Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-24 / 147. szám

1978. június 24., szombat ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Tegnap Edward Gicrcl; a var­(Folytalás az 1. oldalról) Bizottságának tagja, az Ál­lamtanács elnöke, Piotr Ja- roszewicz, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke, Ed­ward Babiuch, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Ryszard Évelek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára, Emil Wojtaszek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagja, külügyminiszter és Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Nép­köztársaság budapesti nagy­követe. A küldöttségek megállapí­tották, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XI. és a Lengyel Egyesült Munkás­párt VII. kongresszusa óla eltelt időszakban a magyar és a lengyel nép eredménye­sen munkálkodott a fejlett szocialista társadalom építé­sén, az erre irányuló prog­ram megvalósításán. Mély megelégedéssel szól­tak arról, hogy Magyaror­szág és Lengyelország har­minc évvel ezelőtt megkö­tött és tíz évvel ezelőtt meg­újított barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség­nyújtási szerződése új feje­zetet nyitott a két ország kapcsolataiban. maradékta­lanul igazolta életképességét, s az elmúlt évek során a két ország szoros együttműködé­sének alapjává vált minden területen. A szerződésben el- határozottaknak és követke­zetes megvalósításuknak kö­szönhetően a két nép ha­gyományos barátsága es együttműködése szocialista tartalommal gazdagodott. A két ország testvéri ba­rátsága és együttműködése a közös célok es érdekek, a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség el­vei alapján fejlődik. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Lengyel Egye­sült Munkáspárt minden szinten erősíti a kölcsönö­sen hasznos, baráti kancso- latokat. a két párt elmé­lyíti ideológiai együttműkö­dését. A felek megelégedéssel ál­lapították meg, hogy mind­két ország javára állandóan mélyül és fejlődik a Magyar Népköztársaság és a Len­gyel Népköztársaság gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködése. Sikeresen valósulnak meg a magas szintű találkozókon kiala­kult elhatározások. , Gyors ütemben feilődik az árucsere-forgalom. Reális le­hetőségek vannak az 1976— 1980-ra szóló, ötéves keres­kedelmi egyezmény előirány­zatainak teljesítésére, illet­ve túlteljesítésére. Az áru­csere-forgalomban növekszik a termelési szakosítás és ko­operáció részaránya. Kedvezőnek tartják, hogy a mostani ötéves tervidőszak­ban a lengyel szakértők és építőmunkások közreműködé­sével éoül több fontos ma­gyar létesítmény, közöttük a korszerű kábái cukorgyár, amelyet 1979-ben adnak át rendeltetésének. Hangsúlyozták, hogy a két ország központi tervező szer­veinek az 1981—85-ös terv egyeztetése során kidolgozóit megállapodásai jó alapot és széles körű lehetőségeket biz­tosítanak az egvüttműküdés további elmélyítésére. A felek megelégedéssel szóltak arról, hogy megkez­dődött annak a program­nak a kidolgozása, amely meghatározza az együttmű­ködés t óvá bbf e j lesztésének irányait 1990-ig. A két országban folyó fej­lesztési munkával szoros összefüggésben, a kétoldalú hosszú távú együttműködés­ben előnyben részesítik a munkamegosztást vontatók, mezőgazdasági gépek, élel­miszeripari berendezések gvártásában: fontosnak tart­ják a termelésszakosítás és kooperáció elmélyítését a fel­dolgozó iparágakban, a be­ruházási vállalkozások koor­dinálását, főként a vegyipar­ban, az együttműködést az alapvető fűtőanyagok, nyers­anyagok és termelési alap­anyagok iránti kölcsönös szükséglet kielégítésében, va­lamint a kohászatban és a színesfémfeldolgozásban. Magyarország és Lengyel- ország gazdasági és műszaki­tudományos együttműködé­sének fejlődése jól szolgálja a KGST XXV. ülésszakán elfogadott! a szocialista gaz­dasági integrációról szóló program megvalósítását, va­lamint a sokoldalú gazdasági együttműködés fejlesztési célprogramjainak valóra vál­tását. A felek pozitívan értékel­ték a kulturális és tudomá­nyos együttműködésben kü­lönösen az utóbbi években elért fejlődést. Megállapod­tak abban, hogy a közeljö­vőben új kulturális egyez­ményt kötnek. Megállapították, hogy fej­lődik az együttműködés a tájékoztatás területén. To­vábbi erőfeszítéseket tarta­nak célszerűnek annak érde­kében, hogy a tömegtájékoz­tató eszközök segítségével sokoldalúan mutassák be a két ország társadalmi, poli­tika és gazdasági fejlődését. Abból a meggondolásból kiindulva, hogy a Magyar Népköztársaság és a Len­gyel Népköztársaság lakos­ságának közvetlen kapcsola­ta, a turistaforgalom foko­zató, fejlődése fontos ténye­zői, a két ország kölcsönös meg.smerésének és közeledé­sének, hangsúlyozták, hogy c téren még szorosabbá kell tenni az együttműködést. A két fél kifejezte azt a határozott szándékát, hogy tovább bővíti a hagyományos magyar—lengyel kapcsolato­kat a párt-, az állami és a társadalmi élet minden te­rületén. Magyarország és Lengyel- ország abban a meggyőző­désben, hogy csak a tartós béke teremti meg a feltétele­ket korunk alapvető problé­máinak megoldásához és a társadalmi haladáshoz. a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt a jövőben is erőfeszítéseket tesz a nemzetközi enyhülés folyamatának elmélyítéséért, azért, hogy e folyamat egye­temes és visszafordíthatatlan lewyen. s hogy a' különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mel­lett élése tartóssá váljék. A felek továbbra is hatá­rozottan szembeszállnak az. enyhülést veszélyeztető, a nemzetközi légkört mérgező reakciós erőkkel. Kellepnek a fegyverkezési hajsza foly­tatásában érdekelt katonai- ipari komplexumok ellen. A küldöttségek sajnálattal ál­lapítják meg. hogy a beké­ért. a nemzetközi biztonsá­gért és együttműködésért küzdő erők a nemzetközi küzdőtéren újra meg újra szembetalálják magukat a kínai vezetők enyhüléselle­nes, destruktív tevékenysé­gével is. Jelenlegi külpoliti­kájuk mélységesen ellenke­zik a világbéke ügyével és árt a népek életbevágó érde­keinek. A felek egyszersmind hangsúlyozzák, hogy ugyan­úgy, mint a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok, normálisan fejlődő államközi kapcsolatokra törekszenek a Kínai Népköztársasággal. A Szovjetunió és a szo­cialista közösség többi orszá­gának békepolitikája — amelyet támogatnak a világ haladó és imperialistaellenes erői — döntő szerepet ját­szik a béke és , a biztonság megőrzéséért, a békés egy­más mellett élés elvén ala­puló nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséért vívott harcban. D politika megvalósításában nagy jelentőségűek a Varsói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testületének kezdemé­nyezései az enyhülés tovább­fejlesztésére. a fegyverkezési hajsza megfékezésére, a le­szerelésre. Az a harc. amely a kezdeményezéseknek a va­lóra váltásáért folyik, hozzá­járul a tartós béke és a nem­zetközi biztonság erősítésé­hez. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet új távlatokat nyitott az európai államok együttműködésének fejlesztése előtt. A belgrádi találkozó megerősítette, hogy a helsinki záróokmány alá­írói érdekeltek az enyhülés folytatásában. Magyarország és Lengyel- ország hangsúlyozza, hogy az enyhülési folyamat előreha­ladása és az európai föld­rész békés fejlődése szem­pontjából alapvető jelentősé­ge van a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Szo-ialista Köz­társaság, a Német Demokra­tikus Köztársaság és a Né­met Szövetségi Köztársaság között kötött szerződések, va­lamint az 1971. szeptember 3-án, Nyugat-Berlin kérdé­sében aláirt négyoldalú meg­állapodás maradéktalan be­tartásának. A két küldöttség nagyra értékelte a Szovjetuniónak a béke és a nemzetközi biz­tonság megszilárdítására irá­nyuló kezdeményezéseit. Eb­ben az összefüggésben nagy jelentőséget tulajdonítanak annak a látogatásnak, ame­lyet Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanacsa Elnöksé­gének elnöke tett nemrégi­ben a Német Szövetségi Köz­társaságban. A felek síkraszállnak a különböző társadalmi rend­szerű államok egyenjogú, kölcsönösen előnyös és meg­különböztetésektől mentes gazdasági együttműködésé­nek kiszélesítéséért. A felek kifejezték meg­győződésüket, hogy a világ békéjének és oiztonsugának erősítése, valamint a nem­zetközi légkör javítása szem­pontjából jelenleg meghatá­rozó jelentőségű a katonai enyhülés. Ez feltétlenül szük­séges annak érdekében, hogy a nemzetközi enyhülés fo­lyamata tarlós legyen. A felek, hangsúlyozva az atomfegyvérkezési verseny megfékezésének rendkívüli jelentőségét, síkraszállnak mindenfajta új tömegpusztí­tó fegyver, köztük a neut- rontegyver gyártásának ter­ve és azoknak a világ bár­mely részén való elhelyezése ellen. Magyarország és Len­gyelország teljes támogatásá­ról biztosítja azokat a nagy jelentőségű javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió ter­jesztett elő az Egyesült Nem­zetek Szervezete közgyűlésé­nek rendkívüli, leszerelési ülésszakán. A felek kifejezik remé­nyüket. hogy az ENSZ köz­gyűlésének rendkívüli, lesze­relési ülésszaka kedvező lég­kört teremt a fegyverkezési verseny megállításához és a leszereléshez, kidolgozza a konkrét tennivalók program­ját, és ezzel fontos lépést tesz a leszerelési világérte­kezlet összehívásának útján. A felelt hangsúlyozták a Szovjetunió és a- Egyesült Államok SALT-tárgyalásai­nak jelentőségét; amelyek si­keres befejezése hozzájárul­na a nemzetközi kapcsolatok légkörének javításához, a más területen folyó leszere­lési tárgyalások előmozdítá­sához. A felek nagy súlyt helyez­nek a közép-európai baderő- és fegyverzetcsökkentésről Becsben folyó tárgyalásokra, síkraszállnak a megállapodás mielőbbi megkötése mellett valamennyi, a megállapodhs- bar részt vevő állam egyen- ’ő biztonságának elve alap­ján Abból a változatlan állás­pontból kiindulva, hogy az ember alapvető joga békében élni, a Magyar Népköztársa­ság és a Lengyel Népköz- társaság a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával, valamint minden haladó erővel együtt tovább­ra is a tartós béke alapjai­nak megerősítésére törekszik Európában és a világban. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság szolidaritásáról biztosítja a Vietnami Szocialista Köztár­saságot, amelynek békés épitőmunkáját. ismét veszély fenyegeti. Határozottan támo­gatják a Vietnami Szocialis­ta Köztársaság javaslatait, azt a törekvését, hogy poli­tikai eszközökkel oldják meg a térség nyitott kérdéseit. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a Vietnami Szocialista Köztársaság, Laosz és Kam­bodzsa népei számára jelen­leg a béke megőrzése és a népgazdaság fejlesztése a legfontosabb. A felek ismételten kijelen­tették. hogy szolidárisak va­lamennyi. az imperialista ag­resszió ellen küzdő néppel, támogatják harcukat a poli­tikai — és a gazdasági füg­getlenségért, országuk szuve­renitásáért. Támogatást nyúj­tanak a haladó társadalmi rendjük építésén munkálkodó fejlődő országoknak. Támo­gatják Etiópia népének küz­delmét országa egységéért, a haladó vívmányok védelmé­ért. Síkraszállnak a gyar­matosítás maradványainak felszámolásáért, a faji meg­különböztetés megszünteté­séért. támog. iák Namíbia es Zimbabwe népeinek igaz­ságos harcát országuk teljes függetlenségéért. Á felek ismételten aggo­dalmukat fejezték ki amiatt, hogy továbbra is bonyolult, robbanásig feszült a helyzet a közel-keleti térségben. Hangsúlyozták, hogy a konf­liktus tartós és igazságos megoldása csak akkor lehet­séges. ha az izraeli csapato­kat kivonják az 1967-ben megszállt összes arab terü­letről. ha biztosítják a Pa­lesztinái ahab nép jogainak érvényesítését, beleértve sa­ját állama létrehozását, és garantálják a térség vala­mennyi államának független­ségét és biztonságát. E cél­ból fel kell újítani a genfi békekonferenciát az összes erdekelt fél részvételével. A felek megelégedésüket fejezték ki. hogy a kommu­nista és munkásmozgalom be­folyása erősödik világszerte. A Magyar Szocialista Mun­káspárt es a Lengyel Egye­sült Munkásoárt továbbra is arra törekszik, hogy erősöd­jön az európai kommunista és munkáspártok együttmű­ködése a békéért, az enyhü­lésért, ‘a társadalmi haladás­ért vívott harcban az 1976. évi berlini értekezlet doku­mentumában lefektetett elvek alapján. A két párt határozottan szembeszáll mindenféle szov- jetellenes és kommunistael­lenes kampánnyal, a burzso­áziának és a reakció erőinek a munkásmozgalom gyengíté­sére. valamint a kommunista pártok egymással való szem- beállítására irányuló próbál­kozásaival. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Lengyel Egye­sült Munkáspárt arra törek­szik, hogy fejlessze kapcso­latait a szocialista és a szo­ciáldemokrata pártokkal. A két küldöttség megbeszé­lései az őszinteség és a biza­lom légkörében zajlottak le. és valamennyi megtárgyalt kérdésben a nézetek teljes azonossága nyilván .lt meg. A felek kifejezne mély meggyőződésüket. hogy a Magyar Népköztársaság párt­ós kormányküldöttségének lá­togatása a Lengyel Népköz- társaságban nagymértékben hozzájárul a két párt. ál­lam és nép barátságának es együttműködésének további elmélyítéséhez. A magyar párt- és kor­mányküldöttség a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa nevében lengyel párt- és kormányküldöttsé­get hívott meg baráti látoga­tásra a Magyar Népköztár­saságba. A meghívást kö­szönettel elfogadták sói sajtókonferencián bevezető nyilatkozatában meleg sza­vakkal beszélt a lengyel es a magyar népet összefűző történelmi barátságról, Em­lékeztetett arra. hogy ami­kor Lengyelországot fasiszta támadás veszélye fenyeget­te, nyomban több. mint hat­ezer magyar önkéntes je­lentkezett, hogy fegyverrel a kézben segítse a lengyel nép harcát, A német megszállás időszakában magyar kato­nák ezrei harcoltak a len­gyelek oldalán és sok len­gyel partizán éppen a ma­gyar katonáktól kapott fegv- verekkel szállt szembe az agresszorokkal. Hagyományos barátságunk a felszabadulást követően nemcsak fennmaradt, hanem új, gazdagabb tartalommal telítődött — mondotta Ed­ward Gierek. Aláhúzta, hogy ennek szellemében zajlottak le a mostani tárgyalások is, amelyeken elsősorban azt tekintették át, hogyan tehe­tik még elmélyültebbé és in­tenzivebbé a két ország együttműködését, s miként mozgósíthatják a közös mun­kálkodásban még meglevő jelentékeny tartalékokat. En­nek jegyében folytatták az eszmecserét a politikai, a gazdasági es a kulturális együttműködés fejlesztéséről. Elmondta, hogy az el­múlt napokban Lengvelor- szá;' különböző részeiből szá­zak és százak fordultak hoz­zá levélben. Fölidézték, hogy 1939-ben mintegy 50 ezer lengyel katona és több száz­ezer lengyel hazafi talált vé­delmet és menedéket Ma­gyarországon. A levélírók azt kérték, a magyar párt- és kormányküldöttség látogatása alkalmával tolmácsolja a lengyel emberek szívből jö­vő köszönetét tízért a segít­ségért. Az ő nevükben és a magam nevében is kérem, továbbítsák e köszönetét A LEMP KB első titkára kitért arra, hogy a nemzet­közi kérdések sorában azok­ról a közös tennivalókról tárgyaltak, amelyekkel a két ország hozzájárulhat az eny­hülés folyamatának vissza­fordíthatatlanná tételéhez, a nemzetközi együttműködés kiszélesítéséhez es a béke biztosításához. Szavaihoz kapcsolódva Ká­dár János hangoztatta, hogy napjainkban minden eddigi­nél magasabb fejlettségi szintet értek el a magyar— lengyel kapcsolatok: egyet jelentenek a szocializmust építő két nép barátságával és testvériségével. A magyar küldöttség látogatásának célja e testvéri kapcsolatok és együttműködés fejlesztése és erősítése volt. Elmond­hatjuk, hogy a célt elértük: Egyre több vállalatnál igénylik a szakszervezeti tag­ság véleményét a gazdasági tervezésben, a döntések meg­hozatalában. A vasasszak­szervezethez tartozó három ágazatban, a kohászatban, a gépiparban és a villamos- energia-iparban 36 ezer bi­zalmi és 10 ezer bizalmi­helyettes telel ősségiéi.iesen tesz eleget társadalmi meg­bízatásának. Jogaik a Mi­nisztertanács és a SZOT ha­tározatai alapján alapvetően érvényesülnek, nőtt szerepük a szakszervezeti és az üzemi demokrácia fórumain. A ha­tározatok végrehajtásában azonban még sok a tennivaló. Mindezt Herczeg Károly, a vasasszakszervezet főtitkára állaoitotta meg a vasas­bizalmiak pénteki 111. orszá­gos tanácskozásán a szak- szervezet székházában. A főtitkár előadásában emlékeztetett arra. hogy a szakszervezet néhány évvel ezelőtt kísérleti céllal mint- **«*v ion ezer doleozót foelal­a látogatás minden bizony­nyal új lendületet ad a két ország együttműködésének. Mint mondta, az élő magyar —lengyel barátság nemcsak a két ország vezetőinek sze­mélyes jo kapcsolatain, ha­nem tíz- és tízezrek konk­ret együttműködésén is le­mérhető. A két nép barátsá­ga valóban milliók barátsá­ga. Jó dolog, hogy eszünkkel, szívünkkel is együttműködé­sünk fejlesztésére törekszünk. Kádár János elismeréssel szólt arról a dinamikus fej­lődésről. amelyet a Lengyel Népköztársaság a LEMP ve­zetésével az utóbbi években elért. A lengyel nép —, amelynek fiai a második vi­lágháború minden frontján harcoltak a Hitler-fasizmus ellen — óriási áldozatokat hozott szabadságáért, azért, hogy a szocialista fejlődés út jára léphessen. Mostani lá­togatásunk tapasztalatai is arról győztek meg bennün­ket. hogy haladásuk, ered­ményeik mögött sok-sok erő­feszítés, kemény munka áll. A tárgyalásokon érintett nemzetközi témákra utalva az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára alá­húzta: mind a magyar, mind a lengyel nép alapvető erde- ke. hogy békében munkál­kodhasson szocialista céljai eléréséért. Azt valljuk — miként lengyel barátaink is —. hogy a valódi és haté­kony külpolitika alapja, hogy mindenki előtt világos legyen, hol. melyik oldalon állunk, mik a szándékaink és a céljaink. Külpolitikánk lé­nyege: hűség szövetségeseink­hez, barátság és szolidaritás a gyarmati rendszer marad­ványai ellen, az önállóságért, nemzeti függetlenségért küz­dő erőkkel és korrekt part­neri viszony a fejlett kapi­talista országoknak azon erőivel, amelyek készek a békés egymás mellett élés normái alapján együttmű­ködni velünk. Azért kell dolgoznunk, hogy az embe­riség ne a világháború tra­gédiája. hanem a békés, szebb élet felé haladjon. Ezután az újságírók kér­déseire válaszolt a két test­vérpárt vezetője. Kádár Ja­nos egyebek között arról szólt, hogy nagyon ígérete­seknek tartja a magyar- lengyel gazdasági együttmű­ködés továbbfejlesztésének perspektíváit. Az e téren rendelkezésre álló lehetősé­gek jobb kiaknázásával mindkét ország meggyorsít­hatja fejlődését. A magyar— lengyel kapcsolatok fontos’ elemeként említette a gyor­san bővülő turizmust, amely szintén nagy szerepet játszik egymás életének, munkájá­nak. kultúrájának jobb meg­ismerésében. nál szervezeti változásokat hajlott végre. Ezen tapasztalatok figye­lembevételével került sor a Minisztertanács és a SZOT határozataira, amelynek so­rán bővítettek a bizalmiak jogkörét és kötelezettségeit, erősítették az üzemi demok­ráciát. Az eltelt rövid idő azt mutatja, hogy az új jogok és kötelezettségek alapvetően ér­vényesülnek. Néhány helyen azonban a vezetők féltik z egyszemélyi felelős vezetés elvét, az üzemi demokrácia szélesítés ' en ennek csorbí­tását látják, máshol viszont, leegyszerűsítve a kérdést, csupán szervezeti feladatnak fogják fel. A jogok és köte­lezettségek érvényesítése ér­dekében szükséges és indo­kolt a bizalmiak képzésének fokozása. tabizÉik tanácskozása koztató kilenc vasas vállalat­Közös közlemény a magyar páti- és koiánvkülilség lengyelországi látogatásáról i Kádár János és EH Gíerek sajtélonferenciája Varsékan ill»!-

Next

/
Thumbnails
Contents