Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-06 / 131. szám
ÉSZAK-MAGYAEORSZAG 2 1978. június 6., kedd Hidegháborús csúcs Washingtonban Washingtonban az Atlanti- blol''a NATO csúcskonferenciája 26 pontból álló köziem ^..r.ye] zárult, olyan közleménnyel, amely homályos diplomádiai kifejezésekbe van burkolva. Így is közli azonban, hogy a NATO-országok 15 évre szóló, nagyszabású mennyiségi és minőségi fegyverkezési programban állapodtak meg. Ez nagyságrendben az eddigi hadikiadásokon túl körülbelül 80 mij- liárd dollárnyi járulékos fegyverkezési kiadást jelent. Luns NATO-főtitk„.' és zárói elszólalásában Carter1 elnök is utalt arra, hogy gondosan ellenőrzik majd a fegyverkezési terv végrehajtását. A visszafogott nyelvezet ellenére is elárulja a közlemény, hogy a NATO mostani ülésére rávetette árnyékát az amerikai politika ke- ményedése és ezen belül az amerikai—szovjet kapcsolatokban mutatkozó visszaesés. Már az értekezlet „tálalása” is mutatta ezt. Hiszen — pontosan időzítve — az alaphangot Brzezinskj amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó televíziós nyilatkozata adta meg. Ebben rendkívül brutális, a hidegháború „legszebb napjaira” emlékeztető támadást intézett a Szovjetunió ellen. Méltóságteljesebb hangnemben a NATO-érte- kezlet befejezése után elhangzott elnöki beszéd is tükrözte ezt a légkört. Carter azt mondotta, hogy a NATO „az erőhelyzetéből kíván békés kapcsolatokat potenciális ellenfeleivel, a Varsói Szerződés országaival”. Ez a megfogalmazás is negatív értelemben tér el az utóbbi éve! megszokott hangnemétől. A NATO-konferenciához fűzött kommentárjában a Pravda joggal jegyzi meg, hogy Carter „felszólalásának fő motívuma a katonai előkészületek fokozására történő felhívás, kulcsszava pedig az erő volt”. Ami a részleteket illeti, a NATO fegyverkezési programjának konkrét lépéseiről természetesen zárt ajtók mögött tárgyaltak. A konferenciát 10 nappal megelőzte a NATO katonai tervező bizottságának brüsszeli ülése. Ezen a f 'államok többsége beleegyezett abba, hogy 3 százalékkal növeli katonai költségvetését. Az amerikai tervek szerint ezt a 3 százalékos növelést a következő öt esztendőben évenként meg kell ismételni. Ugyanezen a tanácskozáson a NATO úgynevezett „hosszú lejáratú” védelmi programját” is beterjesztették. Voltaképpen ez az a 10—15" éves fegyverkezési terv, amelyben a csúcsértekezlet résztvevői Washingtonban megállapodtak. A szakértők által benyújtott program a járulékos 80 mil- liárdot a következő katonai célokra fordítja: 1. A szárazföldi európai NATO-had- erők megerősítése; 2. A tartalékok gyorsabb mozgósításának terve; 3. Az elektroni- ku hadviselés hatékonyságának fejlesztése; 4. a taktikai nukleáris fegyverek. (Ez utóbbi kapcsolatban van a neutronbomba problémájával is. A csúcsértekezleten Luns NATO-főtitkár . kijelentette: megértik a neutronfegyver gyártásának ideiglenes elhalasztására vonatkozó amerikai döntést, de a kérdés alakulása végül attól függ, hogy a Szovjetunió „tesz-e megfelelő engedményeket”.) A katonai előkészülethez tartozik, hogy elvben elfogadták egy olyan, különleges harci repülőgépekből álló flotta létesítését, amely őrjáratot végez maid az európai NATO- országok keleti határainak mentén. (Ennek a „járőrlégierőnek” létesítése egvma- gában négymilliárd dollárt emészt fel.) Nem változtat a NATO-csúcs egyértelműen negatív megítélésén az sem, trev az Atlanti Szövetség egyes tagjai között továbbra is felfedezhetők nézetkülönbségek és ellentétek. A tanácskozáson is megnyilvánúlt török—görög Ellentét részletei már jól ismertek. A kisebb — mindenekelőtt észak-európai — NATO-tagállamok túlságosan súlyosnak ítélik a fegyverkezési terheket, vonakodásuk azonban a lényegen nem változtat. Éppen így nem kell különleges jelentőséget tulajdonítani annak, hogy Gis- card d’Estaing francia elnök nem vett részt k csúcstalálkozón. Valójában az utóbbi években Franciaország és a NATO kapcsolatai megerősödtek és Párizs afrikai fellépése egyértelműen a katonai tömb és Washington érdekeit is szolgálja. Emellett a telek szerint Franciaország is csatlakozik az említett „járőr-légihaderő” létesítéséhez. Természetesen továbbra is komoly jelentősége van annak, hogy Franciaország nem változtatta meg De Gaulle döntését és kívülmarad a NATO katonai szervezetén. Nyílt kérdés azonban, hogy miképpen változik ennek a kívülr- áradásnak tényleges tartalma és értéke. Lényegében tehát a katonai tömbön belül meglevő ellentétek vajmi keveset változtatnak azon a tényen, hogy , a NATO washingtoni csúcs- találkozója úgy vonul majd be a történelembe, mint az Atlanti-blokk késői és erőszakolt kísérlete a hidegháború szellemének újjáélesz- .tésére. (—i—c—) Budapestre érkezett Werner Kirchhoff, az NDK Nemzeti Frontjának elnökhelyettese. A vendéget a repfilötéren Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára fogadta. Magyar katonai kiiEdlttség Párizsban Oláh István altábornagy, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke — aki Jean La- garde tábornoknak, a francia szárazföldi haderő vezérkari főnökének meghívására katonai küldöttség élén hivatalos látogatáson Franciaországban tartózkodik — hétfőn délelőtt találkozott La- garde tábornokkal és eszmecserét folytatott vele. Ezután Oláh István altábornagyot fogadta Yvon Bour- ges francia hadügyminiszter. Jelen volt Veress Péter párizsi magyar nagykövet is. A továbbiakban a magyar katonai küldöttség felkereste a párizsi Diadalívet és itt az Ismeretlen katona sírjára Oláh István altábornagy koszorút helyezett el. Hétfőn este La garde tábornok és felesége az invalidusok nemzeti palotájában hivatalos vacsorát adott a magyar katonai küldöttség tiszteletére. A vacsorán megjelent Richard tábornok, a francia szárazföldi haderő főszemlélője, Bley , tábornok, a szárazföldi haderő vezérkari főnökének első helyettese, valamint több más francia katonai személyiség. A vacsorán ott volt Veress Péter magyar nagykövet is. Választások és erőszak Kolumbiában Fej-fej mellett halad a kolumbiai választások két esélyes elnökjelöltje, a liberális párti Julio Cesar Tur- bay Ayala és a konzervatív Belisario Betancur. A szavazatszámláló bizottság rövid időközönként kiadott hivatalos közleményei szerint 1—1,5 százalékos eltéréssel hol az egyik, hol a másik jelölt kerül élre. A szavazatok kétharmadának összeszámlálása után hétfőn reggel a konzervatív jelölt vezetett 20 000 szavazattal. Mint az előző hetekben, a választás napján is több erőszakos cselekmény történt. A fegyveresek tüzet nyitottak egy teherautóra, amely a szavazólapokkal teli urnákat szállította a számlálóhelyiséghez. Két katona életét vesztette. Ű szocialista országok jelenlegi ötéves népgazdasági tervük félidejéhez érkeztek. A tervek teljesítésében mind nagyobb szerepet játszik a KGST, amelynek végrehajtó bizottsága a közelmúltban tartotta meg 83. ülését Moszkvában. A tanácskozáson számvetést készítettek a tagállamok gazdasági fejlődéséről, jóváhagyták a hosszú távú együttműködési programok tervezetét, szó volt a szervezet nemzetközi tevékenységéről is. Az 1977-es év eredményeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a tagországok teljesítőképessége az elképzelésekkel összhangban tovább fokozódott. A KGST tagállamainak nemzeti jövedelme együttesen 5 százalékkal, ipari termelésük pedig 6,3 százalékkal nőtt 1976-hoz képest. A gazdasági növekedésben jelentős szerepet játszott a termelékenység emelése., amely 1977-ben Bulgáriában 6.3, Magyarországon 7.2. Mongóliában 2, az NDK-ban 5.2, Lengyelországban 8,3, Romániában 9,8. a Szovjetunióban 4.1, Csehszlovákiában 4,7 százalékkal emelkedett. Ha már erről van szó, érdemes megemlíteni, hogy hazánkban teljes egészében, a többi Szocialista országban pedig 7p—97 százalékban ebből származott az ipari termelésnövekedés. A termelési tervek megvalósításában jelentős szerepet játszik a nyersanyagszükséglet kielégítése. A nyersanyag- ellátás a szocialista országok közösségében sem egyszerű probléma. S ez esetben nem arról van szó, hogy a nyersanyagokból nincs elegendő, hanem elsősorban arról, hogy a sűrűn lakott vidékeken nem túlságosan nagyok a készletek, a szükséges nyersanyagok kibányászása mind nagyobb befektetést, közös erőfeszítéseket igényelnek. A közös erőfeszítéseket indokolja az is, hogy a tagországok egy része nem rendelkezik nyersanyagokkal. A nehézségek ellenére a szocialista országok közössége ma gyakorlatilag önellátó a legfontosabb nyersanyagfajtákból, például olajból és a színesfémkohászat ásványi alapanyagaiból. Az együttműködés távlatait jelzik a tagországok közös erőfeszítései a gázprogram megvalósításában, a KGST-országok által közösen és térítésmentesen finanszírozott geológiai kutatások Mongóliában, a közös erőfeszítések nyomán megvalósuló program a kubai nikkelipar megteremtésére. A legfontosabb termelési és gazdasági mutatók — nein utolsósorban a beruházási tevékenység, amelynek eredményeként 1977-ben a villamosenergia-termelésben 12 millió kilowattal, a szénbányászatban 60, a vaskohászatban 5, az acélolvasztásban 11 millió tonnával bővült a kapacitás — arról tanúskodnak, hogy a tagállamok sikeresen valósítják meg az ötéves tervben előírt feladatokat, ugyanakkor sokoldalúbbá válik az együttműködés, amely mind nagyobb figyelmet kelt a világ nem szocialista részén is. Énnek a fokozódó érdeklődésnek a jeleként értékelhető, hogy Finnország és Mexikó kapcsolatokat létesített a szervezettel. Jose Lopez Portillo mexikói elnök, aki éppen abban az időben tartózkodott Moszkvában, megjelent és beszédet mondott a KGST Végrehajtó Bizottságában. Meleg szavakkal méltatta a létrejött kapcsolat jelentőségét és hangsúlyozta, hogy a gazdasági' együttműködés fokozására jó lehetőségek kínálkoznak. Növeli a szervezet tekintélyét, hogy a Szovjetunió és más szocialista országok jelentős segítséget nyújtanak a fejlődő országok gazdasági életének talpraállításához. az ipari bázis megteremtéséhez. A szocialista közösség jelenleg 75 fejlődő országnak nyújt gazdasági és pénzügyi támogatást. Az erre a célra adott hosszú lejáratú hitel összege meghaladja a 15 milliárd rubelt. A KGST-orsz’ágok közreműködésével 3000 ipari objektum épül a fejlődő országokban, nem is szólva a mezőgazdasági termelés modernizálását, továbbá az egészségügyi ellátást és az oktatást elősegítő programokról. A vásárló érdekében Kereskedelmi ellenőrzés a miskolci járásban A lakások számának gyarapításában mindinkább fontos szerepet tölt be a magánerőből történő családi vagy társasházas építkezés. Ezek fejlődését a tanácsok az építési telkek biztosításával tudják elősegíteni. A tervszerű telekkialakítás érdekében a Sárospataki városi Tanács már korábban felmérte a várható építkezési igényt családiházas telkekre; továbbá összeállította a telekszükséglet és az ellátás mérlegét. Eszerint — a rendezési tervek alapján a kialakítható — összes telkek száma alig több mint a várható igény egyharmada. Az állami tartalék telkek és azok az állami tulajdonban levő belterületek, amelyekből egyszerű parcellázás útján lehetett építési telkeket ki- alai ítani, már 1975-ben el- fogvtak. Ez azt jelentette, hogy 197t-től már csak kisajátítás után adhattak telkeket családi házak, építéséhez. Emiatt a tanács arra törekszik, hogy a jövőben még inkább elterjedjen a korszerű, csoportos családiházas építési mód. Ez a teleknagyság szempontjából is kedvező, s nem kell növelni a belterületek .nagyságát, sem a mezőgazdasági, művelhető terület rovására, továbbá lényegesen olcsóbbá válik a közművesítés is. Az állami célcsoportos lakásépítések telekellátása az Ü* . rtrvnek megfelelően történt. A már említett területhiány a célcsoportos lakásépítéseket nem hátráltatta. Az építési telekellátásról megállapítható, hogy a lakosság' építkezési kedve jóval túlhaladja a beépíthető telkek számát. A telekellátás javításának egyik módja, az állami telekkínálat számának növelése. Ez viszont a fejlesztési alapot terheli, mert a kisajátítás csak a fejlesztési alapból végezhető el. Az ellátás javításának másik módja, a közművesítésre fordítandó összeg növelése. Többszintes társasházak csak közművesített területen építhetők, a magánerős építkezésekre azonban ez nem jellemző, amit az éves tervnél figyelembe kell venni és a fejlesztési alapból erre a célra is megfelelő összeget biztosi táni. Alapvető változást jelentett az eljárásokban, hogy a hagyományos családiházas telkeken. kívül a többi építési formában beépíthető állami telkeket csak tartós használatba lehet kiadni 1977 január elsejétől. Így a tanács a rendezési tervek alapján a lakás- és üdülőépítésre szolgáló területeket esetenként határozattal jelöli ki. Igény szerint segítenek az állampolgárok telektulajdonának megállapítása során felmerülő szákmai kérdések elbírálásában is. A tanácsi feladatok közé tartozik az állami telkek használati és igénybevételi díjának megállapítása is. Mindezeket a döntések előkészítésénél figyelembe kell venni, s a terveket ennek megfelelő megalapozottsággal elkészíteni. Az eddigiekben is számos fórumon szögezték le: küzdeni kell a vásárlók bárminemű megkárosítása ellen. Az új belkereskedelmi törvény tartalmazza, hogy a vevő, a fogyasztó érdekének védelme egész társadalmunk érdekét szolgálja. A miskolci járás községi tanácselnökei, vb-titkárai nemrégiben a fogyasztói érdekvédelem tapasztalatait összegezték. Mindenképpen odafigyelésre késztet a tény: a járás községeiben végzett 161 kereskedelmi ellenőrzés során 120 esetben észleltek hiányosságot. Hogy milyen veszélyt rejtenek a mulasztások? Elég csak megjegyezni, hogy a szabálysértések jó része általános, a vevőt nem kis mértékben károsító volt. Mert jóllehet, a boltokban, a vendéglátóhelyeken gyakran „nem tartják szükségesnek” az arak feltüntetését a vezetők, mondván, hogy a pontos árjegyzék nekik úgyis a fiókban lapul, ám még ha nem is tévesztik meg a vásárlót, mindenesetre megfosztják az árak ellenőrzésének lehetőségétől. Súlyosabb szabálysértés viszont, ha az eladó szűkén, tévesen méri a kért árait. A próbavásárlás során nem egy esetben tapasztaltak ilyet az ellenőrök. Különösen az italboltokban, az éttermekben gyakori vétség, hogy nem alkalmazzák a hite? sített mérőeszközöket. Nos, az alkoholizmus elleni küzdelemnek semmiképp sem ez a megengedett útja! Ellenkezőleg: az ilyen „tévedéseket” minden asetben szigorú szabálysértési eljárás követi. Csakúgy, mint a több községben tapasztalt ügyeskedést, amelynek ■ során az olcsóbb üdítő italt a többiéhez hasonló, magasabb áron árusítják. Elég csak egy gyors számvetés: vajon naponta hányszor 40—60 fillért nyer így az eladó, a felszolgáló? Ismeretes, hogy a boltok előtti italozás mind nagyobb méretű. Nos, a községek szakigazgatási szerveinek adott az intézkedési lehetőség. Alsózsolcán például, a tanácsi rendelet értelmében eljárást kezdeményeznek az ilyen szabálysértők ellen. A községi tanácsoknak egyébként igen fontos feladata a társadalmi ellenőrzés hatékonyságának segítése, a szabálysértések tényszerű, pontos feltárása. Mindenütt célszerű, ha a községi vezetők igényesek, ha a jogok és kötelességek összhangja érdekében keresik a kapcsolatot a kereskedelmi szervekkel. Nem egyszeri tapasztalai például: a boltvezetők azzal érvelnek, hogy csak olyan árut árusíthatnak, amilyet a nagykereskedelem szállít. Ám egy lejárt szavatossági idejű áru esetében ez nem megnyugtató védekezés. A bo.t- vezetőnek épperihogy feladata : az ára átvételekor győződjék meg annak minőségéről. Mint ahogy azért is felelős, hogy a megfelelő osztályba sorolt árut a megfe- leto áron adják el. Az ellenőrzése) során nem egy zöldségboltban tapasztalták a különböző minőségű áruk ösz- szekeverését. Az ellenőrök a községi, ’alusi boltokban találkoztak a bizonvlati fegyelem megsértésével is. A miskolci járásban, csakúgy. ' in* mindenütt, becsülik a kereskedelmi dolgozókat. A községi vezetők értékelik nehéz munkájukat, sőt nem egy helyütt kérik a kereskedelmi közoontot a bolti dolgozók munkakörülményeinek javítására. Am. hogy szigorúak és következetesek a fogyasztók érdekében teti in- ♦ .zkedések. ez eevetlen községben sem öncélú jelenség. Mindahányunlc érdekét szolgálja. Sántíts a IST-sÉlan Előtérben i magánerős építkezés
