Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-06 / 131. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. június 6., kedd A képernyő előtt I Könyvek — csomagban Nyolcvan éve született Meccsek között Kétségtelen, hogy a legnagyobb szenzáció napjainkban á képernyőn a labdarúgó-világbajnokság mérkőzéseinek köz­vetítése. Ez áll az érdeklődés előterében, s ehhez is igazodik a műsorrend. Elkerülnek megszokott helyükről az állandó programok, mint a híradó, meg az esti mese — az utóbbi­hoz igazodó gyermekek leíekvési ideje is megváltozik —, s reggelenként álmos és bosszús tévénézők igyekeznek a mun- kaiielyekre. Minden bizonnyal indokolt is ez a fajta mű­sor-változtatás, s kicsit megmosolygni való, hogy a nyitány napján a másik csatornán is olyan játékfilm pergett — Szé­pek és bolondok —, amely mondandóját egy tutballbíró hét végi napjaiba sűrítve kívánta elmondani. Bizonyára nem lehetett valami nagy a nézettsége. Pedig megérte volna a figyelmesebb megtekintést is. És nem járhatunk messze az igazságtól, ha arra gondolunk, hogy a májusi 18. mis­kolci tévéfesztivál díjnyertes filmjei bemutatásának sorát is a meccsek jelentkezése szakította meg. Mégis volt nem kevés más néznivaló is. A Köszöntünk VIT, köszöntünk Havanna! című vetélkedőt megkülönböztetett érdeklődéssel figyeltük, mert a minapi, immár 3. elődöntőn a hat versenyző együttes között ott láthattuk a mezőkövesdi l. László Gimnázium csapatát is. Sajnos, okkal használhatjuk a múlt időt, mert nem jutottak tovább, s nem valószínű, hogy a közönségszavazatok esetleg továbbjuttassák. Mondjuk meg őszintén, nem is lenne égé- j szén reális. A kövesdiek ez alkalommal Gyulára utaztak, | ott két másik együttessel figyeltek a képernyőkre, a másik I színhelyen levő ellenfelekre. Bár a bemutatkozással sikerült I a mezőkövesdi Rabindranath Tagore Örsnek három pontot ■ elérni, a továbbiakban a szerencse nem volt mindig hűséges kísérőjük. Volt feladvány, amely egyetlen pontot sem ho­zott, volt amelyik csak egyet; s volt amelyik többet. Saj­nálatos, hogy az alapvetően szellemi vetélkedő egyetlen fizi­kai, illetve tornász produkciójával érték el az egyetlen, min-1 den más versenytársat megelőző eredményt: a kötélugrálás- J sál. Mondhatnánk most vigasztaló szavakat, például azt, hogy a többi öt csapat éltesebb versenyzőkből állott, tehát több gyakorlati jártasságuk és tapasztalatuk lehetett. Mond­hatnánk olyan közhelyet, hogy nem a győzelem, hanem a részvéte] a fontos. Sok értelme nem lenne. Az igazság az, hogy a harmadik forduló eredménye igazságosan alakult. De ez mitsem csökkenti a mezőkövesdi fiatalok érdemeit, mert a megelőző rostákon, szűrőkön, alsóbb' döntőkön ke­resztül eljutni a képernyőn látható elődöntőig, maga is nagy eredmény, értékes tett. Még akkor isi ha húsz másodperc alatt 166 kötélugrás nem is lehetett elég a továbbjutáshoz. Tanulságot viszont annál többet adott a kövesdieknek és másoknak is. * Három tévéjáték, illetve tévéfilm is pérgeit a héten. Kö­zös vonásuk, hogy valamennyi a Magyar Televízió munkája és valamennyi idegen anyagot dolgozott fel. A hiba címmel láthattuk Anatonisz Szamarakisz görög író azonos című regé­nyének filmváltozatát. A fasizmussal szembeni görög ellen­állás egy mozzanatát feldolgozó tévéfilm meglehetősen lassú sodrú, olykor fárasztóan vontatott volt, messze nem támasz­totta alá Graham Greene-nek az alapművel kapcsolatos — „igazi remekmű” — megállapítását. A másik mű — Halálos csapás — Walter Jens nyugatnémet író műve a trójai há­ború egy epizódjának ürügyén mond el megszívlelendő gon­dolatokat a mindenkori háborúkról. E játék adásideje — sajnos — részben egybeesett a már említett VIT-vetélkedő- vel, ezért jutott rá részemről kevesebb figyelem. *. Külön említést érdemel Ra jnai András tévéjátéka, a Múnch- hausen Fantáziaországban. Rajnai a televíziós elektronika hazai úttörője és leginkább elkötelezett művelője. Műveiben az elektronika kerül előtérbe, a technikai bravúrok ural­kodnak el és gyönyörködtetnek, kápráztatnak, késztetnek olykor csodálkozásra, különösen, ha mód adódik az adást színesben megtekinteni. A trükkök és a technika bravúrjai azonban nem képesek kitölteni egy hatvanöt perces filmet, hamar eltelünk velük. Kell a fordulatos történet és kell a tanulságos mondandó is. Nos, a Münchhausen Fantáziaor­szágban ezzel maradt adós. Münchhausen históriáját Rajnai alaposan kibővítette, elküldte a nagy lódítót a görög mito­lógia epizódjai közé. iárkáltatta ide és oda, hogy mindenütt visszaállítsa a fantázia becsületét. Roppant .látványos, tech­nikailag igen szépen megoldott jelenetsorokat kötött össze Münchhausen személye (Bodrogi Gyula játszotta), de egé­szében, mégis valami széteső, vagy csak éppen összetartott játéktöredék-füzért kaptunk, látványos sztriptízzel is fel­erősítve a vonzó hatást. Rajnai következetes törekvései tisz­teletet érdemelnek, de a forma megteremtése után most már o tartalomban is többet kel] kémünk és vámunk tőle. Benedek Miklós Az AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat 9. sz. szerencsi üzemegysége felvételre keres — fényező, — kárpité*. — esztergályos szakmunkásokat, — segédmunkásokat, valamint — portásokat. Jelentkezés: AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat 3527 Miskolc, Zsolcai kapu 9—11: munkaügyi és szoc. pol. oszt. II. em. Áz olvasókat Szerencsen is meg akarják tartani Idill a könyvtárban. Hatezer kötetnek nem találtak helyet a polcokon. Fotó: Szabados György Szegedi Pálné, a szerencsi járási könyvtár igazgatója nagyot sóhajtott, amikor a várbeli könyvtár elé kanya­rodott a megyei könyvtár gépkocsija, s sorra pakolták ki belőle a könyvcsomagokat. A bekötésre küldött könyve­ket hozták vissza, több száz darabot. Más esetben a könyvtáros örült volna — ez a természetes! —, a sze­rencsi járási könyvtár veze­tője viszont némi keserűség­gel abban reménykedett, hogy egy ideig még elfekszenek azok a könyvek a megyei könyvtár raktárában. , Furcsa ellentmondás — de- megvan a magyarázata. A járási Könyvtár reges-régen kinőtte a rendelkezésére bo­csátott helyiségeket, amely­ben például a beiratkozottak mintegy 40 százalékát kitevő gyermekolvasóknak (a 14 éven aluliaknak) mindössze 15 négyzetméternyi szoba áll rendelkezésére. A felnőttek sem „dúskál­nak” a térben. Néhány, ab­lakmélyedésbe beszorított asztalka székekkel, a többi helyet a polcok foglalják el. Könyv mindenütt, ahová be­fér még, s könyvek a raktár­ban is. A könyvállomány csaknem 32 ezer kötetéből 6 ezer gondosan becsomagolva pihen a raktárban és az iro­dában. Mert igaz, szűk a hely. de a könyvvásárlásról nem mondhatnak le. Az ál­lományfejlesztés „nem tűri” az olyan véleményeket, hogy úgysincs hely, minek vásárol­junk! Az érdeklődésre szá­mot tartó új könyveket be kell szerezni. S be is szerzik. Egy példány a polcra, a töb­bi a csomagokba kerül. Gond van hát. bőven. Hi­szen az elhúzódó várreslaurá- lás csak hosszú-hosszú évek múlva kecsegtet azzal. ho<™ végre Szerencsen is megol­dódik a -könyvtár ügye. Ad­dig pedig még át kell él­niük a költözést is. melyről most nem tudnak m'ég sem­mi biztosat. Igaz, és a sze­rencsi járási könyvtár veze­tője erről nyugodt lélekkel számolhatott be, a nagyköz­ségben viszonylag kielégítő az llátás. A nehézségek el­lenére is több mint 1200 be­iratkozott olvasó4’, van a várbeli könyvtárnak (az idén szeretnék elérni, hogy' 1300 beiratkozott olvasójuk le- gven). az általános iskolában, a gimnáziumban és a szak­munkásképző intézetben jó iskolai könyvtárak segítik a tanulókat, a felnőttek pedig a cukorgyári és a . MÁV- könyvtárba is járhatnak. Kü­lönösen a cukorgyári könyv­tárra számíthatnak, az Olvasó munkásért pályázatban eddig is szép /eredményeket értek el. A járási könyvtár, noha nem mondott le a munkás- olvasókkal való foglalkozás­ról sem, elsősorban általá­nos, közművelődési felada­tokra összpontosít. A műve­lődési házzal karöltve rend­szeresen tartanak író—olva­só találkozókat, irodalmi es­teket, nyáron immáron visz- szatérően megrendezik a szakmunkástanulók művelő­dési táborát, s az iskolások­nak a nyári ifjúsági olva­sási programot is meghirde­tik. ' A mostoha körülmények ellenére is jól végzik mun­kájukat a szerencsi könyvtá­rosok. Fokról fokra, évről év­re növelték az olvágók szá­mát, s-ma 'már a nagyközség lakosságának 14.4 százaléka bekopogtat hozzájuk olvasni­valóért. S ha lassan is, de mind nagyobb keletje van a szépirodalom mellett a szak- irodalomnak is. — Ami objektív körül­mény. azt tudomásul kell vennünk — mondta Szegedi Pálné. De ami rajtunk múlik, abban nem lehetünk kényelmesek. Az olvasóinkat meg akarjuk tartani. A mun­kásolvasók arányát pedig feltétlenül növelni szeret­nénk. s ezért a helybeli üze­mekkel iovébb kel] szorgal­maznunk a kölcsönös együtt­működést. Csutorás Annamária F ilmhatásvizsoála t A Magyar Fiimtudomái.yi Intézet és Filmarchívum, va­lamint a MOKÉP a múlt év tavaszán kérdőlapok segítsé­géve] felmérést végzett a Fábri Zoltán rendezte — Sánta Ferenc regénye nyo­mán készült — Az ötödik pecsét című film hatágáról a nézőkben kiváltott hatásá­ról. Nem érdektelen, hogy s választ adó nézőknek csak nem a fele húsz éven aiu’i volt. tehát messze később született a filmben ábrúzoit történelmi időszaknál. A vá­laszok rendkívül sokrétűek és tanulságosak. A Magyar Filmtudományj Intézet és Filmarchívum filmszocioló­giai csoportja a vizsgálat anyagát feldolgozta és most — dr. Halász László szer­kesztésében — az intézet Film és közönség című ta- ■lulmánysorozatá ;an közre­adta. A tanulmányt filmfor- almazóknak.' szociológusok­nak és a felnövekvő gene­rációk nevelésén fáradozó, legkülönbözőbb beosztásúak- nak figyelmébe ajánljuk. Federico García Lorca Minden egyetemes érvényű lírai életmű egy nép, egy ki­sebb közösség talajáról szök­ken* szárba, nincs nagy köl­tészet felnevelő közösség nélkül. A nyelv, a kultúra, a történelmi sors évszázados vagy éppen évezredes közös­sége hordozza ki a világ- irodalmi rangú művet, amely éppen a sajátosnak, a más­tól különbözőnek a teljes át­élésével és kifejezésével vá­lik, válhatik egyetemes ér­tékké. A világirodalom nagy művei között is ritka azon­ban nép és költői életmű olyan egysége, mint Federico García Lorca esetében. Lorca a XX. századi modern köl­tészet nagy úttörője, de köl­tészetén keresztül teljes mélységében kitárul egy nép. a spanyol nép világa, törté­nelmi kultúrája. A spanyol költészetet és népi világot a klasszikus irodalmi hagyomá­nyokkal ötvözte egybe, ezál­tal műve a spanyol irodal­mi és népi . örökség szinter;- kus folytatása lett. Vicente Aleixandre, a köl­tőtárs és barát így vallott róla: „Ne vegyék tisztelet­lenségnek, csak egy öreg népénekeibe’ tudom összeha­sonlítani, csak egy andalú- ziai táncosnővel, akik ma már csak kőbe faragva él­nek közöttünk. Csak egy tá­voli, ősrégi andalúziai hegy félig látott éjszakai hátteré­ben lehetséges öt elképzel­ni.” García Lorca nyolcvan éve, 1898. június 5-én született az andalúziai ' Fuentevaqueros- ban. Szűkebb szülőhazája meghatározza egész irodalmi pályáját, a gyermekkorában hallott mesék és népdalok visszhangoznak érett költői müveiben, például az „An- dalúz dalok”-ban, a spanyol nép nemegyszer tragikus fordulatokban, eseményekben bővelkedő élete pedig később drámáinak alapjává válik (Bernarda Álba háza. Vér­nász, Yerma stb.). Cigány­románcok című ciklusában sűrítetten drámai történetek­ben villantja fel a cigányok életét, ősi szokásait. Nem a romantikus felszín érdekli, hanem a népi kultúrának azok a mélységei, amelyeket a cigányság a XX. századig megőrzött, s amelyek a spa­nyol népi kultúra elfeledett rétegeit is sejteti:. Németh László találóan fo­galmazta ezt meg, Lorca íel- fed'ező tevékenységét Bartók Béláéhoz hasonlítva: „Avant­gárd költő sok van a vilá­gon. Népi költünk nekünk is volt, jó is, egy tucat. De ar­ra, hogy valaki az európai művészet legmerészebb for­mabontó törekvéseit a nép­dal Európa alatti mélységei­vel hozza kapcsolatba, arra csak a zenében van példa.” Lorca személyes életével és halálával is a spanyol nép sorsút szimbolizálja: a pol­gárháború első heteiben. 1936. augusztus 19-én kivé­gezték a fallangisták Grana­da mellett, Viznarban. Jel­képnél több, hogy ekkoriban 20 ezer spanyol hazafi sor­sában osztozott. Radnóti Miklós 1937-ben versben siratta el a költőt: Mert szeretett Hispánia s versed mondták a szeretők, — mikor jöttek, mást mit is tehettek, költő voltál, — megöltek ők. Harcát a nép most nélküled víjja, hej, Federico García! Radnóti mellett még egy nag" költőnk Lorcával való szellemi találkozása érdemel említést: Nagy László olyan — gazdag műfordítás-irodal­munkban is ritka — ráérzes­sél ültette át magyarra a Ci­gányrománcokat, hogy azok tökéletes , „magyar” versek lettek. ' Angyal János A MISKOLCI VASIPARI SZÖVETKEZET pályázatot hirdet FŐKÖNYV ELŐ-HELYETTESI munkakör betöltésére. Követelmény: mérlegképes könyvelői oklevél, legalább 5 éves gyakorlat. Jelentkezés a szövetkezet elnökénél. Miskolc, Partizán u. 7. szám alatt. A BORSODI VEGYIKOMBINÁT KAZINCBARCIKA ELADÄSRA FELAJÁNLJA AZ ALÁBBI JÁRMÜVEKET: 1 db URAL gym. Sz. 4. tip. közúti nyerges- vontatót, a hozzá tartozó 12 tonna teherbírású pótkocsival együtt. 1 db ZIL gym. 130—V—1 tip. 5,3 tonna nycregterhclésű közúti nyergesvontatót. Érdeklődni — szombat kivételével — mindennap 9— 15 óráig. Borsodi Vegyikombinát állóeszköz-gazdálkodási osztályán, Szabó Ede osztályvezetőnél. Telefon: Kazincbarcika, 135/15-39. mell. Telex: 064-222. Gyors és jó minőségű fénymásoltok készítését vállalja a MEDICOR OREL. Miskolc, Győri kapu 24. Felvilágosítás: naponta 8 és 15 óra között a 37-546/14 lelefonszámon. ►

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents