Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-26 / 122. szám

1973, május 26., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Minden fotocella hibát jelzett [• A nagy Rába egyszerűen elsüllyedt. A traktoros meg sem kísérelte, hogy pörgesse a hatalmas kerekeket, pánik­szerűen ugrott ki a kabin- j , ból, s menekült. Az. ágazat- vezető akkor érkezett egy másik hasonló helyről. A te­repjárója ott akadt el, 'vagy három kilométert gyalogolt az erdőn át a hatalmas erő­géphez, remélve: hogy majd az leivontatja. Amikor meg­látta a latyaktengerből ki­meredő kabint, csak legyin­tett, s elindultak a trakto­rossal kettesben haza, újabb erőgépet keríteni. Így gyalog aligha áldották a szép má­jusi éjszakát. A színhely a sajóvámosi Aranykalász Termelőszövet­kezet Szikszóhoz közel eső táblája. A falutól távol van, rossz, kályűs utak vezetnek oda. Az éjszakai munka cél­ja: a kukoricavetés. Es ez az. ami az egyáltalán nem j szép, permetet szitáló májusi éjszakában nem sikerült. — Micsoda tavasz — kezd­te az időjárást „dicsérni” sárfoltok'kal pettyezell ruhá­jában Tarcsi Lajos ágazat­vezető: — Ha volt olyan na­punk, amikor 'három órára felszakadt a íelhőtakaró, ab­ból két és fél órát dolgoz­tunk. És tessék, még mindig nem végeztünk a kukorica­vetéssel. Most a Sajó leg­utóbbi árhullámának tócsáit kerülgetik a vetőgépek, mert ha megvárnánk, hogy telje­sen felszáradjanak a talajok, akkor jöhet egy újabb eső és semmivel nem készültünk el. Küzdelmes tavasz, vagy kihagyott lehetőség? A kér­dést azért érdemes így fel­tenni, mert áprilisban vi­szonylag jobb volt az idő. Bizonyítja ezt, hogy a tava­szi vetésű kultúrák többsé­gét sikerült időben elvetni, sőt a kukorica 70 százaléka is földbe került. A maradék harminccal azóta birkóznak a gépek. És mivel a sajóvá­mosi tsz gépekkel jól el van látva, elképzelhetetlen, hogy áprilisban ne tudtak volna végezni a vetésekkel. De tér­jünk vissza a mába. Kiss Jó­zsef elnökhelyettes:* — Egyértelműen az időjá­rás okolható mindenért. A munkaszervezéssel nem volt ba j, sőt olyan időben is eről­tettük a vetést, amikor a gép tárcsái a sártól úgy eldugul­tak, hogy minden fotocella hibát jelzett, s a traktoros nem győzte a „vetőutat” tisztítani. Sikerült időben el­vetni a borsót, a lenesét és a napiaforgót. Megegyeztünk a szomszédos borsodsziráki szö­vetkezettel. az ő speciális gépük vetette el nálunk a napraforgót — mi a kukori­cájuk vetésénél segítettünk be —, és el tudtuk végezni minden kultúránál a vegy­szerezést. Az elnökhelyettes szavai után úgy tűnik, minden rendben van , a sajóvámosi termelőszövetkezetnél. De, legalábbis így fogalmazhat­nák: különösebb oaj nincs, hiszen rr.ár fellelhetők az együttműködés — a jobb gépkihasználásra való törek­vés — jelei, s a kukoricát kivéve minden kultúra a leg­jobb időben lelt elvetve. Baj főleg azért nincs, mert gyor­san rájöttek, hogy az első .,menetet” az időjárás nyerte meg, s ezért vetömagvaik egyrészét „kicserélték”, s ko­rai tenyészidejű fajtákkal próbálkoznak. Így sikerült kiegyenlíteni a későbbi vetés hátrányai i. Es harmadszorra azért nincs' baj, mert a ve­tésszerkezet rendelkezik egy olyan sajátossággal, amely 'képes a növénytermesztés , nyereségét kedvezően befo­lyásol’'5 még akkor is, ha egy kultúra súlyos kárt szenved. És ez a „sajátosság” a len­cse ... — Száz hektáron termesz­tünk, idén először lencsét — mondta az ágazatvezető. — Hogy miért? Mert a mi vi­dékünkön teljesen elfelejt­keztek a termeléséről. Pedig, ha jól utána számolok, na­gyon is megéri. Olyan fajtát kaptunk — Olaszországból hoztuk be —, amely képes a hektáronkénti 8 mázsás ter­mésre. És mivel kilogram­monként 80—35 forint az ára, ! atalmas az árbevétele, mert meghaladja a 84 ezer forintot. Ez pontosan 80 má­zsás búzatermésnek felelne meg. Amit' megtermelni le­hetetlenség. Persze, vagy természetesen; fez ágazatvezető nem felej­tette el hozzátenni, hogy az eredményes lencsetermesztés rendkívül nagy figyelmet, odaadást kívánó feladat. Mert ez a kultúra igényes. Meg­követel magának mindent, ami többletmunkát, nagyobb eontc ;ságot és fegyelmet je­lért. A kertszerűen elmun­kált talajt, a táblakiválasz­tást. a” éjjeli árat ást reflek­torfényben, mert csak akkor nincs veszteség, a szem ak­kor nem pereg. Miután a tápanyag-utánpótlás, a talai- szeraezet, a növényvédelem sok apró buktatóján szeren­csésen túljut a gazda, akkor még mindig bekövetkezhet az, ami a növény fejlődését visszaveti. — Mint a mostani időjá­rás — jegyezte meg Kiss Jó­zsef. — Kikelni, szépen ki­kelt. de nem halad, nem nő. Több növényvédő szer r Export az EHV-hőI Cipőfelsőrészeket készítenek Abaújszántón. A kis üzemben 2G nő havonta csaknem ezer pár „cipőalkatreszt” készít. „Kiváltják” az import alkatrészeket Teiwiüek az új berendezések A formaldohidüzem az Északmagyarországi Vegyi­művek egyik legfontosabb termelőegysége. Nem annyira a gyógyászat nélkülözhetetlen alapanyaga, a formaldehid miatt, hanem mert ebben az üzemben készül számos nö­vényvédő, gyomirtószer, ame­lyek iránt* tavasszal különö­sen nagy az érdeklődés. Itt­hon és határainkon túl is; elsősorban Csehszlovákiában és a Szovjetunióban. A két ország mezőgazdasági üzemei • minden évben tekintélyes mennyiséget vásárolnak az itt gyártott termékekből. Az tizem kollektívája nagy­szerű eredményeket ért el az év eddig eltelt időszakában. Időarányos termelési tervü­ket csaknem valamennyi ter­mék előállításában- túlteljesí­tették, összességében az év eleji nro; ramban. előírtnál 80 ' százalékkal több formaldehi­det és növényvédőszer-féle- séget gyártottak. Terveiket ®z első hónapokban igé­nyeknek megfelelően módo­sítani kellett, a vártnál lé­nyegesen többet kellett ké­szíteni az egj'es termékek­ből. Az 1—11. negyedévi előírás formaldehidből 14 450 tonna legyártása —' ebből napjain­kig n-'r 8950 tonna elhagyta az üzem, illetve a gyár te­rületét. A Satecid—65 WP elnevezésű kukorica-gyomir­tót és a Zeaposz— 10-et ha­zai felhasználásra és export­ra is gyártja az üzem. Az előbbiből eddig 480 tonnát ’ termeltek — jelentős részét ex por' —, ugyanakkor be­fejezték a két negyedév Zea­posz—10 gyártási tervének teljesítésé is. E nagy hatású kúkorica-gyomirtószerböl ha­zai felhasználásra 393 ezer litert, .szovjetunióbeli és csehszlovák vevők számára pedig 140 tonnát állítottak elő. Itt szükséges megemlí­teni, hogy a növényvédő sze­rek iránti hazai igények jobb kielégítését szolgálta egyebek Viszont bízunk abban, ha napfényes napok jönnek, ak­kor a lencse „utoléri” magát. A termelőszövetkezet nem­csak a lencsében látja a „megváltást”, azt, hogy egy­ségnyi területen nagyobb jö­vedelmet érhet majd el. A közeljövőben kerül sor a gyümölcsösben nagyobb ará­nyú telepítésekre. Itt első­sorban olyan gyümölcsöket vettek számításba, amelyek betakarítása géppel megold­ható és az élelmiszeripar ke­resi. igényli a terméseit. Ez a cigánymeggy, s vele lé­nyegében „két legyet ütné­nek egy csapásra”, hiszen nem kellene a fél megyéből munkaerőt toborozni a szü­retre. és a gépi szedés elle­nére a meggyre biztos a ke­reslet. — Van egv másik elgon­dolásunk is. Ha az megva­lósul, akkor nem kellene a több mint 130 hektáros kor­tesünk tebmésére állandóan vevőt keresni, aki hajlandó viszonylag jó áron a körtét átvenni. Á Bodrogközi Gyü­mölcstermelési Rendszerrel folytatunk tárgyalásokat, hogy kétmillió forintos rá­fordítással belépnénk a kö­zeljövőben létesülő léüzem- költségeibe, s termésünk nagy részét ott dolgoznánk fel. Ez egyszerűsítené gond­jainkat hiszen a szüret nem jelentene akkora feladatot — nem kell a minőséggel tö­rődni^ —r, s ugyaniakkor, ha az országban túltermelés van, s a körte csak rossz áron kenhetne el, nem maradna a gyümölcs a fákon. Feldol­goznánk! A körte keresett tennék. A termelőszövetkezet ter­veiben jói megfigyelhető a hatékonyságra való törekvés. És ez érinti a kisüzemet, a háztájit is. A közeljövőben 20 hektáron fekete ribizlit akarnak telepíteni, úgy. hogy a területnek mintegy felét a háztáji adná. Természetesen az ültetvényt nagyüzemileg művelnék — a szedést ki­véve —, de a tagság nem bánná meg, hogy lemond mondjuk az árpáról, hiszen a területről jóval nagyobb bevételre számíthat. És ez, a bogyósgyümölcsűek termesz­tése országos érdek, feladat is. Visszafelé jövet, az esti szürkületben az országúton traktorok mellett húztunk el. Indult a második műszak, a tavaszi vetésidőszak utolsó napján, hiszen másnap haj- nalra végeztek a kukorica vetésével. Körbevetették a pocsolyákat, vizeket. • — kármán — mellett a május 13-án meg­tartott kommunista műszak is. amelynek során az üzem dolgozói nem kevesebb mint 9900 liter Zeaposz—10-et gyártottak. Az Eszakmagyarországi Vegviművek exportja, első­sorban a szocialista orszá­gokba irányuló szállítás év­ről évre nő. Partnereik mind nagyobb mennyiségben ké­rik a korszerű gyomirtó-; nö­vényvédő szereket. Ennek az igénynek igyekszik maradék­talanul eleget tenni a gyár, ezen belül a formaldehid- üzem kollektívája. Az elmúlt időszakban számos új ter­méket — új kukorica- és burgonyagyomirtót, növény­védő szert — ezek üzemsze­rű előállítását kísérletezték ki. Az említett formaldehid­üzem e program egyik meg­valósítója. Az 'esztendő öt hónapjának termelési sike­reihez tartozik, hogy próba- gyártás keretében elkészítet­tek 260 kilogramm Trikóm­Állattenyésztők tanácskozása .1 elenlegi évi 90 ezer ton­na marhahúsexportunkat 1990-ig 150—160 ezer tonná­ra kívánjuk növelni. A ter­melés fokozása meglett el­sőrendű követelmény a mi­nőségi igények kielégítése, valamint a termelési költsé­gek csökkentése. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik az állattenyésztési kutatók csü­törtökön. Pécsett, az orvos- tudományi egyetem aulájá­ban megnyílt VIII. vándor- gyűlése, amelyen közel 800 szakember vesz részt az or­szág minden részéből. A húsirányú szakosításnak még csak a kezdetén va­gyunk, holott a magyar ál­lattenyésztésnek ez az egyik kulcskérdése. Ezért is vá­lasztotta témájának a ván­dorgyűlés a húsmarhatartás­sal kapcsolatos kutató-, te­nyésztő-, takarmányozási, tartástechnológiái, szaporo­dásbiológiai és közgazdasági feladatok kérdéseit. Az előadásokat pénteken gyakorlati bemutatók köve­tik. bot. 1400 kilogramm Cartex —M nevű burgonya-gyomir­tás zert, s jelenleg is folyik a legújabb kukorica-gyomir- tos/.er. a Térhullán—50 WP gyártása, amiből előrelátha­tólag 16 tonnát készítenek majd. A sok termék gyakori vál­tást, létszám-átcsoportosítást, jó munkaszervezést kíván, a munkaidő hatékonyabb ki­használását követeli meg az itt dolgozóktól. A formalde­hidüzemet emiatt sem érheti elmarasztaló szó. Az üzem kiszolgáló részéneik dolgozói rendszeresen besegítenek a tenne!ők munkájába, a ha­zai és exportra kerülő nö­vényvédő szerek határidőre való elkészítésébe. Részint ennek köszönhető, hogy a gépek, berendezések jobb ki­használása révén — az üres­járatok kiküszöbölésével — az energiák felhasználásában is megtakarítást értek el, ja­vultak a munkaóra fajlagos mutatói, szervezettebbé, ter­melékenyebbé vált a munka­végzés. Jó alap ez ahhoz, hogy az üzem az I. negyed­évi és a második negyedév eddigi sikereihez hasonló eredményeket, érjen el az elkövetkező hónapokban is. (K. L) » Tíz évvel ezelőtt, amikor megalakult a Miskolci ME­ZŐGÉP Vállalat Encsi Gyár­egysége. még a hagyományos gépjavítás és szolgáltatás volt a lő profil az üzemben. Később, fokozatosan egyéb megbízatásokat is kaptak; nem sokkal az alapítás évét követően megkezdték az első mezőgazdasági silók gyártá­sát. A partnerek elégedettek voltak -munkájukkal — a szakmai színvonal, a tapasz­talat növekedésével egyide­jűleg sokasodtak feladataik. Tíz, illetve tizenöt köbméte­res lisztsilókat, 50 vagonos term é : .ytárol óka t és csöves­szállító szalagokat készítet­tek. Néhány év múltán a MEZŐGÉP vállalatoknál vég­rehajtott profilváltás kereté­ben Encs-n is folyamatosan áttértek az alkati-észak, illet­ve részegységek gyártására. A profiltisztításnak megfele­lően az encsi üzem feladata a pótkocsik légfékelosztó szelepének, valamint a víz­hűtő berendezések előállítá­sa. Az új termékek gyártá­sához ' új feltételeket kellett teremteni; szükségessé vált egy 20 millió forint értékű beruházás kivitelezése. A be­ruházást. több lépcsőben va­lósították meg — az ünne­pélyes átadásra a múlt év augusztusában került sor. Bcrnálh Elemér, a gyár­egység vezetője elmondotta, hogy a próbagyártásokat már jóval korábban meg­kezdték, s így az augusztusi üzemindítás már zökkenő- mentes volt. A gyáregységben jogosan büszkék arra, hogy munkájukkal kezdettől elége­dettek a megrendelők, a mi­nőségre még nem kaptak reklamációt. Ez évi terme­lési tervükben 91 millió fo­rint termelési értek előál­lítását irányozták elő. Ter­veikben szerepel 26 ezer da­rab légfékelosztó szelep, il­letve { ezer darab vízhűtő elkészítése, amelyeket részint a MEGÉV, részben pedig kü­lönböző, új termékeket gyár­tó cég k rendelkezésére bo­csátanak majd. A megnöve­kedett feladatok sikeres megoldásának biztosítéka az üzem jól képzett szakember- gárdája. A gyáregység dol­gozóinak töb > mint 60 szá­zaléka szakmunkás. A szak­emberképzésre nagy figyel­met fordítanak: az iparita- nuló-képzés mellett rendsze­resen szerveznek felnőtt szakmunkásképző tanfolya­mokat is. Korábban kizáró­lag férfiak dolgoztak az üzemben, az új profil azon­ban lehetővé tette mintegy 30 nő foglalkoztatását. A lá­nyok, asszonyok többségének első munkahelye az encsi üzen, ahová betanított munkásként jelentkeztek. Idő­közben azonban a nők is kedvet kaptak a tanuláshoz, a magasabb szakmai képesí­tés megszerzéséhez. Néhá- nyan már meg is szerezték a szakmunkásbizonyítványt, s jelenleg is többen tanulnak a nagyobb szaktudás elsajá­títása érdekében. A magas szakmai színvonal elérése elsődleges feltétele annak, hogy megvalósuljanak azok a tervek, amelyeket a gyár­egységben 1980-ig előírtak. Az üzemben tervezik, hogy további import alkatrészeket váltanak ki; számos, újabb típusú, hazánkban eddig még nem gyártott vízhűtő beren­dezést akarnak gyártani. Ezen kívül céljuk a termelés ugrásszerű növelése is: 1980- ra rí ár százmillió forintos nagyságrendben kívánjak előállítani a vízhűtőket. A gyáregység vezetői lét­számbővítéssel nem számol­nak; az idei tervek megha­tározásakor döntően a mun­ka- és üzemszervezési mód­szerekben rejlő lehetőségek jobb kihasználása került elő­térbe. Továbbra is számíta­nak a dolgozók újításaira. Az újítómozgalomnak immár hagyományai vannak ; az üzemben: a vállalat gyáregy­ségei között folyó verseny­ben évek óta jó eredménye­ket érnek el. Tavaly is nagy szerepet játszottak az újítá­sok, amelyek mintegy 107 ezer forint gazdasági hasznot hoztak. A szocialista brigádok vál­lalásaiban is újszerű vonás tapasztalható: az idén a ter­melés' mennyiségi növelése mellett elsősorban a minő­ség javítására törekednek. Többek között vállalták a selmtszint 0.1 százalékra való csökkentését. Az évkezdés mindenképpen biztató — az első negyedévben . valameny- nvi mennyiségi és minőségi követelménynek eleget tet­tek. Az első hónapokban azonban Voltak zökkenők is, akadozott például az alap- anyagellátás. Ám a gyáregy­ség vezetői időben észlelték a gondokat, s megtették a szükséges intézkedéseket. Si­került oly módon átcsoporto­sítaniuk a rendelésállományt, hogy az alaoanvaghiánv sem okozott elmaradást a terme­lésben. A problémák időköz­ben rendeződtek, ami meg­felelő alaoul szolgál a továb­bi eredményes nvfmká’mz D. H.

Next

/
Thumbnails
Contents