Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-25 / 148. szám
1978. június 25., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Az esztendő feléhez közeledve a gyárakban, üzemekben időszerű a számvetés: teljesítették-e az előirt terv- l'eladatokat, sikerült-e valóra váltani mindazt, amit az esztendő elején terveztek? Megyénk egyik nagy vegyipari vállalatánál, a Borsodi Vegyikombinát termelési főosztályán pontos, naprakész kimutatás készül a kombinát termelési helyzetéről. A vállalat vezetői mindenekelőtt azért szólnak érthető elégedettséggel az eddig végzett munkáról, mert a 11 milliárd forintos költséggel épülő új pvc-gyár építésével egyidőben biztosítani tudták a régi üzemek zavartalan termelőmunkáját, az üzemek teljesítették az előírt tervfeladatokat. A BVK egész évi munkáját alapvetően meghatározza ugyanis az új gyár építése, próbaüzemeltetése, illetve az üzemszerű termelés megkezdése. Immár négy esztendeje, hogy a kombinát több mint 6000 dolgozójának kettős feladatot kellett eredményesen megoldani. A hatalmas méretű, példátlan ütemű beruházási munka mellett, azzal egyidőben, bizto7 sitani kellett az üzemeltetést, a feszített tervek teljesítését. A statisztika „szól” arról is, hogy mindkét feladatot nagyszerűen oldotta meg a BVK kollektívája. Évről évre növekedett a termelés, több és jobb minőségű terméket szállítottak a hazai és a külföldi piacokra. A nagyvállalat egyik hagyományos, kulcsfontosságú terméke az ammónia, s ebből január 1-től május 31-ig bezárólag 103 százalékra teljesítették a tervet, 2600 tonna ammóniával gyártottak többet a tervezettnél. Figyelemre méltó, hogy tetemesen növekedett az exportra szállított ammónia mennyisége, több mint 25 ezer tonna exportszállításnak tettek eleget a tavalyi 12 ezer tonnával szemben. A nagymértékű termelésnövekedést az ammóniagyártás intenzifikálása tette lehetővé, ami azt is jelenti, hogy az ammóniagyárnak ebben az évben megemelt tervet kell teljesíteni, s a tervek szerint, rekordtermelési eredményt kell elérni. A gyáregység dolgozói sikeresen munkálkodtak az elmúlt hónapokban, bár a folyamatos termelést több üzemzavar is akadályozta. A kombinát hagyományos és nem kevésbé fontos terméke a műtrágya. A műtrágya- gyár üzemei is teljesítették az időarányos tervet. így például mészammonsalétrom műtrágyából a tervezett 70 ezer tonnával szemben 71 900 tonnát gyártottak az üzemben. Igaz, a műtrágyagyár terve igazodott a mezőgazdaság fényeihez, ami azt jelenti, hogy a terv ebben az évben nem feszített. Sokat kellett tenni viszont azért, hogy javulion a minőség. Az exportszállítások növekvő mennyisége bizonyítja, hogy ez a munka is sikerrel járt, hiszen eddig mintegy 20 000 tonna jó minőségű műtrágyát szállítottak külföldi piacokra. Figyelemre méltó a karbamidüzem termelőmunkája is, ahol összesen 41 000 tonna karbamidmű- trágyát állítottak elő. 3500 tonnával többet a? tervezett mennyiségnél. Ezt az eredményt egyenletes, magas termelési szinttel érték el az üzem dolgozói, s emellett a hagyományokhoz híven ki- váio a termék minősege is. A karbamidmütrágya Keresett termek a piacon, jól hasznosítja a mezögazdasag, A kapacitásszint felső határán termel az ammonszulfát üzem, ahol az előirányzott tervet 110 százalékra teljesítették. Nincs baj a termék minőségével sem, hiszen eddig 14 000 tonna ammonszul- íátot exportált a BVK. Más üzemekben is sikerrel jártak a termelés növelésére tett erőfeszítések. A kapro- laktámüzem is több terméket gyártott a tervezettnél. A kombinátban előállított kaprolaktám feldolgozására Nyergesújfalun a Viszkoza- gyárban került sor, ahol ebből a fontos alapanyagból poliamid műszálat készítenek. A kaprolaktámüzem. bár meglehetősen nehéz körülmények között, de évről évre teljesíti az előírt feladatot; így ebben az évben eddig 3000 tonna kaprolaktá- mot gyártottak, 200 tonnával többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A marónátron-, a vinilklorid- és a pvc-por-gyártás tervszámainak alakulását meghatározza a PVC—III. beruházás építése. A feladat nagyságához, a követelményekhez mérten, a kombinát vezetősége számottevő erőket koncentrált erre a fontos munkaterületre. A BVK több száz jól képzett szakmunkása vett részt az új gyúr építésében, a próbaüzemeltetésben, a fontos létesítmények üzembe helyezésében. Napjainkban, illetve az év hátralevő időszakában sok múlik azon, sikerrel jár-e a próbaüzem, megkezdődhet-e a folyamatos termelés az új gyárban; az éves terv teljesítését ugyanis ez határozza meg. A tervek szerint az új pvc- gyárban ebben az évben 55 ezer tonna marónátront, 50 ezer tonna pvc-port és 51 ezer tonna vinilkloridot kell előállítani. A régi pvc-gyár- ban, valamint az új üzemekben ebben az évben ösz- szesen 90 ezer tonna pvc- port gyárt a Borsodi Vegyikombinát. Ezzel egyidőben tetemesen növekszik az export is, hiszen a pvc-por nagyobb része külföldre kerül. örvendetesen fejlődik a műanyag-feldolgozás is, több új termékkel jelentkezett a kombinát a hazai és a külföldi piacon. Csupán a kazincbarcikai műanyag-feldolgozóból 131 millió forint értékű műanyag késztermék került a piacra az elmúlt 5 hónapban. Üjdonságnak számít a kemény fólialemez és nagy szériában gyártják a műanyag ablakprofilokat. A jó piackutató, kereskedelmi munka meghozta gyümölcsét, hiszen a kombinát szekszárdi műanyag-feldolgozó gyáregysége alig-alig tudja kielégíteni a piac igényeit, búr nagy erőfeszítéseket tesznek a termelés növelésére. A szekszárdi gyáregység egyébként az egyik legeredményesebben termelő üzem. 112 százalékra teljesítette időarányos tervét, eddig 104 millió forint értékű készterméket gyártottak, 36 millió forinttal többet a tervezettnél. Elsősorban a műanyag redőnyt, a műanyag falburkolót és ajtókat gyártó berendezések kaoacltását növelték a szekszárdi gyáregységben. de korántsem tudták kielégíteni a növekvő igényeket. Szarvas Dezső Az elekt-olízisyyárban bínius 10 én kez.dfófc a próbaüzemelést. Az előtérben Kürti Katalin műszcrlábla-kczclő. A MÉM és a SZÖVOSZ minden esz Londonén naxom- íeie emiiiKpiaKcuei, xueive ennékjciveuiiyei lunteu ki a zoiuseg termesztés Den, a kís- anatLcnycszicSoen es a me- iieszKeucSoen iegjoou ereu- niciiyeKtít e.eio, peiuamuiató sza.veouporiOivai es Kisuruier- iiiciuivei. az aiupuoK anal ieuenozott oizouSug nemrég eneKcue a ki «.un tt.cisre leplei j ősziéit szaKesopor uok es Kis térmérők eremikrnyei t. Ezen a „zsűrizésen megyénk kisatu termelői is igen jól szerepelteti. a ocreczki Málé-emlék- planett oronz fokozatai Kapta a me^oKuVcsui alesz Kétcte- oen muKöuo négyesi Hazamenté zotuség termelő szaK- csüport. A isereczKi-enueK- jeiveny ezüst íoKozatuval uu- uacs József mezoiíovesdi, Dionz loliozalával peutg lukacs mire mezőkövesdi, .«agy jttzotij encsi es novucs «smu.it met;.) aszói szaiiesuporuagot luiiieueü ki. A isaiuy Bálint-emlékpla- keu arany ionuzaiat eme- niéxití kí ü suru^paiaivi uietsz „Esmcsula' nyuiienyeszLo szakcsoportja, ezüst íonoza- tat a ciganui Egyetértés szakcsoport, a szei encsi nyuiie- nyeszlo szakcsoport és a bogácsi kisáliattenyészio szakcsoport. A Baluy-emlcK jelvény arany íoiiozaiát ópouua J uzücj széphalmi, ezüsi fokozatát Túr Janos miskolci és Kovács József olaszliszkai, bronz fokozatát pedig Veres István mezőkövesdi ; nyúlte- nyésztők kapták. A sertés- tenyésztők közül a Báldy- emlékjelvény ezüst fokozatával Fügedi István mezőkövesdi, bronz fokozatával pedig Török Lajos arnóti sertéstenyésztőt tüntették ki. A méhészek Sőtér Kálmán- emlékplakettjénel: ezüst fokozatát a sárospataki „Akácvirág” és a mezőkövesdi méhész szakcsoport, bronz fokozatát pedig a sátoraljaújhelyi méhész szakcsoport kapta jó munkája elismeréséül. Vámos Ignác mezőkövesdi és Dobos Gyula mezőcsá- ti méhészeket a Sőtér-emlék- jelvény bronz fokozatával jutalmazták. A népgazdaság ötödik öt- évei terve szerint i fogyasztási cikk kereskedelmi fejlesztésére a szállodákkal együtt több mint 22 milliárd forint fordítható. A terv előírja, hogy a kiskereskedelmi hálózat alapterületét 900 ezer négyzetméterrel, a szállodák befogadóképességét 5400 férőhellyel, a nagykereskedelmi raktárak területét pedig 150 ezer négyzetméterrel kell növelni. Biztosítani kell a kulturált vásárlást, ezért az ország minden helységében meghatározott nagyságú és szakmai jellegű üzleteknek kell működniük, a lakosság differenciált ellátásának kielégítése érdekében. Magyar szállítok U Gépkocsink surrogó gumikkal íal.ia a kilométereket az Ungvárra vezető völgyek ölén futó. dombok gerincét kettészelő szürke útszalagon. Az út két oldalán sok kilométeren át szőlőtőkék sorakoznak, s a szőlőbirodalom szinte „befolyik” a területi székhelyre. Kivétel nélkül minden földszintes családi ház előtt dús levelű szőlőlugas, amely a legtöbb helyen végignyúlik az egész udvaron. A szőlőindák ott vannak a belvárosban, van ahol a vesz- sző felnyúlik a bérház harmadik emeletére A szőlőt nagyon szeretik. Megtaláliuk még az Ung folyó túlsó oldalán is. Az utcákat sok helyen fák szegélyezik. A Barátság (Druzsba) Szálló a zöldövezetben "üdülőhely benyomását kelti. A szállóból ha kitekintünk, hosszú, teknőszerű mély völgyet látunk, s dús lombú fák takarják a hegyvonalig felnyúló lakónegyedeket. (De jó lenne, ha a nagyipari Miskolcon ehhez viszonyítva csak 10 százaléknyi zöld lomb szűrné meg a város levegőjét.) A toronydaru az l^PFU tréleréről a szálloda immár tizedik szintjére emeli a házgyári elemet. Utazás közben a város fölötti dombtetőn kísérőm lemutat a látómezőnkben lassan kibontakozó településre. — Nézze csak, ez a jövő Ungvára! A város még távol van, de szembeszökő két hatalmas épület, amelyek mellett toronydaruk acélkarjai nyúlnak a magasba. Ez a város két „leg”-je. Szovjet munkások blokkos rendszerrel most építik az első 16 szintes lakóházat. Légvonalban nem mesz- sze. az Ukrajna Áruház mellett a mi honfitársaink szerelik össze nagy igyekezettel a területi székhely legmagasabb szállodáját. A már elkészült szintekről belátni a várost, a pillantás a végtelen távolba nyúlik. Ungvár egy kicsit a mi fővárosunkhoz hasonlít. A 90 ezer lakosú település sík vidékről „indul”, az Ung folyó metszi ketté, s a lakónegyedek, a házsorok elnyúlnak egészen a Kárpáthegység lábáig. — Unohod — szovjet kifejezéssel élve — a Kárpáton- túli. három magyar megyényi terület szíve, politikai, művelődési központja. Ez Szovjetunió nyugati kapuja. Szerencsés helyen, a szovjet—magyar—cseh—lengyel határ közelében terül el. Itt kereszteződnek a turistaútvonalak. Évente közel 100 ezer turista fordul meg itt. Nos. ez a földrajzi adottság, valamint a moszkvai olimpiára való felkészülés hozta hazánkat, s Borsodot is, kapcsolatba az építéssel. Az építkezés főbejáratánál szovjet s magyar felirat adja tudtul, hogy a Hotel Zakar- patty (Kárpát Hotel) beruházásának összege 15,4 millió rubel. Fővállalkozó az ÉM- EXPORT, kivitelező a Sza- bolcs-Szatmár megyei Állami Építőipari Vállalat. S hogyan kerültünk mi, borsodiak ide? Erre az építőkkel, a szállítókkal, a vendéglátóipariakkal való beszélgetés, s a látottak adnak választ. — A szállodát — magyarázza Misky Károly, az ÉM- EXPORT-kirendeltség vezetője — középen 15. a szélen 14 szintesre építjük. A nagyobb részben, kétszemélyes szobákban, valamint a kétszobás lakosztályokban 600 embert tudnak majd elszállásolni. A szállodai szobák alatt a háromszintes „le- pény”-részben lesz kifejezetten magyaros, valamint ukrán. orosz konyha, éttermekkel, éjszakai bárral. 100 személyes kongresszusi teremmel, s a mindezekhez szükséges gazdasági épületekkel. A múlt év augusztus 4-én volt az alapkőletétel. Az a célunk. hogy a szállodai tömbbel ez év augusztus 4-ig elkészüljünk. Ezt a Debreceni Házgyár termékeiből rakjuk össze. A paneleket a 3-as számú EPFU debreceni kirendeltségének dolgozói szállítják. Nagyon meg vagyunk velük elégedve. Rugalmasan alkalmazkodnak az igényekhez. biztosítják a kért kapacitást. Most is. kérésünkre, a szokásostól több kocsival szállítják az elemeket. Az emberek udvariásak. precízei?, kapcsolataink tökéletesek. Molnár László, a SZÁÉV főépítésvezetője ezt mondja: — Számunkra ez az első és egyetlen szovjet megrendelés. A szokatlanul kemény és hosszú tél befolyásolta a mun kánkat. Azt mondják, hogy 15 éve nem volt ilyen kemény tél. Novembertől márciusig a hőmérséklet a fagypont alatt volt. Májusban is csak két nap nem esett az eső. Az időjárás erősen igénybe vette az embereket, de éz idő alatt is keményen dolgoztunk. építettünk. Az év július végéig szeretnénk a szállodarész szerkezetét összerakni. E munkában sokat segít a Miskolci ÉPFU. Maximálisan meg vagyunk velük elégedve. Csak egy telefon, és annyi jármű jön. s olyan elemet szállítanak, amennyire és amilyenre szükségünk van. A szovjet és a magyar határőrszervezetekkel jó a kapcsolatunk, járműveinket soron kívül kezelik. Ezért ezúton is köszönetét mondok. Csorba Barnabás Fotó: Molnár Lajos (Folytatjuk) Megyénkben aránylag kevés termelőszövetkezetben találni nagyüzemi sertéstenyészetet, rendkívül kevés a korszerű sertéshizlalda, sok gazdaságban a korszerűtlen körülmények miatt áll igen alacsony szinten e húsellátásunk szempontjából olv fontos jószág tartása. Az ágazat fejlesztési gondjait volt hivatott összegezni, megvitatni, s az ..elmozdulást” kívánta szolgálni az a Miskolcon rendezett tanácskozás, amelyre a Borsod megyei TESZÖV hívta meg megyénk valamennyi sertéstartással foglalkozó termei őszövetkezet ét. A tsz-ekben folyó sertéstenyésztés és -hizlalás helyzetét. gondjait Molnár József, a TESZÖV titkárhelyettese ismertette. Az összkép sajnos, kedvezőtlen, a színvonal a legtöbb gazdaságban alacsony, az ágazat hosszú esztendők óta sínyli a kedvezőtlen adottságok hátrányait. Néhány gazdaságban már hosszú évek óta amortizálódott, teljesen korszerűtlen férőhelyeken folyik a hizlalás. Megkezdődött, de még lassú a feilesztés. Lehetőleg olcsó beruházással — mert költségesre nem futja —. alakítanak át eredetileg más célokat szolgáló, kihasználatlan épületeket sertésférőhelyekké. Ilyen fejlesztéssel találkozni például a prügyi és a tiszapalkonyai tsz-ekben. A tanácskozáson az állat- egészségügy és az állattenyésztési felügyelőség vezetői az ágazat egészségügyi, tenyésztési tennivalóit, gondjait is ismertették. Megyénk több körzetéből így a Bodrogközből jelzett gond. hogv adottságaik miatt csak rendkívül drágán, magas önköltséggel tudják megtermelni a sertéshizlaláshoz elengedhetetlenül szüksége« kukoricát. Ahhoz, hogv az elkövetkező években több hízott sertést adjanak a húsellátáshoz megyénk termelőszövetkezetei, nemcsak a meglevő férőhelyek korszerűsítésére és jobb kihasználására van szükség, de újabb fejlesztésekre is. Ezt jelentősen elősegíthetné ha a sertéstartás fejlesztésében jobban élnének a .érsulósok kínálta lehetőségekben. Felvetődött például eev „malac- gyár” létesítésének szükségessége. Amennyiben ez az érdekelt gazdaságok összefogásával megvalósulna sokkal jobb biztonságosabb lenne a tsz-ek hízói latban vag-ellátása. s ennek nemcsak a nagyüzemi hizlaldák, hanem a háztáji sertéstartók is nagy hasié nát láthatnák. üfttoi Imié, iii export üíiicieít tiSttüi Szállodák, izielGk, raktárak Mcstozás Miskolcon a nagyüzenií setléslarlml
