Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-03 / 102. szám
I 1978. május 3., Siertfc. 7' ’ ----- ------------------ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 íg y ünnepeit megyénk Tízezer felvonuló Leninvárosban A város legifjabb lakói is felvonullak. „...Türelemmel tanítsd őket" A lanmíhelyben... (Folytatás az 1. oldalról) • szakosztályainak tagjai is. A színes május elsejei felvonulás résztvevői között voltak a helyi nagyüzemek, vállalatok dolgozói. A termelőüzemek élén haladtak a Tiszái Vegyikombinát kollektívái, akik az ünnep előestéjén vették• át a legmagasabb kitüntetést, az MSZMP (Folytatás az 1. oldalról) A felázott sétányok fel- száradtak, megélénkült a Majális-park élete. A völgyben meghúzódó kis színpadon művészeti együttesek műsora hívogatta a nézőket, majd kedvelt zenekari együttesek léplek fel, este hatig. A vállalatok pavilonjaiban „egy szál hegedű” körül nóták emelték a jókedvet, barátok, ismerősök koccintottak a találkozásra, az ünnepre. * A megye járásaiban sem mosta el az eső a majálist. Sárospatakon okozott csak fennakadást az eső: az ünnepség a kiadott 'programtól eltérően a művelődési házban volt, ám délelőtt 10 órakor már mintegy 4 ezren indultak 'a I-lolt-Bod- rog melletti Berekbe. Itt rendezte meg a horgászegye- sület azt a horgászversenyt, amelyen több mint száz helyi versenyző, valamint a megye 18 horgászegyesületének vendéghorgászai is részt vettek. Ezen a szép részen egész napos majálist tartottak, amelynek programjában birkózóbemutató, kispályás labdarúgás, kultúrműsor szerepelt. Délután az összebileumi zászlaját, és a kiváló teljesítménnyel járó oklevelet. A TVK dolgozóival együtt köszöntötte május elsejét a Tiszai Vegyikombinát polipropiléngyára építésében ‘ részt vevő lengyel szakemberek népes csoportja is. Felvonultak a fennállásának negyedszázados jubileumát ünneplő Tiszai Erőmű Vállalat dolgozói és a megyénkben új gyűlt dolgozók szórakoztatására a Bodrog táncegyüttes adott műsort. Szerencsen a vártnál jóval többen — csaknem 7 ezren — vonultak fel. A felvonulás után a Szerencsi Cukorgyár udvarán tartották a május elsejei ünepséget, ahol Ivxri Gyula, a járási pártbizottság első titkára mondott köszöntőt. Ezután mintegy 8 ezren vonultak át a község melletti Árpád- hegyre, ahol a jól sikerült majális! programot a KISZ- esek menetdalversenye tette színesebbé. Encscn Fügöd, Gibárt, De- vecser, f orró és Méra lakóinak felvonulásával kezdődött a munka ünnepe. A felvonulás után az MSZMP megyei bizottságának titkára, Újhelyi Tibor mondott ünnepi beszédet. A majáliso- zók délelőtt átvonultak a Devecseri-parkba, ahol az encsi művelődési központ, valamint a környező községek fiataljai adtak színvonalas kultúrműsort. Ugyancsak itt rendezték meg a járási úttörők „Éneklő rajok” versenyét. A ragyogó, napsütéses időben délután beatzenekarok szórakoztatták a majálisozókat, iparágként számon tartott Tiszai Kőolajfinomító Vállalat kollektívái, szocialista brigádjai. A munkásokkal együtt ünnepeltek a város termelőszövetkezetének, a Szőke Tisza Tsz-nek a tagjai, s a beruházásokon dolgozó építő- és szerelővállalatok szocialista brigádjai. A felvonuláson népes küldöttséggel képviseltették magukat az egészségügyi dolgozók és a város ellátását biztosító mintegy 30 kereskedelmi és szolgáltató egység, csakúgy, mint a Kiváló címmel kitüntetett Városgazdálkodási Vállalat. A több mint egy órán A sátoraljaújhelyi járás központi ünepségét Ricsén tartották meg május elsején. Itt is volt felvonulás, amelyen a környező kisközségekkel együtt 4 ezren vettek részt. A járás más községeiben ünnepi nagygyűlésekkel, majálisokkal köszöntötték a nemzetközi munkás- osztály ünnepét. Mezőcsát.on a felvonulást sportbemutató követte, s a hagyományokhoz híven a dolgozók a szabadban ünnepeltek. Ernődön az általános iskola udvarán mintegy félezer községi lakos vett részt a május elsejei megemlékezésen. A megemlékezést követően a község társadalmi, politikai és gazdasági szerveinek képviselői megkoszorúzták a Vörös Hadsereg 1919-es főhadiszállásának falán levő emléktáblát. Ahogy az már Ernődön szokás, a délutáni órákban a község szinte valamennyi lakosa kivonult a szomszédos szőlőkbe, a pincesorra majáli- sozni. Tiszapalkonyán és Ároktőn is sok százan vettek részt a május elsejei megat tartó felejthetetlen felvonuláson tízezren tettek hitet békés építőmunkánk, a pórt politikája, az internacionalizmus eszméi mellett. A felvonulást követően a város lakói közül sok százan az Ifjúsági Parkban rendezett majálison folytatták a késő esti órákba nyúló ünneplést. Több ezer résztvevője volt a városi sporttelepen sorra került nagyszabású tornabemutatónak is, amfelyen 1300 általános és középiskolás tanuló látványos gyakorlataiban gyönyörködhetett a közönség. emlékezésen, majd a községek lakói sportversenyeket, kultúrműsorokat rendeztek. Az edelényi járás több községében a fiatalok részvételével fáklyás felvonulásokat rendeztek. Edelényben és . Hídvégardón közel hatezren gyűltek össze a dolgozók május elsejei seregszemléjén, hogy színes felvonulással köszöntsék a munka ünnepét. A felvonulást követően mindkét községben majálist rendeztek, amelyeken kulturális és sportműsor szórakoztatta a részvevőket. Május elsején Edelényben, Kurityánban és Szőlősardón nagy számú érdeklődő előtt tömegsportbemutatót tartottak. A munka ünnepén a mezőkövesdi járás valamennyi községében tartottak rendezvényeket. A központi ünnepséget Szentistvánban rendezték, amely a lakosság, a termelőszövetkezet, az áfész, a Matyó Háziipari Szövetkezet és az intézmények dolgozóinak vidám felvonulásával kezdődött. A felvonulókat a községi pártház előtti emelvényről a járás és a község párt-, tanácsi és gazdasági vezetői üdvözölték. Ünnepi beszédet dr. Juhász György, a megyei pártbizottság osztályvezetője mondott. Az ünnepség után került sor a mintegy 5 és fél millió forint költséggel épült új, szentistváni ÁBC-áruház megnyitására. Mezőkeresztesen. Bogácson, Bükkzsércen. Cserépfalun, Tibolddarócon, Kácson és Vattán ugyancsak felvonuláson köszöntötték a dolgozók május elsejét. A kedvező időjárás biztosította, hogy a községek többségében a szabadban ünnepeljen a lakosság. Az ünnepi megemlékezéseket vidám majálisok és sportrendezvények követték. A mezőkövesdi i járás« ban öszességében több mint hétezer ember vett részt az ünnepségeken. Ózd lakói, közöttük több száz kohászati dolgozó, a város környéki kirándulóhelyeken töltötték május elsejét. Sokak az Arlói-tónál majálisoztak. A , járás valamennyi községében a hagyományokhoz hűen ünnepeltek. Május 1-én a járás két községében. Sajókazán iskolai tanmedencét. Borsodnádas- don ugyancsak tanmedencét és tornatermet adtak át. Csonka János, a magyar autó- és motorgyártás nagy úttörője a porlasztó társfeltalálójaként vonult be az ipartörténetbe. Nevét a porlasztó révén megismerték a határokon túl is. A magyar műszaki életben mást is tudnak Csonka Jánosról, a Műegyetem tanműhelyének egykori vezetőjéről: hallatlan türelemmel. nagy szigorral, nagy-nagy szeretettel oktatta tanítványait. A Csonka-féle tanoncképzés fogalommá vált az 1900-as évek első évtizedeiben. A porlasztó szabadalmi díjából alapított Bartók Béla úti műhelyből fejlődött ki a Kismotor- és Gépgyár, amely ma már a kisteljesítményű motorgyártás jelentős bázisa. Harmadik gyáregysége a közúti járműprogram keretében 1970-ben létesült Mezőkövesden. Több mint félezer ember dolgozik itt: kompresszorokat, légfékszerelvé- nyeket, vasúti vereteket, cső- kötő elemeket gyártanak. Munkájukat számos elismerés, kitüntetés dicséri. Mi maradt meg a Csonka-, féle tanítás módszereiből, ápolják-e a hagyományokat? Erre a kérdésre igyekszünk választ keresni a mezőkövesdi gyáregységben. Kinczel Miklós gyáregység- vezető tényeket közök — Fejlesztési alapunkból másfél millió forintot felajánlottunk arra a célra, hogy három tanteremmel bővítsék a 101-es Szakmunkásképző Intézet mezőkövesdi iskoláját. Cserében negyven helyet kapunk tanulóink számára. A személyzeti osztály vezetője, Dorogi István is tényeket közöl: — Tanműhelyünk száz helyes, ma 81 tanulónk van. 1976-ban voltak a legtöbben, akkor 93 fiatalt képeztünk. A tanműhely jó, a gépek újak, a szociális helyiségek korszerűek. A KISZ szervező titkára. Fehér Zsuzsa a következőket mondja: — A tanulók első évükben Kilián-körösek. aztán KlSZ-tagol^. • A KISZ- műszakokon mindig részt, vesznek, eljönnek és felszólalnak az ifjúsági parlamenteken is. Mindezek ismeretében megyünk el a helyszínre! A tanműhely bejáratánál termék- bemutató, a drótfal mögött raktár. Nagyon tiszta itt minden. A falon plakátok, jelmondatok. A főfalon Juhász Gyula versének idézete: „Hirdessük: Itt nem boldogul más, csak aki alkot, aki munkás”. A gépek zajong- nak, karcsú, szén kislányok uralják a csúcsesztergákat. Másodévesek. A második gép mellett álló lánnyal, Nagy Erzsivel ismerkedünk. — Tulajdonképpen soha sem akartam esztex-gályos lenni, inkább kereskedelmi, vagy egészségügyi dolgozó. Ma már cseppet sem bánom, hogy így alakult. Elég könv- nyen tanulom a szakmát, jó! sikerülnek az ellenőrző munkáim is. Legutóbb trapézmenetes orsót kellett készítenem. önállóan oldottam meg és négyest kaptam érte. — Milyenek az oktatók? — Mindig, mindenben segítenek. Türelmesek hozzánk. Ádám Erzsi készségesen bemutatja, miként indul a gép. Mozdulatai határozottak, látszik, hogy sok mindent tud a szakmából. — Gondolsz valamire munka közben? — A, ott azért még nem tartó!,'. Csak a gépre szabad figyelni, mert különben baj történhet. Ünnepi taggyűlésen emlékeznek meg a vöröskeresztes alapszervezetek a május 8-1 vörös k eresz t es.. világnapról, amelynek idei jelszava: „Csatlakozz hozzánk!” A televízió műsort készített és sugároz a világnap alkalmából. — Volt már rá példa? — Sajnos, igen. Eltörtem a kést. — Álmodtál már az észtéi gagépről? — Igen., akkor, amikor a fedőanya készítését tanultuk. Nehezen ment nekem, az álmom is rettenetes volt. Ádám Erzsi édesapja szakoktató. Huszonöt éve foglalkozik fiatalokkal. — Milyen esztergályos válik ezekből a kislányokból, Erzsinek például milyenek a képességei ? — Szorgalmasabbak mint a fiúk és ezzel pótolni tudják a rátermettség esetleges hiányát. Erzsi .ió közepes esztergályos lesz. De lehet, hogy öt-hat éves gyakorlat után jobb szakember lesz az átlagosnál. Németh Mihály iskolai szakoktató régebbi tanítványai nevét említi: — Páz- mándi Piroska, Király Rozália. Kitűnő esztergályosok, bárhol megállják a helyüket. Ádám Gáspár, a negyed- százados tapasztalatai alapján mondja: — A mai 14—17 évesek egy kissé lezserebbek. mint a régiek. Ha elrontanak valamit, nem keserednek el túlságosan. Hem hiszem, hogy ez baj lenne, mert néhány év után megkomolyodnak. A szakmásító tanfolyamok húszévesei már sokkal komolyabban veszik a dolgokat. Pedig csak néhány év a korkülönbség. A mai szakmunkástanulóknak viszont egyéb érdemeik vannak. Ezek a gyerekek egyre inkább közösségi emberek. Jó munkát végeznek a KISZ- szervezetben, nem félnek a társadalmi munkától, érdeklődők, minden bizonnyal művelt, értékes munkásemberekké válnak. A tanműhely falán hatalmas papírragasz. A munkahelyi morál 13 pontját tartalmazza. Az első tíz pont nem házi eredetű, Dorogi István egyik tanárától hallotta a pártiskolán; Nem, nem szerepelt a tananyagban, de érdemes volt lejegyezni. Itthon tovább töprengett: a pontokon, aztán hárommal kibővítette. így lett 13 pontos a „tízparancsolat”. Pontjait megírta egykori tanárának. Helyeslő választ kapott. Az utolsó pont így hangzik: „Emberséggel fogadd az új munkatársakat, türelemmel tanítsd és segítsd őket.” — A tanulóképzésben a gyáregység feladata elsősorban a szakmai oktatás. A nevelés az iskola feladata — elméletileg. De a tanulók a mi munkásaink lesznek és számunkra nagyon fontos, hogy minél öntudatosabb. erkölcsösebb gárdával lássuk el feladatainkat — mondja az osztályvezető. A Kismotor- és Gégyár mezőkövesdi gyáregységében nincs munkásfelvétel. Maguk nevelik a szakmai utánpótlást. Munkaerőgondjaik sincsenek, mert a tanulók nagy százaléka kismotoros marad. A munkafeltételek, a kereseti lehetőségek jók, a kollektíva összetart. — fis egyébként is jó itt a gvárban — mondja a szinten másodéves ölyiis Sándor. — Én is itt maradok a vizsga után, — mert jó] érzem magam — halljuk Tóth Fcrenclöi. — A klubunk is nagyon jó ... A Ságvári Endre Ifjúsági Klub rendezvényei vonzók, az itteni discok fogalommá váltak Mezőkövesden. Ebben áttekintést adnak a Magyar Vöröskereszt sokoldalú tevékenységéről, filmriportban számolnak be a Vas megyei jánosházi és kámi csomópontnál működő, kköz- lekedési elsősegélynyújtó állomások munkájáról. Központi Bizottságának juA felvonulók között voltak az elismerő oklevéllel kitüntetett festékgyár dolgozói. Vidám majális a Csanyikban Lévay Györgyi „Csatlakozz hozzánk!” tavaszi szélben lengedezlek a májusi zászlók.
