Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-07 / 106. szám
1978. május 7., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 33 ere szateí! Cssiiszlovákía H arminchárom esztendő az emberi társadalom, egy nép, egy ország életében rövid idő. Ám olykor , évszázados mulasztásokat pótolhat. Szemléletes i példája ennek a gyors ütemű fejlődésnek népünk J munkájának az eredménye. Kelet-Szlovákiában, ahol i az elmúlt három évtizedben az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, az egészségügyi ellátás dinamikusan fej- I lődölt, ahol a legfőbb kultúrpolitikai célkitűzések ma- > radéktalanul megvalósultak, különösen érvényes ez a J megállapítás. i A száraz statisztikai adatok ez esetben sokatmondónk. A gazdasági és anyagi források, melyeket dol- i gozó népünk 33 évvel ezelőtt átvett, igen szerények voltak. Az úgynevezett induló alap mindössze 9.8 mil- I liárd koronát lett ki, Ma egyévi fejlesztésre 12,5 mil- i liárd koronái fordítunk. Az első ötéves terv ideje ■ J alatt számos ipari üzem,. gyár létesült Kelet-Szlová- i Idában. Többek között a SEZ-gyár Korompán. a Ke- [ lei-szlovákiai Vasművek Kassán, a Vihorlát-gyár i., Szirmán. Míg az ipari termelés értéke a második világ- • háborút követő évben az 500 millió koronát sem érte i el, pár esztendeje már a 32,5 milliárdot is keveselltük. i felszabadulásunk idején Kelet-Szlovákia. ipari terme- | lésből való részesedése még a 2 százalékot sem érte , el — ,ma ugyanez a 6.5 százalékot is meghaladja. i , . Ezek az eredmények nagyban hozz**árultak népünk ■ J... életszínvonalának emelkedéséhez. E a legnagyobb bi- ■ i zonyítéka annak, hogy az elmúlt 33 év folyamán Kelet- [ Szlovákia olyan fejlődést ért el, amely évszázadok i lemaradását pótolta. (Csehszlovákia felszabadulásának 33. évfordulója alkalma- v 1 ból lapunknak ezt az oldalát kassai teslvérlapunk, a Vicho- doslovcnské Noviny munka- , társai állították össze.) A turisták még nem nagyon fedezték fel a szlovák üdülők paradicsomát, a Magyarországtól alig néhány órás autóútra levő gyönyörű vidéket, természeti szépségekben gazdag tájat. Napjainkban minden európai ország arra törekszik, hogy természeti értékeit megóvja a jövő számára. Ez a szándék vezette a Szlovák Nemzeti Tanácsot is arra, hogy törvényt hozzon a természeti értékek védelmére. Ennek tudható be az aktív természetvédelmi munka beindulása, a nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek kialakítása, a ritka növények rezervátumainak a megteremtése. A Szlovák Paradicsomként egyre ismertebbé váló terület valóságos gyűjtőhelye a földtani és természeti értékeknek. A Dobsina és Igló között húzódó terület, vizeti a Hernád szállítja a Tiszába. A tájvédelmi körzeten belül külön egységeket képeznek, az úgynevezett rezervá- ciók. Közéjük tartozik a Her- nád-áltörés, ahol a vadul zúgó folyó meredek sziklafalak között rohan. Másik ilyen rezerváció a Száraz-völgy, amely nevével ellentétben nem is olyan száraz. Meredek szurdokban ömlik le vízesésekkel a patak — legszebb részei az odaerősített létrákkal közelíthetők meg. Ugyanilyen nagy élményt jelent Szracenai, a Szokoli és a Ki- szeli-völgy, valamint Hollókő, vagy a Medve-barlang és a Dobsinai jégbarlang megtekintése is. A Szlovák Paradicsomot évente több százezerén keresik fel. Az idei látogató természetbarátok ‘‘fogadására számos helyen üdülő és turisztikai központot létesítettek. fin ma, - és liolmpja Vaján. Iske. Deregnyő és Bés községelvet közös történelmi múlt köti össze. Az Ung, Laborea és a Latorca folyók közvetlenül hatottak e községek lakúinak az életére. A folyók állal „hozott” árvízveszély nemegyszer kény- szerítette menekülésre az itt élő embereket. A közvetlen árvízveszélyen kívül nehezítette helyzetüket a talaj föl- ázása, a talajvízfeltörés, ami nagyban gátolta a mezőgáz- dnságl termelést. Igaz, ez ma már a múlté! A vaján! „Jövő” Tsz tagjai hovatovább emlékeikből is kitörlik. A változást az 1959-es év hozta. Ekkor kezdődtek meg Kelet-Szlovákiában a nagyszabású vízgazdálkodási és rendezési munkálatok, amelyek során — az egyesült községek közös erőfeszítésével — 1903-től megváltozott a helyzet. Szövetkezetünkben 349 tag dolgozik, mun- kásáink, tagjaink 97 százaléka magyar nemzetiségű. S hogy mennyiben változott az élet a felszabadulást követő években? Csupán néhány adat erre: a 349 tsz- tag közül 21!)-nak van saját személygépkocsija. nincs olyan háztartás, ahol ne lenne televízió, a háztartásban ma már ntélkülözhetetlen gép. A magánházak építési akciójában termelőszövetkezetünk kölcsönnel — összege 25 ezer korona — segíti dolgozóit. Ezt egyébként vissza sem kell fizetniük. — 3 ezer 000 hektáron gazdálkodunk, ebből csupán 1725 hektár a szántóföld. Gabonafélékből . hektáronként 3,9 tonnás szemes kukoricából pedig 5 tonnás átlagot értünk el. Ezzel az eredmény- nyel nem vagyunk megelégedve. Az utolsó két esztendőben közel 00 tonnával kevesebbet termeltünk szemes terményeinkből — szerelnénk idén nemcsak bepótolni a lemaradást, hanem túl is teljesíteni — mondta Rezes Sándor, a szövetkezet elnöke. — Szép sikereket könyvelhetünk el az állattenyésztés területén is — folytatta. — Tejtermelési átlagunk 2870 liter volt tavaly, idén 3 ezret akarunk „hozni", ugyanakkora állománytól. Dolgozóink, köztük Hegedűs Erzsébet és Pop.éli Erzsébet, rajtuk kívül 4 szociálist^ brigád felajánlást tett a sertéshizlalás javítására, karbantartóink és traktorosaink pedig az ö eredményeik elősegítésére. A négy község közös termelőszövetkezete jó kapcsolatot; alakítót ki többek között a balmazújvárosi tsz-szel. Évente kicserélik termelési, gazdálkodási tapasztalataikat, segítik egymás munkáját, a még jobb eredmények elérését, tudásukat hasznosítva építik, készítik új gazdasági üzemeiket, gyarapítják közös sikereiket. A termelőszövetkezet szakmai Vezetői: Kecskés Ferenc, Za- hari István, Rezes Sándor elnök, Kaszonyl Sándor és Fekete Cásrió agronótnus az új termelési módszerek bevezetéséről folytatnak helyszíni megbeszélést. ipari dolgozók egyik legnaA címben írt megállapítás olyan tény. amellyel lépten- nyomon találkozunk Cseh-, Szlovákia területén. Kassán is, al.ol a nagyapák még csak álmodtak arról, ami azóta megvalósult. Az ezrével volt, napfény nélküli pincelakások helyére új, modern épületeket képzeltek el ... Aztán a fiaik, az apák építeni kezdtek a lerombolt utcasorok helyén, s az évek során büszkén magasodó toronyházakat emeltek. Kelet-Szlovákia fővárosa Kassa, a hatvanas években indult el a dinamikus fejlődés útján. Ekkor született meg a kassai, Kelet-Szlovákiai Vasművek felépítésének terve — a mű napjainkban 23 ezer dolgozót foglalkoztat. A vasmű létrehozásával egyidőben kezdődött el az új lakótelep építése annyi lakos számára, mint amennyit a felszabadulás előtt egész Kassa számlált. Az utóbbi 10 évben a nagyarányú építkezés négy területre összpontosul. Az építőgyobb feladata: befejezni a Dargói Hősök kerület — 10 ezer család számára nyújt majd otthont — építését. A lakótelep minden szolgáltatási igényt kielégítő kerülete lesz a városnak. Óriási feladat ez, mivel a telep igen kedvezőtlen geológiai feltételek mellett épül — ehhez hasonló terepen még nem építkeztek Csehszlovákiában. A ’ termőföldek kímélése, megtakarítása miatt azonban ezt a terepet is hasznosítanunk kellett. Két év múlva a kassai építőipari dolgozók megkezdik egy másik kerületnek 0100 család részére való felépítését, amely a már említett új lakótelep folytatása lesz. Felépül itt a lakások melleit számos napközi otthon, óvoda, általános iskola, szolgáltatóház és üzletek, tehát teljes igényt kielégítő komplexumot hoznak létre. Ez egyben azt is jelenti, hogy a volt község, Miszlóka (már jelenleg is Kassához csatolt település) teljesen összeépül Kelet-Szlovákia fővárosával. 1987-ben megkezdődik Kassa legnagyobb kerületének az építése. A majdan épülő keleti rész a Barátság nevet kapta. Hegyi fennsíkon terül majd el és négy községet fog egyesíteni: Kassaújfalut, Sady-t, Kassapolyúnkát és Széplakapátit. 26640 család kap itt lakást, ami csaknem 90 ezer lakos! jelent. Nagyjából ennyi volt Kassa lakosainak a száma 1961-ben.., A város fejlesztési terve nem feledkezik meg a magánjellegű építkezésekről sem. 1980-ig évente 200 családi ház építésével számolunk. Ez az ütem a későbbi esztendőkben évi 300-ra növekszik. Ján Varchol A kassai Dargói Hősök lakótelep a város keleti oldalán levő dombon épül. Fotó: Bcrenhut Róbert CHEMLON-szál Homonnáról Húsz esztendővel ezelőtt a homonnai vasútállomás környékén csak bokrokkal, bozóttal benőtt terület volt. Most itt áll a CHEMLON Vegyiművek, Kelet-Szlovákia egyik legjelentősebb ipari létesítménye, a hazai és a külföldi műszál-feldolgozó gyárak fontos alapanyagának készítője. Ez a nagyüzem jelentette a legdinamikusabb fejlődést a KSC XIV. kongresszusát követően. Itt született határozat arra, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban el kell érni az évi 60 ezer fonna szintetikus fonal termelését. Még abban az évben elkészült a CHEMLON beruházási, építési terve 1 milliárd 380 ezer korona értékben a poliamidselyem- textil gyártásának fejlesztése érdekében. A gyár dolgozóinak szorgalmas, lelkiismeretes munkája eredményeként már 1975-ben 31 ezer 860 tonnára növelték a termelést. Ezzel nágymértékben hozzájárultak a behozatal mellőzéséhez. — enek révén a csehszlovák textil- és gumiipar 770 millió deviza-korona megtakarítást ért el. A vegyi üzem fejlesztése a VI ötéves tervben is folytatódik. A bővítés, az úi programok megvalósítása, a modernizálás több mint 1 milliárd koronába kerül. A CHEMLON—VI. elnevezésű gyárrész felépítésével lehetővé válik a műselyem-termelés fokozása és a poliészter- se'vem hazai termelése, amit eddig köztársaságunk külföldről szerzett be. A gyúr dolgozói ezután még nagyobb segítséget adnak a könnyűiparnak. ezen belül egész sor tennék, például női fehérneműk. felsőruházati cikkek, más háztartási kellékek, szőnyegek, valamint számos gumiipari termék: felfújható sportcsarnok, ejtőernyő készítéséhez. Apróságnak tűnik, termelési kuriózumként, mégis érdemes megemlíteni, hogy ez a fiatal gyár óránként annyi kilométer műszálat állít elő, amivel az egyenlítő mentén hatszor lehetne körültekerni a földet. Sok, — nagyon sok ez, ám a textilipar ennél is nagyobb meny- nyiséget igényel. A KSC XV. kongresszusának határozata értelmében a vegyiműveknek el kell érni az évi 49 ezer tonna termelést. Ezzel a homonnai CHEM-. LÓN-gyár a hatodik ötéves terv végére a Csehszlovák Szocialista Köztársaság leg- nagvobb szintetikus fonalat előállító üzeme lesz. Nem véletlen, hogy az idei export eléri majd a 159 millió deviza-koronát. Export: szinte valamennyi európai tőkés és szocialista ország vevőpartnere a gyárnak. Magyarországról legnagyobb a Hungarotex Vállalat, amely főleg poliumid selyemszálat vásárol. Am. kapcsolatunk van a Magyar Viscosa Gyárral is. amelynek szakembereivel szívesen cseréljük ki termelési, gyártási, fejlesztési tapasztalatainkat. A homonnai CHEMLON- gyár fejlődése — a több mint 6600 dolgozó 50 százaléka nő — kedvezően befolyásolta Homonna város építését, az egész járás lakossága életszínvonalának emelkedését. E. Laslomirsky A homonnai CHEMT ON ban kécziil az ismert. Kablik elnevezésű műszál is. A felvételen Mária Havrilová és l.ubic* Kor múlna,)’ minőség ellenőrük. lappi álma, - api telte A Silónk Paradicsom
