Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-05 / 104. szám

1978. mőjus 5., péntefc ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 A TVK növeli az agrofólia-termelést Közép-Európa legnagyobb műanyagfeldolgozó berendezése Falvak a Via Regina mentén (II.) A krnmpliiüágiyák földjén A IV. ötéves terv során a magyar mezőgazdaságban széles körű fejlesztési prog­ram bontakozott ki, amely­nek megvalósítását jelentős mértékben segítette a hazai m üanyagl eldolgozó ipar. A Tiszai Vegyikombinát mű­anyaggyára több mint egy évtizede szoros együttműkö­dést. alakított ki a mezőgaz­dasággal. A mezőgazdaság­ban alkalmazott műanyag- termékek közül külön is em­lítést érdemel az agrol'ólia, amely lehetővé tette a zöld­ségprogram tervszerű végre­hajtását. A fóliasátras ter­mesztés mind a nagyüze­mekben, mind pedig az egyéni termelőknél rendkí­vüli módon elterjedt. Ezzel függ össze, hogy a kereslet jelentős mértékben . megnö­vekedett a széles agrofólia iránt. A TVK műanyaggyára az elmúlt esztendőben több mint 8000 tonna agrofóliát szállított a mezőgazdaság­nak, de az igényeket ezzel a mennyiséggel sem sikerült kielégíteni. A vállalat, figye­lembe véve a kereslet ala­kulását, az agrofóliagyártás bővítését határozta el. A TVK megvásárolta a máso­dik agrofóliagyártó berende­zést is. amelynek próbaüze­meltetése a napokban kez­dődött. meg. A második szé­les fóliagyártó gép nemcsak hazánk, hanem Közép-Euró­pa legnagyobb műanyagfel- dojgozó berendezése is. A gépsor évente mintegy 9000 tonna terméket állít majd elő, amelynek legnagyobb szélessége 16 méter. A berendezés üzembe he­lyezésével a leninvárosi Megyénk ipari szövetkeze­teiben több mint 11 ezren dolgoznak, a szövetkezetek tagjainak mintegy 55 száza­léka nő. Fontos feladat te­hát, hogy a szövetkezetek vezetői fokozott figyelmet fordítsanak a nödolgozók helyzetének elemzésére, ja­vítására. A. KISZÖV elnöksége évente napirendre tűzi a nő­politikái határozatok végre­hajtásának megvitatását, ér­tékeli a szövetkezetek erre vonatkozó intézkedési terve­it. A felmérések lényeges pozitív változásokról tanús­kodnak: a szövetkezetekben következetesebben érvénye­sül az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elve. Az első­sorban nőket foglalkoztató iparcsoportokban az átlagos­nál erőteljesebben növeke­dett a termelő munkásnők keresete. A textilruházati szövetkezetekben 16,4 száza­lékkal, a szolgáltató- és a háziiparban dolgozó asszo­nyok t>,B, illetve 12,8 száza­lékkal kaptak magasabb bért az elmúlt évben. Növe­kedett a vezetésben részt vevő nők száma is; 4,0 szá­zalékról 8.5 százalékra emel­kedett például a szövetkeze­tek élén álló nők aránya. Az utóbbi években eiőbb- reléptek a nők képzősében, oktatásában is; a szőve'ke­zetek vezetői csaknem ezer nőt vonlak be az iskolarend­szerű oktatásba. Ennek elle­nére, a nők közül csaknem hétszázan még mindig nem szerezték meg az általános iskolai bizonyítványt. Ta­valy is csak igen kevés, 184 betanított, illetve segédmun- kásnö szerezte meg a szük­séges szakmai képesítést. Ki­gy ár óriás a jövőben mintegy 17 ezer tonna agrofóliát: tud a mezőgazdaság rendelkezé­sére bocsátani és lehetőség nyílik exportszállításokra is. A berendezés magas fokú mű­szaki színvonalára és terme­lékenységére jellemző, hogy vételi képez a Hegyalja Ru­házati Szövetkezet, a MÉ- RUSZ és a megyei fodrász szövetkezet, ahol a nők to­vábbképzésében kimagasló eredményeket értek cl. Mindhárom szövetkezetben új rendszerű munkástovább- képzést vezettek be: felnőtt szakmunkásképző tanfolya­mokat és különböző speciá­lis továbbképző lanfolvamo- kat szerveznek, rendszere­sen. • A sok nőt foglal koztutó üzemekre jellemző, sajátos gond az ipari szövetkezetek- l>en is, hogy igen sokan, 1öbb mint ezerötszázan van­nak jelenleg gvermekgondo- zási segélyen. Éppen ezért a szövetkezetek sokat tesznek annak érdekében, hogy a kismamák mielőbb vissza­térhessenek munkahelyükre. A dolgozók gvermekei szá­mára az óvodai, bölcsődei férőhelyek biztosításához tár­sadalmi munkával, anyagi és szakmai támogatóssal járul­nak hozzá a szövetkezetek. A gyermekintézmények bő­vítésére. korszerűsítésére je­lentős összegeket utalnak át a helyi tanácsoknak.. Élen járnak ebben például a Sá­toraljaújhelyi Cipész Szö­vetkezet tagjai, akik kom­munista szombatjuk kerese­tét óvodák, bölcsődék fej­lesztésére ajánlották fel. Fi­gyelemre méltó a Hegyaüa Ruházati Szövetkezet fel­ajánlása is; ebben a terv­időszakban mintegy 840 ezer forinttal kívánnak' hozzájá­rulni óvodák építéséhez, fenntartásához. Ugyancsak ió példával járnak elöl a, Mis­kolci Lakáskarbantartó Szö­vetkezet dolgozói, akik tár­sadalmi akcióban festési munkálatokat végeznek szá­mos gyermekintézménynek. a két agrofóliagyártó gép­sort összesen 28 dolgozó üze­melteti. Az eddigi tapaszta­latok szerint a berendezés az előírt módon üzemel, s már megkezdték a gépsoron a ga­ranciális méréseket. A nők helyzetének javítá­sára sokat tettek megyénk ipari szövetkezeteiben, ám tennivaló még bőven akad. A Sátoraljaújhelyi Cipész Szövetkezetben például még mindig gondot okoz a mun­kahelyi zsúfoltság, az üzemi étkezde és a klubhelyiség hiánya, valamint a dolgozók bejárása. A Szerencsi Ruhá­zati Szövetkezetnél pedig az alacsony kereseti lehetőség okozza a legtöbb problémát. A helyzeten nem sokat javí­tott a könnyűipari dolgozók bérének rendezése sem. A Miskolci Háziipari Szövet­kezetben a kélműszakos munkarend miatt, panaszkod­nak a gyes-ről visszatérő kismamák. Gondot okoz a szövetkezetek többségében az is, hogy a szakmunkás- vizsgát .csak a huszadik életi- évük betöltése után tehetik le a dolgozók. Néhány he­lyen viszont éppen ellenkező problémákkal találkoztak a KISZÖV nőbizottsága tagjai: a szövetkezetek egy részé­ben nem kezdeményezik a gyorsított szakmunkásképző tanfolyamokat, holott az új, korszerű berendezések fel­tételezik a magasabb szak­mai képzettséget. A közelmúltban készített felmérés alkalmasnak bizo­nyult arra, hogy feltárják a meglevő hibákat, s célul tűz­zék ezek mielőbbi felszámo­lását. A felmérés egyben ler hetévé tette azt is, hogy a szövetkezetek megismerjék egymás módszereit, haszno­sítsak a tapasztalatokat. D. H. A „királynői ül”, a hajda­ni Via Regina másik híres állomása, a Vizsolyhoz közel fekvő Vilmány. Amit a köz­ségről a bevezetőben el kell, mondanunk; az elvándorlás itt is megszűnt, a falu lakos­sága — ha lassan is —, de szaporodik. Napjainkban 153ü-an laknak itt. A fejlő­désnek viszont egészen más a magyarázata, mint Vizso­lyon. Lukács József tanács­titkár: — Nálunk inkább beván­dorlásról lehet beszélni. Ugyanis a község lakosságá­nak egyharmada cigány, szá­mukat pontosan nem lehet meghatározni, a gyakori községcserélgetés miatt. Félórás beszélgetés után letisztult a kép. Világossá vált, Vilmánynak ma a leg­nagyobb, legégetőbb gondja a cigánylakosságnak a hely­zete, s amiért a falut körül­vevő egyik telepre ellátogat­tunk, csak azért volt, mert az itteni nehézségek sűrítve jelzik az encsi járás hasonló gondjait. A telepnek nincs neve. Van egy utcája, u Dózsa György utca, vagy negyven háza, putrija, s csak egy ré­gi határnév szerint leitet behatárolni. Nos, a krumpli- máglyák földjén járunk, ahol valamikor Vilmány hajdani földbirtokosa a bur­gonyatáblák termését lepriz- máztatla, másképpen ntag- lyáztatta. A legszélső ház a telep tanácstagjáé, Gyulai Istváné: — Kérem, aki itt lakik, az mind dolgozik, mert külön­ben miből él. Más a baj. Innen el kell mennie az em­bernek, mert a munkához a tsz lehetőséget nem biztosit, a mindennapos bejárást pe­dig már sokan unjuk. Ha el tudnám adni a házamat, már régen elköltöztem volna, a faluban lehetőségem nincs. A tanácstitkár hosszasan győzködi, amíg beismeri, ko­rántsem olyan rózsás a hely­zet, mint ahogy a bevezető­ben elmondta. A négyszáz munkaképes felnőttből alig több, mint 250 az, aki állan­dóan dolgozik, amíg a töb­bi alkalmi munkából él. A munkahelyek sokuknál he­tente, havonta változnak. Ezek után csendesebb me­derben folyik a beszélgetés: — Elég szégyellnivaló, de a telepen sok az olyan csa­lód, akiknél jó ha három na­pot megél a fizetés. Csak ar­ra lennék kíváncsi, hogy a többi 28-ban eltart-e a ke­nyér? Gyulai István jól tudja, hogy nem. (Gallyasról ma­gyarosította a nevét, mert a telep szinte négy családból állt. A Gallyas, Bátyi. Hor­váth, Balogh családból. Hogy a postás el ne téved­jen, 6 a Gyulai nevet válasz­totta.) És Gyulai István azt is tudja, miért nem. Elég megfordulni fizetéskor, vagy a családi pótlék felvételekor az italbolt környékén, betér­ni a házakba, látni, hogy „úszik” el a pénz. Hogyan? A parányi „szobában” né­gyen laknak. A nagymama is beköltözött az udvaron ál­ló sufniból. így alig lehel el­férni az ágyak között, A nagymama: — Kell a meleg. Persze, hogy van nyugdíjam. Nyolcszáz forin­tot adok. a lányomnak. Egy kicsit ázért megtartok; or­A Miskolci Közlekedési Vállalat jelentős eredménye­ket ér el a kulturáltabb uta­zási feltételeket biztosító járműrekonstrukcióban. Hat űj csuklós villamos üzembe helyezésével a tervezettnél két évvel korábban leselc.i- tezlék a hagyományos, el­avult: villamos szerelvénye­ket. A jobb. a biztonságo­sabb közlekedés érdekében vosságra. Hiszen már nyolc­vanéves vagyok. A lánya: — Én bejárok a faluba. Alkalmanként rae- szelgetni, tapasztani, mosni. A nagyapa: — Ha elme­gyek a kocsmába, a népek mind szeretnek. Hogy? Hát, mint egy becsületes embert. Az unoka: — Még nem váltottam ki a bizonyítványt, de már elvégeztem a nyolc általánost. Kérdezze meg e tanítót. Persze csak estin, ott könnyebb. A vert padló felázva, a kályhán leves gőzölög. Most vették bele a tyúkot, száz­hatvan forintért. A feleletek a további kérdésekre tanul­ságos választ . adnak. A nagyapa analfabéta, csak az egy nyugdíj az állandó be­vétel, a két 16 éven felüli unoka még nem dolgozik. Erre mondta a tanácstitkár: — Sajnos eddig még nem tudtuk megoldani — csak kísérletezünk —, hogy a 16 évet betöltött fiatalokat munkába állítsuk. Egy asszony Zsu.itáról. A rokona egy hete tette ki a lakásából, már itt, Vilmany- ban, ahová hívás nélkül köl­tözött. Sárból vert: putri, be­lül napraforgó, gyékény bur­kolja. teteje fólia, építéséhez kivágott vagy három virág­zó kkjszifát. A három telepen élő 85 családból hárman építettek Cs-iakást, tizenegyen vásá­roltak a faluban házat, és magánerőből megint hárman építkeztek. Ószintén mond­va kevés, mert a telepre új családok költöztek, tehát a telepi életforma is megma­radt, ugyanakkor a faluban még sok ház áll üresen. Igaz, javarészt zsüptetös, ré­gi parasztházak, de tulajdo­nosuk nem válik meg tőlük, nem adja el. Íme három vé­lemény abból a csokorból, amelyet e házak tulajdono­sától gyűjtöttem: — Nem akarok én kitolni a szomszédommal, hogy egész életében átkozzon a telepiekért... — Eladom én, csak fizes­se meg. (Az árát nem kér­deztem meg.) — Magának? Minden kommentár he­lyett : alapos szemléleti vál­tozásokra lenne szükség, és nemcsak a cigányság között. Lukács József mondta: — He'jcén, Fónyon tudnánk la­5 villamoskocsin már van külön vezetőfülke, s hátam­nál most végzik az átalaki­tást. Ez évben tovább korszerű­sítik a járműparkot, 40 új csuklós autóbusz beszerzésé­vel. a korszerűtlen járművek leselejtezésével az év végére az autóbuszparkban is befe­jezik a jármúrekonstrukeiót. Az elhasználódott, elavult kást adni, de oda nemigen mennenek. így a telepek összes átkai­val megmaradnak. Egyelőre még mindig kevesen jutnak el oda, hogy a pénzt be tud­ják osztani, pedig a családok . javában maga a családi pót­lék összege felér egy komoly fizetéssel. Megmaradnak a faluszéli barántázasok, -az ügyeskedés... De biztató jelek már van­nak. Tizenhét cigánygyerek már napközi otthonba jár, kiszakadtak a környezetből, egyre többen végzik el a nyolc általánost, egyre több új, emberhez méltó ház épül. Itt-ott már beszélhe­tünk családtervezésről, taka­rékosságról. De sajnos, ez ott nem segít, ahol a családi elet még teljesen rendezet­len. Kulipintyó az utca végén. Szeplős, 14 év körüli lány főz. gidák, .tyúkok között. Az ajtónál égőszemü. szép, négyéves kislány. A titkár: — Hol az anyád, csilla­gom? — Messze. — Mégis, hol ? — Nyírbátorban. — Kivel? — Égj' férfival. Huszonhat család él olyan körülmények között Vil- mányban, ahonnan vágj’ az asszony, vagy a férfi egy „házzal”, vagy sok faluval arrébb, összeállt valakivel. A gj’erekeket a legidősebb neveli. A legidősebbeket pe­dig a telepi élet. Visszafelé mindketten hall­gatunk. Az élő gondoknak a leküzdéséhez a tanács ereje kevés. Talán a szemleletvál­tozásban tud tenni valamit, de a lényeget, a telepet, vagy telepeket a krumplimáglyák földjéről eltüntetni nem tudja. Csak pénzügyileg, az új lakások építésével, vásár­lásával nem lehet megszün­tetni a telepet, a szellemen is változtatni kell. Azon a szellemen, amely zárt kö­zösséggé — sokszor nem hasznos közösséggé — ala­kítja a telepet, A tanács felé tartunk. Az úton bitumen füstölög, út­hengerek sulykolják, simít­ják a régi Via Reginát. Szöveg: Kármán István Kcp: Laczó József járműveknek a forgalomból való kivonása nagyobb üze­mi biztonságot, az utasnak jobb utazási feltételeket, a járművezetőknek jobb mun­kafeltételeket jelent. Erre a fejlesztésre azért is szükség van. mivel az idén a tavalvi- tól negj’millióval többel, ösz- szesen kétszázmillió utast kell az MKV autóbuszainak, villamosainak elszállítania. A felmérés tapasztalatai Hatezer nő az ipari szövetkezetekben Ezeknek a régi zsnpietős házaknak nagy része lakó híján lassan romba dől. Jármürekonstrukció az MKV-nál

Next

/
Thumbnails
Contents