Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-02 / 128. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. június 2., péntek T Jó példát a nagyüzemből Ünnepi könyvhét Közművelődési tevékenység a TVK-ban Négy antológia, meg egy ötödik Könyvet adni a bejáró dolgozó kezébe! Igen, többek között ez is olyan fontos része a közmű­velődésnek, amelynek meg­oldására sok üzemben kere­sik a legjárhatóbb utat. Pró­bálkoznak azzal, hogy köl- csönkönyvtárakat telepítenek az üzemekbe. Megcsinálták ezt a Tiszai Vegyikombinát­ban is. Az eredmény nem éppen kielégítő. Tovább kell gondolkodni. Hogyan lehetne másként is? A munkásművelődésben akkor lehet igazi eredménye­ket elérni, ha azok, akik ez­zel részben hivatásból, más­részt felelősségérzetből fog­lalkoznak, nem elégszenek meg csupán azzal, hogy üze­meikben is meghonosítják a már bevált módszereket. A TVK bejárata előtt, a buszmegállók közelében állt egy elég jó kinézetű, jó ál­lapotban levő pavilon, amely­nek az utóbbi években már több funkciója'volt, de nem­régiben megüresedett. •— Miért ne lehetne ebben a pavilonban, itt az utcán kölcsönkönyvtárat nyitni — az üzemen belül működők megtartása mellett? Az ötlet Bódis lstvánnéé, a közművelődési bizottság társ­elnökéé volt. Egy kis tanács­kozás, szervezés, s ma, két hónap után 120 beiratkozott kölcsönző veszi igénybe a kis könyvtárat. Min volt többek között vita? Például azon, hogy most az a bejáró dol­gozó itt, vagy benn az üzem­ben legyen-e könyvtári olva­só. A végeredmény mégnyug­tató, — miért ne lehetne itt is, meg ott is? Mikor hol jut hamarabb könyvhöz; ahogy az ideje engedi. Ez a kis könyvkölcsönző- pavilon nekünk nagyon tet­szett, s más, hasonló nagy­üzemeknek is ajánlhatjuk. A vállalat ebédlőjét több száz dolgozó veszi igénybe. Az étteremhez hosszú folyosó vezet. Ez a folyosó újabb öt­letet adott: — miért ne le­hetne képzőművészeti kiállí­tás anyagát elhelyezni eze­ken a falakon? Nem állítjuk, hogy a leg­ideálisabb megvilágítást lehet biztosítani a kiállított anyag­nak, de nem is az a legfon­tosabb. Jelenleg Derkovits Gyula képei láthatók itt, s a bejáratnál egy asztalkán ott halmozódik a prospektus. Halmozódik? Elég gyakran kell újabbakat kirakni, mert mind többen nyúlnak érte. A „folyosói — tárlat” anyagát kéthetenként váltják, s kétévenként brigádtablók, kerülnek a falakra. Egy üzemen belül végtele­nül szerteágazók a közműve­lődési feladatok. Ezek jó ré­szét dokumentálni lehet. Történnek azonban olyan fontos események is, ame­lyek az előkészületek folya­matában legalább annyi — de nem mérhető — hatást váltanak ki, mint a kész munka. Elmondták, hogy milyen aggodalmat okozott bizonyos körökben, mikor annak ide­jén megjelentek az üzemek­ben a szentendrei képzőmű­vészek, akik itt rendeztek ki­állítást. Hosszú hajú, szakál­las, nyűtt farm eres fiúk! Mi lesz ebből, hogy fognak ezekkel az üzemben szóba- állni a munkások? Aztán hetek teltek el, ezek a fiúk elkezdtek dolgozni. Nagy fi­gyelemmel, s érdeklődéssel tanulmányozták egyik-másik munkás tevékenységét. Mit csinál, hogyan, miként bánik az anyaggal, a munkadarab­bal? Figyeltek, kérdeztek, sa munkások közben megszok­ták jelenlétüket, nem a ki­nézetük volt már a fontos, hanem az érdeklődő ember. Aztán a művészek kezdtek dolgozni, s akkor a munká­sok figyelték hogyan, miként Mii belépésre keres a B.-A.-Z. megyei ZÖLDÉRT Vállalat közgazdasági technikumi végzettséggel és ellenőri gyakorlattal rendelkező a kazincbarcikai kirendeltség területén működő boltjaihoz. JELENTKEZÉS: B.-A.-Z. megyei ZÖLDÉRT Vállalat Miskolc, Baross G. u. 15. (személyzeti osztály) Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy Miskolc város területén a zöld lombfelületct ORTHOCID, KAPTÄN, FUNDASOL, BENOMYL, FOSZEOTION, MELATION hatóanyagú vegyszerekkel permetezzük Élelmezésügyi várakozási idő: 14 nap. MISKOLCI KERTÉSZETI VÄLLALAT születik meg egy-egy alkotás. Mire a kiállításra került a sor, teljes volt az az egység mű­vész és munkás között, amely egység talán soha sem fog létrejönni azoknál a „szertartásoknál”, amikor egy szocialista brigád vállalás­ként megtekinti valamelyik művész kiállítását. A vállalat közművelődési tervében nagyon sok minden szerepel, felsorolni lehetetlen lenne, de nem is az a lénye­ges, hanem a megvalósítás. Ebből azért még egyet érde­mes megemlíteni: Itt is nagyon sok azoknak a dolgozóknak a száma, akik nem végezték el a nyolc osz­tályt. A vállalatnak teljes felmérése van erről. A köz­művelődési bizottság < ezen túl Készített egy külön kimu­tatást, a mezőcsáti járással közösen, a járásban élő és a TVK-ban dolgozók iskolai végzettségéről. Az eredmény: — 343 negyven éven aluli dolgozó jár be a járásból az üzembe, akik nem fejezték be az általános iskolát. A következő lépés az lesz, hogy a vállalat, a járással közösen keresi most már annak le­hetőségét, hogy ez a szám mielőbb csökkenjen. Együtt­működésüktől minden bi­zonnyal több eredményt le­het várni, mintha ez a gond csupán a TVK vállát nyom­ná. Hasonlóan figyelemre mél­tó a TVK-nak Leninvá- rossal való közművelődési együttműködése, s az a sok szép eredményt felmutató munka, amelyet a munkás- szállásokon végeznek a mun­kásműveltség emelésének ér­dekében. Nagyon szerencsés a közművelődési bizottság sze­mélyi összetétele, biztosíték rá, hogy az elhatározások, tervek ténylegesen megvaló­suljanak. Adamovics Ilona Hagyományos már, hogy az ünnepi könyvhétre több an­tológiával jelentkeznek könyvkiadóink. Ezek a ha­zai válogatást kínáló kötetek egyben tükrei is az adott műfaj előző évi termésének. Ebből tűnik ki, hogy 1977- ből huszonhárom novellista, nyolcvanöt költő, nyolc drá­maíró és huszonkét riportíró munkái bizonyultak a legal­kalmasabbnak az év repre- zentálására. Közülük többen nem egy antológiában is sze­repelnek. A Szép versek, 1977 kötete valójában már koráb­ban, a költészet napjára meg­jelent, de most újra szeret­nénk felhívni a figyelmet erre a gazdag tartalmú kö­tetre, az elmúlt év verster­mésének Bata Imre válogatta javát kínáló összeállításra, .amelyben szűkebb pátriánk­ból Kalász László, Papp La­jos és Serfőző Simon verseit találjuk. Körkép 78 a címe az elmúlt évi elbe­szélésgyűjteménynek. A hu­szonhárom novella szerzői között nincsen borsodi. A kö­tet szerzői között a magyar kortársi széppróza legjelesebb művelőivel találkozhatunk, az év során folyóiratokban, egyéb módon már megjelent novellákat olvashatjuk újra. A huszonhárom elbeszélés egymásutánja egyben hűsé­ges keresztmetszet is 1977 novellairodalmáról. A köte­tet Sik Csaba szerkesztette. Rivalda '76—’77 címmel az elmúlt színházi évad drámaterméséből ka­punk válogatást. Nyolc szer­Építési kapacitást keresünk Budapest, IV., Elem utca 2. szám alatti, MÄV Landler Jenő Országos Osztószertárfőnökség területén 1 db 1000 m2-es agropanel-raktAr építéséhez, 1979. IV. negyedév és 1980. évre. A tervek elkészítése a MÁV Tervező Intézetnél folyamatban van. Választ kérjük az alábbi címre megadni: MÁV Anyagellátási Igazgatóság I. Osztály, Budapest, VI., Rudas László utca 24/a. Telexszám: 22-6197 Levélcím: Budapest 62. Pf.: 606. A MISKOLCI VASIPARI SZÖVETKEZET pályázatot hirdet FŐKÖNYV ELŐ-HELY ETTESI munkakör betöltésére. Követelmény: mérlegképes könyvelői oklevél, legalább 5 éves gyakorlat Jelentkezés a szövetkezet elnökénél, Miskolc, Partizán u. 7. szám alatt. A Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat LAPÜZEMI RÉSZLEGÉBE lehetőleg nyomdaipari gyakorlattal rendelkező VILLANYSZERELŐ és GÉPLAKATOS SZAKMUNKÁSOKAT VESZ FEL. Fizetés megegyezés szerint. Szükség esetén munkás- szállást biztosítunk. Jelentkezés a vállalat igazgatási — munkaügyi osztályán —. Miskolc. Bajcsy-Zs. u. 15. I. 109. ző egy-egy bemutatott mű­vét tartalmazza a kötet az eredeti bemutató szereposz­tásával, valamint néhány fényképpel. Berkesi András Kálvária, Déry Tibor Kedves Bópeer ... !, Gyurkovics Ti­bor Isten nem szerencsejáté­kos. Hernádi Gyula Bajcsy- Zsilinszky Endre, Illyés Gyu­la Dániel az övéi közt, avagy: a mi erős várunk. Mesterházi Lajos A Prométheusz-rejtély, Páskándi Géza A rejtekhely, Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja című darab­jai találhatók a kötetben, s e puszta felsorolás is sejteti, többféle igényt kiszolgáló művek kerülitek e válogatás­ba. E három antológiát a Mag­vető Kiadó adta közre, a ne­gyediket, az írószemmel 1977 címűt, a Kossuth Kiadó. Ez is már hagyományos össze­állítás: az előző esztendőben folyóiratokban, hetilapokban megjelent irodalmi színvona­lú, jelentős témákat feltá­ró riportok közül válogat, s a közreadott írások sorával kaleidoszkópszerűén ad szí­nes, sokrétű képet előző' esz­tendőnk életének különböző vonulatairól és vetületeiröl. írók és újságírók kitűnő írá­sai sorakoznak a lapokom örömmel regisztrálhatjuk, hogy a szerzők között szere­pel szűkebb pátriánkból Braczkó István, Gulyás Mi­hály és Szendrei Lőrinc, s hogy a kötetbe átvett írások között több az először a Nap­jainkban publikált mű, mint ahány a borsodi szerző. Az ötödik antológia nem hazai műveket kínáL A Farkascsorda a legújabb szovjet kisregény­termésből ad válogatást. Négy kisregényt tartalmaz a kö­tet. Szerzői közül Vaszil Bi- kov és Fazil Iszkander — a címadó Farkascsorda, illetve a Remzik című művek szer­zői — nálunk is ismert, si­keres írók, Jurij Dodolev és Anatolij Makarov, A Saba- lovkán, akkor ősszel, illetve az Életem a muzsika írói ígéretes tehetségű fiatal al­kotók, napjaink nagyvárosi életének ábrázolói. A kötetet Nikodémusz Elli válogatta és az Európa Kiadó adta közre. Könyvheti jegyzet az írói „népszerűtlenségről” j mikor szóba került, hogy az egyik központi találko- zára a közéleti témájú irodalmi publicisztikában is jeleskedő József Attila-díjas írót hívja meg a rende­ző intézmény, elhangzott ellenvetés is, imigyen: Sikertelen lesz a találkozó, mert ez az író nem népszerű Miskolcon, ő legfeljebb vidéken érvényesül.” A könyv hetében különösen időszerűnek érzem, hogy az ilyesféle elhamarkodott véleményeket se hagyjuk figyelmen kívül. Jó alkalom a könyv ünnepe arra is, hogy elmélked­jünk az írói „népszerűtlenség” viszonylagosságáról. Mert ko­rántsem kívánatos, hogy helyi és alkalmi végletekből pró­báljon bárki is valamiféle megfellebbezhetetlen értékítéletet alkotni. Érdemes azonban a végletek tanulságait mérlegelni — az irodalmi ismeretterjesztés, az irodalomnépszerűsítés hatásosabb helyi módszereinek kimunkálása érdekében. Hadd szolgáljak néhány helyi „feleselő” példával a mér­legeléshez. Eszembe jut egy tavalyi találkozó a szintén nép­szerűtlen kategóriába sorolt, mert „nehéz természetűnek” is­mert, s kora miatt valóban nehezen mozduló — idős íróval. Am Miskolcra szívesen jött — mert a rendezők eltalálták a legalkalmasabb invitálási módot, s a találkozó résztvevői el- mét-szívet melengető élménnyel gazdagodtak. S egy összetett élmény: az itt rendezett országos irodal­mi tanácskozásra önhibáján kívül késve érkezett vendég a zárszó után — ebéd helyett — áhítattal hallgatta végig a magnóra vett emlékbeszédet a „vox humana" írójáról. Vi­szont hiába volt „élőben” jelen a hatásos előadókészségéről is méltán híres irodalomtörténész a Fábry Zoltánt idéző miskolci emlékesten — mert mindössze 17 érdeklődő mél­tatta figyelemre igényes-szép emlékbeszédét a város két­százezer lakosából. Ám nem sokkal később egy innét tízegynéhány kilomé­ternyire levő nagyközségben telt házat — több mint ötszáz embert — vonzott egy másik emlékest, amelyen az e jegyzet elején említett író emlékezett alkotó ideje teljében hirtelen elhunyt költő kortársáról. S ugyanöt, aki állítólag Miskol­con nem népszerű, milliók hallgatják a rádió jóvoltából is. És ráadásul Borsodhoz, Miskolchoz személyesen is sok szál­lal kötődik. Innét indult írói pályája, de amikor a történe­lem gyakorlatibb közreműködést kívánt tőle, ide jött visz- sza földet osztani, majd politikai lapot szerkeszteni. Számá­ra az irodalom magától értetődően közszolgálat. Lám, igy halmozhatja egy iró az „eleven szenet” saját fe­jére — s az okokat „népszerűtlensége" terjesztésére ... — ez Találkozó Fekete Gyulával a megyei könyvtárban Az ünnepi könyvhét záró eseményeként kerül sor Mis­kolcon a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban június 3-án. szombaton este 18 óra­kor, a Fekete Gyula József Attila-díjas íróval való ta­lálkozásra. Az író műveinek népszerűségét tanúsítja, hogy nemcsak a szorosabb érte­lemben vett szépirodalmi al­kotásai — mint például Az orvos halála. A hű asszony meg a rossz nő című regé- nvei —, hanem nagy orszá­gos visszhangot kiváltott szo­ciográfiai műve, az „Éljünk magunknak?” című doku­mentumgyűjteménye is több, kiadásban jelent, illetve je­lenik meg. Az indokolt érdeklődéssel várt író—olvasó találkozón Hegyi Imre. a Hazafias Nép­front megyei titkára, ország- gyűlési képviselő mutatja ba az írót.

Next

/
Thumbnails
Contents