Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-25 / 148. szám
1978. június 25., vasárnap ÉSZAK-MAGYAR ORSZÁG 5 A levelezésről... A levelezés azok közé a „műfajok” közé tartozik, amelyek hol jobban, hol kevésbé kerülnek előtérbe. Azt is mondhatnám, valamiféle láthatatlan ösz- szefüggés van a bizalomteli légkör és mondjuk a házon nelülj levelezés csökkenése között. Ez a gyakorlat azonban mégsem mondható általánosnak. Mindez annak kapcsán villant fel bennem, hogy nemrég az egyik miskolci üzem vezetője vastagra tömött dossziét mutatott, miközben bosszúsan megjegyezte: ezek a levelek egytől egyig házon belül íródtak. A jelentések, el nem végzett munkát indokoló megjegyzéseket, más munkájával ösz- szefüggő észrevételeket tartalmaztak. Miközben belelapoztam a vastagra tömött dossziéba, arra gondoltam, mily sok időre volt szükség ahhoz, hogy az üzem vezetője egytől egyig elolvassa ezeket a leveleket, sűrűn gépelt papírlapokat, nem is beszélve arról, hogy legalább még egy- szerannyi időt vesz igénybe a szóban forgó levelek megírása. Első becslésre is szembetűnt, hogy ez alatt az idő alatt „lent”, és „jent” egyaránt hasznosabb, céltudatosabb, megkockáztatnám azt is, hatékonyabb munkát lehetett volna kifejteni. Mennyivel jobb lett volna, ha a gyáron belül egy-egy üzemben, órákat igénybevevő levélírás helyett, a jobb munkaszervezéssel, a folyamatosabb anyagellátással, a veszteségidő feltárásával, egyszóval a munkát kedvezően befolyásoló helyzetelemzéssel foglalkoztak volna. És minden bizonnyal az igazgató is tudna hasznosabb dolgokkal foglalkozni, mint hogy ezeket, a többségükben „bizonyítványt magyarázó” jelentéseket olvasgassa, netán válaszoljon is rájuk. Pedig a telefonhálózat vállalaton belül is jónak mondható. És vannak dolgok, amiket leírni, nemcsak nehézkesebb, hanem elintézési módjuk szavakban gyorsabb, esetleg eredményesebb is lehet. Vallom ezt akkor is, ha fülembe cseng egy másik megjegyzés: az írásos jelentés azért is jobb, mert a papírra vetett szavak ma- radandóak, egyértelműek és ráadásul könnyen ellenőrizhetők. Ezért hát érdemes lent is és fent is időt szakítani a levelek, jelentések megírására, illetve elolvasására és megválaszolására. Bármennyire is meggyőzően'hangzik ez utóbbi érvelés, vannak esetek, amikor megkérdőjelezi az ember a levelezést. Nem tudok elképzelni olyan etikai kódexet, amely azt hirdetné; a rend és a tisztelet azt pa . n- csolja, hogy a vezetők és a beosztottak érintkezési formája a lehetőségekhez mérten szorítkozzék írásos kifejezési módra. Lehet levelezni, lehet írásban is adni utasításokat és lehet felelős beosztásban levő embereknek fél délelőttön át olvasgatni a reggeli postát és csaknem ennyi időt tölteni a válaszok megírásával. Ez azonban az egyik legfontosabb tevékenységtől, a hatékony vezetéstől és az emberekről való foglalkoztatástól veszi el az időt. Ráadásul, ha nem vigyázunk, bürokráciát is szül. Sajnálatos módon vannak, akik úgy gondolják; leírtam a véleményem, tehát fedezem magam. Elküldtem a levelet postán, most várom a választ. Amíg nem kapok papírt, ezt a témát félretehe- tem. Közben értékes napok, sőt hetek telnek el és az ügyben nem történik érdemi változás, miután nem jött válasz az írásban továbbított észrevételekre. Amikor azután hetek múltával, mint gondot jelentő mulasztás napirendre kerül a levelezés témája, előkerülnek a panírok, mint sajátos fedezékek és megkezdődik a jogászkodó vita. Ettől azonban továbra sincs határidőre igényelt termék, hazai, vagy exportszállítási igény kielégítése. Pedig az ügyet közvetlen érintkezéssel, rövid szóváltással, véleménycserével percek alatt el lehetett volna intézni, fölöslegessé téve. esetleg másutt hasznosítva azt a konkrét energiát, amelyet a levelezés igénybe vett. Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy semmi szükség a levelezésre, hogy nincs létjogosultsága az írásos előteriesz- téseknek. De, hogy mennyire sok volt az, amit esetenként leírtunk, azt tni sem bizonyítja jobban, mint hogy hivatalos fórumokon is, már-már meghatározott terjedelmekben kell fogalmazni előterjesztéseket. S ez megint nem a ló másik oldala. hanem ésszerű korlátozása annak, amit né11« fölöslegesnek tartunk. N incs szükség tehát arra. hogy minden papírra kerüljön, hogy vezetők és beosztottak asztalát napról napra elborítsák a frissen írt levelek. Mert egy levelet nemcsak meg kell írni, hanem valakinek, valahol el is kell olvasnia. Uram bocsa, mi több; választ is kell írni. Paulovits Ágoston Limbok mögött épülnél a lázai AZ UTÓBBI 1—2 évben sok-sok szabályozó, tiltó rendelkezés ellenére sem csökkent az engedély nélküli építkezések száma. Országosan és megyénkben sem. Bírság ide, bírság oda, továbbra is látjuk a környezetbe nem illő épületeket, a ví- kendháznak titulált kalyibákat. Nemcsak a Miskolc környéki domboldalakon, hanem a megyeszékhelyhez közeli községekben, Hernád- kak, Hernádnémeti, Nyéklád- háza és Mályi területén. Ugyanez mondható el más, távolabbi településekről is. Az ezekkel kapcsolatos észrevételeket néhány nappal ezelőtt sokan szóvá tették a Miskolci járási Hivatal által rendezett eszmecserén, ahol a vita sok hozzászólója sürgette: erélyesebben lépjenek fel a helyi tanácsi szervek az építésügyi rendeleteket semmibevevőkkel szemben. Ne adjanak ki tiltott területre építési engedélyt, s ha mégis elkészül a lakóház vagy a víkendépület, olyan összegű bírságot szabjanak ki, -hogy a renitenskedő tulajdonosnak megérje lebontani az engedély nélküli házat. Az említett tanácskozáson a környezetvédelem volt a téma, ám ennek kapcsán joggal vetették fel a felszólalók a víkendtelepek engedély nélküli bővítését, az egyik napról a másikra elkészülő lakóházak építését.' Ugyanis mindkettő elválaszthatatlan a környezetvédelemtől. Minden szabálytalanul elkészített létesítmény szennyező forrás lehet, — legtöbbször az is! Másrészt a terület, a víkend- telep összhatását rontó, ilyenolyan egyéni elképzelések »lapján megtervezett és felépített ház, illetve házikó környezetromboló. Hogyan épülnek, épülhetnek engedély nélkül, rosszul megtervezett házak? A kérdésre így válaszolt a járási hivatal illetékes vezetője: „a lombok mögött..vagyis ellenőrizhetetlenül. Mint elmondta számtalan példa bizonyítja hogy ott, ahol ősszel még az építési készülődés nyomait sem látni, tavasszal a lombok fedezete alatt egyik napról a másikra házak nőnek ki. A fák zöldje elrejti az ott folyó munkát, úgyszólván a mindennap arrajáró sem veszi észre az építést. Csak őszszel, amikor a fák elpergetik lombjukat, akkor derül ki, hány ház, víkendépület készült el. Ám ilyenkor már — lakott épület esetében különösen — sportnyelven szólva alig-alig tud „labdába rúgni” a tanács szakigazgatási szerve. A kiszabott bírságot mosolyogva kifizeti az építtető ... Vitathatatlan, ennek megelőzése a legtöbb faluban, településen szinte lehetetlen. Ha mégis megpróbálják — örvendetes, hogy egyre több helyen teszik — emberfeletti munkát kíván a tanácsi szervektől, leköti az egy-két ezzel foglalkozó műszaki és adminisztratív dolgozó minden idejét. Az elkészült ví- kend- vagy családi ház tulajdonosa ugyanis, — bár tudja, hogy szabálytalanul építkezett, — körömszakad- tái.g védi vélt igazát, kihasznál minden fellebbezési lehetőséget. Ebben pedig nincs hiány. Csakhogy mindez hónapokba telik nemcsak a fellebbezőnek, hanem a tanácsi alkalmazottnak is. Ez idő alatt a lombok mögött újabb tucatnyi, engedély nélkül megkezdett épület készül el, tucatjára indíthatják a pereket. Ezt a megterhelést az engedélyezési munka mellett aligha tudja, bírja elviselni és az építésügyi előírásokban foglaltaknak érvényt szerezni egy-egy községi tanács szakigazgatási, egyszemélyes apparátusa. Félreértés ne essék, nem az adminisztratív létszám indokolatlan növelése mellett szólok. Ám, úgy tűnik, bizonyos területeken túlságosan szigorúak az ezzel kapcsolatos rendelet előírásai, — módosításukkal. envhításükkel talán mód nyílnék rá, hogy a helyi tanácsoknál, járási hivatalokban több műszaki szakember foglalkoztatásával elejét vegyék a lombok mögötti építkezéseknek, a szabálytalan, a környezeti ártalmakat is magukban hordozó szabálytalanul kivitelezett léesítmények elkészítésének. KÖRNYEZETVÉDELEM ... Községekben, falvakban, kisebb településeken ez elsősorban, sőt majdnem kizárólag a tanácsok feladatát képezi Az iménti, rendelet- enyhítési javaslatom mellett is úgy gondolom, elsősorban mindenütt a helyi tanácsok tehetnek ennek érdekében a legtöbbet. Például olymódon, hogy az egész apparátus besegít az egyszemélyes szak- igazgatási szervnek, építési, környezetvédelmi előadónak. A falu utcáit járva ugyanis a másik előadó is észrevehet építkezéseket. N. L A 37. kilométerkőnél dolgozik a betonozó gép, 20 cm betonalapot fektet. Gépkocsival az M-3-ason A bagi völgyhíd. Budapest északkeleti kapujától, az újpalotai lakótelep mellett kezdődik az épülő M—3 autópálya. Ez jelenleg az ország legnagyobb útépítése. Külön engedéllyel — ezúttal figyelmen kívül hagytuk a behajtani tilos táblát. Ráhajtunk a friss burkolatra. Az út bal oldalán haladunk, itt ugyanis még nem lépett életbe a KRESZ. A bevezető szakaszon a bitumenes alapra már ráterítették a hat centi vastag kötőréteget, legfelülre majd még egy négy centiméter vastag homokolt aszfalt szőnyeg kerül. S már nem is sokára, hiszen az autópálya első, Budapest- t31 Gödöllőig húzódó szakaszát a tervek szerint idén ősszel átadják a forgalomnak. Az építés további állomásai: Bag, Hatvan, Gyöngyös lesz. Ernődnél elágazik majd az út Miskolc és Nyíregyháza felé. Ez a két szakasz nemzetközi rangra emeli majd az autópályát, mert gyorsforgalmi kapcsolatot teremt Csehszlovákiával és a Szovjetunióval. De ez egy tíz-tizenöt éves terv perspektívája. Belátható közelségben viszont a második szakasz befejezése Bag és Hatvan csomópontokkal, a határidő; 1980., s aztán az autósoknak újabb két évet kell várni, amíg az út Gyöngyösig elkészül. BENZINTÖLTŐ ÁLLOMÁS, ÉTTEREM, MOTEL Való igaz: már több mint egy évtizede hallottunk először az M—3-as tervezéséről, s meglehetősen hosszú idő telt el, amíg riportírás céljából ráhajtottunk a félig kész pályára. — A jelenlegi 3-as út forgalma mér 15 éve indokolta az új forgalmi vonal építését — tájékoztatott Bánoczy István, az UVATERV osztály- vezető mérnöke, aki 1968 óta irányítja a tervezést, sőt a tervezői művezetést is. — Az előtervezéshez hozzá is kezdtünk, de az ország anyagi teherbíró képességét akkor meghaladták a költségek. Érthető ez, hiszen a pálya minden kilométere 60 millió forintba kerül. Beleszámít a tervezés, a házak és mező- gazdasági területek kisajátítása. 24 felül- és aluljáró híd, a vízelvezetés, az elektromos és postakábel építése, a földmunkák és az út kivitelezése. Csak a gödöllői szakasz — melv 23 5 kilométer —. több mint 1,2 milliárd forintba kerül. • A gyorsforgalmi út a 10-es kilométerkőtől kezdődik, ma még mindkét oldalról mező- gazdasági területek szegélyezik. — Az M—3-as bejáratához két benzintöltő állomás, étierem. motel épül és az autóklub gépkocsiszervizt létesít maid. Az út egyébként kétszer két forgalmi sávval és egy-egy leálló sávval épül — mutat mindkét irányba Bánoczy István tervező. — A forgalmi sávpárok szélessége 7,5 — a teljes útszélesség 28 méter lesz. Az autópálya ugyanazt a burkolatot kapja, mint a megerősített M—7- es, amelynek kitűnő minőségét a műszeres vizsgálatok mellett már a tapasztalatok is igazolják. A BABATI-VÖLGYBEN Néhány perc alatt elérhető az első forgalmi csomópont Gödöllő határában. Egy felüljáró már elkészült, csakúgy, mint az Y-alakú gvalo- goshíd, amelynek az egyik oldalán lépcső van, a másikon rámpa segíti a feljutást gyerekkocsival, kerékpárral. A forgalmi csomópontban négy hatalmas hurokkanyar biztosítja majd a le- és felhajtást az autópálya mindkét irányából. A városon túl kezdődik az út legszebb szakasza: a pálya kettészeli a hegyoldalt. Jobbról 30 méter magas partfal, balról 50 méter mély szakadék kezdődik: a Babati-völgy. Az útkanyar előtt, 20 méter magas töltésen halad át a pálya. S még egy adat: építésekor 3 millió köbméter földet kellett megmozgatni. A pihenőre csalogató látvány után csak néhány perc kell, hogy eljussunk a Má- riabesenyő—Domony és Bag térségében épülő 250 méter hosszú völgyhídig. Erre kanyarodik majd rá a pálya, keresztezve a jelenlegi 3-as utat, egy aprócska patakot és a miskolci vasúti fővonalat. A tervek szerint 1980-ra kell a hídnak teljesen elkészülnie, hogy Bag határában a második forgalmi csomóponthoz érkezzünk. Ebben a térségben — Hévízgyörkig — öt különleges hidat építenek Az egyik lényegében aluljáró, a modem pálya alatt dülőút halad keresztül: lehetővé teszi az átjárást az erdőgazdaság dolgozóinak és a turistáknak. A hidak igazi különlegessége, hogy új magyat szabadalom alapján készülnek: az acélszerkezetű főtartókra előregyártott vasbetontáblákat helyeznek és a helyszínen csak a pályalemezekkel betonozzák össze. Erről a csomópontról ágazik majd el az autópálya Vác, Túra és Aszód felé. HATVAN ELŐTT — HATVAN UTÁN Az Aszód és Hatvan közötti — harmadik — autópálya-szakaszon befejezték már a földmunkákat és megkezdték a bitumenes alapréteg leterítését. A Betonútépítő Vállalat — a munkák generálkivitelezője — az új M— 3-as úton üzemelteti a nagy teljesítményű finiser-beren- dezését. Ez a' gép óránként 150 tonna (!) burkolatot tud elteríteni egyszerre 12 méter szélességben. így gyakorlatilag egy-egy forgalmi sávot fed be. Hatvan után még nem lehet kocsival végighajtani a pálya nyomvonalán. Ezen a negyedik szakaszon, amely Gyöngyösig tart, még csak a földmunkákat végzik. Ez talán a legkevésbé látványos építési fázis, mégis milliók múlnak az összehangolt munkán. Erre csupán egyetlen jellemző példa: a talajvíz elvezetésére több mint százmillió forint értékben terveztek 50 szivárgót, mert a földmunkák megváltoztatják a környék vízmozgását A Hatvan—Gyöngyös közötti szakaszt öt éven belül nyitják meg a forgalomnak. Addigra a jelenleg még itt dolgozó földmunkagéoek Emődöt is elhagyják: Miskolc és Nyíregyháza felé tartanak majd ... Kriszt György !
