista szerződések, párt- és társadalmi szeive- zeteinknek a kivitelező vál­lalatok ilyen irányú partneri együttműködése réven. Meg­felelő céljutalmi rendszert dolgoztunk ki az anyagi ér­dekeltség fokozása érdeké­ben. de az erkölcsi elismeré- 1 sekkel sem fukarkodunk. Nagy lendítő erő a beruhá­zások sikeres megvalósításá­ban a szocialista munkaver­seny és vállalatunk dolgozói­nak társadalmi munkafel­ajánlása. amiből kiderül, hogv sajátjuknak tekintik ezt a nagy vállalkozást is. Szöveg: Oravcc János Kép: Mizerák István Az új füstgáztisztító berendezések sora, HaláridőiiSD, liff$épíi»!«t Az: ózdi példa Csűcsíílény Tü hrciti jerayaif a konzerv-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents