Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-26 / 122. szám
1973, május 26., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Minden fotocella hibát jelzett [• A nagy Rába egyszerűen elsüllyedt. A traktoros meg sem kísérelte, hogy pörgesse a hatalmas kerekeket, pánikszerűen ugrott ki a kabin- j , ból, s menekült. Az. ágazat- vezető akkor érkezett egy másik hasonló helyről. A terepjárója ott akadt el, 'vagy három kilométert gyalogolt az erdőn át a hatalmas erőgéphez, remélve: hogy majd az leivontatja. Amikor meglátta a latyaktengerből kimeredő kabint, csak legyintett, s elindultak a traktorossal kettesben haza, újabb erőgépet keríteni. Így gyalog aligha áldották a szép májusi éjszakát. A színhely a sajóvámosi Aranykalász Termelőszövetkezet Szikszóhoz közel eső táblája. A falutól távol van, rossz, kályűs utak vezetnek oda. Az éjszakai munka célja: a kukoricavetés. Es ez az. ami az egyáltalán nem j szép, permetet szitáló májusi éjszakában nem sikerült. — Micsoda tavasz — kezdte az időjárást „dicsérni” sárfoltok'kal pettyezell ruhájában Tarcsi Lajos ágazatvezető: — Ha volt olyan napunk, amikor 'három órára felszakadt a íelhőtakaró, abból két és fél órát dolgoztunk. És tessék, még mindig nem végeztünk a kukoricavetéssel. Most a Sajó legutóbbi árhullámának tócsáit kerülgetik a vetőgépek, mert ha megvárnánk, hogy teljesen felszáradjanak a talajok, akkor jöhet egy újabb eső és semmivel nem készültünk el. Küzdelmes tavasz, vagy kihagyott lehetőség? A kérdést azért érdemes így feltenni, mert áprilisban viszonylag jobb volt az idő. Bizonyítja ezt, hogy a tavaszi vetésű kultúrák többségét sikerült időben elvetni, sőt a kukorica 70 százaléka is földbe került. A maradék harminccal azóta birkóznak a gépek. És mivel a sajóvámosi tsz gépekkel jól el van látva, elképzelhetetlen, hogy áprilisban ne tudtak volna végezni a vetésekkel. De térjünk vissza a mába. Kiss József elnökhelyettes:* — Egyértelműen az időjárás okolható mindenért. A munkaszervezéssel nem volt ba j, sőt olyan időben is erőltettük a vetést, amikor a gép tárcsái a sártól úgy eldugultak, hogy minden fotocella hibát jelzett, s a traktoros nem győzte a „vetőutat” tisztítani. Sikerült időben elvetni a borsót, a lenesét és a napiaforgót. Megegyeztünk a szomszédos borsodsziráki szövetkezettel. az ő speciális gépük vetette el nálunk a napraforgót — mi a kukoricájuk vetésénél segítettünk be —, és el tudtuk végezni minden kultúránál a vegyszerezést. Az elnökhelyettes szavai után úgy tűnik, minden rendben van , a sajóvámosi termelőszövetkezetnél. De, legalábbis így fogalmazhatnák: különösebb oaj nincs, hiszen rr.ár fellelhetők az együttműködés — a jobb gépkihasználásra való törekvés — jelei, s a kukoricát kivéve minden kultúra a legjobb időben lelt elvetve. Baj főleg azért nincs, mert gyorsan rájöttek, hogy az első .,menetet” az időjárás nyerte meg, s ezért vetömagvaik egyrészét „kicserélték”, s korai tenyészidejű fajtákkal próbálkoznak. Így sikerült kiegyenlíteni a későbbi vetés hátrányai i. Es harmadszorra azért nincs' baj, mert a vetésszerkezet rendelkezik egy olyan sajátossággal, amely 'képes a növénytermesztés , nyereségét kedvezően befolyásol’'5 még akkor is, ha egy kultúra súlyos kárt szenved. És ez a „sajátosság” a lencse ... — Száz hektáron termesztünk, idén először lencsét — mondta az ágazatvezető. — Hogy miért? Mert a mi vidékünkön teljesen elfelejtkeztek a termeléséről. Pedig, ha jól utána számolok, nagyon is megéri. Olyan fajtát kaptunk — Olaszországból hoztuk be —, amely képes a hektáronkénti 8 mázsás termésre. És mivel kilogrammonként 80—35 forint az ára, ! atalmas az árbevétele, mert meghaladja a 84 ezer forintot. Ez pontosan 80 mázsás búzatermésnek felelne meg. Amit' megtermelni lehetetlenség. Persze, vagy természetesen; fez ágazatvezető nem felejtette el hozzátenni, hogy az eredményes lencsetermesztés rendkívül nagy figyelmet, odaadást kívánó feladat. Mert ez a kultúra igényes. Megkövetel magának mindent, ami többletmunkát, nagyobb eontc ;ságot és fegyelmet jelért. A kertszerűen elmunkált talajt, a táblakiválasztást. a” éjjeli árat ást reflektorfényben, mert csak akkor nincs veszteség, a szem akkor nem pereg. Miután a tápanyag-utánpótlás, a talai- szeraezet, a növényvédelem sok apró buktatóján szerencsésen túljut a gazda, akkor még mindig bekövetkezhet az, ami a növény fejlődését visszaveti. — Mint a mostani időjárás — jegyezte meg Kiss József. — Kikelni, szépen kikelt. de nem halad, nem nő. Több növényvédő szer r Export az EHV-hőI Cipőfelsőrészeket készítenek Abaújszántón. A kis üzemben 2G nő havonta csaknem ezer pár „cipőalkatreszt” készít. „Kiváltják” az import alkatrészeket Teiwiüek az új berendezések A formaldohidüzem az Északmagyarországi Vegyiművek egyik legfontosabb termelőegysége. Nem annyira a gyógyászat nélkülözhetetlen alapanyaga, a formaldehid miatt, hanem mert ebben az üzemben készül számos növényvédő, gyomirtószer, amelyek iránt* tavasszal különösen nagy az érdeklődés. Itthon és határainkon túl is; elsősorban Csehszlovákiában és a Szovjetunióban. A két ország mezőgazdasági üzemei • minden évben tekintélyes mennyiséget vásárolnak az itt gyártott termékekből. Az tizem kollektívája nagyszerű eredményeket ért el az év eddig eltelt időszakában. Időarányos termelési tervüket csaknem valamennyi termék előállításában- túlteljesítették, összességében az év eleji nro; ramban. előírtnál 80 ' százalékkal több formaldehidet és növényvédőszer-féle- séget gyártottak. Terveiket ®z első hónapokban igényeknek megfelelően módosítani kellett, a vártnál lényegesen többet kellett készíteni az egj'es termékekből. Az 1—11. negyedévi előírás formaldehidből 14 450 tonna legyártása —' ebből napjainkig n-'r 8950 tonna elhagyta az üzem, illetve a gyár területét. A Satecid—65 WP elnevezésű kukorica-gyomirtót és a Zeaposz— 10-et hazai felhasználásra és exportra is gyártja az üzem. Az előbbiből eddig 480 tonnát ’ termeltek — jelentős részét ex por' —, ugyanakkor befejezték a két negyedév Zeaposz—10 gyártási tervének teljesítésé is. E nagy hatású kúkorica-gyomirtószerböl hazai felhasználásra 393 ezer litert, .szovjetunióbeli és csehszlovák vevők számára pedig 140 tonnát állítottak elő. Itt szükséges megemlíteni, hogy a növényvédő szerek iránti hazai igények jobb kielégítését szolgálta egyebek Viszont bízunk abban, ha napfényes napok jönnek, akkor a lencse „utoléri” magát. A termelőszövetkezet nemcsak a lencsében látja a „megváltást”, azt, hogy egységnyi területen nagyobb jövedelmet érhet majd el. A közeljövőben kerül sor a gyümölcsösben nagyobb arányú telepítésekre. Itt elsősorban olyan gyümölcsöket vettek számításba, amelyek betakarítása géppel megoldható és az élelmiszeripar keresi. igényli a terméseit. Ez a cigánymeggy, s vele lényegében „két legyet ütnének egy csapásra”, hiszen nem kellene a fél megyéből munkaerőt toborozni a szüretre. és a gépi szedés ellenére a meggyre biztos a kereslet. — Van egv másik elgondolásunk is. Ha az megvalósul, akkor nem kellene a több mint 130 hektáros kortesünk tebmésére állandóan vevőt keresni, aki hajlandó viszonylag jó áron a körtét átvenni. Á Bodrogközi Gyümölcstermelési Rendszerrel folytatunk tárgyalásokat, hogy kétmillió forintos ráfordítással belépnénk a közeljövőben létesülő léüzem- költségeibe, s termésünk nagy részét ott dolgoznánk fel. Ez egyszerűsítené gondjainkat hiszen a szüret nem jelentene akkora feladatot — nem kell a minőséggel törődni^ —r, s ugyaniakkor, ha az országban túltermelés van, s a körte csak rossz áron kenhetne el, nem maradna a gyümölcs a fákon. Feldolgoznánk! A körte keresett tennék. A termelőszövetkezet terveiben jói megfigyelhető a hatékonyságra való törekvés. És ez érinti a kisüzemet, a háztájit is. A közeljövőben 20 hektáron fekete ribizlit akarnak telepíteni, úgy. hogy a területnek mintegy felét a háztáji adná. Természetesen az ültetvényt nagyüzemileg művelnék — a szedést kivéve —, de a tagság nem bánná meg, hogy lemond mondjuk az árpáról, hiszen a területről jóval nagyobb bevételre számíthat. És ez, a bogyósgyümölcsűek termesztése országos érdek, feladat is. Visszafelé jövet, az esti szürkületben az országúton traktorok mellett húztunk el. Indult a második műszak, a tavaszi vetésidőszak utolsó napján, hiszen másnap haj- nalra végeztek a kukorica vetésével. Körbevetették a pocsolyákat, vizeket. • — kármán — mellett a május 13-án megtartott kommunista műszak is. amelynek során az üzem dolgozói nem kevesebb mint 9900 liter Zeaposz—10-et gyártottak. Az Eszakmagyarországi Vegviművek exportja, elsősorban a szocialista országokba irányuló szállítás évről évre nő. Partnereik mind nagyobb mennyiségben kérik a korszerű gyomirtó-; növényvédő szereket. Ennek az igénynek igyekszik maradéktalanul eleget tenni a gyár, ezen belül a formaldehid- üzem kollektívája. Az elmúlt időszakban számos új terméket — új kukorica- és burgonyagyomirtót, növényvédő szert — ezek üzemszerű előállítását kísérletezték ki. Az említett formaldehidüzem e program egyik megvalósítója. Az 'esztendő öt hónapjának termelési sikereihez tartozik, hogy próba- gyártás keretében elkészítettek 260 kilogramm TrikómÁllattenyésztők tanácskozása .1 elenlegi évi 90 ezer tonna marhahúsexportunkat 1990-ig 150—160 ezer tonnára kívánjuk növelni. A termelés fokozása meglett elsőrendű követelmény a minőségi igények kielégítése, valamint a termelési költségek csökkentése. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik az állattenyésztési kutatók csütörtökön. Pécsett, az orvos- tudományi egyetem aulájában megnyílt VIII. vándor- gyűlése, amelyen közel 800 szakember vesz részt az ország minden részéből. A húsirányú szakosításnak még csak a kezdetén vagyunk, holott a magyar állattenyésztésnek ez az egyik kulcskérdése. Ezért is választotta témájának a vándorgyűlés a húsmarhatartással kapcsolatos kutató-, tenyésztő-, takarmányozási, tartástechnológiái, szaporodásbiológiai és közgazdasági feladatok kérdéseit. Az előadásokat pénteken gyakorlati bemutatók követik. bot. 1400 kilogramm Cartex —M nevű burgonya-gyomirtás zert, s jelenleg is folyik a legújabb kukorica-gyomir- tos/.er. a Térhullán—50 WP gyártása, amiből előreláthatólag 16 tonnát készítenek majd. A sok termék gyakori váltást, létszám-átcsoportosítást, jó munkaszervezést kíván, a munkaidő hatékonyabb kihasználását követeli meg az itt dolgozóktól. A formaldehidüzemet emiatt sem érheti elmarasztaló szó. Az üzem kiszolgáló részéneik dolgozói rendszeresen besegítenek a tenne!ők munkájába, a hazai és exportra kerülő növényvédő szerek határidőre való elkészítésébe. Részint ennek köszönhető, hogy a gépek, berendezések jobb kihasználása révén — az üresjáratok kiküszöbölésével — az energiák felhasználásában is megtakarítást értek el, javultak a munkaóra fajlagos mutatói, szervezettebbé, termelékenyebbé vált a munkavégzés. Jó alap ez ahhoz, hogy az üzem az I. negyedévi és a második negyedév eddigi sikereihez hasonló eredményeket, érjen el az elkövetkező hónapokban is. (K. L) » Tíz évvel ezelőtt, amikor megalakult a Miskolci MEZŐGÉP Vállalat Encsi Gyáregysége. még a hagyományos gépjavítás és szolgáltatás volt a lő profil az üzemben. Később, fokozatosan egyéb megbízatásokat is kaptak; nem sokkal az alapítás évét követően megkezdték az első mezőgazdasági silók gyártását. A partnerek elégedettek voltak -munkájukkal — a szakmai színvonal, a tapasztalat növekedésével egyidejűleg sokasodtak feladataik. Tíz, illetve tizenöt köbméteres lisztsilókat, 50 vagonos term é : .ytárol óka t és csövesszállító szalagokat készítettek. Néhány év múltán a MEZŐGÉP vállalatoknál végrehajtott profilváltás keretében Encs-n is folyamatosan áttértek az alkati-észak, illetve részegységek gyártására. A profiltisztításnak megfelelően az encsi üzem feladata a pótkocsik légfékelosztó szelepének, valamint a vízhűtő berendezések előállítása. Az új termékek gyártásához ' új feltételeket kellett teremteni; szükségessé vált egy 20 millió forint értékű beruházás kivitelezése. A beruházást. több lépcsőben valósították meg — az ünnepélyes átadásra a múlt év augusztusában került sor. Bcrnálh Elemér, a gyáregység vezetője elmondotta, hogy a próbagyártásokat már jóval korábban megkezdték, s így az augusztusi üzemindítás már zökkenő- mentes volt. A gyáregységben jogosan büszkék arra, hogy munkájukkal kezdettől elégedettek a megrendelők, a minőségre még nem kaptak reklamációt. Ez évi termelési tervükben 91 millió forint termelési értek előállítását irányozták elő. Terveikben szerepel 26 ezer darab légfékelosztó szelep, illetve { ezer darab vízhűtő elkészítése, amelyeket részint a MEGÉV, részben pedig különböző, új termékeket gyártó cég k rendelkezésére bocsátanak majd. A megnövekedett feladatok sikeres megoldásának biztosítéka az üzem jól képzett szakember- gárdája. A gyáregység dolgozóinak töb > mint 60 százaléka szakmunkás. A szakemberképzésre nagy figyelmet fordítanak: az iparita- nuló-képzés mellett rendszeresen szerveznek felnőtt szakmunkásképző tanfolyamokat is. Korábban kizárólag férfiak dolgoztak az üzemben, az új profil azonban lehetővé tette mintegy 30 nő foglalkoztatását. A lányok, asszonyok többségének első munkahelye az encsi üzen, ahová betanított munkásként jelentkeztek. Időközben azonban a nők is kedvet kaptak a tanuláshoz, a magasabb szakmai képesítés megszerzéséhez. Néhá- nyan már meg is szerezték a szakmunkásbizonyítványt, s jelenleg is többen tanulnak a nagyobb szaktudás elsajátítása érdekében. A magas szakmai színvonal elérése elsődleges feltétele annak, hogy megvalósuljanak azok a tervek, amelyeket a gyáregységben 1980-ig előírtak. Az üzemben tervezik, hogy további import alkatrészeket váltanak ki; számos, újabb típusú, hazánkban eddig még nem gyártott vízhűtő berendezést akarnak gyártani. Ezen kívül céljuk a termelés ugrásszerű növelése is: 1980- ra rí ár százmillió forintos nagyságrendben kívánjak előállítani a vízhűtőket. A gyáregység vezetői létszámbővítéssel nem számolnak; az idei tervek meghatározásakor döntően a munka- és üzemszervezési módszerekben rejlő lehetőségek jobb kihasználása került előtérbe. Továbbra is számítanak a dolgozók újításaira. Az újítómozgalomnak immár hagyományai vannak ; az üzemben: a vállalat gyáregységei között folyó versenyben évek óta jó eredményeket érnek el. Tavaly is nagy szerepet játszottak az újítások, amelyek mintegy 107 ezer forint gazdasági hasznot hoztak. A szocialista brigádok vállalásaiban is újszerű vonás tapasztalható: az idén a termelés' mennyiségi növelése mellett elsősorban a minőség javítására törekednek. Többek között vállalták a selmtszint 0.1 százalékra való csökkentését. Az évkezdés mindenképpen biztató — az első negyedévben . valameny- nvi mennyiségi és minőségi követelménynek eleget tettek. Az első hónapokban azonban Voltak zökkenők is, akadozott például az alap- anyagellátás. Ám a gyáregység vezetői időben észlelték a gondokat, s megtették a szükséges intézkedéseket. Sikerült oly módon átcsoportosítaniuk a rendelésállományt, hogy az alaoanvaghiánv sem okozott elmaradást a termelésben. A problémák időközben rendeződtek, ami megfelelő alaoul szolgál a további eredményes nvfmká’mz D. H.
