Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-04 / 130. szám
1978. június 4., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Kutatóval — a kutatóintézetről Hat évtized a MZipziKi SZülÉii 4 biztonság mindenekelőtt! A kor nem érdem, sokkal inkább állapot. Az érdemtől azonban az idő, az évek elválaszthatatlanok. Idén nyáron, amikor a 60 évvei ezelőtt alapított kom- polti kutatóintézetet ünnepeljük, a köszöntő nem az elröppenő éveket, hanem elsősorban azokat a kutatókat (régieket és maiakat) illeti meg, akik tudással, fanatizmussal, módszerességgel, következésképpen kézzelfogható eredményességgel szolgálták, szolgálják a magyar mezőgazdaság fejlődését. Szerencsére elmondhatjuk: az Európa-hírű növénynemesítő, dr. Fleischmann Rudolf 1918-ban alapított egykori telepe, majd a felszabadulás után abból továbbfejlesztett kutatóintézet mindenkori alkotógárdája mögött gazdag és sikeres eredménylista sorakozik. És bár a ma kutatógárdájának feladatköre, kutatási területe szerteágazóbb, mint a nagynevű elődöké, viszont a szellem (a magyar mezőgazdaság odaadó szolgálata) máig nem változott. Miért éppen Kompolton? Első kérdésem, amit feltettem dr. Krisztián Józsefnek, az. intézet tudományos osztályvezetőjének, azt firtatta, vajon mi a magyarázata annak, hogy ez a gazdag múltú intézet ebbe a Heves megyei községbe települt? — Kutatóintézetünk az észak-magyarországi táj (Borsod, Heves. Nógrád) agrár- problémáinak megoldását, az itt folyó gazdálkodást van hivatott segíteni. Kompolt község éghajlatát ugyanazok a sajátosságok jellemzik, amelyek az észak-magyarországi terület nagy részének klímáját is. A választás annak idején elsősorban ezért esett eiye a községre. Az itt nemesi tett fajták jól adaptálhatók a három megye gazdaságaiban. A kompolti központon kívül egyébként állandó kutatócsoportunk dolgozik Pulnokon, valamint Albertmajorban. Mátraszent- lászlón fagykísérleti állomásunk, Ecséden pedig rekultivációs telepünk működik. Ez utóbbi helyen a meddőhányók mezőgazdasági hasznosítását vizsgáljuk. — Területi elhclyezkedéi ■ i ■" i .. sük, az északi vidék éghajlati, domborzati és talajviszonyai nyilvánvalóan meghatározó szerepet játszanak a kutatási profil kialakításában. Jelen pillanatban melyek a kompolti intézet fő kutatási területei? — Kompolt 1971 óta koordinátora és fő kutatási bázisa az évelő pillangósvirágú szálas takarmány-növényeknek (lucerna, vöröshere, baltacím), a talajvédelmi kutatásoknak, valamint a rostnövényeknek és a termésbecslési módszerkutatásnak. Ezek mellett több mint két évtizede foglalkozunk máknemesítéssel és az északi táj talajtípusain különböző trá- gyázási kísérletekkel, kutatással. — A közvélemény szerint egy mezőgazdasági kutatóintézet munkájának legmegbízhatóbb mércéje, a forgalomban lévő. államilag úii- nösítelt növényfajták. A kompolti kutatók hány ilyen növényfajtával dicsekedhetnek? — Jelenleg tíz fajtánk van kint a köztermesztésben. Ezek a Synalfa és Vertibenda lucerna-, a Kompolti és Mátra baltacím-, a Kompolti, az UNIKO—B és a Kompolti sárga színű kender-, a Kompolti M mák-, a Kompolti korai őszi árpa-, valamint a Kompolti 1-es őszibúza- fajták. — A Vertibenda lucerna- fajtát az NDK kutatóival közösen állították elő. Más országok kutatóival is ilyen szoros a kapcsolat? —; Elsősorban a szocialista országok kutatóintézeteivel van jó kapcsolatunk. Két- két csehszlovák, NDK-beli és bolgár intézettel kötöttünk eddig együttműködési szerződést. Ezenkívül román, lengyel, szovjet, francia kutatókkal tartunk munkakapcsolatot. — Már említette, hogy Borsodban Pulnokon önálló kutatócsoportjuk működik, sőt köztudott, éveken át Ön volt ennek a vezetője. Jelenleg milyen kutatási kérdésekkel foglalkoznak a putno- ki kutatók? — Putnokon 1962 óta működik a kutatócsoport. Adottságainál fogva ez a vidék a talajvédelmi kutatásaink központi helye. Ezenkívül Putnok beletartozik az ur- szágos műtrágyázási tartamkísérlet hálózatba; s nem utolsósorban itt folyik az intézeti vöröshere-nemesítés. — Egy közbeveteti kérdés... Megtérülő ráfordítás-e a mezőgazdasági kutatásra biztosított nem kis összeg? — Minden forint kutatásra fordított összeg 12 forintot kamatoz a gyakorlatban. Tehát nyugodt lelkiismerettel mondhatom: megtérülő ráfordítás. — A kompolti intézet a borsodi mezőgazdasági üzemek életében is — néni hiszem, hogy túlzás — a „szellemi gesztor” szerepét tölt- j heti be. A gyakorlat mit mu- j lat? Mindez csupán kiakná-1 zatlan lehetőség, vagy a gaz- I daságok élnek a szellemi exporttal”? Másszóval, milyen az intézet és a borsodi gazdaságok kapcsolata? — Gazdasága válogatja. A ! tapasztalatunk az, hogy in-1 kább az eredményesen gaz-1 dálkodó üzemek igénylik az együttműködést. Pedig az lenne kívánatos, hogy á lemaradók is igénybe vennék g segítségünket. Hisz tény. hogy éppen a gyenge tsz- ekben kevés a képzett szakember. Pozitív példaként említhetem a fancsali Egyetértés Tsz-t és a Léhi Állami Gazdaságot. Mindkét üzemmel évek óta gyümölcsöző a kapcsolatunk. — 1977. július elsejével az intézet mint a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutató Intézete működik. Ez az átszervezés az önállóság megszűnését is jelenti? — Szó sincs róla. Külföldi jó példák nyomán, nálunk is agrárcentrumot alakítottak ki, amely jelenti az egyetem és az intézet szerves egységét. A kapcsolat elsősorban két szempontból lényeges. Az egyetemen jelentős szellemi kapacitás van felhalmozva, gazdag a műszerparkjuk, s ez mindenképpen kedvezően hat a jövőbeni kutatások eredményességére. Ugyanakkor az intézet munkatársai az egyetemi oktatómunkában nyújthatnak hasznos gyakorlati segítséget. Ila.jdu Imre Csak egy kicsit jobban Az építőiparra háruló feladatok az idén országosan 4—5 százalékkal növekednek. Ez a fejlődési ütem az előző évinél valamelyest mérsékeltebb, ami viszont lehetővé teszi, hogy az eddiginél szervezettebb munka folyjék az iparágon belül, nem utolsósorban jobban előtérbe kerül a munka minőségének javítása is. Tehát az építőiparban is alapvető feladat a munka- szervezés további javítása. Ahhoz, hogy ez a célkitűzés megvalósuljon, szemléletbeli változásra is szükség van._ A beruházóknak és az építőknek egyaránt arra kell törekedniük, hogy egymás munkáját kölcsönösen segítsék, s ne forduljon elő fennakadás a beruházások lebonyolításában. De van még egy fontos követelmény is: mindenütt el kell érni. hogy amit az építőipar elvállalt, azt a beruházóval, tervező\ el szorosan együttműködve, kellően előkészítve, határidőre és jó minőségben fejezze be. Persze előfordulhatnak olyan igények is, amelyeket a legjobb szándék mellett sem tudnak kielégíteni. Ilyen esetekben ezeket határozottan el kell utasítani. Ha ugyanis nem ezt teszik, előállhat az a helyzet, hogy az erőn felül vállalt kötelezettséget nem képesek teljesíteni, ami zavart, kapkodást, szervezetlenséget szül a munkában, rontja az ágazat hitelét. Másszóval: becsületes, korrekt munkára, őszinte beszédre, s tettekre van szükség, ezt igényli az építőipari dolgozók sok tízezres kollektívájának érdeke is. Mert az építőipar összességében jól dolgozik. Nagyszerű ipari létesítmények valósulnak meg az építők keze nyomán, új lakónegyedek. városrészek nőnek ki a földből szerte a megyében. A szemlélet átalakulásának együtt kell járnia a szervezés fejlesztésével. Mert nem jó az, ha túl sok gazdája van egy-egy építkezésnek. Ezzel kapcsolatban mondta egyik borsodi látogatása alkalmával dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, hogy olyan szervezeteket kell létrehozni, amelyek felelősek a létesítményekért, s képesek jól koordinálni az építkezésben részt vevők munkáját. Hogy ez mennyire így van, jól mutatja az a példa is, amelyet a leninvárosi lakás- építkezéseken szereztünk. Nemrégiben újságolta a megyei beruházási vállalat le- nínvárosi kirendeltségének vezetője, hogy a városépítés történetében először az idén sikerült teljesen hiánymentesen átadni egy épületet az üzemeltetőnek. Hogyan tudták ezt elérni? Nem csináltak semmi ördön- gös dolgot. Mindössze jól kézben tartották az építkezésen folyó munkát. Annyi azonban mégis történt, hogy a beruházási vállalat vezetői módosítottak a korábbi szervezeti formán. Ez abból állt, hogy megszüntették a vállalat központjában működő osztályokat és a megye öt városában önálló, kellő jogkörrel felruházott kirendeltségeket hoztak létre, ahol a feladat nagyságához mérten beruházásban jártas szakemberekből ütőképes műszaki csoportokat alakítottak. Ezáltal megerősödött a helyszíni irányítás, s a korábbinál lényegesen nagyobb jogkör birtokában lehetővé vált az előkészítő munka színvonalának javítása, s a jó- összhang megteremtése az építőipari vállalatokkal. S íme az eredmény: határidőre. kiváló minőségben elkészül egy lakóépület megyénkben. Ez is alátámasztja azt a fontos felismerést hogy a jó munkához nem minden esetben szükséges nagvohb pénzügyi ráfordítás Csak élni kell azokkal a lehetőségekkel. amelyek a szervezésben, s az egyre fejlődő technikában rejlenek. — lovas — Csak szeptembertől termel a szeles! M Üjra üzemel a korábban vízzel elöntött M-mezői szivaty- tyútelcp A május 15-i Szeles-aknai vízbetörést követően a Borsodi Széaoányák és a Bükk- aljai Bányaüzem vezetése gyorsan intézkedési tervet aolgozott ki a bánya víztelenítése és biztonságának érdekében. Ez a program, mint arról Tuskán józsej, az üzem főmérnöke tájékoztatott, a vártnál jobb ütemben halad. Jelenleg 9 és fél méter vízoszlopnak megfelelő viznívó- csökkentést kell még szivattyúzással • elérni. Így már a jövő hét végén a keleti bányamező fő víztelenítési telepére is el tudnak jutni a bányászok. Ebben a mezőben egyébként öt szivattyú — egymásra is dolgozva — 7—8 köbméter vizet távolít el percenként a bányatérségekből. Az akna M-jelű bányamezőjében megkezdték a korábban ideiglenes jelleggel felállított szivattyúrendszer leszerelését, és a biztonság érdekében az úgynevezett gumiszalag-vágatban két, összesen percenként 10 köbméter kapacitású szivattyú felállítását. Ehhez a lejtősaknában 260 méter hosszúságban már lefektették a csöveket, a gumiszalag-vágatban 100 méter hosszúságban a csövek szerelése folyamatban van. A vízbetörés idején víz alá került M-mezői szivattyútelep berendezéseit már korábban helyreállították, így ez most üzemel. Az intézkedési terv biztonsági feladatainak megvalósítása is sikeresen halad. A szellőztetés helyreállításánál, a szellőz- tetők üzembe állításánál gyors és hathatós támogatást nyújtanak a helyszínen tartózkodó bányamentők. A helyreállítási munkálatok között kiemelkedik a fronti alapvágat biztosító rendszerének teljes átépítése, amelyet már megkezdték. Fő feladatuknak tartják az elővájó munkahelyek minél hamarabbi víztelenítését, az elővájó gépek felülvizsgálatát, javítását. A feltáró, a fejtést előkészítő és egyéb vágatok kihajtása érdekében fontos cél a 11 elővájó munkahelyen a termelés mielőbbi újraindítása. A front víztelenítése után az első időszakban úgy tűnt, hogy rövidesen újra el lehet kezdeni a termelést. Az alaposabb vizsgálat azonban kiderítette. hogy épp,en biztonsági okok miatt a termelést majd csak a teljes helyreállítás után lehet újrakezdeni. Ezért a vállalat és az üzem vezetése a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőséggel egyetértésben ennek megfelelően döntött. Kidolgozták a munkahelyek újraindításának programját is. Itt maximálisan figyelembe vették a munkahelyek jelenlegi állapotát, bányaművelési és gépészeti szempontból. Úgy döntöttek, hogy a fronton lévő 52 önjáró, hidraulikus biztosító egységet és a maróhengert ki kell szerelni, a bányából ki kell szállítani, felülvizsgálni, megjavítani, ezt követően visszaszállítani és beszerelni. A láncosvonszolót a helyszínen, tehát a föld- alatt hozták rendbe, helyén is hagyták esetleges szállítási feladatok megoldása érdekében. A fronton az omlás megakadályozása érdekében a biztosító egységek között fejtési ácsolato- kat építettek be. A fronton kívül, a már víz alól kikerült munkahelyeken felülvizsgálták a berendezéseket. Megállapították, hogy ezek nagyobb sérüléseket nem szenvedtek, kivéve a gumiszalagot, amely az ideiglenes csővezetékek kiépítése idején erősen megrongálódott. Sok helyen már kicserélték a villanymotorokat és a kapcsolókat, de ez a munka még tovább tart. Megvizsgálták azt is. hogy egy esetleges újabb vízbetörés következményeinek elhárítása érdekében mit lehet és kell tenni. Olyan döntés született, hogy az akna mindkét bányamezőjében na- gvobb kapacitású zsomp- és szivattyúrendszert kell létrehozni, kialakítani. Nagyszabású helyreállító munkáról van tehát szó, pedig csak a legfontosabbakat emeltük ki a teendők sokaságából. Mindez azonban a biztonságos termelést, a biztonságos munkát szolgálja. Ez pedig a legfontosabb szempont. Ezek szerint tehát az elővájó helyeken korábban, a nagy tömegtermelő munkahelyeken, a fronton csak augusztus végén, szeptember elején indulhat meg a termelőmunka. Ennek megfelelően két ütemben kerül vissza az a több mint, 400 bányász, akik most ideiglenesen Feketevölgyön, Ormosbányán, illetve a központi szállító és gépjavító üzemben dolgoznak. Az első ütemben azok, akik elővájó munkahelyeken dolgoztak és a szállítók, majd pedig a fronti és egyéb beosztású dolgozók. Oravec János Nagyjavítás az ÓKÜ 1-es kohójánál Szocialista szerződés gyorsítja a öt' évvel ezelőtt, 1973-ban végeztek utoljára egy közepes — 18 napos — javítást az Ózdi Kohászati Üzemek 1. számú kohóján. Az azóta eltelt évek alatt több mint 905 ezer tonna nyersvasat csapoltak le ebből a kohóból. Az idei év július 1-re tervezték annak a nagy munkának a megkezdését, amely a kohó 369 köbméterről 500 köbméterre történő átépítését célozza. A kohófenék kilyukadása miatt azonban április 19-én meg kellett kezdeni az átépítést és ez nehéz műszaki feladatok elé állította a szakembereket. , A Kohászati Gyárépítő Vállalat már korábban megkezdte az előkészületeket a kohó páncélzat- és egyéb vasszerkezeti elemeinek kivitelezésére. A tényleges felújítási, korszerűsítő és átépítési munka a napokban veszi kezdetét az ÖKÜ-ben A kohászati üzem és a KGYV szakszervezeti bizottságának kezdeményezésére szocialista együttműködési szerződést kötött pénteken a két vállalat mindazon szocialista brigádia. amely részit vesz a munkálatokban. A szerződés lényege, hogy kölcsöncsen segítik egymás munkáját, és így lehetővé teszik, hogy a tervezett 98 nap helyett 94 nap alatt feleződjék be a kohóátépítés. Ez a négynapos határidő- ■sökkenés lehetővé teszi, hogy 2800 tonnával több nyersvasat csapolhasson az üzem. Ez közel 10 millió forint termelési értéket jelent. A nagyjavításon a két vállalattól 820. különböze szakmájú munkás vesz részt. Munkájukat jól előkészített hálóterv szerint végzik.
