Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-02 / 128. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1978. június 2., péntek GroiDiki és Voice megbeszélése öt óra hosszat tárgyalt szerdán New Yorkban And­rej Gromiko szovjet és Cyrus Vance amerikai külügymi­niszter. A hadászati támadó- fegyverek korlátozásáról szó­ló megállapodást szolgáló megbeszéléseken a Reuter- iroda szerint további hala­dást, sikerült elérni. Mint a hírügynökségek je­lentik, a tervezettnél három órával hosszabb, rendkívül intenzív .tárgyalásokat mind Gromiko, mind Vance hasz­nosnak nevezte, ám a szov­jet külügyminiszter újság­írók előtt úgy nyilatkozott, hogy „maradt néhány nyitott kérdés, kettő vagy három, amelyet még nem sikerült véglegesen elsimítani”. An­nak. a nézetének adott han­got, hogy „a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti viszony általános helyzete” rányomta bélyegét a megbe­szélésekre. Amikor arra kér­ték, hogy jellemezze ezt a viszonyt, Gromiko rámuta­tott: szívesen venné, ha ja­vulnának a kétoldalú kap­csolatok. Cyrus Vance ugyancsak reményének adott hangot, hogy a két ország viszonya, amely — mint mondotta — „a feszültség állapotában van”, a jövőben javulni fog. Az amerikai külügyminiszter szovjet kollégájához hason­lóan úgy nyilatkozott, hogy a szerdai megbeszélések előse­gítették „egymás álláspontjá­nak jobb megértését”. Vance hangoztatta, hogy „minden nyitott kérdést tel­jes mélységében vitattak meg”, és „még sok munka van hátra”. Az amerikai külügyminisz­ter megerősítette, hogy „köl­csönösen elfogadható idő­pontban” ismét találkozik szovjet kollégájával. A szerdai tárgyalásokon a külügyminiszterek a SALT- megállapodásokkal összefüg­gő kérdések mellett megvi­tatták a kétoldalú kapcsola­tok egyéb kérdéseit is, vala­mint néhány, az afrikai helyzettel összefüggő problé­mát —, közlik a nyugati távirati Irodák. ■ Jó IteiBbsB épi! az acéllá' Ülést tartott a koordinációs bizottság Az egész várost, a megye- székhely úgyszólván vala­mennyi lakóját érintő fej­lesztési kérdésekről tárgyalt tegnap délelőtti ülésén a Mis­kolci városi Tanács mellett működő koordinációs bizott­ság. A Székely László városi tanácselnök-helyettes, egyben a bizottság elnöke vezetésé­vel megtartott eszmecserén elsőként a Lenin Kohászati Művekben épülő új acélmű kivitelezéséről, s arról volt szó, hogyan befolyásolja az új'létesítmény Miskolc város lakosságának foglalkoztatott­ságát — s ami ugyancsak nem közömbös —, hogyan válnak' majd valóra az acél­mű elkészülte után a város környezetvédelmére, víz- és levegőtisztaságának megóvá­sára hozott határozatok. Az LKM beruházási igaz­gatója, Joósz Gábor, a témá­val kapcsolatban elmondta: az új acélmű kivitelezése a terveknek megfelelő ütem­ben halad. A felvonulási épületek nagy része elké­szült, illetve befejezés előtt áll. A létesítmény főcsarno- kának az alapozása, a mun­ka menete jó. Tíz oszlop már elkészült, 20 tartópillér ké­szítése jelenleg folyik. A kör­nyezetvédelemmel kapcsolat­Megyénkbe látogattak a KGST talajvédelmi tanácskozás résztvevői vevői. Először a hangonyi Hangony-völgye Tsz-ben fo­gadták a kedves vendégeket. Ott volt a talajvédelmi be­mutatón Szunyogh János, a megyei pártbizottság osztály­vezető-helyettese és Faragó Károly, a megyei tanács osz­tályvezetője, valamint dr. Vodila Barna, a tanács Ózdi járási Hivatalának vezetője. A közös gazdaságról, a domb­vidéki gyepgazdálkodás és húsmarhatartás helyi ered­ményeiről Ferenc.zi Miklós tsz-elnök adott tájékoztatást. Hangonyból megyénk domb­vidékein át a fancsali Egyet­értés Tsz-be vezetett a KGST tanácskozás résztve­vőinek útja. Fancsal on a vendégeket Nagyházi Gyula. az Encsi járási Pártbizottság titkára, Rozgonyi András, a Bélus-Völgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat el­nöke, valamint Szalipszki Endre tsz-elnök fogadta, aki a talajvédelem, a dombvidé­ki gyümölcstermelés nagy­szerű eredményeiről adott tájékoztatást. Az üzemlátoga­tást megelőzően a tsz almás­kertjében a helyi iskola népi táncosai és citerazenekara adott kedves műsort. Amint arról * lapunkban már hírt adtur.k, megyénk szomszédságában, Kompol- ton, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem Kompolti Kutató Intézetében zajlanak hart napon át azok a KGST keletében folyó talajvédelmi tanácskozások, amelyeket kétévenként más és más tag­országban rendeznek meg. Hazánk most első ízben fo­gadja a KGST-hez tartozó országok talajvédelemmel foglalkozó szakembereit, akiknek e fontos, magas szintű tanácskozásán, tapasz­talatcserét is szolgáló meg­békélésein borsodi szakem­berek előadásait is meghall­gatták. A ' szocialista országok ta­lajvédelmi kérdésekkel fog- lalk9zó szakemberei nemcsak eíőádásokban ismerték meg ír dombvidéki gazdálkodás S azdag. borsodi tapasztalatait, ánem a legérdekesebb, leg­tanulságosabb helyszíneken is-.,tanulmányozhatták azokat'. Tegnap, június 1-én, csütör­tökön látogattak el megyénk dombvidékeire a KGST ta­lajvédelmi tanácskozás részt­ban elhangzott fölvetésekre válaszolva megnyugtatóan nyilatkozott: az új acélmű építésekor olyan víztisztító mű is épül, amelynek elké­szültével az eddiginél kisebb mértékben szennyezi az LKM a Szinvát. Ugyanakkor az itt alkalmazandó eljárás azt is lehetővé teszi, hogy a beru­házás ne vonjon el a város­tól több vizet, mint amit a kohászat jelenleg használ. Az LKM a bizottsági ülés másik témájában is érintett. Ennek keretében a belvárosi és 7avasi lakótelepek fűtési gerincvezetékeinek kiépítésé­ről, az ezzel kapcsolatos gon­dokról és tennivalókról vál­tottak .szót a résztvevők. A hozzászólásokból, a vitából kitűnt: gyorsítani kell a ki­vitelezés ütemét, s'az ezután épülő lakások átadása, fűté­sének és melegvíz-ellátásá­nak biztosítása érdekében bi­zonyos provizórikus megol­dásokra is számítani kell. A koordinációs bizottság ezt követően tájékoztatót vi­tatott meg azokról a beru­házásokról, amelyek az Álla­mi Fejlesztési Bank támoga­tásával az elkövetkező idő­szakban valósulnak, valósul­hatnak meg Miskolcon. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 85. üléséről szóló beszámolót. Megbízta a nemzetközi gazdasági kap­csolatok bizottságát, hogy te­gye meg a szükséges intéz­kedéseket az ülésen elfoga­dott ajánlásokból eredő fel­adatok végrehajtására. A pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter javasla­tára a kormány elfogadta az 1977. évi költségvetés végre­hajtásáról szóló törvény ter­vezetét és úgy határozott, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyta az Or­szágos Tervhivatal elnöké­nek jelentését a hosszú tá­vú tervezés munkáiról. A munkaügyi miniszter előterjesztése alapján a kor­mány elfogadta a műszak- pótlék emelésének kiterjesz­tésről szóló javaslatot és ha­tározott annak ez év július 1-től történő bevezetésére. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyta a kül­ügyminiszter előterjesztését a vízumkényszer megszünteté­séről a Magyar Népköztár­saság és az Osztrák Szövet­ségi Köztársaság között, fel­hatalmazást adott az erről szóló egyezmény aláírására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Kádár János inlerjúja Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára csütörtökön fogadta John Oakest, a New York Times szerkesztő bizottságának tagját, és interjút adott az ameri­kai napilapnak. A NATO-iilés záróközleménye Szerdán befejeződött Wa­shingtonban a NATO kétna­pos, ezúttal állam- és kor­mányfői szinten tartott po­litikai és katonai tanácsko­zása. Az ülésen úgy döntöt­tek, hogy a NATO a követ­kező 15 évben többet költ fegyverekre, mint valaha, miközben tárgyalási és meg­egyezési készségét hangsú­lyozza a Varsói Szerződés országaival. A hivatalos szó­lamoktól eltekintve, az ülés a nyílt görög—török ellenté­tek, a NATO délkeleti szár­nya további gyengülésének jegyében zajlott. A tanácskozásról kiadott közös közlemény csaknem két órát késett — hír sze­rint azért, mert Görögország tiltakozott az ellen, hogy a Törökország elleni amerikai fegyverszállítási tilalom ügye szerepeljen az okmányban. A záróokmány 26 pontjá­nak javarésze a NATO fo­kozott harciasságát hangsú­lyozza. A régikeletű érvekre hivatkozva, amelyek szerint a Varsói Szerződés állítólag „növeli támadó erejét”, a NATO-országok 15 évre szóló, mennyiségi és minő­ségi fegyverkezésben álla­podtak meg. Ez feltehetőleg további 80 milliárd dolláros hadikiadást jelent a „szoká­soshoz” képest. A kisebb (és szegényebb) NATO-országok több-kevesebb nyíltsággal ki­fejezésre juttatták, hogy nem látják sem teljesen indokolt­nak, sem pedig gazdaságilag elfogadhatónak az említett terveket, s ezek éppen emi­att esetleg papíron is ma­radhatnak. NSZK kormánynyilalkczat (Folytatás az 1. oldalról.) érdekkiegyenlítésen, a konf­liktusok korlátozásán alapuló enyhülési politikára; a vál­ságok leküzdésének képessé­gére, valamint a politikai és a katonai magatartás egyér­telműségére és kiszámítható­ságára. A nyugatnémet álláspont csatlakozik az amerikaihoz, amelyet Carter elnök a was­hingtoni NATO-csúcson fej­tett ki: Schmidt is az észak­atlanti tömb fontos feladatá­nak tartja, hogy Európán kí­vül a többi földrész — első­sorban Afrika — helyzetével is törődjék. A kancellár kor­mánya támogatásáról bizto­sította a francia, belga és amerikai kormány közös ak­cióját a zairei felkelők visz- szaszorítására és üdvözölte az Afrikával foglalkozó „párizsi négyes-konferencia” gondola­tát. Ugyanakkor Bonn „aggo­dalmának” adott hangot az európai katonapolitikai hely­zet alakulása miatt és kije­lentette, az NSZK szorgal­mazza, hogy a stratégiai fegyverek és a haderők csök­kentése mellett folytassanak tárgyalásokat a középhatósu­garú rakéták számának csök­kentéséről is. Az NSZK kormányának nyilatkozata hangvételében •és egyes elemeiben elütött a Carter-beszédtől. Schmidt új­ból emlékeztetett arra, hogy az enyhülési politikának Eu­rópában nincsen alternatí­vája és azt javasolta, hogy a helsinki értekezlet ajánlását világszerte használják fel bi­zalomépítő intézkedések vég­rehajtására. Schmidt azt ál­lította. hogy kormánya a jö­vőben is tartózkodik majd fegyverek exportjától a NA- TO-n kívüli övezetekbe. „Példamutatónak” nevezte a fejlődő országoknak folyósí­tott nyugatnémet segélyt, de egyben figyelmeztette a har­madik világ országait: ne bí­rálják az NSZK politikáját, hanem „tanúsítsanak szolida­ritást” Bonnak A megyei tanács Ózdi já­rási Hivatala 1976-ban mér­te fel, hogy milyen a járás területén a szolgáltatás szín­vonala. A Putnoki Vegyes­ipari Szövetkezet mellett a magánkisipar látja el a járás 46 községében a szolgáltató munkát, így egyáltalán nem közömbös, hogy hányán van­nak és milyen munkát vé­geznek a magánkisiparoöok. Mint Törő Lajos, a járási hivatal ipari főelőadója el­mondta, 1976-ban 454 kis­iparos tevékenykedett a te­rületen. Akkor, a tervidő­szak első esztendejében ki­dolgozták a magánkisipar fejlesztésének koncepcióit is. Megállapították, hogy az len­ne az ideális, ha 1980-ig to­vábbi iparjogosítványokat tudnának kiadni, s így a já­rás kisiparosainak létszáma megközelítené a hatszázat. S mivel szabad munkaerő <már az ózdi járásban sincs, sőt néhány üzem szakemberhi­A világ legrangosabb fórumán, az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán fejtette ki kor­mányunk álláspontját, az emberiség egyik legége­tőbb kérdését, a leszerelést illetően Púja Frigyes külügy­miniszter, a magyar delegáció vezetője. Hangoztatta, hogy országunk külpolitikai tevékenységét alapvetően a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítását célzó tö­rekvés vezérli. Magyar részről úgy vélik, hogy a politikai enyhülés ügye szorosan összefügg a leszerelés probléma­körével: az előbbi kedvező folyamat eddigi eredményei és további sikerei csakis hatékony leszerelési intézkedések­kel biztosíthatók. Ebből az elvi álláspontból következik, hogy a magyar kormány egyetért minden olyan intézkedéssel, amely elő­segíti az óriási anyagi eszközöket ,felemésztő fegyverke­zési hajsza megfékezését, és támogat minden kezdemé­nyezést, amely előbbre visz a leszerelés útján. Ezzel ösz- szefüggésben Púja Frigyes kitért a Szovjetunió küldött­sége által a napokban az ENSZ-közgyűlés elé terjesztett, „A fegyverkezési verseny megszüntetésének gyakorlati módszereiről” című okmányára. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány teljes mértékben egyetért a dokumen­tumban foglalt javaslatokkal, és támogatja a megvalósí­tásukra irányuló erőfeszítéseket. A leszerelési teendőket rangsorolva külügyminiszte­rünk aláhúzta annak fontosságát, hogy a világ két leg­erősebb hatalma, a Szovjetunió és az Egyesült- Államok együttműködjék e téren. Pozitív hatást gyakorolna a le- szerélési folyamat egészére, ha mielőbb megszületne a két ország közötti SALT—II. megállapodás, amely á ha­dászati fegyverrendszerek korlátozását szabályozná. A magyar külügyminiszter a legsürgetőbb feladatnak a nuk­leáris leszerelést mondotta. Hozzátette, hogy az ezt célzó intézkedésekkel párhuzamosan szükség van olyan nem­zetközi szerződés megkötésére, amely a nemzetközi kap­csolatokból véglegesen kiiktatná az erőszak alkalmazásá­nak és az erőszakkal való fenyegetésnek minden for­máját. A nemzetközi feszültség csökkenésével arányosan — mondotta Púja Frigyes — országunk szívesen csökken­tené katonai kiadásait. Ehhez azonban arra lenne szük­ség, hogy más országok, mindenekelőtt a katonailag je­lentős államok — összhangban az erre vonatkozó szovjet javaslatokkal — kezdjék el katonai költségvetésük csök­kentését. A magyar kormány abból indul ki, hogy a le­szerelés minden ország népének létérdeke. Éppen ezért, minden kormány kötelessége, hogy aktívan hozzájárul­jon a leszerelést célzó erőfeszítésekhez. Ez utóbbi követelménynek a magyar kormány az ENSZ fórumán felelősségteljesen és konstruktív módon tett eleget. Kl zel Islsnilliárs’os kár érte Kiépítik mezigeztlesép! ' (Folytatás az í. oldalról). A megyei tanács mezőgaz­dasági osztályának felmérése szerint, a mezőgazdaságot ért összes kár megközelíti a fél- milliárd forintot. A legna­gyobb „tételt” ebből a vízká­rok, a már nem pótolható fővetésű növényekben kelet­kezett több mint 230 millió forintot kitevő terméskiesé­sek, kipusztulások képviselik. A fagykárok okozta termés- csökkenés is várhatóan több mint 105 millió forint. Az ár- és belvíz miatt 21 500 hektár­nyi pillangós- és rétterületet ért, mintegy 40 százalékos károsodás forintértéke meg­haladja a 26 milliót. Ezen felül kipusztult több mint 30 millió forint értékű ter­mést ígérő őszi kalászos, 18 milliós kár keletkezett egyéb, növényi kultúrákban. Ami pedig a ..foltos'’ kipusztulá­sokat illeti, — a megyei fel­mérés szerint — ezek nagy­ságrendje is megközelíti á 100 millió forintot. További — a tervezett termelési ér­téket csökkentő — kieséseket okoznak a korábban keletke­zett, mintegy 11 400 hektárt érintő téli fagykárok és az időrendben legkésőbben ke­letkezett, teljesen még fel sem mért jégverések okozta károk. A megye termelőszövetkeze­ti gazdaságaiban keletkezett összes kár az 1978-ra terve­zett növénytermesztési ter­melési érték mintegy 12,5 százalékának felel meg. A feladat most az, hogy ne csak a károsult gazdaságok, de a megye egész mezőgazda­sága minden erőfeszítést megtegyep a kiesések pótlá­sa érdekében. ánnyal is küzd, nem főállá­sos magánkisiparosokkal szándékozzák megoldani a szolgáltatás javítását. Ma 500 magánkisiparos dolgo­zik, ebből a létszámból csu­pán ötven főállású, a több­ség mellékfoglalkozású, te­hát főállása munkaidejének letöltése után foglalkozik csak lakossági szolgáltatás­sal. Rajtuk kívül még né­hány nyugdíjas rendelkezik iparjogosítvánnyal. Főleg az Ózdi Kohászati Üzemek, a Borsodnádasdi lemezgyár és a környező bányaüzemek szakemberei foglalkoznak la­kóhelyükön magánkisinarral. Évente mintegy kétszáz családi ház énül a járás köz­ségeiben, sok a toldalék- énítk°zés. a lakáskorszerűsí­tés. Ez meghatározza, hogy főleg az építőipari szakmák­kal rendelkező kisiparosok munkáját igényli a lakosság A mainál több kőművesre, ácsra, szobafestőre, vízveze­tékszerelőre, villanyszerelő­re, asztalosra, parkettázóra, lakatosra lenne szükség. A megyei átlagnál jobb a szolgáltatóipari tevékenység a cipész és a ruhatisztító szakmában, sok a gond el­lenben a híradástechnikai cikkek javításánál, s ezt a krónikus alkatrészhiány to­vább nehezíti. Panaszolják, hogy kevés a fodrász is, vannak falvak, ahol nincs sem női-, sem férfifodrász. ’ Folyamatosan ellenőrzik a .nagánkisiparosok munkáját: a végzett munka minőségét és a munkadíjakat is. A múlt év során mindössze ,két kispiarost kellett írásbelileg figyelmeztetniük a hatósá­goknak. Jónak ítélik a kis­iparosok .közösségi tevé­kenységét Tavaly például 144 ezer forint értékű szak­ipari munkát végeztek tár­sadalmi munkában lakhelyü­kön. s lepÉat feien ölszáz kisiparos Isi lailoll a üzíerlanács fiz ENSZ fém»

Next

/
Thumbnails
Contents