Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-02 / 128. szám

1978. június 2., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Közismert, hogy hazánk­ban bőven van munkalehe­tőség. Ez is jól jelzi népgaz­daságunk dinamikus fejlődé­sét, a nagyarányú iparosítást, a mezőgazdaság gépesítését, az életszínvonal növekedését. A munkaerőhiány azonban olykor nagy, napjainkban már számottevő gondként je­lentkezik az üzemekben, vál­lalatoknál, s a korábbitól él­téin munkaerő- és életszín­vonalpolitika kialakítását kö­veteli meg. Így van ez a több mint kétszázéves diósgyőri kohászatban is. A gondokat itt még fokozza, hogy a ter­melés jellegéből adódóan ma is több olyan üzem van, ahol a hőség, a nehéz fizikai mun­ka kemény helytállást kíván. A gyár termelése évről évre növekszik, s mindez a dolgo­zók létszámának csökkenése mellett. Virág Antal munka­ügyi főosztályvezető ezt mondja. — Évek óta enyhén csök­kenő a létszám. Gondjainkat, feladatainkat fokozza, hogy időközben új üzemek épül­tek — elektroacélmű, húzó- hökezelőüzem, nemesacél- hengermű — és ide az amúgy is szűkös belső erőből bizto­sítottuk a szükséges létszá­mot. Ez is mutatja, hogy a vállalatvezetés nagy figyel­met fordít a belső tartalékok feltárására, a hatékonyság növelésére. Nagyon érdekes, hogy bár fokozódlak a mun­kaerőgondok, de az egységek vezetői már nem jelentkez­nek igényekkel. Tudomásul vették, hogy a kapuk előtt már nincs munkára váró ember, s az erőt a meglevő dolgozók megtartására kell fordítaniuk. Jobban gazdálkodni a munkaerővel Korábban, 1970-ig a bér­szí n vonal-szabály ozás rend­szere volt érvényben: az egy főre jutó átlagkeresetet vet­ték alapul. Humorosan azt mondhatnánk, hogy két víz- hordót kellett felvenni, hogy egy szakmunkást jól megfi­zethessenek. Ez nem ösztön­zött a munkaerő-takarékos­ságra. A gyár — sok üzem­től eltérően — az egységeken belül bértömeggazdálkodást alkalmazott. Így ha csökkent a létszám, akkor jobban meg tudták fizetni a maradókat. Ennek eredménye volt az is, hogy a létszám növelése nél­kül ezer embert tudtak „te­remteni” az új üzemek bein­dításához, termeléséhez. A dolgozók megtartására való törekvés eredményessé­gét adatok is tanúsítják. 1971-ben például a munká­sok 19,1 százaléka számolt le, az utóbbi két évben ez 13 százalékra csökkent. ■ Ér­dekes, hogy a stagnálást az idén a létszám enyhe növe­kedése váltotta fel. Ez év öt hónapjában 109 emberrel gyarapodott a diósgyőri ko­hászok száma, így a létszám 22-vel több, mint tavaly volt. A létszám stagnálásában kétségtelenül része van a műszakpótlék meghonosításá­nak. Ez megközelítően tíz­ezer dolgozónak jelent havi 800—1200 forinttal nagyobb jövedelmet. A törzsgárda-ju- talom, az évektől függően 800 forinttól 3800 forint, amelyet évenként fizetnek ki. A stagnálásra kihat az az intézkedés is, amely szerint a kilépett beírásé munka­könyvvel jelentkező a bér- kategória legalsó határán le­vő összeget kaphatja meg. A veszteségidő- felmérés tapasztalatai Az LKM-ben most — ör­vendetesen — ismét fejlő­désből adódó gondok vannak. Közismert, hogy épül és két ütemben készül el az új, a kombinált acélmű. Az első rész üzembe helyezése után lcét-három évig a martin­acélműben is kénytelenek lesznek termelni. A párhuza­mos termeléshez 400—900 emberrel többre lesz szük­ség. s ezt is belső átcsopor­tosítással kell megoldaniuk. A „nyugdíjazott” finom­hengerműben vasszerkezeti üzemet hoznak létre. Ezt el­sősorban az új acélmű épí­tése indokolja. Itt 150 szak­emberre van szükség, ezért az év első negyedében az összes karbantartó területet átvizsgálták, hogy azok meny­nyire vannak leterhelve. Bár az értékelést most végzik, de minden jel arra mutat, hogy jó szervezéssel, átcsoportosí­tással, létszámnövelés nélkül tudják biztosítani itt is a szükséges munkaerőt. A vállalatvezetés — mint Virág elvtárs elmondotta — központi kérdésnek tekinti a belső tartalékok feltárását, a hatékonyság növelését. E cél érdekében 20 tagú csoport munkanap-fényképezést vég­zett többek között a durva- és a nemesacél-hengerműben, a kohónál, a csavargyárban, a yasútforgalomnál és a ra­kodóüzemben. Négyezer fi­zikai és 270 nem fizikai dol­gozó munkáját vizsgálták. Az elemzés azt mutatja, hogy a különböző munkaterületen 10—25 százalékos a kieső idő. Ennek egy része irányítási, üzemszervezési hibából, más­részt: a munkafegyelem laza­ságából. a munkaidő későb­bi kezdéséből és korábbi ab­bahagyásából adódik. A tapasztalatokat nehéz tömöríteni, hiszen van példa ró: amikor a kieső idő csök­ken téséh ez, megszün tetéséh ez több brigád, vagy több üzem még jobb együttműködésére van szükség. Mindenekelőtt korszerűsíteni kell a munka- és üzemszervezést, gondos­kodni kell a jobb munkafel­tételekről, az anyagellátásról. Az érem másik oldalaként pedig meg kell szigorítani a munkafegyelmet. E gond megoldásában további segít­séget várnak a szocialista brigádoktól, amelyek eddig is sokat tettek a hatékony­ság növeléséért, a kieső idő csökkentéséért. Tízéves prognózis A gyárban számolnak a létszám természetes csökke­nésével. Gyáregységenként feljegyzik, majd a számító­gép igénybevételével nyil­vántartják, hogy az elkövet­kező tíz évben hány ember megy nyugdíjba, mikor zárja le a kemény munkáséveket. Ennek alapján gondoskodnak az utánpótlásról. Erőteljesen csökken a vidékről bejárók száma, így onnan nem lehet új munkaerővel számolni. Ez összefüggésben van az ipar- telepítéssel. Érthető, ha min­den ember a lakásához kö­zelebb fekvő üzemet, válla­latot választja. Az utánpótlás égjük forrá­sa az ifjúság. Évente 350—• 400 ipari tanulóból lett szak­munkással, szakközépiskolát végzővel akarják növelni a nagy múltú gyár dolgozóinak a számát. Pályakezdői díjjal is ösztönzik őket, amely 1000 forinttól 4000 forintig terjed. A másik segítő erő, forrás a nők számának növekedése. Tíz év alatt a diósgyőri ko­hászatban dolgozó nők ará- n,ya 16.9 százalékról 23.4 szá­zalékra, szám szerint 4220-ra nőtt. Ez úgy vált lehetővé, hogj’ olj'an munkakörülmé- nj'eket alakítottak ki, amely lehetővé teszi a nők foglal­koztatását, Érdemes felje­gyezni, hogy 1972 óta egy- milliárd 190 millió forintot fordítottak a szociális, kul­turális igények kielégítésére, munkavédelmi célokra. Említettük, hogy a kohá­szat jellegéből adódóan a ne­héz fizikai munka okpz sok gondot, s nevezetesen azért, mert a korszerű munkahe­lyek kialakítása óriási ösz- szégekbe, milliárdokba kerül. Ebben a népgazdasági támo­gatás jelent sokat,'hiszen ál­lami erőből 10 milliárd fo­rintos költséggel énül az új, kombinált pcélmű, amely’ megközelítően ezer ember nehéz fizikai munkáját „száműzi”. A vállalati célkitűzések ta­lálkoznak a dolgozók életcél­jaival. A nemesacél-henger­mű építésének megkezdése­kor az öreg üzem sok dolgo­zója nekikezdett a tanulás­nak, s mire felépült az új. sokan megszerezték a szakközépiskolai végzettséget, a technikusi szintű tudást. Ugyanez a folyamat zajlik most az öreg acélműben. Az ifjú emberek egész sora ta­nul. képzi magát, hogy helyt tudjon állni a korszerű acél­műben. ahol számítógép vég­zi majd a folyamatszabálj’o- zást. Csorba Barnabás Újai 220 ezer dolgozóra terjesztik ki a tetemeit műszakpótlékot Július 1-től valamennyi olyan vállalat és nem mező- gazdasági szövetkezet fizikai dolgozóira és közvetlen ter- mélésiránjü tóira kiterjesztik a felemelt műszakpótlékot, ahol az a múlt évben nem történt meg — erről határo­zóit csütörtöki ülésén a Mi­nisztertanács. Az egységes műszakpótlék ez év július 1-én sorra kerür lő kiterjesztése újabb 220 ezer fizikai dolgozót és köz­vetlen termelésirányítót érint, az eddigieken kívül kitérjed a/, építőiparra, az állami me­ző- és erdőgazdaságra, a szállítási és hírközlési, a víz­gazdálkodási ágazatra, az egész kereskedelemre, a szolgáltató vállalatokra, a nem mezőgazdasági szövet­kezetekre. továbbá azokra a kői (ségvel ési intézményekre, mint. például az önálló szá­mítóközpontok, amelyek gaz­dasági Szolgáltatást > nj’újta- nak. Az állam most is nyújt anyagi támogatást, mégpedig ez év második felében mint­egy 400 millió forintot, éves szirtien pedig ennek kétszere­sét. A felügyeleti szervek június 15-ig értesítik a köz­ponti támogatásra jogosult vállalatokat, illetve szövetke­zeteket a támogatás várható összegéről. Az érintett dolgozók júliu­si bérükkel együtt, a szoká­sos időben, tehát augusztus elején kapják meg első íz­ben a felemelt műszakpótlé­kot. Hogy ki számít fizikai dolgozónak vagy közvetlen termelésiránj'ítónak, az 'egy­értelműen kiderül a KSH .,Foglalkozások egységes osz­tályozási rendszere” című ki­adványból. a vállalati kollek­tív szerződések pedig arra is választ adnak, hogy az adott helyen, mely részlegekben van több műszak, illetve folytonos munkarend. Mint a Munkaügyi Minisz­tériumban az MTI munka­társának elmondták, a Pénz- üg.yminisztériummal közösen a IV. negyedévben részletes elemzés készül a műszakpót­lék hatásairól. A vállalati jelzések alapján máris meg­állapítható, hogy a múlt évi intézkedés hatására a több műszakos munkahelyekről lé- nj'egesen csökkent az elván­dorlás, a munkaerő stabili­zálódott. sót több helj’en nö­velni tudták a műszakszámot A mostani intézkedéstől is hasonló eredmények várha­tók, hozzájárulhat például ahhoz, hogy a szolgáltató ágazatokban is biztosítsák a szükséges létszámot. S Tiszai [fii tizeit éve Ebben az evben lesz hu­szonöt esztendeje, annak, hogy a Tiszai Erőmű Válla­lat alapító levele napvilágot látott. Az eltelt negyedszázad nagy változásokat hozott a hajdani Tiszapa!konyái Erő- nryt életében. Először is ma­ga az a tény, hogy Dél-Bor­sodnak. ezen a részén — ahol az ötvenes évek közepéig az itt élő emberek a színét sem látták az iparnak —. ilj’en üzem épült, önmagában is egyedülálló teljesít menynek számított. Abban az időben a Tiszapalkonyai Erőmű biz­tosította az ország energia- termelésének egyötödét. Azóta sok víz lefolyt a szomszédos Tiszán, nagy fej­lődésen ment keresztül a Ti­szai Erőmű Vállalat is. A hatvanas évek elején Tisza- palkonj’ához csatolták a ti- szalöki erőműtelepet, s to­vább bővítették, fejlesztették az anyavállalatot. hogj’ ily módon kielégíthessék a ter­melésbe lépő Tiszai Vegyi­kombinát gőz, valamint ipari vízszükségletét. Tíz évvel ké­sőbb. 1974-ben elkészült a kiskörei vízi erőmű, amely ugj’ancsak a Tiszai Erőmű Vállalat egyik termelőüzeme­ként dolgozik. A legnagyobb előrelépést a 70-es évek ele­je jelentette a vállalatnak, amikor is 1971-ben a kormány döntése értelmében meg­kezdték Ueninvárosban, a ré­gi erőmű te)jesítménj'e több mint négyszeresét meghaladó új, 860 megawatt kapacitású erőmű építését. Az új beruházás lassan . a befejezéséhez közeledik. Az első kapavágás óta hét eszten­dő telt el. s a programnak megfelelően. 1978. végére termelnie kell mind a négy 215 megawattos gépnek. — Megvan ennek a reális lehetősége? — kérdeztük Zagyvái Bélától, a Tiszai Erőmű Vállalat igazgatójától. — Egy évvel ezelőtt még nem tudtam volna határo­zott választ adni — mondja —. most azonban olyan ké­szüli tségi fokot értünk el az új létesítmény szerelésében, illetve a már elkészült gé­pek, berendezések üzembe helyezésében, amely biztosí­tékul szolgál ahhoz, hogy az év végén mind a négj’ blokk villamos energiát termel. — Tavaly ilyenkor egyáltalán nem voltunk bizonyosak eb­ben. Az első gép párhuzamos kapcsolását eredetileg 1976 második felében terveztük, de az impórtkazánok szállí­tásában és szerelésében, to­vábbá egyes építőipari mun­kák végzésében bekövetkezett határidőeltolódás miatt csak 1977. február 28-án, több hó­napos késéssel kerülhetett sor. Azóta már üzembe helyez- , lék a második és a harma­dik gépet is. Az első kettő üzemszerűen termel, míg a harmadik blokk próbaüze­meltetése előreláthatólag ez év júniusában ér véget. A negyedik gép és a hozzá tar­tozó berendezések szerelése jó iitetfiben halad, sőt a ka­zán- és a csőrendszerek vegy­szeres úton történő tisztítá­sa is megkezdődött. — Arra számítunk — folj'- tatta az igazgató —, hogy augusztusban ennél a blokk­nál is megtörténhet a párhu­zamos' kapcsolás. Igj’ az év vegén a negyedik gép is vil­lamos energiát ad az orszá­gos hálózatba. A jövő évben már csak garanciális jellegű, hiánypótló munkák és né­hány’ segédlétesítmény építé­sének, illetve szerelésének befejezése marad hátra. Ez viszont nem akadálj’ozza majd a folyamatos energia- termelést. Az új erőmű építése mel­lett. természetesen fejleszteni kellett a régit Is. hogy eleget tehessenek a nagyobb követel- ménj’eknek. Igj’ például az erőműbe érkező szén kiraká­sára 100 tonnás iker-vagon- buktatót; építettek, mert a régi mar kicsinek bizonyult, ugyanis az évek során több­szörösére növekedett egy-egj’ vasúti kocsi rakományának a súlya. Hosszú hónapokon ke­resztül, míg meg nem épült az új berendezés, kézi erővel végezték a szén kirakását, amely sok emberi energiát, időt és pénzt emésztett fel. Évente sok ezer vagon szénre van szüksége a régi erőműnek. Éppen ezért nem­csak Borsodból, hanem a du­nántúli bányákból is hatal­mas szállítmányok érkeznek Leninvárosba. Ez azért van így. mert öt év óta a vállalat' úgynevezett gyűjtő erőmű jelleggel üzemel. Ennek ered-' ményeképpen a berendezé­sek. mindenekelőtt a kazánok kihasználási foka .a lehető legmagasabb, ami érthető, hiszen ebben a helyzetben a gazdaságosságra való törek­vés. másrészről az energia- termelés állandó növelése elsőrendű feladata a vállalat­nak. Éppen ezért a karban­tartási munka színvonalát is olyan magasra kellett emel­niük, amely a legteljesebb összhangban áll a megnöve­kedőit műszaki-technikai kö­vet elménj’ekkel. Sokan kérdezik manapság', milyen szerepet szánnak ez­után a régi erőműnek. A két­száz megawattos régi üzem alapvető feladata marad to­vábbra is az energiaterme­lés. de házi erőmüve leszLe- ninvurosnak. Az itt termelt energia nagy részére ugj’an- is a TVK és a Tiszai Kőolaj- finomító tart igénj’t. Ezen­kívül, a régi erőmű biztosít­ja a TVK és a TIFO üze­meltetéséhez szükséges nyers ipari vizet, sőt a kóolajfino- mitó esetén még a lágyított vizet is a vállalat szolgáltat­ja. Ehhez jön még az ipari üzemek gözszükségletének kielégítése és el kell látni a2 egész várost fűtési forró tűz­zel. A régi és az új erőmű egy­aránt fontos szerepet tölt be az ország energiaellátásában. A 860 megawattos új erőmű az idén 2.7 milliárd kilowatt­óra villamos energiát termel, amely a hazai energiafelhasz­nálás 10—12 százalékának felel meg. A vállalat, bele­értve természetesen a régi és az új erőmű, továbbá a kis­körei és a tiszalöki vízi erő­mű teljesítményét 1978-ban összesen 4.2 milliárd kilo­wattóra energiával járul hozzá az országos igények kielégítéséhez. Figj’elembe véve, hogj’ az ország össz- villamosenergia termelése 1977-ben 23,4 milliárd kilo­wattóra volt, a Tiszai Erőmű Vállalat ez évi 4.2 milliárd kilowattórája döntő jelentő­ségű hazánk energiaellátása szempontjából. Lovas Lajos Csökken a belvíz Borsodban Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság belvíz­védelmi szervezetének tájé­koztatása szerint jelenleg kö­zel ezer hektárnyi területet borít belvíz megj’énkbeií. Május elején égj' rövid ideig közel ötezer, május utolsó hetében pedig már csak két­ezer hektár területet borí­tott víz. A legsúl.vosabb bel­vizes helyzet a Taktaközben alakult ki, ahol a legtöbb volt a csapadék. Jelenleg is a Taktaközben van a legtöbb belvízzel elöntött terület, összesen 450 hektár, a dél­borsodi területen 300, a Bod­rogközben pedig 200 hektár. A jelenleg közel ezer hek- tárnj’i belvizes területből 370 hektár vetés, 160 hektár még vetetlen szántóterület, a töb­bi rét és legelő. A belvíz levezetésében, a belvizes károk elhárításában az ÉVIZIG-en kívül részt vesznek a vízgazdálkodási társulatok, a helyi tanácsok, valamint az érintett mező­gazdasági üzemek is. Az ÉVIZIG szivattyútelepei és állásai májusban közel 20 millió köbméter belvizet emeltek ál a befogadókba, a folyókba. w&m. Gyomtalanítás kultivátorral. A Tokaj-begyaljai Állami Gazdasági Borkomhinát tarcali har maliik kerületében a szőlősorukat gyomtalanitják. Fotó: Laczó József Énterö-polia az LKM-ben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents