Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-14 / 138. szám

1978, június 14., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Július 1-tŐl 1 A sajtóhirdetések megjelenésének új re ndjc TAVALY az állami és szövetkezeti ke­reskedelem körülbelül 600 millió forintot fordított reklámra, a népgazdaság összes reklámköltsége pedig megközelítette a két és fél milliárd forintot. Amikor ezek az adaték nyilvánosságra kerültek, megindult a vita szakértők és nem szakértők között: vajon sok-e ez aZ összeg, avagy kevés, s egyáltalán: szükség van-e a reklámra szo­cialista viszonyok között? Ez a vita már eldőlt. Szükség van a reklámra, reklámok nélkül ma már elképzelhetetlen a szocia­lista gazdaság és kereskedelem, minden­napi életünk. A reklámra fordított összeg pedig a szakértők véleménye szerint, meg­felel népgazdaságunk mai fejlettségének, s kielégíti az értékesítéssel és a fogyasztás­sal kapcsolatos igényeket Vitatkozni legfeljebb azon lehet, hogy minden esetben megfelelő-e a reklámok színvonala, s hogy a vállalatok valóban ha­tékonyan használják-e fel a rendelkezésük­re álló kereteket. Ahhoz ugyanis, hogy a reklám hatni tudjon, az első és legfonto­sabb feltétel: azokhoz szóljon, akiket vá­sárlásra akar késztetni, tehát a potenciális vásárlóközönséghez. Ezt az elvet vették figyelembe a sai tó­hirdetések megjelenési rendjének szabályom zásakor. Az új rendelkezés július 1-én lép érvénybe, s tulajdonképpen egy korábbi intézkedés megerősítése, pontosítása. A rendelkezésnek az a célja, hogy a po­litikai napi- és hetilapokban — amelyek a legszélesebb olvasótáborhoz jutnak el —, "sakis a lakosságnak szóló hirdetések je­lenjenek meg. E reklámok feladata a vá­sárlók tá;é’:oztatása. a korszerű fogyasztási szokások elterjesztése, továbbá az áruk és szolgáltatások értékesítésének elősegítése. Minden vállalatnak, közületnek lehetnek olyan hirdetései, amelyek a lakosságnak Szólnak, a vásárlókat tájékoztatják egy-egy új, vagy éppenséggel már bevált termék­ről, szolgáltatásról. Az ilyen hirdetések, s természetesen a lakosság apróhirdetései változatlanul megjelenhetnek bármely po­litikai napi- és hetilapban, tehát az Észak- Magyarországban és a Déli Hírlapban is. Ugyanakkor minden vállalatnak, közü­letnek lehetnek olyan információi, kérései, értesítései, amelyek viszont csak a többi közüleleket, a termelőket, a tovább}elhasz­nálókat vagy a forgalmazókat érintik. Ezek a hirdetések csak a szaklapokban jelen­hetnek meg. Szaklapnak tekintendők a me­zőgazdasági és ipari ágazati hetilapokon, folyóiratokon kívül olyan gazdaságpolitikai laook is. mint például a Figyelő vagy a Világgazdaság, hiszen ezek jóval részlete­sebben. behatóbban elemzik a közgazda- sági kérdéseket, lényegében célzott szakmai körökhöz szólnak. Természetesen közli az ilyen hirdetéseket az éppen é célból meg­jelenő Reklámújság is. A politikai napi- és hetilapokban ese­tenként lehetőség van tematikus mellékle­tek megjelentetésére, de természetesen csak akkor, ha az abban közölt reklámok valóban a lakosság jobb tájékoztatását szolgálják. Mindezek az előírások — magától érte­tődően —, nemcsak a hazai vállalatok, ha­nem a külföldi cégek hirdetéseire is vo­natkoznak. EZ AZ ŰJ intézkedés egyaránt szolgálja az újságolvasók, Vásárlók és a vállalatok érdekeit. Hiszen valamennyi reklámozó vállalat alapvető célja: a legkisebb ráfor­dítással a legnagyobb eredményt elérni. i A POSTA TÁJÉKOZTATJA ÖNT Több mint 5 éve, hogy a holló először jelentkezett. Az irányítószámokat hozta. Köszönjük, hogy az irányítószámok használatával Ön is segíti a posta munkáját Most továbblépünk: automatizáljuk a levélfeldolgozást Japánból vásárolt elektronikus gépsorunk szeptemberben üzembe lép. Kérjük az Ön segítségét és együttműködését, mert a gép csak akkor működik, ha Ön is közreműködik! Mezőkövesdi utcarészlet. A várossá váló Mezőkövesd Elkészült az általános rendezési terv Bizonyos, hogy a mezőkö­vesdiek mindahányunknál jobban tudják: sok minden szükséges még ahhoz, hogy városuk valóban várossá váljon. Feladatok, tennivalók sokasága vár megvalósításra, hogy a girbe-gurba utcács­kákon, a Zsúpfedeles házikók helyén korszerű, napfényes lakások épüljenek, biztonsá­gos vízellátás, megfelelő csa­tornázás létesüljön, a mind nagyobb forgalom számára megteremtsék á jó közleke­dési feltételeket, egyáltalán széppé, korszerűvé, rangjá­hoz méltóvá formálódjon Me­zőkövesd. Nyilvánvaló, hogy a helybeliek eddig is ezért munkálkodtak. Az eredmé­nyek évről évre jobban lát­hatók, tapasztalhatók, külö­nösen a városi rang elnyeré­se óta. Aki mondjuk évtize­dekkel korábban járt itt. bi­zony nehezen ismerne rá az egykori summásközségre. De újabb évek elmúltával még nehezebben. Talán a mai Me­zőkövesdre is nehéz lesz majd ráismerni. Lakások A tanács körülbelül egy évvel ezelőtt, fogadta el az általános rendezési terv programját, melynek alapján most a Városépítési Tudomá­nyos és Tervező Intézet ki­munkálta Mezőkövesd általá­nos rendezési tervét. Ismere­tes, hogy ennek a tervnek az a feladata, hogy nagy távla­tokra meghatározza a tele­pülés szerkezetét, területfel­használását. Harminc-negy­ven, bizonyos vonatkozások­ban, például a közlekedést illetően 50—60 évre előre is végeztek becsléseket. Lénye­gében a fejlesztés kereteit jelzi, majd következniük kell a részletes rendezési tervek­nek, melyek már rövidebb időre,, középtávra szabják meg — mint a nevük is tar­talmazza — a részletes, ap­rólékos tennivalókat. A yárosközpont a 3. számú út két oldalán alakult ki, ez a városmag a legrégibb és egyben a legelavultabb része Mezőkövesdnek. A városi kép kialakulásának elsődleges fel­tétele részben ennek meg­szüntetése, részben átépítése. Csupán ez a néhány, utóbbi mondat is eléggé érzékelteti, milyen sok munka, probléma adódik a korszerű város meg­teremtésénél. Az úiabb lakásépítési prog­ram 1995-ig határozza meg az éoitendő lakások számát Eddig az időig az elavult la­kások jelentős részét fel kell számolni. A terv 1610 lakás szanálásával és 4082 új la­kás megépítésével számol, a lakóterületeket a jelenleg ki­alakult helyzetnek megfelelő­en fejlesztik. Utak A 3. számú utat már em­lítettük. Ez a fő közlekedési út, mint ismeretes, a város- központon halad át, már ma is sok gondot okozva, a ké­sőbbi évek még nagyobb for­galmát figyelembe véve pe­dig szinte tarthatatlan álla­potokat, teremtve. Áz általá­nos rendezési terv készítői — a KPM közúti főosztályával is egyeztetve elképzelésüket —, a főforgalmú útnak új nyomvonalat jelöltek ki. Ezek szerint az út északról kerüli majd el a várost. Ennek a lehetősége egyébként a je­lenlegi városszerkezetben is megvan, hiszen az új nyom­vonalat nagyrészt a most is meglevő utcák felhasználásá­val alakították ki. A közpon­tot a tervezett városi forgal­mi út is elkerüli, déli irány­ban, nagyobb részt már szin­tén meglevő utcák összekap­csolásával alakították ki a nyomvonalat. í A Rákóczi utcában jelenleg is meglevő autóbusz-pályaud­var a terv'szerint is megma­rad, mivel itt előnyös a tá­volsági autóbusz-közlekedés számára. A másik autóbusz­pályaudvar a vasútállomás előtt kap helyet, az úgyneve­zett környéki. járatok végál­lomásaként. 1 Víz Ugyancsak a nagy felada­tok közé tartozik a várható­an növekvő vízfogyasztás biz­tosítása. Ehhez szükséges len­ne többek között egy víztá­rozó megépítése is. mely je­lenleg Mezőkövesden még nincs. A tározó előnyét nem kell bizonygatni. A tervezők erre a célra a Kavicsos tótól északra levő részt, a Jege- nyést tartják legalkalmsabb­nak. Szükséges viszont minde­nekelőtt az új vízbázisok fel­tárása. A terv készítői erre a munkára külön is felhív­ják a figyelmet. Hangsúlyoz­zák, hogy a vízbeszerzési le­hetőségek feltárásának üteme nem megfelelő. Alihoz, hogy a jelenlegi ötéves terv végén is megfelelő mennyiségben le­gyen ivóvíz, sürgősen. — hogy a tervből idézzünk: azonnal — meg kell kezdeni a szükséges munkát. Az egész térségre kiterjedő tervezési munka ugyanis rendkívül nagy feladat és időigényes. A szennyviztisztító-telep bővítése ugyancsak a sürgős tennivalók közé tartozik. Mint ahogyan a csapadékvíz elvezetésének megoldása is. Ehhez elsősorban a Hór pa­takot kell rendezni, mivel a patak jelenleg az eléggé gya­kori árvizeket sem képes le­vezetni. A tervből: „A ren­dezés nélkül elképzelhetetlen a második 15 éves lakásépí­tési feladat jelentős részének végrehajtása”. Pihenés A terv előírja a belterületi zöldfelület rendszerének meg­építését is. Véderdőkből, kő­parkokból és egyéb létesít­ményekből. Természetesen a Zsóri fürdőről is szó van. A strand területének bővítésé­vel számolnak, megtervezték az üdülőközpontot. A terület­re egyébként részletes rende­zési tervet irányoztak elő. Mezőkövesdről lévén szó, nem maradhat ki a népi mű­emléki terület. Az ősi, két- beltelkes települési forma a Hadas településben Mezőkö­vesden a legjellemzőbb. A terv a legrégibb településma- got népi műemléki területnek jelöli meg, ahol eredeti for­májukban maradnak meg a házak, egyáltalán a település szerkezete. így. mint népi fa­lumúzeum, eredeti helyén ke­rülhet bemutatásra. Tervszerűség A fenti, korántsem teljes ismertetésből is kitűnhet, mily nagyméretű feladatok valóra váltását igényli a kor­szerű város megteremtése. Nyilvánvaló, hogy ilyen sok munkának az elvégzéséhez — az anyagiakon kívül —. idő. másrészt pedig rendkívül pontos tervszerűség szüksé­ges. Mindenképp megnyugta­tó viszont: a városnak hosz- szú távra adottak fejlesztési, gyarapítási célkitűzései, vi­lágosak. ismertek a tenniva­lók. Az is nyilvánvaló, hogy majd a későbbi években sem nélkülözhető az a jószándék, segitökészség, melyről Mező­kövesd lakói, üzemi, vállala­ti kollektívái már eddig is rendszeresen bizonyságot ad­tak. társadalmi munkájuk révén. Mezőkövesd általános ren­dezési tervéről' hamarosan a város tanácsülése tárgyal. Priska Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents