Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-04 / 130. szám

1978. június 4., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Kutatóval — a kutatóintézetről Hat évtized a MZipziKi SZülÉii 4 biztonság mindenekelőtt! A kor nem érdem, sokkal inkább állapot. Az érdemtől azonban az idő, az évek el­választhatatlanok. Idén nyáron, amikor a 60 évvei ezelőtt alapított kom- polti kutatóintézetet ünne­peljük, a köszöntő nem az elröppenő éveket, hanem el­sősorban azokat a kutatókat (régieket és maiakat) illeti meg, akik tudással, fanatiz­mussal, módszerességgel, kö­vetkezésképpen kézzelfogha­tó eredményességgel szolgál­ták, szolgálják a magyar mezőgazdaság fejlődését. Szerencsére elmondhatjuk: az Európa-hírű növényneme­sítő, dr. Fleischmann Rudolf 1918-ban alapított egykori telepe, majd a felszabadulás után abból továbbfejlesztett kutatóintézet mindenkori al­kotógárdája mögött gazdag és sikeres eredménylista so­rakozik. És bár a ma kuta­tógárdájának feladatköre, ku­tatási területe szerteágazóbb, mint a nagynevű elődöké, viszont a szellem (a magyar mezőgazdaság odaadó szolgá­lata) máig nem változott. Miért éppen Kompolton? Első kérdésem, amit feltet­tem dr. Krisztián Józsefnek, az. intézet tudományos osz­tályvezetőjének, azt firtatta, vajon mi a magyarázata an­nak, hogy ez a gazdag múl­tú intézet ebbe a Heves megyei községbe települt? — Kutatóintézetünk az észak-magyarországi táj (Bor­sod, Heves. Nógrád) agrár- problémáinak megoldását, az itt folyó gazdálkodást van hivatott segíteni. Kompolt község éghajlatát ugyanazok a sajátosságok jellemzik, amelyek az észak-magyaror­szági terület nagy részének klímáját is. A választás an­nak idején elsősorban ezért esett eiye a községre. Az itt nemesi tett fajták jól adap­tálhatók a három megye gazdaságaiban. A kompolti központon kívül egyébként állandó kutatócsoportunk dolgozik Pulnokon, valamint Albertmajorban. Mátraszent- lászlón fagykísérleti állomá­sunk, Ecséden pedig rekul­tivációs telepünk működik. Ez utóbbi helyen a meddő­hányók mezőgazdasági hasz­nosítását vizsgáljuk. — Területi elhclyezkedé­i ■ i ■" i .. sük, az északi vidék éghaj­lati, domborzati és talajvi­szonyai nyilvánvalóan meg­határozó szerepet játszanak a kutatási profil kialakításá­ban. Jelen pillanatban me­lyek a kompolti intézet fő kutatási területei? — Kompolt 1971 óta koor­dinátora és fő kutatási bá­zisa az évelő pillangósvirágú szálas takarmány-növények­nek (lucerna, vöröshere, bal­tacím), a talajvédelmi kuta­tásoknak, valamint a rost­növényeknek és a termés­becslési módszerkutatásnak. Ezek mellett több mint két évtizede foglalkozunk mák­nemesítéssel és az északi táj talajtípusain különböző trá- gyázási kísérletekkel, kuta­tással. — A közvélemény szerint egy mezőgazdasági kutatóin­tézet munkájának legmeg­bízhatóbb mércéje, a forga­lomban lévő. államilag úii- nösítelt növényfajták. A kompolti kutatók hány ilyen növényfajtával dicsekedhet­nek? — Jelenleg tíz fajtánk van kint a köztermesztésben. Ezek a Synalfa és Vertibenda lu­cerna-, a Kompolti és Mátra baltacím-, a Kompolti, az UNIKO—B és a Kompolti sárga színű kender-, a Kom­polti M mák-, a Kompolti korai őszi árpa-, valamint a Kompolti 1-es őszibúza- fajták. — A Vertibenda lucerna- fajtát az NDK kutatóival kö­zösen állították elő. Más or­szágok kutatóival is ilyen szoros a kapcsolat? —; Elsősorban a szocialista országok kutatóintézeteivel van jó kapcsolatunk. Két- két csehszlovák, NDK-beli és bolgár intézettel kötöttünk eddig együttműködési szer­ződést. Ezenkívül román, len­gyel, szovjet, francia kuta­tókkal tartunk munkakap­csolatot. — Már említette, hogy Borsodban Pulnokon önálló kutatócsoportjuk működik, sőt köztudott, éveken át Ön volt ennek a vezetője. Jelen­leg milyen kutatási kérdé­sekkel foglalkoznak a putno- ki kutatók? — Putnokon 1962 óta mű­ködik a kutatócsoport. Adott­ságainál fogva ez a vidék a talajvédelmi kutatásaink központi helye. Ezenkívül Putnok beletartozik az ur- szágos műtrágyázási tartam­kísérlet hálózatba; s nem utolsósorban itt folyik az in­tézeti vöröshere-nemesítés. — Egy közbeveteti kérdés... Megtérülő ráfordítás-e a me­zőgazdasági kutatásra bizto­sított nem kis összeg? — Minden forint kutatás­ra fordított összeg 12 forin­tot kamatoz a gyakorlatban. Tehát nyugodt lelkiismerettel mondhatom: megtérülő rá­fordítás. — A kompolti intézet a borsodi mezőgazdasági üze­mek életében is — néni hi­szem, hogy túlzás — a „szel­lemi gesztor” szerepét tölt- j heti be. A gyakorlat mit mu- j lat? Mindez csupán kiakná-1 zatlan lehetőség, vagy a gaz- I daságok élnek a szellemi exporttal”? Másszóval, mi­lyen az intézet és a borsodi gazdaságok kapcsolata? — Gazdasága válogatja. A ! tapasztalatunk az, hogy in-1 kább az eredményesen gaz-1 dálkodó üzemek igénylik az együttműködést. Pedig az lenne kívánatos, hogy á le­maradók is igénybe vennék g segítségünket. Hisz tény. hogy éppen a gyenge tsz- ekben kevés a képzett szak­ember. Pozitív példaként em­líthetem a fancsali Egyetér­tés Tsz-t és a Léhi Állami Gazdaságot. Mindkét üzem­mel évek óta gyümölcsöző a kapcsolatunk. — 1977. július elsejével az intézet mint a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem Kom­polti Kutató Intézete műkö­dik. Ez az átszervezés az ön­állóság megszűnését is je­lenti? — Szó sincs róla. Külföl­di jó példák nyomán, nálunk is agrárcentrumot alakítot­tak ki, amely jelenti az egye­tem és az intézet szerves egységét. A kapcsolat első­sorban két szempontból lé­nyeges. Az egyetemen jelen­tős szellemi kapacitás van felhalmozva, gazdag a mű­szerparkjuk, s ez minden­képpen kedvezően hat a jö­vőbeni kutatások eredmé­nyességére. Ugyanakkor az intézet munkatársai az egye­temi oktatómunkában nyújt­hatnak hasznos gyakorlati segítséget. Ila.jdu Imre Csak egy kicsit jobban Az építőiparra háruló fel­adatok az idén országosan 4—5 százalékkal növekednek. Ez a fejlődési ütem az előző évinél valamelyest mérsékel­tebb, ami viszont lehetővé teszi, hogy az eddiginél szer­vezettebb munka folyjék az iparágon belül, nem utolsó­sorban jobban előtérbe kerül a munka minőségének javí­tása is. Tehát az építőiparban is alapvető feladat a munka- szervezés további javítása. Ahhoz, hogy ez a célkitűzés megvalósuljon, szemléletbeli változásra is szükség van._ A beruházóknak és az építők­nek egyaránt arra kell töre­kedniük, hogy egymás mun­káját kölcsönösen segítsék, s ne forduljon elő fennaka­dás a beruházások lebonyo­lításában. De van még egy fontos követelmény is: min­denütt el kell érni. hogy amit az építőipar elvállalt, azt a beruházóval, tervező\ el szorosan együttműködve, kel­lően előkészítve, határidőre és jó minőségben fejezze be. Persze előfordulhatnak olyan igények is, amelyeket a legjobb szándék mellett sem tudnak kielégíteni. Ilyen esetekben ezeket határozot­tan el kell utasítani. Ha ugyanis nem ezt teszik, elő­állhat az a helyzet, hogy az erőn felül vállalt kötelezett­séget nem képesek teljesíte­ni, ami zavart, kapkodást, szervezetlenséget szül a mun­kában, rontja az ágazat hi­telét. Másszóval: becsületes, korrekt munkára, őszinte be­szédre, s tettekre van szük­ség, ezt igényli az építőipari dolgozók sok tízezres kollek­tívájának érdeke is. Mert az építőipar összességében jól dolgozik. Nagyszerű ipari lé­tesítmények valósulnak meg az építők keze nyomán, új lakónegyedek. városrészek nőnek ki a földből szerte a megyében. A szemlélet átalakulásának együtt kell járnia a szerve­zés fejlesztésével. Mert nem jó az, ha túl sok gazdája van egy-egy építkezésnek. Ezzel kapcsolatban mondta egyik borsodi látogatása alkalmá­val dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, hogy olyan szer­vezeteket kell létrehozni, amelyek felelősek a létesít­ményekért, s képesek jól koordinálni az építkezésben részt vevők munkáját. Hogy ez mennyire így van, jól mutatja az a példa is, amelyet a leninvárosi lakás- építkezéseken szereztünk. Nemrégiben újságolta a me­gyei beruházási vállalat le- nínvárosi kirendeltségének vezetője, hogy a városépítés történetében először az idén sikerült teljesen hiánymen­tesen átadni egy épületet az üzemeltetőnek. Hogyan tudták ezt elérni? Nem csináltak semmi ördön- gös dolgot. Mindössze jól kézben tartották az építke­zésen folyó munkát. Annyi azonban mégis történt, hogy a beruházási vállalat vezetői módosítottak a korábbi szer­vezeti formán. Ez abból állt, hogy megszüntették a válla­lat központjában működő osztályokat és a megye öt városában önálló, kellő jog­körrel felruházott kirendelt­ségeket hoztak létre, ahol a feladat nagyságához mérten beruházásban jártas szak­emberekből ütőképes műsza­ki csoportokat alakítottak. Ezáltal megerősödött a hely­színi irányítás, s a korábbi­nál lényegesen nagyobb jog­kör birtokában lehetővé vált az előkészítő munka színvo­nalának javítása, s a jó- összhang megteremtése az építőipari vállalatokkal. S íme az eredmény: határ­időre. kiváló minőségben el­készül egy lakóépület me­gyénkben. Ez is alátámaszt­ja azt a fontos felismerést hogy a jó munkához nem minden esetben szükséges nagvohb pénzügyi ráfordítás Csak élni kell azokkal a le­hetőségekkel. amelyek a szer­vezésben, s az egyre fejlődő technikában rejlenek. — lovas — Csak szeptembertől termel a szeles! M Üjra üzemel a korábban vízzel elöntött M-mezői szivaty- tyútelcp A május 15-i Szeles-aknai vízbetörést követően a Bor­sodi Széaoányák és a Bükk- aljai Bányaüzem vezetése gyorsan intézkedési tervet aolgozott ki a bánya vízte­lenítése és biztonságának ér­dekében. Ez a program, mint arról Tuskán józsej, az üzem főmérnöke tájékoztatott, a vártnál jobb ütemben halad. Jelenleg 9 és fél méter víz­oszlopnak megfelelő viznívó- csökkentést kell még szi­vattyúzással • elérni. Így már a jövő hét végén a keleti bányamező fő víztelenítési telepére is el tudnak jutni a bányászok. Ebben a mező­ben egyébként öt szivattyú — egymásra is dolgozva — 7—8 köbméter vizet távolít el percenként a bányatérségek­ből. Az akna M-jelű bánya­mezőjében megkezdték a ko­rábban ideiglenes jelleggel felállított szivattyúrendszer leszerelését, és a biztonság érdekében az úgynevezett gumiszalag-vágatban két, összesen percenként 10 köb­méter kapacitású szivattyú felállítását. Ehhez a lejtős­aknában 260 méter hosszú­ságban már lefektették a csöveket, a gumiszalag-vágat­ban 100 méter hosszúságban a csövek szerelése folyamat­ban van. A vízbetörés idején víz alá került M-mezői szi­vattyútelep berendezéseit már korábban helyreállították, így ez most üzemel. Az in­tézkedési terv biztonsági fel­adatainak megvalósítása is si­keresen halad. A szellőztetés helyreállításánál, a szellőz- tetők üzembe állításánál gyors és hathatós támogatást nyújtanak a helyszínen tar­tózkodó bányamentők. A helyreállítási munkálatok között kiemelkedik a fronti alapvágat biztosító rendsze­rének teljes átépítése, ame­lyet már megkezdték. Fő fel­adatuknak tartják az elővájó munkahelyek minél hama­rabbi víztelenítését, az elő­vájó gépek felülvizsgálatát, javítását. A feltáró, a fejtést előkészítő és egyéb vágatok kihajtása érdekében fontos cél a 11 elővájó munkahe­lyen a termelés mielőbbi új­raindítása. A front víztelenítése után az első időszakban úgy tűnt, hogy rövidesen újra el lehet kezdeni a termelést. Az ala­posabb vizsgálat azonban ki­derítette. hogy épp,en bizton­sági okok miatt a termelést majd csak a teljes helyreál­lítás után lehet újrakezdeni. Ezért a vállalat és az üzem vezetése a Kerületi Bánya­műszaki Felügyelőséggel egyetértésben ennek megfele­lően döntött. Kidolgozták a munkahelyek újraindításának programját is. Itt maximá­lisan figyelembe vették a munkahelyek jelenlegi álla­potát, bányaművelési és gé­pészeti szempontból. Úgy döntöttek, hogy a fronton lé­vő 52 önjáró, hidraulikus biztosító egységet és a ma­róhengert ki kell szerelni, a bányából ki kell szállítani, felülvizsgálni, megjavítani, ezt követően visszaszállítani és beszerelni. A láncosvon­szolót a helyszínen, tehát a föld- alatt hozták rendbe, he­lyén is hagyták esetleges szállítási feladatok megoldá­sa érdekében. A fronton az omlás megakadályozása ér­dekében a biztosító egy­ségek között fejtési ácsolato- kat építettek be. A fronton kívül, a már víz alól kike­rült munkahelyeken felül­vizsgálták a berendezéseket. Megállapították, hogy ezek nagyobb sérüléseket nem szenvedtek, kivéve a gumi­szalagot, amely az ideiglenes csővezetékek kiépítése ide­jén erősen megrongálódott. Sok helyen már kicserélték a villanymotorokat és a kap­csolókat, de ez a munka még tovább tart. Megvizsgálták azt is. hogy egy esetleges újabb vízbetö­rés következményeinek elhá­rítása érdekében mit lehet és kell tenni. Olyan döntés született, hogy az akna mindkét bányamezőjében na- gvobb kapacitású zsomp- és szivattyúrendszert kell létre­hozni, kialakítani. Nagysza­bású helyreállító munkáról van tehát szó, pedig csak a legfontosabbakat emeltük ki a teendők sokaságából. Mind­ez azonban a biztonságos termelést, a biztonságos mun­kát szolgálja. Ez pedig a leg­fontosabb szempont. Ezek szerint tehát az elővájó he­lyeken korábban, a nagy tö­megtermelő munkahelyeken, a fronton csak augusztus vé­gén, szeptember elején in­dulhat meg a termelőmunka. Ennek megfelelően két ütem­ben kerül vissza az a több mint, 400 bányász, akik most ideiglenesen Feketevölgyön, Ormosbányán, illetve a köz­ponti szállító és gépjavító üzemben dolgoznak. Az első ütemben azok, akik elővájó munkahelyeken dolgoztak és a szállítók, majd pedig a fronti és egyéb beosztású dolgozók. Oravec János Nagyjavítás az ÓKÜ 1-es kohójánál Szocialista szerződés gyorsítja a öt' évvel ezelőtt, 1973-ban végeztek utoljára egy köze­pes — 18 napos — javítást az Ózdi Kohászati Üzemek 1. számú kohóján. Az azóta eltelt évek alatt több mint 905 ezer tonna nyersvasat csapoltak le ebből a kohó­ból. Az idei év július 1-re ter­vezték annak a nagy mun­kának a megkezdését, amely a kohó 369 köbméterről 500 köbméterre történő átépíté­sét célozza. A kohófenék kilyukadása miatt azonban április 19-én meg kellett kezdeni az átépítést és ez nehéz műszaki feladatok elé állította a szakembereket. , A Kohászati Gyárépítő Vállalat már korábban meg­kezdte az előkészületeket a kohó páncélzat- és egyéb vasszerkezeti elemeinek ki­vitelezésére. A tényleges fel­újítási, korszerűsítő és át­építési munka a napokban veszi kezdetét az ÖKÜ-ben A kohászati üzem és a KGYV szakszervezeti bizott­ságának kezdeményezésére szocialista együttműködési szerződést kötött pénteken a két vállalat mindazon szo­cialista brigádia. amely részit vesz a munkálatokban. A szerződés lényege, hogy kölcsöncsen segítik egymás munkáját, és így lehetővé teszik, hogy a tervezett 98 nap helyett 94 nap alatt fe­leződjék be a kohóátépítés. Ez a négynapos határidő- ■sökkenés lehetővé teszi, hogy 2800 tonnával több nyersvasat csapolhasson az üzem. Ez közel 10 millió forint termelési értéket je­lent. A nagyjavításon a két vál­lalattól 820. különböze szak­májú munkás vesz részt. Munkájukat jól előkészített hálóterv szerint végzik.

Next

/
Thumbnails
Contents