Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-06 / 131. szám

1978. június 6., kedd ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Minden tíz fillér 200 ezer forintot jelent fi kieséseket iitéy pótolni teli A sorban a harmadik Füzem elül az elektrolízisiizerii Jégverés után a kipusztult napraforgót „termelik” ki a táb­lából a talajművelő gépek. Sajnos, a határ egy része olyan kárt szenvedett, hogy újból kell vetni. Tegyük még hozzá a tava Hatkilomóleres sávban Ernőd felé, mogyorónyi nagy-1 Ságban „bombázott” a jég. Az „eredmény” tetemes kár. Volt olyan tábla, amelyen a napraforgó 65 százaiéivá meg­semmisült, a többi pedig a tizenhat perces jéggép- puskázást lyuggatott levelek­kel, roncsolt szárral úgy, ahogy kibírta. Egy órával a jégverés után, a napfény még nem bírta el­olvasztani a jegel... Két órával a jégverés után dr. Lodi György, a llejö- menti Állami Gazdaság igaz­gatója már reménykedett.... Statisztika: „Az 5—7 cen­ti méteres napraforgót 330' hektáron sújtotta a jégverés. A terület egy részén ki­szárították a napraforgót. Be­takarítás helyett. Tárcsa, kul- itivátor levelei vágták, dara­bolták a halott növényeket, vissza a föld mélyére, hogy az új vetésnek, az új mag­vaknak ismét helye legyen. A kukorica egy rész,e hasonló kart szenvedett.” Az Igazgató: — Folytas­sam? — Nem várt választ, mert rögtön nekikezdett: — Május tizenkettedikéről, ti­zenharmadikára virradóra „bevágott” a i'a-gy. A legna­gyobb jövedelmet hozó növé­nyünket a szőlőt, akkor bú­csúztattuk. A mínusz 4 Cel- sius-fokot a több mint 130 hektáros csemegeszőlő fele, teljesen lefagyott, megfeke­tedett hajtásokkal jelezte. A másik felén alig maradt épen hajtás, A 40 hektáros meggy hasonlóan nagy kárt szenve­dett. r " 1 szí belvízkárokul, amelyek az őszi kultúrákban okoztak tói­tokként nagy károkat, s ak­kor teljes lesz a kép. Az ál­lami gazdaság termelési érté­kéből 15 millió forinttal már nem lehet számolni, ugyan­akkor a természeti csapások csak a jövedelemben 4—5 millió forint veszteséget je­lentenek. A biztosító ugyan nyújt valami vigaszt, amely­ről így szól az igazgató: — Nagy biztonság ez. Hi­szen csak a szőlőben nyolc­millió forintos kártérítési ka­punk. Viszont minket ez nem vigasztalhat, ha 12 millió fo­rint értékű csemegeszőlőt szüretelhettünk volna le. Így az ágazatból származó hi­ányt. — meg a szántóföldi károkat — valahonnan más­honnan kell pótolnunk. A növénytermesztésnél esetleg ez még megoldható. A fogalom neve: pótvetés. Vagyis, ismételt vetés. Más­képp: remény a fagymentes, meleg hosszú őszben, hogy a kultúrák be tudják hozni a négyhetes hátrányukat. Kü­lönben csuk silónak takarít­hatják majd be. Az pedig már kevesebb jövedelem. Eze­ket a vetéseket már végzik. Az IKR-rendszer adta a rö­vid tenyészidejű magvakat, hogy a most elszenvedett kár ne legyen teljes. De a koc­kázat. annyira nagy, hogy még mindig nem tudom: mi­ben reménykedik az igazgató. Kiderül, hogy a tehenésze­ti telep eredményeiben bízik. — Megigértepi, ha az új tehenészeti telepünkön, tar­tósan nyolcezer liter felé emelkedik a naponta fejt tej mennyisége, az állattenyész­tők két láda sört kapnak. Nos, ez sikerült, s ígéretemet teljesíteni kell. Ez önmagában még kevés lenne a derűlátáshoz. Pedig az elmúlt évi szinttől 15 szá­zalékkal emelkedett a tej­termelés, ami szép eredmény, s olyan szinten, ahogy a gaz­daság terme! — tavaly 4175 litert fejtek egy tehéntől — egyenesen kiváló, de mégsem jelentene annyi jövedelemrá­adást. amely a kárt szen­vedett kultúrák hiányát pótolná, ha ... Hu nem használnánk ki az állami támogatás rendsze­rében rejlő lehetőségeket — mondta az igazgató, majd hozzátette: — Az elmúlt év­ben csak 3 százalékkal sike­rült növelni a tejtermelést, s így tej prémiumot nem so­kat kaptunk. Idén viszont mindent megteszünk, hogy a tejmennyiséget növeljük, hi­szen egyedül az állattenyész­tés tudja pótolni azt az el­maradt nyereséget, amelyet a természeti csapások elvittek. Ez a számolás könnyű. Nem igényel matematikai felké­szültséget, hiszen józan ész­szel is eredményre jutunk. Minden tíz fillér 200 ezer fo­rintot jelenthet. Ha egy szá­zalékkal emelkedik a tejter­melés az elmúlt évihez ké­pest, akkor az literenként tíz fillér prémiumot jelent. Mi­vel most 15 százalékkal na­gyobb a termelés, s mái- ta­valy is több mint kétmillió liter tejet fejtek a gazdaság szakosított telepen, akkor a végeredmény egyértelmű: hárommillió forinttal nő a jövedelem! És a következ­telés is egyértelmű: ha ki tudjuk használni az állami támogatásban rejlő lehetősé­geket, az az üzem számára egyáltalán nem közömbös. (Bárcsak megyénk telepeinek többségén tudnák, ponto­sabban megvalósítanák ugyanezt. Es nekik könnyebb lenne, hiszen lényegesen alacso­nyabb szintről indulnak, s így az eredménynek ugrássze­rűen nőnének.) Mert az ál­lattenyésztés, miután az idő­járás döntően nem befolyá­solja. a gazdaságosság kulcsa lehet. Hogyan? — Nálunk — mondta a<z igazgató — a gazdaság ár­bevételének több mint a felét már az állattenyésztés adja. És ez nagy’ biztonság még ak­kor is. ha például a sertéste­lepünkön eddig állategészség­ügyi gondok miatt nem tudta teljesíteni a tervét, mert a majdnem ötmillió forintos jövedelem onnan is meglesz. — karmán — Szilikátblokk Báróikéról A családi házak faiazáeleme A hőtakarékosság szem­pontjából rendkívül fontos szerepe van a lakások nyúlás- záró szerkezeteinek, de leg­alább ilyen vagy még fonto­sabb a sokkal nagyobb felü­letet képező külső falszerke- zeteknek. A szakemberek höátbocsá- tási tényezővel jelzik; hogy milyen mennyiségű hőt en­ged át a falazóanyag. A je­lenlegi építési szabályzat ér­telmében 1,54 ennek a mu­tatónak az értéke. Az ener­giagazdálkodás javítása ér­dekében 1981-től 0,85-re, 1986- tól 0,70-re kell csökkenteni ezt a számot, vagyis ily’en mértékben kell javítani az épületszerkezetek hömegörző képességét. A gázbeton, amelyet az or­szágban egyedül a Kazinc­barcikai Könnyűbetongyár állít elő, már a mostani be­építési mód és szokások mel­lett is megfelel a legszigo­rúbb követelményeknek, hi­szen höátbocsátási tényezője 0,69. A lakossági építkezések, amelyek a gyár termelésének 90 százalékát igényűik, teher - hordozóként alkalmazzák a szilikátblokkol. A viszonylag alacsony szilárdsága miatt vi­szont csak két szintig ajánl­ják a szakemberek. Több­szintes ház. építéséhez ,csak akkor' használható, ha nem teherhordó, hanem térkitöltő szerepet kap. A gázbeton, vagy ismer­tebb nevén a szilikátblokk iránt évről évre fokozódik az igény. A Kazincbarcikai Könnyűbetongy’árban a ter­melés mennyiségét a minőség egyidejű javítása mellett nö­velték, de az igényeket ezzel sem tudják kielégíteni. Ezért tervbe vették egy újabb re- konstrukoió megvalósítását, amely a mostani 320 ezer köbméteres csúcskapacitásról 400 ezer köbméteres éti ter­melést tesz majd lehetővé. Ez utóbbi mennyiség 8—10 ezer lakás felépítéséhez elegendő, tehát minden évben egy’ Ka­zincbarcikát tudnak belőle felépíteni. (G_ Toth) Amint arról lapunkban be­számoltunk, a Borsodi Vegyi­kombinát 11 milliárd forintos költséggel épülő új pvc-gyá- rának két fontos üzemében, a polimer- és a monomer­üzemben a terveknek meg­felelően kezdődött meg a próbaüzemeltetés. Az egy­mással összefüggő technoló­giai sorban a harmadik, nem kevésbé fontos létesítmény­ben az 1.6 milliard forintos költséggel épült elektrolizis- üzemben június első lapjai­ban kell megkezdeni a pró­baüzemelést. Ezt a feladatot jelölték meg az elekj.rolízis- üzem dolgozói számára a kombinát vezetői április első hetében, a BVK-ban megtar­tott műszaki konferencián. Azóta nem egészen két hó­nap telt el. minden nap te­lítve izgalommal, feszült vá­rakozással. A kívülálló mind­ebből csupán sejthet, meg- érezhet valamit, lenyűgözheti az üzem monumentalitása, korszerűsége, a patika tiszta­ságú vezénylöterem. a mű­szerek, az automatika biro­dalma. Ám azok, akik itt dolgoznak, tudják, hogy mi, miért van, s hogy itt min­den apró csavarnak megha­tározott. nélkülözhetetlen rendeltetése van. Ök tudják valójában, mi is az a próba­üzem. s egyáltalán mennyi mindent kellett tenni, amíg eddig eljutottak. Mindezekről Mosoni János, az elektrolízis gyár vezetője beszelt. — A sóoldó üzemben már április közepén megkezdődött a sóoldás, május közepétől pedig a vegyszeres kezelés — mondja a gyárvezető. Lénye­gében az egész sóoldo üzem­rész „éles közeggel” működik és minden fontos technológiai berehdezése próbaüzemelte­tésre kész. Ezekben a napok­ban a sófogadó és letöltő rendszernél dolgoznak még a kivitelezők, a Gy’ár- és Gép­szerelő Vállalat, a 31-es szá­mú Állatni Építőipari Válla­lat és az Észak-magyarorszá­gi Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Azt ígérték, hogy a tároló- és a letöltőrendszernél meggyorsítják a munkát, es olyan műszaki állapotot ér­nek el. hogy nem lesz aka- dály’a a próbaüzem megkez­désének. Várható, hogy a so- logadó rendszer június 15. és 20. között elkészül, az építők és a szerelők tartják szavu­kat ... — S ha nem? — Nagy baj nincs, mert jelenleg mintegy 15—17 ezer tonna só már a tárolótéren van. s ez a mennyiség ele­gendő ahhoz, hogy megkez­dődjék a próbaüzem. A lo- lyamatos üzemeltetés elen­gedhetetlen feltétele viszont, hogy a sófogadó mielőbb el­készüljön. Bizonyára Így is lesz. annál is inkább, mert a szerelők a klórüzemben és a cellateremben kifogástalan munkát végeztek. Mindezt bizonyítja, hogy a cellaterem jelenleg már megfelelő mű­szaki színvonalon várja a próbaüzem kezdetet. Az üze­meltető személyzet cellánként 4312 kilogramm higanyt töl­tött be a cellákba, s ez ösz­szességében 172 tonna higany betöltését jelentette. Sikere­sen megtörtént a sínrendsze­re!' mérése, a cellarendszerek között; május 25-én helyez­tük feszültség alá az elektro­lízis cellatermét. A gyárvezető szerint az elektrolizisüzemben kedve­ző a helyzet, mindenki ere­jét megfeszítve dolgozik azért, hogy teljesüljön az elő­irt program. A klórkompresz- szor. valamint a klórszárító rendszer együttes üzemelése május 29-én kezdődött meg. Ez azt jelenti, hogy a komp­resszor által szárított leve­gővel sor kerülhetett a klór cseppfolyóst tás. tárolás, le­töltés. valamint az elpárolog­tató rendszer kiszárítására. A hipóüzemrész is készen áll a próbaüzemelésre. míg a klórcseppfolyósító. a hideg- vízrendszer. valamint a hű­tőgépek üzemeltetésre való előkészítése a napokban fe­jeződik be. A minimális orogram: az egész létesít­ményben június 6-án reggel, a ccilaterem áram alá helye­zésével megkezdődjék a próbaüzem, a klórtermelés. Az elektrolizisüzem dol­gozó’ felkészülten várják a próbaüzem kezdetéi. Jól kép­zett. többségükben fiatal szakmunkások, s közülük több mint felszazan külföl­dön. egy ehhez hasonló üzemben gy’arapitottak szak­mai ismereteiket Szarvas Dezső Fejlettebb anyagmozgatást Mostanában sűrűn találko­zunk olyian hírekkel, ame­lyek valamilyen anyagmoz­gatási konferencia kapcsán kerülnek a nyilvánosság elé. A .konferencia tésnye így’ .köz­tudottá válik. Annái kevés­bé ismeretesek azok a hatá­rozatok, megállapodások, azok a, viták, amik itt foly­nak és azok az eredmények, amelyek egy-egy ilyen talál­kozás után, illetve nyomán születnek. A minap a borsodi műsza­ki hetek rendezvénysorozatá­nak keretében a Központi Anyagmozgatási Bizottság Borsod megyei Szervezete rendezett oly’an fiatal mérnö­kök számára találkozót, akik az elmúlt három évben a Ne­hézipari Műszaki Egy’etem anyagmozgatási ágazatán vé­geztek, illetve foly’tattak ta­nulmányokat. Mintegy 50 fia­tal mérnök vett részt ezen a tanácskozáson, amelynek vi­tavezetője dr. Cselényi Jó­zsef, az NME docense volt. Ezen a tanácskozáson meg­vitatták az anyagmozgatás fejlődésének. gépesítésének, automatizálásának tenden­ciáját. Itt is megfogalmazódtak azok a gondok, amelyek miatt az anyagmozgatással foglal­kozó szakembereknek csak mintegy 20—25 százaléka folytat sikeres, eredmény’es tevékenységet. Néhány gond azok közül, amely’ek hátrál­tatják az ezeken a területe­ken dolgozók munkáját, s amelyeken változtatni kell. Partner és szemlélet »Talán a legfontosabb — mint annyi más esetben — a szemléleti problémák meg­oldása. A vezető állásban le­vők többségükben olyan idő­szakban végezték el tanul­mányaikat. amikor a vállalati anyagmozgatás kérdését még nem kezelték komplexen, és a fő termelő tevékenységtől .elválasztották. Ma már min­den műszaki szakember előtt közismert, hogy’ a gyártás tel­jes folyamata csak az anyag- mozgatás szempontjait figye­lembe véve szervezhető cs fejleszthető korszerűen. Lényeges kérdés tehát az, hogy a felső vezetők szemlé­lete változzon — amit a leg­nagyobb túlzással sem nevez­hetünk rosszindulatnak — és aminek együk jó eszköze le­hel a vezetők továbbképzése az anyagmozgatás területein is. Ez feloldaná azt a gondot is, hogy a fiatal szakembe­reknek — a vállalatok nagy részénél — az anyagmozgatá­si kérdések megoldásában nincsenek ..partnerei”. Ahhoz viszont, hogy’ a fiatal, korsze­rű ebneleti felkészültségű szakember a helyű problé­mákkal, gondokkal könnyeb­ben meg tudjor^ birkózni, erre épp úgy’ szükség van. mint arra, hogy a megfelelő helyüismereltel rendelkező kollégák segítsék őket beil­leszkedésükben. Jó példa er­re a Hajdúsági Iparművek, ahol két év alatt már jelen­tős feladatokkal bízzák meg a viszonylag „kezdő” műsza­ki szakembereket. Nemcsak költségtényező A szubjektív okokon kívül objektív tényezők is nehezí­tik a külső-, az üzemközi anyagmozgatás, valamint a munkahely-kiszolgáló anyag­mozgatás feladatainak meg­oldását. Az anyagmozgató gépek gyártásában, a gyártó­bázisok kifejlesztésében, a típuselemek kidolgozásában, hazánkban még sok a tenni­való. A kérdés megoldása Importtal nemcsak azért je­lent nehézséget, mert közis­mertek az import kiváltására irányuló tendenciák, hanem azért is, mert ezek a cik­kek. a vállalati anyagmoz­gatást megkönnyítő eszközök világszerte nagy keresletnek örvendenek. Ez jól érthető, ha tudjuk, hogy az anyagmozgatás je­lentős költségténvező. Az anyagmozgatási költség a géoioari vállalatoknál 15—30 százalékra, a kohászati válla­latoknál 35—40 százalékra te­hető az összes költságbai vi­szonyítva. Az. ts közismert do­log, hogy az anyagmozgatas színvonala a munkatermelé­kenység növelésének lényeges tényezője. Az úgynevezett rejtett anyagmozgatási mun­ka nem egy esetben a meg­munkálási feladatokra szánt idő 10—50 százalékát igénybe veszi. Az anyagmozgatás kor­szerűsítése. az automatizálás felé vezető út jelentős lépe­seként is értékelhető. Csök­kenti a gyártási átfutási időt, ami végső sörön megint csak a munka termelékenységében és a termelési költségek vi­szonylagos csökkenésében nyilvánul meg. Saját erőből is lehet Ezeket a tényeket mérle­gelve biztosított a kormány több milliárdos támogatást az anyagmozgatás fejlesztésére és gépesítésére. Ez az összeg és a vállalatoknak e célra szánt fejlesztés eszközei biz­tosíthatják az anyagmozga­tas kérdésének komplex vizs­gálatát, és a feladatok gya­korlati megoldását. Meg ina is előfordul — sajnos —, hogy új beruházásoknál az anyagmozgatási rendszer ki­alakítása mind színvonalban, mind pedig időben elmarad az epilési feladatoktól. De to­vább kell lépni ezen a terü­leten a hosszú évek óta dol­gozó 'vállalatok fő és segéd­folyamatainak komplex szem- Téletű fejlesztésében, aminek szerves része az anyagmoz­gatás. Ez indokolttá teszi olyan önálló szervezeti egységek megalakítását. amelyeknek fő feladata az anyagmozga­tási munka tervezése, szerve­zése. irányítása és amelyek alkalmasak arra. hogy meg­oldják a vállalatok e prob­lémáit saját erőből is. A Sal­gótarjáni Üveggyárban pél­dául a gyár said! szakembe­rei önálló szellemi munká­jukkal, a gyár tmk-műhe- lyében létrehozták azokat * berendezéseket, amelyek kor­szerűsítették a szállítási tevé­kenységet. Buchcri Mikló« i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents