Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-05 / 104. szám
1978. mőjus 5., péntefc ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 A TVK növeli az agrofólia-termelést Közép-Európa legnagyobb műanyagfeldolgozó berendezése Falvak a Via Regina mentén (II.) A krnmpliiüágiyák földjén A IV. ötéves terv során a magyar mezőgazdaságban széles körű fejlesztési program bontakozott ki, amelynek megvalósítását jelentős mértékben segítette a hazai m üanyagl eldolgozó ipar. A Tiszai Vegyikombinát műanyaggyára több mint egy évtizede szoros együttműködést. alakított ki a mezőgazdasággal. A mezőgazdaságban alkalmazott műanyag- termékek közül külön is említést érdemel az agrol'ólia, amely lehetővé tette a zöldségprogram tervszerű végrehajtását. A fóliasátras termesztés mind a nagyüzemekben, mind pedig az egyéni termelőknél rendkívüli módon elterjedt. Ezzel függ össze, hogy a kereslet jelentős mértékben . megnövekedett a széles agrofólia iránt. A TVK műanyaggyára az elmúlt esztendőben több mint 8000 tonna agrofóliát szállított a mezőgazdaságnak, de az igényeket ezzel a mennyiséggel sem sikerült kielégíteni. A vállalat, figyelembe véve a kereslet alakulását, az agrofóliagyártás bővítését határozta el. A TVK megvásárolta a második agrofóliagyártó berendezést is. amelynek próbaüzemeltetése a napokban kezdődött. meg. A második széles fóliagyártó gép nemcsak hazánk, hanem Közép-Európa legnagyobb műanyagfel- dojgozó berendezése is. A gépsor évente mintegy 9000 tonna terméket állít majd elő, amelynek legnagyobb szélessége 16 méter. A berendezés üzembe helyezésével a leninvárosi Megyénk ipari szövetkezeteiben több mint 11 ezren dolgoznak, a szövetkezetek tagjainak mintegy 55 százaléka nő. Fontos feladat tehát, hogy a szövetkezetek vezetői fokozott figyelmet fordítsanak a nödolgozók helyzetének elemzésére, javítására. A. KISZÖV elnöksége évente napirendre tűzi a nőpolitikái határozatok végrehajtásának megvitatását, értékeli a szövetkezetek erre vonatkozó intézkedési terveit. A felmérések lényeges pozitív változásokról tanúskodnak: a szövetkezetekben következetesebben érvényesül az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elve. Az elsősorban nőket foglalkoztató iparcsoportokban az átlagosnál erőteljesebben növekedett a termelő munkásnők keresete. A textilruházati szövetkezetekben 16,4 százalékkal, a szolgáltató- és a háziiparban dolgozó asszonyok t>,B, illetve 12,8 százalékkal kaptak magasabb bért az elmúlt évben. Növekedett a vezetésben részt vevő nők száma is; 4,0 százalékról 8.5 százalékra emelkedett például a szövetkezetek élén álló nők aránya. Az utóbbi években eiőbb- reléptek a nők képzősében, oktatásában is; a szőve'kezetek vezetői csaknem ezer nőt vonlak be az iskolarendszerű oktatásba. Ennek ellenére, a nők közül csaknem hétszázan még mindig nem szerezték meg az általános iskolai bizonyítványt. Tavaly is csak igen kevés, 184 betanított, illetve segédmun- kásnö szerezte meg a szükséges szakmai képesítést. Kigy ár óriás a jövőben mintegy 17 ezer tonna agrofóliát: tud a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátani és lehetőség nyílik exportszállításokra is. A berendezés magas fokú műszaki színvonalára és termelékenységére jellemző, hogy vételi képez a Hegyalja Ruházati Szövetkezet, a MÉ- RUSZ és a megyei fodrász szövetkezet, ahol a nők továbbképzésében kimagasló eredményeket értek cl. Mindhárom szövetkezetben új rendszerű munkástovább- képzést vezettek be: felnőtt szakmunkásképző tanfolyamokat és különböző speciális továbbképző lanfolvamo- kat szerveznek, rendszeresen. • A sok nőt foglal koztutó üzemekre jellemző, sajátos gond az ipari szövetkezetek- l>en is, hogy igen sokan, 1öbb mint ezerötszázan vannak jelenleg gvermekgondo- zási segélyen. Éppen ezért a szövetkezetek sokat tesznek annak érdekében, hogy a kismamák mielőbb visszatérhessenek munkahelyükre. A dolgozók gvermekei számára az óvodai, bölcsődei férőhelyek biztosításához társadalmi munkával, anyagi és szakmai támogatóssal járulnak hozzá a szövetkezetek. A gyermekintézmények bővítésére. korszerűsítésére jelentős összegeket utalnak át a helyi tanácsoknak.. Élen járnak ebben például a Sátoraljaújhelyi Cipész Szövetkezet tagjai, akik kommunista szombatjuk keresetét óvodák, bölcsődék fejlesztésére ajánlották fel. Figyelemre méltó a Hegyaüa Ruházati Szövetkezet felajánlása is; ebben a tervidőszakban mintegy 840 ezer forinttal kívánnak' hozzájárulni óvodák építéséhez, fenntartásához. Ugyancsak ió példával járnak elöl a, Miskolci Lakáskarbantartó Szövetkezet dolgozói, akik társadalmi akcióban festési munkálatokat végeznek számos gyermekintézménynek. a két agrofóliagyártó gépsort összesen 28 dolgozó üzemelteti. Az eddigi tapasztalatok szerint a berendezés az előírt módon üzemel, s már megkezdték a gépsoron a garanciális méréseket. A nők helyzetének javítására sokat tettek megyénk ipari szövetkezeteiben, ám tennivaló még bőven akad. A Sátoraljaújhelyi Cipész Szövetkezetben például még mindig gondot okoz a munkahelyi zsúfoltság, az üzemi étkezde és a klubhelyiség hiánya, valamint a dolgozók bejárása. A Szerencsi Ruházati Szövetkezetnél pedig az alacsony kereseti lehetőség okozza a legtöbb problémát. A helyzeten nem sokat javított a könnyűipari dolgozók bérének rendezése sem. A Miskolci Háziipari Szövetkezetben a kélműszakos munkarend miatt, panaszkodnak a gyes-ről visszatérő kismamák. Gondot okoz a szövetkezetek többségében az is, hogy a szakmunkás- vizsgát .csak a huszadik életi- évük betöltése után tehetik le a dolgozók. Néhány helyen viszont éppen ellenkező problémákkal találkoztak a KISZÖV nőbizottsága tagjai: a szövetkezetek egy részében nem kezdeményezik a gyorsított szakmunkásképző tanfolyamokat, holott az új, korszerű berendezések feltételezik a magasabb szakmai képzettséget. A közelmúltban készített felmérés alkalmasnak bizonyult arra, hogy feltárják a meglevő hibákat, s célul tűzzék ezek mielőbbi felszámolását. A felmérés egyben ler hetévé tette azt is, hogy a szövetkezetek megismerjék egymás módszereit, hasznosítsak a tapasztalatokat. D. H. A „királynői ül”, a hajdani Via Regina másik híres állomása, a Vizsolyhoz közel fekvő Vilmány. Amit a községről a bevezetőben el kell, mondanunk; az elvándorlás itt is megszűnt, a falu lakossága — ha lassan is —, de szaporodik. Napjainkban 153ü-an laknak itt. A fejlődésnek viszont egészen más a magyarázata, mint Vizsolyon. Lukács József tanácstitkár: — Nálunk inkább bevándorlásról lehet beszélni. Ugyanis a község lakosságának egyharmada cigány, számukat pontosan nem lehet meghatározni, a gyakori községcserélgetés miatt. Félórás beszélgetés után letisztult a kép. Világossá vált, Vilmánynak ma a legnagyobb, legégetőbb gondja a cigánylakosságnak a helyzete, s amiért a falut körülvevő egyik telepre ellátogattunk, csak azért volt, mert az itteni nehézségek sűrítve jelzik az encsi járás hasonló gondjait. A telepnek nincs neve. Van egy utcája, u Dózsa György utca, vagy negyven háza, putrija, s csak egy régi határnév szerint leitet behatárolni. Nos, a krumpli- máglyák földjén járunk, ahol valamikor Vilmány hajdani földbirtokosa a burgonyatáblák termését lepriz- máztatla, másképpen ntag- lyáztatta. A legszélső ház a telep tanácstagjáé, Gyulai Istváné: — Kérem, aki itt lakik, az mind dolgozik, mert különben miből él. Más a baj. Innen el kell mennie az embernek, mert a munkához a tsz lehetőséget nem biztosit, a mindennapos bejárást pedig már sokan unjuk. Ha el tudnám adni a házamat, már régen elköltöztem volna, a faluban lehetőségem nincs. A tanácstitkár hosszasan győzködi, amíg beismeri, korántsem olyan rózsás a helyzet, mint ahogy a bevezetőben elmondta. A négyszáz munkaképes felnőttből alig több, mint 250 az, aki állandóan dolgozik, amíg a többi alkalmi munkából él. A munkahelyek sokuknál hetente, havonta változnak. Ezek után csendesebb mederben folyik a beszélgetés: — Elég szégyellnivaló, de a telepen sok az olyan csalód, akiknél jó ha három napot megél a fizetés. Csak arra lennék kíváncsi, hogy a többi 28-ban eltart-e a kenyér? Gyulai István jól tudja, hogy nem. (Gallyasról magyarosította a nevét, mert a telep szinte négy családból állt. A Gallyas, Bátyi. Horváth, Balogh családból. Hogy a postás el ne tévedjen, 6 a Gyulai nevet választotta.) És Gyulai István azt is tudja, miért nem. Elég megfordulni fizetéskor, vagy a családi pótlék felvételekor az italbolt környékén, betérni a házakba, látni, hogy „úszik” el a pénz. Hogyan? A parányi „szobában” négyen laknak. A nagymama is beköltözött az udvaron álló sufniból. így alig lehel elférni az ágyak között, A nagymama: — Kell a meleg. Persze, hogy van nyugdíjam. Nyolcszáz forintot adok. a lányomnak. Egy kicsit ázért megtartok; orA Miskolci Közlekedési Vállalat jelentős eredményeket ér el a kulturáltabb utazási feltételeket biztosító járműrekonstrukcióban. Hat űj csuklós villamos üzembe helyezésével a tervezettnél két évvel korábban leselc.i- tezlék a hagyományos, elavult: villamos szerelvényeket. A jobb. a biztonságosabb közlekedés érdekében vosságra. Hiszen már nyolcvanéves vagyok. A lánya: — Én bejárok a faluba. Alkalmanként rae- szelgetni, tapasztani, mosni. A nagyapa: — Ha elmegyek a kocsmába, a népek mind szeretnek. Hogy? Hát, mint egy becsületes embert. Az unoka: — Még nem váltottam ki a bizonyítványt, de már elvégeztem a nyolc általánost. Kérdezze meg e tanítót. Persze csak estin, ott könnyebb. A vert padló felázva, a kályhán leves gőzölög. Most vették bele a tyúkot, százhatvan forintért. A feleletek a további kérdésekre tanulságos választ . adnak. A nagyapa analfabéta, csak az egy nyugdíj az állandó bevétel, a két 16 éven felüli unoka még nem dolgozik. Erre mondta a tanácstitkár: — Sajnos eddig még nem tudtuk megoldani — csak kísérletezünk —, hogy a 16 évet betöltött fiatalokat munkába állítsuk. Egy asszony Zsu.itáról. A rokona egy hete tette ki a lakásából, már itt, Vilmany- ban, ahová hívás nélkül költözött. Sárból vert: putri, belül napraforgó, gyékény burkolja. teteje fólia, építéséhez kivágott vagy három virágzó kkjszifát. A három telepen élő 85 családból hárman építettek Cs-iakást, tizenegyen vásároltak a faluban házat, és magánerőből megint hárman építkeztek. Ószintén mondva kevés, mert a telepre új családok költöztek, tehát a telepi életforma is megmaradt, ugyanakkor a faluban még sok ház áll üresen. Igaz, javarészt zsüptetös, régi parasztházak, de tulajdonosuk nem válik meg tőlük, nem adja el. Íme három vélemény abból a csokorból, amelyet e házak tulajdonosától gyűjtöttem: — Nem akarok én kitolni a szomszédommal, hogy egész életében átkozzon a telepiekért... — Eladom én, csak fizesse meg. (Az árát nem kérdeztem meg.) — Magának? Minden kommentár helyett : alapos szemléleti változásokra lenne szükség, és nemcsak a cigányság között. Lukács József mondta: — He'jcén, Fónyon tudnánk la5 villamoskocsin már van külön vezetőfülke, s hátamnál most végzik az átalakitást. Ez évben tovább korszerűsítik a járműparkot, 40 új csuklós autóbusz beszerzésével. a korszerűtlen járművek leselejtezésével az év végére az autóbuszparkban is befejezik a jármúrekonstrukeiót. Az elhasználódott, elavult kást adni, de oda nemigen mennenek. így a telepek összes átkaival megmaradnak. Egyelőre még mindig kevesen jutnak el oda, hogy a pénzt be tudják osztani, pedig a családok . javában maga a családi pótlék összege felér egy komoly fizetéssel. Megmaradnak a faluszéli barántázasok, -az ügyeskedés... De biztató jelek már vannak. Tizenhét cigánygyerek már napközi otthonba jár, kiszakadtak a környezetből, egyre többen végzik el a nyolc általánost, egyre több új, emberhez méltó ház épül. Itt-ott már beszélhetünk családtervezésről, takarékosságról. De sajnos, ez ott nem segít, ahol a családi elet még teljesen rendezetlen. Kulipintyó az utca végén. Szeplős, 14 év körüli lány főz. gidák, .tyúkok között. Az ajtónál égőszemü. szép, négyéves kislány. A titkár: — Hol az anyád, csillagom? — Messze. — Mégis, hol ? — Nyírbátorban. — Kivel? — Égj' férfival. Huszonhat család él olyan körülmények között Vil- mányban, ahonnan vágj’ az asszony, vagy a férfi egy „házzal”, vagy sok faluval arrébb, összeállt valakivel. A gj’erekeket a legidősebb neveli. A legidősebbeket pedig a telepi élet. Visszafelé mindketten hallgatunk. Az élő gondoknak a leküzdéséhez a tanács ereje kevés. Talán a szemleletváltozásban tud tenni valamit, de a lényeget, a telepet, vagy telepeket a krumplimáglyák földjéről eltüntetni nem tudja. Csak pénzügyileg, az új lakások építésével, vásárlásával nem lehet megszüntetni a telepet, a szellemen is változtatni kell. Azon a szellemen, amely zárt közösséggé — sokszor nem hasznos közösséggé — alakítja a telepet, A tanács felé tartunk. Az úton bitumen füstölög, úthengerek sulykolják, simítják a régi Via Reginát. Szöveg: Kármán István Kcp: Laczó József járműveknek a forgalomból való kivonása nagyobb üzemi biztonságot, az utasnak jobb utazási feltételeket, a járművezetőknek jobb munkafeltételeket jelent. Erre a fejlesztésre azért is szükség van. mivel az idén a tavalvi- tól negj’millióval többel, ösz- szesen kétszázmillió utast kell az MKV autóbuszainak, villamosainak elszállítania. A felmérés tapasztalatai Hatezer nő az ipari szövetkezetekben Ezeknek a régi zsnpietős házaknak nagy része lakó híján lassan romba dől. Jármürekonstrukció az MKV-nál
