Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-14 / 138. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. június 14., szerda A több tudás — életszükséglet A munkásosztály művelődésének segítője Feljegyzések a szakszervezeti Könyvtári munkáról A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának Központi Könyvtára időről időre számba veozi, hogy a közelmúlt idö- szakoan mit végeztek, miként teljesítették azt a közművelődési feladatot, amely tC szakszervezeti könyvtárakra hárul, mit kell tenni a munka javítása érdekében. Az elmúlt napokban hasonló számvetést végeztek, s annak legjobb meg- alLapítasaiból érdemes kiragadnunk néhány gondolatot. A szakszervezeti mozgalom vezetői is több ízben vizsgálták a közelmúltban a közművelődés helyzetét és azon belül a szakszervezeti könyvtárak tevékenységét, értékelték a végzett munkát. Megállapítást nyert, hogy új célok nem jelentkeztek, viszont a feladatok sokasodnak, nagyobbodnak, és éppen mert a munkásosztály körében vég-' zendő közművelődési munka egy-egy értékelési szakasz után továbbra is azonos célokat kíván megvalósítani, elsősorban az eddig végzett munka további javításáról van szó. A szakszervezeti könyvtárosság, mint szakma mintegy negyedszázados' múltra tekinthet vissza. Borsod megyében már több mint tizenöt éve folyik szakszervezeti keretek között alapfokú k'önyvtárosképzés és mintegy félezren nyerték el ezt a képesítést, a nagyarányú személyi változások miatt, mégis újabb és újabb tanfolyamokat kell indítani. Jó lenne a könyvtárosi fluktuációt valami módon megállítani. Nem kis gondot jelentenek egyes letéti könyvtárak. A kérdés úgy fogalmazható meg: vajon célszerű-e száz főn aluli üzemekben letéti könyvtárakat fenntartani? A könyvtárosi szakvélemény szerint nem. Ez rendszerint csak egy eldugott könyvszekrényt jelent, de igen sokszor az üzemi szakszervezeti bizottság ragaszkodik a letéti könyvtárhoz ilyen, olyan okokból, nemritkán presztízs miatt. Ugyanakkor az elmúlt évi statisztika szerint huszonhárom borsodi letéti könyvtárban ötvennél kevesebb volt a beiratkozott olvasó. Vajon ezért érdemes-e fenntartani, a letéti könyvtár puszta léte elég-e az üzemi szakszervezeti bizottság megnyugtatására és ezzel egy sor feladat kipipálására? Igen jó a-bányászkönyvtáfak gyakorlata, nevezetesen az aknákon történő könyvkölcsönzés, mert így a brigádokhoz, az olvasókhoz sokkal közelebb kerül a könyvtár és a könyv, sokkal hatékonyabb a könyvtári munka. .-** A szakszervezeti könyvtárakban harminc-harmincöt százalékot is meghalad a gyermekek és az ifjúság részére szánt anyag. Ez részben jó, részben gondot is jelent, mert az egyetlen könyvtáron belül a pj%rmekekkel való foglalkozás nehézkes, nem könnyű az iskolákkal közös ismertető irodalmi és meseórák megtartása. Változatlanul nem kielégítő a szakmunkásképző intézetek könyvtári ellátása, a tanulók olvasottsága. Július végén a Csanyikban szakmunkástanulók kéthetes olvasótábora nyílik, s ezen 'az Országból százhúszan vesznek részt. Ez viszont a szakmunkástanulók számához viszonyítva kevés. Kiemelt gond a szakszervezeti könyvtári ’munkában is a szocialista brigádokkal való foglalkozás. Az eredmények még ha a statisztikában jól mutatnak is, nem tölthetnek el megnyugvással, mert a brigádnaplók és az értékelések azt tanúsítják például, hogy a brigádtagok olvasnak, vagy legalábbis vállalásokat tettek az olvasásra,, ugyanakkor a szakszervezeti könyvtárak olvasóinak a száma ke- "vesebb, mint a bri'gádtagoké. Persze, olvashatnak a brigádtagok máshonnan. való könyvet is, mindenesetre a velük való foglalkozást pontosítani, finomítani szükséges. Hasonló gond mutatkozik a bejáró dolgozóknál is. Érdemes a könyvtáraknak rendszeresen vizsgálni az olvasók érdeklődéséi, milyen jellegű műveket keresnek, kölcsönöznek. S nem utolsósorban milyeneket vásárolnak. A SZOT ebben az évben megvizsgálja az üzemi könyvterjesztést éppen emiatt. és- a vizsgálat eredményéhez mérten irányelveket fog kiadni az üzemi könyvterjesztés javítására. Nem könnyű dolog olvasóvá nevelni. A szakszervezeti bizottságoknak, vagy az üzemeknek sokszor könnyebb tíz vagy száz új könyvet megvásárolni, mint a könyvtárosnak egy új olvasót, a hiányosabb műveltségű dolgozók közül megnyerni. Aránytalanságok mutatkoznak Borsod megye szakszervezeti könyvtáraiban e tekintetben; a jobb olvasói arányok az ipari szakmáknál mutatkoznak, a többi helyen igen kevés. vagy jóformán semmi a fejlődés. Ezenkívül a munkásszálláson élők, a bejárók és a. szakmunkástanulók jelentik még a legnagyobb gondot. és minden kategóriában a hiányos iskolai végzettségűekkel való törődés jelent még külön feladatot. A különböző olvasói mozgalmak Borsodban is sikerrel jártak, például az „Olvasó munkásért” pályázaton a borsodi szakszervezeti hálózatból hat könyvtár ért el országos helyezést. A számvetés nagyjából körvonalazza a feladatokat is, amelyeket a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának Központi Könyvtára pontokba foglalva is rögzített, s amelyeknek összességében a legfőbb tanulsága, hogy a szakszervezeti könyvtári munka valójában a munkás- osztály művelődésének egyik legfőbb segítője kell, hogy legyen. (bm) Győrnek ajándékozta A rádió mellett A pernyelőrinci duellum Falvainkban, kisvárosainkban dúsan tenyésző szokás manapság az urizálás. A körorvos pénzért rendel, vagy-ha a beteg csökönyös, hát SZTK-alapon is, a kikövetelt élelmiszer-ajándékokkal üzletel, szeretőt tart, az ő tanítónő feleségének viszont az iskolaigazgató udvarol, s mindketten hasra- esnek egy ügyes vigéctől. aki Csekonics néven mutatkozik be. Áll a mucsai jellegű dolce vita a helyi ge- bines vendéglátóegységben, de valakinek a szeretőiét elszeretni már olyan bűn. amely Pernyelőrincen is megtorlást kíván, s ha már lúd, legyen kövér, ha egy mai magyar úr becsületéről van szó, úgy a neo-dzsent- ri”, aki éopen most kutattat- ja őseit, s azok címerét, csak párbajjal védheti meg annak tisztaságát. Ha meg ninosen párbajsegéd, mert az iskola- igazgató fél a következményektől, hát jó lesz a Kossuth adó déli pontos időjelzéséből az ötödik sípszó is a duellum kezdetének jelzésére. Ehhez csak egy olcsó zsebrádió kell. Moldova György hétfőn hallott hangjátékáoan — Az ötödik sípszó volt a címe, rendezője Marton László — erről hallottunk, s örömmel ismerhettük fel benne az iró egy 'közelmúlti szatírájának újabb változatait. Lohet, hogy •ezek a falusi uracsok pontosan igy nincsenek meg egyetlen faluban, de valahol mind megvannak, minden jellemzőjük fellelhető, ösz- szerakhatók. Moldova, aki évtizedek óta tiszteletreméltó elszántsággal és vitriolba mártott tollal küzd mindennapi életünk káros kinövései ellen, ebben a művében újra kegyetlenül cél- batalált. A pernyelőrinci duellum valamennyi szereplője behelj'etiesíthelö egész szűk környezetünkből, válami újfajta sznobizmus, neo- dzsentrizmus jelentkezéseinek napról napra tanúi lehetünk. Az ellenük való küzdés egyik módja ez a kegyetlen görbe tükör. amit Moldova, illetve a kitűnően pergő hangjátékot rendező Marton László elénk tárt. Kemény. mélyre hatoló, ugyanakkor szórakoztató szatírát kaptánk. (benedek) A halottlátó Miskolcon Simon József, Svédországban élő magyar szobrász- művész egyik alkotását Győr városának ajándékozta. A szobrot eredetileg fia születése alkalmából készítette, most ajánlást vésett rá a tavaly elhunyt Kovács Margit keramikusművésznek, az egykori művésztársnak és legkedvesebb barátnak. A szobrot a győri Kreszta házban állítják fel, ahol Kovács Margit állandó kiállítása is látható. Március óta látható a fővárosban, meg sokfelé vidéken. A borsodi és miskolci mozikat valahogy elkerülte: Ismerjük a körülötte folyó vitákat, igen sokat tudunk magáról a filmről is, a put- noki halottlátó asszony tevékenységéről, a vele szemben foganatosított sajátos hatósági intézkedésről, s aki kíváncsi volt rá, a Kortárs legutóbbi számában a teljes szövegkönyvet is elolvashatta. Most végre a miskolciak is láthatják. Igaz, nem a mozik tűzték még most sem műsorra, hanem a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ hívta meg Moldován Domokost, a film rendezőjét. Így június 19-én, hétfőn két előadásban tekinthetik meg a miskolciak a nem mindennapi érdekes- ségű, hetven perces dokumentumfilmet. Délelőtt tízkor a nyugdíjasok, délután háromkor az ifjúság és a felnőttek részére tartanak vetítést a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban, majd a délutáni vetítést kővetőm a nézők találkozhatnak és gondolatokat cserélhetnek a film alkotójával, Moldován Domokossal. Jegyek a helyszínen. illetve elővételben is a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban válthatók. A Hazafias Népfront köz- művelődési munkájának az a legfőbb célja, hogy a társadalom minél több tagja érezze életszükségletnek műveltsége folyamatos gyarapítását. Az elmúlt ■ három eszten- dóoen töbo száz művelődési munkaközösség alakult az országban. Bizonyara sokakban felmerül a gondolat: ugyan, mi szükség van a ncpírontmozgaiom keretén beiül a művelődési munka- közösségek megalakítására, amikor a tanácsok mellett kulturális állandó bizottság, az ipari üzemekben és a ter- melos/.ö ve (.kezetekben kulturális bizottság, a művelődési házakban pedig társadalmi vezetőség működik? Ebben az esetben azonban nem illetékes állami és társadalmi szervek újabb bizottságáról, hanem a művelt és művelődni vágyó, a mások művelődését is elősegíteni akaró, társadalmi érdeklődésű emberek közösségéről van szó, akik azt tekintik legfőbb feladatuknak, hogy a kultúra az országban valóban tömegessé váljon. Ennek érdekében azon 'munkálkodnak, hogy a dolgozók sokaságához eljusson népünk és az emberiség múltjának, jelenének minél több haladó szellemi értéke. Feladatuknak tekintik a tanulási, a továbbtanulási és az olvasási kedv felkeltését, a művelődési igények lehető legjobb, kielégítéséi. Segítenek a szocialista ’ízlés, életmód, magatartás, az igényes emberi élet általánosabbá válásában. A népfrontnak, mint a legszélesebb politikai tömegmozgalomnak, fontos feladata a politikai ismeretterjesztés. Százezrek vesznek részt egy-egy esztendőben ilyen rendezvényeken. A színes és változatos formák között a fórum jellegű rendezvények bizonyultak eddig a legeredményesebbeknek, ahol az emberek kérdezhették és feleletet kaptak, az országos célokat helyi tennivalókban fógalmazták meg közösen, s a tettreváltás lehetőségeit is kidolgozták. így a helyi igényeknek megfelelően igen sok településen foglalkoztak a terület mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi vagy éppen környezetvédelmi kérdéseivel. Másutt fórumokat szerveztek az áruellátás, a szolgáltatások, vagy éppen a háztáji gazdaságok helyzetéről. Megint másutt a politikai vitakörök biztosítottak jó lehetőséget az eszmecserékhez. A politikai ismeretterjesztés mellett a nép/rontmozga- lom támogatja és szorgalmazza a közművelődés 1 bevált' formáit. Az évenként meghirdetett krónikaíróhelytörténeti pályázat nyomán ma már sok ezer pályamű található a megyei levéltárakban, amelyek nemcsak egy-egy település múltját örökítik meg, hanem az eltelt három évtized hiteles történetét is. És nem csunán falvak, nagyközségek történetéről készültek ilyen pályaművek, hanem feldolgozták már sok ipari üzem és termelőszövetkezet történetét is. A kertbarát- és kisállattenyésztési körök száma országosan meghaladja az ezrei. Gazdája szinte mindenütt a helyi népfrontbizottság, amely minden lehető segítséget megad e népgazdasá- gnag is Hasznos nuuui mu- veieoénez. Akárcsak az énel- misegi, a ncpirom-, illetve a riepti ont- tanács tag kiuuoic muKódesénez.” A nepn’on unozguiom azonban nemcsak a koziuuvoio- ues oerait xorinait hasznosítja es ' szorgalmazza, liánéul telkaroi es támogat minden uj, Hasznosnak igei’- Kezo KvjzuciHefiyfcztiit. /\ t- g- jűüü pciua erre az oivaóuia- oorott íetteaozdsa. iiogy mi az oivaoULaouiütí centi buz^e, lényégé? Olvasóvá nevelni elsősorban a munkás- es pa- rasz uia taioka i. Felkei ieni bennük az őnmüveies iránti igényt. Megtanítani őket a könyvtár Használatára. Az olvasáson keresztül ösztönözni őket a társadalmi valóság megismerésére, azaz: amikor egy-egy könyvei elolvasnak, ne csak az adatokat, a hősök életútját kísérjék figyelemmel, nanem tanuljanak meg történelmi-társadalmi fejlődésben gondolkodni. így joo- ban megérthetik saját eletii-. két, fölmérhetik képességeiket és tennivalóikat, kiegyensúlyozottabb egyéniségekké válhatnak, s ez megkönnyíti beilleszkedésüket a felnőttek társadalmába. Ez a mozgalom hat esztendővel • ezelőtt kezdődött Felsőtárkányban. Akkor csupán ’ ez az egy volt. Tavaly viszont már nyolcvan * olvasótáborban ismerkedett az olvasás szépségeivel több, mint háromezer fiatal. Es nem csupán az olvasótáborok száma növekedett a népfrontmozgalom támogatásának eredményeként, egyre sokszínűbbé vált munkájuk is. Ma már az irodalmi táborok mellett képzőművészeti, helytörténeti, néprajzi, közművelődési, sőt nemzetiségi nyelvművelő olvasótáborok is működnek. Mindez jól szemlélteti: a népfrontmozgalom kezdeményezője, támogatója az önművelés legkülönbözőbb formainak. Rendhagyó irodalmi és művészeti órákat szerveznek a szakmunkásképző intézetekben. A hagyományos író-olvasó találkozókat . igyekeznek újszerűén megrendezni, azaz klubszerűén: vitaindítóval, párbé-, szédre inspirálóan. S ilyen hasznos kezdeményezés volt a kismamaklubok rpegalaki- tása is. S bár ez a mozgalom sem tekinthet vissza két-három esztendőnél hosz- szabb időre, annak ellenére már több száz működik országszerte. És a népfrontmozgalom igen aktívan bekapcsolódott a? fSyik legújabb közművelődési forma, a Mindenki iskolája szervezésébe i,s. Csoportokat szerveztek a programok közös meghallgatására, hallgatókat toboroztak és toboroznak ma is. A dolgok lényege: általánosságok és régi receptek helyett a jelenlegi valóságnak megfelelő ' megoldásokat keresnek és találnak is mindenütt a népfrontbizottságok a közművelődés hatékonyabbá tételére. Természetesen énnek a sokszínű munkának az eredményei nem jönnek létre egyik napról, hónapról a másikra. de amint azt az olvasótáborok példája is igazolja: biztosan előbbre Vezetnek I*. P. A Miskolci Asztalos és a Miskolci Kárpitos Szövetkezet fuzionált. Az egyesült szövetkezet elnevezése és címe: MISKOLCI BÚTORIPARI SZÖVETKEZET, 3501 Miskolc, Déryné u. 7. Ff.: 93 Kérjük megrendelőinket és tisztelt ügyfeleinket, hogy a jövőben ezen a címen keressék fel szövetkezetünket. Egyszámlaszámunk: MNB 270—08094.
