Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-05 / 104. szám

ÉSZAK- MAG Y AROkaZAG 4 19/Ő. május 5., pentek Két kiállítás: A munka ábrázolása a képzőművészetben Felszabadulási filmnapok után Immáron a második kiál­lítást láthatják az érdeklő­dők a néhány héttel ezelőtt megnyílt Vasas Galériában. Az új Vasas Művelődési Köz­pontban kialakított galéria első tárlata — Pető János ki­állítása —. osztatlan sikert hozott —. több mint ezeröt­száz látogatót vonzott. S noha a Hennán Ottó Múzeum Kép­tárának anyagából válogatott tárlat — ..A munka ábrázo­lása a képzőművészetben” cí­met viseli —, alig egy hete fogadja a látogatókat, nem nehéz megjósolni, számuk aligha marad alatta az első kiállításon megfordultakénak. Diákok és szocialista brigá­dok, „véletlen” betévedők egyaránt megfordultak a Va­sas Galéria falai között. Az érdeklődés semmikép­pen sem véletlen, s nem csak annak tudható be, hogy a város harmadik kerületében ez az egyetlen kiállítóhelyi­ség. Minden bizonnyal be­Plesniv? Károly nevével elsősorban textileket, gobeli­neket, s híressé vált racka­szőnyegeit asszociáljuk. (Nem véletlenül, hiszen az 1930- ban született, Munkácsy-dí- jas művész 1960-tól a Ma­gyar Iparművészeti Főiskola docense, a Gobelin- és Sző­nyegtervező Szakcsoport ve­zetője.) A miskolci Szőnyi- teremben tegnap, május 4- én, délután 5 órakor meg­nyílt kiállításán azonban ez­úttal mint festőművész mu­tatkozik be. Festő munkássá­gát ugyancsak jelentős alko­tudható a sikeres indulásnak, s nem utolsósorban a méltó folytatásnak. A Herman Ottó Múzeum Képtára országosan is szómon tartott gyűjte­ménnyel rendelkezik, amely­nek teljes bemutatására a képtári körülmények között nincs lehetőség. Az érdeklő­dés így hát a még nem tel­jesen ismert, vagy alig is­mert értékeknek is szól. S feltétlenül hasznos kezdemé­nyezés, hogy a Vasas Galé­riában a tematikus bemutat­kozás lehetőségével éltek. Így más relációkban, más össze­függésekben kerülhetnek kö­zelebb az alkotásokhoz az ér­deklődők. (A múzeumi kép­tár egyébként évente egy al­kalommal rendez kiállítást a Vasas Galériában, s tema­tikus keretben' tárja a lá­togatók elé a tulajdonában levő képzőművészeti alkotá­sokat.) Már muzeális értékű fest­ményeket, grafikákat, s nap­tások, s számos rangos tár­laton való részvétel jelzi. Mint tájfestő jelentkezik most elsősorban: olajban és pasztell ben örökíti meg él­ményeit. Élénk, sőt olykor harsány színei, hangsúlyos, kontúros „fogalmazása” az élet megannyi igenlése. A természet dinamizmusával azonosul — innen közelíti is meg. Képeinek másik része akt-kép. A szépség és lírai- ság jár együtt dinamizmu­sával, mintegy jelezve a ket­tő összeforrottságát. Tera­szon című festménye lila ár­jainkban alkotó művészek munkáit láthatják egymás mellett a tárlatlátogatók. Derkovits Gyula, Bernáth Aurél, Dési Huber István és Feledy Gyula munkái jól megférnek „egymás mellett”. De — a teljesség igénye nél­kül —, megszemlélheti a lá­togató Kmetty János, Egry József, Ftczere László, Kunt Ernő, Tóth Imre. Lenkey Zoltán és Pető János egy­két munkáját is. Stílusirányzatok választják el egymástól az alkotókat, különböző művészi irányza­tokat képviselnek, ami ter­mészetes is. hiszen egyiket- másikat elég nagy idő vá­lasztja el egymástól. A téma kapcsolja őket mégis össze, s ezen belül valóban értékes, nagyszerű képeket láthatunk. Úgyhogy a május 22-ig nyitva tartó tárlatot mele­gen ajánlhatjuk mindenki fi­gyelmébe. nyalataival maga a líra — a szépség himnusza. Plesnivy Károly színvilága az, ami el­ső pillanatra magával ragad­ja a látogatót, s mintegy készteti is a megállásra, az élménnyel való azonosulásra. Ügy véljük, a Képcsarnok Vállalat Szőnyi-termének e kiállítása, amelyet május 17- ig tekinthetnek meg az ér­deklődők —, méltó a képző­művészet barátainak érdek­lődésére. (cs. a.) Plesnivy Károly képei A Jugoszláv Televízió egyik stábja dokumentumfilmet forgat a századforduló ag­rárszocialista mozgalmairól. A film címe: „Dal és láza­dás”. Magyarországon — az idevágó zenei anyag ismere­tében — Borsodnádasdon, Arlón és Bükkmogyorósdon forgatnak. A. Magyar Tele­vízió és a Zenetudományi Intézet megbízásából dr. Nemesik Pál, a Borsodná­dasdi Helytörténeti Gyűjte­mény vezetője.4 az ismert munkásfolklórgyűjtő szakta­nácsadóként kalauzolja a jugoszláv tévéseket azon a területen, ahol maga is gyűj­tést végzett. A dokumen­tumfilm valójában egy soro­zat lesz, és annak a befeje­ző részét forgatják Magyar- országon. Korábban Fran­ciaországban, Németország­ban, Spanyolországban, ötven „MárkcT’-kupakért egy-egy sorsjegyet adunk, ha 1978. december 31-ig eljuttatja vagy elhozta a begyűjtőhelyre. Cím: 1061 Budapest, Hegedű u. 9. Az átvétel időrendje: hétfőn, szerdán és pénteken . 13-tól 16 óráig. Bármilyen „Márka" üdítőitalos kupakkal szerencséje lehet. Főnyeremény: egy Zsiguli személygépkocsi, és további értékes nyeremények. Olaszországban és Jugoszlá­viában forgattak. A borsodi forgatás május 8-án kezdő­dik és az első nap tervében — a három említett közsé­gen kívül, ahol magánembe­reket is felkeresnek gyűjtés végett a lakásukon — Öz- don a Kun Béla Művelődési Házban kórusfelvételt is ké­szítenek. Az ÉMÁSZ Kazincbarcikai Üzemigazgatósága értesíti a fogyasztókat, hogy DAMAK—LAK községek között a 20 kV-os szabadvezeték a meglevő nyomvonaltól cca. 14 méter távolságra átépítésre került. A vezeték 1978. május 5-én feszültség alá kerül — A jelzett időponttól a vezetékek és tartószerkezetek érintése TILOS és VESZÉLYES! Az ebből eredő / károkért az ÉMÁSZ V. felelősséget nem vállal! I lorsodi szocialista munkásmozgalom Egy kandidátusi értekezés témája Berán Ivánná korábban több borsodi munkásmoz­galmi témájú tudományos munkával lett ismert a bor­sodi munkásmozgalom, és a helytörténet iránt érdeklő­dők előtt. Immár sok eszten­deje kutatja a borsodi mun­kásmozgalom történetét. A borsodi szocialista munkás- mozgalom 1919. augusztus — 1944 december című as- pirantúrán kívül benyújtott kandidátusi értekezésének nyilvános vitáját a Tudomá­nyos Minősítő Bizottság má­jus 19-én délelőtt fél tizen­egy órai kezdettel tartja meg a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében. Be­rán Ivánné kutatásainak né­hány ' részeredménye már megjelent részben a Forrá­sok a borsodi és miskolci munkásmozgalom történeté­hez című forrásgyűjtemény első kötetében, valamint Az élet megindulása Miskolcon és Borsodban a felszabadu­lás után című forrásgyűjte­ményben, amelyet Román Jánossal közösen állított ösz- sze és szerkesztett A most kiadás előtt álló további for- rásgyű j temény-kötetekben ugyancsak szerepelnek Be­rán Ivánnénak a témához vágó publikációi. Befejeződött a borsodi mo­zikban a felszabadulási film­napok sorozata. E sorozat keretében — hatónk felsza­badulásának 33. évforduló­jához kapcsolódva — a me­gye harmincnál több helyén, valamint Miskolc valameny- nyi mozijában bemutattak olyan magyar filmeket — négy újat és nyolc korábbit —, amelyek felszabadulásun­kat, illetve az azt közvetle­nül megelőző eseményeket, továbbá az elmúlt három év­tized alatt megváltozott éle­tet tükrözik! Három alka­lommal, illetve három he­lyen, e sorozathoz kapcsolva, filmalkotó—közönség találko­zót, illetve ankétot is tartot­tak. Mindenképpen jó törekvés, ha moziüzemi vállalatunk oly módon is propagálja a hazai filmművészeti értéke­ket, hogy különböző akció­kat, kampányokat szervez, tematikus sorozatokat mutat be. A munkás filmnapok el­múlt őszi sikere, majd az idén a falusi filmnapok lá­togatottsága, az ezeken meg­nyilvánult érdeklődés már indokolta is a felszabadulási filmnapok szervezését, s most, a hónap végeztével bizton kijelenthető: érdemes volt ezt a sorozatot megren­dezni, s érdemes lesz a jö­vőben is hasonlókkal kísér­letezni, érdemes lenne külön­böző alkotói és egyéb temati­kus sorozatokat szervezni, azokat érdekes személyiségek meghívásával vonzóbbá ten­ni. Nem hivatkozunk látoga­tottsági statisztikákra, nem a számok az érdekesek, hanem az a tény, hogy a felszabadu­lási filmnapok keretében is­mét ezrek kerültek közelebb a magyar filmhez, köztük bizonyára olyanok is, akik korábban valami okból, vagy egyszerűen tájékozat­lanságból idegenkedtek tőle, az alkotókkal való személyes találkozások meg ugyancsak ezrek érdeklődését kelthették fel a megismert művészek más munkái iránt is. Sikeresek voltak, ezek a találkozók. A sajószentpéte- rin először azt hitték, valami tévedés van. hiszen nem szá­míthattak rá, hogy szinte minden néző részt akar ven­ni a vitán is. A közös bűn című filmet vetítették itt, s az volt az ankét témája is, a vendég meg Újhelyi János, a film dramaturgja. Igen jól sikerült vita volt. Akárcsak a miskolci a K. O.-ról, ahol a film írója, Müller Péter ta­lálkozott a nézőkkel. A leg­sikeresebb azonban aligha­nem a kazincbarcikai lehe­tett, ahol Dárday István és Szalai Györgyi, a Filmregény alkotói beszélgettek a né­zőkkel munkájukról. Érde­mes megemlíteni, hogy a több mint négy és fél órás filmet korábban nézték meg a nézők, s a film hosszúsá­gát többen szóvá is tették, de másnap természetesnek talál­ták, hogy a filmről hosszabb ideig vitázzanak, mint amed­dig annak vetítése tartott. A négy és fél órát meghaladó idő így nem volt hosszú. S ez a vita izgalmasságának, értékének sajátos jelzője. Sikeres volt hát a felsza­badulási filmnapok sorozata. Tanulságait érdemes lesz mérlegelni, azokból követ­keztetéseket levonni, s éppen a mozi közművelődési funk­ciójából kiindulva a társa­dalmi forgalmazásnak ezt a formáját rendszeresíteni, to­vábbfejleszteni, hogy a film és a néző kapcsolata ne szo­rítkozzék az egyoldalú mozi­zásra. hanem élőbbé váljon, alkotó—film—néző kapcso­lattá bővüljön. (bm) DJ UTOOOfl AZ IBUSZ-SZN. Várja Bat a nagyvilág! Körutazások és városlátogató túrák BULGARIA, ROMANIA, CSEHSZLOVÁKIA, AZ NDK, LENGYELORSZÁG, A SZOVJETUNIÓ, JUGOSZLÁVIA, OLASZORSZÁG ÉS AUSZTRIA LEGSZEBB TÁJAIRA ÉS VAROSAIBA. EGYÉNILEG UTAZÓKNAK KÜLFÖLDRŐL INDULÓ TÁRSASUTAZÁSOKAT, KÜLÖNFÉLE PROGRAMOKAT ÉS SZOLGÁLTATÁSOKAT AJÁNLUNK. \ „Dal és lázadás”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents