Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-20 / 143. szám

1978. junius 20., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A z elmúlt hetek és hónapok szeszélyes időjárását ugyan­csak sokáig emlegetik majd a közös gazdaságoknál épp úgy. mint a kiskerttulajdonosok népes táborában. A késői fagyok és a hosszan tartó esőzés következtében nem­csak időbeli elmaradás, de jelentős mennyiségű terméskiesés is jelentkezik. Bar a kertészeti termékeknél keletkezett kar nagy hányada a közös gazdaságokat érinti, veszteséget je­lent valamennyi kiskerttulajdonos számára is. Az is igaz, hogy a jelentős létszámú kertészkedő család közül, sokan csak a saját szükségletre termelnek, de mégsem lebecsü­lendő az a mennyiség, amelyet különböző forrásokon keresz­tül a közfogyasztásra adnak. Ebben az évben még inkább szükség lesz rá. hogy a ko­rábbi évek gyakorlatától egy kicsit jobban, minden megter­mett gyümölcs, vagy zöldség célszerűen kerüljön felhaszná­lásra. A már előre látható terméskiesések ugyanis, amelye­kei a közös gazdaságoknál felmérlek, igen jelentősek. Bar több közös gazdaságnál a lehetőségekhez mérten a kipusz­tult zöldségféléket pótlásokkal, vagy másodvetésekkel igye­keztek ellensúlyozni, mégsem sikerülhet a már elveszett áruérteket pótolniuk. A nagyüzemi gyümölcsösökben bekövetkezett veszteségek jellemzésére csak egyetlen példa: a Léhi Állami Gazdaság cseresznyésében a számított nyolc és fél vagon termék he­lyett alig négy és fél vagonra számítanak. Még jelentősebb lalán a kiesés a közfogyasztásban és a konzervipar által is közkedvelt meggytermésnél, ahol a korábban számított ti­zenhárom vagon helyett, jó ha három és fél vagonnyi ter­mést be tudnak takarítani. Még tovább lehetne sorolni az egyéb gyümölcsfajtákat, amelyekből ebben az évben a tavalyihoz képest lényegesen kevesebb kerül majd a piacokra. A nagygazdaságokéhoz ha­sonlóan jelentkezett a kisgazdaságoknál is a kai-, noha vo­lumenében ott lényegesen kevesebb A felsoroltakból is következik, hogy a különböző felvá­sárlásra kijelölt szerveknek ebben az évben mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy minél több zöldség és gyümölcs kerüljön be a közfogyasztásba. A korábbi évek tapasztalatai igazolják, hogy e területen igen eredményes együttműködés alakult, ki a nagyüzemek és a kiskertszövet­kezetek. szakcsoportok között, különösen a hajtatott, fólia alatt termelt primőráruk előállítására. Most azonban ennél jóval többre van szükség. Mindenekelőtt meg keli javítani és szervezettebbé kell tenni valamennyi megtermelt áru fel­vásárlását és felhasználását. A ZÖLDÉRT es az áíész-ek — utóbbiakra szintén vonatkozik a felvásárlási kötelezettség — most ne csak a központokban, hanem kint a helyszínen is szervezzenek felvásárlást. Gondoljanak arra, hogy nagyon sok kiskerttulajdonos eladási és szállítási gondjain segítenek azzal, ha a gyümölcs- és zöldségérés időszakában felvásár­lóik a helyszíneken keresik fel a termelőket. Ha valaha köve­telmény volt, úgy most sokkal inkább az, hogy a gyümölcs és zöldség felvásárlásának legfőbb feltétele legyen: a fo­gyasztási vagy feldolgozási alkalmasság. Az ellátás jobbá tétele érdekében kétségtelenül maguk a kistermelők, a kis­kerttulajdonosok is sokat tehetnek. Az áruik magasabb áron való átvétele, másrészt a gyümölcs- és zöldségfélék frisse­sege érdekében helyes, ha a felvásárlásra kijelölt bolt ve­zetőjét. már a szedés előtt legalább egy nappal értesítik ar­ról, hogy milyen árut es mennyit kívánnak szállítani. M indezek nem nagy dolgok, .és egyik féltől sem kivan­nak többletköltséget, nagyobb fáradtságot, De mind­annyiunk érdeke, a fogyasztók érdeke. Senki számá­ra sem lehet közömbös, hogy miként alakul ebben az évben is a lakosság gyümölcs- és zöldségellátása. V. M. Nagy munkában a növényvédelem Az utóbbi évek egyik leg­nehezebb feladatát „kapta” a termeszeitől a hazai növény- védelem ; a szélsőséges, esős- párás időjárás nyomán sok gyümölcsösben már tízszer kellett permetezni, és a ga­bonatáblákban is felütötte fejét a lisztharmat, úgyhogy összevont védekezésre került sor májusban és június első két hetében. A kereskedelem a vegyszerkészletek idősza­kos átcsoportosításával, ese­tenként pótmegrendelések­kel elégítette ki a növényvé­dő szerek iránt idén szokat­lanul nagy igényeket. Május végéig több mint 3 milliárd forint értékű nö­vényvédő szert használtak fel a termelők, főként a gomba- öiöszerek voltak keresettek az elmúlt hetekben. A tava­lyi év azonos időszakához képest mintegy harmadával több készítményt vásároltak meg a nagyüzemek. Különö­sen a Szaboles-Szatmár me­gyei gazdaságokba irányí­tottak nagy mennyiségű ve- gyianyagol, itt ugyanis a legtöbb helyen nyolc-tíz eset­ben kellett megvédeni az al­máskerteket és sokfelé a szőlőt is a fertőzéstől. A liszthaumat elleni gom­baölőszereket helikopterek­ről es repülőgépekről szórták ki a gabonatáblákra. Miután a fertőzés nagyfokú veszélyt jelentett, az AGROTRÖSZT vállalatai az eredeti megren­delésen felül további 880 tonna kéntartalmú készít­ményt biztosítottak a terme­lőknek tőkés importból. A rovarölőszerekböl az el­látás továbbra is zavartalan, egyedül néhány speciális ké­szítmény hiányzik a keres­kedelmi raktárakból, helyet­tük más készítményeket ajánlanak a termelőknek: ezek hozzávetőleg ugyan­olyan hatást fejtenek ki és jó eredménnyel használhatók fel a nagyüzemi termelés­ben. A kistermelők által hasz­nált növényvédő szerekből az ellátás zavartalan, a tavalyi­nál mintegy 15—20 százalék­kal . több kis csomagolású növényvédő szer kelt el az idei tavaszon. Kommunista műszakon Az Angela Davis brigád A fúrógép mellett: Guba József né, SZTK ügyintéző A gyárt sorompón üdvözlő felirat. Azokat a dolgozókat köszönti, akik munkába áll­tak szabad szombatjukon. A portás hiába csöngeti az irodákat, senki sem veszi fel a telefont. Egy lélek sincs az irodaházbifh. Az üzemcsarnok felől ellenben a megszokott zaj hallatszik. A Kismotor- és Gépgyár Mezőkövesdi Gyáregysége minden évben hirdet: kom­munista műszakot, Az idén is azt a gyakorlatot követik, hogy két alkalommal rende­Az újítómozgalom helyzete megyénkben zik meg. A többség június 3-án jolt be a gyárba, ak­kor 240 munkás dolgozott, ma 17-én száznegyvenen vannak. Termelékenyebb így a munka, mindenki géphez jut. mindenki hasznos mun­kát ve géz. És az egyén szem­pontjából is jobb. ha két idő­pont közül választhat. Magiez József paj'tvezető­ségi titkárt egy esztergagép mellett találjuk. — Egyéb­ként: műszaki-gazdasagi ta­nácsadó. — Valamikor esztergályos voltam. Szégyellném, ha nem sikerülne a munkadarab — mondja. — Rajtam kívül meg jó néhány irodista dol­gozik gép mellett ma. — Mi a mai műszak célja? lelve fordítja az összeget a tanács. Mindezen túl a ter­melés elősegítése is toníos cél. Tervünk időarányos ré­szét teljesítettük, de egy kis „rátartás” sohasem árt. Koo­perációs munkáink exportra kerülnek, a pontos szállítás nagyon fontos. Bojtár István műszaki ve­zető és Horváth István meós a mai gyártmányok minőse­géről beszél. — A szakmunkások ugyan­úgy dolgoznak, mint máskor, az adminisztratívok munká­jára meg odafigyelünk es segítünk nekik. — Jó a minőség, meg any- nyi selejt sincs, mint más­kor. Horváth István alapszer­vezeti KISZ-titkár is. — Két lialal kivételével mindenki megjelent a mű­szakon. Az ö távollétük is igazolt, egyetemi felvételi vizsgára készülnek. Ok befi­zették a munkabérüket. Az Angela Davis aranyko- szorús szocialista brigád négy tagjával a csomagolo- ban találkozunk. Barczi Ist­vánná, Sereg Istvánná, Jacsó Istvánná, amúgy irodán dol­gozik, de ez — tehat a gya­korlat hiánya — nemigen latszik meg munkájukon. Nyolcszáz darab vasúti cso­magtartót csomagoltak be a műszak alatt, éppen annyit, mint a csomagoló dolgozoi. akik mindennap ezt a mun­kát végzik. A brigád többi tagja is itt van. A műszaki vezető öröm­mel újságolja, hogy aligha­nem újításról lesz szó: ezek a számviteli dolgozók nagy­szerű módot találtak a Bosch- kötőelemek felületvédelmé­re. A jövő heten kipróbálják a szakemberek. Elmondják, hogy majdnem minden évben történik ha­sonló. Néha újítási javaslat születik, néha valamelyik vezetőnek jut eszébe valami­lyen munkaszervezési ötlet a gép mellett. Kévés szebb, virágosabb, tisztább gyárudvart lát az ember, mint a Kismotorét. Ma is két brigád csinosítja a környezetet. Az irodisták egy csoportja a rózsakertet gyomlálja, a patronált iskola 12 tanulója pedig söpröget. Körükben találkozunk Kiv­ezet Miklóssal, a gyáregység vezetőjével. — Nem art. ha megismer­kednek a gyárral is a fiúk. Az újítók a műszaki-tech­nikai haladás úttörői, ök a „nehéz emberek” is. Egy harmincötszörös újító pa­naszkodott a minap, hogy a hála mögött bogárasnak ti­tulálták. „Sok-sok örömet szerzett nekem az újitómoz- gaiom és rengeteg kudarcot kellett átélnem miatta. De a kudarcok után is, ha jött az ötlet, nem bírtam ellenállni, megcsináltam. Elismerést, pénzt, nem sokat kaptam, de a bevezetett újítások kárpó­tolták mindenért.” Hogyan honorálják? Az egy kalkulált újításra jutó díj a vizsgált gazdálkodó egységeknél a következő­képpen alakult az utóbbi három évben. 1975-ben 2558, 76-ban 2623, 77-ben 3823 fo­rintot fizettek. A díjkulcsok: 1,6, 0,7 és 2,5 százalékosak. Nos, a rendelet minimális díj kulcsként 2 százalékot ál­lapít meg. A dijkulcsok és a beadott újítások darabszáma közölt egyenes az arány. A legtöbb újítás a Diósgyőri Gépgyárat gyarapítja, itt 5 százalékos díjkulcsot alkal­maznak. Az Észak-magyar­országi Áramszolgáltató Vál­lalatnál mindössze V, u Bor­sodi Hőerőműnél pedig 2 százalékos a dijkulcs. A TVK-ban sem „fizetik túl” az újítókat. Példát, is hoztak erre a népi ellenőrök. A TVK-ban az 1535. számú újítás esetében a kalkuláció szerinti vállalati haszon 1 millió 68 ezer forint. Ezért 0,7 százalékot állapítottak meg, az újító 8000 forintot kapott. A vállalatok — a nehéz­ipari tárcához tartozó válla­latok kivételével — a része­sedési alapot veszik igény­be az újítási díjak forrása­ként. Alig alkalmazzák az újítások bérszínvonalat nem terhelő díjazási lehetőségét. Bérszínvonalba, bértömegbe nem számítható bérköltség­ként lehet elszámolni ugyan­is az olyan újítások díjait, amelyek a balesetveszélyt, az egészségre káros tényezőket csökkentik. A népi ellen­őrök felhívták erre a veszé­lyes üzemek vezetőinek fi­gyelmet. A legtöbb helyen alacso­nyak tehát az újítóknak ki­fizetett összegek. Nem jutal­mazzák kellőképpen a köz­reműködőket, az újítások el­bírálóit sem. A vizsgált 22 helyen 3 év alatt 16 807 újí­tást nyújtottak be. ezek mindegyikével foglalkozni kellett Valakinek. És mégis mindössze 85 közreműködőt jutalmaztak meg ez a)at,t az idő alatt. Talán itt keresen­dő akkui- a találmányok kis számának az oka. Három év atalt csupán 8 újítást jelen­tettek be találmányként: ölöt a DIGÉP-ben, hármat a TVK-ban. Nemcsak a pénz számít Az elmúlt három évben mintegy kilencezren újítot­tak a vizsgált vállalatoknál, ipari szövetkezeteknél. Kö­zülük csak 225-en kaptak „Kiváló újító” kitüntetést. Nagyon kevesen. Hát akkor miben nyilvánul meg az újí­tok erkölcsi elismerése? Az ipari szövetkezetek többsé­gében úgy nyilatkoztak, hogy a csoportvezetők, vezető munkások általában az újí­tók köréből kerülnek ki. El­lenben egyetlen egy olyan esettel sem találkoztak a né­pi ellenőrök, hogy az újito- mozgalomban való sikeres közreműködéssel indokolták volna valaki előléptetését, kitüntetésre való felterjesz­tését. Néhol még az is ki­derült, hogy az „okvetetlen- kedö, asztalra csapkodó, az igazukat védő nehéz embe­rek” hátrányos helyzetbe kerülnek az előléptetések idejen. Nemcsak a pénz számít, lehat helyeselhető az a gya­korlat, amely néhány helyen kialakult. Az, hogy üzemi híradókban, üzemi lapokban, gyűléseken. rendszeresen megrendezett újítási bemu­tatókon népszerűsítik az újí­tókat és újításokat. Néhol újítási albumok is készül­nek. Milyen az összkép Borsodban Vegeredmenyben reprezen­tatív felmérésnek tekinthető a NEB megyei vizsgálata, mert csupán 22 gazdálkodó egységre terjedt ki. A me­gye egészét tekintve, fejlő­dik, erősödik az űjítómozga- lom. 1971 és 1977 között mintegy két és félszeresére nőtt a beadott újítások szá­ma, 62 százalékkal nőtt a gazdasági eredmény. Amikor Csepelen meghirdették az „egy brigád — egy újítás” akciót, nálunk, Borsodban gyakorlat volt mar ez. A mozgalom anyagi tisztaságá­hoz sem férhet kétség, a né­pi ellenőrök és mások sem találkoztak visszaélésekkel. Az összkép tehát jó, de a NEB-vizsgálal bebizonyítot­ta, hogy jobb is lehetne. Fo­kozni kell az újító kedvet, nyomatékosabban kell ér­vényt szerezni a Miniszter- tanács határozatának. Be kell vonni a dolgozókat a feladattervek kidolgozásába, es olyan feladattervet kell készíteni, amely ötletet ad a szakmunkásnak és a mér­nöknek is. Nagyobb gondot, több energiát kell fordítani az újítási javaslatok útjának egyengetésére. Nagyobb er­kölcsi és anyagi megbecsü­lést várnak és érdemelnek az újítók. Példák igazolják, hogy kamatostul térülnek meg az ötletekért, kísérlete­zésekért kifizetett forintok. Es végül: meg kell becsülni magukat az ötleteket, a már elfogadott újításokat. Időt és pénzt lehet megtakarítani, embereket kudarcoktól lehet megkímélni úgy, hogy az üzemek közszemlére bocsát­ják sikeres újításaikat. Mil­liókat lehetne nyerni azáltal, ha a gyáregységek, vállala­tok újítási tapasztalatcserére hívnák egymást, ha átven­nék és alkalmaznák egymás újításait. Olyan tartalékok ezek. amelyeket érdemes kiaknáz­ni, amelyeket kötelességünk feltárni. Lcray Györgyi (Vége) — Alapszervezetünk cselek­vési programjában is szere­pel, kollektívánk vállalta, hogy egy napot dolgozik Me­zőkövesdért. Gyermekintéz­mények fejlesztésére, a vá­ros szépítésére fordítjuk, il­Kevés a kapacitás a me­gye építőiparában. A fejlesz­tés sürgős napirendi kérdés. A Borsod megyei AEV be­fejezte házépítő kombinát­jának rekonstrukcióját. Az ESZAKTERV mérnökeivel kö­zösen kifejlesztették az isko­lák, óvodák iparosított épí­tésére alkalmas borsodi váz- nanelrendszert. Elkészült a kereskedelmi és szolgáltató üzletek „sorozatgyártását” elősegítő vázpanelrendszer sablonparkja is. A teljesítő­képesség növelését szolgáló építőipari beruházások nyo­mán Borsodban a tervidő­szak végére 1.9 milliárd fo­rinttal enyhülhet a kapaci­táshiány. A megyei tanácsi építő­ipari vállalat a célcsoportos és a munkáslakásépítkezése­ken jól alkalmazható alagút­zsalus technológiát, a mis- kob: építő vallalat pedig középblokkos technológiát Hátha egyszer munkatársak leszünk. Ha én pályaválasz­tás előtt állnek, lehet, hogy megigézne ez a mai hangu­lat. Icvay—laezö honosított meg. A megye építőipara a fejlesztésre szánt összegek nagyobb részét a földmunkák, a panelszerelés, és a szakipari munkák, va­lamint az anyagmozgatás gé­pesítésére költi. A megyeben is sok tartalék van még a munkaszervezésben, a beru­házások előkészítésében. Sok bírálat hangzott el. hogy az építők idegenkednek az új anyagok alkalmazásától. Pél­dául a BVK műanyag aitóit,' ablakait a megyei éoítővál- lalatok még ma sem hasz­nálják. A borsodi éoítővál lal átok ebben az ötéves tervben több mint 2.2 milliárd forin­tot fordítanak génesítésre, kanacitásbővitésre. korszerű-' sitésre. Saínos. ez az összeg kevésnek bizomml a naev feladatok el'“9z<ioóvio7. mi­szerint öl óv nlaH —76 milliárd forint árfék” beru­házásnak. felújításnak kelj megvalósulnia. Fbbő1 41 6 milliárd az építőipar íelaöa-' la.' Kapacitásfejlesztés Borsod építőiparában Síiéi kilóra sziséj vaa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents